Dunántúli Napló, 1959. március (16. évfolyam, 51-75. szám)

1959-03-12 / 60. szám

2 NAPLÓ 1959. MÁRCIUS 12. Htm l*het csők II iillMÉtMl étoi“ w|Vw^Vhwvi ^|w«otI Az újítások, a technika és a gazdaságosság A bárom dolog, — az újítá­sok, a technika és a gazdasá­gosság összefüggéséről talán legjobban, legérthetőbben egy gyár, leginkább a Sopiana gép­gyár újítóinak munkáját is­mertetve lehet beszélni. A Sopiamában, már hagyo­mányai és az új gyártmányok folytán igen nagy lehetőségei is vannak az újító mozgalom­nak. A húsipari gépek gyártá­sára való áttérés, majd az újabb típusok gyártásának a megkezdése sok új problémát, — nehézséget Is, — állított a gyár műszakijai és munkásai A párt, mint ismeretes, kü­lönböző politikai és ideológiai folyóiratokat és propaganda- anyagokat ad ki. Ilyenek: a Pártélet, A béke és szocializ­mus kérdései, a Társadalmi Szemle és még sok fontos ki­advány. A képzettebb elvtársak előtt már elvitathatatlan, hogy ezek­re a kiadványokra olyan szük­ség van, mint a falat kenyér­re. Nem lehet ugyanis csak az újságokból „élni". A napilap csak a legfontosabb esemé­nyekről adhat hírt és magya­rázatot. tér ledéi ménéi és jel­legénél fogva nem tud eléggé elé. Abban, hogy problémákat elmélyedni a pártmunka, a sikerült megoldani, sikerült a nemzetközi munkásmozgalom, sorozatgyártás zökkenőmén tes- az ideológiai harc egyes igen ségét biztosítani, sikerült gaz- fontos kérdéseiben. Erre a pro- daságosabbá tenni az egyes paganda&nyagok hivatottak. És hogyan állunk a terjesz­tésükkel? A Pécsi Bőrgyár 87 Pártéle­tet. 4 Társadalmi Szemlét és 4 Nemzetközi Szemlét fizet elő. A komlói Kossuth-bánya is növekvő mennyiséget igényei, a gordisai, a baran yászén tgyör- gyi, bólyi, egyházasharaszti és palotabozsoki pártszervezetek is kellő mennyiséget vásárid­nak. Hanem gépek gyártását, a műszakiak jó munkája mellett Igen nagy részük van a gyár munkásújí­tóinak is. A gyárban az újítások száma az elmúlt évben erősen meg­nőtt az 1957. évivel szemben. Nem kevesebb, mint 157 újítást nyújtottak be az elmúlt évben a gyár dolgozói, az 1957. évi 92 benyújtott újítási javaslatnál hatvanöttel többet. A beveze­ss. Hanem.. • tett újítások száma is megnőtt; ...A Széchenyi-sknal Párt- 19S7.ben 45, 1958-ban pedig már 78 újítást vezettek be. Az előkallkulált gazdasági ered­mény pelig több mint ötszörö­sére emelkedett. 1957-ben 70 700 forint volt az újítások előkalkulált gazdasági ered­ménye, 1958-ban pedig 380 ezer forint! 1958. negyedik negyed­szervezet minimális mennyisé­get fizet elő, az egyetem orvos­kar! pártszervezete, s PKV, Pécsi Húsipari Vállalat, a Pé­csi Cementipari Vállalat, a Pér esi Vendéglátóipari Vállalat egyetlenegyet sem. A kesztyű­gyári pártszervezet közel 1600 forinttal, a mágocsi és a blkali falusi pártszervezet 1039, illet­ve 203 forinttal tartozik a Kossuth Könyvkiadónak. Egy eves adósságok, elképzelhetjük mi rejlik a háttérben: a pro- pagandaanyagok valamelyik íróasztal fiókjában porosod­nak, mert terjesztésük e helye­ken tlzedrangű kérdésnek szá­mít, itt csak a napilapokból „élnek“ az elvtársak. Meg is látszik a pártmunká­jukon. A kesztyűgyár! párt- szervezet például évek óta nem tud annyi életrevaló jó kezde­ményezést felmutatni, mint a Pécsi Bőrgyár pártszervezete. Hogy is tudhatna, amikor a pártmunka jó módszerei és gyümölcsöző tapasztalatai az asztalfiókba vannak zárva, a ban? Hiába igyekeznek ezek ismerete nélkül! évének 11 újítás előkalkulált gazdasági eredménye 169 ezer forint volt, tehát az utolsó negyedévben bevezetett újítá­sok értéke is több mint két­szerese volt az 1957. évi ösz- szes újítás értékének. Az újítások azonban nem csupán gazdasági eredmények­kel járnak együtt. Bár, ha csu­pán gazdasági eredményük vol- j na, akkor is nehezen* lehetne a jelentőségüket túlbecsülni. Az újítások azonban kozzájárul- nak a technika fejlesztéséhez' is. Az újítók munkája nyomán új gyártási eljárások, jobb, könnyebb, kevesebb selejttel járó munkamódszerek ’ is ki­alakulnak; Ilyen, a gyár helyzetét figye- propagandaanyagok formája- lemtoevéve jelentős technikai tóhármes által benyújtott és bevezetésre került újítás. Az újítók javaslata alapján azóta az öntvények vasmagját nem öntöttvasból, hanem kovácsolt­vasból készítik és ezzel jelen­tős megtakarítást érnek el. Az öntöttvas magok ugyanié egy öntés alkalmával elhasználód­tak, újakat kellett önteni, va­lamennyi öntéshez. A ková­csoltvas magok viszont jóval tovább eltartanak, általában egy egész sorozat legyártásá­hoz elegendő egy darab ková- CBOltvas mag. Pintér Károly és Takács László öntők újítása jelentős mértékben hozzájárult az öntö­dei selejt csökkentéséhez. Az általuk gyártott pacaltisztító­gép állványát a budapesti Gá­bor Áron vasöntöde, — amely az ország egyik legnagyobb vasöntödéje — is csak közel ötyén százalékos selejttel tudta gyártani. Az újítók megváltoz­tatták a gyártás technológiá­ját. Nem fekvő helyzetben ön- tik az állványokat, hanem fel­állított helyzetben. így egycsa- pásra megszűnt a magas selejt­százalék, közel egy éve már, hogy selejt nélkül öntik az új módszerrel a gépállványokat. A Mátrai—Dani—Schein— Keresztes újítókollektíva a vá­kuumos húskeverőgépek gyár­tásánál dolgozott ki új megol­dást, amellyel jelentős mennyi­ségű rozsdamentes acélt taka­rítanak meg. Régebben a vá­kuumos húskeverők oldalfalait ugyanis rozsdamentes acélból öntötték, az újítók módszere szerint pedig közönséges szür­ke öntvényből készítik a gép oldalfalait is és csupán a bo­rításét végzik rozsdamentes lemezből. Az újítás előkalku­lált egy éves gazdasági ered­ménye több mint százötven- ezer forint. Természetesen nemcsak nagy, százezer forint értékű újítások születnek a gyárban. Születnek kisebbek is. A meg­rendezett újítási hetek elsősor­ban a kisebb újítások kigondo­lására ösztönzik a dolgozókat. A legutóbbi újítási hetet ja­nuár 14. és 22-e között rendez­ték meg. Egy hét alatt 23 újí­tást nyújtottak be a dolgozók. Azokat azonnal elbírálták, né­gyet azonnal be is vezettek és kifizették az újítási díjat is, a többi elfogadott újításra pedig megfelelő előleget fizettek ki. Mindehhez még feltétlenül meg kell jegyezni azt is, hogy a gyárban mindenki szívesen foglalkozik az újításokkal. Itt nincsenek évekig elfekvő újí­tási javaslatok, a megfelelő újításokat a lehető legrövidebb időn belül be is vezetik, ami feltétlenül az újítások becsü­letét mutatja. A gyárban úgy mondják, egyenesbe jönnek mér a dol­gok. A gazdasági természetű problémák is lassan megoldód­nak. Mutatja ezt az is, hogy az idén már nyereségrészesedést is kapnak a Sopiana-gyáriak. Ebben úgy gondoljuk, igen nagy szerepük van a gyér újí­tódnak Is, akik kicsiny és nagy újításaikkal, ötleteikkel nap­ról napra előbhreviszik a tech­nikai fejlődést, és a gazdasá­gos termelés ügyét. Ezért pe­dig minden elismerést megér­demelnek. (Kurucz) Nem kerülne sokba előrelépést jelentő újítás Volt a Skatcel—Golváth—Dékány újí­Á FALU BOLTOZATA — Hova utazol, János? — Szocializmust építeni, fa­lura. Tréfásan hangzott ez a szó­váltás, legalábbis vidáman. De bántotta a fülemet, hogy ez a képletes kifejezés, amely va­lamikor olyan újszerűén hangzott, íme annyira frázissá, süllyedt, hogy már tréfálkozni is lehet vele. Szocializmust építeni“ — ez nekem az első ötéves terv első évének ígé­retes lendületét, a kétezer szá­zalékra teljesített kőműves- normákat, új városok alapjai­nak nagyvonalú kijelölését, a merész tervezés izgalmát je­lentette. És most a vonatab­lakból kihajoló ember moso­lyogva kiabálja vissza a kér­dezőnek ezeket a szavakat, körülbelül olyan hangsúllyal, mintha ezt mondaná: „Megyek Kukutyinba zabot hegyezni“. „Cinizmus — gondoltam — ni­hilista játék az élet nagy dol­gaival.“ De aztán néhány óra múl­tán együtt ültünk ugyanezzel a Jánossal és még négy elv- társsal egy akkorka kis pa­rasztházikóban, hogy az abla­kán lesett be a kakas és ak­kor szégyelltem ezt a gondo­latot. Valóban építés folyt ott. Kő­művesek jelentek meg előt­tem, akik éppen az építkezés legkényesebb folyamatát, a boltozást végzik. Óvatosan és nagy gonddal méricskélik az egymás mellé kerülő kődara­bokat, illesztgetik, az oda nem valót félreteszik, vagy ha jobb names, hát megfaragják, tanennyire kell. Aztán a záró­kő külön gond, hogy súlyra, minőségre megfelelő legyen. Es amikor mindezzel elkészül­tek, méregetik, szemmel, mű- ásemví, hogy bírja-e a ter­het, csak azután jöhet rá a falazat; A boltozat köved itt embe­rek voltak. Az új épület: a • termelőszövetkezet, amely ez- ’ után otthona lesz az egész fa- Irmák, a boltozat: a vezetőség,: amely ezután vállán hordja a) vezetés, a felelősség terhét, az egész faluért. Az építőbrigad szakavatottan és nem akárho­gyan válogatta a vezetőségbe való embereket. Leonardo da Vinci mondta? valamikor, hogy a boltozat? nem egyéb, mint két gyenge-? ségből eredő erő. No hát itt? nem két gyengeség volt, ha­nem több, s ezeket kellett olyan erővé egyesíteni, amely elegendő lesz ahhoz, hogy hor­dozza a falu új épületét évekig, évtizedekig, ellenállva mindenféle viharnak és vesze­delemnek. Gazdasági egyenlőtlenségek, politikai nézetbeli különbsé­gek, rokoni kapcsolatok, jel­lembeli eltérések voltak itt a »gyengeségek“ okai, a szerve­ző brigád ezeket egyeztette, igazgatta, ijesztgette, s mikor mindezzel elkészült, csak alt­kor kezdődött a munka nagy­ja. Mert a jóváhagyás és a végrehajtás már maguknak a falu gazdáinak a dolga. Láttam ezt az építkezést. Tudom, hogy kőművesek is tréfálkoztak azon a házon, amely most családok szilárd _ és biztos otthona. Elég ez ah-5 hoz, hogy higgyek a falun- épült és épülő boltozatok szi­lárdságában, akkor is, ha en­nek az építkezésnek a mérnö­kei és szakmunkásai nem Kő­műves Kelemen avul tan tragi­kus módszerével dolgoznak, hanem vidáman, néha önma­gokon is tréfálkozva. M. F. Még 1956. május 29-én a Dunántúli Naplóban, cikket ír­tam .Miért ne lehetné Pécsnek egy modem gőzfürdője?“ cím­mel. A cikkben alapos indokok alapján sürgettem a közegész­ségügyi szempontból rendkívül fontos tisztasági fürdő létesí­tését. Azóta már sor került a gőzfürdő átalakítására. Pécs város lakossága örömmel fo­gadta az épületben létesített, a reuma betegségek gyógyítását szolgáló, modem gyógyászati eszközökkel felszerelt vízgyógy intézet megnyitását is. A dr. Szabó József szakorvos irányí­tása és vezetése alatt működő vízgyógyintézetről azóta is igen sok gyógyult pécsi beteg nyilatkozik elismeréssel; Nézetem szerint azonban! még van egy kis pótolni való.! A vízgyógyintézet várótermé-; be 5 lépcsőfokon lehet feljutni! a terempadló szintjére. In-! nen letekintve, legalább 1.5! méteres mélység tátong a te-? nem közepe tájától az ajtóig.? Óhatatlan, hogy valaki szóra- > kozotlságból hátra ne lépjen és esetleg lezuhanhat a beton-' bóí • készrült lépcsőfokokra. Ezért ajánlatos lenne a lépcső-s akna két oldalán vaskorlátot' elhelyezni. Ez nem kerülne sokba és idejében megelőz hetnék véle a balesetek lehe­tőségét. Dr. Morvái Vilmos főmérnök. Kedves születésnap' ajándék Ali? múlt pár napja, hogy útnak Indítottam villanyt»*kapcsolási pa­naszlevelemet a szerkesztőséghez. Amilyen sokáig vártam, olyan ha­mar intéződött kérésem, A levél feladása után nemsokára a nagyharsányl központból jött egy fiatalember és újból átvizsgál­ta a belső szerelést; másnap már be is kötötték. Akkor pont a 62. születésnapomat ünnepeltem, meg­szólalt a sokáig némaságra ítélt rádióm, nomeg kigyulladt laká­sunkban a drága fény is. SÉRTŐ FERENC A HŐSI MC/LT KRÓNIKÁJA A pletárienzetkőziség KmlvMúai a leírtán sztrájk alatt A pécsi általános sztrájk 1919 tavaszán arra is alkalmat adott, hogy a proletámemzetköziség, az országhatárok és de­markációs vonalak fölé emelkedő proletárösszefogás tettekben is megnyilatkozzék. A proletáregység első megnyilvánulásá­nak vehetjük a temesvári és szabadkai munkásság küldöttei­nek pécsi látogatását. Ők is hasonló nehéz helyzetben voltak, és az volt a fel­fogásuk, hogy csak közös akciókkal, egységes eljárásokkal le­het a bajokat orvosolni és a szerb imperialistákat észretérí- teni. Ezért 1919 február 22-én, Péccsel szinte egyidőben Té­rné svár ott és Szabadkán is megkezdődött az általános sztrájk. A szerb imperialisták itt is vad terrorral válaszoltak. trA szerb tisztek kijelentették, ha ki kell vonulniok, nem vállalnak fele­lősséget a katonák cselekedeteiért... A munkástelepeken az asszonyokat és gyermekeket veréssel és kínzással akarták rá- kényzeHteni, hogy a férjeket és apákat... munkára bírják" — írta a Népszava 1919 március 11-én. A Pécsett elkövetett kegyetlenkedések híre Szerbiába is eljutott. „A szerbiai munkások vagy húsz népgyűlésen tilta­koztak a pécsi sztrájkolók elleni akciók miatt” — jelentette a Népszava 1919 március 7-én és 8-án. A tiltakozásoknak je­lentős részük volt a sztrájk sikerében. A pécsi „Munkás" nem hiába írta egyik proletámemzetköziségről szóló cikkében, hogy ,AZ igazi hazafiság az, hogy szeretnünk kell más nyelvű és más területen lakó embertársainkat is, akikkel keresnünk kell az egyetértés szálait.” (1919 február 8.) A pécsi általános sztrájk tehát megmutatta, hogy a mun­kásösszefogás a legkedvezőtlenebb körülmények között is győ­zelemre viszi az emberi jogaiért küzdő proletariátus zászla­ját. Azon, hogy ez az összefogás szálka volt a pécsi tőkés kö­rök szemében, s hogy a „Dunántúl” hasábjain a nemzetköziség ellen cikkeztek — senki sem csodálkozik. Közismert dolog, hogy az tin. nacionalista körök frazeológiája szappanbuborék­ként pukkan szét, mihelyt a tőke érdekéről van szó, s mi­helyt ennek védelmében határontúli segítségre van szükség. D. Balta Irocska képkiállítása A TIT Bartók Klubjában vasárnap nyílt meg D. Ba’la Irocska festőművész képkiállítása. A kiállításon bemutatott akvarellek derűt, optimizmust sugároznak. A képek többsége a magyar, a mecseki tájat áb­rázolja, de akad közöttük csendélet, sőt figurális kompozíció is. A kiállítást szemlélőt elsősorban a festőművész kompo­zícióé készsége ragadja meg. Egy-egy tájképét vizsgálva, a néző mintha nemcsak a lefestett tájat látná, hanem szinte maga elé képzeli az egész látóhatárt. Ügyesen bánik a szí­nekkel s azokon a képeken, ahol bizonyos realizmusra törek­szik, a téma és a színek kölcsönhatásban állnak egymással. A témának és a színeknek ezt a. kölcsönhatását kiválóan pél­dázza a „Hóban a város" című képe. Nagyszerűek azok a képei, amelyeknél „jogosan” használ erőteljesebb, színeket. A „Muskátlik” című kép. erre a,legjobb bizonyíték. Áz egész kiállításból a művész kutató, kereső egyénisége, de mindig derűs egyénisége tükröződik. Jócskán láthatók a kiállításon olyan képek, amelyek az egyéni élmények, hangú-, latok és érzések sajátságos hangját ábrázolják.. Ezek a mű­vész kiforrott egyéniségét példázzák. A hangulat néha a táj témájának formai átköltéséig is elviszi a művészt. Ezt leg­jobban a „Mecseki ritmus” című képe bizonyítja, amely nem egy bizonyos konkrét baranyai tájat ad, hanem általában a baranyai tájat. Az ilyen átköltéshez a művésznek természe­tesen joga van s csak dicsérhető, hogy ezekből a képekből is egyéniség, határozott jellem sugárzik. Ami még feltétlenül a mérleg pozitív serpenyőjébe kívánkozik: a képek gondos ki­dolgozása. Ez a gondosság természetesén nem a kidolgozás aprólékosságát jelenti, hanem az érthetőséget. A néző az első pillanatra érti, hogy mit akar a művész képével mondani. Míg a témák formai átköltését, ha nem is általában, de egy-egy képnél dicsérni is lehet, addig a színbeli átköltésnek már korántsem tudunk ujjongani. Nem, mert ez már az ex- presszionizmus határát súrolja, ferde képet rajzol a. valóság­ról. így a mecseknádasdi falurészlet háztetőinek élénk pirosa kétli a realizmust. A kiállítás összbenyomása egy tehetséges és művészi meg­látásokban bővelkedő festő képeit mutatja be. Még teljesebb lenne az egész kép, ha a művész nemcsak tájképeket s egy- egy „mozdulatlan” figurális kompozíciót mutatna be, hanem ábrázolná alkotásaiban a teremtő, a dolgozó ember életének egy-egy pillanatát is. (GARAY) Fények az éj A gépkocsi lassít, óvatosan bekanya­rodik a szentlőrinci gépállomás udva­rára. A fényszóró végigpásztázza, a gid- res-gödrös udvart és egy teherautón állapodik meg. Aztán kialszanak a lám­pák. Egy pillanatig csak az emberek körvonalait látni, ahogy a teherautó körül sürögnek. Hirtelen vakító fény villan a teherautó tetején. Nappali vi­lágosság támad. Hegesztenek. A sötét­ből egy ember siet élő. — Fülöp János párttitkár vagyok» Az előbb jött be a kocsi. A hetvehelyi tsz-nek szántó lánctalpas ekéjét hozta be. Eltörött a könyöktengely. Újra felvillan a hegesztőlámpa fénye. Egy pillanatra csend lesz megint, min­denki a munkát nézi. Nyers János he­gesztő lehúzza fejéről a védősisakot. — Kész. Felcsapják a teherautó oldalát, a ve­zető megindítja a motort és lassan ki­fordul a kocsi a népfelen sötét országúi­ra. — Nemrégen telefonált a vezető, hogy baj vén, — magyarázza a párt­titkár, — azonnal kiment a kocsi, mert ennek a gépnek reggel már a kar&cod- fai fsz földjét kell szántani. Sürget * munka. — Hány gép dolgozik ma éjszaka? —* Huszonkettő^ Arany Bálint igazgató és Fülöp Já­nos beülnek a gépállomás új terepjáró .Pobjedájába. Ellenőrzés. A kocsi falja a kilométereket. Egy darabig a műúton szalad, aztán lekanyarodik egy mellék- útra. „Bicsérd 4 km“, világítja meg a fényszóró az útjelzőtáblát. Távolról ide­látszik Pécs fénytengere, kicsit följebb Kővágószőlős fényei villóznak. Külön­ben semmi sem zavarja a sötéten ter­peszkedő éjszakát. Egyszerre csak vala­ki megszólal a kocsiban: — Oft a Géza. A sötét, egybefolyó földek felett ki­csi lámpa himbálózik, küzd az éjszaká­val. Traktorlámpa. Nemsokára már a berregést is hallani, aztán a fénylő pontocska egyre nő, már látni a trak­tort és a rajta ülő embert. Parragi Géza megállítja a gépet. — Nincs semmi baj. Mindjárt vég­zek a hengereléssel. Parragi Géza amit szánt, utána rög­tön le is gyúrűshengerezi. Hideg szél szaladgál a szántás fölött, bizony eláll- ja az ember a meleg kabátot. — Nem fázik? — Hát nincs éppen melegem. De ki­bírja az ember. Nehéz mesterség ez a mienk. De szántani jó, mert így leg­alább nem ráz annyira. Éjszaka egy kicsit nagyobb figyelem kell* A traktor újra elindul s az ellenőr ző kocsi robog tovább. Újra ki a mű útra, aztán balra lekanyarodik egy dű lőútra. Nagyokat zökken a kocsi, kerül geti a mélyebb gödröket, s egy hirtele: kanyar után előtűnik a másik kis fény lő pontocska — a másik szántó traktoi Szinte hihetetlen gyorsan közeledik. A igazgató megnyugtat, hogy nem a sö tétség miatt látni ilyen gyorsnak. — Elsőrendű gép. Hármas sebesség gél szánt. — Persze a traktoros sem utolsó - teszi hozzá Fülöp János. Közben a traktorlámpa mellett eg másik kis fénypont is előtűnik. A trak toros Hajder István cigarettájának pa rozsa. Míg azon gondolkozom, vajon ho gyan tudott ebben a közben meglehető sen fölerősödött szélben rágyújtani má meg is áll. — Ez a bakonyai tsz földje ... Igen tegnap is éjjel dolgoztam. 13 holda szántottam meg. — És mikor jön a váltás? — Reggel. A feleségem. Mert Hajder István felesége is tmk toros. Nappal ő szánt, éjjel a férje Hiába, ilyen ez a traktoros házasélet. Elindulunk. A szántóföldön pöfögi traktor lámpája egyre kisebbedik. rm tán végleg eltűnik a sötét ****n.ki.bar.

Next

/
Oldalképek
Tartalom