Dunántúli Napló, 1959. április (16. évfolyam, 76-100. szám)

1959-04-23 / 94. szám

1959. ÁPRILIS 23. 3 NAPLÓ Pénteken Mohácson sorsolják a lottót Pénteken délelőtt Mohá­cson. a Bartók Béla művelő­dési házban rendezik meg az e heti lottó-sorsolást. A sor­solás délelőtt tíz órakor kez­dődik. Hétfő reggel óta hangos­beszélővel felszerelt lottó „szerencse”-autó járja Mohá­csot és környékét, hogy az óriási érdeklődésre való tekin­tettel — könnyebbé tegye a lottó-szelvények vásárlását. Ahol az autó megáll, minde­nütt embergyűrű veszi körül — a szerencsét várók tízesé­vel, sőt százasával is vásárol­ják a szelvényeket. Tanfolyam a KISZ leányvezetők számára A megyei KISZ-bizottság háromnapos taníolyaimot tar­tott a KISZ leányvezetők szá­mára a Damjanich utcai part­es KISZ-isíkola épületében. Az április 14-től 16-ig tartó tan­folyamon 60 leányvezető vett részt. Ugyancsak a párt- és KISZ- iskola épületében tíznapos tanfolyam kezdődött április 20-án a megye tsz KlSZ-szer- vezeteinek vezetői számára. A tanfolyamon résztvevő mintegy 70 fiatal arról ta­nul, hogy a KISZ-szervezetek miként tudnak a legtöbbet se­gíteni a mezőgazdaság szocia­lista átszervezésében, illetve á termelőszövetkezetek poli­tikai és gazdasági megszilár­dításában. Háromezer tonna cement terven felni az elsfi negyedévben Nagyszerű eredmények a Beremendi Cement- és Mészműveknél Százhuszonegy százalékos tervteljesítés A Szovjetunióban elsőnek megjelenő könyvek között egy szerény és tömörcimű regény is szerepelt, amely a giganti­kus építkezések bölcsőjénél készült és emléket állított a hősi korszak nagy erőfeszíté­seinek épp úgy, mint a nagy anyagcsatáknak is. A könyv­szerzője Gladkov volt, a címe: CEMENT. Ha történetesen nálunk is valaki megírná a szocializmus építésének korszakéból az építkezések történetét, gond­jaikkal, problémáikkal, nagy­szerű erőfeszítéseikkel együtt, nem lehetne kihagyná a bere­mendi cementgyárat sem, melynek dolgozód lelkes és odaadó munkával egyre több építőanyagot adnak az ország­nak. A megyei pártbizottság ha­tározatára, mely az építőanya­gok termelésének fokozására hív fed, a beremendiek úgy válaszoltak, hogy megígérték, éves tervüket 6000 tonnával túlteljesítik. A vállalás óta nem sok idő- telt el és már most a dolgozók örömmel jelenthetik: első ne­gyedéves tervüket 121 száza­lékra teljesítve háromezer ton­na cementtel többet gyártot­tak terven felül, s ezzel éves vállalásuk felét teljesítették. Hogyan sikerült ezeket a 31 millió forintos bevételre számítanak a mohácsi járás tsz-ei Elkészültek a mohácsi járás termelőszövetkezeteiben a ter­melési tervek. A‘járási tanács mezőgazdasági osztálya már összesítette ezeket a terveket. Miről beszél a tervösszesitő? A járás termelőszövetkezetei szántóföld-teríiletónek 36,7 százalékán kenyérgabonát ter­melnek: Igen örvendetes, hogy a mohácsi járás termelőszövet kőzeteiben idén csökkent a tavaszi és őszi árpa, különösen a tavaszi árpa vetésterülete a kukorica javára. A járás ter­melőszövetkezetei ö&sz-szántó- tesrületének 24,7 százalékán díszük idén a kukorica. • A pillangós terület a járás termelőszövetkezeteinek azt a törekvését tükrözi, hegy egyre inkább a nagyobb jövedelmet nyújtó állattenyésztésit igye­keznek fejleszteni. Igaz, jelen­leg még nem érte el a tenmelő- kzö vétkezőtekben a kívánt szá- : zalékarányt a pillangós .vetés- terület, de annak ellenére. • hogy a mohácsi járásiban igen : megduzzadt a termelőszövet-: kezetek földterülete és a tagok: szánta, dicséretre méltó az a • 0,5 százalékos növekedés is,: ■-’mit a tavalyival szemben el-: értek. A járás termelészövetkeze- tei egyre inkább megbarátkoz­nak az azelőtt mellőzött ipari növényekkel: az olajos mag­vak, a textilnövények, a cu­korrépa termesztésével és itt is hódít a kertészkedés. Jelen­leg a szántóföld 1,1 százalékán kertészkednék a terunelőszö- ve’kezetek. Csak ennyin?'. — kiált fel az olvasó és mindjárt: másként látja a kérdést, ami-; kor kiderül. hogy ez az 1,1 srémiék 14.420 mázsa zöldsé­ge' jelent. A járási tanácson örömmel ú.ieáa'i’ják: — Csak a mi járásunk tsz-ei 2000 hold vegyszeres gyomir­tásra kötöttek szerződést a nö­vényvédő állomással — és hozzáteszik —. Nálunk tübhre kötöttek szerződést, mint az egész mesyé'ben. Az á"1 eltenyész'éai tervükbe is érdemes belepi 1’antani. Ha .ízb7. ’m'r’ra számítjuk, akikor kiderül, hogy minden száz hold redukált szántóra 15.25 szarvasmarha, 21,6 juh és 15,85 hfwVtsertés jut, és a tehenek te.iterme’ése ugyanennyi torü- le‘rt> számítva évi 12 400 liter. Mit, ’«’<mt, ez r m'Wiviség. az rvr«z-V z-Pr-pi'O' jából? A mo­háé t térés 'erme’őszövetkeze- tei az 1058'59-es gazdasági év­iiéin nem kevesebb, mint 1 976 200 liter tejet termelnek, 2 918 mázsa hízottsertést és 2823 mázsa hízottmarhát ad­nak exportra és az ipari mun­kások ellátására; A járás termelőszövetkezetei ‘alapos termelési tervet készí­tettek, amelyből az tükröződik, amennyire jelenleg módjukban áll, a lehetőséget kihasználnia. És ez nem marad eredmény nélkül. A tervek szerint a mo­hácsi járás termelőszövetkeze­ted ebben a gazdasági évben 31 783 000 forint bevételre szá­mítanak. szép eredményeket elérni'’ Hogyan látják biztosítottnak ezeknek az eredményeknek továbbvitelét a gyár dolgozói" Ha ellátogatunk a gyárba hamarosan választ kapunk ezekre a kérdésekre. A harsányi „kopasz“ hegy ölében, a határ mellett fekvő gyár, valamikor Schanburg Lippe hercegé volt A kegyel­mes úr egy évben mindössze 3—4 hónapon át üzemeltette a gyárat, úgyhogy' az emberek erre — rniint megélhetési for­rásra — nem támaszkodhat­tak. A felszabadulás utáni szédületes építkezés a bere­mendi munkásoknak is elhoz­ta a teljes foglalkoztatottsá­got, a gyár felújítását, s azt a lehetőséget, hogy teljes ka­pacitással üzemelhet. 1958 márciusában például az ipari munkás átlagbére 1335,— fo­rint volt, míg 1959-ben ugyan erre a hónapra már 1479 forintot fizethettek a munkásoknak. Ugyanakkor nyereségrészese­dés fejében 11,5 napi munka­bérnek megfelelő összeghez jutottak és minden reményük megvan arra, hogy a jövő év­ben még nagyobb lesz ez az összeg; A dübörgő, zakatoló gépek, az 1400 hőfokú őriáskememcék vörös tűzfénye mellett Krix Nándor ücemenceégető azt mondja: — Én és a váltótársam, Bér- czes Ádám és Czvlmg Béla, külön prémiumot is kaptunk, viszont a kemencebélést úgy kihasználtuk, hogy kétezer órát égettünk vele. Most arra törekszünk, hogy még iobb kihasználást érjünk el, mert akkor a keresetünket is javít­hatjuk. Az első negyedévben bizony „ráhájtotturik“ kicsit a munkára. Túl is teljesítjük az éves vállalást. Bognár Katalin csomagoló- nak is ez a véleménye. Róla is szólhat a krónika, mert hozzájárult ahhoz, hogy a na­pi 30—35 vagon helyett jelen­leg 47 vagon cementet csoma­golnak el egy nap alatt. 0 maga 750—800 zsákot tölt meg a gépével. — Tóth Erzsi jobb nálam — szól vissza gépétől — ő napon­ta 1000—1100-at Is megtölt. Lám ez még külön dicséret­re méltó tulajdonság, hogy tá­vollévő váltótársának eredmé­nyére is büszíke. Guzsik Gyula igazgató mo­solyog és válaszul széttárja karjait: — Hét igen ; ; olyan mun- kadev - van a gyárban, hogy erre még nem volt példa. Eb­ben az évben 87 ezer tonna cementet kell. adnunk a nép­gazdaságnak, md ezt hatezer tonnával megtetéztük. De ahogy a munkások nekilát­tak a gyártásnak, az sokkal nagyobb túlteljesítést Ígér. Ja­vult a munkafegyelem és az önköltségi mutatóink is gaz­daságos termelést ígérnek. A Beremendi Cement- és Mészművek dolgozói segíteni akarnak hogy még több gyár, iskola, kórház, lakás épüljön 1959-ben, A cement.. millió zsákjai így indulnak el út­jukra meggyorsítaná a tervek teljesítését. . ' (ÍS/.üts) Belgrádba érkezeit a SZOT küldöttsége Belgrád (MTI). Belgrádba érkezett a Szakszervezetek Országos Tanácsának küldött­sége, hogy részt vegyen a Jugoszláv Szakszervezeti Szö­vetség április 23. és 26-a kö­zött megtartandó negyedik kongresszusán. A küldöttség vezetője Csákó Mihály, a SZOT elnökségének tagja, a Bőripari Dolgozók Szakszer­vezetének főtitkára. A kongresszusi verseny hírei Üzemeink, gyáraink május elseje megünneplésére készüU nek. Ez a készülődés a legtöbb helyen abban is kifejezésre jut. hogy a kongresszusi munkaverseny egyik állomására, má­jus elsejére, külön vállalások Is születnek. Az alábbiakban öt üzem munkásainak készülődéséről, terveik teljesítéséről, má­jus elsejére és a kongresszusra tett vállalásaikról adunk hirt. A Baranya megyei Építőipari Vállalat dolgozói vállalták, hogy má­jus elsején négy ti arab húszon- négylakásos épületet adnak át Vállalásaik közül hármai máris teljesítettek, mert Uj- Mecsekalján a szerződéses ha­táridő előtt két .és fél hónap­pal adták át az épületeket Május elsején, a visszamarad* egy épületet is a beruházó rendelkezésére bocsátják. Az építők a határidők lerö­vidítésével, a május elsejei vállalások szép teljesítésével nagy lépést tettek a kong­resszusi verseny céljainak megvalósításához. A lakások­hoz jutott dolgozók pedig még. nagyobb örömmel ünnepel­hetnek az építőkkel együtt május elsején. A Mélyépítő Vállalatnál sem zárták le a felajánlásokat őrző dossziékat. A mohácsi építésvezetőség kőműves bri­gádja a tanuló-város munká­latainak befejezését július 1. helyett május 31-re ígérte. Pécsújhegyen a pécsi szénmo­só terep víztelenítési és vá­gányépítési munkáit hatvan nap helyett 45 nap alatt akar­ják elvégezni. Ugyanott a Karádi ácsbrigád a zsaluanya­gok megtakarítását vállalta; István-aknán a MEO-épüiet szerelésre kész átadását aján­lották fel május 1-re. de a szorgalmas munka eredménve képpen ezt a vállalást máivá 1. helyett már április I3-án teljesítették. Május elsején, amikor a Mélyépítő Vállalat mintegy ezer—ezerkétszáz dolgozója felvonul, már újabb munkasikerekről értesülhet­nek az ünnepség résztvevői. A Cementáruipari Vállalat munkásai elhatározták, hogy a termelőszövetkezetek fej­lesztése és megsegítése érdé» kében éves programjukból k:b- 2—2,5 millió forint értékű elemgyártóst előrehoznak a második negyedévre. Ezzel az összeggel a második negyed­éves tervük megemelkedik, mégis remélik, hogy a kong­resszus! verseny nagyszerű lendülete hozzásegíti őket fe’~ ajánlásaik teljesítéséhez. A bányák fejlesztésére, a drága Import faanyag megtakarítása céljából 17 és fél ezer tonna betonelemet gyártanak le. A Vegyesipari Vállalat sem marad el a többi üzem mögött, ha termel vényeik nép­gazdasága, szempontból nem is látszanak első pillantásra olyan fontosarak. Asztalos- részlegük 10000 forint anyag- megtakarítást vállalt és éves tervük 105 százalékos teljesí­tését. Egyéb költségek elmén 2 000 forintot kívánnak meg­takarítani a vállalat számára és az eddigi 10 százalékos mi­nőségi kifogást 5 százalékra csökkentik. Régi versenytár­suk, a kárpitos részleg év vé­géig . 8000 forint értékű anya­got kíván megtakarítani és 3 százalékkal csökkenteni a mi­nőségi kifogást. A festők is Iwí'íUváyás&aiutoäunk" „Somogyviszló Baranya és Somogy megye határán fekvő község. Vagy ötszáz ember lakja. Egy pártszervezete és négy termelőszövetkezete van, melyek közül mi a pártszer­vezetet és a Szabadság Tsz-t patronáljuk. Már az első látogatások al­kalmával megütötte a fülün­ket egy érdekes helyi szólás­mondás. Így hangzik: Amikor Somogyhoz tartoztunk, akkor is a „határon” voltunk, s most, hogy Baranyához tartozunk, szintén a „határra’ kerültünk. Arra céloznak a derék visz- lóiak, hogy őket mindig elha­nyagolják, ínért távol esnek a megyeszékhelyektől. No. majd kiköszörüljük a csorbát — gondoltuk magunkban. Már az első napon szemet szúrt nekünk a sok füstölgő petróleumlámpa. Nincs villany a faluban, s ebben az évben nem is volt villamosításra ter­vezve. Mezei elvtárssal elha­tároztuk, hogy terven felül fogjuk villamosítani. Még az első félévben, június vége felé. A vállalat dolgozóinak nojryon tetszik a gondolat, szakembe­reink már hozzáláttak a vo­nalak megtervezéséhez. Elképzelhető, milyen nagy örömet váltott ki ez a hír a faluban. Az emberek nem akarnak már telepes rádiót vásárolni, a villany hírére megbarátkozott velünk a falu. Amikor meglátják a gépko­csinkat. többen úgy integet­nek felénk, mintha régi isme­rősök lennénk. Április 4-én ketten bejöttek Pécsre és részt vettek a felszabadulási ünnep­ség után megrendezett családi estünkön. Nagyszerűen érezték tsz legközelebb ünnepet tart, két napig nem eresztenek ha­za bennünket”. A fentieket Petka Miklós elvtárs, a DEDÁSZ párttitkÁ- ra mondotta el. Itt ülünk a DEDÁSZ Légszeszgyár utcai irodájában Mezei Béla elvtirs, pécsi üzletigazgató társaságá­ban. Petka elvtárs munkássorból nőtt fel müvézetővé, régi har­cosa a mozgalomnak. ■ Beszél­getés közben többször megkér­di Mezei elvtárs véleményét, elmondását tehát úgy lehet venni, mintha ketten nyilat­koznának. Petka és Mezei elv- társ ugyanis elválaszthatatlan egymástól: ketten járják a so- mogyviszlói utcát, kölcsönösen megbeszélve adnak segítséget, tafiácsot mindenre. De adjuk vissza a szót Pet­ka elvtársnak: „Mondom, nagyon megörül­tek a villamosításnak, nem is kérnek más komolyabb gazda­sági segítséget. Igyekszenek megállni a saját lábukon, in­kább politikai támogatást vár­nak tőlünk. Erre valóban nagy szükség volt. A falu pártszervezetének csak öt tagja volt. s még ez az öt ember között sem volt egyetértés. Az akkori titkár. Tóth elvtárs gyakrabban és mélyebben nézett a pohár fe­nekére, mint szabad tett vol­na. A Zadravetz házaspár host szabb ideje nem fizetett tag­díjat és nem tudott kkszaba­az, hogy a Zadravetz házaspár ellenséges csoportot képviselt a pártszervezetben, s a többiek letiprása árán magához akar­ta ragadni a falu vezetését. Somogyviszló a szigetvári járáshoz tartozik. Mi kezdettől fogva eljárogattunk a járási pártbizottságra, mert úgy vél­tük — és úgy véljük ma is —, hogy sokkal jobban ismeri a helyi viszonyokat, mint mi. Elmentünk hozzájuk ezúttal is, és közöltük, hogy mit tapasz­taltunk a Zadravetz ügyben. Azt válaszolták, hogy mire legközelebb kimegyünk, min­den rendben lesz. így is történt. Zadravetzéket kizárták a pártból, Tóth elv­társat leváltották a párttitkhr- ságról. Uj ember került a párt- szervezet élére. Dómján Jó­zsef tsz brigádvezető szemé­lyében. Alacsony, vékonydon- gájú férfi, de nagy az akarat és az értelem benne. Katona­tiszt volt, elég gyakorlott a politikai munkában is. No, most mit csináljunk? — tanakodtunk Mezei elvtárs sül. — Mert igaz: a pártszervezet megerősödött, vezetése is jó kezekbe került, de a három párttag csak kevés Különösen Somogyviszlón, ahol légy ter­melőszövetkezete van a község­nek és mindegyik a kommu­nisták segítségére vár. Világos,- hogy új és friss erőkkel kell megerősíteni a pártszervezetet — döntöttünk magunkban. — Ilyen értelem­ben beszéltünk Dómján elv- társsal is. Úgy látta, hogy lep­dúlni a vallásosság bűvköré­ből. Azt is beszélték a falu- alább hat-hét becsületes és ié ban, hogy rokonságban álltak gondolkodású tsz-tagot tud- a hírhedt Zadravetz püspök- nánk felvenni, ha foglalkoz­óéi, erről azonban nem tud- nánk velük. Ászai búcsúztunk magukat, azt mondták, ha adtunk meggyőződni. A lényeg el egymástól, hogy mire legkö­zelebb kimegyünk, találkozni fogunk legalább eggyel. Betartotta a szavát, mert hétfőn a KISZ-vezet&ség tagja, komoly és agilis fiatalember várt ránk. Amikor megkérdez­tem, miért akar a pártba lép­ni, kicsit elfogódottan vála­szolt. Nem mondott nagy sza­vakat, „csak” azt, ami a szi­véből jött, s ez nagyon tet­szett nekünk. Rendes legény­nek látszik. A többi között három asz- szony, illetve leány belépésére is számítani lehet. Velük már nem mi fogunk beszélgetni, hanem üzemi pártszervezetünk egyik tagja, Kéringer Gizella elvtársnő és néhány fiatal elvtárs a KlSZ-vezetőségünk- ből. Holnap utaznak ki, részt vesznek az ottani KlSZ-vtze- tőség ülésén is. Azt hiszem, jó lesz így, hiszen a nők a nőkkel, a fiatalok a fiatalok­kal előbb megértik egymást. Summa summárum: úgy lá­tom jó kerékvágásba jutot­tunk. Anélkül, hogy az elvte­len tagtoborzás hibájába es­nénk, két-hdrom hónap múl­va nyolc-tíz tagot, számlálhat a pártszervezet. Segíteni aka­runk a. nőtanács munkájában, elevenné és pezsgővé akarjuk tenni a KISZ-életet is. (Ezért utaznak ki a KISZ-vezetősig tagjai)... Azután? Azután műjd többet tehetünk a Köz­ponti Bizottság márciusi hatá­rozatának végrehajtásáért, azért, hogy a termelőszövetke­zetek megerősödjenek, s a ré­ginél sokkal jobb életet te­remtsenek Somogyviszló derék { és szorgalmas népének. Mert ez a fő cél. igaz?” ' H L. válaszoltak a íelhívása-a, mert 10 000 forint anyagköltség ki­adásé^ akarják feleslegessé tenni. A fuvarköltségeket 3000 forinttal csökkentik. A kézimunka részleg éves tervét 100 százalékra «kar ja teljesíteni és ígéretet tett arra hogy a korábbi gyakorlattól eltérően minőségi kötbér nem merül fék A Vegyesipari Vállalat dol­gozói május 1. tiszteletére rendbehozzák a műhelyeket, afféle .nagytakarítást“ is csi­nálnak. A felvonulásra ők is készülődnek, dekorációjuk el­készítésénél hulladék anyago­kat használnak fel. A tanácsi Téglagyári Egyesülés az első negyedévben 600 000 nyerstégla legyártását vállal­ta terven felül. Ezt a válla­lást az egyesülés dolgozói túl­teljesítették, mert. 724 000 nyerstéglát termeltek, A ter­vezett határidő előtt gyújtot­ták be kemencéjüket a gödi-' sai, szemtlőrinci, Szigetvár I., Szigetvár II. téglagyáraik, hogy a kongresszusi munka­verseny tiszteletére tett fel­ajánlásaiknak eleget tehesse­nek. A korai begyújtásokkal, elérték, hogy a mainka folya­matosan megindulhatott és április havi égetett téglater­vüket 600 000-rel túlteljesíthe­tik. Alsómocsoládi, magyarbó- lyi és villánykövesdl gyáraik­nál biztosították a folyamatos égetést és így jelentős energia megtakarítást értek el. Üzemeink kongresszusi műnk averseny-vál 1 al ása ina k teljesítése a legméltóbb meg­ünneplése május elsejének, a munkásosztály nagy ünnepé­nek. Ufemoiiosi trtinM italnak Komi A Komlói Szénbányászati Tröszt huszonnegyedikén..pén­teken délelőtt adja át rende'- tetésének azt az üzemorvosi, röntgennel felszerelt rende.ő- intézetet, amelyet saját erejé­ből létesített. Az átadó ünnepséget az üzemegészségügyi hét kereté­ben rendezik meg. A rendelőt dr. Dános László üzemorvos veszi át. ünnepi beszédet Bon- ta János, az Egészséaügyl Mi­nisztérium osztály vezet Ve mond. Majd dr. Miskolczy {Vilmos, megyei üzemi főorvos I Ismerteti az országos üzem- tegéaeségüwl bét lolan tőrénél.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom