Dunántúli Napló, 1959. március (16. évfolyam, 51-75. szám)

1959-03-14 / 62. szám

1959. MÁRCIUS 14. NAPLÓ 3 További sikereket kívánunk a lengyel népnek Marosán György elv társ beszéde a LEMP HL kongresszusán Varsó (MTI). A Lengyel Egyesült Munkáspárt III. kongresszusának negyedik nap­ján délelőtt fél 11 órakor felszólalt Marosán György elv társ, a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságának titkára, államminiszter, a magyar küldöttség vezetője. Marosán elvtárs felszólalásában a következőket mondotta: „Tisztelt Kongresszus! Ked­ves Elvtársak! Engedjék meg, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­sága és minden magyar kom­munista nevében átadjuk forró elvtánsi üdvözletünket, egyben fogadják az egész dolgozó ma­gyar nép szívélyes, szeretettel­jes köszöntését; Delegációnk nagy figyelem­mel hallgatta Gomulka elvtárs beszámolóját. Örömmel és meg elégedéssel hallottuk mindazo­kat a sikereket és eredménye­ket .amelyeket a lengyel mun­kásosztály és a dol gozó nép a párt vezetésével politikai és gazdasági téren egyaránt elért. Az Önök sikerei mindenkit megörvendeztetnek, mivel ezek erősítik az egész szo­cialista tábor erejét. Pártunkat és népünket min­dig nagyon érdekelte az a fej­lődés, ami Lengyelországban végbemegy. Népeinket évszá­zadok során a szabadságért és felszabadulásért folyó harc közös hagyományai fűzik egy­be. Ez a hagyományos barát­ság új alapokon, a proletárin- temacional izmus alapján fej­lődött' tovább akkor, amikor 1945-ben a Szovjetunió által felszabadítva népeink a szo­cializmus építésének útjára léptek. Az új tartalommal telí­tett barátság kifejezésre ju­tott akkor is, amikor 1956-ban az ellenforradalom elleni harc­ban nehéz helyzetibe kerültünk. A Szovjetunió, Kína és a többi baráti országgal egy sorban ott álltak a lengyel élvtársak is mellettünk. Engedjék meg, hogy ezért a baráti segítségért ezúttal is köszönetét mondjak. Delegációnk helyesnek tart­ja, hogy ezen a kongresszuson — a lengyel elvtársak sikerei­hez kapcsolódva — néhány szó val jellemezzem a Magyaror­szágon elért fejlődést. A szocia­lizmus erői nálunk az ellenfor­radalom leverése óta jelentős sikereket értek eL Helyreállí­tottuk a népgazdaság egyen­súlyát. A gyors konszolidáció után elkészítettük a három­éves népgazdasági tervünket. 1958. évtől kezdve megterem­tettük a szocializmus gyor­sabb ütemű építésének fel­tételeit. Központi Bizottságunk 1959. március 6-án tartott ülésén határozatot hozott arról, hogy az eddigi eredményekre tá­maszkodva 1959. év végére ér­jük el a szocialista ipar terme­lésének, az önköltségcsökken­tésnek és a termelékenység­nek, valamint a nemzeti jöve­delemnek, a munkások és al­kalmazottak reáljövedelmének 1960. végére tervezett színvo­nalát. Hazánkban máris szé­leskörű munkaverseny van ki­bontakozóban e célok eléré­sére. A mezőgazdaság szocialista átépítésében is komoly lépést tettünk előre. Leküzdöttük az ellenforradalom okozta vissza­esést és 1959. január 1. óta több mint 800 új termelőszövetkezeti község megalakulásával el­értük azt, bogy hazánkban ma már a szántóterületnek több mint 40 százaléka szo­cialista szektorhoz tartozik. Ezeket az eredményeket azért tudtuk elérni: mert pár­tunkat a marxizmus-lenindz- mus alapján szerveztük újjá. Következetes harcot folytat­tunk a revizianizmus és a dog­ma ti zmus ellen. Megvalósítot­tuk pártunk elvi, politikai, szervezeti egységét és mindez­zel egyidejűleg széles tömeg- kapcsolatot teremtettünk. Tudatában vagyunk annak, hogy a szocializmus építésének fontos feltétele a béke biztosí­tása. Éppen ezért pártunk és népünk egységes a szocialista tábor összes országaival a bé­két veszélyeztető német impe­rializmussal szemben. Támogatjuk a német és ber­lini kérdés békés megoldá­sára. vonatkozó szovjet ja­vaslatokat. Teljes erővel a lengyel nép mellett vagyunk az Odera Neisse határra vonatkozó tör­ténelmi jogát illetően. Pártunk Központi Bizottsá­ga nevében további sikereket kívánunk a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottsá­gának, a párt tagságának, az egész dolgozó lengyel népnek a III. kongresszus által kitű­zött feladatok megvalósításá­ban“; Marosán elvtárs beszédét a küldöttek lelkesen fogadták. A beszédet több ízben tapsvihar szakította félbe; Az erőmű építőinek válasza a párt határozatára: Lerövidítik az átadási határidőket — ■Biztosítják az első jfépejfység idei üzembehelyezését A UszUss-éyludá uUaláhty . Francia film Az új pécsújhegyi erőmű eiső 32 megawattos gépegységét még ez év ne­gyedik negyedévében üzembe kell helyezni, hogy megkezd­hesse az áramszolgáltatást és hozzájárulhasson az ország ipara és mezőgazdasága meg­növekedett energiaigényének kielégítéséhez. Az 1959-es év nagy felada­tokat állít tehát az erőmű épí­tőd elé. Biztosítaniuk kell, hogy a szerelők időben meg­kezdhessék a berendezések szerelését és ne okozzon prob­lémákat az egyes objektumok átadási határidejének eltoló­dása. Az építkezés vezetői és dol­gozói megtalálták azt az utat, amely biztosítja az idei meg­növekedett feladatok megol­dását. Megtalálták a módját, hogyan mozgósíthatják vala­mennyi tartalékukat, hogyan összpontosíthatják figyelmü­ket egyszerre az összes fontos feladat megoldására. Ez a módszer a határidők lerövidí­téséért, a műszaki átfutási idő meggyorsításáért megindult „tíznapos mozgalom“. Az építkezés dolgozód, a kü­lönböző szakmunkás és segéd­munkás brigádok lelkesen csatlakoztak ehhez a mozga­lomhoz és március elseje óta már ennek a mozgalomnak a, jegyében folyik a harc a bri­gádok között a „Szocialista munkabrigád“ címért. De nézzük meg közelebbről, mi is az a tíznapos mozgalom? Mi a lényege, hogyan szerve­zik? A tíznapos mozgalom lénye­ge az, hogy az egyes brigádok vállalták a határidők tízna­pos lerövidítését, tíz nappal a határidő előtt adják át az ál­taluk épített objektumokat. A tíz nap természetesen csak egy átlag, a brigádok lehetőségei­től függően lehet több, vagy esetleg kevesebb nappal is le­rövidítem a' határidőket. A dolgozóknak ez a mozgal­ma természetesen a műsza­kiakra is komoly feladatokat hárít. Hiszen meg kell szer­vezniük a brigádonkénti anyag elszámolást, az ütemterveket egészen a brigádokig kell Le­bontaniuk és műszakilag biz­tosítaniuk kell az ütemtervek betartását, illetve az ütemter­vek határidő előtti végrehaj­tásához szükséges műszaki fel­tételeket. Bonder József elv- társ, a 26. számú Építőipari Vállalat igazgatója úgy is jel­lemezte ezt a mozgalmat, mint rendkívül komoly műszaki fel adatot. Mint mondta, ez a mozgalom közelebb viszi a műszakiakat a tényleges mű­szaki problémák megoldásá­hoz és szinte kényszeríti őket, hogy mindinkább tökéletesít­sék az építkezés szervezettsé­gét. Az erőmű építkezé­sen a műszakiak már ed­dig is nagy munkát végeztek el. Elkészítették már az ütem­terveket a brigádok számára. Minden brigád ismeri már, milyen munkát mikorra kell elvégeznie és ennek alapján már- a brigádok meg is tették vállalásaikat. A brigádok vál­lalásai nyomán pedig már megszületett a főópítésveaető- ségek vállalása is. kiét jelenetén a jobb vágás se­gíthetett volna, összességében mégis jó ütemű, pergő. A nyo­mozók alakja azonban számos helyen „sematikus nyomozó” benyomását keltik. A Tisztességtudó utcalány című filmet érdemes volt meg­vásárolni és érdemes meg­nézni. I—ray) Örökös szobafogság! A Dunántúli Napló március 12-i számában fenti cím alatt közzétett cikkből Kajti Sándor volt munkatársunk nehéz sor­sáról értesültünk, aki a leggondosabb ápolás és orvosi segít­ség mellett is fiatalon, már 6 éve állandóan ágyban fekvő beteg. Súlyos betegségét azzal kívánjuk enyhíteni, hogy a Du­nántúli Napló cikke alapján televíziós készülék beszerzéséhez hozzásegítjük. Ennek megvalósításához dolgozóink 1000 forin­tot ajánlanak fel, abban a reményben, hogy példánkat a többi társadalmi szervek is követni fogják és ezáltal a világ külső eseményeitől való elzártságát enyhítjük. PÉCSI JÁRÁSI TANÁCS Szakszervezeti Bizottsága, Hazám, hazám... i ér többet az amerikai sadalom” szemében: egy ületes néger munkás, r egy szenátor gyilkos loaöccse? Erről szód ez a nő film. ____ i történik tulajdonkeppen? arab főhőse Lizzie Mac- utcalány, aki tanúja, aim- egy részeg fiatalember den ok nélkül meggyilkol négert. Mint tanúnak, ne- s vallomást kell tennie tt kezdődik Lizáé utja-A i erényeinek vedelmeben sett a négerrel. If233® éti a feketéket, de az i így történt, miért ' Fenyegetéssel, haz^./riek mmel, pénzzel u mi a hamis vallomás ára, de Lizzie áimatatos. it azonban nem ^dottnátor ni senki, elérik a szenátor etteljes szavai: a haza eire, a nép érdekeve, 'tört anyai szívre való rozás. A lány aláírja ás vallomást, de arrúko izött néger végül nála.. _e menedéket, Lizzie M mindazoknak, aki»*5 eddig felnézett és a néger Szerdán este a legszebb ma­gyar operák hangjai töltötték meg a Liszt Ferenc hangver­senytermet. A magyar történe­lem zenébe öltöztetett, klnsz­hOS5iAa- . bíróságon S2iku alakjai keltek életre a most már a valódi igazság f:\szinen. Hunyadi lAszlá, Bánk mondásával megmentse a 1111 S búnk, Gertrud királyné, Ti­borc és a többiek. életiét és saját lelkidsimerete nyugalmát. Vádirat ez a film az USA kormánya ellen, a lincsigaz- ságszolgáltatás, a fajgyűlölet, az égető igazságtalanság „tár­sadalma” ellen. Annál erő­sebb ez a vád, mert egy szó­val sem említik. A vásznon történő események, amelyek az Egyesült Államokban napiren­den levő állapotokra annyira jellemzőek, világosabban be­szélnek mindennél. Sártre világszerte nagy si­kerrel játszott színművének — a színdarabot nálunk is bemu­tatták — magyarul beszélő francia filmváltozata a mai Amerika életébe enged meg­döbbentő bepillantást. Bemu­tatják azt az erkölcsi fertőt, amelyet még egy utcalány is megsolkaU. Egy utcalánynak több igaaságérzete van, mint az amerikai felső köröknek összesen. A kitűnő színészek közül néyszennt is említésre méltó a Lizzie szerepét játszó Bar­bara Laage. Bár a film egy­De mindezeken túl és leg­elsősorban Erkel Ferenc. Ho­gyan küzdött a Nemzeti Szín­házért, hogy az igazán „nem­zeti“ legyen, hogyan terjesz­tette az igazi zenét az egysze­rű emberek között, hogyan születtek meg verejtékes mun­ka és nagy küzdelmek árán az első nemzeti operák — eze­ket hallottuk az érdekfeszítő­en izgalmas, tanulságos, kul­túrtörténeti és irodalmi szem­pontból egyaránt kiváló be­vezető és összekötő szövegben. Ennek a — különösen az ifjú­ság számára rendkívül hasz­nos — ismertetőnek Rácz György a szerzője, de Ádám Éva kellemes tolmácsolása is hozzájárult a sikeréhez. A műsor első feliében a Hu­nyadi Lászlóból hallhatott a közönség részleteket. A cím­szereplőt Puskás Sándor, a közkedvelt tenorista szólaltat­ta meg szépen zengő, tiszta, erőteljes hangján. Bolla Tibor Gara áriáját énekelte, s már itt is és az első részt záró börtön-hármasban is, kitűnt a néphadsereg művészegyüttese fiatal szólistájának kultúrált. szép baritonja. Éber Pálma gyönyörű koloratúr-hangja a La Grange-áriában hódította meg végérvényesen a szíveket. A második részben a másik nagy opera, a Bánk bán ke­rült műsorra. A Bordallal Bol­la Tibor remekelt, Melinda szerepét Éber Pálma látta el kitűnően és Bánk feledhetet­len áriáit, elsősorban a „Ha­zám, hazám“ címadó dalt Pus­kás Tibor tolmácsolta. Nem szabad elfeledkeznünk a siker egyik jelentős részesé­ről, a zongorakísérőről sem, akinek feladata volt, hogy egymaga pótolja az egész ze­nekart. Bodonyi Anikó, a te­hetséges fiatal zongoraművész­nő szép játéka jól simult az énekesek hangjához. A nagysikerű est végezté­vel megkértük Bolla Tibort, akit városunkban még ke­vésbé ismernek, válaszoljon néhány kérdésünkre. — Negyvenkilenc óta va­gyok a Honvéd Művészegyüt­tes tagja, tehát tízéves alapító- tagnak számítok — mondotta a művész. — 1955-ig a kórus­ban énekeltem, azóta szólista vagyok és énekelek operát, operettet, dalokat, népdalo­kat. — Melyiket kedveli ezek kö­zül legjobban? — Természetesen az operát. De a népdaléneklést is nagyon szép feladatnak tartom, s tu­dok is vagy 5—6 ezret belő­lük, Ezt leginkább a rádióban és külföldi turnéinkon kama­toztatom. — Melyik volt külföldi uta­zásai közül a legemlékezete­sebb. — ötvenhatban, éppen az el­lenforradalom hónapjaiban, 100 napot töltöttünk Kínában. Ez a száz nap csodálatos volt. Végigjártuk Pekinget, Sang- hait, Nankingot, Thien-Tsint és még egy néhány kínai vá­rost, kísérőinkkel és vendég­látóinkkal, a kínai néphadse­reg művészegyüttesével. Min­dig telt ház előtt játszottunk, meglepő, mennyire értik a kí­naiak a zenét és a nyugati ze­néti Közben mint tanárok is szerepeltünk, mindegyikünk tanitgatott egy kínai fiút a nyugati hangkultúrára, nyu­gati operákra és magyar nép­dalokra. Az én barátom és ta­nítványom a vizsgára Ger­mánt áriájával ment a Traviá- tából, olaszul énekelte; ezen­kívül megtanulta az Elindul­tam szép hazámból és az Ál- talmennék én a Tiszán kez­Ezeket a vállalásokat szer­dán délelőtt ismeatették a vá­rosi pártbizottság, az illetékes minisztériumok és az Erőmű Beruházó Vállalat megjeleni vezetői illetve képviselői élőit. Ezek szerint a magasépítési főépítésvezetőség dolgozói vál­lalták, hogy az üzemi főépü­leten az 1959. évi szerződés­ben rögzített munkákat de­cember 31-e helyett december húszadikára befejezik. A sze­relési munkák zavartalansá­ga érdekében pedig több szer­ződésben kikötött részhatár­idő rövidítését vállalták. így vállalták, hogy az „A—B“ ke­retállásokban a gépházi 7,50 méteres födémet a 10. és a 6. szakaszok között április else­je helyett március tizenötödi­kén szerelésre átadják. A ha­tos és egyes szakasz 'közötti gépházi födémet pedig június 15. helyet május tizenötödikén adják át szerelésre készen. A tápház, kazánház, malarntér összes födéméit június 15. he­lyett egy hónappal előbb, má­jus 15-én adják át szerelésre Ugyanígy vállalták a széntér és az irodaépület átadási ha­táridőinek az előrehozását is. A magasépítési főépítésveze­tőség a határidők lerövidítése, a tíznapos mozgalom eredmé­nyeként 1959-ben csupán a rezsiköltségek csökkentése kö­vetkeztében 178 ezer forintot takarít meg a népgazdaság számára. A magasépítőknél 22 brigád vesz részt a tíznapos mozga­lomban, a mélyépítőknél pedig 17 brigád csatlakozott a mozga­lomhoz. A mélyépítők főépítés­vezetőség brigádjai hasonlóan a m agasépí tőkhöz, szintéin igen sok létesítmény határidejének a lerövidítését vállalták. Vál­lalták, hogy a szerződéses rész­határidőhöz nem kötött III. számú hűtőházat április har­mincadikén szerelésre készen átadják. A hűtőházak üzemel­tetéséhez szükséges I. sz. trafó épületét a szerződésben kikö­tött szeptember elsejei határ­idő előtt két hónappal, tehát már július elsején étadják szerelésre. Az ,A“ jelű tízezer köbméteres medencét is a szep­tember elsejei határidő előtt, augusztus 16-án adják át ren­deltetésének. Ezenkívül még egy sor létesítménynél vállal­ták a határidők lerövidítését. A mélyépítők rezsimegtakarí­tása a határidők lerövidítése kapcsán meghaladja majd a 150 ezer forintot. Az erőmű építőinek vállalá­sait és az általuk szervezett tíznapos mozgalmat igen nehéz lenne túlbecsülni. Ez a mozga­lom és ezek a vállalások biz­tosítják, hogy az új erőmű első gépegysége a negyedik negyedévben már áramot szol­gáltat. Nagyrabecsüli az erőmű építésén dolgozók mozgalmát és mindenben támogatja a vá­rosi pártbizottság is, — mond­ta Kárpáti Ferenc elvtárs, a pártbizottság második titkára, a vállalásokat ismertető érte­kezleten, Biztosak vagyunk abban hogy ez a mozgalom erőssé és terebélyessé válik, nemcsak az erőműnél, hanem más nagy építkezéseinken is és nagymértékben hozzájárul majd a párt Központi Bizottsá­gának március 6-d határozatá­ban kitűzött célok megvalóst­detű magyar népdalokat ma- S gyár nyelven. Persze, közben * mi ij megtanultunk egy kicsit kínaiul és néhány ottani nép­dalt is. — Milyen tervei vannak a jövőre nézve? — Sok szép szerepet meg­tanulni, Valentint, Limát és Tiborcot énekelni — és nagy zenészt nevelni a nyolcéves kislányomból. (fí. E.) Kiterjesztették a részletvásárlási akciót A belkereskedelmi miniszter a 36/1959. számú, március 9-én kelt rendeletével az árnvásár­lási részletakciót újabb cikkek­re terjesztette kL A rendelet értelmében most már mosó­gépek, 250 köbcentiméteres motorkerékpárok, Berva Mope­dek, Pannónia robogók és — a táskavarrógép kivételével — mindenfajta típusú varrógépek is megvásárolhatók részletfize­tésre.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom