Dunántúli Napló, 1959. június (16. évfolyam, 127-151. szám)

1959-06-25 / 147. szám

1959. JÚNIUS 25. NAPLÓ 3 Pécs A színházi évad befejezté­vel tartott társulati ülésük al­kalmával az évadban nyújtott eredményes, színvonalasabb művészi munkájukért elisme­résünket fejezzük ki a szín­ház igazgatójának, művészgár­dájának és valamennyi dolgo­zójának. Kívánjuk, hogy az évadban műsorpolltlkájukkal, művésze­tükkel, az operával megnöve­kedett feladatokat is sikere­sen megoldva, szolgálják a dolgozók kulturális felemelke­dését. AZ MSZMP Baranya megyei végrehajtó bizottsága. Traktort vettek a botykapeterdiek A napokban a botykapeterdi Hegyalja Termelőszövetkezet, amely a tavaszán alakult, egy R 22-es traktort vásárolt saját erőből. A traktor jó állapotban van, körülbelül 15 évre ele­gendő alkatrészt is kaptak hozzá. A termelőszövetkezet vezetői és tagjai úgy számít­ják: ezzel a traktorral a ter­melőszövetkezetben legsürgő­sebb munkákat végzik majd el. — HOGYAN és milyen mód­szerekkel törekszik a Figyelő tájékoztatni a közgazdasági érdeklődésű olvasókat — cím­mel vitát rendeznek ma, csü­törtökön délután hat órakor a Bartók Béla Klubban. A vita vezetője: dr. Garam József, a Figyelő főszerkesztője, A komnmniznms embere A kommunista társadalom felépítéséhez nem elég csupán az anyagi-technikai bázis meg teremtése, új emberek is kel­lenek a nagy célok megvalósí­tásához. Hruscsov elvtárs mondta a XXI. kongresszuson: „Pártunk . és kormányunk ideológiai munkája arra hiva­tott, hogy új tulajdonságokat fejlesszen ki a szovjet embe­rekben, a kollektivizmus és a munkaszeretet, a szocialista nemzetköziség és hazaflság, az új társadalmi erkölcs magasz­tos elveinek szellemében, a rharxizmus-lenánizmus szelle­mében nevelje őket.“ Ez a társadalmi feladat ter­mészetesen nemcsak a Szovjet unióban jelentkezik, hanem minden szocializmust építő or­szágban, köztük hazánkban is. Ott is, itt is már most meg kell kezdeni a ma emberének nevelését, új kommunista er­kölcsi tulajdonságokkal való felruházását, hogy alkalmassá váljon a kommunista ember feladatainak betöltésére; Az embert, — önmagunkat és embertársainkat, — úgy kell nevelnünk, hogy egész emberi mivoltát hassa át a kommunis ta erkölcs, azaz a legnagyobb odaadással dolgozzék a kom­munista társadalom megvalósí tásért, hajthatatlan legyen a kommunizmus ellenségeivel szemben, vegyen részt a tár­sadalom javát szolgáló mun­kában, segítse elvtársait, le­gyen becsületes és igazságos, tartsa be és tartassa be a tár­sadalmi együttélés alapvető szabályait. Az individualizmusba süly- lyedt burzsoá erkölcsi teória, a burzsóa erkölcs őrei nem érthetik meg a kommunista erkölcsöt, á kommunizmust építő ember erkölcsi lényegét. Hazúg, szemforgató erkölcsi törvényeikre hivatkozva ret­tegnek tőlünk és gyal áznak minket. A kommunisták, a szocializmust építő emberek erkölcsi ereje azonban na­gyobb és mélyebben gyökere­ző, mint az egyéni érdeken, a magántulajdon szentségén ala­puló burzsoa erkölcs követőié. Nem egy példát sorolhatnánk fel arra, hogy a kommunisták, a haladás Igazi hívei miként szolgálták a népek' felszabadí­tásának, a haladás győzelmé­nek az ügyét, miként áldozták, ha kellett még életüket is esz­ményeik győzelméért. Ez az erkölcsi erő napjaink­ban is jellemzi a szocializmust, a kommunizmust építő embert. Csak egy példa: a Szovjetunió Kommunista Pártja és a szov­jet kormány felhívására az ifjúság ' tömegei mellett szak­emberek, tudósok és művészei? hagyták ott kényelmes, meg­szokott lakásukat, munkahe­lyüket és menték a szűzföl­dekre, ismeretlen vidékekre, vállalták az átmeneti nehéz­ségeket azért, hogy munkájuk­kal az egész nép jólétének emeléséhez járulhassanak hoz­zá. ÉRETTSÉGI UTÁN Ä Pécsi Közgazda­sági Technikumban még folytak a szó­beli érettségi vizs­gák, mikor azok, akik már végeztek, gyülekezni kezdtek az eredményhirde­tésre. Nagy Katalin boldogan nyit be a könyvtárba, mert ö már „leérett“ s nem is -akárhogyan, kitű­nően végzett. És most az érett­ségi után mik a ter­vei? — kérdeztük tőle. — Hétfőn már munkába állok. A mároki földműves­szövetkezetnél köny­velői állást kaptam. Közel van Villány­hoz, ahol lakom —> felelte. Arra a* kérdésre, hogy miért nem ta­nul tovább, kicsit el­szomorodott. Szíve­sen tanulna, csak a szülei nem egyeznek bele. Azért a felvé­teli vizsgára minden­esetre készül a nyá­ron és talán aszúto­két is sikerül meg­győznie arról, hogy jobb lesz, ha tovább folytatja a tanulást az egyetemen. Bősz Adám már biztos benne, hogy felveszik a jogra, ahová jelentkezett, persze csak a felvé­teli vizsga letétele után. Az erre való felkészülés szerepel a nyári tervének köz­pontjában. Dolgozni is szeretne a nyáron emellett. Ezzel gyűj­ti /össze a pénzt áz észak-magyarországi kirándulásra, ame­lyet az iskola KISZ- szervezete rendez. Sokan vesznek részt ezen a kiránduláson az érettségizettek közül. Legtöbb azon­ban már dolgozni szeretne minél előbb. Porkoláb Dezső is ezek közé tartozik. Egy kis pihenés egy­két napig és aztán megkezdi a munkát a vajszlói gépállomá­son, ahol brigádveze­tő lesz. Még az érettségi izgalma sem múlt el, de a Közgazdasá­gi Technikum folyo­sóján már „jövőről“ tárgyalnak azok, akik nemrég még az isko­lapadban ültek. Még egypár percet tölte­nek az iskolában; mig felolvassa az elnök az eredménye­ket, aztán boldogan hagyják el az épüle­tet, ahová ezután mér nem mint diá­kok jönnek, ha erre vezet az útjuk. El­nyeld őket az élet forgataga s csak néha- néha látják egymást újra, de így van ez minden évben az érettségi után. (Hillcbrand) Szép példái a kommunista munkaerkölcsnek a Szovjet­unióban létrehozott kommu­nista munkabrigádok, ame­lyeknek .legfőbb jellemzője, hogy tagjaik már átérzik a társadalom érdekében végzett munkájuk fontosságát és a tár sadalommal szembeni köteles­ségérzet az, ami elsősorban át­hatja ezeknek a brigádoknak a tagjait és. lelkesíti őket nagy eredmények elérésére. A kom­munista ember kialakításának fontos iskolái ezek a brigádok. Az új, kommunista ember bátran és lelkesen néz a jövő elé. Ismeri a jövőt, ismeri a ragyogó távlatokat kibontó jövő felé vezető útat és nincs erő, amely letéríthetné erről az útról: a kommunista társa­dalom felépítésének útjáról. A kommunista társadalom megvalósítása nem utópia. So­kat álmodozott erről a társa­dalomról az emberiség és most itt állunk a küszöbén. A kom­munizmus embere valóraváltja az emberiség évszázados ál­mait.---------I---------------------­El emi kötelesség Március 1-én este 10 óra után Szigetváron dr. Major Mihály ügyvéd lákására ment, miközben a Tlnódy utcában rossziU lett. A mozi­ból hazatérő Nicsovicsék ta­láltak rá, s mivel jártányi ereje nem volt, fulladozott és orvost kért, Nicsovicsné a legközelebb lakó dr. Virág Sándor orvos lakására sza­ladt elsősegélyt kérni. Tudott Major aszthmás betegségéről, ezt az orvosnak is említette, s azt is, hogy a nyílt utcán lett rosszul. Virág Sándort azonban csak az érdékelte, hogy a beteg hol lakik? Amikor megtudta, hogy nem az 6 körzetében, elutasította, hogy menjen a másik körzeti orvoshoz, akihez tartozik. Ez az orvos azonban agyértrom- bózisból visszamaradó súlyos beteg, ki csak a rendeléséket .tudja ellátni. Mig Nicsovics­né — embertársi kötelességét teljesítve — orvostól-orvosíg szaladt, s az illetékes körzeti orvos telefonálására a men­tők és a kórház igazgatója fél óra múlva a helyszínre tudtak érni, dr. Major Mi­hály az orvosszakértői bon­colás szerint szívbetegségre visszavezethető halálban meghalt. Az orvosszakértői boncolás nem tudott okozati összefügg gést kimutatni az orvosi se-< gély elmaradása és a hálál között. A szigetvári járásbU róság azonban mérlegelve az orvosi esküvel járó köteles■* séget, bűnösnek mondotta ki dr. Virág Sándor orvost, fog* lalkozás szabályainak gondot lanságból történt megszegés sével elkövetett élet- és testi épség veszélyeztetésének bűn tettében és ezért 3000 forint pénzbüntetésre Ítélte. Nem fogadta el azon véde* kezest, hogy akkor ő maga is beteg volt, mert az nap és azt követő napokban is ren-> déli és helyettesítésére más orvost nem kért meg. Sőt azon elemi kötelességét is eU mulasztotta, ha beteg volt, hogy 6 maga kérjen további segítséget telefonon, hanem rábízta a beteget laikus ide- gén jóindulatára, holott es* kdjénél fogva kötelessége minden orvosnak az első segélyt megadni. Az élet kapujában ...„Mától kezdve önök szak­vizsgát tett segédek, szak­munkások lesznek a Porcelán- gyárban, visszaadhatják né- 'pünknek azt az anyagi és er­kölcsi támogatást, melyet há­rom éven keresztül élveztek.“ A vizsgabizottság elnöke be­fejezte szavait és a fiúk, szám szerint nyolcán megkezdték önálló, független életüket a gyárban. Heten korongosok­nak »készültek, egyikük gipsz­minta készítő lett. Gálcsi József korongos. Ala­csony, zömök, barna hajú fiú a Tisza vidékéről. — Hogyan került ide Pécs­re? Egyik lábáról a másikra áll, tétován mosolyog. — Rokonoknál voltam és be­iratkoztam ipari tanulónak. — Édesapja mivel foglalko­zik? — Földműves. Három hold­ja volt, most hatszáz,.,:: —- No — csak! — Hatszáz holdón gazdál­kodnak a tsz-ben. — így mindjárt más. S mi­ért Hjem maradt otthon? Nem kedveld a mezőgazdaságot? —■ Hatan vagyunk testvé­rek, három fiú, három lány. Maradtak még otthon is ele­gen. . — Jól sikerült a vizsgája? Nem felel. Ránéz két szom­szédomra. Tőlük várja a vá­laszt. A korongozó részleg irodájában ülünk, Misángyi László technikussal és ifj. Eicher József művezetővel, ök ketten foglalkoztak leg­többet a fiúval, a technikus elméletileg képezte, a műve­zető gyakorlatilag. A tanuló­ban persze mindig egy kicsit benne van a tanár is, feltéve ha mint ember imponál neki oktatója. fl két komoly férfi összenéz és bólint a' kérdésre, s ezzel megoldódik a vizsgdarab sor­sa, Szóval jól sikerült. • — Milyen munkákat végez most? — A Budapest—Hatvan kö­zötti magasfeszültségű távve­zetékhez (25 ezer volt) rúd­szigetelőket. — De. ezt már igazából, ugye? Terv szerint? — Igen, Épp úgy, mint a többiek. — Szereti, amit csinál?. — Nagyon szeretem. Ez érdekes szakma. Jó szakma. — Hány éves? — Tizenhét. — Udvarol valakinek? Saját erőből istállót építettek 10 forint a munkaegységelőleg az Sok állatot tartanak adorjánpusztai Győzelexnjhen Ahol a tábla áll ezzel a fel­írással: „Adorjánpuszta”es ahol az országúiról a. pusztába futott a földút, most teher­autók futkosnak. Követ szor-f nak, melyre dieselhenger ta­pos. Gyerekek hancúroznak a gép körül és az egyik pajkosan olvassa a gépről a felírást: „Skoda”. XJj gép, kwebb mint a régi, gőzzel működő, ame.y néhány évvel még csoda volt a gyerekeknek. ... A tsz-irodát keresem. Nincs a régi helyén. Egy kis legeny- ke igazít útba: — Ott fönt, abban a. házban, az utolsó ajtó! — mutat egy régi cselédépületre. Az irodában a könyvelőt ta­lálom. — Mikor költöztek me. — Nemrég, akkor, anukor kiköltözött innen az egyik ta­gunk Házat épített magana.k - válaszol Tóth Gyulane. Es ha már a házépítésből esett szó, hát elmondja még. tavaly három tag, idén kej^° írs nőre megint három épít házat. Lassan kiürülnek a volt cse­lédbe ak. Mindenki a, maga házába költözik, omcíu nem- rsak abban különbözik a ré­gitől, hogy az az öve hanem modernek is ezek a lakások: kétszobásak és meg fürdőszoba Is ran bennük. Jk Jól megy akkor itt a ta­goknak! — jegyzem, meg, mire Tóth Gyuláné először csak ennyit mond: . — Jól. — Aztán magyarázni kezdi a dolgot. Minden hónapban tíz forin­tot fizetnek munkaegység- előlegként. Ez az első, amit megtudok. Es ettől a perctől kezdve nem hagy nyugodni a gondolat: miből, hogyan? 383 hold szántója és 67 tagja van a Győzelemnek. Ez a két szám igen fontos, egyrészt azért, mert á földterület korlátokat szab, másrészt azért, mert ennyiből kell 67 tagnak jó megélhetést biztosí­tani. Igaz, hogy nem terveztek nagy munkaegység-részesedést — ennek egyik oka, hogy a ta­vaszon több mint negyven új tag lépett be —, de még így is, ha csak a 30 forintot fizetik ki — ennél több lesz —akkor is Futó Ferenc tehenész a fe­leségével körülbelül 30 000 fo­rint évi jövedelemhez jut. Ez nem kis összeg es hogy az elő­ző években is jó volt a jöve­delmük Futóéknak, ázt mu­tatja a tető alá hozott új ház is, amely az őszre már telje­sen elkészül. Hogy honnan szerzik a pénzt a minden hó­napos előlegosztáshoz? A kér­dés annál is jogosabb, mert például a május havi munka­egységekre nem kevesebb, mint 19 070 forint munkáégy- ségrelöleget kellett kifizetni, amit nem könnyű előteremte­ni. — Áprilisban féltem is egy kicsit — mondja Tóth Gyulá­né —, mert ez eléggé pénzte­len hónap volt. De kihúzott bennünket az útépítés, mert itt a földfuvarozással több mint 12 000 forintot kerestünk... De szó van másról. A Győ­zelem tagjai és vezetői az utóbbi években rájöttek arra: érdemes állatokkal foglalkozni, ez biztosítja az állandó jöve­delmet. A szigetvári járásban még most is emlegetik a tava­lyi példájukat: minden kocá­juk után átlagban 17,5 malacot neveltek fel. Szép dolog, még egy jól fejlett állami gazdaság dicséretére is válhatna. Ebből kiderül: egyik fő águk a ser­téstenyésztés. Tavaly százhar­minc hízott sertést adtak el, je­lenleg százötven sertésük áll hízóban. Ebből hatvankettő szeptember egyre kész lesz, a többit a zárszámadás előtt ér­tékesítik. Mint mondják: a hatvankettőt 106 kilóra Szer­ződték, de szeptember 1-re el­érik a 120 kilót is, hisz takar­mányuk lesz bőven. Hatvan­két hold őszi árpájuk átlago­san 14 mázsás termést irjér. — Jöjjön, nézze meg őket! — invitál a sertésekhez. Kovács bácsi, a gondozójuk éppen egy üstöt javít. Azt mondja: így nem kerül pénz­be, az idejéből meg kifutja. Mintha hallottam volna mir ezt. Igen, az irodában, amikor Tóthné kimutatott az ablakon egy épületre és ezt mondta: „Ha hiszi, ha nem, ebből a ro­mos, épületből a tagok istállót csináltak. Fluszonöt ló fér el benne tés az egészre nem ad­tam ki több pénzt, mint 1800 forintot, vagyis annyit, ameny- nyibe a mész és a cement ke­rült.” Kovács bácsi előhajtja a nemrég vásárolt 14 fehérhús­sertés kocát. — Júliusban lecllenek! — mondja. Ezeket is a maguk erejéből vették: 42 000 forintba kerültek a kannal együtt. így most már 26 kocájuk vart. Va- lóságos sertésgyár van itt ki­alakulóban. A tehínistállót sem hagyha­tom ki. Ide is be kell menni. Bár az összes szarvasmarha- állományuk 70, én csak a nö­vendékeket láthattam. A többi kint volt a legelőn. Huszonkét fejőstehenük ‘van és ebből ti­zenkettő már törzskönyvezett. Arra törekszenek, hogy mind az legyen. Amelyik nem üti meg a mértéket, azt meghiz­lalják, mint a jelenleg hízóban álló 15 tinót. — Hét-nyolc ezer forintot kapunk tejért — mondja Tóth­né. — De egy-két hónap múl­va már meglesz a havi tizen­kétezer is. összesen 90 köb­méter őszi keveréket és bíbort silóztunk le, ha mondjuk au­gusztusban szárazság lesz, ke­vés fű lesz a legelőn, akkor ebből a silóból adunk nekik. Egyébként itt mindig nagy gondot fordítanak a silózásra. Négy, egyenként 90 köbméte­res silójuk van és most építet­tek egy 180 köbmétereset. A kukoricájukat, a répáju­kat mutatják. Mind tiszta. Már kétszer kapálták: — Most tudják csak igazán: milyen jó volt, hogy siettek, mert most egyszeriben nyakukba szakadt a kézi aratás. Arathatnak nyu­godtan, minden kész, a szénát is behordták és ott tornyosodlk négy nagy kazalban az istállók mögött. Ez a titka a munkaegység- előlegnek, és ha nem is teljes mértékben, de a munkaegység- előleg is titka ezeknek az eredményeknek, mert minden hónap ötödikéig munleaeqység- előleget kapnak a tagok: nincs pénzgondjuk és nem is futká- roznak másfelé a pénz után. Miért is mennének, hisz a ter­melőszövetkezetben is meg­kapják, ' Szabii János Felveti fejét, elpirul. Zava­rában azt sem tudja, hová rakja kezét. Nevet és csak is­métli folyton ; 5 s á ; j ; á ; : mintha valami bűnrészesség­gel vádolnám. — Ki a kedvenc írója? Ezt úgy kérdezem, csak öt­letszerűen, nem számítva meg- győződéses válaszra* — Jókai Mór* — Miért? — Gazdag témaválasztása van, s hősei jellemes embe­rek. De szívesen olvasom So- lohovot és Móriczot is. Tizenhét éves, újdonsült szakmunkás, a régi módon úgy nevezett „parasztgyerek“ és így válaszol; — Mennyit keres? — Még nem tudom, mert pillanatnyilag kísérleti • gyár­tásban veszek részt órabér­ben. De úgy 1400—1500-ra szá­mítok; — Tudja azt, hogy egy fia­tal, most végzett jogász vagy gyakorlóorvos sem keres tölx bet? — Nem. De én szakmunkás vagyok! Kimegyünk a gépéhez, ahol dolgozik, melyet pont az egyik oktatója, Misángyi László ter­vezett, s itt készítették a por­celángyárban. Nagyon ügyes szertkezet, hasonlít egy felál­lított esztergapadhoz. Lila szí­nű agyagtömböt fognak be a gépbe ketten egy idősebb em­berrel megmunkáláshoz. Oda­fordulok a művezetőhöz, meg­kérdezem: — Ez az idősebb ember, aki Gálosinak segít, régi szak­munkás? ö tanítja, igazgatja a fiút? — Nem, dehogy! Ez az idő­sebb ember ' Gálosí Józsefhez van beosztva, mint segédmun­kás. Nem akarom mutatni, hogy meglepődtem, oldalt állok a gép mellé és figyelem a fiút* Egészen másképp viselkedik, mint az irodában. *Rövid, ha­tározott mozdulatokat tesz, megigazítja az agyagbábut, rá­vezeti a nagyolókést. A lila csíkok ki perdülnek a cement­padlóra, mint szántásnál az eke mellől a kövér barna föld. Lassan formát kap a rúd­szigetelő. Most már egyszerre két kés nyomul a tömb testé­be, a fiúnak kereket is hsjta- ni kell és közben másik fo­gantyúkat is kezelni. Fölényes biztonsággal, hajszálpontosan végzi a gömbölyítést. Aztán egy pillanatra megállítja a gépet, Megslmogatja a teknős tormát, rámnéz. • Mosolygósán, de most már keményen és büszkén. Nincs szó arra, ami tekin­tetét úgy visszaadná, leírná, ahogy én láttam abban a perc­ben. Ha csak ez az egy nem: „szakmunkás“! Szflts István

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom