Dunántúli Napló, 1959. április (16. évfolyam, 76-100. szám)
1959-04-10 / 83. szám
2 NAPtO 1959. Április m. '1 Mit tegyenek a falusi népfrontbizottságok? Pártunk és kormányunk helyes politikája nyomán gyorsan fejlődik politikai, gazdasági és kulturális életünk. Előrehaladt és erősödik a Hazafias Népfront-mozgalom Is. A mindennapi élet tapasztalatai bizonyítják, hogy a népfront a maga apró, hétköznapi cselekedeteivel igen hasznos segítője a szocializmus építésének, a párt és a tömegek közötti kapcsolat erősítésének, a munkás-paraszt szövetségnek, a népi nemzeti egység megszilárdításának. Nem tartom szükségesnek felsorolná Ismertessük t A határozat a termelősaö- vetkezetek gazdasági megszilárdítását állítja falusi munkánk homlokterébe. Ez a legfontosabb tennivalónk ma falun. Vájjon hogyan tudnának a népfrontbizottságok segíteni ebben? A pártszervezetek bizonyéra örömmel fogadnák, ha a tsz- tagok átne veiét óért folyó politikai nevelőmunkájuikat támogatnák. Ez különösen a tavasz- s/al alakult termelőszövetkezetekben lenne fontos. Előadásokat és csoportos beszélgetéseket kezdeményezhetnének a falusi népfrontbizottságok a tsz-alapszabály megismertetése céljából. Ismertethetnék azokat a rendeleteket, amelyek a termelőszövetkezetek politikai és gazdasági megerősödését szolgálják — különösen a 3004/1-es rendeletét — és így tovább. Ez az ismertetés természetesen nem válhatna a rendeletek, illetve az alapszabály puszta felolvasásává. Ne csak azt ismertessük, hogy az alapmindazt, amit a nópftwntbi- zottságok az elmúlt hónapokban kifejtettek, hiszen ezek mindenki előtt Ismeretesek. Inkább a legidőszerűbb tennivalókról szeretnék szólni a Központi Bizottság március 6-i határozata alapján, mert úgy gondolom, hogy a népfront- mozgalom jelen feladatainak meghatározásánál is a párt említett határozatából kell kiindulnunk. A kérdés tehát az, hogy hnlt és hogyan tehetnének a falusi népfrontbizottságok az említett párthatározat végrehajtásáért. z alapszabályt szabály mát tartalmaz, hanem magyarázzuk meg az egyes pontjait is — mindenki számára érthető nyelven. Sőt: azt javasolom a népfronttaiaottsá- gokwak, hogy az alapszabály legfontosabb fejezeteiből jó előadók bevonásával, külön is tartsanak előadást.. Például: Az alapszabály meghatározza, hogy milyen legyen a tenmelő- Nzövetkezetben a munkaszervezés* formája és módja. Ez a meghatározás elég rövid és vezérfonala zeni — ha csak eny- nyit tud egy tsz-tag énről, az kevés. Hasonló a helyzet az alapszabály több más fontos pontjánál is Ezért kell valamennyit megmagyarázni, hogy a tsz-tagok miinél alaposabban meg ismerkedhessenek a tsz működésének feltételeivel. A népfrontbizottságok tapasztalatcserét kezdeményezhetnének és szervezhetnének az új és a régi jó termelőszövetkezetek között. Ez feltétlenül hasznára válna az új szövetkezeteknek. Segítsük a termelőszövetkezeti építkezéseket Minden kezdet nehéz *— mondja a közmondás. A mi termelőszövetkezeteink is számos kezdeti .nehézségekkel küz denek. Igen nagy gond például az épület- és istállóhiány. Népfrontbizottságaink itt is sokat segíthetnének, kezdeményezői lehetnének a helyi épttőbrigádok felállításának. Egy másik lehetőség: sok tsz- 1 agunk, amikor még egyéni paraszt volt, ki akarta bővíteni az Istállóját stb-t, s e célra gerendát és egyéb építőanyagot szerzett be. Ezekre ma többnyire nincs szüksége, a termelőszövetkezetekben pedig nagy az épftőanyaghiény. Mi lenne az ésszerű? Az, ha a népfrontbizottságok ezen elfekvő anyagok összegyűjtését kezdeményeznék. Igen sok termelőszövetkezetünk — különösen a tavasszal alakultak — nem rendelkezik megfelelő, vagy kellő mennyiségű silógödűnrel. Mindenütt egyszerre építeni, méghozzá állami erőből anyag- és kaipaI eitáshiány miatt nem lehet. Ezért tartnánk helyesnek, ha a népfrontbizottságok a helyi erővel is könnyen megépíthető, a célnak igen alkalmas palánk-siló megépítését kezdeményeznék. Megfelelő szakén berek bevonásával előadásokat tarthatnának, bemutatókat szervezhetnének a célból, hogy a termelőszövetkezetek tagságának megmutassák, hogyan lehet helyi erőből gyorsan, olcsón és az igényeknek megfelelően építeni; A legfontosabb a saronlévő tavaszi mezőgazdasági munkák elvégzése. Itt is sokat seA községi) A községi népfrontbizottságok munkája, különösen a termelőszövetkezeti falvakben könnyebb, mint régen volt. Az új helyzetben nem kívülről kell íoglialkoand a tsz-ek problémáival, hanem belülről, miután a népfrontbizottságok tagjai is tsz-tagok lettek. A népfront bi zot tság itt egészében a tsz-ben van, az ő ügyük és gondjuk a tsz gondja is. Ügyes és okos cselekedeteikkel most nem másokon, hanem magukon segítenek. Jól fel kell használná ezt a lehetőséget, ami egyben növeli is a népfrorotJbiaottsáigok felelősségét a termelőszövetkezetek iránt A népfrontbizottságoknak ezután is segíteniük kell a köaségfejleeztési tervek végrehajtásában. Ebben az évben még elég kevés történt ezért. Elég általános lett az a hangulat — különösen a tsz-kö»- ségefcben — hogy minden községfejlesztési feladatot állami erőből kell megoldani. Ez nem helyes, látni kell, hogy az állam teherbírásának is van bizonyos határa. A termelőszövetkezeti községek létrejötte nem nehezíti, hanem megköny- nyíti a községfejlesztési mungíthetaének a népfrontbdzott- ságok. Az ipari üzemekben széleskörű versenymozgalom bontakozott ki a párt márciusi határozata után. Jó lenne, ha a tsz-*k is követnék a nemet pé’dát. Hogy egészen pontosak legyünk, már itt is történtek kezdeményezések, ezeket keilen« kibővíteni és kiszélesíteni. Kezdeményezzenek a falusi népfrontbizottságok széleskörű mozgalmat „Minden munkát időben és jó minőséggel“ jelleggel, — legyenek a jó munka serkentői. ijlesztésért kát, miután uralkodóvá vált ezen községekben az egész falu népét átfogó nagyüzemi gazdálkodás. Az érdekazonosságok nemcsak a kommunális kérdésekben, hanem a gazdasági kérdésekben is kiegyenlítettebbekké váltak, s ez alapot ad a községfejlesztési munka társadalmi alapjainak kiszélesítésére. Az elmúlt években a községfejlesztési munka alapját a lakosság hozzájárulása jelentette, a társadalmi munka csak Igen kis járulékos részt képezett. Most az a helyes, ha — éppen az előbb említett okoknál fogva — az alapot a társadalmi részvétel adja. Persze ez sem oldhat meg mindent, de ez a lehetőség azonnal adva van. Fel kell használni. Csak néhány gondolatot vetettem fel. Sokkal többet tehetnek ennél a népfrontbizottságok. A legfontosabb azonban mégis az, hogy az említett kérdésekben lépjenek fel kezdeményezőén, s azok végrehajtáséiban vegyék ki megefele- lően a részüket; Sztergir János, a Hazafias Népfront Baranya megyei titkára Telefon a kqbátzsebben Leány iá Kuprljanovlcs, moszkvai mérnök olyan vezetiknélküU hordozható telefont Itéssltett, amelyen bármely várót telefonállomását közvetlenül fel lehet hívni. A rádiófonnak nevezett műszer tulafdonkévpen adó és vevó állomás, amely automatikusan lép összeköttetésbe a másik állomással. A rddlófonon tárcsázott számot az adó az éterbe sugározza, s a jelzéseket a távolban vevőberendezéssel fogják fel. így jön létre a telefonösszeköttetés. A rádiófon mindössze ötszáz gramm és zsebben hordható. Elképzelhető, hogy nemsokára már a villamoson, vagy az autóbuszon „cseng" a kabátzsebben hordott telefonunk. Az újságíró mint mumus A péaabányatelepi busz köhögve, morogva baktat űz Ady Endre úti emelkedőn felfelé, A gépkocsi ajtajánál ktU zépkorú PKV alkalmazott áll és egykedvűen néz ki a lassan tovatűnő házakra. A kalauznő halkan, szinte súgva oda» ál az egyenruhás férfinak: — Jöjjön fel. A férfi feltekint, szeme vó- gwsiklik az egymáshoz prése- lödött embertömegen. Aztán dacos és sértődött kifejezés ül az arcára. Az van a tekintetében, hogy 6 PKV dolgozó, a legalsó lépcsőn állás joga neki megjár. A kalauznőt sem, foroghatták a lágy szívóé k fajtájából. Most már mindenki által hallhatóan sürgeti az egyenruhást. Aki ugyanis a legalsó lépcsőfokon áll, az a hirtelentil nyíló automata ajtó pofoncsa- pásának teszi ki magát. Minden utas tudja ezt, az egyen- ruhás azonban pre&ztiz&ker- dist csinál a dologból, s csaik a kalauznö erélyes és nyomatékos felszólítására lép fel kelletlenül. Még most is sértődött és dühösen sziszegi a kalauznőnek: jól van, hallgasson mari Hátha itt van egy újságíró, aztán beletesznek bennünket az újságba! Ezt akarja talán'.’! ;.. S helyeslést váróan pV.- Iontott a mellette álló két fiatalemberre, akik — újságírók voltak. Reklamáció — negyven év múltán Ez is az egyik este történt, a pécsújhegyi főműhely tanácstermében. Főszereplője Kántor Pista bácsi, az üzem öreg kommunista kőművese. Nem is tudom mennyi ideje beszelhettünk már. Telefüstöltük a tanácstermet, nagyokat nevettünk, szóval jól ősz- szeme legedtünk. Egyszercsak megkérdeztem: — A nagyapját is ismerte Pista bácsi? — Ö, az a világ csavargója vo&t! — válaszolta vidáman. — összebarangolta Bajorországot, Ausztriát, Csehországot, Lengyelországot — az egész monarchiát. Félretettem a blokkot, élpihent a ceruza is, csak kíván- csikódéiból fogattam: — És mit mesélt ezekről az országokról? — Hét, nem olyan sokat — incselkedett velem Pitta bácsi. — Kevésbeszédü ember volt. A szabadságharcról azért többet mondott. Honvédhuszárja volt, Petőfit is Kossuthot ts látta . ; i — ??? — Igen, igen. Százkét évig élt az öreg! — De hogyan beszélt vele? Mikor halt meg az öregapja? — 1922-ben — válaszolta Pista bácsi, és bekatttntotfa öreg dózniját. <— 1820-ban született és 1922-ben halt meg — folytatta füstölve. — A szabadságharc idején huszonnyolc—huszonkilenc, a tizennyolcáé forradalom alatt kilencvennyolc éves volt. Sohasem volt beteg az öreg, jó egészségben érte meg a tanács köztársaságot is. Igaz, nem so- kat értett már a korból, a mértékegységeket sem ismerte. Mindig itce, meg meszely pálinkát kért a kocsmában a deci helyett... Nem tudta megérteni, hogy mi a proletárdiktatúra és szocializmus, csak annyit tudott, hogy az urakat verem a vörös katonaságnál, s ez neki tökéletesen elég volt Nagyon gyűlölte őket, Petőfi: Akasszátok fel a királyokat! című verse volt a legkedvesebb költeménye, — kívülről tudta az öreg... Lám, miket hall az ember az idős munkásoktól! Emlékszem, tavaly ősszel a pesti lapokban megjelent egy kép, miszerint az utolsó élő 48-as honvéd üdvözli az őszirózsás forradalmat. Nem tudom ki lehetett a fényképésze, egy a biztos: melléfogott, — s ez negyvenegy év múlva derült ki. A posta címére Ez a kaland az öregmeszesi telefonfülkében esett meg velem. Ott áll az egyik bányászház udvarában, a esúzlizó gyermekektől nem hábőrgatottan. A készülék felett akkurátus felirat olvasható: „A készülék 2 darab alumínium húszfűléres bedobására is működik. Magyar posta.“ Becsúsztatom a húszfillére- seket. Lágy női hang hallózik, meghívom a gyárvárosi Iskolát... De hasztalanul várok, mert az apró zörejektől eltekintve süket csend van a vonalban. Sebaj, itt a telefonkönyv! Megkeresem a gyárvárosi számot, ismét becsúsztatok két húszfillérest, aztán megszokott mozdulattal nyúlok a tárcsához. Azaz csak nyúlnák, mert tárcsa nincs. A központra kell várni, az meg nem jelentkezik. Most már dühösen nézek az akkurátus feliratra: „A készülék 2 darab alumínium húszfilléres bedobására is működik. Magyar posta.“ ... Aztán a készülékre, amelyen a következőket olvasom: „Addig ne dobja be a húsz- filléresekek míg a központ nem kéri. Magyar posta." Feldobok egy húszfillérest. Fej vagy írás? Fej lett, tehát Ismét becsúsztatom a húszfilléreseket. Megint várok, ismét nem jelentkezik a központ, a készülék pedig — régi jó szokásához híven — nem adja vissza a pénzt. Zsugori és telhetetlen. Nem mertem tovább kísérletezni. Attól féltem, hogy elnyeli a havi fizetésemet. (MAGYAR) m HíiíKit ■ cÁ szar kőié kifakad A Bőrgyár pályaavatásán történt. Özönlött a nép a magyar A-válogatott és a BTC mérkőzésére. Voltak olyanok ts köztük, akik életükben először vettek részt labdarúgó-mérkőzésen. Ilyen volt az az Idősebb nénike is, aki mellettem állt. ö is kiabált. Egyszer aztán alaposan kifakadt. — Ezek futballisták? Ezek? Azt a feketeruhás kopaszt már régóta figyelem, az még egyszer sem rúgott a labdába! Csak le-fel futkároz és semmi mást nem csinál.,, A feketeruhás kopasz a játékvezető volt. Olvasóink figyelmébe! — A Dunántúli Napló a korábbiaktól eltérően technikai okokból nem pénteken, hanem csütörtökön jelenik meg szűkített (4 oldalas) terjedelemben, a több! hétköznap pedig 6 oldalon. — VEGYSZERES gyomirtást végez a MÁV pályafenntartási főnöksége április 13-án a Pécs —budapesti vasútvonal mentén. A gyomirtásban nátrlum- klorátot tartalmazó vegyianyagot használnak fel, amely maró hatású és emberi vagy állati szervezetbe kerülve, bizonyos mennyiségen túl halált okoz. A vegyszer mérgező hatása körülbelül egy hét alatt megszűnik. A vegyi gyomirtás után legalább egy hétig tilos a vasútvonal mentén a tartózkodás és a háziállatok legeltetése. — ANKÉTOT rendezett tegnap, csütörtökön a város- és községfejleeztésről a Hazafias Népfront Baranya megyei és Pécs városi bizottsága. Az ankétem dr. Bognár József, a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem tanszékvezető tanára tartott előadást; — MA reggel hat órakor indította útjára első ülőkalauzos kocsiját a Pécsi Közlekedési Vállalat. Az ülőkalauzos kocsi a Jókai tér és-a főpályaudvar között közlekedik. — SZALMATÜZET okozott ismeretlen tettes Egerúgon, Marton Jánoséknél. A tettes megállapítására megindult a nyomozás. — MEGKEZDTÉK a nyári vászon- és ballonöltönyök gyár tását az Állami Aruház mintaüzemében. Folyamatosan készítenek kamgam-öltönyöket is, normál és extra méretben. — MÁJUS elsején nyitja meg kapuit Harkányban a „Bányász” étterem, a „Baranya szálló” étterme és a „Zöldkert” kisvendéglő. — A SAN-ANTONIOI (VSA) bank igazgatója kézikönyvet adott ki ezzel a címmel: „Mit tegyen, ha megtámadják a rablók?” A könyv megjelenése után néhány nappal egy útonálló az igazgatóra szegezte fegyverét és a követkzző feliratú cédulát adta át neki: „Add ide a pénzedet, mert különben agyonlőlek!” Az igazgató, «ki hasonló esetekre hasznos tanáccsal látta el a nagyközönséget, 1200 dollárt adott át a fosztogatónak, anélkül, hogy ellenállt volna. KRESZ-verseny A Pécsi Dózsa Autó- és Motor Túraklub ismét megrendezi a már szinte hagyományossá váló KRESZ-vesrenyt. Ez ideig is elég szép számmal történtek benevezések. De ez csak a sok gépkocsival rendelkező köztiletek és vállalatok egy töredéke. Ezért jó lenne, ha a KRESZ-versenyre minden intézmény, köztilet, vállalat és magánosok Is minél nagyobb számban neveznének be, hiszen ez a verseny a balesetmentes közlekedést van hivatva előmozdítani, nem Is szólva arról, hogy a gépjárművezetők továbbképzését is szolgálja. Ezért a Dózsa motorosszakosztály vezetősége úgy határozott, hogy elegendő idő álljon rendelkezésre a benevezésre, a verseny napján is. vagyis április 12-én 7,30-tól 8 óráig a helyszínen is fogad el benevezést. — MÁTÖL kezdve tovább javul a zöldségboltok primőráru ellátása. Megjelenik az üzletekben az Idei kelkáposzta, a szabadföldi saláta. Kapmrők ezek mellett: meletágv' saláta, melegágyi retek, csemege és hajtatott zöldhagyma, paraj és új fokhagyma. — AZ ORION-gyár két technikusát küldte le ismét Pécsre és Baranyába, akik a Me- csek-típusú televíziós vevőkészülékeket „rááUítjdk" a pécsi adóra; így kifogástalanabbá válik a televíziós vétel. — A HELYIIPAR májusi budapesti seregszemléjére készülnek a Vegyesipari Vállalat dolgozói, akik többek között divatos kötöttárukkal, női és férfi pulóverekkel szerepelnek majd a kiállításon. — MENETREND-értekezle- tet tartanak ma délután fél ötkor (péntekent) a Pécsi Közlekedési Vállalatnál. Az értekezleten minden utas elmondhatja az új menetrend megállapításával kapcsolatos kívánságait. — 240 pécsi és baranyai úttörő vesz részt az úttörők országos seregszemléjén. Iskolások figyelem! Tekintettel a tavaszi vakációra, a tanácsköztársaság emlékére rendezett szavalóverseny április 12-én elmarad. Helyette 19-én tartják meg a Városi Művelődési Házban. % — FELKÉSZÜLT a Vegyianyag Nagykereskedelmi Vállalat a várható nagy tavaszi forgalomra: bő raktárkészletet teremtettek festékáruból és takarítószerekből, — MUNKAMEGOSZTÁS a családban — címmel ma, pénteken délután öt örakor ankétet rendez a városi nőtanács. Az ankéton az Országos Nőtanács küldötte tart előadást, utána férfiak és gyerekek mondják el: hogyan és mit segítenek dolgozó feleségüknek, illetve édesanyjuknak a házimunkában. — TÁRSADALMI tulajdon sérelmére elkövetett sikkasztás bűntette miatt vádat emelt a komlói ügyészség Borbély János, a Május 1. Kultúrotthon volt portása ellen. — AZ antialkoholisták fen- nesi (Franciaország) kongresszusa után a résztvevőkkel al- kololos italokat kóstoltalak, hogy meggyőződhessenek: milyen „utálatos" italok fogyasztása ellen küzdenek. A kóstolás eredménye: 28 küldött azonnal kilépett az antialkoholista ligából. — FORRÖ vízbe esett Bónis Gyula kétéves sámodi kisfiú. Hátán első- és másodfokú égési sebek keletkeztek. — EGY csikágói vólóperes bírónak nemrég különös perben kellett ítélkeznie. Az eddig megszokott válóperes végzések közé egy ilyet is b» kellett iktatnia: a házőrző kut,fa az asszonyé marad azzal a feltétellel, hogy a férj herénként egyszer meglátogathatja a kutyát. — Amerikában tthaoa város egyetomén ú) szaktárgyat Iktattak be, amelynek elnevezése ..észszeri gondolkodás". A tanulóknak azt ígérik, hogy hároméves tanfolyam elvégzése után képetek lesznek önálló véleményt alkotni a lapokban megjelent hírekről ta i világpolitikát eseményektuu.
