Dunántúli Napló, 1959. március (16. évfolyam, 51-75. szám)

1959-03-12 / 60. szám

195*. MÁRCIUS 12.

NAPLÓ

3

Takarékos gazdálkodás eredménye:

4355000 forint msolakarílás egy év alati

KRÓNIKA:

Ä korábbi évek gyakorlatától eltérően az elmúlt év elején a Komlói Szénbányászati Tröszt bányaüzemeiben nem csak a termelési terv teljesítésével kapcsolatos feladatokat vették számba, hanem külön

takarékossági tervben

rögzítették a termelési költségek csökkentése érdekében szükséges tennivalókat. A legtöbb bányaüzemben már a takarékossági tervek elkészítésekor kitűnt, hogy a takarékos gazdálkodásnak milyen nagy területe van, hogy a takarékoskodásra ezerféle lehetőség nyílik.

A takarékossági terv elkészítése persze csak az első lépés volt a takarékos gazdálkodás volt. Ezért felé. Ahhoz, hogy a takarékos- sági tervben foglaltak valóban meg is valósuljanak, elsősorban a takarékosság gondolatát kellett a bányászok, a műszakiak körében elterjeszteni. Ennek érdekében a bányaüzemek gazdasági, párt- és tömegszervezeti — s különösen a KISZ- — vezetői igen sokat tettek;

Nem múlt el olyan termelési tanácskozás, taggyűlés vagy egyéb értekezlet, ahol a takarékosságról szó ne esett volna, ahol a takarékosság fontosságát, népgazdasági jelentőségét ne magyarázták volna. S mivel a szavak mögött rendszerint a kommunisták, az ifjúmunkások, a műszaki, gazdasági vezetők példamutatása is ott állt, s a szép szó mellett számos intézkedés is takarékosságra, a társadalmi tulajdon védelmére buzdított — a várt eredmény sem maradhat el:

A Komlói Szénbányászati Tröszt igazgatóságán nemrég

zetésón alapuló takarékosságnak, a termelési költségek ilyenforma csökkentésének.

Kossuth-bányán például azzal, hogy a drágán beszerezhető import faanyagok helyett egyes munkahelyeken fémtám biztosítást alkalmaztak, 210 ezer forint értékű bányafát takarítottak meg egy esztendő alatt. S ez a megtakarítás még sokkal magasabb lehetne, ha a fém tárnok alkalmazására nagyobb gondot fordítottak volna. Ugyanitt az V—VI. színt közötti kooperáló légvezeték elkészítésével s a csőhálózat megfelelő rendbehozásával 432 ezer forint megtakarítást értek el; A KISZ anyagmentő brigádok által megmentett anyag értéke 117 ezer forint

ték üzemeltetni, ha az elkerülhetetlen volt az előállított sűrített levegő mennyisége lényegesen csökkent — egy év alatt több mint 600 ezer forint megtakarítással járt.

Egy szélhámos házald...

Erre a Pintérre már kölyök korában rámondták, hogy „gó- dés gyerek“, — „megél a jég hátán is”, — „nem kell azt félteni...!“ — mondták volt annak idején. No hiszen a „gódéS hasonló példák százait le- J patV’ nem is volt baj, legfölr

a KISZ-fiatalokat

külön dicséret illeti. Azokat viszont, akik „lehetővé tették“, hogy ilyen nagy mennyiségű anyagot mentsenek meg, már nem.

Kossuth-bánya gépüzemének dolgozói főleg a hulladékanyagok újrafelhasználásával értek el jelentős, több mint 25 ezer forint értékű megtakarítást,

A komlói tröszt 111-as aknájának dolgozód ugyancsak jelentős megtakarítást tudnak felmutatni. A vastámos biztosítás bevezetésével náluk 22 ezer forint értékű bányafa megtakarítás vált lehetővé. A csillék helyes kihasználásával a szén kiszállításánál 54 ezer forint szállítási költséget takarítottak meg. Mivel a jó csille- töltésért a csapatokat jutalomban részesítették, a rossz csilletöltésért pedig elvonást eszosszesitették: milyen erednie- közöltek, sikerüli elérniük, hogy

hét felsorolni a többi bányaüzemből is. Anna-afcnán a vastámos biztosítás bevezetése 56 ezer forint értékű bányafa megtakarítását tette lehetővé. Béta-aknán a bányából kirabolt ócska fa újbóli felhasználása 54 ezer forint megtakarítást eredményezett. Ugyanitt azzal, hogy a külszíni buktató elé csillefogót szereltek fel, 100 ezer forint értéket mentettek meg. A fafelhúzó vitték alkalmazása szintén jelentős munkaerő, fizikai erőkifejtés megtakarításával járt. Nagymányo- kon, a mázai bányaüzemben, Szászvárott főleg a termeléshez szükséges különböző anyagokkal bántak takarékosan. Örvendetes, hogy mindhárom helyen igen nagy gondot fordítottak a bányafával való takarékosságra. Szászvárott ezen _ kívül a távolsági mumkásjára- tok egy részének a megszűnte- ~ lésével 37 ezer forinttal csökkentették a munkásszállítási költségeket.

A komlói tröszt valamennyi üzeme közül a legszebb eredményt kétségtelenül a szénelőkészítőműben érték el. Itt azzal, hogy a kokszszén kihozatalt újrendszerű diótörő beépítésével növelték, valamint, hogy új dúsítási technológiát készítettek, az előkészítési költségeket több mint egymillió forinttal csökkentették. Több ■ százezer forint megtakarítás lett az eredménye az anyag- ell átó üzemben is a takarékossági terv végrehajtásának.

az átlagos csillesúlyuk 6.5 q-ról 6,58 máasára emelkedett. Jelentős, az elmúlt évben 19 ezer forint megtakarítást eredményezett a meddő bányabeli tömedékelésének a bevezetése is: A takarékossági intézkedések közül a legjelentősebbnek a sűrített levegő felhasználását szabályozó intézkedés bizonyult. Azzal ugyanis, hogy a turbókompresszort vasárnap csak abban az esetben éngedoroemBÚTOR

nyékét hozott a takarékossági tervek végrehajtása a bányaüze mekben, A takarékossági tervekben foglalt célok felülvizsgálata során kiderült, hogy a bányaüzemekben a takarékossági tervekben foglaltak nagy löszét teljesítették. A kimutatható gazdasági eredmények pedig arról is tanúskodnak, hogy az elmúlt esztendőben tovább szilárdult a gazdasági vezetőkben, a bányászokban a gazdaságossági szemlélet, szélesedett a takarékossági moz- ■ gálám. I

Az 1958. évi takarékossági J tervek végrehajtása ugyanak-S kor arra is felhívja a figyel-S met, hogy a helyes anyaggaz-S dálkodásan, a hulladékanya- 8

gok felhasználásán kívül md-5 Amikor elindultam az lyen hatalmas jelentősége van S kös szobafogságra ítélt az ésszerűsítésen, a fejlettebb!bérhez, odakint minden úszott technika és technológia beve-»a napfényben. Az utcán már

■ ballonkabátban jártak az em- . f berek, az iskoláslányok nyafkán színes kendőcskéket lo- _ ■ bogtatott a tavaszi szellő. A

. ■ sofőrök vidáman dudáltak és

ahimíniumhn1iutá1Mhaioltak a tülk°iésnek,

UlUininUllUUUl ihogy lopVa {„»szírjanak kicsit . .... ... . ... .a friss, jó ízű levegőből. A

A lahiányon, illetve a bútor- ■ háziasszonyok is egyszerre ki- hiányon segít most egy ötletes m tódultak az albakokba, sző- újítás. A Jászberényi Fém- * nyeget és rongyot rázni, de nyomo- és Lemezarugyarban ■ tulajdonképpen a levegő és a elkészült az ország első alufa“ szekrénye. Anyaga kívül-belül alumíniumra ragasztott furnér- lemez, szépen megmunkálva.

Nagy mennyiségű faanyagot lehet vele megtakarítani és emellett tökéletesen a fabútor benyomását kelti. Az alufa hálószoba garnitúránál, irodabútornál egyaránt kiválóan alkalmazható.

Az alpía nemcsak tetszetős volta és a megtakarított faanyag miatt előnyös, hanem az ebből készült bútor tartóssága miatt is. A vegyészek közel egyéves kísérletezése alapján a furnérlemezt és az alumíniumot bakelizálódó gyantával ragasztják össze. Az így előállított alufalemezek közül az egyiket két és fél hónapig vízben tartották, a másikat ugyanannyi ideig 60 fokos melegnek tették ki. A lemezek kiállták a próbát. A bakelizálódó ragasztóanyag meggátolja az anyag nedvszívódását.

Az alufából készült új típusú bútorok előnye még az, hogy alkatrészeikre, szedhetők, h így költözködéskor sem okoz- problémát.

jebb rosszra használta. Mert, ha a jég hátán nem is, de a Bartók Béla, Déryné, Láncutcai és a Zidina környéki lakók hátán, — valóban megélt.

Mert sajnos az emberek eléggé hiszékenyek, s hitték a Pintér Sanyinak is, aki beállított és azt mondta, hogy a DÉ- DÁSZ-nak az alkalmazottja s amennyiben soron kívül akarják áramkörüket 110-ről 220 voltra átállítani, akkor csak neki szóljanak. Szólták. Neki, már mimit Pintérnek. Mert mégiscsak tűrhetetlen dolog kérem, hogy évtizedeken át száztizéé árammal világít az ember, holott lehet 220-sai is. Nem igaz? Most pedig jön ez a jóember, fölajánlja protekcióját — potom száz forintért, hát miért ne?

Gyerünk hát azzal az áram- átkapcsolással, mert mit lehet tudni, ha sok a jelentkező, holnap talán már nem is lesz kettőhuszas áram, csak száztizes.

Pintér fölvette a százasokat — összesen vagy ezerötszáz forintot — de nem kapcsolt át semmit. Nem azért, mert nem volt csavarhúzója, hanem mert nem értett hozzá. Az átkapcsoláshoz persze. Viszont ahhoz értett, hogy alaposan megnyerAz üzemékben végzett taka-j g** rákos gazdálkodós múlt évi! mondtak

eredménye tröszti szinten ! mek, hogy ,,go s gyefreie lesz ebbői, ákarkt meglás- f sa.. .“ Meg is látták. Egy asz- szony felismerte a Széchenyi téren & kitűnt, hogy Pintér soha sem volt a DÉDÁSZ dolgozója, mégkevésbé áramátkap- csolója.

Csupán csak a város egyik szélhámos házalója.

Félévi bizonyítványosztás tapasztalatai

az 500. Iparitanuló-iskolában

H

4 millió 355 ezer

forintot mutat. S ez komoly eredmény, benne van abban a hatmillió forintban, amennyivel a Komlói Szénbányászati Tröszt az 1958-as esztendőben a tervezettnél olcsóbban termelt;

iHMlMiiHnHnmiiiHimNniiiiunHiHiH

(RAB)

Ötűidh szú hatfűqsáq

a visszatekintünk a múltba, akkor megállapíthatjuk, hogy a régi tanonc (inas) képzéshez viszonyítva, alapvetően megváltozott a szocialista ipari tanuló-képzés célja és tartalma. Az iparitanuló- ii»tézetekne<k ma már az a feladatuk, hogy a szocialista üzemek részére a modern gyártástechnológiai követelményeknek megfelelő képzettségű szakembereket neveljenek. Emellett biztosítsák a szakmunkásutánpótlást a helyiipari szakmák részére is. Az ipari tanuló-intézetek a saját műhelyükben folyó gyakorlati oktatás mellett, döntően a jövő szakmunkásainak szakelméleti tudását, általános műveltségét, eszmei és politikai felfogását, a tanulók sport- és kulturális életét igyekeznek biztosítani.

Tekintettel arra, hogy az 1958/59-es oktatási évben ünnepeljük a szocialista ipari- tanuló-képzés fennállásának 10. évfordulóját, felvetődik a kérdés, hogy ipari tanulóink miként élnek az intézetünk által nyújtott tanulási lehetőségekkel, hogyan igyekeznek szakmájuk gyakorlatát és elméletét elsajátítani a régi inas- élettel össze nem hasonlítható sokkal kedvezőbb körülmények között. A kérdésre akkor kapunk választ, ha megvizsgáljuk intézetünk 1300 ipari tanulójának félévi tanulmányi eredményeit. (E számban nincsenek . benne az intézetünkbe járó érettségizett tanulók, valamint a kesztyűgyári és húsipari tanulók eredményei.)

Gyakorlati oktatásból mintegy 1100 tanulót értékleve: 211 kapott jelest és 354 jó ér- demjegyet. Ezzel szemben csak 4 tanuló mutatott fed elégtelen eredményt A gyakorlati eredmények ilyen magas szintje azonban véleményem szerint nem fedi a tanulók tényleges tudását. A jövőben főleg vállalatoknál és szövetkezetekénél, de magánkisiparosaknál lis reálisabb érdemjegy meg- • állapítására, illetve értékelé- I sere kell törekedni. Mór csak

■ azért is, hogy a szakmunkás■ vizsgák követelményeinek

■ emelésével — melyet ipari megkíván

..... . .... ,. , ... «fejlődésünk joggal megkíván

vedessel. aztan másra is áttér- asszony, nála van napközben* J álljon elő ol hel t

jedt a bénulás. Negyvenné- a kulcs. Neha. nagyon ™^:hogy a tanuló évközben gya- romban Hévizén voltam, az eljönnek a regi bárotok. Azi« 'Y..,. irreálisan ér_

jót tett. De a háború nem tett mondják, a kedélye *Jd«íjcSít kapott, a szakmun‘ tálán hozzáfűzik: hát « kásvizsgár, az állami bizottnem is tudom, mit csináltam* pedig éppen csak

jót.. i s az utána következő nehéz évek sem. Negyvenhétben aztán Harkányban voltam volna a helyedben, te szegény I

nyüzsgő utca kedvéért.

Ez volt odakint, de a szobában a beteg ember erről mit sem tudott. Feküdt az öreg vaságyon, háttal az ajtónak és egy kis zsebtiikörrel nézte meg, ki jött be a szobába.

Bent fülledt volt a levegő, s a kevés világosság, ami beáramlott az ablakon, rosszlábú székekre, agyonfogdosott

könyvhalmazokra esett. A beteg ember borotválablanul feküdt az ágyon és azt mondta:

— A feleségem is beteges a szívével. Ha hazajön, nem nagyon tud még itthon is dolgozni.

És ideges szemrebbenése még tovább mondta, hogy értsem meg, nem volt ez mindig így, tudott a napfény orrabukni az ő padlójukon is, jártak ide barátok és hallottak a falak gondtalan felnőtt nevetést — de hát az asszony tartja el a családot már hat éve, az ő azerkétszáz forintjához jön az a hatszáz rokkantsági nyugdíj ás ezt a férj, a családfő ágy- banfekve nézi végig...

— Harminckilencben kezdődött — felelte a kérdésemre, amely a betegségére vonatkozott. — Először nyákszvrtmeres attól kezdve sorozatosan fürdőn, kórházban, itthon, operálókés alatt, gyógyszer-kúrán. Nem használt semmi, az Ízületek összenőttek, nem tudok mozogni, ötvennégy óta föl sem tudok ülni.

Egészen mostanáig úgy beszélt, olyan száraz nyugalommal a betegségéről, mint azok, akik már az unásig elismételték ugyanazt s a betegségüket is inkább hűvös, majdnem szakmai érdeklődéssel kezelik. De Kajti Is/tván esete mégis más. Neki is volt ideje bőven, hogy elfásuljon és egyetlen szenvedélye legyen a betegségének részletes ismertetése. Hogy miért nem történt ez meg, nem tudom, talán azért, mert ez a borotválatlan arcú, negyvenéves ember túlságosan szerethette az életet, semhogy belenyugodjon, hogy őt örökre idecsukta, ebbe a kevésfényű szobába.

— Hat éve nem voltam kint az utcán. Csak amit a mentő- kocsi ablakából láttam, ha a kórházba vittek.

ügy ülök, hogy kilátok az udvarra, látom a két ficán kóló kutyát, a fogócskázó gyerekeket, az asszonyokat, akik vizes kötényesen teregetnek az udvar végében. De mindebből ezek a kutató, revdesö szemek semmit sem látnak Csak a plcfont, az asztalt, a falat, ahol már 'alán minden piszokfoltot, minden kovást és minden karcolást ismernek.

Néha bejön a szomszéd Es hát persze, ott vannak I a gyerekek. A gimnazistaj lány, aki városi orosz tanulmányi versenyt nyert és na- j gyón nagy vétek lenne tovább nem tanulnia. A kisfiú, akiI

hogy megfelel, vagy esetleg meg is bukik. Ilyenkor tanuló és szülő egyaránt becsapottnak érzi magát A gyakorlati oktatásnál az a feladat, hogy fokozottabban biztosítsuk az oktatás tárgyi feltételeit

Északmában való foglalkoztatást

SSäsu-s L

Ami az elméleti eredményecsöndes felelésben a napok. Jó, hogy itt van az el nem szívott cigarettákból spórolt rádió amely minden reggel bemondja, hogy ilyen és ilyen hónap, ennyiediké, péntek. Es máskor elmondja, hogy „Harold Macmillan brit miniszter- elnök megérkezett a Szovjetunióba, vagy hogy egy csepeli üzemben háromszáz újítást nyújtottak, vagy hogy holnapra esős idő várható.

De embereket, a családon, a szomszédasszonyon, a néhány ritka baráton kívül — sosem lát. Azt mondja és vágyódás cs’llog a szemében:

— Csodálatos lenne egy televízió ...

Persze, azt nem lehet cigarettán megspórolni. Ahhoz külső segítség kellene.

S amint újra kint vagyok a zajos utcán, az ezer különböző emberi arc között, a beég ember borostás ,arca van «W hat éve csak a ’^’entőkeosí n h’c’-őből látott • fotót ok’ szere*: n -ov*4 c *áyi- cot. az örönr.Tf, és egy televízió segítene rajta.

két illeti, a szakma elméleti tárgyaiból, szakismeretből 59, anyagismeretből 47, szakrajzból 51 tanuló kapott elégtelent. Ez azt bizonyítja, hogy ennyi tanuló nem értette meg szakmája elméletének fontosságát. A szakelmélet szerete- tét tükrözi vissza ezzel szemben az, hogy a félévkor szakismeretből 145 jeles, 344 jó, anyagismeretből 92 jeles, 172 jó, szakrajzból 106 jeles, 311 jó osztályzatot elért tanuló volt. El.szomorítóbb képet kapunk a közismereti tantárgyak elemzésénél, mert például mennyiségtanból 61 jelessel és 222 jóval szemben 127 elégtelen eredményt elért tanulónk van. Fiataljaink nehezen értik meg, hogy a szakmájukban adódó problémákat a számtan, műszaki számítások alaovető ismerete né’kiil nem fogják tudni megoldani.

Ipari tanu’óink egv ré

* «szóban az a helytelen rézé a’akult ki, hoev magvar és történelem tanulására nincs

Mi I U.JKÍ. 11» (/Isi IriJIvlt'lJl kdinUUUcUd

HALLAMA ERZSÉBET * szükségük, hiszen úgyis

kasok lesznek. Elmek a helytelen nézetnek — amelyet sajnos sokszor a felnőttek is táplálnak — a következménye azután az, hogy magyarból 81, történelemből pedig 120 tanuló bukott meg. Ezért ezúton is kérjük a szülőket, munkaadókat, idős szakmunkásokat — bár a régi világban nekik nem volt ilyen tanulási lehetőségük — gyermekeinkkel segítsék megértetni, hogy a magyar és a történelem tanulása nélkül, nem válhatnak általános műveltséggel rendelkező, sokoldalúan képzett, szocialista világnézetű szakmunkásokká;

Ha a félévi osztályozó konferencia adatai alapján megvizsgáljuk a hiányzás kérdését, akkor megállapíthatjuk, hogy tanulóink igazoltan 13 000 órát, igazolatlanul pedig körülbelül 2680 órát hiányoztak. A nagyarányú hiányzás miatt ezúton is kérjük a szülőket, hogy gyermeküket csak abban az esetben tartsák otthon, ha az ténylegesen fekvő beteg Nem engedhető meg, hogy tanulóink visszaéljenek az orvosi igazolásokkal. Tapasztalatból tudjuk, hogy sok tanuló valamilyen fájdalom ürügyével elmegy orvosi rendelésre, ott egy órát eltölt, kap egy orvosi igazolást, hogy a rendelésen megjelent, azután egész nap a városban csavarog Az igazolatlan hiányzásokról tudni kell, hogy — bár ez a szülőkre nézve fájdalmas — mégis érvényre kell juttatni a rendtartási előírást, hogy egy bizonyos óraszámot mulasztott tanulónak a szerződését fel kell bontani. Egyébként is minden ilyen hiányzás „rossz” magatartást is jelent, amely a tanuló ösztöndíj-csökkenését vonja maga után.

Példaként két ellentétes tanulót említek meg akiknek hozzáállása szafcmájÖkhoz és a tanuláshoz visszatükröződik a tanulmányi eredményükben. Bíró Mihály II. éves tanuló a félévkor jeles rendű lett. A jó tanulmányi munkája mellett, intézetünk KlSZnszervezeté- nek is aktív tagja, szabadidejében pedig mint sportoló (tornász) szép eredményeiket ér él. Ezzel szemben —i sajnos — több olyan tanulónk is van, mint a II. éves Varga István, aki a 23 óra igazolatlan hiányzása mellett elégtelen rendű és pontosan a legfontosabb tantárgyakból: anyagismeretiből, szakismeretből ás szakrajzból bukott meg, sőt a félév eltelte óta is állandóan elégtelenre felel.

^ szülőkben és a tanulókban egyaránt el kell végre oszlatni azt a hamis, helytelen nézetet, hogy aki ipari tanuló lesz, annak nem kell tanulnia. A technika fejlődik, iparunk gyors ütemben fejlődik és egyre nagyobb szakmai és általános műveltséggel rendelkező szakmunkásokat követel meg. Ezzel kapcsolatban felelősség terheli a szülőket. Saját érdekük, hogy iskolai napokon, de még inkább az elméleti oktatás előtti időben ellenőrizzék gyermekeiket, hogy kellőképpen felkészülnek-e az órákra. A szülők vegyék igénybe az osztályfőnök fogadóóráit, keressék fel az oktató elvtársakat, állandóan érdeklődjenek gyermekük előrehaladása iránt. A tanulókkal kapcsolatos problémákban fogadják meg pedagógusaink tanácsát, nevelési kérdésekben kérjék véleményüket, mert csak a szülői ház, a munkahely és iskola összefogásával, együttműködésével, az ifjúsági szervezet, a KISZ bevonásával tudunk egészséges. képzett, művelt szakmunkás-nemzedéket fo’-'tfy >anj •iépgazdaságunkna

Mátrai Károly,

a MüM 500. sz. Iparitanulóintézet helyettes