Dunántúli Napló, 1959. május (16. évfolyam, 101-126. szám)

1959-05-20 / 116. szám

1959. MÁJUS 20. NAPLÓ 3 Á pécsi szállítók verseny© 'A Baranya megyei Tanács VB Építési és Közlekedési Osztálya rendezésében május 14-én Pécsett szállítási érte­kezletet tartottak, ahol Pécs, Pécs-külváros, Pécsbánya ren­dező állomás, a megye na­gyobb vállalatainak képviselői vettek részt. Az értekezleten a szállító vállalatok verseny­pontokat fogadtak eL A résztvevők megállapodtak abban, hogy a szállítási költ­ségeket csökkentik és ehhez a fuvaroztató vállalatok segítsé­gét, a tervfegyelem betartását kérték. A versenypontoknak megfelelően elhatározták, hogy a vasúti kocsilkat raksúlyig, illetve a díjszabásban meg­állapított súlyig kihasználják, de ugyanaikkor figyelemmel lesznek a vonalak tengely­nyomására is. A forgalom gaz­daságos vitele érdekében a lépcsőzetes irányvonatképzés növelését, a kocsifordulók csökkentése érdekében a va­sár- és ünnepnapi, valamint az éjjel-nappali be- és kira- kasokat biztosítják. A szállítások zavartalan le­bonyolítása érdekében mind a darabáru, mind pedig a kocsi- rakományi áru 24 órán belüli elfuvarozásáról gondoskodnak. A forgalom sikere érdekében elősegítik 3 bocsitartózkodási idők lerövidítését, minőségi té­nyezőként biztosítják, hogy a vasúti kocsikat tiszta állapot­ban adják vissza és hogy a havi tervek és teljesítéseb kö­zött 5 százaléknál nagyobb el­térés nem lesz. Az 5 napos kocsi igényléseket idejében be­adják és be is tartják a határ­időt. A kiértékelést az állomások vezetősége a tanácsi szervek­kel együtt végzi és a legjobb első három helyezést elért szállítási dolgozót kitüntetésre javasolják. Több mint száz termelőszövetkezetet patronálnak a pécsi és komlói üzemek Elftársias icunkamegosztást! „Együttműködni, de más formában, patronálni, de a ré­gitől eltérő módon.“ — Ezzel a jelszóval indultak ki tavasz­szál az ipari üzemek dolgozói falura, hogy baráti segítő ke­züket nyújtsák a termelőszö­vetkezeti parasztságnak. A Baranya megyei üzemek munkásai megismerkedtek a mezőgazdaságról szóló határo­zatokkal és a patronált terme­lőszövetkezetek konkrét prob­lémáivá. A munkások módot kerestek egy olyan együttmű­ködés megteremtésére, mely a régi értelemben vett patroná- lástól eltérően nem a tsz-nek végzett ingyenmunkóban me­rül ki teljesen. Az új együtt­működés lényege elsősorban politikai, gazdasági és erköl­csi segítség, melyet a városi munkások nyújtanak a pilla­natnyilag még problémákkal küzködő termelőszövetkezeti parasztságnak; Pécs és Komló üzemei ösz- szesen több mint 100 termelő­szövetkezet patronálását vállá táfc el. A termelőszövetkeze­tek pedig örömmel fogadták az együttműködést Ennek bi­zonyságául április 4-én és május 1-én tömegesen jelen­tek meg a munkás-paraszt ta­lálkozókon, melyekre az üze­mi munkások meghívták őket. A termelőszövetkezeti parasz­tok öröme és bizalma még csak fokozódott, mikor látták, hogy a patronálok betartják szavukat. Mert az üzemi mun­kások ezekben a hónapokban tettekkel igazolták, hogy ezt az együttműködést mennyire komolyan veszik. Az üzemi patronálok segédkeztek ta­vasszal a közös munka ki­alakításánál. Politiká felvilá­gosító és nevelő munka mel­lett segítettek a mezőgazda­Százhat van ezer 26 éven aluli dolgozó van a könnyűiparban A Könnyűipari Minisztérium kollé­giuma keddj ülésén a könnyűiparban dolgozó fiatalok helyzetével fog­lalkozott. A minisztériumhoz tartozó gyárak nagy részében brigádok tájékozódtak arról, hogyan dolgoznak a fiatalok és ho­gyan foglalkoznak velük, A könnyű­iparban 160 000 főre lemre méltó, hogy a tehető a 26 éven szélesedő munkaver aluliak száma- A senyben kezdemé­technikumban vég­zőkre várnak a mun kahelyék, valameny nyiüket el tudják helyezni. A jelen­tés megállapítja a továbbiakban, hogy a fiatalok jól kive­szik részüket a ter­melésből, többségük nem marad el az idősebbektől. Figye­nyezők. Jó kapcsolat ala­kult ki a gyárak ve zetői és a fiatalok között. A gazdasági vezetők szigorúan ellenőrzik a fiata­lok foglalkoztatását szabályozó rendel­kezések végrehaj­tását; sági gépek kijavításában, a villamosításban. Csapágyat öntöttek, vízvezetéket szerei­tek és elfekvő gépeiket, anya­gaikat felajánlották a terme­lőszövetkezeteknek. Mindezt társadalmi munkáiban végez­ték. Az elfekvő anyagokat ócskavas árban számlázták a tsz-nek, csupán az új anya­gokért fogadtak el térítést. A villanyszerelési, géplakatosi stb, munkákat az illető üzem átlagórabérével számolták el, tehát nyereségük ebből nem származott. A gazdasági segí­téshez tartozik még az is, hogy az üzemi mérnökök igen sok esetben elkészítik a tsz építke­zési terveit. Az üzemek szak­munkásokat, szállítóeszközö­ket adnak az építkezéshez. Az üzemi főkönyvelők segítik a tsz-könyvelők munkáját, az üzemi tervezők pedig a beru­házási tervek elkészítésében segédkeznek. A patronáló csoportok he­lyesen értelmezik a segítség- adást. Nem a tsz-tagok helyett dolgoznak — mint az ellenfor­radalom előtt számos esetben azt megtették — hanem a tag­sággal együtt, közösen oldják meg a felmerülő problémákat, •közösen végzik el a legfonto­sabb munkákat: Az így értel­mezett együttműködés pedig a legtöbb esetben kölcsönös elő­nyökkel jár. A komlói patro­náló üzemek például igen ko­moly gondot fordítanak a tsz kertészetek kialakítására. Ez természetesein elsősorban a termelőszövetkezeteknek hasz­nos, de jól járnak a városi dolgozók is, mert ezáltal több és olcsóbb zöldféle kerül asz­talaikra. És még számtalan példát lehetne felsorolni, hogy a helyes együttműködés mi­lyen előnyöket rejteget mind­két fél számára. A tsz és a patronáló üzem kapcsolatának új jellegéből fakad, hogy a falusi ember, a paraszt közelebb kerül a mun­káshoz. A termelőszövetkezeti parasztok mindinkább érdek­lődnek az üzemi munkások életéről, munkájáról. Elmen­nek a munkás-paraszt találko­zókra, részt vesznek az üze­mi értekezleteken. Az új kap­csolat, a pa troná lásnak ez az új módja erősíti a munkás- paraszt szövetséget, elmélyíti a barátságot a város és falu dolgozói között. E barátság egyik apró jele az is például, hogy a mattyi és drávapalko- nyai termelőszövetkezetek a „Jószerencsét“ nevet vették fel a patronáló bányászok tiszteletére. A mostani értelemben vett patronálás tehát több, mint tárgyi segítségadás. Az együtt működés új kapcsolatot terem­tett a termelőszövetkezeti pa­rasztok és a patronáló üzemi munkások között s ez a társa­dalmi jelentőségű kapcsolat még előbbre viszi majd a me­zőgazdaság szocialista átszer­vezésének ügyét. Nemzetiségi nap Olasz községben Május 17-én négy Hasságy. Hadar, Belvárd gyula és Birján német és délszláv nemzetiségű lakossága számá­ra rendezték egyesített nem­zetiségi napot Olasz községben. A hásságyi németek ősi né­met népszokást mutattak be: Pfingstreiten, pünkösdi lovag­lás, vagy máskép pünkösdi ko­sár. Hásságyról érkeztek nyar­galó legények, kísérve egy fel­díszített fogatot, amelyen négy méter magas kosár állt. Ne­hogy eldűljön a hatalmas al­kotmány, kipánzvázva a négy főirányban. A köteleiket a ko­csin ülő legényeik tartották. A pünkösdölők felvonulnak mind­azokhoz a házakhoz, amelyek elé május 1-én májusfát állí­tottak. A házbeliek benyúlnak Mi legyen hát a neve? Tanácstagi beszámoló is vi­ta hangzott él hétfőn este a •■harmadik kerületi „nevenincs” Új település építőinek ebédlő­jében. A tanácstagi beszámo­lót Galabár * Tibor elvtárs, a városi tanács v. b. titkára tar­totta, s ő vezette a későbbi vi­tát is a városrész elnevezésé­ről. A városi tanáé* tevékenysége Az összegyűltek örömmel vették tudomásul azokat az eredményeket, amelyeket a vá­rosi tanács végrehajtó bizott­sága a munkásosztály helyzeté­nek megjavítása terén elért, el­sősorban az új lakások építésé- I ben, elosztásában (a megépült lakásom 70 százalékát a terme­lésben közvetlenül részt vevő fizikai és műszaki dolgozók kapják), a vízellátás és a köz­lekedés megjavításában és a lakosság zöldáruval való éllá­tásában. Az új település pia­cán is érezhető, hogy a bara­nyai állami gazdaságok, ter­melőszövetkezetek és a Kerté­szeti Vállalat idén lényegesen ragyobb területen termel zöld­ségféléket: az árak jóval . ala­csonyabbak a tavalyi iái és összehasonlíthatatlanul jobb a MÉK zöldségboltjának áruellá­tása. Vita a városrész elnevezéséről Ez bizony az alapos, részletes tanácstagi beszámoló és az ál­talános iskolás, valamint az óvodás gyerekek közbeiktatott műsora után egy kicsit zilált volt. Néhány embert kivéve nem volt kialakult álláspontja senkinek sem. Ezért volt az, hogy megtapsolták Galabár elvtársat, amikor azt javasolta, hogy ne legyen neve a város­résznek, hanem nevezzék el sürgősein az utcáikat és legalább ugyanakkora tapsot kapott ugyanazoktól az embe­rektől Szögi Józsefné, a nőtanács tagja, ámikor más javaslatokat tett. Ivanoczák elvtárs, a III. kerületi pártbizottság titkára elmondotta, hiba volt, hogy a tanács végrehajtó bizottsága mielőtt Uj-Mecsekaljának ke­resztelte el ezt a települést, nem hallgatta meg a lakossá­got, nélküle tartotta meg a keresztelőt. Javasolta, hogy az új településnek ne adjanak kü­lön nevet, legyen egyszerűen harmadik kerület, s nevezzék el az utcákat és a tereket. Az autóbuszok feliratait — mert ékörül is heves Vita folyt — pedig helyettesítsék számozás­sal, mint ahogy ezt a főváros­ban is teszik. A v. &» dönti el a vitát nevezéséről és bejelentette, a vitában elhangzott javaslatokat a végrehajtó bizottság május 29-én tartandó ülése elé ter­jeszti. A v. b. dönt ezután arról, hogy minek hívják az épülő városrészt H. M. a kosár fonadékai közé és igyekeznek kitapogatni, melyik legény a „macska”, aki a ko­sárban rejtőzik. Ha nem talál­ják el, áldomást fizetnek. Meg is éri, mert nekik marad a to- ronymagas májusfa, amit tisz­teletből állítottak elsején a há­zuk elé. A színpadi műsor váltakozott német és horvát nyelven. Né­metül: So ist der Frühling, Das Eltemgrab, Still ruht der See. Goethe: Gefunden. (Szavalatok és kétszólamú énekszámok.) Horvátul: Devajcsica ruzsu brála. Kad szám szinaty abde bila. (Énekszámok.) Rádi! Sa- kica. Majszka. pjeszima. Napri- jed. (Szavalatok.) Nagy sikere volt a népi táncegyüttesnek, tagjai Birján, Lothárd és Olasz délszlávjaiból kerültek Id és népi táncszámokat adtak elő duda és harmonika zeneszóra. Rendezte Matisa József peda­gógus, a birjáni népművelési ügyvezető és Jesics Dénes, a pécsi délszláv kollégium taná­ra. Olasz községben példás egyet­értésben élnek, dolgoznak és fejlődnek németek és délszlá­vok. Mint az éjszakába nyúló nagy vigalom igazolta, a nem­zetiségek jól mulattak és jól szórakoztak egymás között; Az utóbbi években nem kis eredményt értünk el a lenini munkastílus megho­nosításában. A pártdemok­rácia és ezzel együtt a párt­fegyelem erősödött, nőtt a párttagság aktivitása is. Ma sokkal kevesebb a funkció- halmozó elvtárs, mint né­hány évvel ezelőtt. Ma a pécsi járásban az alapszervi párttitkárokmak általában négy tisztségük van: párttitkárok, tanácsta­gok, vb-taigok és a népfront­bizottság vagy egyik tömeg- szervezet tagjai. Igaz, hogy ez még mindig sok munkával jár, de látnunk kell, hogy ennyi tisztség bir­toklása egy falusi páirttit- kámál elkerülhetetlen, és a párt számára is előnyös ez. Annak csak örülni lehet, ha a falusi párttitkárokat be­választják a tanácsba és a népfrontba, Am korai lenne még ar­ról beszélni, hogy a lenini munkastílus már teljes egé­szében meghonosodott mi- náliunk. Ettől — sajnos — még messze vagyunk. A komlói III-as akna vájárjá­nak, Kéri László elvtársnak például négy tisztsége van: párt-csoportvezető, szakszer­vezeti bizalmi, a szakszerve­zet sportfelelőse és a városi KlSZ-bizottság tagja. Kom­lón, s az üzemi pártszerveze­tekben általában nem indo­kolt a négy tisztség egy élv­társ általi birtokolása, ott sokkal jobban állunk káder­szempontból, mint falum t Akadnak még élgondol- koztatőbb esetek is. A hida­si Kész József elvtársnak hét tisztsége van: párttitkár, személyzeti felelős, községi tanácstag, légós, munlcásőr szakaszparancsnok, a járási népi ellenőrzési bizottság el­nökhelyettese és három köz­ség felelőse jár. pártbizott­ság részéről. Hasonló a hely­zet Pécsett Rugási Endre elvtársnál, aki a sörgyár' igazgatója, munkásőrparancs nok-helyettes, a kerületi ta­nács és a kerületi tanács végrehajtó bizottságának tagja, a kerületi pártbizott­ság és a kerületi párt-végre­hajtó bizottság tagja, az Al­kotmány utcai szülői munka közösség elnöke. Vezetőségi tagja volt a városi MHS-nek is, de innen kimaradt, mert nem bírta szusszal, ami ért­hető is, hiszen a leírtakon kívül az erzsébeti tsz-t is patronálja (hatszor volt az idén a községben), plusz az egyetem jogi karának leve­lező hallgatója, ami nem csekély elfoglaltságot jelent számára; Falun sem minden párttit- káruhk. illetve pártvezető­ségi tagunk van abban a szerencsés helyzetben, ami­ben a pécsi járás titkárai­nak többsége. Még ma is akadnak hat-hét funkciós elvtár Saks Szépül a keleti városrész Galabár elvtárs összefoglaló­jában is elismerte: helytelen volt Uactyazni a városrész el­Ha visszagondo­lunk, hogy csak egy év óta mennyit fej­lődött és szépült a •keleti városrész, nagy öröm tölthet el bennünket. Uj-Meszes a hatá­sos házaival parkosí­tott keretet kap>ott. A tavasz elején elülte­tett több ezer facse­mete életnek indult és pár év múlva sze­met gyönyörködtető és egészséges levegőt biztosító erdősáv vá­lasztja él a műúttól a népes lakóházakat. Az üzletházak előtt, ahol tavaly még tég- latönmelék és cup- pogó 6ár volt, most gondozott út van és ötletesen formált vi­rágágyak. Mindenütt szorgal­mas asszonykezek kapálnak, virágot ül­tetnek. A férfiak sze­gélyléceket faragnak. védődrótot szegei­nek. Szinte járvány ütött ki, ami átragad egyik utcáról a má­sikra. Egy hasznos s tiszteletre méltó jár­vány ez: szépíteni a házak táját, az utcát, a váróéit..: így szépült meg szorgalmas munka nyomán a Dietz ma­lom, Nárcisz, Cirtka Panna, Eozin és Dan- kó Pista utca. A Fürst Sándor és a Felső-Vámház utca is kezd újra ünnepi formát ölteni. A Ba- ranya-Tolna megyei Malomipari Vállalat, Felszabadulás u. 2. sz. alatti telepének udvara dicséretre méltóan szép és ren­dezett. A Hösök terei park rendezése igen ízléses és szép. Kár, hegy a baromfit, kutyákat szabadon engedik, Nem is szól­va a kerékpározók kártevésérőL Szigo­rúbb rendszabályo­kat kell ezen a téren foganatosítani. Né­hány esetben komo­lyabb összegű bünte­tést kell kiszabni a parkrongá lókra. Az I. kerületi ta­nács előtti parkrész is üde, hangulatos. Sokan azonban kí­mélik a papírgyűjtő edényt és a cukorka- papírt szétszórják, valamint az autóbusz jegyekét is. Viszont a padokat nem kí­mélik, tovább hur­colják és kérés nél­kül autogrammokat. hagynak rajta. A Balokány-liget új színfolttal gazda­godott. 5 csónak úszik a kis tavon. Alig egy hónapja, hogy az I. kerületi tanács erre engedélyt adott, máris legkedveltebb szórakozása az ifjú­ságnak. Szinte sor­ban állnak jó idő esetén a csónakért. Olcsó és szép szóra­kozás, azonkívül hasznos is, mert al­kalom nyílik az eve­zés elsajátítására. Újabb sportlehetőség nyílott, ha szerény keretek között isi. Néhány szomorúfűz nagyon dekoratív lenne a tó partjára és az esti kivilágítás neoncsővel a tó fe­lett. Szinte nap-nap után szépül és fej­lődik itt minden. Re­méljük. hogy a „Vi­rágos Pécsért“ moz­galom minden utcá­ra kiterjed és a lakó bizottságok minde­nütt élen járnak, a társadalmi parkosítás kivitelezésében'. 6. Gy.-aé Hat-hét szervezet tagjá­nak lenni annyit jelent, hogy mind a hat-hét szer­vezet ülésein részt kelj ven­ni. Ezeknek az elvtársiak­nak heti hán>m-négy napjuk ülésezéssel telik el, s nem jut idejük a gyakorlati, munká­ra. Az is megtörténik, hogy egyszerre két helyen kelle­ne ülésezniök. A sokfunkciós ehrtársak mind túlterheltek. Kevés idejük marad a tanulásra, pihenésre és szórakozásra és magára a családra. Még ne­hezebb a helyzet ott, ahol a feleség is dolgozik, s kom­munista lévén, ő is társadal­mi munkát végez, s ahol még jótékony nagymama sincs a háznál. így van ez Rugási elvtársinál is. Vajon eleget tudnak foglalkozni a gyerekükkel? Csodálható-e, hogy a diszünnepséget kivé­ve. havonta egyszer jutnak el színházba és moziba? A Rugási elvtánshoz ha>* sonló helyzetben lévő elv­társak élete csupa küzde­lem és harc a kérlelhetet­lennek látszó idővel. Jól van ez így? Egyáltalán mi az oka an­nak, hogy még ma is funk­cióhalmozásról kell beszél­nünk? Több oka van. Ezek­ből csak néhányat ragadunk ki; Vannak vezetők, akik át­lagon felüli népszerűségre tesznek szert Mindenütt is­merik a nevüket, mindenütt szeretik és becsülik őket. Ez idáig rendben is volna. A hiba ott kezdődik, hogy eze­ket a vezetőket mindenhova be akarják választani. S hiá­ba tiltakozik a vezető a már így is sok elfoglaltságát ma­gyarázva, csak azért is meg­választják. Nem gondolnak arra, hogy az effajta „meg­becsülés” végül is bumeráng ként csap vissza a vezetőre, hiszen mértéktelenül túl lesz terhelivej „Azt a lovat ütik, amelyik húz*’. Ez a velős és sok igaz­ságot tartalmazó közmon­dás — sajnos — még ma sem vesztette el az érvényét; Ennek az egyes pártvezető- ségek kényelmessége a ma­gyarázta. Ment azt a vájárt, akit már megbíztak néhány társadalmi munkával, s aiki e megbízatások teljesítése közben gyakrabban megfor­dul a pártánodia körül, köny- nyű magtaláltai, mindig „kéznél van“, s „simán“ meg lehet bízni újabbal, A bizalmatlanság is oka lehet a funkcióhaOmozásna'k. Vannak elvtársak, akik egy- egy nehezebb órájukban ki­fakadnak a sok tisztséggel járó túlterheltség miatt, ám ha könnyíteni akarnak ra j­tuk, görcsösen ragaszkodnak a posztjukhoz, mondván: „Tóth elvtárs nem tudja úgy elintézni“ — mint én. Tehát nem Tóth elvtárs elvhűségé­ben, hanem tehetségében és képességedben. kételkednek. Hibás álláspont! És káros Végül még egy okot: egyes párttagok passzív volta is funkcióhailirnozásra vezethet Vannak elvtársak, akiknek abból áll a „pártmiunkájuk“, hogy részt vesznek és eset­leg felszólalnak a havi párt- taggyűléseken. Voltaképpen tehát nem végeznek párt­munkát. Sehogy sincs ez jól; A pártba azért lépnek be a legöntudatosabb emberek, hogy pártmurkát végezze­nek. A pártnak csak ilyen emberekre van szüksége. A komlói III-as akna párt taggyűlése elhatározta, hogy személy szerint minden párt tagnál megnézi, ki milyen munkát végez, utána pedig elvtámsiiasan elosztja a ten­nivalókat. így kellene tenni másutt is. Így minden kom­munista olyan megbízást kapna, ami a tehetségének és képességeinek a legjob­ban megfelel. Nem lennének „munkanélküli“ párttagok és ugyanaikkor nem kellene tartani a funkcióhalmozás­tól sem. Magyar ty

Next

/
Oldalképek
Tartalom