Dunántúli Napló, 1959. február (16. évfolyam, 27-50. szám)
1959-02-25 / 47. szám
4 NAPLÓ 1959. FEBRUÁR 24. Iraki kormánykiílilöttség utazott a Szovjetunióba Bagdad. (MTI). A Szovjetunió és az Iraki Köztársaság kormányának megállapodása értelmében kedden Bagdadból repülőgéppel Moszkvába indult az Iraki Köztársaság gazdasági kormányküldöttsége a szovjet—iraki gazdasági és műszaki együttműködés egyezményének megkötésére. A küldöttség vezetője Ibrahim Kubba nemzetgazdasági miniszter, tagja az egészségügyi és az építésügyi miniszter. Ú;abb amerikai összeesküvés Irak ellen Beirut (TASZSZ): Mint az A1 Ahbar című beiruti lap közli, az Egyesült Államok utasítására az iraki Baath Párt képviselői és a Dasmakok között megállapodás történt az Iraki Köztársaság-ellen es aknamunka összehangolásáról. A lap szerint már szétfcüldték a megfelelő utasításokat, hogy összefogott erővel készítsék elő Hruscsov elvtárs beszéde választói előtt Iraki Köztársaság között — (Folytatás az 1. oldalról) látogatása ezzel előmozdítaná a feszültség enyhítését világszerte“ — mondotta Hruscsov, majd hozzáfűzte: a szovjet kormány kész rá, hogy barátsági és megnemtámadási szerződést írjon alá Nagy-BritanniávaL — „Húsz esztendőre, vagy ha az angol vendégeink úgy akarnák, akár ötven évre, vagy ennél is hosszabb időre szóló szerződést írhatnánk alá" — jelentette ki. i „Az angolok barátaivá válván, szeretnénk egyúttal barátaiknak barátaivá is válni“ — mondotta Hruscsov. Hruscsov foglalkozott a szovjet—iráni kapcsolatokkal is s ezeket nagyon rossznak nevezte. Hozzáfűzte: e kapcsolatokat nem szabad továbbromtani. Hruscsov bírálta az iráni- amerikai szerződéstervezetet, amely nem felel meg az iráni nép érdekeinek. A Szovjetunió és az Egyesült Arab Köztársaság kapcsolatairól szólva, Hruscsov hangsúlyozta: nem válhat valóra bizonyos köröknek az a vágya, hogy megbontsák a két ország baráti kapcsola telt. Kijelentette: megelégedéssel töltötte el Nasszer elnök portsaiéi nyilatkozata. „A jövőben is erősítjük baráti kapcsolatainkat, s a jövőben is azok mellett állunk, akik népük, hazájuk néinzeti erőinek fejlődéséért küzdenek“ — hangsúlyozta Hruscsov. Nagyon jó kapcsolatok alakultak ki a Szovjetunió, s az állapította meg Hruscsov, s tovább fejlesztjük őket. Segíteni fogjuk az Iraki Köztársaságot mindennel, amivei csak tudjuk, mert ez nem sérti senki érdekeit hanem csupán elősegíti az egyetemes békét — állapította meg Hruscsov, s így fejezte be beszédét: A Szovjetunió Kommunista Pártjának és a szovjet népnek egy célja van: a kommunizmus felépítése. A szovjet nép szereti pártját. A párt ezt a szeretetet a nép iránti hűségével szolgálta meg. Az elkövetkező választások minden bizonnyal újólag kinyilvánítják majd, hogy a szovjet nép egységesen tömörül a kommunista pártja köré. Londonban közzétették a ciprusi kerekasztal-értekezlet határozatait ismertető Fehér Könyvet a további összeesküvéseket és terrorcselekményeket Irak területén. Az iraki Dásnák Párt és más reakciós csoportok sok képviselőjét kémkiképzésben részesítik az Egyesült Államokban, Nyugat-Németország- ban és Törökországban. London (MTI): Londonban hétfőn tizenöt oldalas Fehér/ Könyvet tettek közzé, amely részletesen ismerteti a múlt héten megtartott angol—görög —török hármas értekezletnek a ciprusi kérdés megoldására hozott határozatait — jelenti a Reuter. A Fehér Könyv közűi, hogy a „szükséges szerződések“ aláírásától számított három hónapon belül megalakul a független Ciprusi Köztársaság. Ezek a „szükséges szerződések“ a következők: 1. Szerződés a Ciprusi Köztársaság, Görögország, az Egyesült Királyság és Törökország között, amely szerződés szavatolja Ciprus függetlenségét, területi sérthetetlenségét és leendő alkotmányát. azonban, hogy a külügy-, a hadügy-, vagy a pénzügyminiszteri tárcák valamelyikét török nemzetiségűnek kell betölteni. A közalkalmazottak 70 százaléka görög, 30 százaléka török nemzetiségű lesz. A Ciprusi Köztársaság kétezer főnyi hadsereget tart fegyverben, amelyen belül a nemzetiségek aránya a következő: 60 százalék görög és 40 százalék török. Nyugtalanság Panamában New York (TASZSZ). Az amerikai sajtó közli, hogy Panama városában feszült a helyzet, s nagy a nyugtalanság. A feszültség február 18-án kezdődött. Ramon Pereira, a helyi rádió .riportere visszaélésekkel vádolta a városi tanácsot. A városi tanács egy tagja erre behatolt a rádió épületébe és két hívével megverte Pereirát. Ugyanezen a napon több ezer felfegyverzett panamai tüntetett a városháza előtt, követelte a törvényhatóság feloszlatását, s a visszaélések elkövetőinek megbüntetését. A tüntetők rendkívüli polgári bizottságot alak%ottak, s ideiglenes városi tanácsot választottak. Az ideiglenes városi tanács február 20-án letette az esküt a rendkívüli városi bizottság előtt S február 21-én ülést akart tartani. A New York Times jelentése szerint ékkor katonákkal megrakott teherautók vették körül a városházát, s a fegyveres erők eltávolították a városháza épületéből az ideigle- lenes városi tanácsot. Február 21-én a kormányzó új városi tanácsot nevezett ki. Ez már a harmadik tanács, amely igényt tart a főváros igazgatására. A tanácsnak három bankár és több kereskedő a tagja. Február 22-én a város üzleti negyedében ismét több ezer ember gyűlt össze. A városháza közelében katonák állták útját a tömegnek. A város életét megbénítja a sztrájk. A bankok és az üzletek zárva vannak, csupán az élelmiszerüzletek árusítanak. Az amerikai katonai hatóságokat szemlátomást nyugtalanítja a panamai helyzet. A New York Times közü a Panama-csatorna övezetéből, hogy az ottani amerikai haditengerészet hadgyakorlatot tart. A hadgyakorlaton 1300 ejtőernyős vesz részt. 2. A Ciprusi Köztársaság, Görögország és Törökország katonai szövetségi szerződése. Ez a két szerződés alkotmányjogi hatállyal bír majd. A Fehér Könyv hangoztatja, hogy „nem engedhető meg Ciprusnak akár teljes, akár részleges egyesülése bármely más országgal, vagy a sziget felosztása két független ál- ’amra. A leendő Ciprusi Köztársaság alkotmányának sarkalatos tételeit 27 pontban ismerteti a Fehér Könyv, Ezek szerint a Ciprusi Köztársaság elnöke ciprusi görög, alelnöke pedig ciprusi török nemzetiségű lesz. A Ciprusi Köztársaság hivatalos nyelve*a görög és a török. A végrehajtó hatalom az elnököt és az alelnököt illeti meg. A minisztertanácsban hét görög és három töcrök nemzetiségű miniszter lesz, úgy A csendőrség és a rendőrség létszáma összesen kéteze: fő lesz, hetven százalékban görögökből, 30 százalékban pedig törökökből. A Fehér Könyv bejelenti hogy az angol kormány Ciprus szigetének két térségét katonai támaszpontként továbbra is megtartja a kizárólagos brit szuverénitás alatt. A Fehér Könyv függelékber felsorolja Nagy-Britannda jogait az angol szuverénitás alatt maradó területeken. A függelék szerint Nagy- Britannia „a gyakorlatilag lehetséges legkorábbi időpontban“ átruházza a hatalmat a Ciprusi Köztársaságira. Nicosia: A ciprusi angol kormányzat hétfőn este a hivatalos lap külön kiadásában közölte, hogy eltörölték azt akii lönleges rendelkezést, amelv szerint bizonyos bűncselekményekre kötelezően halálbüntetést kell kiszabni. Újabb lecke Amerikában viták folynak a munkához való jogról. Ezt olvasva az ember agyában felötlenek a munkásosztály sok évtizedes harcai a megélhetésért. A dolgozó számára a munka kenyeret jelent, amely a kapitalizmusban mindig veszélyeztetve van, a konjunktúra alakulásától függ. Jelenti a megélhetést, a létbiztonságot, melyet a kapitalizmus nem tud nyújtani a sok-sok millió munka- nélkülinek, akiknek elkeseredett harca néha kirobban, mint például Budapesten is 1930-ban, amikor tízezrek meneteltek fenyegető elszántsággal, mindent túlharsogva: „Munkát, kenyeret!” követelésükkel. Hát igen, a munkásoknak a mindennapi kenyeret soha nem az isten adta, mindig harccal kellett kicsikarnibk a tőkésektől. At is siiklanámk e hír felett, természetes, hogy Amerikában is küzd a munkás- osztály a létbiztonságért. De micsak, a munkához való jog szószólói a tőkések (!), ők kezdik Amerikában hangoztatni ezt a követelést. Káprázik a szemünk, vagy nem jól hallunk? De megdöbbenésünk csak egy pillanatig tart, feltárul előttünk a tőkésosztály fortélya, hihetetlen aljassága és cinizmusa, mint mindig, ha a mindenható profit megvédéséről van szó. A tőkések harcba indultak a munkához való jogért — a sztrájktörők, munkásárulók számára: ezt szeretnék törvénybe foglaltatni. A munkásosztály a kapitalizmusban kizárólag egyetlen erővel, hatalommal rendelkezik: a szervezettségével. S a burzsoáziát még a politikai hatalom birtoklása mellett Is zavarja ez. Nem tudják teljes egészében élvezni a tömeges munkanélküliség gyümölcsét, tudniillik, hogy a létbizonytalanságba taszítottak éhbérért is vállalják el a munkát, szorítsák le a béreket, mely a profit nagyságára, mint ismeretes, áldásosán érezteti hatását. De ezek a makacs munkások, holmi szervezkedéssel és összefogással akadályozzák ezt, nem akarják engedni, hogy a munkásárulók a többi dolgozó rovására létminimum alatti bérért is dolgozzanak. De, hiszen ez erőszak! Az emberi jogok, a munkához való jog megsértése — kiáltják a tőkések. Nosza, fel a „nyugati demokrácia”, a „szabad világ” védelmére. Foglaltassuk törvénybe a munkához való jogot. No, természetesen nem arról van szó, hogy mindenkinek munkát kell biztosítani. Csak azt kell elérni, hogy se szakszervezetek., se sztrájkbizottságok, se más szervek ne akadályozzák bizonyos elemek „szabad” feltételekkel vállalt munkáját, azaz, semmi se akadályozhassa a szrájkletörést, a munkabérek leszorítását. Vajon meglepte-e a tőkéseket, hogy a demokrácia ilyen kiterjesztése, az a fajta munkához való jog az amerikai munkások éles ellenállását váltotta ki? Nem újság a történelem tanúsága szerint, hogy olyan jelszavakat, melyek a munkásmozgalomban születtek, a tőkésosztály kisajátít és cinikusan meghamisít. Az egész eset csupán azért figyelemre méltó, mert újabb leckét szolgáltat számunkra, hogy mi is a nyugati demokrácia, az úgynevezett „szabad viliág”, Minél nagyobb szabadságot biztosítani a kizsákmányolás, a profit növelése számára. H. A. Oj# KntiMinr mejtaélésre kerül sor Moszkva (Reuter). Megváltozik a Moszkvában tárgyaló Macmillan szerdai programja. Macmillan kérésére elmarad a szerdára tervezett vadászat, mert az angol miniszterelnök újabb nem hivatalos beszélgetést-óhajt folytatni Hruscsov- val. Hétfőn este Macmillan viszonozta Hruscsov 1956. évi angliai látogatásakor kapott ajándékokat. Macmillan Hruscsovnak egy XVIII. századbeli könyvszekrényt és két ezüst gyertyatartót ajándékozott, Hruscsov íeleségének pedig ezüst teáskészletet és tálcát, tizenkét- személyes porcelán teáskészletet, valamint két ír vászonabroszt, tizenkét asztalkendővel. Gromiko feleségének Macmillan 24 személyes csiszoit üvegkészletet ajándékozott. A Reuter moszkvai tudósítójának értesülése szerint Macmillan és Hruscsov hétfői megállapodása értelmében Moszkvában tájékozódó jellegű megbeszélések kezdődtek, amelyek megelőzik a kulturális kapcsolatokkal foglalkozó hivatalos szovjet—angol tárgyalásokat. István erre sem válaszolt, csak nézte az asszonyt csendesen. — Meg aztán majd csak könnyebb is lesz.. ha megváltozik a világ — folytatta Ilona. Erre már elöntötte Istvánt a méreg: — Ugyan már, ne légy olyan buta! Vedd tudomásul, ha megváltozna a világ, hát neked nem lenne egy négyszögölnyi földed sem! Bakó Náci úgy visszavenné, mint a pinty! — Nem venné vissza! — replikázott az asszony. — Már a nevemre is íratta' Meg ne gondold, hogy ingyen adja — hangjából érződött, hogy saját magát igyekszik meggyőzni. — Megfizetem én azt az utolsó fillérig. — Vgy? — kérdezte István. *— Hát még nem fizetted ki teljesen. — Nem. — Aztán mondd csak, mikor íratta rád a földet? Az asszony gondolkodott. — Lássuk csak... 1949-ben — válaszolta rövid szünet után diadalmasan. , — ffs mennyit fizettél ki a vételárból? — Azt így nem tudnám pontosan megmondani, de Náci bátyámnál fel van írva minőién pontosan. Nem csap az be engem. — Nem-e? — kérdezte kissé gúnyos hangon István. — És ha becsap?! Mi közöd van hozzá — kiáltott fel szikrázó szemekkel az asszony. — De nagyon törődsz most egyszerre velem. Idáig eszedbe se jutottam, felőled meg mások felől is akár éhen fordulhattam volna fel... Miért akarsz most összeveszíteni apáddal — sírta el magát — miért? O adott hajlékot nekem, ő karolt fel, amikor senki sem törődött velem! — Hirtelen meggyorsította lépteit és otthagyta a meglepetéstől szóhoz sem jutó embert. István megdöbbenve hallgatta Ilona kitörését. Olyan keserű düh lepte meg tehetetlenségének tudatában, hogy egy lépést sem tudott tenni a távolodó asszony után. — Ahelyett, hogy elkaptam volna a derekát és megmondtam volna neki, hogy: gyere velem, elmegyünk innen és újra kezdünk mindent, ahelyett elkezdek vele vitatkozni, mint egy (merek — dühöngött magában. És csak állt egyhelyben, cipője sarkával mély lyukat vágott a földbe. — Ez a föld ez is valakié... — suttogta maga elé. — Most már másodszor áll a boldogságom útjába a föld, ez az átkozott föld, a tulajdon..« Negyedik napja tartózkodott már István a faluban, de még mindig nem tudott rájönni, hogy mostohaapja tulajdonképpen miért is hivatta haza. Azt már látta, hogy Bakó Náci csúnyán kijátszotta azokat a szerencsétleneket, akiknek földet adott el annak idején, 1948—49-ben. Azt is tudta, hogy a vén ember csak azért nem került kuláklistára, mert papíron mindössze nyolc hold földje volt. (Valójában pedig ötvenhárom katasztrális holdon uralkodott.) Csak azt nem értette István, hogy sem a pártszervezet, sem pedig a tanács nem vette észre, hop milyen disznóság megy végbe a Bakó Náci portáján. A felszabadulás utáni falu életét nem ismerte István, de azért mégis furcsának tartotta, hogy itt még kísérlet sem történt tsz-alakításra. Hiszen a lakosság, összesen vagy 450 lélek, túlnyomó része öt-tíz holdas, jelentékeny számban vannak két-három holdasok is. S ha valaki felvilágosította volna őket, csak megpróbáltak volna valamit. — Igaz — gondolta — mióta itthon vagyok, mást sem hallattam, mint a beszolgáltatásokról szóló panaszokat. Mindenki jajgat, hogy kibírhatatlanul súlyos terhet jelent a leadás. — Mindenünket elvisznek öcsém — mondotta neki minap egy tizenötholdas gazda — annyink se marad, ameny- nyit jövőre elvethetünk. Éhen fogunk pusztulni, meglásd! De ugyanez az ember, fél óra múlva már azzal dicsekedett, hogy az elmúlt hónapban vásárolt a fiának tizennyolc ezerért Pannónia motorkerékpárt, meg hogy ki szeretné cserélni a meglévő villany darálóját egy nagyobbra. íí — .4z isten se tud ezeken eligazodni — dühösködött István. — A felszabadulás előtt csak a Kalmár Zsigának volt darálója ebben a faluban, most huszonnyolc van — dicsekedtek neki. Meg aztán, arra ő maga is jól emlékezett, hogy az ő idejében csak öt háznál volt bicikli, most meg annyi motor dübörög itt a köves úton, hogy hirtelenjében össze sem 'lehetne számolni. Mióta itthon van már, két teherautót is látott, amelyeken hazaszállították a Pécsett vásárolt gyönyörű, modern bútorokat. — Jobban élnek, mint azelőtt, nem vitás — döntötte el magában. — Sírnak, panaszkodnak, de jobban élnek... de ha közöltén gazdálkodnának, még jobban élhetnének — fűzte tovább gondolatait. (Folytatjuk.) Jogi tájékoztató • Mai tájékoztatónkban a továbbtanuló dolgozókat megillető kedvezményekről tájékoztatjuk olvasóinkat, amelyeket a Munka Tőr- : vénykönyve biztosit. ! Azoknak a dolgozóknak, akik munkájuk ellátása mellett középiskolai, szakiskolai vagy főiskolai tanulmányokat folytatnak, tanulmányi (vizsga) szabadság jár. E dolgozók részére munkaidőkedvezményt is lehet biztosítani. A szabadság, valamint a munkaidő- kedvezmény feltételeit és mértékét külön szabályok határozzák meg. A továbbtanuló dolgozók közül: a) az általános Iskolában továbbtanulókat évenként három munkanap, b) a középiskolában és az azzal egytekintet alá eső iskolában továbbtanulókat évenként, az egye temre előkészítő tanfolyamokon és az egyetemek (főiskolák) esti tagozatain továbbtanulókat a félévi vizsgák előtt hat munkanap, c) az egyetemre előkészítő tanfolyamokon és az egyetemek (főiskolák) esti tagozatain továbbtanulókat az évvégi vizsgák előtt, valamint az államvizsgák (végszigorlatok) előtt tizenkét munkanap tanulmányi szabadság illeti meg. A levelező oktatásban résztvevő dolgozókat az előbbiekben foglaltakon felül évenként általános iskola esetében három, gimnázium esetében hat, technikum, főiskola és egyetem esetében pedig tizenkét munkanap tanulmányi szabadság Uletl meg. Az egyetem. Illetőleg a főiskola javaslatára a félévi és évvégi tanulmányi szabadságot a dolgozó részére az előzőkben felsorolt és a rendelet által felsorolt kereten belül attól eltérő beosztásban Is ki lehet adni. A tanulmányi szabadságot egy naptári éven belül a dolgozó évi rendes szabadságának tizenkét munkanapot meghaladó részére be kell számítani.' A tanulmányi szs badságot a vizsgák után kiad: nem lehet. A továbbtanuló dóig zókat nem szabad éjszakai m szakba, továbbá olyan munkakö be beosztani vagy «áthelyezi amely tanulmányaik folytatását g tolná. A tanítási napokon, Illetőleg h napokban tanulás érdekében a továbbtanulókat a napi rend munkaidő befejezése után sem ti! munkával, sem más feladatt megbízni nem szabad. A továb tanuló dolgozó a tanulmányok b fejezésétől a végszigorlat, Illet leg az államvizsga letételéig, le feljebb azonban az utolsó egyet ml félév végétől számított hat h napig nem szabad rendszerest túlmunkára vagy az állandó mu kahelyén kívül hosszabb ideig ta tó munkára (kiküldetésre) Igén bevenni. Továbbtanuló dolgoz fegyelmi határozattal sem leh tanulmányai folytatását akadályo munkakörbe áthelyezni. Azt a dolgozót, aki a a továb tanulók részére biztosított kedve ményeket lgénybeveszl és enni ellenére az előadások látogatás elmulasztja, a vállalat Igazgató az Iskola kérésére köteles fegye ml úton felelősségre vonni és eze felül minden esetben köteles 1 vonni a munkabéréből a mulaszt*: Időre járó részt. A tett Intézkedő ról az iskolát értesíteni kell. voltak azok a fogfontosat rendelkezések, amelyeket tud Roll. Ez azonban nem jelenti aj hogy a most adott tájékoztat! teljes fti minden részletre kitérje Itt csak az alapvetően fontos i lényeges részeket ismertettük. ^ t Ma és minden szerda déluti *7* éráig Jogi és SZTK-tanác adást tartunk szerkesztő égünkbt (József Attila ii. io. sz. íí. emel. :>•). A tanácsadás díjtalan.
