Dunántúli Napló, 1959. február (16. évfolyam, 27-50. szám)

1959-02-01 / 27. szám

4 NAPLÓ W59. FEBRUÁR 1. Nem JO a szuperi atívu- szokkal dobálózni, de a ma­gyar filmgyártás legújabb al­kotásáról, — a Tegnapról, — mégsem lehet dicsérő jelzők nélkül frni. Ez a film az utób­bi évek egyik legsikerültebb, legelmélyü’tebb emberábrázo­lást nyújtó, kiválóan rende­zett filmje. Hallatlanul izgalmas, feltét­len érdeklődésre számító té­ma elevenedik meg a film kockáin: az 1956-os ellenfor­rCeyna$L... Új magyar filmdráma A film elején úgy tű­nik, hogy már minden elve­szett. A laktanyai tétovázás, az egymást keresztező paran­csok nyilvánvalóvá teszik, hogy a vezetés szétesett, és csakhamar azt is, hogy árulás radalom. A film' legfőbb érde­me, hogy egyértelmű nyíltság­gal és őszinteséggel, szinte tu­dományos alapossággal elemzi ennek a szörnyű „szélvihar­nak“ csaknem valamennyi fontos mozzanatát, résztvevői­nek jellemét, indítóokait. Meg mutatja az ellenforradalom igazi — aljas — de a megté­vesztettek szivében szentnek hitt céljait. A vizsgá’óbíró kö­vetkezetességével boncolgatja a .szélvihar“ sodrásába ke­rült emberek tetteit és azok igazi mozgatórugóit. őszinte, reális, bátorhangú ez a film. Nevén nevezi az el’enséget. Megmutatja, hogy mi rejlik a ballonkabátos, disszidens horthysta tiszt le­ereszkedő parolája, Mácsai fö’desúr óvatoskodó, mitsem kockáztató látszatnyugalma mögött. De hasonló bátorság­gal mutatja be a nép egyes rétegeinek, különböző képvi­selőit, — köztük a demagóg je'sza vaktól megtévesztett Csendes főhadnagyot és gye­rekkori pajtását, Szusza Kis honvédet, a pánikbaesett tsz- elnököt, a hitvesztett tsz-ta- gokat Is. Dobozi Imre dicsé­rendő tárgyi’agossággal dol­gozta ki a bonyolult cselek­mény minden fontosabb alak­ját. Nem félt negatív voná­sokkal felruházni szívéhez kö- ze’á’ió hősöket sem* de hús­vér embert ábrázolt és nem sémát adott a bukott földes­úr és a többi negatív hős sze­métében sem. A film története az ellen- forradalom szomorú napjai­ban játszódik. Az e'árult, meg tévesztett, a „szélvihar“ ször­nyű csapásainak kiszoleá’ta- tott egyszerű emberek küzdel­mét. tragédiáját Jeleníti meg, izzó drámtisággal, végig per­gő. sűrített atmoszféráid ren­dezéssel. Vannak főszereplői, — de a film tulajdonképpeni hőse maga a dolgozó nép: a munkásból lett kommunista tiszt, a földről és „igazi sza­badságról" ábrándozó, meg­bolygatott lelkű Szusza Kiss honvéd, idős Csendes, az osz­tálya igazságát semmilyen áron fel nem adott tsz-pa- raszt és a többiek, katonák, tisztek, tsz-tagok. A rájuk zú­duló vihar nehéz próba elé állítia őket. Egyikük-másikuk gerincét meg ts hajlítja és súlyos, végzetes hibába sodor­ja. A többség azonban becsü­lettel száll szembe a pusztító viharral. megvédik a közös vagyont. A nép tegöntudatosabb, leg bátrabb fiainak állít emléket Szabó alezredes. Fekete nagy, idős Csendes Imre alakja, ök osztályösztönük, szívük, becsületük szerint cse­lekedtek. Fegyverszünetről, kapitulációról harsogott az ut­ca, parancsba kapta, hogy fegyvert adjon a csőcselék­nek, — és Szabó alezredes nem adta fel a laktanyát, — de meggyőződését, hitét sem. — Ha minden felborul is, jöhet még segítség, — bará­taink nem hagynak cserben — hangoztatta akkor is, amikor a felfegyverzett csőcselék vég­ső előzőn1 éssel fenyegette őket. És idős Csendes Imre is azonnyomban feledte sok-sok sérelmét, amikor veszélybe^ ke­rült a szövetkezet. A napfé­nyes napokban basáskodó, nagyhangú tsz-elnök megfu­tott, de Csendes a világ leg­természetesebb dolgának tar­totta, hogy a ,.saját portójukon nekik magúiknak kell rendet teremteni“. Ment is, mint aki tudja, hogy ő a gazda és sa­játját kell a betolakodóktól megvédeni. Mikor a leltárral próbálkozó Mácsait kikersette a tsz területéről, — mindnyá­jan érezhettük: ő az igazi gaz­da, nem a földesúr. Érő, értelem és legyőz­hetetlen magabiztosság árad ezekből az emberekből, érez­zük, hogy az ő lelkűket nem lehetett vo’na „gúzsbakötmi". Inkább megháltak volna, — mintsem behódoljanak az el­lenségnek. Akkoriban — az el­lenforradalom alatt és az utá­na következő hónapokban nem egyszer gáncsolták, támadták, A komlói szénelőkészítőmű­ben sok kellemetlenséget okoz az utóbbi időben a szénnel együtt az oeztályozóra kerülő nagy mennyiségű vasanyag. A pa’avá'ogatók nem győzik el­távolítani a szénből a vasda- r» tokát, azok bekerülnek a gépekbe és üzemzavart idéz­nek elő. Az üzemzavarok pe­dig azon túl, hogy idő előtti elhasználódásra ítélik a gépe­ket, drágí'ják az önköltséget és sek munkaerőt is leköt az üzemzavarok javítása. Ezeket a nehézségeket csak mágneses fémleválasztó segit­történt. , A korábbi hibák kijavításá­ra Irányuló jószándék nem egy esetben az ellenforrada­lom oldalára sodort embere­ket. Szusza Kiss sem akart mást, csak a három hold föld­jét akarta vissza, amelyet a tsz-szervezés során betagosí- tottak, de a kavargó esemé­nyek során, akarva, akaratla­nul önön ellenségeinek eszkö­zévé vált. Amikor apja volt földesurától, Mácsaitó] meg­tudta, hogy az nemcsak az ő három holdját nem adja, de visszaköveteli az egész tanyát, — már rádöbbent, hogy a föl­desuraktól, fasiszta tisztek-, tői mindent várhat, csak föl­det nem —, rádöbbent, hogy becsapták, — de már késő. Felhasználták, bolondot járat­tak vele, aztán amikor nem volt rá szükség, elpusztítot­ták..,' Csendes főhadnagyról, a film másik ilyen — meghason- lott és csaknem az árulás út­jára lépett szereplőjéről — sem állíthatjuk, hoey maga­tartása, megfutamodása ellen­séges szándékból fakadt. Ho­gyan is támogathatta volna egy volt cseléd, népi rendsze­rünkben tisztté nevelt fia tu­datosan az eüenforrada'mat9 A bizonytalankodás, a hazáé, jelszavak, a bűnös kezekben: lobogtatott nemzeti lobogó té­vesztette meg őt is. És ha nerri is lépett az aktív cselekvés útjára, de méltatlanná vá’t esküjéhez, elvtársaihoz, meg­futamodott. • A rémhírek, az ellenséges j leomlasztás következtében aj Vörös Hajnal Tsz tagjai sem« áúták meg egyformán a he-g lyüket. Egy részük bontani J kezdte feje felől a házat: órák" a’att szétpocsékolnl, amit hat-J éves, szorgalmas munkával J Az Építő Fa- és Épftőanyag- megteremtettek. Bűnösök ők7jj ipari Dolgozók Szakszerveze- Csak becsapott, megtévesztett *, tének Baranya megyei Qizott- emberek, akiket határozott í sága jól sikerült választmányi szó és néhány társuk kemény £ ülést tartott Pécsett a Bara- kiállása viszonylag könnyen * nya megyei Építőipari Válla- észretérített. No persze, ehhez lat kultúrtermében. Kiss Jó­szükség volt az is, hocy meg-Jzsef elvtárs, az Építő, Fa- és jelenjen a tanya fö’dósztás I Építőanyagipari Dolgozók előtti volt földesura, Mácsai « Szakszervezete elnökének meg nagyságos úr, aki leltárt vett 2 nyitó beszéde után, Felvégi fel és ezzel publikálta: visz-? Ferenc elvtárs, a megyei bi- szaköveteli kiosztott földjét. 5 zottság tagja értékelte a me­E gyebizottság 1958-as évi mun­Bébi zonyosodo f/,«káját. hogy az olyan igazság, amely-5 Jelentéséből kitűnt, hogy a be az ilyen Mácsaiak is bele-3 szakszervezethez tartozó vál- férnek, — nem lehet a néni Ínlatok közül az elmúlt évben igazsága. Ez a felismerés erő- 2 a Porcelángyár a Baranya sítette meg bennük az elhald- » Mélyépítő Vállalat, a rozást: ha kell fegyverrel is £ Téglagyári Egyesülés és ; a 20-os Állami Építőipari Vál- « lalat kimagasló eredményeket J ért el a tervteljesítésben. 1958 ; év végéig a Baranya megyei 5 Építőipari Vállalat 491 lakást, 2 nemzetközi «'«készít* bizottságának S Komlói Építőipari Vállalat 301 Jlakást és 41 iskolai tantermet, “a Baranya megyei Tataro­zó Vállalat pedig 4 tantermet és egy 60 férőhelyes bölcsődét épített és adott át határidőre. , A magas- és mélyépítőipar- t ban a brigádok és építésveze- swHnek korhatárt nem szabtak mse; között a Téalaövári — ezrnkk-nt pályázni lehet méff? ReK Kozou. a I e,ia>.yari különböző tánczencBzAmokkai, b ES-^n belül a te£iaprés0iok és A műveket március i«-l ekeii be-T 3 kőbányák között- eleven küldeni a Matra* r«»*mavés«-k 2 munkaverseny alakult ki. A SzSvctsérébe, ■ versenyvállalások a minőségi gúnyolták elvtársainkat, akik Szabóhoz, Csendeshez hason­lóan szembeszálltak az ellen- forradalmi viharral, akik bíz­tak és vártáik barátaink segít­ségét. A történelem beigazolta, hogy nem a gúnyolódóknak, hanem nekik volt igazuk. A Mácsai-féle figurák, —* pedig bármennyire is óvatos-j ‘f^.1 kod'ak. — ez egyszer mégis-! csak elszámították magukat:! Azok is, akik Mácsaiként a biztosra akartak menni, — azok is, akik a Nyugatról ha­zaszökött őrnagy módjára siet- *ek, — gyilkoltak, raboltak, megkezdték a tizenkilenceshez hasonló fehérterrort... A népi hatalom, a szocializ­mus eszméje fnár olyan erős, hogy azt semmiféle reakciós mesterkedés, ellenforradalmi támadás nem tudja népünk szívéből kitépni. Annál inkább sem, mert 1956. októberében mindenki megtanulta, hogy ha „lyukas a tető“, akkor „nem a házat kell felgyújtani, hanem a hibákat kell kijavítani“. Ez talán a film legfontosabb tanulsága. Abban, hogy ezt a taniulsá-: got valóban mindenki magáé-; vá tegye, akit illet, elsősorban Dobozi Imréé, a fi’m írójáé és; Ke’éti Márton rendezőé az ér-: dem. Pergőiramú, magas mű-; vészi színvonalú, sokáig emlé­kezetes filmet alkottak. A művészgárda teljesítménye is sokkal magasabb, mint az át- laefi'meké. Különösen kiemel­kedik Mak'ári Zo1 tán, Ladányi' Ferenc, Pécsi Sándor, ifj. Szabó'^ Gyula, Bitókey Tibor, Páeer1 Antal, Ungvári László alakí­tása. Hangsúlyozni kell azon­ban, hogy a kisebb szerepek megformálói — pé’dául Kiss: Manyi, Gózon Gyula — is* nagyszerű é'ményt nyújtottak.! Szász János: A XXL kongresszusra Idegyűlnek most körénk az évszázadok. Sűrű rajokban csapdosnak az évek. Ősz hajukban csillan az új nap ... örvendjetek velünk drága halottak! örvendjetek rabszolgák, korbács és halál gyermekei, hajszolt jobbágyok, jajongó-lázadó nincstelenek, rongyosak, ragyogó-szivüek örvendjetek, örvendjetek! örvendjetek velünk sápadt proletárok! Szétmarjult kezetek, felőrölt szívetek villantott fényt az új kor egére. Fénytelen-jeltelen sírokból keljetek percre bár, könnyesen lássátok, lássátok.. ; örvendjetek velünk törvények s titkok malmában taposó tudósok, vágyatok vészes lángjába pusztuló költők; gyertek körénk most hajdani eszmélők, kortyoljatok ti is az értelem gyöngyöző borából. örvendjetek velünk mindnyájan hajdaniak és el)övendők! Mi vagyunk annyi kín, hasító rettenet, kutató-lázas vívódás után a bizonyosság: anyag és idő urai, szabadság szerelmesei, rothadást elűző egészség, tébolyt csitító harmónia. Ml vagyunk a kommunizmus! Lelkűnkből lelkedzik, munkánkból magasul, vér a vérünkből, fény az értelmünkből! örvendjetek, örvendjetek, örvendjetek! Miénk a béke iramló rakéta-szárnya, ezüst pora a messzi csillagoknak, miénk a lélek lélegzése, miénk, miénk már mind­örökre a boldogság jóízű illata. Incze Jenő külkereskede'mi rrvniszter a külkereskedelem he.yzeíéről A külkereskedelmi vállala- D ,.jtok és a külföldi kirendeltsé- nemel/uk, hogy a fi’m! gek vezetői előtt Incze Jenő előkészületben lévő második része is hamarosan műsorra kerül. Vasvári Ferenc líárneses fémlsválaszM késiül a komlói szénosztályozónak sédével lehet teljesen .kiküszö­bölni. A készülék elkészítését már meg is kezdte a bányagép javító és villamos üzem. együttműködve a Dunai Vas­művel. Az első kísérleti mág­neses fómleválasztót még az első negyedévben kipróbálják, és ha bevá’ik, megfelel a kö­vetelményeknek, akkor még három darabot készítenek be­lőle. I'ycn készüléket eddig nem gyártottak az országban. Ez lesz az első ilyen célra készült berendezés, ame’y hazai ter­vek alapján, hazai üzemekben készül. miniszter ismertette a külke­reskedelem helyzetét, elmúlt évi eredményeit és ez évi felada­tait. Hosszú idő után először szá­molhatunk be a külkereskede­lem olyan eredményeiről, ame­lyek szi'árd a1 apót adnak to- vábbi fejlődésünkhöz — mon­dotta. Az ipar és a mezőgazdaság múlt évi jó munkája lehetővé tette, hogy fizetési mérlegünk egyensúlyba kerüljön és hogy terven felül mintegy 790 mil­lió devizaforint kivitelt* és 730 millió devizaforint beho­zatalt bonyolítsunk le. Végső soron a teljes áruforgalmunk mintegy 940 millió devizaforint aktívumot tüntet fel. Az 1958. évi export a fe'szabadu’ás óta eltelt bármelyik év kivite’ét megha’rdta és az 1955. évinél — amikor a legmagasabb ex­porteredményeinket értük el — 15 százalékkal vo’t több. 1958-ben a behozatal forga­lom 73 százalékát a demokra­tikus országokkal, 27 százalé­kát a tőkés államokkal bonyo­lítottuk le. A kivitel 72 száza­léka demokratikus, 20 száza­léka pedig a tőkés országokba irányult. A miniszter ezután az 1959; évi terv főbb jellemzőiről szólt; A tavalyi forgalomhoz mér­ten a behozatal 13 százalékos, a kivitel két százalékos növe­kedését terveztük. Az 1959. évi terveink realitását alátámaszt­ja, hogy a múlt év végéig va­lamennyi szocialista országgal megkötöttük az éves megálla­podásokat, kivéve Kínát és Romániát, amelyekkel jelen­leg folynak a tárgyalások. A tőkéi országokkal bonyo’ódó forgalmunkat nagymértékben segíti, hogy most a szokásosnál több tőkés országgal rendez­tünk már, vagy pedig éppen ebben az» időben rendezzük az 1959-e? ál’amiközi, illetve bank közi megállapodásokat. Az idén korábban adhattuk ki válla­latainknak a jóváhagyott ter­vet is. — mondotta többek kö­zött Incze Jenő külkereskedel­mi miniszter. Szám veté Az építőipari szakszervezet megyei választmányának Á VJJ. Vi’ági'júsáqi Ta’á’Vozó pályázati fe'frvása A VTt. viMdnú.iáld ís diákta­lálkozó nemzetköz! elökíszltö bl- »ottsáca a bécsi ViT alkalmából pályázatot hirdet fiatal zeneszer­zők és kílltők részére, akik 1959. der. Sl-lg nem töltik be 55. élet­éveket. Pályázni lehet: mozgalmi dalokkal — szóló és kórus, — ame lyek a VII. VTT-röl, az iflúsátr életéről, a békéről és a barátság­ról szólnak, továbbá lírai dalok­kal — a részvevők a témákat sza­badon választhatták — kantáta, oratórium-jellegű műves­kel, — legfeljebb harminc perces Időtartammal. Pályázhatnak még koncert-darabokkal zongorára, vagy eayéb baftgszérre — az utób­bi esetben zongoraktsérettel — leg­feljebb 10 percnyi Időtartammal, indulókkal — a műfaj zeneszer­munka, az anyagtakarékosság­ra, a határidők lerövidítésére és a balesetmentes munkára irányultak. A munkaverseny­ben kiemelkedő eredménye­ket ért el: Nagy Zoltán épí­tésvezető, Gyurasovics János, Dombos Lajos munkavezető, Maszlag József kubikos bri­gádja. A ' Komlói Építőipari Vállalatnál pedig Jónás fő- épitésvezető, Schrank, Mayer kőműves brigádja, valamint Fogarasi kubikos brigádja tűnt ki. Az elmúlt évben 389 dol­gozó kapott kiváló dolgozó ok­levelet, 63 pedig kiváló dol­gozó jelvényt. Az élüzem cí­me* az elmúlt félévben 3 üzem: a Megyei Villanyszerelő Vál­lalat, a 26. sz. Vállalat és a Szakérfuvarozó Vállalat kap­ta meg. A szocialista munka- versenyt azonban még sok vállalatnál nem sikerült tö­megmozgalommá tenni és nem biztosítják a verseny nyilvá­nosságát sem. Nem kielégítő a szakszervezeti aktívák poli­tikai. nevelő, versenyszerve­ző munkája és a műszaki ve­zetőknek a versenyhez való hozzáállása. Az újítások minőségileg ja­vultak. A megye területén be­nyújtott javaslatok száma 308 j kirendeltségek kivételé­lével). Elfogadtak 177 újitást és bevezettek 146-ot. Az utó­kalkulál' gazdasági eredmény: 7 045 W0 forint volt. Több olyan kiváló újító van, mint például: Sárosi László mér­nök a Közúti Üzemi Vállalat­nál. akinek újítása nyomán a Vállalat 650 000 forint megta­karítást ért el, vagy Visegrádi Lajos a Cementipari Vállalat­nál, akinek az újításával 41 215 forintot takarítottak meg. Az újítások területén hiányosság az, hogy az újításokat és a fejlettebb munkamódszerek alkalmazását nem propagál gyebizottsága az üzemi tanács­elnökök és az üzemi tanácsta­gok részére oktatást szerve­zett. A termelési tanácskozásokat többségében rendszeresen megtartják. Ma már nem pa­nasznap jellegűek a tanácsko­zások, hanem a tényleges ter­melést segítő kérdéseket vetik fel és tesznek javaslatokat a megoldásra. Néhol azonban le­becsülik a termelési tanács­kozások jelentőségét. A dol­gozók által tett javaslatok el­intézéséről a következő tanács­kozáson nem számolnak be. Nem minden esetben a ter­melési tanácskozásokon vitat­ják kellőképpen és nincs ki- íá.k meS a munkavereeny-fel­építve a tapasztalatcsere-moz­galom sem. Eredmények mutatkoznak az üzemi demokrácia fejlesz­tésében Is. Az üzemi tanácsok a rendszeres üzemi tanácsülé­seken hozott határozatokkal, ezek végrehajtásával, ellen­őrzésével segítették a gazda­ságosabb termelés kialakítá­sát, a beruházási összegek legmegfelelőbb felhasználását. Az üzemi tanácsok jogainak és kötelességeinek gyakorlá­sában azonban vannak hiá­nyosságok is. Általános ta­pasztalat az; hogy az Igazgatói alap felhasználását nem az üzemi tanácsülésen döntik el, hanem a gazdasági vezetés a saját hatáskörében intézkedik. Olyan kérdések megtárgyalá­sára. amelyben az üzemi ta­nács lenne a döntő, a tanácso­kat nem hívják meg. Ezek megszüntetése érdekében az építők szakszervezetének ,me­ajánlásokat, a kiváló dolgozó cím odaítélését, mint például a MEGYEVILL-nél, vagy a Cementipari Vállalatnál. É3 ezért, a tanácskozás megfelelő előkészítésének hiánya miatt, sz tttani üzemi bizottságot is felelősjég terheli. Az építők szakszervezete elő­rehaladást ért el abban a tö­rekvésben, hogy a dolgozók szocialista gondolkodását, osz­tályöntudatának növelését elő­segítse. A politikai nevelő munkát a szálláshelyeken vég­zik. Hat nagyobb szálláshelyen szállásbizottságokat hoztak létre. Ezek figyelemmel kísé­rik a szálláshelyek politikai, kulturális és egyéb tevékeny­ségét, ezekre személyes be­szélgetésekkel mozgósítják a szállás lakóit. A szállásokon az ismeretterjesztést elősegíti u megyebizottság mellett mű­ködő előadói munkaközösség. Ennek tagjai az előadásolt

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom