Dunántúli Napló, 1959. február (16. évfolyam, 27-50. szám)

1959-02-01 / 27. szám

*959. FEBRUÁR L NAPLÓ 5 Milyen lesz a bizonyítvány? j [jjg^ fellendülés előtt ion milven lesz a namion — Mi Ji *VI4A/r /flEn T A .1 f ® Vajon milyen lesz a nagyon várt bizonyítvány? Ez a kérdés foglalkoztatja a szülőket, gye­rekeket egyaránt, hiszen csu­pán egy nap választ el min­denkit a jutalomkönyvtől, töl- tőtoütól, vagy a szobafogság­tól... A Szabadság úti iskolában is már csütörtökön lezárult a fél­év, és a hetedikes Gerecs La­ci még ma sem tudja, hogy kitűnő-e, vagy jelesrendő lett, sikerült-e megkapni rajzból az ötöst. Csak találgat, de az ar­cán látszik, a mondatai mögül kivillan a remény, hátha mégis kitűnő lettem... Mi az oka? — Beteg voltam, meg kényei mes is, — bólint nagyokat a fe­jével. — Kényelmes voltam. anya, aki, mint Láng Anitáimé is, pedagógus, és sok-sok kisfiú és kislány eredményét tudja már, csak a saját gyerekeiét nem. — Izgulok a nagylányomért, aki egyetemista, izgulok a pi­ciért, aki elemista, és izgulok a két gimnazista lányomért is, akiknél már mellékkörülményt is figyelnem kell. Az egyik vá­logatott kosárlábdás, sok ideje megy sportra, edzésre. O biz­tosan gyengébb lesz a másik- nál. ■ 1 Én mindennap rendesen készülök az órákra, — mond­ja önérzetesen. — Eddig sike­rült is mindig kitűnőnek len­nem. Talán most is... mert akkor biztosan kapok ám va­lami ajándékot az édesapám­tól. És a tanár, aki már tudja, hogy a bizonyítvány csupa ötös, előre örül a gyerek örö­mének. A talpraesett ötödikes ffcis Darvas Réka ezekben a napok­ban nem olyan vidám, mint általában. Nagy barna szemét lesüti, nem néz az igazgató bácsi szemébe. Mintha bánta­ná a lelkiismeret. — Nos, milyen eredménift vársz, Réka? — — Négyest. Pedig tavaly je­les voltam ám, és a tanítóné­ninek meg is ígértem, hogy megtartom. Aztán nem sike­rült .. -. Ezért lesz az a négy négyes. Igaz, csak egyet várok főtan- tárgyból, a többi négyes az melléSktantárgyból lesz. Tes­sék nekem elhinni, hogy kija­vítom én ezt, kijavítom kitű­nőre. Anyukám most biztosan megszid egy kicsit. De év vé­gére^ biztosan sikerül, és ki­tűnő bizonyítvánnyal akarok örömet szerezni neki. És az anyukája ha hallotta volna, biztosan örült volna, hogy a kis Réka ennyire meg­bánta azt a négyest, és meny­nyire örömet akar szerezni neki. Az édesanyák sokszor még jobban izgulnak, mint a gye­rekek. Hát még az az édes­A megyei pártbizottság tízhónapos tervéből ’♦ * , % Mégcsak egy nap. Csák egyetlen napot ülnek végig az iskolában. A várakozás napja. Holnap dől el, hogy aki „meg­méretett", milyen nehéznek, illetve könnyűnek találtatott. WÉSZTL M. Hyngaf-Eflrípa maidnen minden országába aljainak a baranyai aprómagvak Baranyában mintegy 65 000 mázsa apró mag termett az el­múlt évben. A Mecsek vidé­kén termelt ' kiváló magvak iránt nagy a kereslet külföl­dön is. Úgyszólván alig van olyan nyugat-európai ország, ahová ne szállítanának ezen a télen aprómagvakat a bara­nyaiak. Főleg lucerna-, here-, étkezési bonsó és takarmány­Csaknem kétmillió rádióelőfize'é és 1G038 televízió előfizető van Magyarországon A posta adatai alapján a múlt évben több mint 190 000- rel növekedett a rádióelőfize­tők száma. Budapesten 36 000 új készüléket jelentettek be. A növekedést és a 247 628 ve­zetékes rádiót figyelembe vé­ve jelenleg 1944 3Íil rádió­előfizetője van az országnak. Egyedül Budapesten 525 000 rádiókészüléket tartanak nyil­ván. A televíziónál 16 038 előfize­tőt tart nyilván a posta. répamagot exportálnak a me­gyéből. j A Mezőgazdasági Magter­meltető Vállalat pécsi mag­tisztító telepére eddig mintegy tízezer mázsa lucerna-, vörös­here- és bíborheretnag érke­zett az ország déli megyéiből. Ennek jelentős része Baranyá­ban termett. A magvak tisztí­tása és ólomzárolása már be­fejezéshez közeledik. A pécsi magtisztító telepről összesen 4150 mázsa aprómagot szállí­tanak ebben az időszakban Ausztriába, Csehszlovákiába, a Német Szövetségi Köztársa­ságba és más országokba. Az aprómagvak mellett kü­lönösen keresett külföldön a Baranyában termett burgonya vetőmag. A Magtermeltető Vállalat mintegy 4500 mázsát vásárolt fel és szállított Fran­ciaországba. Sokan hajlamosak azt hin­ni, hogy a tervezés felesle­ges munka, időpocsékolás. Hi­szen ki tudja, mi történik egy esztendőben, milyen előre nem látott akadályok állják el az utat. Akkor pedig oda min­den, hiábavaló voit a fárado­zás, esetleg kezdhetjük újra élőiről az egészet. Téves hiedelem ez. A terv — készüljön bármilyen idő­szakra is — nem öncél, nem a valóságtól elszakadt óhajok, kívánságok gyűjteménye. Gondoljunk csak a családra., A hónap elején, összeül a ..családi tanács“ és meghány- ja-veti az igényeket, a szük­ségleteket, s természetesen azt hogy ezekből mire futja a pénzből. A ban a hónapban eh­hez a tervhez alkalmazkod­nak. S ehhez még hozzájön­nek a „távlati beruházások“: a gyereknek ruha, a férjnek cipő, esetleg rádió, bútor és, egyéb más. Erre gyűjtöget­nek, spórolnak. Megtörténik, hogy valamelyik nem teljesül, de többsége igen, mert a csa­lád kimért pontossággal ra­gaszkodik hozzá, mindent meg tesz, hogy az eltervezett kí­vánságok valóraváljanak. így van ez nagyban is: az üzemekben, a falvakban és városokban, a pártszervezetek­ben. A megyei pártbizottság terve lessKin álló Kölni öleli fel. A tíz hónap alatt az élet minden területen előbbre kell jutnunk, a párt politiká­jának alapján javítani, töké­letesíteni kell a munkát; A terv azt célozza, hogy a me­gyében következetesen ér­vényre jusson a párt politi­kai, gazdasági és kulturális irányvonala, mert megvalósu­lása a dolgozók ügyét szolgál­ja, a megye, a lakosság élet- és munkakörülményednek fej­lődését mozdítja elő. A terv ennek érdekében készült el; Már ez is mutatja, hogy a terv sokoldalú, felöleli az élet minden területét. A párt olyan kérdésekkel foglalkozik, ame­lyek a közvéleményt, a lakos­ságot érintik, azon munkál­kodik hogy az emberek élete mennél szebb legyen. Az em­bert tartja szem előtt, aki mindennapos szorgalmas mun­kával termeli az anyagi java­kat, aki tanulni, művelődni, szórakozni akar és magabiz­tosabb, kiegyensúlyozottabb életre törekszik. megtartásán kívül a szállás- lakók ügyes-hajós dolgait is elintézik. Az előadói csoport 1486 előadást tartott 44 435 hallgató előtt politikai, föld­rajzi, történelmi, biológiai, or­vos-egészségügyi témákról. Népszerűek a politikai isko­lák is. A politikai iskolák ve­zetésére kiképzett előadókon kívül, még hét előadó áll a szakszervezet rendelkezésére, a nyolc helyen folyó politikai iskolák vezetésére. A felnőtt dolgozókon kívül a szakszer­vezet a nők és fiatal dolgozók politikai felvilágosításával is törődik. Politikai iskolákon kívül, idős, régi munkásmoz­galmi múlttal rendelkező épí­tőipari dolgozók élményszerű beszámolókat tartanak. Az építőipari dolgozók poli­tikai és kulturális műveltségét 24 üzemi könyvtár, 15 000 kö­tetes könyvállományával se­gíti elő, ahol a beiratkozottak száma 6 450. Tíz szakszervezeti mozi az elmúlt évben 829 elő­adást tartott 97 859 nézőnek. Az üzemi közönségszervezők színházlátogatásra 739, hang- versenyre 100, mozilátogatásra 4 158 főt szerveztek. Művészeti területen összesen 9 színjátszó és tánccsoport, valamint ének­és zenekar működik 177 tag- gal. A szakmai továbbképzés 7 vállalatnál indult be. A megye­bizottság a szakszervezeti funkcionáriusok részére mű­vezetői tanfolyamot indított. A megyebizottság az MSZMP- nek a munkásosztállyal kap­csolatos határozata alapján már kidolgozta az 1959-es évi politikai és művelődéspoliti­kai tervét. Javult az üzemegészségügyi és balesetelhárítási munka, a havi szemléket a vállalatok rendszeresen megtartják. 1957- hez viszonyítva, a balesetek száma 0,4 százalékkal csök­kent. A munkavédelemmel kapcsolatban azonban vannak még hiányosságok. Elég felü­letes a dolgozók kioktatása. A munkahelyi rend általában ja­vult, de még sok kívánnivalót hagy maga után. Az elektro­mos veszélyforrások után, a munkahelyi rendetlenség a legtöbb baleset oka. A törvényesség betartását nagymértékben segítette az egyeztető bizottságok munká­ja. 203 ügyet tárgyaltak és eb­ből 122 dőlt el a munkások javára. Az ügyek többségük­ben bér- és munkaügyi viták voltak. Az építők szakszervezete 1958-ban 701 dolgozót üdülte- tett, ebből 377 fizikai, 129 mű­szaki és 195 egyéb dolgozó. — Ezenkívül 161 gyermek üdült. Külföldi üdülésben 6 építőipari dolgozó vett részt. Vállalati üdülésben 561 személy része­sült. Hiba az, hogy egyes he­lyeken nem folyt kellő felvi­lágosító és agitációs munka az üdültetéssel kapcsolatban. Felvégi Ferenc elvtárs be­számoló jelentését élénk vita követte. Domokos József elv­társ hozzászólásában rámuta­tott arra, hogy ez évben körül­belül 22 százalékkal nagyobb feladatot tűztek ki az építőipa­ri dolgozók elé és megkezdik * 15 éves lakásépítési prog­ram végrehajtását. Ehhez a munkásöntudat elmélyítésére és új formájú szocialista mun­kaverseny bevezetésére, vala­mint munkásvezető-képzésre van szükség. Kérte, hogy a szállásokra ne tehetetlen gond­nokokat tegyenek, hanem olya­nokat, akik nevelni tudnak. A huligánokat pedig tiltsák ki a szállásokról. Nemeskéri László elvtárs azokat a nehéz­ségeket ismertette, amelyek az új termelői árrendszer beveze­tése óta a tervező és a kivite­lező vállalatok munkáját meg­nehezíti. Az újításokkal kap­csolatban kifogásolta, hogy a felsőbb körök nemtörődömsége miatt az újítóknak elmegy a kedvük mindenféle kezdemé­nyezéstől. Kérte, hogy a szak- szervezet minél sűrűbben vé­gezzen balesetelhárítási szem­léket. Csizmeg Józsefné elv­társnő a dolgozó nők munka- körülményeinek megjavítását sürgette. Javasolta: vizsgálják meg a gyakran előforduló női megbetegedések okait és szer­vezzenek egészségügyi előadá­sokat a nők részére. Mihovácz Béla elvtárs a Területi Bi­zottság mellett 1958-ban meg­alakult műszaki gazdasági bi­zottság munkáját és az SZMT Műszaki Értelmiségi Klub­nak a célkitűzéseit ismertette, majd kérte: a szakszervezet a SZOT-on keresztül sürgesse meg az új egységárak megál­lapítását, illetve azoknak a vállalatokkal való közlését. Máy József elvtárs az SZMT titkára hangsúlyozta, a vá­lasztmány olyan időben ülé­sezik, amikor az SZKP XXI.! kongresszusát tartja és nem­csak a szovjet, hanem a ma­gyar dolgozóknak is hatalmas perspektívát nyújt. Közölte, hogy a szakszervezet az üze­mekben ankétot kíván ren­dezni, amelyre meghívják majd a gazdasági vezetőket és az üzemi tanácsokat, hogy az együttműködés lehetőségeit és a két szerv közötti problémá­kat megvitassák. Bejelentette, hogy felsőbb körökben már intézkedtek, hogy az újítá­sokra nagyobb gondot fordít­sanak, majd a munkaverseny nyilvánosságának biztosításá­ról szólott. Kótzián .Raymund elvtárs bírálta a szakszervezet megyebizottságát, amiért a Téglagyári Egyesülés központi termelési értekezletén több­szöri meghívás ellenére sem képviseltette magát. PappElek elvtárs elmondotta, hogy jól bevált a szállásokon való el­beszélgetés a politikai és napi eseményekről. Rövidesen mun­kásgyűléseket rendeznek, me­lyen ismertetik a munkásosz­tály helyzetét, az országgyűlés munkáját, valamint az új nyugdíjtörvényt. Dr. Vörös Márton és Kurucz Sándor elv­társ a fiatalok politikai neve­lésének fontosságára hívta fel a figyelmet. A felszólalások elhangzása után az építők szakszervezete az 1958-as évben jó szakszer­vezeti munkát végzetteket megjutalmazta. 18-an pénz- és tárgyjutalomban, 10-en pedig írásbeli dicséretben részesül­tek; P. J. . Mit tartalmaz a tízhónapos terv? Ismeretes, hogy a megyei pártbizottság az elmúlt évben is nagy gondot fordított a munkásosztály, mindenekelőtt a bányászok élet- és munka- körülményeinek megjavításá­ra. A felülvizsgálatot gyors és hathatós intézkedések követ­ték. Most, a pártnak a mun­kásosztály helyzetéről szóló határozata szellemében, ismét újabb intézkedések történ­nek. Felmérik a megye lakás- helyzetét s ennek kapcsán lilgrat a latásépités táilall limaiját különös figyelemmel a mtm- káslakta kerületek, a város- perem és a város szépészeti, egészségügyi követelményeire. Arra törekszik, hogy a vál­lalatok a lakásépítési terveket jó minőségben, határidő előtt teljesítsék. A tanácsok mel­lett munkásokból álló társa­dalmi bizottság alakul a la­kások gondos, a jogos igénye­ket alapulvevő elosztására. A város belterületéről fokozato­san kiköltöztetik a raktára­kat, a nagykereskedelmi vál­lalatokat, s a felszabaduló he­lyiségeket, üzleteket lakások céljára alakítják át. Közismert a város tisztaságának problé­mája; a népfront’ irányításá­val nagyarányú tisztasági ak­ció kezdődik, amely remélhe­tőleg majd alapvető változást hoz. ! A bányászok egészségének megvédésére átfogó terv ké­szül. Ebben nagy szerep jut Harkányfürdőnek, ahol fejlesz tik a szanatóriumot és a für­dőt. Ebben majd nagy szerepe lesz a megyei képviselőcso­portnak is. Pécsett tovább bő­vül a bolthálózat, különösen a peremvidéken és megoldódik a sokat kifogásolt záróraidő is, alkalmazkodva a vásár­lók igényeihez. Az év köze­pére elkészül a sellyei járás általános fejlesztésének terve; A megyei pártbizottság gon­doskodik arról, hogy a televí­zió® közvetítő állomás minél előbb megkezdje a rendszeres adást; Ebben az évben előkészíti több, csak jövőre megvalósu­ló létesítmény tervét és • az! a kormány elé terjeszti. A jövő lakásépítése a korszerű gépesítésen és az előregyár­tott elemeken alapszák. Ezért elkészül a panell-kombán át, a terveket a minisztérium jóvá is hagyta. Különböző kondi­cionáló berendezések felszere­lésével tisztítják és óvják majd a város mór amúgyis szennyezett levegőjét. Bővül a posta telefonközpontja, a munkáslakta kerületekben szaporítják a nyilvános állo­mások számát.­Falun ebben az évben is a mezőgazdasági termelés nagy­arányú növelése és a terme­lőszövetkezeti mozgalom fej­lesztése a fő feladat. A ko­rábban eredményes patronázs mozgalommal szoros kapcso­lat épül ki az üzemek, az ál­lami gazdaságok, gépállomá­sok és a termelőszövetkezetek között. Ez a kapcsolat is min­den bizonnyal elősegíti majd a termelőszövetkezeti mozga­lom megszilárdítását. Már áp­rilisban megvizsgálják a zöld­ségtermelés és a város ellá­tásának fokozására hozott ko­rábbi határozat végrehajtását, időközönként napirendre tű­zik a mezőgazdasággal kap­csolatos vállalatok politikai és gazdasági tevékenységét. A megyei pártbizottság hatható­sabb támogatást kíván nyúj­tani az 1958-ban alakult új termelőszövetkezetek gazda­sági és politikai megerősödé­sére. A községek fejlesztésére mindenütt a megyei pártbizottság három éves terve szabja meg. Ebben az évbeli gondoskodnak arról, hogy a munkáslakta kerüle­tek — Meszes, nyugati város­i-ész — kulturális ellátottsága megjavuljon. Több intézkedés születik a munkásszállások helyzetére vonatkozóan is, ahol a tapasztalatok szerint nem kielégítő a politikai és kulturális nevelés. A nemze­tiségi kultúra fellendítése ér­dekében német és délszláv na­pokat rendeznek a megye kü­lönböző községeiben, ezenkí­vül megrendezik az ormánsá­gi napot. Az épülő egyetemi város távolabbi és napi gond­jainak kiküszöböléséhez tevé­kenyen hozzájárul a megyei képviselőcsoport is. A megyei pártbizottság határozata értel­mében. nemrég fejeződött be a szülőd munkaközösségek tevé­kenységének felülvizsgálása, s az ezzel kapcsolatos intézke­dések sok segítséget nyújta­nak az iskola és a szülők kap­csolatának megjavításában. A terv bő helyet szentel a párt-, állami ős társadalmi szervezetek politikai, gazda­sági munkájának is. hogy irányításukkal sikeresen meg­oldjuk a megnagyobbodott feladatokat; A különböző tennivalókról és elgondolásokról külön rész­lettervek, javaslatok készül­nek illetékes helyeken. A me­gyei pártbizottság ugyanis a temérdek éa nagy munkát igénylő tervet a különböző állami, tömeg- éa társadalmi szervezetek szoros együttmű­ködésével odrja meg. Lehetet­len is lenne másként dolgoz­ni. A párt a különböző kérdé­sekben összegyűjti, kikéri az illetékes vezetők, munkások véleményét, m a helyzet, a le­hetőségek és a szükségletek pontos számbavétele után ki­jelöli a feladatokat, Termé­szetese hogy a lakásprogram elkészítése a tanács, vala­mint az illetékes szakemberek dolga, az egészségügyi teendő­ket pedig az egészségügyi szervek oldjál# meg. A megyei pártbizottság a tervek megva­lósítására mozgósítja a társa­dalom erőit. Természetesem, münden terv annyit ér, amennyit megvaló­sítanak belőle. A megyei párt bizottság ezért gyakran napi­rendre tűzi egy-egy részét; elemé 6 éne szóló kteégpoliai össze a lakosság véleménye alapján. Ezek a programok helyi erő­ből és a megyei költségvetés­ből oldanák meg a községek fejlesztését. A kulturális és tudományos élet területén lévő feladatokat art célozza, hogy a munka jobb legyen, közben is segít­sen elhárítani az esetleges akadályokat, lemérje egy-egy korábbi határozatának helyes­ségét. A zöidségtermesztésre vonatkozó határozat végrehaj­tását hamarosan tüzetesen megvizsgálja, a megismert ta­pasztal atofcat hasznosítja a továbbá munkában. Csak a tervszerű és következetes el­lenőrzés biztosítja, hogy a he­lyes terv minden, pontja idő­ben teljesüljön, a feladatok ne sikkadjanak el. Ugyanak­kor az ellenőrzés kiterjed a megye fejlesztésére kapor, költségvetés helyes felhasz­nálására ía Köztudomású, hogy Baranyában népgazdasá­gi szempontból is igen fontos létesítmények épülnek, a be­ruházások összegét tekintve megyénk országosan harm,, - dák helyet foglal el. A me­gyei párt bizottság időről-időit számba veszi, hogy a biztosí­tott összegeket a lehető leg­jobban, leggazdaságosabban, használják fel a kitűzött cé­lokra, a különböző objektu­mok építését határidőre fejez­zék be és a lakosság szolgá­latába állítsák. A megyei pártbizottság ter­ve megyénk újabb fejlődésé­nek képét vetíti elérik. A sze­rény, de mégis jelentős cél­kitűzések megvalósítása a me­gye valamennyi dolgozójának szebb és jobb életét mozdítja elő B. J.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom