Dunántúli Napló, 1959. április (16. évfolyam, 76-100. szám)

1959-04-10 / 83. szám

1959. ÁPRILIS 19. NAPLÓ 5 Matty tervei, gondjai Ifjú termelőszövetkezeti köz­ség Matty. A tavasszal lépett a szocialista nagyüzemi gazda­ság útjára. Ha tsz-nek fiatal is, de tapasztalt tagsággal ren­delkezik. Nem is hagyják ki­aknázatlanul a tudásukat ta­pasztalatukat. Szinte az egész falu kertészettel foglalkozott azelőtt is, és most a tsz is a kertészetét kívánja fejleszteni. Jó terv. Az adottságok megvannak hozzá. Szakemberek is vannak. Meglátogattuk a tsz két ki­váló kertészét. Bánó Jajost éppen munikálkodiás közben ta­láljuk. Gyeptéglákat készített feleségével együtt, ö is a ker­tészetnek a híve. Nem is cso­da, hiszen már közel harminc éve ezt csinálja. Büszke is rá. Örömmel beszél miunkájáról; — Nem olyan egyszerű ám ez — mondja. A palántákat óvni kell, mert hamar megárt nekik, ha hidegebb, vagy me­legebb a hőmérséklet, mint amit megkívánnak; Vigyáz is a palántáira, ami­ket most már a tsz részére ne­vel. Gondosan letakarva, üvegtető alatt őrzi őket. — Állandóan 15—25 fok hő­mérsékleten kell tartani a me­legágyban a palántákat — mu­tatja az üvegtető alatt a hőmé­rőt. ' — Nekünk sohasem rossz az idő. Mi mindig találunk munkát — int kezével a gyep- téelarakás felé. Tóman Dezsőéknél Is mun­ka köziben találjuk a családot. Ok is a tsz részére nevelik a palántákat. Kiskunhalasiról kerültek ide 1948-ban Fiatalok még, de a faluban azt mond­jak, Tóman Dezső a legjobb kertész a vidéken, ö a kerté­szeti brigádvezető. A tsz ve­zetősége Is örült, mikor Tóman Dezső belépett a szövetkezet­be. Félfüllel még azt is halla­ni, hogy ennek köszönhetik a többi kertész csatlakozását is. Száz család 185 taggal dol­gozik a közösben. Kell is a munkaerő, hogy a lehetősége­ket ki tudják használni. 1 226 hold földdel rendelkezik a ter­melőszövetkezet. Ebből idén a ■ei v szerint ötven holdon ker- fér- z<t lesz. Jövőre pedig száz holdra akrják ezt a területet emelni. Ehhez nagy segítséget nyújtanak a községnek a pécsi bányászok, akik a tsz patro- nálását vállalták. Már 6zivaty- tyút és öntözéshez szükséges csőhálózatot adott a bánya a tsz-nek. ök is szerelik fel; A falunak nincs vasútvonala és ezért a szállítás csak közúti járművön történhet. Most vár­ják, hogy tehergépkocsit kap­nak. A bánya a szállítási problémák megoldásában is segítségükre sietett. Megígérte, hogy gépkocsikkal segítik meg oldani az ilyen feladatokat. Terve még a tsz-nek egy víziszárnyastelep felállítása. A község határában van egy 25 holdas tó, amely alkalmas lenne erre. Sajnos, itt ütköztek a legnagyobb aka­dályba. A tó ugyanis az elekt­romos halászat tulajdona, az meg nem akar lemondani róla semmi szán alatt. Fájó pontjuk ez a mattyiaknak, hiszen a tó­nak több mint fele azelőtt is a községé, jobban mondva a községi gazdáké volt. Annak idején úgy vették meg az ak­kori tulajdonostól. Kilencven gazda fizette ki az árát. Most, mikor a közös útra léptek, is­mét szeretnék, ha ezt a lehe­tőséget is ki tudnák használni. Viziszánnyastelepnek elsőren­dű. Nem utolsó sorban a ná­dat is felhasználhatnák. Helyi adottságok ezek, melyeket ki lehet és ki is kell aknázni. A tó átadásától azonban az ille­tékes szervek elzárkóznak. A tavat amúgy sem hasznosítják. Kiadják egyéni bérlőnek, ugyaniakkor a tsz-nek nagy szüksége lenne rá. Nem helyes ez az állapot. Segíthetne az elektromos halászat is, ha át­adná a tavat. Reméljük ez sem késik már sokáig. Nemcsak kertészkedéssel foglalkozik a Jószerencsét Tsz.--------------­D initz-puszta kitűnően rajtolt A Pécsi Áll. Gazdaság Da­nitz-pusztai üzemegységében igen jelentős mennyiségű mű- és szervestrágyát hasz­náltak fel a tavaszi földmun­káknál. Holdanként 2 mázsa foszforműtrágyát, 2 mázsa kálit, 2 mázsa nitrogént és ezenfelül 200 mázsa istálló- trágyát dolgoztak be a föl-l dekbe. Igen jelentős, hogy a távlati tervek szerinti szőlő- telepítést is továbbfolytatják Damitzan: 8 hold olaszrizláng került a kiválóan megművelt és rigolírozott szőlőágyakba. A metszések javarészével te végeztek. Valóban: Damitz- puszta kitünően rajtolt; A többi földterületén te jól halad a munka. 208 hold búza 122 hold árpa, 13 hold rozs és 30 hold zab már a földben van. A napos Idő beköszöntésével megkezdik 150 hold kukorica és 17 hold cukorrépa vetését is. Mégis azt kell mondanunk, hogy az adottságok legjobbak a kertészet területén. Nem sok tsz dicsekedhet, hogy 15 holdon paprika, 20—25 holdon dinnye és 8—10 holdon káposzta, uborka hoz termést. A mattyiakra nagy felada­tok várnak, de nagyok a le­hetőségek is a kertészetnél, melyet ha kihasználnak, a me­gye egyik legjobb termelőszö­vetkezeti községe lehet a „Jó­szerencsét“ Tsz. — H. L. — ÍHU’HUu&oU ítö Csít C'tytyC’i’C'totG'tt» A Pannónia Sör­gyárban minden má­sodik hétfőn tarta­nak esti egyetemet a munkások számára Az üzem párttitkn- ra örömmel mondja, hogy igen nagy az érdeklődés az előadá­sok iránt, Egy-egy alkalommal hatvan­nyolcvan munkás hallgatja az esH egyetemet. Megkérdeztünk né­hány munkást is, hogyan vélekednek az esti egyetemről’ Fejes János villany- szerelő azért jár szí­vesen az előadások­ra, mert ott olyan dolgok tisztázódnak előtte, ami azelőtt problémát jelentett számára. — Nagyon jó, hogy az előadásokat itt tartják a gyárban. Ide szívesen elme­gyünk mindnyájan. De ha be kellene menni a városba, va­lamelyik művelődési házba, tudom, hogy sokkal kevesebben lennének. — Mit vár Fejes elvtárs a jövőben az esti egyetemtől? — En szeretnék szépirodalmi elő­adást is hallani íróinkról, költőink­ről, irodalmunk mai helyzetéről. Kíváncsi volnék a gyorsiramú fejlődés technikai csodáira is. Szívesen meghallgatnánk egy- egy előadást az atombomba veszélyé­ről Is. Mochauz Józsefné, aki csomagoló a gyárban, a 13—17 évesek nevelési prób­áméiról szeretne ál­talános tájékoztatót kapni. — Az eddigi elő­adások során megis­merkedtünk a ma­gyar munkásmozga­lom hősi múltjával. Jó lenne, ha a jövő­ben a nemzetközi munkásosztály hely­zetével is foglalkoz­nánk az esti egyete­men. Fuchs András idős kádármester a követ­kezőiket mondja: Ed­dig nem foglalkoz­tam gazdaságpoliti­kai kérdésekkel, a munkásosztály hely­zetét azonban ió! ismertem a múltban is. Egy-egy előadás után azonban sok­kal tisztábban látom a munkásmozgalom harcainak értelmét. Az olyan előadások, mint amilyent Tóth elvtárs, az estj egye­tem igazgatója te tartott, felcsigázta az érdeklődésünket. A tapasztalat azt mutatja, hogy azok az előadások sikerül­nek, amelyeket lói képzett, jó előadó­képességgel rendel­kező elvtársak tarta­nak. Munkásosztá­lyunk igényli a szín­vonalas, érdekes elő­adásokat. Szászváron van lehetőség Az elmúlt időszakban meg­lehetősen szép kuMurális élet folyt a Szászvári Művelődési Otthonban. A környező köz­ségekben mindenütt jó híréről ismerik a kultúrcsoportot. Természetesen voltak azért kisebb-nagyobb hibák is, amit a jövőben feltétlenül ki kell javítani. „A legnagyobb hiba talán az volt, hogy nem ad­tunk elég segítséget a K1SZ- szervezet számára...” — mondja Téczeli Vilmos, a szászvári kultúrotthon veze­tője, Van a kultúrotthonnak egy 12 tagú bányászzenekara, amely minden rendezvényen és ünnepségen jól szerepel. A fotókör is szép eredményeket ért el. A szinjátszóosoport most játszotta Ságodi József: így fizettek című darabját. Tevé­kenyen dolgozik a sakk- és a kézimunkaszakkör is. Most készítettek egy babát, amit jellegzetes szászvári népvise­letbe öltöztettek. Az a szán­dékuk, hogy elviszik a Műve­lődési Minisztériumba, Éenke Valéria elvtársnőnek. A szászvári hányászzenekár, A népművelési muvlkát nagyban befolyásolta az a tény is, hogy nem volt egészen megfelelő a kultúrotthon sem. Több szakosztály számára nem tudtak helyet biztosítani. Most megoldódik ez a prob léniá, mert nemsokára megnyílik az Ifjúság Háza, ahol el tudják helyezni a kultúrotthon szak­köreit is. A tapasztalat azt mutatja, hogy ott működnék jól az if­júsági szervezetek, ahol peda­gógusok segítik javaslataikkal, észrevételeikkel a fiatalok munkáját. Nagyon fontos még, hogy a kultúrotthonclkban szakképzett, hozzáértő vezetők irányítsák a művészeti csopor­tokat. Egy-egy községben nyil­vánvaló, hogy a nevelők is­merik a legjobban a közönség ízlését. Ezért fontos: a helyi adottságoknak megfelelően, a nevelők műsortanácsokkal lás­sák el a kultúrotthonokat. Tervbe vették a bábjátékok fellendítését is, ami főképp a fiatalabb generáció szóralkofá- sát biztosítja. Időnként tarta­nak anké tóikat is, ahol egy-egy könyvet elemeznek az olva­sókkal. A kultúrotthon sok­rétű munkája egy célt szolgál: a szocialista kultúra megis­mertetését a munkásokkal. Sajnos az utóbbi időben na­gyon elburjánzott a fővárosi színjátszók egyes csoportjai között az a nézet, hogy vidék­re minden jó. Néha aztán olyan nlvótlan műsort visznek a falusi közönség elé, ami egy­általán nem méltó munkássá­gunk és dolgozó parasztságunk műveltségi színvonalának eme­lésére. A Pécsi Nemzeti Szín­ház előadásait szívesen láto­gatják, mert tudják, hogy min­dig színvonalas, élményt nyúj­tó műsorral jönnek a falukra is. Szászváron van lehetőség ar­ra, hogy a kultúrotthon a KISZ-szervezettel karöltve ki­elégíthesse a munkások kultu­rális igényeit. Ha problémáik iwnnaSk, bizalommal fordulhat nak a tantestülethez, ök kész­ségesen segítenek a kulturális munka fellendítésében. HAMAR Nincs megfelelő műsoranyag ••• líöftftye&frIcvzdet A Szigetvári Cipőgyár félév alatt 300 áj dolgozót vett fel, mert a gyár termelése ugrásszerűen megnövekedett. 1959-es tervük már a tavaszi hónapokra előírja, hogy na­ponta 1200—1400 pár cipőt gyártsanak. A termelés 70 szá­zaléka exportra megy. Különösen fontos tehát a minőség javítása, az anyagtakarékosság, a tervek pontos, maradék­talan teljesítése. „ . 1959 első negyedévében mégis lem/iradással küszködik fl vállalat. Az új dolgozók beözönlésével romlott a munka­erkölcs, még mindig sok az igazolatlan mulasztás, fegyelem- sértés. Az új munkások szakmai képzetlensége a minősép 5 százalékos csökkenését hozta magával és az anyagtakaré- kosság terén is bizonyos romlás tapasztalható. Sikerül-e a gyárnak a fiatalok termelését a régiek színvonalára emelni? Sikerül-e megszerettetni az üzemet, sikerül-e megszilárdí­tani a munkafegyelmet? Erre voltam kíváncsi, Szigetváron, ezt hogyan csinálják? Szabó néninek Amíg a termelőrészilegekbe vezető lépcsőkön felkopogunk az emeletre, a gyár üb-elnöke, egy csendes, halkszavú ember azt mondja: A kongresszusi versenybe felvettünk egy olyan feltételt Is, hogy a régi szakmunkások­nak a körülöttük dolgozó újak termelését 100 százalékra kell emelniük. Ezért jó pontok jár­nak. Közben már fel is érünk a szabászatba. A hatalmas, nagy- ablakú teremben, találomra egy Idősebb asszonyhoz lépek. Fémkeretes szemüvege mö­gött oly élénken csillognak szemei, szinte úgy látom, egy­szerre néz mozgékony kezében siikló késére és a fiúra, aki a pad túlsó oldalán dolgozik. Simán hátrafésült hajában már k mintának maradt meg egy-két barna szál, a többi hó­fehér. Jövőre nyugdíjba megy. Ne­ve: Szabó Gizella. 1926 óta dolgozik a gyárban. Még Neumann Lipót úrnál kezdte, a hajdani tulajdonos­nál. Azóta Neumann úr... Szabó Gizella a szabászat langyos levegőjébe legyint és mosolyog. Tizennégy éve Neu­mann úrból ez a legyintés ma­radt, vagy esetleg otthon egy izzadt homloktörlés, amikor a harmincas évek hajszolt mun­katempója, az egészségtelen helyiségekben való állás kö­vetkeztében szerzett reuma gyötri. A mosoly viszont mar a föld mosolya — a gyökéré, amint a pattogó rügyet nézi. Fehér kötény a ruha, barna haj a domború homlok fölött, igazi húszéves tekintet és za­vart, félszeg mondatok. Januárban került a gyárba. Neve: Vucskics István. unokája lehetne. Becefán la­kik és Szigetváron érettségi­zett. Még nem rakja olyan gyorsan a mintát a bőrre, mintha 33 éve csinálná és ké­se sem vág olyan biztosan. De már megtanulta, hogy az anyaggal takarékoskodni kell, mert az anyag pénz és minden darab hulladékbőr beleszámít a gyár eredményeibe. Most részt vesz a beinduló öthóna­pos szakmai továbbképző tan­folyamon, amire 70 másik fia­tal jelentkezett. — Mondja Vucskics István — kérdeztem tőle — Szabó né­ni segít magának, ha valamit nem ért, vagy nem tudja, mit kezdjen a bőrrel? — Természetesen — vála­szolja —, de nemcsak 6, a töb­biek is mind.- Különösen Pö- löskei művezető. Itt úgy hív­ják: segédmester. — Nem vette észre, hogy a régi mesterek féltékenyek len­nének a szakmájukra? Hogy a szakmai sovinizmus miatt... — Tessék? ... — Köszönöm. Ezt már csak Szabó néni ér­ti, aki még Neumann úr ide­jében dolgozott. Vucskics már nem. De hátha a másik üzem­részekben találnék példát? ... Lovrencsics Mária ülve dol­gozik a cipőaljösszeszerelő üzemrészben. Világosszürke bőröket simít a szép törpetű- sarkakra. Pirospozsgás arcú, teltajkú lány. Szép ívelésű or­ra mellé a tavasz apró szeplő- ket rakott. A szeplők Is elvö­rösödnek, amikor válaszolgat. Másfél hónapja került ő is a gyárba, de már száztíz száza­lék körül teljesít. Ki segítette ehhez? Gaják János segéd­mester tíz lépéssel arrébb be­szélget, oda sem jön, talán res­tellne, ha Lovrencsics Mária a szemébe mondaná. — Mit mondtak magának először, amikor leült ide dol­gozni? — Azt, hogy.;. először jól kell csinálni és csak aztán gyorsan ... Mert a cipőnek jó minőségűnek kell lenni, ami innen kikerül. Én is csak bosz- szanikodnék, ha a cipőm egy helyen felfeslene, nem? — De igen. És hogy érzi magát a gyárban? Megszokta már az idegen arcokat? A munkatársakat? — 0, hogyne. Mintha már nagyon régóta itt lennék. Mindenki kedves hov.ám. A varrodában talán nem ilyen könnyű a kez­det. Keller Anna, aki faluról jött és Szenyéri Jánosné ülnek egy asztalnál. Béléseket ra­gasztanak. — Tudja, úgy csodálkoztam, amikor már az első hónapban annyi pénzt kaptam — teszi le a bélést Szenyériné. A fér­jem is meglepődött. — Én egész életemben sze­retnék ittmaradni — mondja Keller Anna. — Olyan érde­kes ez a sok gép és hogy eny- nyien dolgoznak itt. Nem is gondoltam volna. Ha majd szakmunkás leszek, több lesz a keresetem. — Fel tud kelni időben? — Hát... egy kicsit nehéz mindennap pontosnak lenni. De azért vigyázok arra, hogy ne késsek el. Mi te lenne, ha mindenki akkor jönne be, ami­kor akar? Vagy tizenöt varrógéppel ar­rébb ül Gung! Teréz és Tur- béki Anna. Egyikük 1937, má­Több vidéki művelődési ott­hon igazgatójától hallottuk már azt a panaszt, hogy nem állt rendelkezésükre megfelelő minőségű és mennyiségű má­sikuk 1930 óta dolgozik a gyár­ban. — Milyenek az új fiatalok? — Többségükben szorgalma­sak és ügyesek. Azon va­gyunk, hogy megszerettessük ( velük a gyárat. Mert az „bor- i zasztóan" fontos, hogy az em­ber szívesen dolgozzon a műn-1 kahelyén. Az irodában felmondást sző-1 vegeznek. Egyik dolgozó már, nyolc napja feléje sem néz az | üzemnek. Egy másik, táppén- zes lapján kikaparta az orvosi bejegyzését és maga irkáit be( számokat. Fegyelmit kap. Mert ilyen is akad a gyár-1 ban az újak között. Aki nem i becsüli meg magát és ha bent, maradna, rontaná a többieket is, akik lelkesen, szorgalmasan 1 dolgoznak és szakmunkásokká | akarnak válni. A gyár termékei az utóbbi évékben világhír­névre tettek szert. A minőség megtartása, sőt javítása tehé’ döntő fontosságú tényező a gyár életében. És most kétszer annyi cipőt kell gyártani, mint azelőtt. Lehet-e az új emberekkel’ Lehet. A kölcsönös segítés, a gondoskodás szép példáival, amit a Szigetvári Cipőgyárban tapasztal a látogató. El lehet róluk mondani, hogy jól kezd­ték. Az embereken kezdték! A munkaerkölcs megteremtésén. Mert minőségi termelés csak minőségi emberekkel lehetsé­ges. A körülmények ehhez a munkához már 14 évvel ezelőtt megteremtődtek. Neumann úr helyett a régi törzsgárdán kí­vül, az új 300 emberé is lehet a gyár. Szffts István soranyag. A járási és a megyei mű\\elődésügyi osztályok nem látják el őket ünnepi alkal­makra műsorfüzetekkel, ak­tuális műsoranyagokkal. Felkerestük a szigetvári já­rás művelődési otthonának igazgatóját, Zágon Gyuláné élvtársnőt, hogy tájékoztasson bennünket: — milyen a falusi kultúrotthonok műsoranyaggal való ellátottsága? Ök miiyen támogatást szoktak adni e té­ren? — Meg kell mondanom, hogy mi is elég nehéz helyzet­iben vagyunk járási viszony­latban is a műsoranyag tekin­tetében. Központilag csak rit­kán kapunk anyagot. így ffí- 'ként könyvtárainkra és a már I meglévő műsorfüzeteinkre va­gyunk utalva. Egy-egy na- gyobbszabású darabhoz a 'Szerzői Jogvédő Hivataltól szoktunk beszerezni szöveg­könyveket. A legnagyobb hi­ba azonban itt te az, hogy ke­lvés az olyan szocialista-realis­ta irodalmi művünk, ami fa­lusi viszonylatban megfelelő lenne. íróinkra vár a feladat, hogy , a vidéki lehetőségeket és sajá­tosságokat figyelembe véve olyan színdarabokat Írjanak, amelyek témában közel állnak a falusi emberekhez és a ren­dezés is könnyen megoldható. A* i UIii»lsat£rium közleménye ! Az építésügyi miniszterin a kőműves- és ács-kisiparosc mestervizsgájáról szóló rendi lete alapján kijelöték a mesti \ vizsga-bizottságokat, amelv« \ Budapesten, Debrecenbe ( Győrött, Pécsett és Szeged« Aműködnek. A vizsgára a jelei ^kezesi kérvényeket a bízott« ’goik székhelyén műkőé KIOSZ megyei tiCKárságáht lehet benyújtani.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom