Dunántúli Napló, 1959. február (16. évfolyam, 27-50. szám)
1959-02-22 / 45. szám
MM. FEBRUAR 22. NAPLÓ 3 Megyénk ipara a múlt évben jelentős eredményeket ért el, termelése az azt megelőző legmagasabb 1955. évi termelést Is négy százalékkal meghaladta. Az 1959-es év első hónapja viszont a vártnál gyengébb eredményekkel zárult. A megye és Pécs város szocialista ipara a tervét csak 98.2 százalékra teljesítette. Ennek oka a minisztériumi ipar 97.9, a szövetkezeti ipar 83.6 százalékos tervteljesítése volt. A minisztériumi iparban a fontosabb cikkek termelésénél a villamos energia, az égetett tégla, égetett mész, porcelánszigetelő, bőrcipő, felső bőr, bőrkesztyű, liszttermelésben mutatkozott lemaradás. A feketeszén, a világítógáz, a kenderfonal, a bőr keményáru, a sör stb. termelése megfelelően alakult. Mindez arra figyelmeztet, hogy ebben és a következő hónapokban az elmúlt havinál jobban kell megszervezni a munkát és szorgalmasabban kell dolgozni Több mint kétezer bányász] tanul az idén A pécsi bányaüzemek fejlesztése, a bányaüzemek műszaki színvonalának emelése céljából az utóbbi években számos igen jelentős intézkedés történt. A bányaüzemek termelésének növelését új aknák mélyítésével, a bányászok munkájának megkönnyítését ikorszerűbb bányaművelési és biztosítási módok bevezetésével segítik elő. A fejlettebb technika és technológia bevezetése pedig űj, a modern technikát és technológiát is jól ismerő szakmunkások, műszaki közép káderek képzését teszi szükségessé. A pécsi bányákban — ahol a szakmunkás-utánpótlás korábban igen sok gondot oko- l'/.ott — erről nem is feledkeztek meg. Az idén előreláthatóan több mint kétezer pécsi bányász — csillés, vájár, aknász — vesz majd részt rendszeres szakmai továbbképzésen. A csillések közül legtöbben )a balesetvédelmi tanfolyamo„Ut a jövőbe“ könyvkiállítás Február 23-án, hétfőn délután hat órakor a Janus Pannonius u. 11. szám alatti nagyteremben „Ut a jövőbe” címmel könyvkiáUítás nyűik. A kiállítás a legutóbbi évek szovjet tudományos és technikai eredményeinek irodalmát mutatja be. Az ünnepélyes megnyitóin a beszédet Dombi Béla, a peda- " gógiai főiskola tanára mondja, t aki a vendégeket végig vezeti j a kiállításon és a különböző | technikai és tudományos ered- I menyeket és az arról ldállí- ! tott irodalmi műveket ismer- • tetni fogja. A kiállítás könyvei között í a szovjet matematikai, fizikai, I kémiai szakikonyveken kívül ? külön rész foglalkozik a kiber- J netikával, az automatikával, a ♦ telemechanikával, atomfiziká- : val, a szputnyikok és a ráké- ták irodalmával és az idevágó szépirodalmi résszel, tudományos fantáziaregényekkel és azokkal a költeményekkel, amelyekre ezek a nagy felfedezések a szovjet költőket ih- lették A kiállítás február 24-től március 9-ig naponta 9—19 óráig lesz nyitva. A kiállítás termében könyvárusítás is folyik. Rendezik a Magyar- Szovjet Baráti Társaság, a. Megyei Könyvtár, az Egyetemi j Az idén húsz tanfolyamon kö- Kömyvtár, az Idegen Nyelvű í rülbelül nyolcszáz vájár vesz Könyvtár és az Állami Könyv- terjesztő Vállalat, kon vesznek részt, mivel az idén harmincnégy ilyen tanfolyamot szerveznek. Azoknak a csilléseknek pedig, akik már legalább hatszáz csapatcsillési műszakkal rendelkeznek, a magatartásukkal, szorgalmukkal, szakmai hozzáértésükkel kiérdemelték, hogy szakmunkásokká váljanak, tizenegy vájártanfolyamot tartanak. így ebben az évben a Pécsi Szénbányászati Tröszt három bányakerületében körülbelül há- romszáznegyven-háromszázöt- ven új vájárt képeznek ki. A vájártanfolyamok anyaga nagy részt megegyezik a korábbi vájártanfolyamok anyagával azzal az eltéréssel, hogy most már a tanfolyam résztvevőinek a korszerű biztosítási elemek használatát, a porvéde- lemmel kapcsolatos teendőket is ismemiök keik Az idén kiképzendő mintegy háromszázötven új vájár — a vájáriskolából kikerülőkkel egyetemben — számbelileg biztosítani fogja a pécsi tbányaüzemek számára szükséges szakmunkásokat. Ahhoz azonban, hogy a sokoldalúan képzett, megfelelő szakmai gyakorlattal is rendelkező szakmunkások száma is emelkedjék, mást is kell tenni. A pécsi bányaüzemekben jelenleg a vájárok számára ötévenként tartanak továbbképzést. részt ilyen továbbképzésen. Ez a továbbképzés azonban rendszerint az ABBSZ utasításainak felelevenítését jelenti — új szakmai ismereteket nem ad. A pécsi tröszt vezetői éppen ezért elhatározták, hogy az idén három, egyenként hetven órás tanfolyamot is szerveznek azok számára, akik a bányákban az újonnan beszerzett nagyteljesítményű fúrógépekkel dolgoznak. A szakoktatási terven kívül négy villamosgépkezelői, három dieselmozdonykezelői, két légmozdony kezelői és két akkumulátoros mozdonykezelői tanfolyam megszervezését is előírja. Az idén a fizikai munkások továbbképzése mellett a műszaki középkáderek, az aknászok továbbképzésére is sor kerül. Az aknász továbbképző tanfolyamokat mindhárom bányakerületben megszervezik valamennyi aknász kötelező részvétele mellett. Az aknász- továbbképző tanfolyamok anyaga a legújabb technológia, művelési és biztosítási módok ismertetése lesz. A tanfolyamok tematikáját a Pécsi Szénbányászati Tröszt főmérnöke dolgozza ki, a tanfolyamokon az előadásokat pedig a bányaüzemek vezető műszakiai tartják. A tanfolyam irányításáért minden bányaüzemben a főmérnököt teszik felelőssé. Valamennyi aknásznak ezenkívül — ha ennek a kötelességének még nem tett eleget — a robbantómesteri és a bányamentő tanfolyamok anyagából is le kell vizsgáznia; 41 éves a Sz vörös hadserege Az ország egyik legmodernebb istállója épül a kátolyi tsz majorjában. Az istállót teljesen gépesítik, március közepére készül el és másfélmillió forintba kerül. ház ablaka. Az asztal körűi: egyéni parasztok, a pártszervezet és a tanács vezetői. A cél: egy kis beszélgetés. Jobban mondva, barátkozás. Hogy már az első milyen közhangulatot alakított ki, arra jellemző, hogy többen sértődötten panaszkodtak: „Engem miért hagytatok ki“. Eleinte válogatás nélkül hívták meg az embereket. Később jobb gondolatra jutottak: külön-külön invitálták meg a különböző rétegekhez tartozó egyéni gazdákat. A szegényparasztok véleményéből kittont, hogy jól látják a fejlődés útját, csak kezdené el valaki. A közép- parasztok már nehezebben mozdultak. Dicsérték ugyan a nagyüzemet, ám a vége mindig az lett: várjunk még vele. Legtöbbje kiváló gazda volt, istállójukban hat-hét számos állat, elsőrendű földjük, gazdasági felszerelésük. A szerződéses állattartás jövedelméből fél kézzel kifizették az adót. Egyszer-más- kor azért ki-kirukkoltak kérdéseikkel: „Mi lesz az öregekkel, az asszonyokkal, hogyan, miképp segít az állam?“ Türelmes és meggyőző válaszokat kaptak minden kételyükre; Ilyenformán néhány hónap alatt az egész faluval beszélgettek, mindenkinek megismerték a gondolatát. Az elhangzottak persze nem maradtak véka alatt, gyűrűztek a faluban, úgyhogy végülismindenki a szövetkezést emlegette. — A megalakulás után nevetve mesélték, — mondja Szabó Jenő elvtárs, a pártszervezet titkára, — hogy éjjel, a lefüggönyözött ablakok mögött tanácskozott a család és a rokonság. Mindent pontosan kiszámítottak: mennyi az adó most és utána, mennyit kapnak a szerződött jószágokért, hány munkaegységet tudnak szerezni. Azért mi is hallottunk ám a „titkos“ kupaktanácsokról, de hagytuk, emésszék meg a hallottakat.; ä Már senki sem kételkedett benne, hogy Vejtiben hamarosan szövetkezet alakúi. A járást is ilyen értelemben tájékoztatták, ahol tamáskodva csóválták a fejüket. S majdhogy nem nekik lett igazuk. Ugyanis valahonnét elindult és futótűzként terjedt, hogy — ha itt az ideje >— a „szegények“ nem közösködnek a „gazdagokkal“ és fordítva. Ez a megkülönböztetés a Daróczi-pusz- taiakat és a vejtieket jellemezte. A két település ma már együvé tartozik ugyan, csak még nem szokták meg és "külön-külön emlegetik. Nosza, a pártszervezeti tanács közös beszélgetést hívott egybe, ahol sikerült elsimítani a vélt ellentéteket. A földindulás. | Ez a már-már vészessé --------------------! vált hír is arra mutatott, és nem hagyott kétséget afelől, hogy napok kérdése s kimondják a végső szót is. A pártszervezet is az utolsó fordulóra készült. Cs ütörtök este gyűlés. A téma: szövetkezet. Pénteken a déli órákban Szűcs elvtárs, a járási párttitkár lepte meg őket. Annyit hallott már a vejti mozgolódásról, végtére már illő utána nézni, mert tőlük még senki sem járt a faluban. Bricskára ültek és kihajtottak az erdőbe, ahol a gazdák fakitermeléssel foglalkoztak. Még délután három órakor is a hamvadó tűz körül üldögéltek s beszélgettek, vitatkoztak. A szombat esti gyűlés már fordulópont volt. A kommunisták délután ház- ról-házra járva hívták meg a paraszt- embereket. Ketten, Kispunak József és Csordás György még otthon aláríták a belépési nyilatkozatot, Kovács János pedig a gyűlésen. — Nincs több? — kérdezték. Nincs. Pedig legalább negyvenen ültek a padokon, székeken. Vártak. A levegőben egyetlen ki nem mondott kérdés vibrált: ki kezdje? Igen, ki törje meg a jeget a módosabb parasztok közül? Fábián Miska bácsi, hogy elvágja. a gordiusi csomót, elővette szép ceruzáját s a szemük láttára apró darabokra szabdalta. Kihegyezte és sorba rakta az asztalokra. „írják alá egyszerre" ... A kis csonkok érintetlenek maradtak. Hej, de sajnálja most már, persze, ha akkor sikerül, üsse kő azt a ceruzát ... Annyiban azonban megállapodtak, hogy vasárnap délután ismét találkoznak a vendéglőben és akkor majd meglátjuk.;, Vasárnap kora délután még Kovács Jánost nem vették be a rex-partiba, mert „belépett a tsz-be“... Két órakor azonban a falu két legtekintélyesebb gazdája véglegesen döntött: Tótfalusi János és Szabó Jenő aláírt belépési nyilatkozatot tett le az asztalra. Nyolc kommunista is tsz-tag lett. Akkor Tótfalusi Fábián elvtárs vállára csapott: — Miska bácsi, most aztán gyerünk a faluba! — Menjünk! S ezzel az egyezséggel elkezdődött Vejti történetének új szakasza. És egy kicsit tanulságos szakasza is. Ha azt mondom, hogy minden házban népgyűlés volt, akkor talán túlzók. Mert igaz ugyan, hogy az új aláírók mindjárt az agitátorok mellé szegődve mentek a szomszédihoz, de a házba csak ketten léptek be. A többiek az udvaron szorongtak, mutatva, hogy ők már letették a garast, csak követni kell a példát. A templomnál már vagy harmincra szaporodtak. Egy idős parasztember ballagott át hozzájuk a túloldalról. Előtte nap még köpte a markát, hogy őt sosem látják a tsz-ben. Belépési nyilatkozatot kért s mindjárt oda is kanya- rította a nevét. Este a mulatságon harminchét tsz- tag ropta a táncot, vidáman, jókedvűen. Hétfőn este hét órakor százan mondták: legyen Dráva Gyöngye. Éjjel tíz órakor 129 tagot számláltak össze. Ma 146-an vannak. Vejti szocialista község. vejti kommunisták és a szövetkezést támogató pár- tonkívüliek állhatatos, meggondolt és türelmes munkájából született meg a Dráva Gyöngye. Ókét dicséri itt minden s nevüket Hiricsen, Luzsokon, Vajszlóu is emlegetik, sőt követik is őket. Rászolgáltak.; Így voltj A IJ egyvenegy év csupán 1 egy lépést jelenít a történelemben, mégis büszkén vallhatjuk: nincs a világon, — s a történelemben sem találunk rá példát — még egy hadsereg, amely ily rövid idő alatt olyan világtörténelmi győzelmekkel dicsekedhetne, mint a Szovjetunió dicsőséges vörös hadserege. Ezen a napon nemcsak a szovjet nép, hanem az egész haladó világ, köztük mi magyarok is, a hála mély érzésével gondolunk a szovjet anyák hős katonafiaira; azokra, akik 1945-ben felszabadították hazánkat a hitleri fasiszták és magyar csatlósaik zsarnoki rendszere alól, azokra, alak 1956 novemberében internacionalista kötelességüket teljesítve segítettek az ellenforradalmi lázadás leverésében, Homnét fakad, miből táplálkozik e hadsereg óriási erkölcsi, politikai, technikai fölénye? A nagy Lenin kovácsolta szovjet hadsereg 41 évvel ezelőtt a leghaladóbb eszméket, a marxizmust— leninizmust, az ember ember által való kizsákmányolás, az elnyomás és szolgasors megszüntetését, a dolgozó milliók felszabadítását, az új szocialista társadalmi rend megteremtését írta zászlajára. Ez azt is jelenti, hogy e hadsereg nemcsak a szovjet haza, nemcsak a szovjet nép békés alkotó munkájának, függetlenségének védelmezője. Harcai — mint a történelem során láthatjuk — az egész emberiség haladását, a világbéke fenntartását szolgálja. A szovjet katonákat áthatja a világ minden dolgozója iránt érzett tisztelet és megbecsülés, legyen az amerikai, francia vagy bolgár, fekete bőrű, vagy fehér, A proletár szolidaritás magasztos eszméjét, azt a páratlan erkölcsi erőt, amely a vörös hadsereget jellemzi, a Szovjetunió Kommunista Pártja ápolja. A szovjet harcosok is a párt neveltjei, a párt gondoskodik a kor követelményeinek legjobban megfelelő fegyverzetről, tisztekről és tábornoki karról. A párt a nagy megpróbáltatás idején — a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelmét követő intervenciós években, amikor a fél világ megrohanta a fiatal szocialista államot és a IX. világháborúban — a kommunisták százezreit küldte a vörös hadseregbe, akik lelkesítették a többi harcost, s akiknek hős példája milliókat ragadott magával, s vitt győzelemre a leg- kilátástalanabb helyzetekben is. A párt gondolkodásán túl e hadsereg születése naojá- tól élvezi hazája népeinek támogatását. Nap mint nap meríthet a népék kiapadhatatlan forrásából, hiszen a vörös hadsereg a felszabadult munkásak és parasztok hadserege, valóban vér a néD véréből, hús a nép húsából. A 41 esztendős hadsereg ** ma is a világbéke megvédésének egyik legfontosabb tényezője, s ezt még a legagresszívebb katonai körök is — bár keserű szájízzel —, kénytelenek elismerni. E körök kesergése azonban nem téveszthet meg bennünket, ez nem jelenti azt, hogy lemondtak háborús terveikről. Ellenkezőleg. Az imperialisták által létrehozott támadó katonai tömbök, a nyugatnémet hadsereg atomfegyverrel való ellátása, az általuk folvta- tott hidegháború, a különböző szovjet követségek ellen megszervezett provokációk, stb. — igenis éberségí Ili • rű. X re köteleznek, amely egyben azt is jelenti, hogy tovább kell erősítenünk Európa védelmét és biztonságát szolgáló, a Szovjetunió korszerű fegyveres ereiére támaszkodó varsói katonai szövetséget. Ez internacionalista kötelességünk. mert e szövetség nemcsak a szocializmust építő országok érdekeit, hanem egész Európa népeinek érdekeit védi. s csak egy jól összefogott fegyveres erő képes halálos csapást mérni mindennemű háborús provokációra. . Ez a gyakorlati életben is bebizonyosodott, pmikor 1956 októberében kirobbantották a magyarországi ellenforradalmat. Az ellen- forradalmároknak egyik fő célja éppen az volt, hogy a legvadabb soviniszta és szó v- játellenes uszításokkal meg- pórbál.iák aláásni a hosszú évtizedek alatt kikovácsol ó- dott szovjet—magyar fegyverbarátságot. Hiába erőlködtek a néphadseregünkbe befurakodott ellenforradal- márok, hiába uszított november 4-én hajnalban Nagy Imre is annak érdekében, hogy szembefordítsák katonáinkat a szovjet harcosokkal — elgondolásuk csődbe jutott. Hogy miért? Egyszerűen azért, mert a mi néphadseregünk tagjai is a felszabadult munkások és parasztok gyermekei, osztályérdekük, céljuk azonos a szovjet katonákéval, akik azért jöttek, hogy segítsenek az ellenforradalom leverésében. A z ellenforradalmárok és " jónéhány kispolgári nyavalygó csodálkozott ezen. Ezek a jó urak, úgy látszik rosszul tanulták meg a történelmet. Megfeledkeztek arról, hogy amióta a vörös hadsereg fennáll, a magyar nép harca a függetlenségért, szabadságért és szocializmusért egybefonódik a szovjet nép harcával. Megfeledkeztek arról, hogy a magyar és szovjet barátság gyökerei visszanyúlnak az I. világháború végéhez, amikor az orosz katona átnyúlt a magyarok lövészárkába, hogy szövetségest keressen a közös ellenség, a nemzetközi imperializmus ellen. És a magyar katonák már akkor megértették az oroszokat. A magyar hadifoglyok tízezrei harcollak a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelméért, s fordítva: az orosz katonák is ontották vérüket 1919-ben a dicsőséges Magyar Tanács- köztársaságért. Ezek után nem nehéz megérteni, hogy 1945-ben miért várta népünk oly szeretettel a vörös hadsereget. A katyúsák félelmetes zúgása azt jelentette: egyszer s mindenkorra vége Horthy fasiszta diktatúrájának, elér- . kezeit hazánkban is a sza- I badség, a szocializmus építésének dicsőséges korszaka. És ugyanaz a jó érzés fogott meg minden becsületes embert 1956. november 4-én is, amikor ismét eljöttek a szovjet katonák, hogy segítsenek megvédeni a felszabadulás óta elért vívmányainkat, országunk függetlenségét az ellenforradalmérok- kal szemben; C nagyszerű tettek, evérs rel megpecsételt megbonthatatlan barátság ma is egyik legfontosabb biztosítéka annak, hogy hazánkban tovább építhetjük a szo: IIHSSwwBSW I cializmust. Ezért a Szovjet- J unió vörös hadseregének 41. évfordulója alkalmából hálával gondolunk a kommunizmust építő szovjet nép harcosaira, tisztjelre és tábornokaira, s küldUik forró, elvtársi üdvözletünket.
