Dunántúli Napló, 1959. március (16. évfolyam, 51-75. szám)

1959-03-17 / 64. szám

2 NAPLÓ 1959. MÁRCIUS fl. 3 KORVIN OTTO 1894-ben született Nagy­bocskán. Apja egy fakiterme­lő cég alkalmazottja volt 1905-től kezdve Budapesten élt és nevelkedett. Budapesten végezte el a kereskedelimi is­kolát és leérettségizett Diákkorába^ nagy érdeklő­déssel fordult a társadalmi problémák felé. Olvasmányai között kedveltek voltak Ady Endre írásai és versei, ame­lyek mély nyomot hagytak gondolkozásában. Különös élményt jelentett, számára a munkásmozgalom fellendülésének szakaszán az 1912. évi vérvörös csütörtök. A társadalmi kérdések iránt fogékony, fiatal Korvin Ottó hamar eljutott a munkásság mozgalmának elismeréséig, annak teljes támogatásáig. Az első világháború idején meg­világosodott előtte a kapitaliz­mus pusztító természete, mind következetesebb álláspontra helyezkedett a kapitalizmus és a háború elleni harcban; Szoros együttműködést fej­tett ki a Galilei-Kör háibarú- ellenes forradalmi propagan­dát folytató diákjaival Az 1918 januárjában letartózta­tott vezetők munkáját átvet­te, a Galilei Kör élén állva sokoldalú szervező és propa­gandamunkát végzett. A há­ború elleni harcban a forradal­mi szocialisták egyik vezér­alakja. Terjesztették a háború ellenes röplapokat ég plaká­tokat. 1018 május 1-éin a kö­vetkező tartalmú röplapokat terjesztette a forradalmi sav dal isták csoportja: „Magyar proletárok! Csináljatok Vörös Májust ebből a rettenetes vé­res májusból! Nincs mitől fél­ni! Temérdek szenvedéstől és kíntól meggyötört katonatest­véreink példát fognak venni az orosz testvérektől Nem lesznek kaphatók arra, hogy fegyverüket a forradalom és szakában a Belügyi Népbiztos­ság politikai nyomozóosztályá­nak vezetője volt. ő reá bízta a tanácskormány a munkásha- talom védelmét, az ország bel­ső biztonságának védelmét minden ellenforradalmi szer­vezkedés, aknamunka ellen. A nagy feladat és felelősség szárnyakat adott neki. Mozgé­kony, éber és állhatatos gár­dája minden ellenforradalmi szabotázsra, szervezkedésre és megmozdulásra felfigyelt. Ke­gyetlen harcot kellett megvív- niok, mert az árulók minden területen útjukat állták; har- colniok kellett a nyílt és alat­tomos ellenség ellen, de az el­lenforradalom álcázói és tá­mogatói ellen Is. A törékeny termetű Korvin Ottó vállalta ezt a nehéz harcot és becsület­tel állta mindvégig. Korvin Ottó könyörtelen volt a tudatos ellenforradal- márokkal szemben, de a meg­tévedt, elbolonditott emberek­nek tudott segítőkezet nyújta­ni. Egy ízben, amikor nagyobb szabású ellenforradalmi szer­vezkedés nyomát fedezte fel, ügyvédek és császári katona­tisztek köré csoportosult fegy­veres felkelés volt készülőben, elfogott néhány szervezkedés­ben résztvevő fiatalembert; 1 Hosszasan elbeszélgetett velük, mígnem mindent elmondtak; A forradalmi törvényszék a felbujtókat és az elbolondított fiatalokat Is halálra ítélte, Korvin azonban közbenjárt a kormányzótanácshoz, hogy a tudatlan, megszedi tett fiatal­embereknek kegyelmet adja­nak. Így is történt Az 1919 június 24-1 monito* rok ellenforradalmi megmoz­dulásáról Korvin már jó előre tudott és jelentette a kormány­zótanácsnak. Ott azonban az ellenforradalmat fedező Jobb­oldali, áruló szociáldemokra­ták gúnyolódva hárították el Korvin bejelentését „Korvin mindenütt rémeket lát” — mondta Bőhm Vilmos, „Réme­ket látok — felelte Korvin. —« Titeket látlak ott, szociálde­mokrata vezetők, azt látom, hogy szervezitek, fedezitek, buzdítjátok őket,9 A Tanácsköztársaság elbukása után saját kérésére Pesten maradt fllegálitásbain azzal a céllal, hogy szervezze a pártot Hiába kérték barátai és elvtársad, hogy meneküljön, mert az ellenforradalom halál­Javult a televíziós közvetítések miaősége mr - § a I * • * ra keresi, ő nem tágított, val­lomásához híven hű maradt eszméihez, nem vesztette el fejét. „A világ csak elöreha- lad. A társadalom csak előre fejlődik. A szocializmus útja ki van tűzve. Csak egy épülő > viaduktja szakadt je mostan“ — írta naplójában. Nem sokáig dolgozhatott, mert néhány nap múlva letar­tóztatták. 1919. november 6-án Horthy Budapestre való bevo­nulásának napján, 9 társával együtt halálraítélték. öt hó­napig volt a Horthy-elienfor- radalom vérgőzös börtönében. Rengeteg kint és szenvedést állt ki — ütötték, rúgták, ka­szabolták karddal és gumibot- tal, de ő nem szólt egyet sem. Amikor már belefáradtak üt­legelésébe, a rendőrtanácsos azt mondta neki: „Ugyan Kor­vin, ne legyen olyan csökö­nyös”. — „Tanácsos úr, ez nem csökönyösség — mondta Kor­vin. — Higyje él kérem, nem keHl úgy bízni a hatalmukban. Hiába vertek le minket, a mun kdsság egyedüli útja mégis csak a fegyveres felkelés... a történelem logikus menetén még az sem változtat, hogy itt most piTtanatnyílag véresen leverték a munlkdsforradalmat. A jövő a mienk." A tanácsos­nak arra a megjegyzésére, hogy: „mit használ az magá­nak, Korvin, hogy má lesz á halála után?” — így válaszolt: — „Sokat hasznSl, tanácsos úr. Erőt ad. Olyan erőt, amellyel magwjt nem rendelkeznek." Az ellenforradalom gyüle- vész hada 1919. december 20- én szabadította rá a hóhért —! felakasztották a 25 éves, bátor! és hős kommunista ifjút 9 tár- j sával együtt. Kivégzésüket aj magyar uralkodóosztályok és! hóhércsapaitaík képviselőin kl-j vül végignézték az antant bu-| dapesrti képviselői ta, akik szemléltetően bizonyították je­lenlétükkel 1919-ben ie, hogy helyeslik a kommunisták és a haladás élharcosainak üldözé­sét és tegyUkoHáaát* Korvin Ottó utolsó szava is a győzelmes forradalmat hirdette. Elkínzott teste a Hősök sírjában piheni i Oda zarándokol az Ifjúság, j hogy meghajtsa magát Korvin Nyilatkozatok a televízióról Jánosi Sándor, a RAVEL vezetője. ezt mondita televízióról: sokat ^ I javult a Misina tetői adó üzembehelyezése óta. Ez ért­hető is, hiszen az adóállomá­son dolgozó szakemberek már több tapasztalattal, több gya­korlati ismeretekkel rendelkez­nek, mint az induláskor és ennek látszania kell az adások minőségén is. Véleményem sze­rint az adások minősége akkor lesz a legtökéletesebb, ha majd megépül a mikrohullámú lánc Budapest ég Pécs között, ami a legtökéletesebb közvetítést biztosítja a budapesti nagyadó és a pécsi adó között. A televízi ótulajdonosoknak mi is tartogatunk egy jó hírt A közeljövőben végre beren­dezhetjük televíziós szervi- szünkert A pécsi széntröszt központi munkás- szállásán Legéndl gondnok elvtárstól kérdeztük meg, mi a vélemé­nyük a televízióról általában és szeretik-e a szállás lakói a te­levízió műsorát? — A szállás lakói nagyon szeretik a televíziós műsorokat A készüléket a nagyteremben állítottuk fel, ott ahol a film­vetítéseket is tartjuk és min­den közvetítés rendszeresen telt ház előtt zajlik le nálunk. Egyetlen szépséghibája a mi televíziós készülékünknek, hogy még nincs megfelelően beállítva, így a képernyő felső részén kissé torz a kép. Ezt a hibát azonban hamarosan meg­csináltatjuk, — hiszen egy szak ember, úgy gondoljuk egy-ket­tőre tud az ilyen hibán segíteni — és akkor a legteljesebben meg leszünk elégedve a televí­zióval. Ahol egy televízió kevés Ezt pedig az Uj Komilóban olvastuk. Ha pedig egy készü­lék kevés, akkor bizonyára szeretik a televíziót Hogy hol? Kiderül a cikkből: a komlói szén tröszt Zó ja utcai munkás- szállásán. Ott napok alatt úgy megkedvelték a televíziót, hogy szűknek bizonyult a szállás kultúrszobája az érdeklődők nagy számához képest Ezért a Vorosilov úti épületszámy la­kói elhatározták, hogy ők ma­guk összeadják egy új készülék árát és megveszik az új tele­víziós készüléket a Vorosilov úti épületrész kultúrszobája számira* Furcsa fényfogyatkozás Budapesten Hétfőn délelőtt bealko­nyult az ég Budapest felett: először az üzletekben, iro­dákban, üzemekben, lakások­ban, majd az utcákon, sőt a jármüveken is Hgyultdk a lámpák. A Meteorológiai In­tézet tájékoztatása szerint máskor is előfordult már Bu­dapesten hasonló fényfogyat- kozis, de csupán egy-két óráig tartott. Az okok is a szokásosak voltak; vastag felhőtakaró borította az eget, a főváros füstje, korma meg­rekedt a budai hegyek előtt, mivel pedig a gyenge lég­áram nem tudta áthajtani az akadályon, a kúpszerű tö­megbe felgyűlt vastag füst és korom szokatlanul hosszú ideig szinte egyiptomi sötét­ségbe borította a fővárost. A sötétedés nyolc óra tájt kezdődött és csak 11 óra után oszlott el fokozatosan. A Szigeti Kiskereskedelmi Vállalatnál Pető Imre elvtárs, a televízió­felelős. ö kezeli a vállalat ké­szülékét, rendszeresen végig­nézi a közvetítéseket, tehát il­letékes, hogy nyilatkozzék a televízió műsoráról. A közvetítés minősége javult az utóbbi időben, — mondta Pető elvtárs. — A Misina te­tői adó üzembehelyezésekor még főként a hanggal volt baj; Ma már a hang kielégítő. Ja­vult a képek minősége is. Egy­re kevesebb a homályos kép, tehát meg vagyunk elégedve az adás minőségével. A műsorok minősége azon­ban már nem elégít ki bennün­ket. Észrevételünk szerint ér­dekesebbé, színesebbé kellene tenni a televíziós műsorokat. Meglehetősen sok régi filmet közvetítenek, amelyeket már a moziban láttunk, tehát nem kelti fel különösebben az ér­deklődésünket. Sok a zenei műsor is a mi véleményünk szerint, és az egész műsorhoz viszonyítva kevés az aktuális esemény a televízióban. Minde­mellett kevésnek találjuk a heti négyszeri adást is. Persze, az általunk kifogá- 1 soltak ellenére szeretjük a te­levíziót, amit bizonyít az is, hogy rendszeresen 10—12 néző­je van nálunk valamennyi közvetítésnek* A vélemények alapján megállapíthatjuk, hogy a televízió népszerűsége a köz­vetítőállomás felépülése óta tovább nőtt városunkban és az egész megyében. Javult a tele­víziós adások minősége is, és reméljük, a jövőben a mainál jobb minőségben élvezhetjük majd a műsorát. — Segítsük elő a gyo / rendszer fejlesztését Ottó hósi élete előtit. Értetek, í gálási formák alkalmazása, mai megszépült és derűs életet ezek a gondolatok foglalkoz­ók* fiatalokért adta életét. Nek- i tátják ma a pult mögött szór­tok és mindenkinek, aki a kom I goskodó és az íróasztal mellett í dolgozó öntudatos kereskedel- § mi dolgozókat, valamint ve- izetöket. A hagyományos bolti rmtnizmusba néz, adott példát, harcban, hősiességben, ember­ségben és áldozatban. UJ módszerek és új kiszól- és áruházi kiszolgálás ugyan­is ma már nem elégíti ki a fo­gyasztóközönség Igényelt. Szerte az egész világon új for­mák keresése folyik. A Szov­jetunióban, a szocializmust építő országokban és sok más külföldi országban is olyan módszereket alkalmaznak, yyvKi U.A-5É- u jvmnra™ m rt-wwww—amelyek elősegítik a vásárlók nép ellen fordítsák! Éljen i ” , , , . , , ,, forradalom! Éljen a Vörös Má­jus!“ Ezen a napon a forradalmi szocialistáik csoportjából letar­tóztattak negyven embert, köztük Safiai Imrét in. Korvin Ottó csak úgy tudta megúszni a fogvatartást, hogy társai megegyezés szerint mindent magukra vállaltak csak azért, hogy őt a munka végzésére szabadon engedjék. Esténként a csoport veztői Korvin Ottó Veronika utcai lakásán tartot­ták megbeszéléseiket. Sokol­dalú, bátor és harsánybangú Négy pedagógus — négy terv A folyosók üresen ásitoznak, a zsivaj gó diáknépség már haza szóledt, ahogy meg­szólalt az utolsó óra végét jelző csengő. De azért még nem egészen néptelen az iskola. A tanárok még csak most ké­szülnék elmenni, ellenzője volt a háborúnak és Egyiken, másikon csoportja mind közelebb ju-; még fehér köpeny tott a munkásság antimilita- rista csoportjaihoz; Az I. vi­lágháború idején hazai föl­dön gyökeresedett forradalmi szocialisták jelentős szerepet vittek az 1917—1919-es magyar történelemben. 1918 október 31-én Korvin Ottó a forradalom forgatagá­ban csoportjával, a forradalmi szocialistákkal mindenütt ott van, ahol lelkesíteni, hevíteni és hajtani kell a forradalmat t Most negped három A forradalmi események szár- van. f®l háromig le- nyakat adtak neki. A forradal­mi szervezőmunkában edző­dött, tanult, ebben az időben lett a kommunizmus eszméi­nek töretlen harcosa. 1919 november 20-án ott volt a magyar nép történeté­nek legnagyobb jelentőségű tetténél — a Kommunisták Magyarországi Pártjának ala­pító tagja és egyik vezetője volt. van, mások már nagykabátosan igye­keznek hazafelé. — Sietnek, mert dél­után megint kezdő­dik a munka, dél­után megint dolgozni kell. Szántó Ilona né­met—magyar szakos tanárnő a kollégium­ba megy ebédelni. A Magyar Tanács­köztársaság idején nagy munkát, nagy felelősséget vál­lalt magára. A diktatúra kló­hét ebédelni, három­kor különórája lesz, utána pedig kezdődik a diákotthoni szolgá­lat Mert Szántó Ilo­na a tanárkodás mel­lett főhivatású neve­lő is, — Elég nehéz mun- ' ka, sokszor kicsit fá­rasztó is, de rendkí­vül érdekes, s ha az | ember szereti a hi- j vatását, nagy öröme í télik benne. i Igen, a pedagógus- í pálya a sok apró > bosszúság mellett, legalább annyi örö­met is rejteget S most itt van még egy remdldvíUi öröm. Emelték a pedagógu­sok fizetését — A pénz az min­dig Jól jön. Nem kell rajta töprengeni, ho­va tegye az ember. Nekem egyébként ISO forinttal emelkedett a fizetésem. Hogy milyen terv megva­lósításához juttat kö­zelebb ez a többlet? Szeretnék a nyáron az NDK-ba utazni. Német szakos va­gyok, sokat tanulha­tok, meg az utazás is vonz, az ' idegen tájak, idegen embe­rek ... Azt hiszem Így van vele min­den fiatal Remélem sikerül. Fehér István, a Janus Pannonius Gimnázium fiatal igazgatója éppen ebé­del. ö is siet, mert az iskolában tanul­mányi verseny van orosz nyelvből, s azt kell ellenőriznie dél­után. — Azt hiszem kis­sé nehézre szabták a feladatot. Remélem azért megbirkóznak vele a diákok. Aztán elmondja még, hogy mennyi munka van agy ilyen iskola vezetésével. De szívesen csinálja, mint minden vérbeli pedagógus. — Igen, az én fize­tésemet is emelték 190 forinttal Hogy mennyivel többre te­lik így, azon még nem is gondolkod­tam. Sok kiadásunk van, elfér ez a kis pénz. A lakásomat nagyobbra szeretném elcserélni. Ilyenkor jó, ha az embernek van egy kis megta­karított pénzecskéje. Meg aztán talán ré­gi vágyaimat is meg tudom valósítani. Egy pár család mé- het szeretnék venni. A méhekkel való foglalkozás rendkívül pihentető, megnyug­tató. S azt hiszem a sok munka közben rámfér majd egy kis kikapcsolódás. Bérces Éva kémia- fizika szakos tanárnő is siet valahova. Út­közben mondja ©1, hogy mennyire örült a fizetésemelésnek ég mennyi mindennel többet tud venni ma­gának így. — Kezdő tanár vagyok. 58-ban vé­geztem Debrecenben. Így az elején min­dig sok a kiadás, mert sok mindent gyors és pontos kiszolgálását. Néhány év óta Magyarorszá­gon is, egyes területeken már új módszereket alkalmaznak. Pécsett például a félőnkiszol- heII renni, amire • gáló élelmiszerbolt és az ön­diákkoromban nem ; kiválasztó cipőbolt létrehozásá- jutott. Nagyon szere- Jvai kezdődött meg a gyors- tek olvasni. Ady a kiszolgálás megvalósítása. Az utóbbi hónapokban pedig a Pécsi Állami Áruházban egy olyan módszert alkalmaztak, amely országos viszonylatban jelenleg egyedülálló s az áru­házak gyorskiszolgálási rend­szerének megvalósításában kedvencem. S most végtelen boldogság számomra, hogy sok­sok könyvet vehetek. Na meg gyakrabban tudok hazautazni. Mert igen messze la­kom, ja tokaji bor- 'igen jól bevált vidéken, T Ally a mel- < Mi a lényege az új kiszol- Még egy pír g^si formának? Az, hogy í amíg a múltban a vevőnek három helyre kellett mennie (elárusító pult, pénztár, cso­magoló), míg vásárlását lebo­nyolíthatja, addig most az el­adónál kiválasztja az árut, a pénztárnál fizet, ahol rögtön megkapja az eladónál kivá­lasztott árut. Azzal, hogy a pénztárosnő adja ki az árut, két hibalehetőség csökkenté­sét is elősegítették. % Az egyik elég gyakran élő­iéit. ilyen fizetésemelés és akkor akár minden héten hazamehetek. Kömyei József, a Széchenyi Gimná­ziumban tanít oroszt és németet. — Ajaj, hogy mennyi mindent ter­veztünk mi már. De a tervek állandóan változnak. Családi házat szeretnék épí­teni Nem mondom, hogy ez a 200 forin- forduló hiba volt, hogy a cso­tos fizetésemelés magolóban fizetetlenül adták most egyszerre íehe- {ki az árut. A másik: az üzlet- tővé teszi, minden- ! zárásnál a csomagolóban sok- ejetre segít. Aztán a 6W>r maradt el nem vitt áru. a \Az első eset most már telje- Bala- Pen ismeretlen fogalommá vált, az utóbbi eset is a ritka­ságok közé tartozik. 1957 ápri- __ __ lis 16-án 692 000 forint napi venni, forgalomnál a fekvő áruk szá- ' ma 73 darab volt, 1958 no­vember 15-én 710 000 forint forgalomnál viszont már csak 19 fekvőáru volt. Külső megítélésre úgy lát­szik, mintha a pénztáros nyáron szeretnék családommal tanra menni. S eset­leg.. i esetleg még egy televíziót is tu­dunk majd Mindenesetre a fize­tésemelés nemcsak nekem, hanem min­den pedagógusnak jól jött. — régi egyirányú elfoglaltsá­guk után, a jelenlegi többirá­nyú elfoglaltságuk miatt — munkája növekedett volna. Ez azonban csak látszat, mert amíg a múltban négy pénztár működött, a jelenlegi rendszer alkalmazásával nyolc pénz­tárral rendelkezünk, s ezt le­het szaporítani a szükséglet­nek megfelelően. A gyorski­szolgálóéi módszer városszerte kedvező visszhangra talált, ? vásárlók örömmel fogadták, a kereskedelmi szakembereknek pedig az a véleményük, hogy ezt helyes lenne az ország va­lamennyi áruházában megva­lósítani. A gyorskiszolgálási rendszer széleskörű elterjedésének több olyan akadálya van, amelyre érdemes felfigyelni, hogy a gátló körülmények megszűn­jenek. A korszerűtlen helyisé­gek, a beruházási nehézségek és a csomagolástechnika kez­detleges állapotán kívül csak kéé tényezőt szeretnék kira­gadni. Az egyik a mechanikus másolás, amely népgazdasá­gunknak legtöbbször sok ki­adást jelent és a célt azért nem éri el, mert a hazai kö­rülmények nem azonosak a külföldivel. A másik az egyes kereskedelmi dolgozók ellen­állása a gyorskiszolgálási mód­szerek bevezetésével szemben. Nekünk, kereskedelmi dol­gozóknak tudnunk kell, hogy a vásárlók a szabadidejük jó részét nem a boltokban kí­vánják eltölteni. Éppen ezért olyan változtatásokra van szükség, amelyek a vásárlási időt lecsökkentik. Ezt a prob­lémát csak úgy lehet megol­dani, ha kereskedelmi dolgo­zóink évtizedes tapasztalatát és gyakorlatát felhasználjuk és elősegítjük a gyorskiszolgálási rendszer fejlesztését. A mara- diságot és az ellenállást pedig ■meggyőző munkával kell meg­szüntetnünk . Nagy László, a Pécsi Állami Áruhá* dolgozója.

Next

/
Oldalképek
Tartalom