Dunántúli Napló, 1959. június (16. évfolyam, 127-151. szám)

1959-06-04 / 129. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! dunántúli , NAPLÓ A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA A német kérdés a mi biztonságunk és jövőnk kérdése is Dr. Ufünnicb Ferenc, a magyar forradalmi munkás* paraszt kormány elnökének válaszai az ADI — a Német Demokratikus Köztársaság távirati irodája budapesti tudósítójának kérdéseire XVI. ÉVFOLYAM, 129. SZÁM ARA: 50 FILLER CSÜTÖRTÖK. 1959. JÚNIUS 4. Maurice Thorez beszéde a Francia Kommunista Párt párizsi szervezetének konferenciáján Párizs (MTI). Maurice Thorez, a Francia Kammum is­ta Párt főtitkára beszédet man dott a párizsi pártszervezet konferenciáján. Beszédében élesen bírálta a francia kor­mány külpolitikáját. Rámuta­tott a degaullista külpolitika kalandor jellegére. Franciaor­szág kormánya a revams-vágyó Németország hű szövetségesé­nek, első támaszának bizo­nyult, ellentétben mindazzal, amit De Gaulle a háború alatt irt és mondott. De Gaulle az, aki megsokszorozza a csúcs- konferencia összehívásának akadályait — hansúlyozta a többi között Maurice Thorez. A továbbiakban követelte a német békeszerződés megköté­sét, a Franciaország és Német­ország közötti hadiállapot meg szüntetését. Ezután a francia nagyság hamis mítoszáról szólt. Megemlítette itt, hogy a franciák a németekkel együtt­működve dolgoznak a francia atombomba fabj-ikálásán. A németek, részt vesznek a: Co- lomib—Béchar-i kísérletek bén. Mindez hamis elképzelése a francia nagyságnak. Thorez beszédében kiemelte, a nemzetközi helyzet javulása azt mutatja, hogy az enyhü­lés első eredményei csak a Szovjetunió békepoldtikájának, a szocialista tábor növekvő erejének, valamint a béke vi­lágmozgalom immár tíz éve kifejtett erőfeszítéseinek a kö­vetkezménye. Véget ért a magyar parlamenti küldöttség lengyelországi látogatása Csütörtökön végeiért a ma­gyar parlamenti küldöttség kéthetes lengyelországi tartóz­kodása. Vass Istvánná, az or­szággyűlés alelnöke ebből az al kálómból nyilatkozatot adott a Magyar Távirati Iroda mun­katársának. — Úgy érezzük, jó szolgála­tot tettünk a magyar—lengyel barátság ügyének. Tapasztala­tainkról minél szélesebb kör­ben kívánunk beszámolni ott­hon. C. Wycecb, a szejm elnöke szerdán este díszvacsorát adott a magyar országgyűlés kül­döttségének tiszteletére. A de­legáció csütörtökön a kora délutáni órákban érkezik visz- sza különrepülögéppel Buda­pestre. Javulás várható az időjárásban: most minden erőt a növényápolásra és a takarmány betakarítására kell mozgósítani A Földközi tenger nyugati medencéjében kifejlődött me- ditterran ciklon elsősorban a Kárpátok medencéjében oko­zott nagy esőzéseket. A má­jus 29-én kezdődött ötnapos esős időszak alatt a Dunántúl kapta a, legtöbb csapadékot, ahol általában 30 millimétert is meghaladó esők voltak. Leg kevesebb esőt kaptak az or­szág észak-keleti vidékei, ahol átlagosan csak 4—6 millimé­ter eső hullott. ,A csapadékos időjárás álta­lában kedvezően hatott a nö­vényzet fejlődésére. A legutób­bi napok elhúzódó esőzései soranlévő mezőgazdasági mun­kákat. Elsősorban a növény- ápolási munkákat, a takar­mány szárítását és betakarí­tását hátráltatták. Bajcsi Ede, a Földművelésügyi Miniszté­rium N övénytea-mesatésd Igaz­gatóságának helyettes vezető­je tájékoztatásul elmondotta, hogy a termelőknek most minden erejüket a félbema­radt növényápolási munkákra, továbbá a bőséges termést Ígé­rő takarmányok gondos szárí­tására és betakarítására kell fordítani. A szőlőültetvények helyzeté­ről Borbás Lajos, a szőlő- és azonban megakadályozták a I gyürnöicsterrnesztési igaagató­4 genfi amerikai delegáció ssóvirőjenek sajtóértekealete Szerdán este az amerikai I külügyminiszter villájában is­delegáció szóvivője, Andrew Berding helyettes külügyi ál­lamtitkár sajtóértekezleten rö­vid közleményt ismertetett a délutáni genfi nemjrivatalos !tárgyalásról, amelyet — mint ismeretes — Herter amerikai külügyminiszter villájában tartottak. Berding közölte, hogy az ülés majdnem két és fél óráig tartott, s a miniszter.; rek elhatározták, hogy csütör­tökön délután 15.30 órakor Couve de MurviUe francia mét zártkörű megbeszélésre ülnek össze. Ezt követően Couve de Murville a külügy­minisztereket estebéden látja vendégül. A miniszterei* elha­tározták továbbá, hogy pénte­ken 15.30 órakor hivatalos ülést tartanak a Nemzeték Palotájában. ság vezetője elmondotta, hogy a hosszantartó esőzések, va­lamint a 20 fok körüli hőmér­séklet hatására a peronosz- póra-veszély az egész ország­ban megnövekedett, egyes vi­dékekről már olajfoltos fertő­zéseket is. jelentettek. A sző­lőtermelők kísérjék figyelem­mel a körzeti peronoszpóra előrejelző állomások jelzéseit, fogadják meg tanácsaikat. Ál­talános szabály, hogy nyolc­tíz napinál hosszabb ideig a szőlő lombfeliülete védőréteg nélkül ne maradjon. Szüksé­gesnek látszik, hogy az esős napok szüneteiben az eddigi­nél nagyobb ütőmben folytas­sák a termelők a második per­metezést. A Meteorológiai Intézet köz­ponti előrejelző osztályának közlése szerint az Azori-szige- tek felől magasnyomású anti­ciklon érkezett Közép-Európa fölé. Az anticiklon várhatólag megerősödik, s így hazánkban az elkövetkező két-három na­pom szárazabb, s melegebb időre számíthatunk. Csütörtö­kön legfeljebb az ország né­hány helyén lesz kisebb futó­eső. a hőmérséklet, a több nap sütés következtében fokozato­san emelkedik. 1. Az USA külügyminisz­tere, Christian Herter, a genfi külügyminiszteri érte­kezlet hétfői ülésén tartott beszédében megkísérelte ta­gadni a militarista és sovi­niszta erők létezését Nyugat- N érne tor szagban és a Német Demokratikus Köztársaságot militarista államként fel­tüntetni. Hogyan vélekedik ön er­ről, miniszterelnök elvtársi? Az események egyetlen tár gyilagos szemlélője sem tagad­hatja a nyugat-németországi militarista és soviniszta erők létezését. Nyugat-Németor- szágban ma lényegében ugyan­azok a társadalmi erők van­nak hatalmon, amelyek annak idején hatalomra segítették a fasizmust: a német monopol­tőkések. Ebből önként adódik, hogy a militarista, soviniszta tevékenységnek korlátlan le­hetőségei vannak. Ezt a té­nyek mindenben bizonyítják. Utalhatnék a támadó jellegű atlanti szövetségbe bekapcsolt nyugatnémet haderő gyors- ütemű felállítására. Közismert bizonyítékok vannak arra, hogy az újjászervezett nyugat­német haderő a hitleri fasisz­ta hadsereg súlyosan kompro­mittált tábornokainak vezetése alatt áll. Tények bizonyítják azt is, hogy a bonni állam- apparátus felelős állásaiban is nagy számban vannak fasiszta múltú személyek. Úgy gondo­lom, elég, ha ezzel kapcsolat­ban csak Grewe úrra,, a Né­met Szövetségi Köztársaság genfi küldöttségének fontos beosztású tagjára utalok. Köz­ismert dolog az Is, hogy a Nyugat-Nómetországban nagy számban működő és teljes működési szabadságot élvező fasiszta katonaszervezetek kép viselői kendőzetlenül adnak hangot a nyugatnémet impe­rialisták revansvágyának, tá­madó szándékainak és terü­leti igényeinek. A nyilvánvaló tényekkel kerül ellentétbe az, aki mindezt tagadni próbálja. Enyhén szólva különös do­log viszont a Német Demok­ratikus Köztársaságot milita­rista állaimnak nevezni. Eb­ben az országban nincsen ha­talma többé a monopoltőké­seknek, ennélfogva elképzel­hetetlen mindenféle revansis- ta, militarista megmozdulás. A Német Demokratikus Köz­társaságban végrehajtották a fasizmus megsemmisítésére és a demokratikus átalakításokra vonatkozó összes háború utáni megegyezéseket. A hatalmat a munkásosztály vezette nép gyakorolja. A német nép álla­ma azért volt kénytelen fegy­veres erőt szervezni, mert nem nézhette tétlenül a Nyugat- Németországba'n újjáéledő és elsősorban a történelem első demokratikus államát fenye­gető, revansra éhes militariz- must. A Német Demokratikus Köztársaság nem állhat véd­telenül az agresszív alanti szö­vetséggel és annak Nyugat Németországban állomásozó, rakétafegyverekkel is felsze­relt haderőivel szemben. Nyil­vánvaló, hogy ez a veszély azt követelte, hogy a Német De­mokratikus Köztársaság saját haderővel is rendelkezzék. Ez a Németország azonban béke­szerető ország, harcol Németország békés úton va­ló egyesítéséért, a békeszerető, demokratikus és egységes Né­metországért. Az egész világ ismeri a Német Demokratikus Köztársaság népének és kor­mányának a nyugatnémet mi- litarizmus újjáélesztése elleni, Németország békés egyesítésé­ért folytatott, kitartó harcát. 2. Az amerikai külügy miniszter által előterjesztett Berlinre vonatkozó javaslat szerint a négy nagyhatalom­nak többek között jogában állana a várost katonai meg­szállás alatt tartani. Hogyan ítéli meg ön ezt az állás­pontot? A német kérdés megoldásá­ban és így a nyugat-berlini kérdés megoldásában is előre és nem hátrafelé kell haladni. Berlin a Német Demokratikus Köztársaság fővárosa. Mélyen benn fekszik a Német Demok­ratikus Köztársaság területén. Nincs berlini kérdés, csak nyugat-berlini kérdés van. Arról van szó, hogy meg kell szüntetni Nyugat-Berlin hely­zetének rendellenességét, ki kell vonni onnan az idegen csapatokat, fel kell számolni az ott működő és a Német Demokratikus Köztársaság, va lamint a többi szocialista or­szágok ellen tevékenykedő különböző fasiszta kém- és provokátor-szervezeteket, Nyu gat-Berlint pedig szabad vá­rossá kell nyilvánítani. Telje­sen irreális még annak gon­dolata is, hogy a Német De­mokratikus Köztársaság le­mondjon saját fővárosáról, ezt csak olyan emberek követel­hetik, akik nem hajlandók számolni a tényleges helyzet­tel. Vitathatatlanul jogos a Német Demokratikus Köztár­saság kormányának az az ál­láspontja, hogy meg kell szün­tetni azt a helyzetet, amely a Német Demokratikus Köz­társaság testében béke-elle­nes, reakciós erők tevékenysé­gét teszi lehetővé. 3. Milyen jelentőséget tu­lajdonit ön, miniszterelnök elvtárs az NDK küldöttsége szereplésének a genfi külügy­miniszteri értekezleten és az általa előterjesztett javasla­toknak, amelyek Nyugat- Berlin kérdését is beleértve, a német kérdés békés meg­oldására törekszenek. Ho­gyan vélekedik ön ugyan­akkor a nyugatnémet kül­döttség magatartásáról? •••■•nniiHmmiMiim ttrimat-Ninietorsfágban betiltottál a Hitaimkel Nyugat-Németországban ed­dig szabadon terjesztették azo kát a hanglemezeket, amelyek Hitler, Goring. Göbbels és a többi náci vezér hangját, va­lamint különböző fasiszta in­dulókat „örökítettek meg“. Ez a tény felháborította a demok­ratikus közvéleményt Német­országban és világszerte, de külpolitikai természetű bonyo­dalmakat is okozott a bonni kormánynak. Mint az AF jelenti, Ritter von Lex belügyi államtitkár szerdán a bonni parlamentiben Az Állami Áruház mellett állították fel a Magyar írók Könyvesboltjának sátrát. „Se­gédeladónak“ szegődtem egy órára ide, megfigyelni köny­vet vásárló emberekét. Milyen könyveket keresnek? érdeklődnek műszaki, ezen be­lül a villamosipari szakköny­vek iránt. KRESZ-t nem le­het kapni. Pedig nagy keletje lenne. A múltban kevesen vá­sláger! • Jönnek a vásárlók, nézege­tik, lapozgatják a könyveket. Két fiatal lány toppan a sá­Sak könyv van és jó köny- Nehéz erre konkrét választ ad- vek! ■— ez az általános tapasz- mert mindenfajtát: szép- falat. S ezután természetes irodalmit, műszakit, verseket, sok a vásárló is. Jóval több, útleírásokat... Nagy sikere. ,. . , . .. . mint tavaly. Ez a kis sátor Berkest. András, az ellen- Z^rsiílí^zatról* naponta mintegy 3000 forintot forradalomról szóló. Októberi a < Ó 16 1 forgalmaz, önkéntelenül is ^har és a Vihar Után cimü sok ~ eszembe jut, amikor Móricz h&nvvéne.k. Már alig van be­Zsigmond 1923-ban megkér- néhány. Juhász Gyula, dezte a hódmezővásárhelyi Puskin verseit úgy viszik, könyvárust, hogy hány szép- mintha ingyen adnák. Mol­irodalmi könyvet adott el ^r Gábor: Kalandok a bra- tor elé. augusztusban, így hangzott a áliai őserdőben cimü könyvé- — Brecht, Julius Caezar ur válasz: „Egyet sem“. S meg- f^i csak ez az egy sátor mint- ürzletei cimú könyvet szeret- kérdezte a debreceni, lásúj- effy 3S darabot adott el. Per- uénk megvenni. Van? — kér- szállási, szegedi, kábát köny- cltnként keresik Móricz, Jó- dik. Igen. S máris csomagol- veseket is, s eszerint „Debre- tet műveit Oldalakon sorol- ják. Amikor fizetésre kerül a cenben is legfelebb egyet, vesz- hatnánk írókat és könyveimé- sor, kissé meglepődnek, — bar nek, Szegeden kettőt... Kis- fot, csak néhányat: Zalka a könyv nem draga. Aztán fi- újszállásra még a híre sem jut Miklós• Aknaszedés, Gergely zetnek. Elmennek, de vissza­él az új könyveknek. Kábára Márta: A mi lányunk, Páka- hallani, amit az egyik mond. \még az a hír sem, hogy van ^ ístwin> Csorba Győző ver- — Nem tMj, busz helyett bejelentette, hogy a Hiöer-S^V« a világon Ellenben ^j^átetei, Tatai Sándor: Ke- OValog megyünk.. lemezeket- «rész Nyugat- S Miskolcon el Tehet adni ötven nyér H mráö, Tamási Aron: t* összebújva nézegetik az Z™- * t+ottak és ÍP«**«1*- ' öa- címeresek es így tovább szín- uj. szerzeményt .. Németországban betiltottak és jttfanfc most latna ezt a forgat- & végnélkül. Nagyon keresett • Intézkedtek e rendelkezés ma-imát!-, A védelmében című könyv Idősebb néni — valószínű a ■tefUfe-taiam megtartásálról; e # is — sajnos elfogyott. Sokan nagymama — és egy 8—9 éves kislány áll meg előttünk. Aj cserfes kislány közvetlen tér- ■ mészetú, dicsekvőn odaszól J hozzánk minden kérdezés nél-% kül: ' — Már egész könyvtáramS van ám otthon. — S közbeni lábujjhegyre ágaskodva néze-i geti a pultra rakott mesés-S könyveket. — Ezt vegyük meg, ezt ve~Z gyük. meg, — hangoskodik azJ egyik meséskönyvre mutatva. J A nagymama nem tud ellen- i állni s a kislány máris bújja i A dolgos mackó című mese- S könyvet. " — Hát akkor én is valami* csipkekönyvet kérek, amiből J szép mintákat lehet horgolnii — mondja a nagymama ésj máris lapozgat egy kézimun-i kás könyvet. • Egy fiatalasszony nézegeti a 5 pultra tett könyveket. AzS egyiket hosszabb ideig tartja! a kezében, olvasgatja. — Na ezt kiudvarlom a fér- J jetntől — mondja. S amilyen csinos, el is hi- j szem. a GARAY FERENC S Úgy vélem, hogy az NDK küldöttségének részvétele a genfi külügyminiszteri érte­kezleten a Német Demokrati­kus Köztársaság és az egész szocialista tábor hatalmas dip­lomáciai sikere. Valójában annyit jelent ez, hogy a nyu­gati hatalmak de facto immár nem egyedül a Német Szövet­ségi Köztársaságot tekintik Németország egyedüli képvi­selőjének, hanem a lényekkel számolva a Német Demokra­tikus Köztársaságban is Né' metország képviselőjét látják. Ez óriási lépés a Német De­mokratikus Köztársaság teljes jogi elismerése felé. Azt lehet mondani, hogy a nyugati ha­talmak körében teret nyertek bizonyos reálpolitikai megfon­tolások akkor, amikor nem ellenezték, hogy a két német állam egyenlő jogokkal képvi­seltesse magát a külügymi­niszteri értekezleten. Az a véleményünk, hogy a Német Demokratikus Köztár­saság kormányküldöttsége Genfben nem egyszerűen csak a Német Demokratikus Köz­társaság állampolgárainak, ha­nem az összes békeszerető né­meteknek érdekeit is képvi- seli. A Német Demokratikus Köztársaság kormányküldött­sége azt a politikát hirdeti, amely ma egyedül reális: kö­veteli a német békeszerződés megkötését és a nyugat-berlini kérdés rendezését, minthogy ezzel igen lényeges akadályok hárulnának el Németország egyesítésének útjából: A nyugatnémet delegáció magatartása a genfi értekez­leten nem felel meg a német nép érdekeinek. A nyugat­német delegációt nyilvánva­lóan kettős megfontolás ve­zeti: egyfelől passzivitásuk ral tüntetnek a két német állam egyenlő képviselete ellen, másfelől félreérthetetlen jeleit óhajtják adni annaik, hogy a nyugat-németországi uralkodó köröknek nem érdekük Né­metország demokratikus ala­pokon való békés újraegyesí­tése és így nem óhajtják a német békeszerződés megkö­tését sem.­4. Walter Ulbricht, elvtárs, Németország Szocialista Egységpártja Központi Bi­zottságának. első titkára az NSZEP Központi Bizottsága 5. plenáris ülésén újabb ja­vaslatot tett a feszültség megszüntetésére, többek kö­zött arra, hogy a két német állam kössön megnemtáma­dási szerződést. Szívesked­jék ezzel kapcsolatos véle­ményét közölni. Igen lényeges, hogy minél gyorsabban elháruljanak az akadályok a német egyesítés útjából. Fontos lépés lenre ebből a szempontból a béke­szerződés megkötése a Szov­jetunió kormányának ez évi ianuári javaslata alapján. Hasonlóan az akadályok le­bontását szolgálta Walter Ulbricht elvtársnak az a ja­vaslata is, hogy a két német állam kössön megnemtámadá­si szerződést. Ez a szerződés nyilvánvalóan elősegítené a két német állam közeledését, viszonyának javulását és így tényezője lehetne az egyesítés felé vezető útnak. 5. Walter Ulbricht elvtárs szerdán Bartholomew-nak, az UPI hírügynökség elnö­kének adott nyilatkozatában ismét állást foglalt a. két német állammal kötendő békeszerződés mellett. Az NSZEP Központi Bizottsá­gának első titkára kifejtette, milyen jogokkal rendelkez­ne a Német Demokratikus Köztársaság, amennyiben a nyugati hatalmak a béke­szerződés megkötésére irá­nyuló szabotázs-tevékenysé­güket továbbra is folytatnák és így a békeszerződés meg­kötésére a Szovjetunió és a Német Demokratikus Köz­társaság között kerülne sor Mi a nézete a Walter Üío- richt elvtárs áltál ismertetett álláspontról0 (Folytatása a 2. oldalo^j j

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom