Dunántúli Napló, 1959. április (16. évfolyam, 76-100. szám)

1959-04-10 / 83. szám

4 NAPLÓ 1950. ÁPRILIS 1«. A tibeti eseményekről A tibeti autonóm terület előkészítő bizottsága megtartotta első ülését Lhassza (Uj Kína) A tibeti autonóm terület, előkészítő bizottsága szerdán összeült, hogy megtartsa első ülését, amióta átvette a tibeti hely: kormányzat jogait és hatás­körét. Az ülésen a Pancsen láma elnökölt. A Pancsen láma az ülésen elmondott beszámolójában el­ítélte a tibeti helyi kormány eljárását és hangsúlyozta* hogy az államtanácsnak a ti­beti eseményekkel kapcsola­tos összes intézkedései mara­déktalanul megfelelnek a ti­beti nép kívánságának és ér­dekeinek mind vallási, mind világi szempontból és előse­gíti a haladást és a fejlődést az élet minden területén Ti- bctben. — A tibeti helyzet óriási változásokon megy át. Joggal mondhatjuk: a változások megerősítik hazánk egységét és lehetővé teszik Tibet népe számára, hogy hamarosan el­induljon a szocialista építés virágzó boldog útján. Beszélt arról Is, hogy Tibet- ben még mindig vannak fsgyr veres Lázadók, akik gyújtogat­nak, gyilkolnak, fosztogatnak, üldökik a hazafiakat, elárul­ják a hazát. A tibeti autonóm terület előkészítő bizottságá­nak éppen ezért jelenleg első­rendű feladata, hogy leverje a lázadást — hangsúlyozta. A Pancsen láma elismerés­sel emlékezett meg arról, hogy a Kínai Kommunista Párt és a központi népi kor­mány politikája biztosítja a vallásszabadságot és a kínai népi felszabadító hadsereg egységei Tibetbem következe­teseit képviselik ezt a politi­kát. A hazafias érzésű, vallá­sos tibetiek ezt jól tudják — mondotta. Csang Kuo-hua, az előké­szítő bizottság alelnöke rámu­tatott, hogy a korábbi tibeti helyi kormány bűnös tevé­kenysége megbontotta az or­szág egységét és a nép akara­ta ellenére cselekedett. Ez nem véletlen, hanem régóta kitervezett aknamunka volt. . Tibet belügyeivel foglal - I kozva elmondotta, hogy a ti- ■ beti népnek eddig nagyon nyomorúságos volt az élete. A tibeti helyi kormány és a reakció igyekezett magaka­dályozni minden változást, figyelmen kívül hagyva a né­pi tömegek érdekeit. Pebala Csoliennamie, az elő­készítő bizottság alelnöke be­szédében méltatta a Kínai Kommunista Párt és a köz­ponti népi kormány érdemeit Tibet népének haladásában és felemelésében. Az ülésen az előkészítő bi­zottság több más tagja is be­szédet mondott. Mindnyájan elítélték a volt tibeti helyi kormányt és a reakciós veze­tő klikket, helyeselték az ál­lamtanács határozatát és örömmel állapították meg, hogy a tibeti nép történetében most új fejezet kezdődik. A tibeti autonóm terület előkészítő bizottságának első plenáris ülése végül egyhan­gúlag határozatot fogadott el arról, hogy haladéktalanul végrehajtja az államtanács március 28-án kelt határoza­tát. Az ülés több más hatá­rozatot is jóváhagyott. Nehru sajtóértekezlete a tibeti lázadással kapcsolatban Peking (MTI) Az Uj Kína beszámol arról a sajtóérte­kezletről, amelyet Nehru mi­niszterelnök április 5-én tar­tott Uj Delhiben és amelyen Indiának a tibeti lázadással kapcsolatban elfoglalt állás­pontjával foglalkozik. Nehru kijelentette, hogy Ti­bet ügye rendkívül érzéke­nyen érinti az indiai népet, majd hangoztatta, hogy bo­nyolult helyzet alakult ld, s az indiai kormánynak számos tényezőt kell szem előtt tar­tania, így a többi között az ország biztonságát, valamint azt, hogy továbbra is baráti kapcsolatokat tartsanak fenn a Kínai Népköztársasággal. „India és Kína számára igen fontosak az egymáshoz fűződő baráti kapcsolatok, még ha a két ország belső politikája kü­lönbözik is egymástól — mon­dotta Nehru. — Továbbá az a véleményem, hogy egy ország­nak sem kell beavatkoznia egy másik ország ügyeibe, mert az ilyen beavatkozásnak nincsenek kívánatos eredmé­nyei még annak a személynek szempontjából siem, aki be akar avatkozni, ha csak nem rosszindulatot és haragot akar kiváltani, ami a hidegháború lényege.“ Néhány kérdésre válaszolva, amelyeket a Dalai láma sze­mélyével kapcsolatban tettek fel, Nehru utalt arra, hogy Indiában tartózkodó külföldi személyektől elvárják, ne foly­tassanak politikai tevékeny­séget. Kijelentette, bizonyos benne, hogy a láma nem fog olyan lépést tenni, amely „za­vart okozhat neki vagy Indiá­nak.“ A Pancsen láma Lhassza (Uj Kína) A Pan­csen láma, a kínai országos népi gyűlés képviselője és a tibeti autonóm terület előké­szítő bizottságának megbízott Pekingbe utazott elnöke csütörtök reggel Pe­kingbe utazott, ahol részt vesz a második országos népi gyűlés első ülésszakán. Idő járás jelentés Várható időjárás pénteken estig: I Várható legalacsonyabb éjszakai felhőátvonulások, sok helyen eső- I hőmérséklet 10—13 fok. vei, zivatarral, erős, helyenként , Legmagasabb nappali hőmérsék- ' .... , ’ • . I let pénteken általában 13—20, viharos délkeleti, déli szél, Igen | északnyugaton 14—17 fok között. enyhe éjszaka, a nappali felme- I Távolabbi kilátások: enyhe Idő, legedés alig változik. 1 záporok, zivatarok. Út a jövőhöz Roosevelt özvegyének beszéde Franklin D. Roosevelt özve­gye beszédet mondott mintegy ezer angol asszony előtt. Roo­sevelt asszony arról beszélt, hogy a nőknek milyen fontos szerepük van a béke megőrzé­séért folytatott harcban. Hang­súlyozta, az asszonyoknak meg kell tanítaniok gyermekeiket, hogy a világ egyetlen problé­máját sem lehet megoldani háborúval. A SEATO miniszteri értekezlete Wellington (MTI). A Reuter iroda jelentése szerint a SEA­TO nyolc tagállamának mi­niszteri értekezlete csütörtö­kön zárt ülésen vitatta meg a tömb katonai tanácsadóinak a múlt héten kidolgozott katonai stratégiai tervét. Az értekez­lethez közelálló körök szerint hosszadalmas vita folyt egy SEATO „rohambrigád” létesí­tésére vonatkozó javaslatról. Ez olyan mozgó katonai erő alakítását indítványozza, amely a SEATO-hoz tartozó országok térségében lenne be­vethető. A SEATO miniszteri taná­csa úgy határozott, hogy leg­közelebbi ülésszakát Wa­shingtonban tartja. Chicagóban folytatódik az V. ameri Icai hadiipari értekezlet, amelyen több mint ezer gyár­iparos, tábornok és tengernagy vesz részt. Az értekezlet hiva­talosan „a szovjet gazdasági kihívást” vitatja meg. Menete azt bizonyítja, hogy az ameri­kai vezető köröket szerfölött nyugtalanítják a Szovjetunió és a többi szocialista ország gazdasági és kereskedelmi si­kerei. Több felszólaló dühödt kirohanásokat intézett a, Szov­jetunió, a Kínai Népköztársa­ság és a többi népi demokra­tikus ország ellen. Az értekezleten az amerikai katonai körök egyes képvise­lői beismerték, hogy a Szov­jetunió nem akar háborút, csu­pán a kapitalista világgal Ötvennyolc év. Szép kor. Pontosan ennyit ért meg Sá­fár István. Nem pihent so­ha. Hosszú évek óta fogja már az eke szarvát. Tíz hol­don gazdálkodott eddig most 900-on, mert magáénak érzi a közös földet is. Vgy is beszél róla. mint a sajátjá­ról. — Ez a mi földünk, erre az úttól kezdve — mutatja — Jó föld. Csak a vető­magot kapjuk meg. akkor 100 holdon termelünk lucer­nát — mondja. A miénk. így mondja. Min den szavából érezni lehet, hogy szereti a földet. Eddig egyedül szántott, vetett. Az idei év nagy változást ho­A nyereménybe tét-könyvek első negyedévi sorsolását áp­rilis 9-én, csütörtökön délután Szolnokon tartotta az Országos Takarékpénztár. A húzáson minden olyan érvényes betét­könyv részt vett, amelyet leg­később március 30-ig váltot­tak. Minden ezer betétkönyv I közül 14 nyert. folytatott gazdasági versenyt akarja megnyerni. Mint az UP hírügynökség jelenti, dr. von Braun, az Egye sült Államok katonai rakéta­tervező intézetének igazgatója a chicagói hadiipari értekezle­ten felszólalt és elismerte a Szovjetunió sikereit a rakéta- technikában és a világűr ku­tatásában. Von Braun megjegyezte, hogy az Egyesült Államoknak „esetleg csaknem öt évre lesz szüksége az oroszok utoléré­séhez“. „Ha nem gyorsítjuk meg munkánkat — hangsú­lyozta, tíz év múlva mér túl késő lesz. Ezután aligha táp­lálhatunk már olyan reménye­ket, hogy utolérjük az oroszo­kat”. zott Sáfár István életében, ö is a közös utat választót•> ta. Belépett a kisharsányi termelőszövetkezetbe. — Jobb lesz így — fűzi hozzá, mintha csak a ki nem mondott kérdésre felelne. — Idős vagyok már, nem rókáig bimám egyedül. Büszke rá, hogy ő is a kö­zösben dolgozhat, öregkorán ra. nem maradt egyedül, hi­szen a tsz olyan, mint egy nagy család. Nem mondta ki szavakkal, mégis érezni lehetett, most már bízik a jövőben, mert megtalálta azt az utat, ami gondtalan öregséget biztosít. Azok a nyeremónybetét-köny­vek, amelyeknek utolsó három számjegye megegyezik az alább felsorolt számokkal, az 1959. első negyedévi átlagbetétjük­nek a számok mellett feltün­tetett százalékát nyerték: 555 200 százalék, 976 és 993 100 százalék, 181, 209. 280, 287. 333, 490, 568, 605. 631, 877 és 924 50 százalék. A nyeremények összegét az Országos Takarékpénztár a be­tétekhez írja. Segített az ÉPFU Termelőszövetkezetünket, a szabadszentkirályi Uj Élet Ter­melőszövetkezetet a pécsi ÉP­FU-telep patronálja. Már az első napon segítettek: megja­vították a darálónkat, amit ha meg nem javítanak azonnal, három-négy napig nem tud­tunk volna darálni. Nem gondoltuk, hogy ilyen gyors segítséget kapunk tólük. Gyorsan segítettek és mi azt kívánjuk: minden termelőszö­vetkezetnek olyan patrónusa legyen, mint a mienk, akkor biztosan nem lesz csak papír­forma szerinti patron álás a megyében. Kovács József tsz-elnök. Hadiipari értekezlet Chicagóban " - ■ «■ ■■ ■ ■ A nyereménybetét-könyvek első negyedévi sorsolása ÜOA-O^ziéx-tUu^zii Látogatás a Megyei Vegyvizsgáló Intézetben A szekrényből kivette a kis üveget, benne fehér por, azt mondja: „Ebből egy gombostű­je jnyi azonnali halált okoz..." — köszönöm szépen, a torkom kiszáradt, inkább mutasson valami mást. Még visszapillantók a székre ny­áj tón vigyorgó halálfejre, aztán átmegyünk a laboratóriumba. Persze ..; mondani sem kell, lombikok, üvegcsövek, tégelyek, szárítók, elektromos kemencék, furcsa színű folyadékok, amott egy nagy üvegben vitriol... Ez annak a négy ve­gyésznek a birodalma, a Zólyom utca sarkán, egy emeletes házban. „Megyei Vegyvizsgáló IntézetDr. Szabó Endre igazgató azt mond­ja. ,, Bagóié tői—széplányig, mindent -vizsgá­lunk ..." — s ez persze csak vicc, de az igaz­ság az, hogy nehéz lenne felsorolni azt a sok anyagot, amely vizsgálat céljából megfordul a vegyészek mikroszkópja alatt. A bortól kezd­ve az acél összetételéig mindent kimutatnak ezek a furcsa műszerek és folyadékok. A bor... Hm. Lehet, hogy kissé túloz az igazgató, amikor azt mondja: „A tiszta bor ritlca, mint a fehér holló" — de egy biz­tos: a söntéspwlt mögött, vagy a pin­cékben csalni lehet — de itt nem. Pe­dig akadnak amatőr „vegyészek" — néhány falusi szőlősgazdára gondolunk — akik már arra is rájöttek, hogy a falusi kútvíz nem jó bor szaporításra, ugyanis sok benne a nitrát, tehát a csalásra előbb rájönnek a vegyészek. Ezért inkább esővizet fognak — amely tulaj­donképpen desztillált-víz — s azzal „keresztel­nek". — Mindenre rájövünk — mosolyog Szabó doktor — bár engem egy közeli ismerősöm is ugratni akart „tiszta" fajborával s az első kortynál, — minden segédeszköz nélkül, — megmondtam, hogy a borának víztartalma legalább öt százalék. Evekkel ezelőtt — még a begyűjtés idején — jónéhány zsirhamisitót leplezett le az inté­zet. Sóval, tejjel, főtt törtburgonyával kever­ték a gazdák a zsírt, amit aztán leadtak *, — rá is fizettek .., Hasonlóképpen szaporították a tejet is. Szilvásról például rendszeresen és nagy mennyiségben szállították a tejet Pécsre, pedig a tejnek sdkszor a négyén százaléka is, viz volt? Az intézet egyik munkatársa aztán istáUóellenőrzést tartott, kiszámította az ere­deti tejhozamot, a kapott adagot pedig össze­hasonlította a szállított te) mennyiségével, így kapták meg a negyvenszázalékos „vízho­zamot” .. i Mail szer két atyafit kísért a rendőr az In­tézetbe: paprikahamisítók voltak. Szabó dok­tor mintát vett a paprikából, amelyet platina­iéiban elégetett, hogy aztán az így keletkezett hamuból a paprika összetételét megállapítsa. — Legnagyobb megdöbbenésemre a platina­tál alja elvált a nyolcszázfokos hőségben — meséli dr. Szabó Endre. Mi történt? Hiszen a platina — egyébként a legdrágább nemesfémek egyike, — csak 2400 hőfokon olvad! — Kérdeztem a Jóét paprikásembert, hogy árulják el, mit kevertek a paprikába, hiszen úgy is megtudom alaposabb vizsgálat után. El­mondták, hogy zsírt, aztán nyolcas lisztet és egy kevés valódi paprikát kevertek össze, — festékkel... Pirosfestékkel. — Milyen festéket vásároltak? — Hát — vakarta a fejét az egyik — olyan téglavörös színűt. Mondtuk, hogy jó nehéz fajtát adjanak. Míniumat kaptak. A minium pedig ólom- nxid, — ezért is nehéz a fajsúlyú a minium- festéknék. Az ólomoxid aztán lecsökkentette a platina olvadási hőfokát 2400-ról 800 fokra. Ezért égett ki a platina-tégely alja. Egyébként, egy platinaedény. — amely nem nagyobb egy kávéscsésze-aljnál, 25—28 ezer forint! — Mi volt a legemlékezetesebb élménye, itt az intézetben? Tűnődik. — Egyre emlékszem, azt nem is felejtem el soha, két ember életét megmentettük... Fiatal házaspár öngyilkosságot követett el A klinika éjjel tizenegy órakor ébresztette Szabó vegyészmérnököt. Közölték vele a mérgezés tüneteit, azonkívül átküldték a me­re gpo harat is, amelynek fenekén barnás — eddig ismeretlen folyadék maradványa volt. — Soha ilyen nehéz éj szálkám nem vol még. Éjfél után egy órakor még mindig a la­boratóriumban dolgoztam, s közben tízpercen ként csengett a telefon: érdeklődtek a klini­káról, hogy megvan-e már a méreg minősítése, ugyanis addig az orvosok sem találják meg az ellenszerét, hagy a két mérgezéses embert megmentsék. Ilyenkor az idő, nagyon drága! Felesége. — aki valamikor Pesten dolgozott egyik hasonló intézménynél, — ugyancsak találgatta a méreg minősítését: — Ergotin — mondotta. — Nem lehet ergotin, mert az alkoholt is tartalmaz, ez az anyag pedig nem. És mégis. Ergotin volt a méreg, amelyet a két szerencsétlen öngyiíkos-jelöh nyers anya­rozsból főzött ki s ezért nem tartalmazott akkor még alkoholt. A házaspárt — az utolsó pillanatban — sikerült tehát megmenteni. De sok eset ben már a vegyész és az orvos sem képes legyőzni a méreg okozta halált. A Szigeti úton lakott egy idős házaspár. A kezelőorvosuk -* a panasz és az ezt követő vizsgálat alapján arzénmérgezéses tüneteket fe dezett fel. Kért az asszonytól néhány marék lisztet és elhozta ide á vegyvizsgáló intézetbe. — A lisztben valóban arzén nyomát talál­tam, csak azt nem tudtam, hogy a méreg ho­gyan keríllt bele? — mondja Szabó igazgató. Kint a helyszínen aztán megoldódott a titok. Az idős asszony mindig a padláson tárolta a főzőlisztet. A szomszédos házakból azonban a patkányok átjártak és dézsmálták a lisztet. S közben ... lábukkal, szőrzetülkön áthordták az arzénnel kevert patkánymérget is. így ka­pott mérgezést a házaspár és sajnos a férj, bele is halt. Szerencsésebb kimenetelű volt a másik eset. Egy férfi feldúlt állapotban keresi Szabó doktort: — Nézze meg, micsoda lisztet árulnak a bol­tikban! Egy papírzacskóban Jetfőtt tésztát tesz a ve­gyészmérnök elé: a tészta lilaszínű! — A feleségem vette a lisztet, hát mit gon­dolnak, van nekünk kidobálni való pén- -link...?! — dohogott a panaszos. Szabó igazgató megvizsgálta a tésztát, majd á lisztet is. Mikroszkóp alatt azonnal fölfe­dezte a lisztben az „arzola“ rózsaszínű göm- böcskéit. Az arzola, — ugyancsak méreg. Ho­gyan került a lisztbe? Vgy, hogy — ez később derült ki a vizsgálat során, — az asszony meg akarta mérgezni az urát I ezért kevert mérget a tésztába, amely­ből ebédet főzött. Csakhogy a férj „finnyás" volt — érthető is, — és eszeágában sem volt elfogyasztani a lilára színesedett tésztát. Az asszony persze ... nem jártas a vegyészeti tu­dományban, így nem tudhatta előre, hogy a méreg lesz az árulója. No de hallottak-e már arról, hogy a Linzer-, tészta felrobbant? — Mert ez is megtörtént. A KÖJÁL — szokásához híven — egyik bá­nyászkonyháról ételmintát küldött át az intézetnek, kalóriamegdllapitds végett. A linzertésztára került a sor. Kiváncsiak vol­tak a zsírtartalmára, tehát éterben feloldot­ták, majd a kivonatot lombikba helyezve be­telték a százöt hőfokos szárítókemencébe, Amikor a kemence 105 fokra hévült, óriási detonáció re me gtette meg az intézel ablakait — Először érthetetlennek tűnt előttünk ez az egész robbanási folyamat. A lombikot szét­vágta, de még a kemence fémrostélyát is. Egyszerű linzer-tészta csínéit nekünk ilyen kalamajkátI A linzert nem zsírral, hanem margarinnal sütötték. A margarin pedig, — köztudomású — növényolajból készül, azazhogy „ke menyi- tett olaj’’. A keményítős után nikkelperoxid maradt a margarinban, amelynek az a tulaj­donsága, hogy éterrel keveredve százfokos hőségben etilperoxiddá alakult át és robbant. — A robbanásról jut eszembe — mondja Szabó doktor — egy érdekes eset, ami még közvetlen a felszabadulás után történt. Egy asztalos beállít hozzám és panaszkodik, hogy huszonöt kiló gyantát vett, lakkot alkar belőle készíteni, de bár pufiul és olvad a gyanta, a benzin azonban nem oldja. Hozott is mintát. Megnéztem, s közöltem az asztalossal, hogy az egész huszonöt kiló „gyantát" azonnal vi- QVe a rendőrségre. Kérdi, hogy miért? Mond­tam neki: Barátom, maga örülhet, hogy nem repítette levegőbe az egész utcát, mert nem gyantát vett, hanem ekrazitot! Az asztalos úgy megijedt, hogy amikor elviharzott, még köszönni is elfelejtett. Igazán nem is hinné az ember, hogy ezek­ben a csendes laboratóriumi szobákban, meny­nyi vérfagyasztó történet születik nap, mint nap. De az izgalmakon s a történetek érde­kességén túl az igazság az, hogy az intézet vegyészei nagyon fontos és — veszélyes — munkát végeznek, a közösség érdekében. S ezért tisztelet, megbecsülés illeti Őket. bab ferkno

Next

/
Oldalképek
Tartalom