Dunántúli Napló, 1959. március (16. évfolyam, 51-75. szám)

1959-03-12 / 60. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK!

DUNÁNTÚLI ,

NAPLÓ

A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT ;

BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA

o4 mjOÁLcJcéméndi tűMácsAcLzdn

XVI. ÉVFOLYAM, 60 SZÁM ARA: 50 FILLÉR

CSÜTÖRTÖK, 1959. MÁRCIUS 12.

Együtt a kommunizmusba

Még tavaly, a szovjet párt- és kormányküldöttség magyar- országi látogatása idején, nagy figyelmet ég érdeklődést keltett Hruscsov elvtárs egyik beszédében az a • kijelentés, hogy a népi demokratikus országok és a Szovjetunió, a szocialista tábor minden valószínűség szerint egy időben érkeznek el a korrmiundzmusba. Óriási ideológiai nyereség és gyakorlati politikai erőforrás, hogy ezt a tételt most tudományos elemzés alapján kidolgozta, megvilágította a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXI. kongresszusa,

A beszámolóban áll: „Hogyan fejlődnek tovább a szocialista országok a kommunizmus felé? Elképzelhetünk-e olyan helyzetet, hogy az egyik szocialista ország eléri a kommunizmust, megvalósítja a termelés és az elosztás kommunista elveit, a többi pedig nagyon mögötte marad, valahol a szocialista társadalom építésének kezdeti szakaszában? Ha tekintetbe vesszük a szocialista rendszer gazdasági fejlődéstörvényeit, ez a perspektíva nem valószínű. Elméletileg inkább helytálló az a feltételezés, hogy a szocializmus országai a szocialista rendszer lehetőségeinek sikeres felhasználásával többé- kevésbé egy időben mennek át a kommunista társadalom felsőbb szakaszába.“

Ez a tétel a marxizmus- lenini zmushak merőben új tétele; nem elvont elmélet, hanem olyan programpont, amelyet a fejlődő élet tűzött napirendre. Az új tétel kidolgozása ugyanis azért vádt szükségessé, mert a második világháború előttihez képest új helyzet alakult ki a világpolitikában, a szocializmus világrend- szerré vált. Az idő levette napirendről azt a korábbi fejtegetést, amely szerint a szocializmus egy országban is győzhet, s hogy egy országban is felépíthető a kommunista társadalom.

Elméletileg természetesen világos, hogy ha egy országban lehetséges a kommunizmus felépítése, még inkább lehetséges ez világrendszerben, olyan hatalmas, össze- füeső földdarabon, mint Európa közepétől a Sárga- tengerig. A kérdés inkább az volt; hogyan, milyen sorrendben. jutnak el a szocialista or- SjjAorök végcéljukhoz? Tudnivaló. hogy a Szovjetunió immár csaknem negyvenkét éve megvívta proletárforradalmát, míg a népi demokratikus országok — kivéve a Mongol Nánköztársaságot — a második világháború után alakulta ki. Ez egyrészt nagy időbeni különbség, másrészt ezek az országok igen különböző feilettségi főkről indultak a gazdasági és a társadalmi életben. ,

Ámde ezek a különbozose- gek még a kapitalizmus ideién alakulták ki közöttük, tehát olyan társadalmi rendszerben, amikor a nagyobb, erősebb, eleve fejlettebb ország háttérbe szorítja a kisebbet, a fejletlenebbet, s_ amikor az elmaradott országoknak nincsen rá módjuk, nincs meg felelő anyagi és technikai alapjuk tudományuk, hogy feltárják saját erőforrásaikat, fejlesszék nemzetgazdasagukat. Ma, az imperializmus hanyatlásának idején, jól láthatjuk. milyen széles skálája van a tőkés és a gyarmati országoknak fejlettségük tekinteteben. A legnagyobb és legerősebb gyarmattartó a régi és az új gyarmatosítás minden eszközével, brutális katonai reno- «abálydkkal, pénzzel, cselszövésekkel, iparkodik fenntartaná uralkodó helyzetét. A leigázott országok olcsó nyersanyagforrásul és diktált felvevő piacul szolgálnák » gyarmattartónak. A gyarmati országok ipara csak ott és any- nyiban fejlődhet,. amennyiben vagy a gyarmattartó tőkekivitele a monopolisták profitját gyarapítja, vagy pedig olyan, rendszerint könnyűipart ágazatokat ölel fel, amelynek alapján nem alakulhat ki fejlett ipar, vagyis a gyarmati ország nem válhat a gyarmattartó konkumensévá Az imperializmusban, amelyben uralkodó és leigázott országok,' nemzetek vannak, lényegében ugyanaz megy végbe, mint az osztályharcban általában: a gazdag gazdagszik, a szegény szegényedi!;.

Teljesen más képet mutat a szocializmus, amelyben a felszabadult országokat és népeket a mély és őszinte barátság, az elvtársi szövetség és a minden oldalú szoros kölcsönösség hatja át. A szocialista világrendszernek együttvéve mindene megvan, ami a kommunizmus teljes felépítéséhez szükséges. De ez az adottság csak azért érvényesül a legnagyobb hatásfokkal, ha politikailag a teljes egyenlőség, gazdaságilag pedig a tervek messzemenő egybehangolása valósággá érleli. Minthogy a szocialista országok ilye« kapcsolatban állnak egymással, s köztük van a leghatalmasabb Szovjetunió, amely á világon élvonalba tartozó műszaki fejlettségével önzetlenül, segíti., őket, s minthogy e tábor oly erős, hogy építő munkáját éberen bár, de nyugodtan végezheti — íme, ezek azok a viszonyok, amelyek valószínűvé teszik a többé-kevéshé egyszerre érkezést a kommunista társadalom második szakaszába.

Ha ezeknek .a törvényszerűségeknek a felsorolása valaki előtt még nem világítja meg kellőképpen a dolog lényegét, vehetünk példát a múltból is! Először: példa rá a Szovjetunió tizenöt szövetséges köz-, társaságának fejlődése, éspedig úgy, hogy a cári rendszerben vezető Oroszország nagy fejlődésével egyetemben, kiváltképpen gyorsan, még ugrásszerűbben fejlődtek az egykor elmaradt országrészek és nemzetiségi területek; másodszor; a népi demokratikus országok fejlődése, amelyek közül mindegyik rohamléptekben megy előre, a fejlődés irama azonban éppen a legelmaradottabb országokban a leggyorsabb, például Kiírtában, Bulgáriában stb.

A Szovjetunió mostani hétéves népgazdaságfejlesztési terve is jól példázza a sok- nemzetiségű állam egyetemie- ges fejlődését. A jelenlegi terv adatainak mérlegelésekor figyelembe kell venni, hogy a szocialista rendszer évtizedeiben az ipar össztermelése Kazahsztánban 44-szeresére, Üz- bekisztániban I7-szeresére, Grúziában 35-szörösére, Azerbajdzsánban 14-szeresére, Kirgiziában 50-szeresére, Tádzsikisztánban 31-szeresére, Örményországban 55-szörösére, Turkméniában 20-szorosára növekedett. A szovjet hatalom időszakában 40 kis nemzetiség teremtette meg saját írását, fejlesztette ki nyelvét, kultúráját, tehát vált egyáltalán nemzetté. Az már régebbről ismeretes, hogy ezekben a köztársaságokban a közép- és főiskolások arányszáma magasabb, mint a legfejlettebb nyugateurópai országokban, s

(Folytatás a 4. oldalon)

Kilencvenhárom

Török István, a Külkereskedelmi Minisztérium államközi főosztályának vezetője egyik tájékoztatójában többek között elmondotta, hogy eddig 92 országgal kereskedtünk, s kilencvenharmadik kereskedelmi partnerünk Guinea. Harminckét kapitalista országgal van államközi, illetve bankközi megállapodásunk;

Szombaton indul a mohácsi hajó

A MAHART közli, hogy a Budapest—Mohács közötti

gyorsáru-száUitás is lebonyolító személyhajójáratot március 14-én, szombaton megindítja. Az első járat Budapestről március 14-én 12 órakor, Mohácsról pedig március 15-én 10 órakor indul. Ezt követően a járat naponta közlekedik.

»

fiiak! társastól 1

repülőgépen Prágába

Az IBUSZ április és május folyamán repülőgépen társas- utazásokat szervez Prágába. Az első csoport április 6-án indul. A négynapos út költsége 1277 forint;

• 1

.....

Bányá'zakadéiaiák ,

a trösztöknél

Egyelőre kísérletképpen két-' három helyen, de ősztől minden trösztnél megindítják a bányászakadémiákat. Ezek hallgatói tíz-tizenkét előadáson vesznek majd részt, amelyek az idealista világszemlélet kritikáját adják, a materialista világnézethez kapcsolódó ismereteket terjesztik, s olyan kérdésekkel is foglalkoznak, mint például hazánk geológiai viszonyai, a különböző vidékek szénféleségei és ezek művelési módja, a kereset kiszámítása stb.

Készül a termelési terv

Hruscsov beszéde a berlini szovjet nagykövetségen rendezett fogadáson

Hruscsov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke, az SZKP Központi Bizottságának első titkára kedden este a berlini szovjet nagykövetségen fogadást adott.

A rendkívül szívélyes légkörű fogadáson N. Sz. Hruscsov és Otto Grotewohl beszédet mondott;

Hruscsov beszédében a többi között hangsúlyozta: Itteni beszélgetéseink és találkozásaink a német néppel meggyőzően tanúsítják, hogy évről évre erősödik és fejlődik népeink testvéri barátsága.

Valahányszor ide utazom, egyre jobban tapasztalom, hogy a német nép baráti érzéseket táplál a Szovjetunió, a szovjet kormány politikája iránt Ez örömet keli' mindannyiunkban,

Mély benyomást gyakorolt rám, hogy mennyire mélyen és helyesen értelmezik és nagy rabecsülik? politikánkat a - nyugatnémet munkásosztály képviselői. Arról tanúskodik ez, hogy biztosítva vannak a leg-, kedvezőbb feltételük az egész német nép erőfeszítéseinek egyesítésére a béke megőrzéséért, a német dolgozók létérdekeiért vívott harcban;

Szeretnénk még megemlíteni, hogy találkoztunk' Erich Ollenhauerrel, a Német Szociáldemokrata Párt elnökével. Figyelembevéve, hogy az alapvető kérdésekben eltérnek ideológiai és politikai nézeteink, természetesen nem számíthattunk rá, hogy megegyezünk minden megvitatásra kerülő kérdésben. De beszélgetésünk kétségkívül hasznos volt mindkét fél számára;

Úgy terveztem, hogy tárgyalok Brandt úrral, Nyugat- Berlin polgármesterével is. Hasznosnak tartjuk a megbeszéléseket mindenfajta politikussal, egyebek között olyanokkal is, akik a mieinktől szögesen eltérő nézeteket vallanak, mert az ilyen találkozók lehetővé teszik egymás álláspontjának jobb megértését és ilymódon a helyzet értékelésénél a hibák elkerülését. Magával az ördöggel is készek volnánk találkozni, ha az hozzájárulna a béke és a nemzetközi helyzet megjavításához. Ezért találkoztam volna Brandt úrral is.

Nem határozom meg pontosan, kinek a kezdeményezésére született meg a találkozó terve, de hogy nem vált valóra, nem a mi hibánk. Brandt úr most azt a látszatot igyekszik kelteni, mintha nem akarta volna ezt a találkozót, pedig nyilván kitűnően emlékszik, hogy az arra vonatkozó előzetes megállapodás jóval előbb született — nem Berlinben, nem Lipcsében, sőt nem is német területen.

N. Sz. Hruscsov pohárköszön tőjében éltette Walter

Ulbrichtot, Otto Grotewohlt, Wilhelm Pieket és az NDK más vezetőit, valamint a demokratikus Németország Nemzeti Frontjához tartozó pártokat és vezetőket;

A* egészségügy 15 éves fejlesztési terve

A magyar eg&aségúgy IS

éves távlaiti fejlesztési tervében a legfőbb éltalánps cél az, hogy 1975-ig magas színvonalú, mindenki számára hozzáférhető és ingyenes egészségügyi ellátásiban részesüljön az ország lakossága a szocialista egészségügy alapelveiwek megfelelően. Az egészségügy minden tevékenységében erőteljesen ér vónyesülnie kell a megelőzés elvének. A népbetegségek, — elsősorban a tbc — elleni küzdelmet szervezett széleskörű megelőző intézkedésekkel erőteljesen fokozzák. Reális az a cél, hogy a tbc-t mint népbetegséget ebben az időszakban megszüntessék hazánkban

Saját erőből

A felsőmindssenti Ady Endre Termelőszövetkezetet pár éve még a sásdi járás legrosszabb tsz-ének tartották.

1957-ben az akkor kilenc, éves tsz 250 ezer forint vagyon- hiánnyal zárta a gazdasági évet. A helyzet kétségbeejtő volt. Ekkor határozták el a tagok, hogy új elnököt választanak. Az eredmény nem maradt el. 1958 végén már 80 000 forint volt a vagyontöbbletük, s a zárszámadáskor — megelőzve olyan híres tsz-eket is, mint például a mágocsi Béke — 32 forintot osztottak munkaegységenként. Az állatállományuk is megszaporodott. Szűk lett a régi marhaistálló, s a juhok a már kibővített ákolban sem fértek el többé.

— Hová tesszük az új szaporulatot? — merült fel nap, mint nap az égető kérdés. Végül is kimondták a döntést. — Építkezni fogunk. — És ehhez még hozzátették: — Amit lehet, saját erőből.

Mielőtt a. nagyarányú építkezést az 1959-es tervbe beállították, alaposan mérlegelték a körülményeket. Mert az igaz, hogy a 800 000 forintos beruházásból mindenre futná, de miért törlesszék ők hosszú évekig a hiteleket? Gyorsan szétnéztek a portán, számba- vették a felhasználható munkaerőt. Kiszámították mennyi anyaggal tud a tsz hozzájárulni az építkezéshez. Van ugyan egy tégláégetőjük, de az első kemence tégla, csak kb. júliusra ég ki, anyag pedig most kell. A szomszéd faluban egy romos istállót kínáltak nekik. Megvették. 15 000 forintot fizettek érte és a benne lévő faanyag meg tégla 500 000-nél is többet ér. A napokban megkezdik a bontást és júliusra tető alatt lesz a 150 férőhelyes juhakol. Ez az okol különben 120 ezer forintba kerülne, de a tsz saját erőből felépíti 40 000-ért.

Az 52 ; férőhelyes marhaistálló és 22 férőhelyes sertésszállás felépítését a Komlói Építőipari Vállalattal szerződték le. Ezekhez az építkezésekhez is hozzájárul a tsz. Kilencezer forint költséggel most fejezték be egy kút építését, ez biztosítja majd az új szarvasmarhaistáUó vízellátását.

A téglaégetőben is megkezdték már a munkát. Ezekben a napokban a földet készítik elő a tégla kiveréséhez. Évente átlagosan 250 000 darab szénporos téglát égetnek ki, de ennek a mennyiségnek a dupláját is elkészíthetnék, ha nem akadályozná őket a vízhiány. TJjabb kutak fúrására csak az építkezések befejezése után kerül sor, s ekkor ellátják •majd a környező termelőszövetkezeteket is téglával.

Az Ady Endre Tsz régi rossz hírnevét hamarosan elmossa az idő. Ilyen nagyarányú építkezést egy tsz sem kísérelt meg kívüle a sásdi járásban és ez már magában véve is sokat jelent. De az még többet, hogy bíznak az erejükben, a közösség erejében.

Wagy gondot fordítanak a csecsemő- és gyermek egészségügyre, Azt kívánják elérni, hogy a csecsemőhalálozások aránya még az 1960-as években a jelenlegi arány felére csökkenjen.

E célok, megvalósításának legfontosabb eszközeként kiépítik az egészségügyi intézmé nyék hálózatát a még ellátatlan területeken, a meglévő intézményeket pedig korszerűsítik, illetve kiegészítik olyan részlegekkel, amelyek ma még hiányoznak. Az általános kórházak hálózatát mintegy 40 járásban és 10 ipari településen kétszáz—háromszáz—négyszáz ágy es kórház építésével bővítik. A szakkórházak közül különösen a tbc-gyógyintéze- teket fejlesztik. Számos új rendelőintézetet is létesítenek.

A körzeti orvosi ellátásnál arra törekednek, hogy a jelenlegi 3 300 lakos helyett városban, 2 500, vidéken pedig S 000 lakos jusson egy orvosra.

Az anya- és csecsemővédelem terén egyik cél az, hogy lehetőleg minden szülés egészségügyi intézményben történjék. Megszervezik a gyermek- orvosi körzeteket. Ezeket először a városokban valósítják meg, majd amikor az intézeti és a személyi feltételek lehetővé teszik, a falura is kiterjesztik.

Az orvosképzés a mostani , ütemben folytatódik. 1970-re 500 lakosra jut majd egy orvos.

Az , egészségügyi intézmények műszaki állapotát nagy mértékben javítják, s modern berendezéssel, felszereléssel ■ látják el őket. Kiépítik az ; egészségügyi szakiskolák országos hálózatát és így olyan arányokban képeznek ki középkádereket, — köztük elsősorban ápolónőket, — hogy jelenlegi létszámuk 20000-re növekedjék a második ötéve* tervidőszak Vésőig.