Dunántúli Napló, 1959. április (16. évfolyam, 76-100. szám)

1959-04-22 / 93. szám

1999. ÁPRILIS 29. NAPLÓ 5 Milyen ebben A Filmfőigazgaitóság Illeté­kes osztálya lapunk munkatár­sa számára tájékoztatót adott atz ez évben bemutatásra kerü­lő, Illetve átvett filmekről. Ez a rövid áttekintés azt bizo­nyítja, hogy a világ filmter­melésének valóban a javát kapja a magyar filmlátogató közönség. Tájékoztatót kap­tunk a hamarosan bemutatás­ra kerülő, illetve a még forga­tás alatt álló magyar filmek­ről is. Magyar filmeket láthatunk az esztendőben? Még ápi-ilis hónapban kerül közönség elé Jancsó Miklós, fiatal rendező „A harangok Rómába mentek“ című alko­tása, amely egy vidéki város néhány gimnázistájánaik és egyik tanárának izgalmas ka­landjait mutatja be a német megszállás napjaiban. Május hónapban mutatják be Rerné- •nyik Zsigmond művét, a „Kard és kocka“ című kosztü­mös, romantikus filmet, ame­lyet Fehér Imre, a „Bakaru­hában“ című nagysikerű film alkotója rendezett. Lassan befejeződik a „Tűz- virátf' is, amelyet Darvas Jó­zsef „Vízkereszttől Szilvesz­terig” című regényéből Ranódy László visz közönség elé. Való­színű. hogy ősz folyamán ke­rül filmszínházainkba. Most forgatják Keleti Már­ton „Pár lépés a határ“ című, dissridensekről szóló filmjét, amelyet Mesterházy la jós azo­nos című regényéből készíte­nek. Ezekben a napokban fo'ynák a „Gyalog a mennyor­szágba“ külső felvételei. Ezt a filmet Bacsó Péter és Fehér Imre forgatókönyvéből rendezi Fehér Imre. Szovjet | A külföldi filmek között nagy érdeklődésre tarthat szá­mot a nálunk már könyvfor­mában jól ismert „Tizenkilen­cen" című alkotás, amelyet Fagyejev világhírű regényéből készítettek szovjet művészek. Ugyancsak sokan olvashatták nálunk Gorkij „Malva” című kis-egényét is. Ebből a Szov­jetunióban nagysikerű színes- filmet készítettek s a tájékoz­tató szerint ez az alkotás is a közeljövőben kerül bemutatás ra. Júliusban láthatjuk a „Tá­voli pár okon" című kalandos szovjet filmet s ugyanebben a hónapban játsszák filmszínhá­zaink a „Rendkívüli eset“-et, amely kétrészes, rendkívül( mozgalmas, kalandos szovjet' alkotás. Csehszlovák | Ebben az esztendőben jelen­tős emelkedést mutat a cseh­szlovák filmgyártás színvona­la. Esősorban ez a oka annak, hogy számos cseh filmet mu­tatnak be az év végéig film­színházaink. Igen mulatságos sport-filmvígjátók a májusban sorra kerülő „A boldogság va­sárnap jön“ című színes cseh­szlovák alkotás, de legalább ugyanekkora sikerre számíthat — ha ugyan nem ennél is na­gyobbra — a „Halál a nyereg­ben" című cowboy-paródia. Ugyancsak a csehszflovák filmművészet színvonalemel- kodévát mutatja az „Itt orosz­lánok vannak” című filmdrá­ma, amely egy megtévedt bá­nyamérnök tragédiáját, azaz m?i°áratalálását meséli el. Néhány előzetes sajtójelen- jcst már olvashattunk az utóbbi eszitendők egyik legjobb fí-^-hs^ovák filmalkotásáról, a „tírych polgártárs"‘-ról. 1948- bam, amikor Csehszlovákiában egy jelentéktelen burzsoá ki­sebbség próbálta magához ra­gadni a hatalmat, a csehszlo­vák nép komoly próba előtt állott. Egy habozó kispolgár­ról szól a film, aki hosszú této­vázás után végre visszafordul — a határról. A film széles­vásznú és színes. A csehszlovák filmek közül látni fogjuk még ebben az év­ben — hogy csak a címét so­roljuk fel — a „DulszkV <“*- manu eituUnm“. • -Tőnuere­mény", az „Elveszett ágyú", a „Ma utoljám" és a „Vágyako­zás" című filmeket. Ez utóbbi is a kimagasló értékű filmek közül való. Nem véletlen, hogy ezzel az alkotással fognak sze­repelni a csehek Cannes ben is. A mély lírával átszőtt film új­szerű, érdekes, szépségéről so­kat írnak a csehszlovák lapok. NDK, lengyel, kínai A Német Demokratikus Köz­társaság átvett filmjei közül májusban kerül mozikba a „Kis hazug“ című kedves, meg indító gyerektörténet, eztán júniusban következik a „Meg- csálaibva az ítélet napjáig“, majd a híres „Emília Galotti", a „Rátádon", a kalandos „De- nevérraj" szerepel az év kelet­német alkotásai között. Kínaiak készítették ar Iz­galmas „Titkos felderítő Kan­tonban" című kémtörténetet. A lengyel filmek közül külö­nösen említésre méltó a „Sza­bad város“. Danzig hős lengyel védőiről szól a fasiszta betörés idején. Ragyogó emléket állít ez a film a város lengyel pos­tásainak. Ugyancsak a hős ellenállók filmje a rendkívül izgalmas, fiatalokról szóló „Merénylet?. Egy érdekes Jugoszláv film is sorra kerül hamarosan, a „Rendszáma H 8.” A negyedik negyedben mutatják be a „Fe­kete gyöngyök” című jugo­szláv filmet* Francia, olasz, nyugatnémet A haladó nyugati filmek kö­zött bizonyára nagy siker lesz a „Kettőnk titka“ című fran­cia film, Yves Montand-nal a főszerepben. Ez a derűs, sok Kráva.l átszőtt történet a közel­jövőben kerül bemutatásra Ugyancsak a közeli napokban kerül mozikba a nyugatnémet „Csodagyerekek", amely meg­lepően őszinte és kíméletlen önkarikatúra a fasizmus feltá­madásáról Nyugait-Németor- szávbam. Mozikba kerül még az ar­gentin „Szigetlakők", az olasz „Nerzbunda” és felújítják a világsikert aratott angol „Dzsungel könyvé”-t, amely Kipling ugyancsak világhírű állatregényéből készült. Régóta várják már a mozi- létogatók a nagydíjat nyert „A csend világa" című francia filmet, amely a tenger csodá­latos mélységét varázsolja elénk. Vele egy műsorban ke­rül moziba ,A Szajna találko­zik Párizzsal“. Nemsokára lát­hatjuk a néhány évvel ezelőtti erkölcsbotrányból készült „Ro- semarie”-t, amelyet nyugatné­metek készítettek, majd az olasz „Ulysses" következik. „Kenyér, szerelem, fantázia" és „Kenyér, szerelem, félté­kenység“ címmel, két részben kerül közönség elé egy ugyan­csak nagy sikerre számító neo- realista olasz film. Josef Schmidt, a világhírű énekes életéről készült a nyugatnémet „Dail a világ körül” című szí­nes filmdráma. Ugyancsak a harmadik negyedévben mutat­ják be az egyik legszebben fényképezett, színes, dán pro­dukciót, „A hegyi embereJc“-et. Indiai, amerikai | Indiai film is közönség elé kerül ebben aiz esztendőben, „A kis cipőtisztító” címmel. Egy kiöregedett torreádorról szól a spanyol „Jácinto nagy­bácsi” Még júliusban kerül film­színházainkba a „Felhívás ’■áncra" c. amerikai revűfilm. Ezen kívül „A nagy Caruso" című színes amerikai filmal­kotás és a francia-keletnémet kooprodukcióban készült „Nyo­mor álfák“, számíthat komoly közönségsikerre. Ez utóbbi már negyedik feldolgozása Hu- "o világhírű regényének. En­nek a filmnek a főszerepéber a nálunk mostanában ritkán látott Jean Gabin remekel. Ez a produkció különben színes, czélepvásznű film 6s szinkro­nizálva kerül közönség elé. A fenti filmek mmdegyiko még ebben az esztendőben ke­rül bemutatásra nálunk. A fométvételj bizottság azonban iónéhány o’yan filmet kötött le a legutóbbi időkben, ame­lyek körül több csak a követ­kező esztendőkben kerül be­mutatásra. E bőséges tájékoztató is azt bizonyítja, hogy a Magyaror­szágon közönség elé kerülő fil­mek szinte keresztmetszetben mutatják meg a világ jelentőr '’ilmtermelését, de külön hang­súlyozandó az a tény is, hogy rz Igazi világsikerek mind be­mutatásra kerülnek hazánk­ban is. K. Gy. íttohié Qhacis v&zényeit Ettore Gracis, olasz karmes­ter vezényelte a pécsi filhar­monikus zenekar hétfő esti, hosszú időre felejthetetlen hangversenyét. A fiatal olasz művész minden idegében izzik a muzsikától és nagy feszült­séget teremtve, a zenekar já­tékéban is magasra lobogott a muzsikálás lángja. Sugárzik róla a fiatalság lángolása, de mindig mértéktartó; szuggesz- tív ereje nem lankad, helyen­ként szinte rajzolja a dallam­vonalakat. Bár a műveket ap­rólékosan, legkisebb részletei­ben is kidolgozza, mindenütt tudtuk követni az egésznek formai felépítését, a nagyívek kapcsolását. Első helyen kell említenünk G. Gabrieli három kórusra (hangversenycsoportra) írt can- zona da sonar-ját, mely sza­vakkal ki nem fejezhető mély­séges hatást tett a közönségre A remek alkotás nemcsak azért volt megkapó, mert egyi­ke a hangszeres zene első megnyilvánulásainak, (addig a hangszeres zene legfeljebb az énekkar kíséretére szorítko­zott; erre utal az elnevezés is- canzona da sonar — hangsze­ren megszólaltatott dal), ha­nem főképp azért, mert mű­vészi mondanivalója örök: a mai emberre éppúgy hat, mint a négyszáz év előtti közön­ségre. A zenekar csodálatosan szép előadása méltóan tolmá­csolta a remekművet. Itália azúrkék egét varázsol ta elénk Ettore Gracis Men­delssohn napsugaras Olasz szimfóniájában. Játékosság, derű, jókedv muzsikált a lel­kekben. Zenekarunk szebbnél szebb hangzásokat és hang­hatásokat produkált; a kitűnő vonóshangzások mellett külön meg kell említenünk a fúvó­sok meleg, lágy, hajlékony internálását; még a Saltarello hatalmas forgatagát is könnye­dén, a legkisebb nehézkesség nélkül bírták. Liszt Á-dur zongoraverse­nyét Antal István érdemes művész játszotta mindvégig erőteljes biztonsággal és fölé­ivé* technikai tisztásáéval. A zenekar költői melegséggel szinte énekelte a zongoraszóla­mot kiegészítő remek roman­tikus dallamokat. (Sassy Irin­gó gordonkaszólója csodás va­rázzsal muzsikált.) Bocherini egyszerűen világos D-dur szimfóniája volt mée a hangverseny műsorán; Ut is főképp a derűsen könnyed hangzást emeljük ki. örömmel és megelégedett­séggel állapíthatjuk meg hogy filharmonikus zeneka’ unk olyan művészi fokra nőtt fel, hogy méltón szólaltathatja meg a zeneművészet legna­gyobbjainak költői álmait és igazságait, > hm Megtaláltuk a „legtisztább falut" Minden községnek megvan a mega históriája, amely apá­ról fiúra száll, vagy néprajzo­sok fe'jegy7.ésein marad meg az utókornak. Nekünk Illés Varga József, a falu történeké­nek, eseményeinek á’Htólago? leg’obh ismerője mondta el „banderország” történetét. Nem dngályosan, nekihu.zakod- va, inkább szűkszavúan, majd­nem tőmondatokban. E’mon- dotta, hogy valamikor majd minden második embert a fa­luban Andrásnak kereszteltek. — Csak meg kell nézni — mondotta — a rési születési anyakönyvi bejegyzéseket. ab­ban ilyen neveket találni; Kal­óza Bander, Kan Bander, ami tulajdonképpen Andrást je’en- tene. — De az is lehet, horv Ferenc Jóska idejéből maradt fenn a banderság, mert egyszer a császár itt Pellérd alatt had­gvakorlatozott és Danáczy ura ság a Brázavak elődje, lovas­bandériumot küldött a tiszte­letére a falu válogatott legé­nyeiből. A nagykegye’mességű •sászór örömében dicséretben részesítette a legényeket. Da­náczy uraságot pedig lovas inspektori címmel adományoz­ta meg. A történetből úgy tűnik ki. hogy csak Danáczy uraság nyert valamit az adományozá­son, mert a falu a császári di­csérettől olyan maradt, ami­lyen volt; sáros, zsuppos, re- mény'elen. De ma már csak az emlékeit őrzik ennek a kor­nak a falu mesemondói. A Danáczv, majd később Rrázay kasté’yból azóta iskola, népfürdő, napközi lett és a zsuppfedelies házak is egyre ^őáiíq cl hal Liliq 1919. mn ns ?4. — Tiszti becsület szavamra felolva­som — mondta a fregattkapitány —, és aszerint járok el, amint a legénység határoz. Maga pedig menjen a postára és vegyen minden értesítést. A „Mun­ka" hamarosan elindul, még nem tu­dom mikor és nem tudom hová. Min­denről értesítsen, bizonyosságra van szükségem! Tudnom kell, mihez tart­sam magamat.,, Witteg több jelentést nem adhatott a fregattkapitánynák. Mire a postára ért, a „Munka“, közrefogva az ellenforra­dalmi hajóktól, felszedte horgonyát és dél felé indult. A fregattkapitány ősz- szehívta a legénységet és elmondta, hogy parancs érkezett a vörös dunai hajóhad főparancsnokától. Felolvasta a parancsot és közölte, hogy a tanácsköz­társaságot nem győzték le, csak fellá­zadtak ellene. A köztársaság azonban már nem erős, legyőzetése csak napok kérdésé. A legénység választhat, át akar-e állni a győztes ellenforradalmá­rokhoz, mert hogy ők lesznek a győz­tesek, az nem kétséges, vagy sem. — Inkább elsüllyesztjük a hajót — kiáltott az egyik matróz. — Ha így határoztok — szólt a ha­jóbizalmi —- akkor inkább azt tanácso­lom, ütközzünk meg az ellenforradal­márokkal. Ok győznek, ehhez nem fér kétség. A túlerőt le nem rohanhatjuk, de mi lőjük az elsőt és addig lövünk, míg egy ember él a fedélzeten. Ha már az elsüllyesztést határoztuk el, okoz­zunk ml is kárt nekik. A fregatt kapitány hallgatott. Nem bátorította a legénységet, de nem is ellenezte azt, amit határoztak. A csoportosulás a „Munka“ fedélze­tem «uj&i’Öm 1 eltűnhetett — varanasnotd hajónak, meri a „Munka“ közelébe sorolt és egy tiszt szócsövön át szólt: „Megszűnt a vörösuralom, megszűnt a gyülásezést Most már csak parancs van!” A fregattkapitány a parancsnoki híd­ra sietett, tisztelgett, majd átkiáltott: „Értettem, minden rendben!“ A parancsnoki hajó menetrend sze­rinti helyére sorolt be, a fregattkapi- tány pedig leszólt a türelmetlenül vá­rakozó legénységnek: — Elfogadom a határozatot és becsü­lettel vezetem az ütközetet. Mindenki a helyére! Paksnál a part közelébe hú­zódunk, hegymentnek fordulunk és a lejtmenetben legközelebb álló hajóra megnyitjuk a tüzet. A matrózok tudták, hogy támadásuk meglepetésszerü lesz, sok kárt okozhat­nak az ellenségnek, amely nem számít támadásra és így nem helyezi készen­létbe fegyvereit. De tudták azt is, hogy a pillanatnyi előny hamarosan megszű­nik, a túleró győz és valamennyien el­eshetnek elveikért, a becsület mezején. Egyiküknek sem jutott eszébe, hogy meghátráljon. Fegyvereiket készítették eló és helyezték el úgy, hogy kéznél is legyen, de a monitorokról ne lehessen látni semmi gyanúsat a „Munka" fedél­zetén. A fedélzeti fegyverek tisztogatá­sához kezdtek, hogy ezeket is előkészít­hessék a tisztogatás ürügyével. Paks még messze volt.., A fregattkapitány ott állt a parancs­noki hídon és töprengett. Arra gondolt, hogy most életét kockáztatja egy nép­ségért, amelynek uralma egyáltalán nem áll közel szívéhez, csupán azért, mert ez az uralom talán mégis fenn­marad és esetleg felelnie keli tetteiért. Cnrruuját alaaria. írná Mai Gudvasáo .. . Gyávaság,,, Ezt gondolta százszor is és azért adta ki a parancsot arra, hogy Paksnál ütközzenek meg az ellenséggel. Hátha addig történik valami. Gondol­kodási időre volt szüksége. Rájött, hogy egyedül van ezen a hajón. A legénység ellenszegülne, ha meg akarná változtat­ni tervét. Túl lőtt a célon. Mégsem kel­lett volna felolvasni a vörösök paran­csát. Tudhatta volna, hogy ez lesz a vége. Nem is készült fel eléggé. Most még a pisztolya sincs nála. Le kellene mennie a kabinba, a pisztolyt magához venni. Az első kormányos is segíthetne tálán ... Ketten feltartóztathatnák a matrózokat, míg a monitorok segítséget nyújtanának ezek ellen a vadállatok ellen... De ha most jelt merne adni vagy át merne kiáltani a szócsövön va­lamelyik hajóra, a legénység azonnal lelőné. Márpedig nem az a cél, hogy a monitorokat megmentse, hanem hogy saját életét biztonságba helyezze. És ha mégis kiadná Paksnál a támadási parancsot? A hajót úgyis elsüllyesztik a monitorok. Elveszthetné életét a harc­ban. De ha életben maradna, azt mond­hatná, a legénység kényszerítette... De ez nem jó védekezés. A hadbíróság ha­lálra ítélné, különösen, ha a „Munka" nagy kárt okozna a monitorokban, ami előre várható, meglepetésszerű támadás esetén. Nem. ez nem jó megoldás. Csak egy lehetőség van. Sakkban tartani a legénységet a parancsnoki hídról, se­gítségül hívni a monitorokat. De Paks egyre közeledik, min'hn a haló szár­nyakai kapott volna. M*a soha ilyen gyorsan nem bató~tak. A legénvsórr me­reven figyel. Minden szem rálránsiul. Hogy lehet itt valamit csinálni? Kell! » (Folytatjuk) másra fogyatkoznak. Mégsem azért jöttünk kJ -Jeliérdre, hogy ezeket megállap “uk, mert ilyen változásokért bár­hová ellátogathattunk volna. Uj híre terjedt Pellérdnos, olyan híre, amivel kevés falu dicsekedhet. A „legtisztább fa- lu” címének esélyesévé ’ált. így a cím egymagában nem sokat mond. mert azt is lesiet­ne érteni alatta, hogy tisz'ár* épért utcáival, portáival, újra­meszelt falaival nevezett vol­na be a megyei versenybe Bár ez is dicséretes, de ennél ->ok- kal nagyobb dolgok történteik Pe! lérden. Szinte máról holnapra meg­szépült, megfiatalodott a köz­ség. Japán akácok, harcok, ezüstjuhar csemeték szegélye­zik az utcákat, helyes kis tu­lipános kertek a házak elejét, és a járda sem törmeléktéa á- ból, hanem betonból készü’t, „saját gyártmányú” betonla­pokból, majdnem 6 kilométer hosszúságban. Az egész úgy kezdődött, hogy egy tanácsülésen a falu színe elé vitték a pályázat feltételeit és a falu elfogadta, megsza­vazta a versenypontokat. Ilye­neket; minden ház elé virágos kertet, minden ablakba virá­gokat. A ház előtt az utca tisz­ta legyen, a konda után az utat tisztára seperni és így to­vább. Az udvarokon minden a helyén legyen (rőzse, szerszám stb.), a kutakra fedelet bizto­sítani és a trágyát legalább 13 méterre helyezni a kúttól. És a távolabbi tervek? Mind a háromezer facsemete mel'é hatszögletű, fehérre festett ka­rót verni, a hegyén színes ker­ti üveggömbökkel. (Nem tud­ni mit szólnak majd ehhez a csúzlitulajdonos gyerekek.) Minden facsemete köré kerek virágágyást, festett kövekkel körülrakva. A kultúrház kör­nyékét is megszépítik. A közel egy kataszteri területen nép­ligetet létesítenek, teke, kosár­labda és atlétikai pályával. A ligetben gondnoki lakást 6s gombát építenek a karbantar­tás és az üdítő italokkal való ellátás biztosítására. Ebbe a nagy munkába csak úgy, mint előbb a fásításba és a 1árda- építésbe bevonják a falu KISZ- fiataljait s az egész lakosságot. Saját ötéves tervük is van nem kisebb vállalásokkal, mint a falu pormentesítése. A Kossuth Lajos és a Szabadság utcákat makadám úttal látlák el és a falu központjában ar­tézi kutat létesítenek, amit később törpe vízművé képez­nek. Ezekután mi is csak azt mondhatjuk, hogy ahol ilyen eredmények és ilyen tervek várnak megvalósításra, ■'üt minden előfeltétel adva van a „legtisztább falu” címének eí- hódítására. — » «T

Next

/
Oldalképek
Tartalom