Dunántúli Napló, 1959. március (16. évfolyam, 51-75. szám)

1959-03-11 / 59. szám

4 NAPLÓ 1959. MÁRCIUS II. Összeült a Lengyel Egyesült Munkáspárt III. kongresszusa Varsó (MTI). Varsóban a tudorqány és a kultúra palotájában kedden délelőtt 1 431 kül­dött, ötszáz meghívott pártmunkás, több száz vendég részvételével megkezdte munkáját a Lengyel Egyesült MunSkáspárt III. kongres­szusa. A kongresszusi díszemelvény felett hatal­mas vörös lobogók, két kép a vörös lobogó­kon: Marx és Lenin. A terembe belépő Gomulkát lelkes tapsor­kán fogadta. Lelkesen fogadták a szovjet, a kinai, csehszlovák, NDK-beli, bolgár, magyar N. Sz. Hruscsov és Walter Ulbricht beszélt a berlini dolgozók nagygyűlésén (Folytatás az 1 .oldalról) és a többi küldöttségeket. Viharos tapssal köszöntik Kuba Kommunista Pártjának és a gyarmati országok kommunista pártjainak küldöttségeit. ; A kongresszus néma tiszteletadással emlé-' MjeinlUK| lln kezik Bierutra és a párt többi halottjára, akiki zfídést kötünk a Német De- a két kongresszus közti Időben váltak ki a\ mokratikus Köztársasággal, a csatasorból, majd a résztvevők együtt ének-'? nyugati hatalmak válaszintéz- lik az Intemacionálét. j kedésekhez folyamodnak és az A napirendi indítványok, az elnökség tag-\ erő alkalmazásától sem riad- jainak megszavazása után Gomulka lépett a) nak vissza szónoki emelvényre és megkezdte beszámoló ját. Másfajta fenyegetőzéssel is megpróbálkoznak — mondotta a továbbiakban Hruscsov. — Kijelentik, hogy ha békeszer­Gomulka elvtárs beszámolója A beszámoló rámutat, hogy az elözó pártkongresszus óta eltelt időszakban számos rend­kívül fontos változás történt mind a két társadalmi rend­szer — a szociál izmus és a ka­pitalizmus — közötti erővi­szonyban, mind a népi Len­gye’ország életében. Ebben az időszakban a szocialista or­szágok nagy ugrással haladtak előre fejlődésükben* Ha visszatekintünk a pár­tunk és népünk által az utób­bi években megtett útra —* mondotta Gomulka — büszkén elmondhatjuk, hogy a számos szubjektív és ob­jektív nehézség ellenére ko­moly sikereket hozott ez az út, azt, hogy országunkban is messze e'őre haladt a szo­cialista épitőmunka. A saját tapasztalataival és a korszak nemzetközi tapaszta­lataival felfegyverzett pártunk érettebb, összeforrott abb e kongresszus napjaiban, mint valaha. Meggyőződésünk, hogy a szocializmus történelmi szem zsaroló trükkjeit. A nyugat­német kancellár azt állítja, hogy kés nélkül akarja le­nyúzni a lengyel bárány bőrét, méghozzá ennek hozzájárulá­sával. Ez az értelme Adenauer azon kijelentésének, hogy nyu­gati területeinket békés úton, Lengyelország beleegyezésével Az említett időszakban az ipari termelés a Jelenlegi színvonalhoz képest mintegy 80 százalékkal, a mezőgaz­dasági termelés 30 százalék­kal emelkedik. Az előadó kiemelte a mező­Fegyvercsörtetéssel nem le­het megfélemlíteni bennün­ket. Nem vagyunk ijedős emberek és készen állunk megfelelő visszavágásra min­den olyan kísérlet esetében, amely ellenünk vagy bará­taink ellen erő felhasználá­sára irányulna. Azt akarjuk — mondotta Hruscsov —, hogy mindenki világosan megértse: a két német állammal kö­tendő békeszerződésre és a nyugat-berlini meirszáltásl rendszer megszüntetésére vonatkozó Javaslataink ab­ból a gondoskodásból fakad­tak, hogy elkülönítsük egy­mástól a két tábor fegyveres erőit és rendezzük a helyze­tet a világ e térésében. Abban az esetben, ha a nyu­gati hatalmak megtagadják a békeszerződés aláírását a két német állammal, mi aláírjuk a békeszerződést a Német De­mokratikus Köztársasággal. Mi ezt megtesszük, függetle­nt Z iraki heüyzet akarja visszakapni. ííyen me- gazdaság szocialista szektora séi még Andersennek sem vol- sokoldalú erősítésének jelen ő- . ségét, hangsúlyozta, hogy biz­tosítani kell a termelőszövet- Az Odera—Neisse határról kezetek számára minden fel- szólva Gomulka kijelentette: tételt, a gyorsütemű gazda- „Nemcsak arról van szó, fejlődéshez. hogy elismerik Lengyelor­szág nyugati határait, ha­nem mindenekelőtt arról, hogy e határok biztonságát és sérthetetlenségét bizt»?(- tani kell, mára, holnapra, mindörökre. Bagdad (TASZSZ). A bag­dadi rádió jelentése szerint Abdel Vahab Sawaf ezredest — aki Moszulban felkelést próbált szervezni az Iraki < Köztársaság kormánya ellen I — saját egységének katonái A teljes önkéntesség elvé-' megölték. nek betartásával és a pa­rasztok akaratának tisztelet­ben tartásával — mondotta Gomulka — rá fogjuk irá­nyítani a dolgozó parasztok figyelmét arra, hogy a nép anyagi és kulturális jólété­nek továbbfejlesztése ósz- szefügg a falu szocialista átalakításának perspektívá­jával Mahdaul ezredes, a legfelső katonai bíróság elnöke rádió­beszédében kijelentette, hogy „Savvafot utolérte Nuri Szaid 'mperialista ügynök sorsa, akr.t } mint emlékezetes, a nép öltegj meg Bagdad utcáin”. A bagdadi rádió hangsúlyoz ta, hogy az országban helyre­állt a nyugalom. Bagdad és Moezul között megindult a rendes vasúti közlekedés. nül attól, hogy tetszik-e ez Adenauer úrnak vagy sem. Es akkor majd pollttkáiáról vég­képp lehull az álarc, mint a háborús készülődés politikájá­ról. Hruscsov utalva az Ollen- hauerrel, a Német Szociálde­mokrata Párt elnökével tör­tént találkozásra, ezeket mond­ta: a jelen körülmények kö­zepette a német szociáldemok­ratáktól elvárják, hogy józan megértést tanúsítsanak a ki­alakult helyzet iránt. Amemy- nyiben azonban nem tanúsí­tanak ilyen megértést, nem teszik meg mindazt, amit a nép javára, a béke érdekében meg kell tenniök, a történe­lem sohasem bocsátja meg ne­kik azt! Hruscsov szavaira óriási, percekig tartó taps és viharos éljenzés tört ki a teremben. A gyűlés résztvevői felálltak helyükről és lelkesen ünne­pelték a német—szovjet ba­rátságot és a békét. Ezután Walter Ulbricht, a _ Német Szocialista Egységpirt | Központi Bizottságának első titkára mondott beszédet, ame­lyet ugyancsak nagy taps kö­vetett, majd a jelenlévők el- j énekelték az Intemacionálét. A Oderáin és a Nelssen hú­zódó határaink biztonsága — jelentette ki nyomatékosan Gomulka — a Szovjetunióval való megbonthatatlan szövet­ségen, a szocialista tábor tör­hetetlen egységén alapul. ■ ____________I Az elnyomás különböző for- w £ továbbiakban po ntból rövid idő alatt teljes és a nemzetközi reakció- » ™°gy alapjában gyóze’met arat országunk- nak a kommunisták ellen irá- ban. Erre vallanak a társadal- nyúló támadásai ellenére Ma azt mondhatjuk — je­Hruscsov elviárs leiűjabb berlini javaslatnak visszhangja a nyugati iővárosokban mák és az emberiség fej'ődé- sén k mellőzhetetlen törvényei, erről tanúskodik saját gyakor­latunk és az egész szocialista világrendszer gyakorlata. Korszakunk hatalmas fordu­latot jelent az emberiség tőr- téne ében — hangsúlyozta az előadd, A mai világ legnevezetesebb vonása a szocialista világ- rendszer évről-évre erősödő versenye a kapitalista vi­lágrendszerrel E verseny eredményei döntően befolyásolják az egész világ, az egész emberiség fejlődésé­nek irányát. Gomulka elvtáns ezután fog­lalkozott a Szovjetunió és az Egyesült Államok, illetve a szocialista é6 a kapitalista vi­lágrendszer között egyre erő­södő versennyel, s adatokkal Illusztrálta, "hogy nem kétsé­ges a szocialista világrendszer győzelme ebben a versenyben, mert a szocialista táborhoz tartozó országok gazdasági fej­lődésének gyors üteme a szo­cialista gazdasági rendszer kö­zös törvényszerűsége. Mi értelme van a hideghá­borúnak? — tette fel a kérdést Gomulka. A hidegháború kez­deményezői azért találták ki, hogy így harcoljanak a szo­cialista országok és általában a szocializmus ellen. Az impe­rializmus a szocializmus elleni harcban minden hidegháborús eszközt bevetett, sokszázmillió dollárt fordít erre a célra, el­utasította a vitás nemzetközi kérdések megoldására Irányu­ló összes javaslatokat. A hi­degháború azonban, végül is csődöt mondott, de mégsem ért véget. A hidegháborús politi­ka kerekei tovább forognak, tovább szédítik az imperializ­mus agresszív erőit, akik még mindig npm mondtak le a for­ró háború kilátásáról. Ezek az agresszív Imperialista erők kongresszusa óta a Itt. kong- , 0.0+1„„ resszusig megtett, különböző !í^ . etfogadhatat an nehézségekkel volt telehintve. Pártunk diadalmaskodott eze­ken a nehézségeken. a lengyel munkásosztályhoz, néphez, Nemzedékünk történelmi fel­adata az, hogy felépítse a szocializmust hazánkban. Ebben az építőmunkában pár­tunk vezető szerepet tölt be a nemzetközi kommunista mozira'om előtt a növekvés és fejlődés új távlatai tárul­nak fel Ezeket a távlatokat a Szov­jetunió i Kommunista Pártja XXI. kongresszusa, a kom­munizmus építőinek kongresz- szusa nyitotta meg. A nemzetközi kommunista mozgalom egységét csak a Jugoszláv Kommunisták Szö­vetsége bontotta meg — je­lentette ki Gomulka. A Jugo­szláv Kommunisták Szövetsé­ge saját kívánságának, veze­tői akaratának eredménye­ként került e mozgalom so­rain kívül. A Jugoszláv Kom­munisták Szövetsége az out­sider szerepét választotta ma­gának. Erre a szerepre kész­teti revizionizmusa. A Jugo­szláv Kommunisták Szövetsé­ge nem írta alá a 12 kommu­nista- és munkáspárt nyilat­kozatát, de ez még nem je­lentette azt, hogy kívül kerül ■ a nemzetközi mozgalom sorain. A Jugoszláv Kommunisták; Szövetsége csak akkor sza- “ kadt él a nemzetközi kom-; ir.unista mozgalomtól, »mi- * kor ezzel a nyilatkozattal i szembe állította saját rcvi-S zionista programját, amely ! a szocialista tábor országai! egységének, az összes kom-! __________________ mu nis ta és munkáspártokat! fordult, ahol Varga Péter állt összefogó nemzetközi szó-1 Istvánnal, meg néhány kom- lidarltás megbontását cé- ■ munisiával. lozza. ■ Lassan elhúzódtak mellőlük Lengyelország időszerű gar,!** emberekésészrerétlenül dasági problémáit érintve, ^\T\öttük **P*6db“ kb­S Egy idősebb asszony feléjük WASHINGTON Egyes washingtoni diplomá­ciai megfigyelők úgy vélik, Az iir 'if ( ho^ a ..szabad város”-ra vo­és szervezeti megszilárdulását az amerikai kormány és szövet­ségesei számára. Ennek elle- < nére a szovjet miniszterelnök A Ä=i«* * irrÄSS’’*» AegeX 2XÄiismSíISmtesiSTE; iiMLÜ. mis? f £53 3SWÄS5“ LONDON Diplomáciai megfigyelők azért tartják fontosnak Hrus­csov kijelentését, mert most először tekintett el attól a fel­tételtől, hogy a nyugati hatal­maknak ki kell vonulniok .vr.i ^ Nyugat-Berlinből. Úgy látják, és a lengyel dolgozó tömegek \ Hruscsovnak ez a javaslata kimeríthetetlen erejére támaszt szinte példa arra, hogy Mac- kodik. Bízik józan eszében és j millannek Moszkvában sike- abban, hogy hazánkat gazda-1 rült enyhíteni a helyzetet. A ságilag és művelődésileg erő-' Reuter szerint Hruscsov már sen fejlett, virágzó szocialista j Moszkvában közölte Macmil­hogy a nyugati szövetségesek és a szovjet csapatok biztosít­sák Nvugat-Berlin szabad vá­ros Jellegét BERLIN Hruscsov talán megnyitotta az utat a berlini válság komp­romisszumos megoldásához — írja az AP. Az új javaslat el­ső látásra Moszkva által adott engedménynek látszik. A nyu­gati diplomatáknak hosszan és a'eposan kell tamulmá- nyozniok az új szovjet javas­latot, PÁRIZS Illetékes párizsi körökben azt mondják, hogy a javaslat, amelynek gyakorlati alkalma­zása nagyon sok problémát vet fel, nem volt meglepetés a francia kormánynak, mert Macmillan moszkvai tárgya­lásairól beszámolva említést tett róla. NEW YORK BONN Bonni vezető körökben országgá akarja tenni lannel azt az elgondolását, deklődéssel fogadták Hruscsov új javaslatát. Tájékozott meg­figyelők szerint ez a javaslat megerősíti azt a benyomást, hogy az oroszok akarnak tár­gyalni Berlinről. Egyes meg­figyelők úgy vélik, Hruscsov úgy látszik, olyan megoldást - javasolt, amely „megmenti a látszatot” minden érdekelt fél részére^ A New York Times azt ír­ja, hogy míg Hruscsov külön­böző tervekkel áll elő a né­met kérdésben, a nyugati ha­talmak még mindig csak az előzetes tanácskozásokat foly- ér- .látják. Elkerülhetetlenül fel­merül a kérdés, hogy a Nyu­gat nem mozog-e túlságosan lassan. A nyugati szövetsége­sek között mér kezd megnyil­vánulni a félelem, hogy a ha­tározott program hiánya miatt a „rugalmasság” és a „kölcsö­nös visszavonulás” újabb „meg békéléssé" válhatik — írja a lap. kommunista ■ (15) Most minden szem arra felé előadó elmondotta: 14 ! köpött: 8 — Pfuj, istentelenekl a népi Lengyelország esztendeje alatt az elmara-i dott agTárországot ipari—! Valaki Istvánra mutatott. agrárországgá tettük. ! — Nem szégyellt magát, . . . ! tisztességes gazdaember lété­• /ejlMésben fontos! ezekM bitangokkal cim. szakaszt jelentett a jelenlegi ■ f,0rál/ és az ezt megelőző pártkong-■ _ olyan „ u minf veszélyeztetik leginkább a bé- resszusok közötti időszak. Jel-(Me gérett a kötélre! - Hallot­em^e av,t€5me‘eS!ía István Ferkó hangját visi­további növekedése, hanem n i ían­korábbi mulasztások és arany-j _ A f l ve2et5i/ _ kiál. talanságok fokozatos meg-Stott vateki gúnyosan feléjük. szüntetése is, valamint a nép-! _ E,ek akartak oarancsol- jólét emelése ütemének fel-Íoaíni T <LdSkl Eredményeink megteremtet- g — Ki velük! . ., ,■ ték az alapot egy új népgaz-S A kis csoport szilárdan átl- a Németország al.amhatárait daságfejlesztési programhoz.;^ a feléje zúduló rágalom és meghatározó potsdami egyez- E pr0gramot az 1961—1965.! megvetés özönét. Alig akadt mén vek érvénytelen í tese. évi gazdaságfejlesztési irány- ! >alaki, aki nem kiabált volna A világon senki nem veszt elvek tartalmazzák, amelyeket ■ (eléjük valami sértőt, valami komolyan Adenauer ur naiv a kongresszus elé terjesztünk. ! gyalázót. ke ügyét. Európában azért állt elő ilyen veszélyes helyzet, mert a nyugati hatalmak szövetség­re lépték tegnapi ellenségük­kel. Németország imperialista köreivel, a Német Szövetségi Köztársasággal. A nyugatné­met militaristák leghőbb óhaja — Na, híresek, — vetette nekik oda Vas Mihály, aki va­lamikor cimborája volt Ist­vánnak — kellett nektek a másé potyán? Most fizethettek duplán! István ezt már nem állhatta: — Csak te ne fizess a földe­dért háromszoros árat, Mi­hály. Az alacsony termetű Vas Mihály, ugrálni kezdett, mint akit a darázs csípett. — Én-e? Te piszok, én fizet­nék háromszoros árat? Semmi közöd az én földemhez! Meg­értetted ... te... te kommu­nista! — rikácsolta szinte ki­vetkőzve emberi mivoltából. István szánakozva mérte végig a dühösen ugráló kis embert, mondani akart vala­mit neki, de Varga Péter meg­érintette a karját: — Hallgass — suttogta Ist­ván felé —, ne szólj neki egy szót sem. Hadd dobják ki, ami bennük van. Hát abból pedig nem volt hiány. Csak úgy áradt feléjük a szó, jogos és vélt sérelmek zúdultak feléjük, mintha min­denért, ami történt a tizenegy esztendő alatt,, ez az egyné­hány ember lenne felelős. A terem másik végéből fed­jük csörtetett Radó úr is. A parasztok tiszteletteljesen igyekeztek utat szorítani szá­mára. Amikor a kis csoport elé ért, megvető pillantással mér­te őket végig. A teremben hirtelen csend lett. — Hát azt tudjátok-e, hogy Pesten már akasztják a kom­munistákat? Mit — dörögte vastag hangján nekik. Nem válaszolt senki, de a volt főhadnagy, a Nemzeti Tanács küldötte nem is várt választ szavaira. — A pestieknek megjött az eszük, azok kinyírják most az összes vörös bitangot meg a pribékjeiket is mind! — taj- tékozta Radó úr. — Bizony, „elvtársaim“, a körúton végre ízléses lesz a dekoráció! A csoportból valaki szólni akart, de a küldött úr ráför­medt: — Kuss! Te bitang! Nem kérdeztelek! — Igen, így kell beszélni ezzel a népséggel! — sugárzott a nagy gazdák arcáról a meg­elégedés. — Fáin egy ember ez a Radó úr. — Hála neked boldogságos Szűz Anyám, hogy ezt is meg­érhettem! — szipákolta Kal­már Zsiga sovány felesége. — Most pedig azt ajánlom, hogy hordjátok el innét ma­gatokat. még jó kedvünk van — folytatta rövid szünet után Radó úr —, mert ha kihoztok a béketürésből, istenemre, nem a saját lábatokon mentek el innét! — Köszönjük a szíves jóin­dulatot Radó úr — szólalt meg most először Varga Péter. — Elmegyünk mi innen, hiszen itt úgy sincs ránk szükség. De akik itt maradnak, segítsenek fonni a kenderkötelet a nya­kunkra. Meg a maga fia nya­kára is Annus nénim, mert az is ávós-katona Pesten — mu­tatott az felé az idősebb asz- szony felé, aki az előbb felé­jük köpött, meg a többiek nya­kára is, akik innen kerültek ki a szegény fertályból... Hát jó munkát! Szavait dermedt csend kö­vette. Még Radó úr sem tu­dott hirtelen szóhoz jutni, csak fújt, mint a feldühödött bika. — Na, hát akkor mi mehe­tünk is, elvtársaim — hallat­szott a csendben Varga Péter hangja. Megindult az ajtó fete s nyomában a többiek, sokkal többen, mint ahány tagja volt a pártnak. Utoljára a csende­sen sírdogáló Annus néni hagyta el a termet. Amikor becsukódott az aj­tó mögöttük, csak akkor Jött meg a Radó úr hangja: — Most pedig megválaszt­juk a Községi Nemzeti Taná­csot. (Folytatjuk)

Next

/
Oldalképek
Tartalom