Dunántúli Napló, 1959. március (16. évfolyam, 51-75. szám)

1959-03-11 / 59. szám

V

1959. MÁRCIUS 11.

NAPLÓ

3

Gépesítik az adniaisztráciát

A Belkereskedelmi Minisztérium kollégiuma legutóbb takarékossági kérdésekkel foglalkozott. Megállapította, hogy a belkereskedelem 1958-ban jelentős eredményeket ért eL A vállalatok és az irányító szervek intézkedései nyomán csökkentek a felhasználatlan készletek, a szállítási költségek és nagy megtakarítást értek el az importanyagok felhasználásával is. A költségek kedvező alakulásához az is hozzájárult, hogy a lassúbb és költségesebb vasúti szállításokról áttértek a tervszerűbb, gyűjtőjáratos gépkocsifuvarozásra. A vendéglátóipari vállalatik: adminisztrációjának meggyorsítására két gépközpontot szerveztek, ami ugyancsak jelentős költségcsökkentéssel járt. Az átszervezésekkel, vállalatok összevonásával pedig 2.2 millió forinttal csökkentek a költségek;

A Belkereskedelmi Minisztérium kollégiuma az eddigi eredmények alapján kéri a gazdasági és a szakszervezeti szervek segítségét, hogy a továbbiakban is fokozzák a takarékosságot. A kollégium határozatait összefoglaló miniszteri utasítás is úgy rendelkezik, hogy az illetékes szakemberek minél előbb kísérletezzék ki a kereskedelmi vállalatszervezés legcélszerűbb formáit, oldják meg a kereskedelem rakitárhely- zetét és létesítsenek nagy boltokat ott, ahol leginkább szükséges. Csökkentsék a szállítási költségeket, gazdaságosabb szállítási módok bevezetésével; w-,-:

Nagy sikerrel szerepelt Pécsett a szovjet esztrád-együttes

Közel egyhónapig tartózkodott hazánkban a szovjet esztrád-együttes. Járt Győrött, Szombathelyen, Nagykanizsán, Ajkán, és végül ellátogatott Pécsre is.

Nagy sikert aratott mindjárt a legelső számként Jurij Gyementyev, a Moszkvai Nagyszínház szólistája. A népdalok, az opera-áriák, amelyeket érces, szép hangján énekelt, méltán nyerték el a közönség tetszését. Mokrouszov: Falevelek című dalának egy szakaszát még magyarul is elénekelte. Az énekesek közül nemcsak neki, hanem Kátya Szemjonkimmak és Antonyina Frolovának, a szovjet rádió szólistáinak is nagy sikerük volt, főleg az orosz népdalok, és a „nyisd ki babám” kezdetű magyar népdal előadásával;

Ugyancsak nagy sikert arattak a táncosok, Larisza Brussmyicina és Jevgenyij Bergyennyi- kov, az Uráli Állami Nép« Együttes tagjai. „Az első szerelem” és a „Vödröc&ke“ című orosz

népi táncok előadásával bájos, szép teljesít mónyt nyújtottak.

Érdekes és meglepő volt a zsonglőr, Mihav Mescserjakov, és az egyensúlyozó művész Vjascseszláv Vegyiscsev, az össz-szövetség: esztrád-verseny egyik győztesének fellépése A kalapok úgy forogtak a zsonglőr mester: keze alatt, mintha szputnyikokat utánoztak volna. Nagy sikere volt Mihail Eingomak, a xilofon-művésznek is, Liszt: La Campanellája és a Pacsirta című román népdal előadásával.

Klóvá Kalintyina és a Zolotov-testvérek ragyogó teljesítményt nyújtottak az artista' műsorok területén.

A színvonalas műsor végén virággal köszöntötték a város képviselői a szovjet vendég- művészeket. A fáradhatatlan tap» arról tanúskodott, hogy a közönség értékelte a szovjet művészek teljesítményét ebben a nehéz műfajban;

Egy osztály tervéből

Alig egy hónapja alakultak meg a pécsi kerületi pártbizottságok. Serény munka kezdődött el mindhárom kerületben, hogy mihamarabb megfeleljenek hivatásuknak.

A harmadik kerületi pártbizottságon is létrehozták a pártmunka különböző ágaival foglalkozó szerveket, így á pért- és tömegszervezeti osztályt is. Talán egy kissé hangzatosnak tűnik az „osztály” titulus, ha figyelembe vesszük, hogy vezetőt, vagy munkatársat keresve sem találni a pártbizottság hivatalos helyiségében. Ellenben valamelyik üzemben, hivatalban bárki találkozhat velük művezetői, igazgatói és egyéb minőségben, Társadalmi munkások ők, akik délután leteszik a szerszámot, a tollat és a kerületbe sietnek, ahol egy újabb munkakör várja őket. Szabadidejükből csípnek el órákat, estéket, fáradhatatlanul dolgoznak a lakosság érdekében

szervezi k. S kapcsolódva

wbMwMh, ptófabm, liieles üdülés

a kereskedelmi és vendéglátóipari tanulók versenyének díja

A Belkereskedelmi Minisztérium oktatási osztálya a kereskedelmi és a vendéglátó- ipari tanulóknak országos szakmai versenyt hirdetett. Az országos versenyt március 16. és 18-a között rendezik meg. Az ország megyéiből, megyei jogú városokból 83 tanuló nevezett a versenyre.

A verseny első helyezettje a szakma legjobb tanulója cía közügyek intézésében. Nagyon emlékeztet ez arra a pezsgő, forrongó időszakra, a 45—46-os évekre, amikor a területi pártszervezetek a pártmunka, az agitáció központjai voltak, ahonnét mindenfelé sugárzott a kommunisták szava. A kerületi pértbizottságok rendszerében éppen az az új és a lényeges: sok száz elvtárs kapcsolódik be a párt általános, mindennapi munkájába.

Gyümölcse máris érlelődik. Bepillantottunk a már említett osztály munkatervébe. Ez ugyan az egésznek csupán egy része, s arra hivatott, hogy tökéletesítse, javítsa a párt- alapszervezetek munkáját. Ennek egyik sarkköve a párt- csoport. Egyelőre kevés helyen működik, ott is akadozik a munka. A sörgyárban felülvizsgálják tevékenységét, a látottakat ott is és másutt is hasznosítják majd. Ahol pedig még nem alakult meg, néhány hónapén belül meg- mindjárt ehhez tüzetesen utána néznek annak is, hogy a vezetőségek megbízzák-e munkával a párttagokat. Az az elv, hogy „minden kommunista dolgozzon”, nem okvetetlen- kedés, hanem mindenkitől megkívánt kötelesség. Erre épül a pártszervezetek az egész párt gyakorlati tevékenysége. Ez a két feladat a pártmunka alfája és ómegája, s ha ebben sikerül viszonylag rövid idő

met, soronikívül szakmunkás- bizonyítványt és ötszáz forint pénzjutalmat kap. A második helyezett díszoklevélben, háromszáz forint pénzjutalomban alatt eredményeket elérni, afc- részesül és két hétig ingyen < kor megnő az egész pártmunka I üdülhet A harmadik helyezet- | színvonala, hatékonysága. S >1 tek díszoklevelet kapnak és J Egy másik szembetűnő pozi- két hétig üdülnek díjmentesen. ’ tív jelenség, amely ismét a , A versenyt a kereskedelem ■ kerületi pártbizottságok szük- es a vendéglátóipar nvolc ' ágában rendezik meg.

rült közelebb az élethez. Korábban például vajmi keveset törődött a kerületi tanácsok gondjaival, az ottani dolgozók nevelésével. A terv most nagy figyelmet szentel ennek és pedig nem hatásköröket kikerülve, hanem a pártmunka sajátos eszközeivel igyekszik segíteni. Jelentős támogatást kap a kerületi tanács azzal, hogy az osztály nagyító alá veszi az MSZMP-csoport működését, azt, hogy miként érvényesül a tanácsban a kommunisták jelenléte és szava, állásfoglalása, magatartása helyes irányba befolyásolja-e a tanácsi munkát. A nyugati városrészen ugyan megszervezték a nőtanácsot, de belső egyenetlenségek miatt kevés eredményt mutat feL Segítségül hívták a szigeti területi nőtanács tagjait, remélik, sikerül rendezni a problémákat és végre útnak indítani a szervezetet. S még lehetne sorolni a példákat, amelyek mind azt bizonyítják, hogy több a lehetőség a konkrét segítségnyújtásra s a pártbizottság a legelrejtettebb zugokba is eljut, fényt, világosságot vive.

A kerületi pértbizottságok, ha rövid múltra is tekintenek vissza, máris megtették az első lépéseket ahhoz, hogy a kerület gazdái legyenek, s közreműködésükkel mindenütt megjavuljon a munka.

B. J.

Újra fellendül

a szocialista munkaverseny

Kezdi József,

a postaigazgatóság távközlési osztályvezetője

— A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1959 március 6-t ülésének határozata, illetve annak a szocialista munkaversennyel foglalkozó része megerősít bennünket eddigi munkánkban. A posta műszaki területén az ellenforradalom leverése után, már 1957 első felében kezdett kibontakozni az új szocialista munkaverseny- mozgalom. Az újjászülető mozgalomban már induláskor nem a mindenáron való mennyiségi túlteljesítés volt a célkitűzésünk, hanem — a rendelkezésre álló anyagi eszközök leggazdaságosabb és műszakilag jól szervezett felhasználáson belül elérhető — mennyiségi túlteljesítés és minőségjavítás.

E feladatok megvalósítása érdekében olyan konkrét mérőszámokat dolgoztunk ki, amelyek eleve biztosították a munkaverseny realitását. Dolgozóink ahogy megismerkedtek új feladatainkkal, mind nagyobb lelkesedéssel lettek kezdeményezői a mozgalomnak. És ennek köszönhető, hogy amíg tizenegy műszaki üzemünk közül 1957 végén két üzem, addig 1958 második felében 'már nyolc üzem teljesítette az élüzem szintet.

Az MSZMP Központi Bizottsága március 6-i határozata megerősít bennünket abban, hogy célkitűzéseink helyesek voltak, ösztönzést ad arra, hogy a műszaki feltételek további javításával, dolgozóink kezdeményezésének felkarolásával, eredményeinket tovább növeljük.

Célkitűzésünk, hogy munkaterületünkön — a munkai verseny felhasználásával — az 1959-es évben elérjük az MSZMP Központi Bizottsága március 6-i határozatában megjelölt további 2.5 százalékos önköltségcsökkentést és az 5 százalékos termelékenységnövelést. Erre biztosíték műszaki és fizikai dolgozóink céltudatos, kollektív munkája, pártszervezetünk és szakszervezeti bizottságaink állandó segítséget

Kropp Jóssefhé,

a Cementipari Vállalat öb.-elnöhe

Pártunk Központi Bizottsága fontos szerepet tulajdonít a szocialista munkaversenynek, fejlődésünk meggyor- ■ sításának lényeges feltételeként jelölte meg a munkaverseny szélesebb alapokra való helyezését.

A mi üzemünkben ez ideig a munkaverseny nem töltötte be a feladatát. Ez több okból adódott. Egyik oka az is volt, hogy az üzemi bizottságunk sem segítette megfelelő mértékben a versenymozgalmat.

Változtatunk ezen a helyzeten. Most dolgozzák ki vállalatunknál az új bérezési rendszert, amely a meny- nyiségi szemlélet helyett inkább a kiváló minőségű termékek gyártására ösztönzi majd dolgozóinkat. Ezzel párhuzamosan a munkaverseny fő célkitűzése is a minőség javítása kell, hogy legyen. Emellett a munkaversenyünknek feltétlenül segíteni kell abban is, hogy üzemünkben megszilárduljon a munkafegyelem és megerősödjék a szocialista munkamorál.

Üzemi bizottságunk gondoskodik majd arról, hogy megfelelőképpen biztosítva legyen nálunk is a munkaverseny nyilvánossága és mindent elkövetünk azért is, hogy dolgozóink necsak „hivatalból” versenyezzenek, hanem értsék is meg, miért van szükség a szocialista munkaversenyre, miért tulajdonít nagy jelentőséget a párt is a dolgozók szocialista munkaversenyének. Bízunk benne, hogy hamarosan a mi üzemünkben is pezsgő munkaverseny alakul ki és versenyünkkel mi is hozzájárulhatunk céljaink minél előbbi megvalósításához.

nyolc >ségességét igazolja, hogy a | pártvezetés nagy lépéssel keítélkezett a 26-os AKÖV társadalmi bírósága

A 26-Os AKÖV-nél szombaton délelőtt ítélkezett a társadalmi bíróság. A bírói asztalnál Csizmán Jenő gépkocsi- vezető, a társadalmi bíróság elnöke olvasta fel a határozatot:

„Javasoljuk az igazgatóságnak. hogy minősítse vissza se- r "’munkásnak 2 hónapi ídő- t- "-mra Horváth János gépkocsivezetőt. Továbbá köteíez- 7' rz esetleg felmerülő kót- b' övét el ás megfizetésér e“;

\ terem helyeslőén felmo- r' 'ott, a hallgatóság egyoter- t-'1 a határozattal.

Mit is csinált ez a Horváth János?

— Aznap éjjel sokat ittam a Nádorban. Éjjel egy órakor bejöttem a garázsba és lefeküdtem aludni. Reggel órakor kellett volna munkába állítom, de elaludtam. A ga- rázsmester ébresztett fel bat óra húsz perckor. Alikor döbbentem rá. hogy a járat már elkésett. A garázsmester észrevette, hogy ittas vagyok es hargerezni akart, de én nem engedtem. Fél kilenckor har- gereztek, p még mindig kimutatható volt az ital.

De mi történik akkor, ha fv*m veszik észre az ittassú- £i? Mconyára kocsira ül és

viszi a bányászokat Bakonyára, az egyik legnehezebb Pécs környéki úton. A 35 utas és a vezető é’ete könnyen veszélybe kerülhetett volna. Számtalan súlyos, halálos kimenetellel járó baleset bizonyítja, hogy az ittas vezető nem ura a reábízott gépkocsinak. Szerencsére baleset most nem történt, mert Horváthot nem engedték gépkocsira ülni, de a bányászjárat késett és ilv módon 35 ember munkájával károsult a bánya és károsult a 35 ember is, aki kevesebbet keresett aznap.

*

Uj ember ál! a bíróság elé. Miklós Tibor jegykezelő. Az elnök ismerteti az autóbusz- ellenőr jelentését, mely szerint Miklós Tibor 3 esetben kevesebbet lyukasztott a jegyen, mint amilyen összeget felvett. A helyszíni táskaro- vancsolásnál azonban a „véletlenből“ származó többletösszeg nem mutatkozott.

A társadalmi bíróság javlV solta: mivel Miklós Tibor csupán két hónapja dolgozik ebben a munkakörben, a szabályokat még pontosan gyakorlatban nem tudja alkalmazni, így ne bocsássák el, csupán alacsonyabb munkakörbe helyezzék, hogy ott ideje és alkalma legyen a szabályok alapos elsajátítására, s arra, hogy a csalás gondolatáról végérvényesen lemondjon.

*

A bíróság elnöke Vékony Lajost szólítja. Néhány másodpercig néma csend, majd egv férfi bejelenti: Vékony nincs itt, meglógott, pedig berendelték a tárgyalás ideiére ...

A társadalmi bíróság Vékony Laios távollétében is hozott határozatot. Vékony Lajos műszakmulasztása, > fegyelmezetlenségei nem ismeretlenek dolgozó társai előtt. Vékony Lajosban még annyi becsület sem volt, hogy oda álljon munkatársai elé, szembenézzen velük és vállalja a felelősséget azért, amit tett. A társadalmi bíróság javasolta Vékony Lajos azonnali elbocsátását.

*

A 26-os AKÖV támadóim bírósága — egyszerű gépkocsi- vezetők, munkásemberek — jól, igazságosan ítélkezett. He- ’vesen segítette elő a társadalmi tíilnidon fokozott védőmét a munkafegyelem megszilárdítását és ezzel máris elnyerte a sok dolgozó bizalmát, elismerését. (W)

Ötvenkét férőhelyes istálló v

— 70 000 forintért

Ha rövid a karod, told meg egy lépéssel! — mondja a közmondás. Kevés a p>énzed? — Gondolkozz többet! -—mond iák a borodpusztaiak — Igazuk van? Igazuk' ök is telefonáltak jobbra-balra, hivatkoztak a tervtel- ’«dtésre, arra, hogy a tervükben csak 270 üsző szerepel, ők ennél sokkal többet ■••'sárolnak és adnak á; a termelőszövetkezeteknek. ezeknek az állatoknak hely ki ti, de a válasz csal. ez volt:

— Százezer forintnál többet nem tudunk adni. Építsenek ebből az összegből istállót!

Nem könnyű feladat, de megoldották. Felépítették az istállót és ele.-*,“* tettek annak a feladatnak is, ami a termelőszövetkezetek meg- ei ősítésében a Tenyészállatforgalmi Gazdasági Irodára, pontosabban annak borodpusztai 'izemére vonatkozott. A kétszázhetven üsző helyett hatszázharmincat vásároltak fel és ötszázöt venh ármat adtak tovább ív portra s a termelőszövetkezeteknek. Több mint 200 százalékos volt a tervtel,építésük és másfélmillió a nyereségük. Nagy dolog ez, hisz az egyik legalapvetőbb dologra, az istálló építésére mindössze 100 ezer forintot kap- tak.

Szinte hihetetlen, de így van: áll az új, 52 férőhelyes istálló, amely mindössze 70 ezer forintba került a borodpusztaiak- nak. Érdemes volt tehát gondolkodni. A hetvenkét méter hosszú istálló vasvázas. A két oldalfala és a há+só fala téglából épült. Igaz, hogy csak egysorosán rakták a téglát de mint mondják, a célnak tökéletesen megfelel. Hátul a fal megerősítésé-e minden két méterre egy- cgy oszlopot képeztek téglából. A tető- szerkezet csőből vein és a tetőt harminc centiméter vastagon nád fedi. A tető körülbelül 20 000 forintba került. Olcsóbban is kijöhettek volna, ha például zsúppal fedik be az rtállót.

Végigvezetnek a téliesített nyári istállóban, amelynek egyik végén a szálastakarmánynak biztosítottak helyet, a másik végén pedig a fedett takanmányelőkészítő és állatgondozód pihenő van. Az állat- gondozók és a vezetők elmondották:

— Mi is féltünk egy kicsit, hogy talán hideg lesz. Itt teleltek az állatok és a legnagyobb hidegben nem süllyedt az istálló hőmérséklete a plusz öt fok alá. Igaz, hogy az elejét kukoricaszárból készült lapokkal építettük be hogy jobban tartsa a meleget, még mintegy 30—40 centi vastagon trágyát is raktunk a kukoricaszár lapok elé.

.Kukoricaszárból készült falbetét. Olcsó. házilag elkészíthető. A borodpusztai ak is maguk készítettek. Sőt, nemcsak a falbetéteket, de az istállót is. Bevált ez az úgynevezett téliesített nyári istálló, mert azt mondják:

— Igaz. hogy itt dupla adag szalmát használtunk alomként, mint a szokvány-istállókban, de a tapasztalat azt mutatja: itt kevesebb állat betegedik meg, a tbc sem fertőz úgy,

jobb a levegő, jobban fejlődnek a tenyészállatok- Hadd brnlítsünk egy példát! Ebben az istállóban körülbelül 25 százalékkal jobb volt a súlygyarapodás a télen is, mint a régi istállóinkban.

Olcsó és előnyös. Házilag, gyorsan felépíthető! Miért nem építenek ilyeneket termelőszövetkezeteink is?

— Három-négy baranyai tsz-ből voltak már nálunk — mondják a gazdaság vezetői. — Megnézték, tetszett nekik és úgy nyilatkoztak, hogy ők is éoítenek ilyet. A Földművelésügyi Minisztérium több példányban elkészítette már az istálló tervrajzát, amiből minden megye kap majd.

Kétszer ad, áld gyorsan ad — mondja a közmondás. Kétszer ad a Földművelésügyi Minisztérium is, ha minél előbb elküldi ezeket a terveket, hogy minél előbb, minél »«bb olcsó, jó, gyorsan elkészíthető istálló épülhessen a baranyai termelős zö ve#» kezetekben Se.