Dunántúli Napló, 1959. március (16. évfolyam, 51-75. szám)

1959-03-17 / 64. szám

fILÄG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! DUNÁNTÚLI , 1UAPLO A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Tudományos ülésszak a tanács­köztársaság megalakulásának 40. évfordulája alkalmából XVI. ÉVFOLYAM, 64. SZÁM ARA: 50 FILLÉR KEDD, 1959. MÁRCIUS 17. nappal előbb XJj mozgalom indult el útjára az építőiparban. XJj jel­szó ösztönzi jobb munkára a mérnököt, szakmunkást és segédmunkást. Adjuk át létesítményeinket tíz nappal a tervben megszabott határidő előtt! — ez * jelszó. Ez a mozgalom célkitűzése, A tíznapos mozgalom lényegében különbözik az építő­iparban eddig ismert kezdeményezésektől Amíg az eddigi kezdeményezések — a munka termelékenységének növe­lését célzó gyorsfalazó brigádok mozgalma, majd az elmúlt években az anyagtakarékossági mozgalom, sib. — csak a munka egy-egy részletét helyezték előtérbe, a tíznapos mozgalom az építőipar egész munkájának a megjavítását, az építőipar valamennyi tartalékának a feltárását tűzi ki célul A tíznapos mozgalom nem a mennyiségi tervek min­den eszközzel való túlteljesítését jelenti. Ennél többet je­lent. A tíznapos mozgalom, a határidők lerövidítéséért fo­lyó harc sokrétű és bonyolult feladatok megoldását tűzi ki célul a műszakiak és munkások számára egyaránt Ennek a mozgalomnak a keretében éppúgy fontos szerepet ját­szik a szakmunkások munkaidejének jó kihasználása, mint az anyaggazdálkodás terén fellelhető hiányosságok meg­szüntetése, vagy mint a munkások továbbképzése, új mód­szerek meghonosítása a mindennapi munkában. Elmond­hatjuk tehát, hogy ez a mozgalom az építőipar általános előbbrevitelét hivatott szolgálni és mint ilyen, igen nagy jelentőségű kezdeményezés egész népgazdaságunk, szocia­lista ép: lésünk szempontjából is. A mozgalom elterjedésével óriási anyagi erők felsza­badítására képes. Csupán a pécsújhegyi hőerőmű építke­zésének két főépítésvezetőségén, a számítások szerint, 334 ezer forintos rezsiköltség megtakarítást eredményez az át­adási határidők tíznapos lerövidítése. A 26. számú Építő­ipari Vállalat valamennyi munkahelyén körülbelül három millió forint rezsiköltség-megtakarítás származna a határ­idők lerövidítéséből. Az egész építőipart figyelembe véve, bizonyára jóval meghaladná a tízmillió forintot az az összeg, amely a határidők lerövidítése következtében elő­álló rezsiköltség-megtakarításból adódna. Ez azonban a mozgalom eredményének csak egyik, közvetlenül kimutat­ható és mérhető része. Ennél fontosabb eredménye a moz­galomnak, hogy az építőipar átadási határidőinek lerövi­dítése folytán egy sor létesítményünk, ipari és egyéb léte­sítmény, előbb kezdheti meg a munkáját, mint ahogyan azt a tervek előírják, ezáltal előbb kezdik meg a beru­házásra fordított érték megtermelését is. Vegyük példának a mohácsi farostlemezgyárat. Tudjuk, hogy a gyár üzembe­helyezése után naponta ötezer dollár értékű farostlemez behozatalát teszi feleslegessé, azaz naponta ötezer dollárt taltarít meg a népgazdaságnak. Ha annak idején az építők a határidők lerövidítésével biztosították volna a gyár in­dulását, tíz nappal a megszabott határidő előtt, munká­jukkal ötvenezer dollárt takaríthattak volna meg terven fe­lül az országnak. A tíznapos mozgalom luisonló eredmé­nyekre vezet másutt is, legyen az a létesítmény a pécsúj­hegyi hőerőmű, vagy bármi más. A gazdasági eredmény népgazdasági szinten szinte felbecsülhetetlen. Az építőipar tíznapos mozgalma valamennyi eddigi mozgalomnál több feladatot ró a műszakiakra. A határ­idők lerövidítése egy sor műszaki feladat megoldását is kö­veteli. Jobb munkaszervezést, jobb anyaggazdálkodast, az erők jobb elosztását, a gépesítés jobb megszervezését, bá- nr újításokat, és a munkások állandó tanítását, tovább­képzését követeli az új mozgalom. Ez azt jelenti, hogy a tíznapos mozgalom közelebb viszi a műszakiakat az igazi műszaki feladatok megoldásához és nem engedi, hogy a ■ műszakiak Aszakadjanak az adott építkezés műszaki prob­lémáitól. A mozgalom megköveteli azt is, hogy az építési ütem- • érveket az egyes brigádok is pontosan ismerjék. Mégpedig ne globálisan az egész építkezés ütemtervét, hanem a sa­ját, azaz a brigád számára lebontott ütemtervet. Nagyon helyesen végezték el az erőmű építkezésén az ütemtervek lebontását. Ott mindegyik brigád számára kidolgozták, mi­korra kell elvégezniök az egyes részfeladatokat, mennyi anyag felhasználásával. Ilyen ütemterv birtokában a bri­gádvezető és a brigádok tagjai állandóan figyelemmel tud­ják kísérni, mennyi időt nyertek, vagy mennyit vesztettek a munka során, hol kell az ütemet gyorsítani, hol lehet újabb órákat, esetleg napokat nyerni. Az ilyen ütemterv ismerete új és új ötleteket, javaslatolsat hoz felszínre és élővé teszi a határidők lerövidítéséért folyó versenyt. Hisszük azt, hogy a tíznapos mozgalom feltárja majd az építőipar meglévő tartalékait és mozgósítja valamennyi építkezésünk dolgozóit a cél: a határidők tíznapos lerövi­dítése érdekében. Fontos feladatuk az építkezések vezetőinek, az épít­kezéseken dolgozó kommunistáknak és szervezett munká­soknak, hogy valamennyi építkezésen terjesszék el ezt a nagyszerű mozgalmat, amely kétségkívül nagyban hozzá­járul szocialista építésünk meggyorsításához. Biztosítsák a feltételeket és lehetőségeket, hogy mindenütt kibontakoz­hasson a határidők lerövidítéséért folyó munka és építő­munkásaink új mozgalmának segítségével tíz navpal előbb kezdhessenek munkába gyáraink, tíz nappal előbb költöz­hessenek új lakásba dolgozóink, tíz nappal előbb gyógyít­hassanak az épülő egészségügyi intézményeink, és tíz nap­pal előbb legyünk gazdagabbak sok új nagyszerű létesít­ménnyel. Az V. és VI. Békekölcsön sorsolásának gyorslistája A Magyar Tamácsköztársa­■ ság megalakulásának 40. év- j fordulója alkalmából rende- ; zett tudományos ülésszak hét- I főn délelőtt megkezdődött az ; Akadémia dísztermében. A tu- í dományos ülésszakot, amely : március 16-tól 21-ig tart, az »MSZMP Központi Bizottságá- : nak Párttörténeti Intézete, a : Magyar Tudományos Akadé- 1 mia Történettudományi Inté- : zete, a Hadtörténelmi Levél- | tár és Múzeum, valamint a : Magyar Történelmi Társulat • rendezte. Az ülésszak elnökségében : többek között helyet foglalt ■ Nemes Dezső, az MSZMP Po- j litikai Bizottságának póttagja, : a Magyar Tudományos Aka­■ démia levelező tagja, Fogarasi Tanácskozás a lakások, iskolák és termelőszövetkezeti istállók átadásának meggyorsításáról Az Építésügyi Minisztérium­ban arról tanácskoztak, miként gyorsítsák az építkezések üte­mét oly módon, hogy a három­éves terv néhány fontosabb mutatója már az idén elérje az 1960-ra tervezett színvona­lat — amint azt a párt Köz­ponti Bizottságának határozata javasolja. Az iparigazgatóságok veze­tőinek és a szakszervezet szak­mai elnökeinek együttes meg­beszélésén úgy jelölték meg a célnak megfelelő feladatokat, hogy azok tartalmat adjanak a dolgozók kezdeményezéséből .kibontakozó munkaversenynek. Az a vélemény alakúit ki, hogy a párthatározatban java­solt előrehaladást leginkább azzal lehet elérni, ha gyorsít­ják a lakások, az iskolák és a termelőszövetkezeti istállók építését. Elhatározták: terveze­tet dolgoznak ki, miként üte­mezzék a munkát, hogy a múlt évről negyven százalékos ké­szültségi faltkai áthozott laká­sokat az első félév végéig, az iskolákat augusztus 15-ig át­adják, a termelőszövetkezeti istállók építését pedig általá­ban fél hónappal megrövidít­sék, azaz a nagyobb istállókat a tervezett négy hónap he­lyett három és fél hónap, a kisebbeket pedig ennél is rö- videbb idő alatt fejezzék be. Béla, az Akadémia alelnöke, dr. Orbán László, az MSZMP Központi Bizottsága tudomá­nyos és kulturális osztályá­nak vezetője, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának tagja, Molnár Erik akadémikus, a Történettudományi Intézet igazgatója. Részt vett az ülésszak meg­nyitásán dr. Sík Endre kül­ügyminiszter, Kisházi Ödön munkaügyi miniszter, dr. Rusznyák István, a Magyar Tudományos Akadémia elnö­ke, Gyáros László, a kormány Tájékoztatási Hivatalának el­nöke. Jelen volt a Magyar Tanács- köztársaság küzdelmeinek több részvevője, az ülésszakra érkezett külföldi vendégek, közöttük N. I. Satagin pro­fesszor, a moszkvai marxiz­mus—lemdnizmus intézet he­lyettes vezetője, L: Nyezsin- szkij kandidátus, a Szovjet­unió Tudományos Akadémiája Történettudományi Intézeté­nek tudományos munkatársa. Chiang Chun-fan, a Marx- Bngels-Lenin-Sztálin műveit fordító pekingi iroda helyet­tes vezetője, Frantisek Pér, a Csehszlovák Párttörténeti In­tézet helyettes igazgatója, Ni­kolas Goldberger, a Román Párttörténeti Intézet első igaz­gatója. Megjelent a megnyitó ülé­sen a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja. A tudományos ülésszakot Molnár Erik akadémikus nyi­totta meg. Ezután a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága és a Magyar Tudományos Akadémia elnök­sége nevében Fogarasd Béla üdvözölte az ülésszak résztve­vőit. Ezután Nemes Dezső, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak póttagja, a Magyar Tudo­mányos Akadémia levelező tagja tartott előadást a Ma­gyar Tanácsköztársaság törté­nelmi jelentősége címmel. A délutáni ülésen Frantisek Pér (Csehszlovákia), Anna Henriik (Ausztria), Alexander Zaterski (Lengyelország) tar­tottak előadást. Felszólalt a délutáni ülésen Hikádé Aladár, a magyar munkásmozgalom régi harco­sa, a Kommunisták Magyar- országi Pártja egyik alapító tagja is, aki a tanácsköztársa­ság idején a budapesti forra­dalmi törvényszék vádbiztosa, aztán fővádbdztosa, majd elnö­ke VOltí A tudományos ülésszak ked­den délelőtt 9 érakor folytató­dik az Akadémiáni; Forradalmi műszakok szervezésével készülnek a Sopiana dolgozói a pártkongresszusra A Sopiana Gépgyár kommu­nista brigádvezetői és a párt- bizalmiak a gyári pártszerve­zet kezdeményezésére szomba­ton délelőtt megtátgyalták, hogyan segíthetik a gyár dol­gozói az MSZMP Központi Bizottsága március 6-án ho­zott határozatának szellemé­ben a szocializmus építésének meggyorsítását. Elhatározták, hogy a párt­kongresszus tiszteletére szé­leskörű munkaverseny szerve­zetével készülnek és április 4., május 1. és november 7. .............................................................................................................................. wmtWM Sz ovfet—iraki j*azdasá*i és technikai együttműködési egyezményt írtak alá Fogadás a Kremlben Moszkva (TASZSZ). A Moszkvában tartózkodó iraki kormányküldöttség tárgyalásainak eredményeként hétfőn szov­jet—iraki gazdasági és technikai együttműlíödési egyezményt írtak alá. j A szovjet kormány hétfőn a Kremlben fogadást adott az |iraki kormány küldötte ég tiszteletére. A fogadáson Hruscsov beszédet mondott. Hruscsov hangsúlyozta, hogy az iraki forradalom az összes haladó erőknél támogatásra talált. A szovjet kormányfő sajnál­kozását fejezte ki, hogy az ira­ki forradalom sikere után az Iraki Köztársaság és az Egye­sült Arab Köztársaság között olyan viszony alaikult ki, amely nem segíti elő az arab népek egyesült erőfeszítéseit a nemzeti függetlenségért foly­tatott harcukban. Hruscsov megállapította, hogy Nasszer elnök az Iraki Köztársaságnak az Egyesült Arab Köztársasághoz való csatlakozását követeli. Hruscsov rámutatott, hogy az államok egyesülésének kér­dését az illető országok népei­nek kell eldönteniök. A Szovjetunió nem avatko­zott ég továbbra sem avat­kozik be az ilyen ügyekbe Tanulmányi verseny A tanácsköztársaság meg­alakulásának 40. évfordulója, valamint a magyar—szovjet barátság hónapjának tisztele­tére a Baranya megyei és a Pécs városi Tanács VB. mű­velődésügyi osztályai orosz nyelvből tanulmányi versenyt szerveztek. A verseny megye: és városi döntőjét március Ig­án délelőtt 11 órakor az Ifjú- Isági Színházban ünnepélyes kereteik között nyitják meg, — hangsúlyozta Hruscsov. — Mindamellett a Szovjetunió számára nem közömbös, milyen helyzet alakul ki a határaihoz közel eső térségben. Ezzel kapcsolatban Hruscsov kijelentette: Az időelőtti egyesülés vég­eredményben nem jelent megerősödést, hanem a né­pek egységének aláás ására vezet. Az erők széthúzása pedig csak azoknak előnyös, akik a népiek szabadságának ellenségei, te­hát csak az imperialistáknak kedvez. Reméljük, hogy a józan be­látás felülkerekedik — mon­dotta Hruscsov — és minden megtörténik e konfliktus meg­szüntetésére, s annak megaka­dályozására, hogy ezt a feszült­séget az imperialisták saját céljaikra használják fel (Folytatás a 4. oldalon.) előtt forradalmi hetet szervez­nek és kimagasló eredmények­kel köszöntik munkásosztá­lyunk nagy ünnepiéit. Egyöntetűen elfogadták a piártszervezet javaslatát, hogy piártunfc negyedik kongresszu­sának a tiszteletére mozgósít­ják a gyár dolgozóit az alábbi vállalás teljesítésére: A gyár exporttervének két százalékai való túlteljesítésére, azaz hét pacaltisztító gépnek a terven felül való elkészítésé­re. Az éves tervhez viszonyít­va az önköltség egy százalékos csökkentésére, amelyet első­sorban az anyagtakarékosság és selejt csökkentése segítsé­gével lehet elérni. Az öntödei selejt 1958. évi 5.1 százalékos szintjének (fehér és fekete se­lejt) nyolc százalékos csökken­tésére. Az éves, teljes terme­lési terv 2 százalékkal való túlteljesítésére. Az egy főre egy napra eső termelési érték 1.5 százalékkal való emelésére. A műszakiak a vállaláshoz csatlakozva felajánlották, hogy a műszaki fejlesztési tervet határidő előtt öt nappal telje­sítik. A Pedagógiai Főiskola ünnepi hetének megnyitó ünnepélye A Pécsi Pedagógiai Főiskola a Magyar Tanácsköztársaság megalakulásának 40. :évfordulója alkalma­iból ünnepi hetet ren­dez. Március 15-én, : vasárnap délelőtt a [megnyitó ünnepségen :a főiskola dísztermét • zsúfolásig megtöltöt­ték a vendégek és a hallgatók. Márk Bertalan, fő­iskolai igazgató be­szédében megállapí­totta: szimbolikus jelentése van annak, hogy a Magyar Ta- : nácsköztársaság meg alakulásának 40. év­ifordulójára rendezett ünnep» hét március 15-i emlékünnepély- lyel kezdődik. 1848 március 15-e, 1919. : március 21-e á> 1945, április 4-e ugyanis összefüggő láncsze­mei történelmi fejlő­désünknek. 1919-ben, a Magyar Tanács- köztársaság hónap­jaiban az elsikkasz­tott márciusi eszmé­ket akarták az új idők követelményei­nek megfelelően meg valósítani. Az akkor kegyetlenül eltiport célok végleges meg­valósítása 1945 óta folyik. A márciusi ifjúság örökösei ma azok, akik a Magyar Tanácsköztársaság dicső harcosainak utódaiként a szocia­lizmust építik ha­zánkban. Várady Géza, főis­kolai hallgató emlék­beszédében 1848. március 15-et gyö­nyörű befejezésnek és nagyszerű kezdet­nek jellemezte: sók évtizedes független­ségi és belső, társa­dalmi törekvések for­radalmi befejezésé­nek, és a haladás sodrába történő be­kapcsolódás kezdeté­nek. Az utóbbi tö­rekvést elsikkasztot­ták a múltban, ezért a kókárdás régebbi márciusi ünnepségek meghamisították a nagy nap lényegét. A dicső kezdetnek azonban volt folyta­tása, s ma már befe­jezéshez közeledik a nagy cél: a kor leg­haladóbb társadalmi rendjének megvaló­sítása Magyarorszá­gon. ígéretet tett, hogy u ifjúságot többé nem téveszthe­tik meg hamis jelsza­vak, és nem engedi március 15-ét soha többé meghamisítani. Az ünnepélyt Ver­mes Gábor főiskolai hallgató és Arnold László gyakorló is­kolai tanuló hatásos szavalata, valamint az ének- és zenekar kitűnő szereplése tet­te színessé. A főiskolai hé: megnyitó ünnepségét a szovjet katonai alakulatok képviselői is kitüntették megje­lenésükkel. A szov­jet elvtársak a fő­iskolai KISZ klub- helyiségben sokáig elbeszélgettek a hall­gatókkal,

Next

/
Oldalképek
Tartalom