Dunántúli Napló, 1959. május (16. évfolyam, 101-126. szám)

1959-05-20 / 116. szám

2 NAPLÓ 1959. MÁJUS 20. AOl&l Kukoricaszár elégetés© Elmúlt május 15-e s még min­dig van kukoricaszár a szabadban, pedig rendelet szabályozza, hogy a kukoricaszárat el kell égetni, vagy mélyen el kell ásni, mert a még most is kint lévő kukorica­szár a kukoricamoly bölcsője. Az itt kikelő lepkék tojásaikat a fej­lődő kukoricára tojják, az itt ki­kelő hernyók a címert, a csövet károsítják és a szárat is összefúr­ják, miáltal jelentős terméski­esést okoz. 1 kilogramm burgonya­bogárért 50 forint. Burgonyáinkat ellepték a nagy kért okozó burgonyabogarak. Táp lálk'azásukat és szaporodásukat megkezdték. Szerte a megyében srk petecsomó található, melyek­ből pár nap múlva lárva fejlődik. Hogy a továbbszaporodásukat meg akadályozzuk, védekezésre van szükségünk. A kifejlett bogarakat a legbiztosabban és leghatásosab­ban kézzel való Bsszeszedéssel pusztíthatjuk. A szedetést legcél­szerűbb az úttörőkkel végeztetni. A Baranya megyei Növényvédő Állomás a május 30-ig begyűjtött bogarak kilogrammjáért 30 forin­tot fizet. Az úttörők a pénzt kö­zös alapon tudják felhasználni. Az összegyűjtött bogarakat a községi tanácson kell leadni, ahol petróleumot vízben kell össze­gyűjteni. Június első napjaiban a növényvédő állomás dolgozói a bogarakat átveszik és kifizetik az esedékes díjat, A kaliforniai pajzsstetű rajzik A gyümölcsfák ágán azlvogatö, majd ágelhalást okozó kaliforniai palzstetű most szaporodik, azaz ralzik. Ilyenkor a fiatal lárvákat könnyű megölni, ezért tanácsos és szükséges, hogy minden gyümölcs termelő permetezze le gyümölcs­fáit nyári hlgítású mész-kénlével, vagyis 1 százalékos NEOPOIXAI* Rajzit a* álmám oly is Május- első felében megjelent a gyümölcsöt károsító almamoly és a fák lombját károsító pókhálós almamoly. Most, amikor még gyü­mölcsöseinkben nincs nagy kár és az első nemzedék hernyói elkezd­ték a kártételt, szükséges, hogy rendszeres permetezéssel védekez­zünk a kártevők ellen. Legjobban bevált permetlé: a 0.1 százalékos töménységben a nyárlhlgftásű mészkénlébe, vagy 1 százalékos NEOPOLBA kevert PERNIT + 15 dekagramm vasgá- lic, + 25 dekagramm MAVEPON. Ha nagyon meleg van a vasgill- cot a permetléből kihagyjuk. A permetezést 12—14 naponként háromszor megismételjük. Majd 1 százalékos SPRITZKUPRAL-lal, vagy bordói lével permetezzünk és ismét az előbbi permetlé keve­rékkel több ízben a szükségesnek megfelelően. VARGA ISTVÁN a Szederkényi Növényvédő Állomás laboratőrínm-vez. □ MEGALAKULT _ Sziget­váron a vár 400 éves évfordu­lójának ünnepségeit előkészí­tő bizottság, 4 tegnap megtar­totta első ülését. A bizottság elnöke Farkas János, a járási vb-elnök, tagjai: Gályák Sán- donvé, a községi tanács vb- elnökhelyettese, Molnár Imre gimnáziumi igazgatóhelyettes, Varga Jenő népművelési fel­ügyelő és Zágon GyiUáné, a Járási Művelődési Ház igaz­gatója. Á falu és a város, a fizikai és a szellemi munka közötti lényeges különbségek megszüntetése A kommunista társadalom építése folyamán a társadalmi munka viszonylagos fejletlen­sége a termelőerők gyors fej­lődése következtében megszű­nik, ezzel párhuzamosan sokkal fejlettebbé válnak a termelési viszonyok, megszűnik a tulaj­don két formája és kialakul a kommunista társadalmi tulaj­don osztatlan uralma. Követ­kezésképpen elmosódnak a ha­tárok a két baráti osztály kö­zött, és létrejön a kommunista dolgozók egységes társadalma, megszűnnek a város és a falu közötti lényeges különbségek. 7 millió lakás a kolhozparasztoknak A kommunizmus építésének 7 éves terve határozott célként jelöli meg a falusi lakosság élet- és kulturális körülmé­nyeinek fokozott megjavítását. A falu színvonala történelmi­leg rövid Időn belül felemelke­dik a társadalmi élet minden területén a város színvonalára. E nagy terv része a kolhozfal­vak rendezése, amellyel azok korszerű, városjellegű telepü­lésekké válnak. E feladat vég­rehajtása során nemcsak az anyagi életszínvonal nagymér­vű emeléséről van szó, hanem arról is, hogy a kolhozfalvak lakosságának szellemi, illetve kulturális igényeit is maximá­lisan ki lehessen elégíteni Példának felhozhatjuk a kö­vetkező adatokat: A kolhozfalvakban a rende­zés folyamán 7 millió családi házat építenek és áttérnek ar­ra az elvre, hogy minden csa­lád külön lakást kapjon a fal­vakban is. A 7 millió falusi ház megépítése azt jelenti, hogy csak a falvakban 7 év alatt — négytagú családokat számítva — 28 millió embert költöztet­nek modem, a korszerű igé­nyeiknek megfelelő lakásokba. A mezőgazdaság villamosí­tása, gépesítése lehetővé teszi, hogy a falvakban is bekövet­kezzék a munkaidő csökkenése és 1964-től itt is bevezethetik a heti 30—35 órás munkahetet. A szovjet dolgozóknak tehát falun és városokban egyaránt hetenként 2 szabadnap áll majd rendelkezésükre. Ami kimond­hatatlanul nagy ebben a terv­ben, az, hogy a munkaidőnek Ilyen példátlan lerövidítése nem a munkabérek csökkené­sét vonja maga után — ellen­kezőleg a munkabérek jelentő­sen növekednek. A gépi munka kiszélesítése a kolhozokban csökkenti az ipari és mezőgazdasági munka közötti, a falu és város közti lényeges különbséget A ház­táji gazdaságok csökkenése, később megszűnése, azt ered­ményezi, hogy magasabb szín­vonalra emelkedik a parasztok együttműködése, erősödik a kölcsönös segítés szelleme és fokozódik a mezőgazdasági dol­gozók felelősségérzete a közös tulajdon iránt. A munka egy­séges irányítása és tervezése lehetővé teszi az elosztás for­máinak tökéletesítését, egye­lőre még a munka szerinti, később a szükséglet szerinti el­osztást 4,5 millió egyetemi és főiskolai végzettségű szakember A termelés komplex gépesí­tése és automatizálása a mun­kások szakképzettségének gyors növekedését írja elő. Az automatagépek és géprendsze­rek Irányítása, a távirányítás, képzett szakembereket, mond­hatnám mérnöki szakképzett­séggel rendelkező szakmunká­sok kinevelését, beállítását igényli. Ez a folyamat, ha egyelőre nem is küszöböli ki, de lényegesen csökkenti a be­tanított és á képzetlen munká­sok számát Áz oktató-nevelő munkára hatalmas feladatok várnak az említett feladat végrehajtásá­ban. A szovjet Iskoláknak most a magasan képzett állampol­gárok tízmillióit kell képez- niök, harcot kell indítaniok a szellemi és fizikai munka kő-* zötti lényeges különbségek fo­kozatos csökkentéséért Olyan állampolgárokat kell nevelniük, akik jól ismerik a tudományok alapjait, de képeseik rendszeres fizikai munka végzésére is. Az oktatást tehát közelebb kell hozni az élethez, a termeléshez, mert a jövő társadalmának felépítése megköveteli az okta­tás és a termelőmunka egybe­kapcsolását A megjelölt fő feladatok ér­telmében a 7 éves terv idején a Szovjetunió főiskolai képesí­tésű szakembereinek a száma eléri a 4.5 milliót Különösen a termelőüzemek, mezőgazdasági üzemek szakembereinek szá­mát kell majd növelni. Egyébként az alsófokú isko­lának is megvan a feladata, el­sősorban abban, hogy az ifjú­ságot előkészítse a magasabb színvonalú tudás elsajátítására, valamint az oktatás és a ter­melőmunka összekapcsolásával nagytudású Ipari és mezőgaz­dasági közét/K ádereket reve1­A munka életszükségletté válik Miután megszűnnek a falu és a város közötti, a szellemi és a fizikai munka közötti lé­nyeges különbségek, nem sza­bad azt hinni, hogy ezután minden kolhozfalunak színhá­za, operája lesz. A közlekedés forradalmi fejlődése megoldja majd, hogy a kolhozközpontok­ban létesített kultúrintézmé­nyeket könnyűszerrel elérhes­sék a dolgozók. Egyelőre lesz­nek különbségek, de ezek oly lényegtelenné válnak, amelyek­nek megoldása csupán a fejlő­dés további ütemétől függ. Egyesek azt mondják, hogy a fizilkai és a szellemi munka közötti lényeges különbséget nem lehet megszüntetni, mert nagyon sokan nem rendelkez­nek olyan tehetséggel, hogy mérnöki, orvosi stb. képesítést szerezhessenek. Ez természetes és nem is erről van szó. Arról van szó, hogy nagyon sok em­bernek, sok-sok milliónak meg­van a szellemi képessége ah­hoz, hogy elsajátítsa a tudomá- nyoík alapvető, alacsonyabb vagy magasabb tanításait. De legfőképpen arról van szó, hogy az ember mentesül a megerőltető nehéz fizilkai mun­kától, mert az emberi elme lét­rehozza a munkának azokat az eszközeit, amelyek engedelme­sen végrehajtják az ember he­lyett azokat a nehéz fizikai fel­adatokat, amelyek elvégzésé­ben ez ideig az embernek is alaposan közre kellett működ­nie. Azt jelenti, hogy minden­ki képességei szerint megsze­rezheti a legmagasabb képesí­tést, illetve képzettséget 1«. Sokan azt mondják, ha min­dent automaták végeznek, ak­kor megszűnik az emberi „mun ka”, hiszen az ember csak irá­nyít, billentyűt emel vagy meg­nyom egy gombot és jelzőbe­rendezéseket figyel. Nem szű­nik meg a munka, mert az hosszú időn keresztül, még a kommunista társadalomban is kötelező lesz. Nem szűnhet meg a munka, mert az ember fizi­kai léte feltétlenül megkívánja a munkavégzést, mert az élet- szükséglet az ember számára. Még csak nem is szórakozás lesz a munka, hanem céltuda­tos tevékenység, amely az em­beriség fennmaradásának alap­vető feltétele. Csorba Tivadar Hí IMIK A fesziiltségáttérés alkalmával kikapcsolt berendezésekről A pécsi feszültségáttérés során az Áramszolgáltató Vállalat szakemberei a 220 voltos feszültség bekapcsolá­sa előtt felülvizsgálják a la­kások és közületek belső vil­lamosberendezését, abból a szempontból, hogy a tűz- és életbiztonság követelményei­nek megfelel-e, illetve hogy kijavították-e az előzetesen kifogásolt hibákat. Az eddigi tapasztalatok azt igazolják, hogy a berendezések leg­nagyobb részét a megadott határidőkig rendbehozzák, úgy hogy az új feszültséget be lehet kapcsolni. A belső vezetékhálózat és tartozékok (biztosítók, kap­csolók, vezetékek stb.) hiá­nyosságai kijavításának leg­későbbi időpontja az átkap­csolás előtti nap. Amennyi­ben a hibák felszámolása a háztulajdonos vagy lakó hi­bájából nem történik meg, az Áramszolgáltató Vállalat — elsősorban a lakó élet- és vagyonbiztonsága érdekében — kikapcsolja a berendezést s az árramellátást mindaddig szünetelteti, míg a szabvá- nyos berendezés el nem ké­szül. A kikapcsolásra kerülő la­kások számának csökkentése érdekében az Áramszolgálta­tó Vállalat ismételten felhív­ja az érdekelt háztulajdono­sok és közületek, valamint fogyasztók figyelmét, hogy villamos berendezésük szab­ványosítását idejében rendel­jék meg a szerelő vállalatok­nál vagy kisiparosoknál, hogy az új feszültség bekapcsolá­sának akadálya ne legyen. — TANACSKÖZTARSASA- GI dokumentum kiállítást nyitnak ma, szerdán a bara­nyai ünnepi hetek keretében Felsőszen tmártonban. □ MEGMERGEZTE magát Vörös Józsefné, Gizella utca 3. szám alatti lakos. A men­tők az 1. számú Belklinikára szállították — MÉG be sem fejeződött az Iskolaév, a pécsi PIÉRT raktá­rában már szállításra várnak a következő iskolaév füzetei. A több, mint másfélmillió fü­zetet rövidesen elosztják a ba­ranyai boltok között □ ÉRTEKEZLETET tartot­tak a szigetvári járás termelő­szövetkezeti könyvelői. — SAROKHÁZ elnevezéssel nyílik meg e hónap végén a Sörház utca sarkán a Pécsi Vendéglátó Vállalat legújabb cukrászdája, amelyben főként habos süteményféléket hoznak forgalomba. □ BESZÁMOLÓT tart Kíná­ban tett látogatásáról dr. Kal­már László Koesuth-díjas egye­temi tanár pénteken délután hat órakor a Nevelők Házá­ban a Bólyai János Matemati­kai Társulat pécsi csoportjá­nak rendezésében* □ ELŐADÓI konferenciát rendez ma délután hat órakor a TIT Baranya megyei szer­vezetének irodalmi szakosztá­lya a Bartók Klubban. A kon­ferencián. Béládi Miklós tudo­mányos kutató, a Magvető Könyvkiadó irodalmi igazga­tója a felszabadulás utáni magyar irodalom kérdéseiről tart előadást. — PARKRONGALASÉRT 120 forinttal .megbüntették Ga­lamb Ilona, Petőfi utca 63. szám alatti lakost. Mi huszonnégyen, esztergályosok Huszonnégy fiatal gyermek* arc. Kerek, erőtől duzzadó, az élet vésőjét még nem ismerő, sima homlokú, fénylő szemű arc. Mutál a hangjuk és ke­zük zavartan „ellóg“ overálba bújtatott testük mellett. Ha egy lány rájuk néz, elpirul­nak, de vigaszul azt mondják utána: „Minket nem érdekel­nek a nők!“­Tizenöt—tizenhat évesek. Az anyjuk hiába vesz divatos, drága cipőt, két hónap múlva már a lábuk két számmal na­gyobb. Szóval serdülnek. Lá­gyak, alaktalanok. Szobor­anyag, formáló kezekre, véső­re várók. Egyik nap azt állít­ják a fűről, zöld, másik nap, hogy szürke vagy fehér. Nincs kialakult véleményük. Kama­szok, lélekben, testben, szán­dékban. Ezekre gondolok, amikor ez 500-as iparitanuló-intézet egyik tanműhelyének katedráján ülök a két oktatóval. Az idős Kondorost Bélával, a fiatal Szabó Istvánnal és közben odanézek az esztergapadokon kerekeket csavargató, a mun­kadarabok fölött töprengő huszonnégy gyerekre, ök i* idepillantgatnak felém kíván­csian■ és büszkélkedvei Nézd ezt a padot, hogy cik- Itéz rajta a forgó fény, hogy nyomul késünk a vasba, cso­dáld kezünkben a mikromé­tert, mellyel a milliméter szá­zadrészét is meg tudjuk mér­ni! — sugározza felém tekin­tetűk! Kár. Nem tudok még menni hozzájuk, formaság tart visz- sza. Az adataik. — Első évesek —• mondja Szabó István. — Itt szerzik meg a képzést először, máso­dikban az üzemben, harma­dikban már csak vendégek eb­ben a csarnokban. Negyed­évenként vizsgadarabokat csi­nálnak. Időnként a legjobbak minden csoportból összejön­nek és versenyben készítenek mintadarabokat, rajzokról. Az első három helyezett jutal­mat kap. Készülnek az életre. A hiva­tásra. Szakmunkások lesznek, A Sopianában, a sörgyárban, a bányáknál, a MÁV-nál és másutt, ahol acélban, vasban áll majd paduk mellett a terv. Honnan jöttek? Mi hozta őket ide? Egy parasztember azt mon­dotta nekem még régen, hogy amikor szánt és látja a gőzöl­gő ekéjétől vastag hurkákban omló földet, kimondhatatlan boldogság tölti el. Egy öreg esztergályós hasonlót állított a kígyózó, égnek perdülő, kéke­sen csillogó acélforgácsrdl, ami lehullik a megmunkált darab kövér testéről. Azt mondta, hogy abban, ami visszamarad, abban benne «in az ő élete. De hát ezek tizenötévesek, s azit sem tudják, mit akarnak. Miért akarnak? — Kovács Rudolf, maga esz­tergályosnak készült? Az sze­retett volna lenni? — Nem — válaszolja a fiú őszintén és kihúzza a nagyoló­kés kemény fejét a beszorított kardánkereszt-csapágyból. — Hát akkor? — En először gépipari tech­nikumba szerettem volna de most már semmi pénzért nem hagynám itt., i Néz, kitágult pupillákkal, összeharapja ajkát. •— Ha megtetszik érteni ■. i» az úgy volt.! . én mindig azt hittem, az eszitergálás nehéz fizikai munka. Pedig ehhez több ész kell, mint erő. Tessék nézni a mikrométert.(!) Ezzel félhajszálnyi pontossággal, a milliméter háromszázad részét mérve lehet dolgozni. A kor­szerű padok meg egyenesen műszerek, csodálatos nagy műszerek.... És ha én majd egyszer azokon ... Ellépünk az oktatóval ar­rébb és két pad után megál­lunk. Szabó István azt súgja ■magyarázókig, hogy Kovács Rudolf a legjobb és legszor­galmasabb az összes tanuló közül. Látszik, hogy érdekli, amit csinál, látszik, hogy „meg fogta" a szakma szépsége. Két perc múlva tüskehajú, kis őzszemü, mohácsi fiút szó­lítok meg, Virág Mihályt. Egyik lábáról a másikra eresz­kedik, úgy válaszol. — Én nem „vagyok oda“ ezért a szakmáért! — Igen? És. i — En folyamőr szeretnék lenni! Utazni, messze vidékek­re..! egyenruhában — mond­ja ki végül szorongva. — Hát akkor miért csinál­ja? — Mert általánosban kettő­ből elbuktam és . mert vala­mit csinálni kell...(!?) Szőke, kékszefű, kéksapkás zömök emberkét faggatok. Bartalovics Józsefet. — Nagyon, nagyon szeretem ezt a munkát — mondja olyan arccal, mintha barackba ha­rapna. — Tessék nézni, mi­lyen szép ez... mindjárt be­fogok egy darabot. Befogja. Kapkodva, szinte lázas sietséggel. Perdíti a ke­reket, összehúzott szemekkel nézi a lesodródó forgácsot, a duruzsoló kés kígyófejéU En meg arcát, tekintetét, kék szemének Íriszét, mely az alkotás fényétől ragyog. Ami­kor végez, diadalmasan áll a sarkára, egyik kezét lágyan a gépre téve. —■ Hol lakik? “ kérdem. — Meszesen. Apám nyugdí­jas bányász. A bányában rok­kant meg. — Mi a kedvenc szórako­zása? — Horgászom — mondja áhitatosan. — A Dunán. — És mekkora halat fogott már? Mekkora volt a leg­nagyobb? — Fél kilós — vígja rá húsz kilósnak illően. Az ajtóból visszanézek. Vi­rág Mihály áU a pad mellett, fogja a fényes kis kereket és valahová messze néz. Talán folyókat lát, habzó, háborgó, zöldtestű folyókat. Kovács Ru­dolf már megint mér a mikro­méterrel, Bartalovics pedig pi­ros orcával mélyed a munká­ba. Padja zúg, reszket, vidám, kedves dallamot dalol, ö hall­ja. Biztos vagyok benne, hogy hallja. Es a többiek is majd­nem mind. Mert szeretik, amit . csinálnak. Ilyenek ők. Huszon­négyen. Az esztergályosok. SZÜTS ISTVÁN — SZÁZEZER forint értékű társadalmi munkát ajánlottak fel a község lakói Kisszent- márton bekötőútjának építésé­hez. Eddig 15 ezer forint érté­kű munkával készültek el és az út építését július végére befejezik. □ GYORSKISZOLGÁLÓVÁ alakítják át még ebben az esztendőben a nyugati város­rész csemegeboltját. — ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÓ helyet létesítenek a csányosz- rói Vöröskereszt alapszervezet tagjai annak a táncmulatság­nak a tiszta bevételéből, ame­lyet néhány nappal ezelőtt rendeztek. □ GYERMEK ballonkabátok és jószabású, olcsó férfi zakók érkeztek a pécsi Állami Áru­házba« □ SZÁZNYOLCVAN vagon kapacitású szénbunkert építe­nek a komlói áltárónál. A bun­ker alapozását megkezdték. —. ALBÁNIAI úti élményei­ről tart előadást ma, szerdán Szigetváron dr. Szabó Pál Zol­tán kandidátus, a Dunántúli Tudományos Intézet igazgatója. — DEXTR1NT gyártanak exportra az Agrária Keményí­tőgyár dolgozói csehszlovák megrendelésre. Az exportterv teljesítése érdekében három­szorosára növelték a dextrin- üzem kapacitását. □ ELÜTÖTTE egy teher­autó és karját törte Póth Mik­lósié 89 éves, Sándor utcai la­kos. Póth Miklóenét az I. szá­mú Sebészeti Klinikán ápolják. — SOK eső esett vasárnap. A pécsi repülőtér meteoroló­gusának jelentése szerint 11.55 órától 13.20-lg heves zivatar, később 16.45-től 17.20 óráig zá­por, ettől kezdve 18.30-ig kö­zepes eső, majd negyed ki­lenctől másnap hajnali 2.10 óráig gyenge eső volt a kör­nyéken. Ea idő alatt 8.9 milli­méter csapadék hullott, ami több, mint a tavaly májusi át­lag volt. — MEGTILTJÁK az állat­tartást Szigetvár központjában. Az elmúlt héten ülést tartott a járási tanács, amelyen jóvá­hagyták a szigetvári községi tanácsnak az állattartásról ho­zott tanácsrendeletét. Ennek lényege, hogy az egészségügyi követelményeknek eleget téve, megszüntetik Szigetvár belte­rületén az állattartást. így 1960 január 1-től tilos lesz álla­tokat tartani a középületek és egészségügyi Intézmények kor­nyékén, . valamint a Rákóczi, József Attila, Vár utcákban és a Zrínyi téren. — Számviteli továbbképző elő­adás a városi tanács tanácstermé­ben. A Pénzügyminisztérium Szám vitelt Osztálya és a Marx Károly Közgazdaság Tudomány Egyetem Számviteli Tanszéke közös ren­dezésében május 20-án, szerdán Pécsett számviteli továbbképző előadást tart. Az előadás tárgya: A számvitel és az ügyviteli tech­nika fejlesztésének kérdései. Elő­adó: dr. Scholez Rezső, a Pénz­ügyminisztérium számviteli osz­tályának vezetője. Az előadás he­lye: Pécs, városi Tanács tanács­terme. Időpontja: szerdán du. 4 óra. A megyei tanács pénzri wi osztálya felhívja a vállalat! szám­viteli dolgozók figyelmét ar"-> hogy az előadáson minél nagvo'”': számmal jelenjenek meg, msrt az ott elhangzottak nagyihértékbci fogják megkönnyíteni hivatali munkájukat;

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom