Dunántúli Napló, 1959. január (16. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-18 / 15. szám

»59. JANUÁR 18.

NAPLÓ

3

r

MIT TETTEK?

Az első pillanatban talán hiányos így a kérdés: mit tettek? Pedig nagyon komoly téma húzódik meg mögötte. Immár több hónapja ismeri a közvélemény a munkásosztály helyzetéről szóló párthatározatot, amely egyetértésre talált mindenütt és sok-sok kötelességet ró a különböző tisztségekben dolgozó vezetőkre:

Nos: mit tettek? íme, három válasz.

Miért sok Pécsett a gáz,

amikor kevés?

Golváth József,

a Sopiana párttitkára:

— Nem túlzóik, ha azt mon- öom, hogy sok munkát rejtett az akcióprogram, amelyet nemrég készítettünk. Először is az üzem munkásainak véleményét hallgattuk meg, hogy tulajdonképpen mit is kívántnak, aztán a rengeteg javasából kiválasztottuk a legjobbakat, amelyeket meg is tudunk valósítaná. Nálunk azzal mindenki egyetért: lehetetlenre tietn szabad vállalkozni.

— Nem szaporítom a szót, hiszen a tények érdeklik. Kezdem talán a pártszervezettel. Hathetenkénit pártnapokat ren dezünk. A múltkor Ambrus elytárs, a városi titkár volt az előadó, még a hideg folyosón is szorongtak. Az emberek igénylik a rendszeres tájékoztatást. Esetenként nyilvánossá tesszük a taggyűléseket, meghívunk pártonkívülieket, hogy hallják miről tanácskozunk és vegyenek részt benne. Az üzem vezetőit család'á+ogatásra kötelezzük. Úgy véljük, otthon, a családi körben könnyebben,

Kiss Istvánná,

a városi nőtanács titkára:

— A városi nőtanács most készíti a tervet, hogy miben akarunk segítem a munkásasszonyoknak. Természetesen az egyik legfontosabb a sókat emlegetett második műszak gondjainak megkönnyítése. Az asszonyok azt kérik, hogy az üzemek közelében lévő üzletek nyitvatartási idejét munkaidejükhöz szabjuk, erről már tárgyalunk az illetékesekkel. Elintéztük, hogy a zöldség- és húsboltoklban a késő délutáni órákban is legyen megfelelő mennyiségű és minőségű áru. Szeretnénk kiterjeszteni az áruk házhoz szállítását és megrendelésre történő vásárlást.

tézetben ezerötszáz fiatal készül fel az életre. Nagyon fontos, hogy innét művelt, szakA viz, a gáz, a közlekedés problémáinak megoldása már évtizedes, sőt több évtizedes gond Pécsett. Nem csoda, hogy a pécsiek örömmel fogadták 1954-ben a hírt: sor kerül a Pécsi Kokszmüvek továbbfejlesztésére, megszűnik Pécsett a gázhiány.

A Kokszművek továbbfejlesztése a tervek elkészülte jután, 1956-ban meg is kezdő- ! dött. A korszerűsítés első üte- me — egy új generátor és egy új gáztartály elkészítése — ez év első negyedében fejeződik be. Ezzel lehetővé válik, hogy a múlt évi átlagos, napi 40— 45 ezer köbméter gáz helyett napi 60 ezer köbméter gázt termeljenek, illetve eljuttassanak a fogyasztókhoz.

Csakhogy — és itt van a kutya elásva — a fogyasztóknak

madlag is jól képzett if júmun-í nem kell annyi gáz, sőt, ha

A vevők ankétjai az asszonyok kívánságainak megismerését célozzák.

A nagyobb üzemekben mosógépeket, porszívókat és padló kefélőgjópeket vásároltak és felváltva moshatnak, esetleg haza is vihetik. A belkereskedelmi gépkölcsönző is az asz- szonyok rendelkezésére áll. Jekások kerüljenek kd. Ezért szükséges lenne, hogy visszakapja a tervezőintézethez csatolt épületet. A mostani szűkös körülmények között gyakran. este tíz óráig tart a tanítás, a tanárok és a fiatalok elfáradnak. Ez visszahat a tanulásra.

A másak feladatunk: a munkások általános műveltségének fejlesztése. Kultúrotthonainlk- ban különböző előadásokat tér vezünlk, szakönöket hozunk létre, jelentős összegeket áldozunk szakikönyvek és szépirodalmi művek vásárlására. Az olvasóankétotoat tanárok vezetik. Szeretnénk, ha minél többen végeznék el az általános iskolát és beiratkoznának a technikumok esti tagozatára. A szakszervezeti bizottságok meggyőző miunkáján múlik a siker, hogy ki mennyire érti meg: a technika fejlődése mögött nem maradhatunk le.

fesztelenebből beszélgethetünk lentős könnyítés, hogy a mosós mi is megismerjük dolgozóink családi körülményeit, é'etét, a gyerekeit. És talán néii£. könnyíteni is tudunk gond.aikon. A közvetlen baráti kapcsolat megteremtésére olyan nagy szükség van, mint a levegőre. A fiatalok reklamálták, hogy nincs ahova délutánonként összejöhetnének; berendezünk nekik egy szobát, odaadjuk a lemezjátszót is. A többiről majd maguk go. idős- Jódnak. Szerződést kötünk a TlT-tel ismeretterjesztő előadásokra, mert régebben nagy népszerűségnek örvendtek. Itt említem meg, hogy helyiséget kap a fotöszakkör is és reméljük ezzel munkájuk is fellendül.

Ezen kívül tervezünk néhány gazdasági jellegű intézkedést is. Úgy látjuk, hogy ebben az évben három százalékkal eme’kedhet az átlagbér. Persze, feltételei vannak:

A válaszok is tanúsítják: rengeteg hasznos és értékes gondolat született ezekben a hónapokban. S egyik-másik máris a megvalósulás útjára jutott. Kétségtelen azonban, hogy sokhelyütt gyorsítani kell a tempót, hogy a helyes intézkedésék. mielőbb éreztessék hatásúikat.

Bocz József

gép napi kölcsönzési dala tizenöt forintra csökkent. Több területi nőtanócs megszervezte, hogy a kölcsönző gépeit nem kell visszaállítani, hanem mindig átadják az újabb igénylőnek. Ezt a rendszert igyekszünk minél több helyen bevezetni, mert így könnyebb.

Értesülésünk szerint a nőtanácsok kezdeményezésére több üzem bővíti gépállományát, a.

Dohánygyár varrógépet vásárol és a szakszervezeti nőbizottság szabó-varró tanfolyamat indít.

A dolgozó asszonyok másik gondja a gyemnek. Sajnos . tcoh™

még kevés a bölcsőde és aj A £ vedeiárófa napközi, az igény pedig igen emberek életki nagy._ A iiotanacs rövidesen i reményeinek állan- megvizsgálja, valóban a eg-5dó javulá a ház_ jobban rászorulták gyermekei' ,(tartáso1í gépesítése, gondozzak-e es hogyan &gla-,,a dolg0BŐ ££ máso’ koznak velük. Néhol ugyanis(I(M műszakjának panaszkodnak az etkezesre es <lme «könnyítése az

a bánásmódra. A Doktor San- 5 otth^ kény^nér.ek

kellene, akkor sem kapnának napi 40—50 ezer köbméternél többet,,

Miért nem?

Először: az elmúlt években a gázhiány az ipari üzemek egy részét arra kényszerítette, hogy gáz helyett olajat, szenet vagy más fűtőanyagot használjanak fel, ilyen anyagoknak megfelelően alakították át fűtőberendezéseiket. Ezek az üzemek vagy megszokásból, vagy éppen a tüzelőberendezések átalakításához szükséges összeg hiányában ragaszkodnak a jelenlegi tüzelőberendezéseikhez. Több gázra egyelőre nem tartanak igényt.

Másodszor: Pécs város tanácsa csak két évvel a Pécsi Kokszművek bővítésének és korszerűsítésének megkezdése után gondolt a Pécsi Gáz- szolgáltató Vállalat nagy részben elavult vezetékhálózatának felújítására, a vezetékhálózat szélesebb körű kiépítésére. Sőt a vezetékhálózat felújításához, kibővítéséhez nemcsak későn, hanem lassan is kezdtek hozzá.

A Pécsi Gázszoigá’la^ó Váia’at 13 millió 140 ezer fprint beruházást igénylő fej- lésztési tervében többek között a város középnyomású gázvezeték-rendszerének kibővítése — a nyugati városrész felé — három nyomásszabályozó beszerzése, 2 db 10 ezer köbméteres és egy 3 ezer köbméteres gáztartály építése, az ezekhez tartozó szükséges műszerek beszerzése szerepel. A fent említett beruházást 1960 december 31-ig kell megvalósítani.

A Beruházási Bank nemrég a helyszínen vizsgálta meg: mi valósult meg eddig ebből a beruházásból? Megállapították, hogy az 1958-ra tervezett fővezeték a nyugati városrészig elkészült, lemaradás csak a Somogyi Béla úti és az Ágoston téri fővezeték építésénél és nyomásszabályozónál tapasztalható. A lemaradás Oka az, hogy míg a beruházó 910 ezer forintra kötötte meg a kivitelezővel a szerződést, addig a kivitelező vélemény- eltérése alapján az ÉM. 1958. évre csak 300 ezer forint értékű munka elvégzését rendelte el. Pedig a kivitelező vállalat — mivel a szükséges anyag rendelkezésükre állt — ennél többet tudott volna elvégezni.

Szükséges még megjegyezni,

fűthessenek. Ezen a helyzeten alapvetően még az sem változtat, hogy ebben az évben a nyugati városrészben mintegy 1200 gázfogyasztót kapcsolnak be a hálózatba és valószínűleg a IV. negyedévben az új pécsi hőerőmű is a gázfogyasztók sorába lép, napi 5—6 ezer köbméter gázfogyasztással.

Az érintett vállalatok, szervek az előállott helyzetért egymást, a felsőbb szerveket hibáztatják okkal és ok nélkül. Tény az, hogy az összhang hiánya megbosszulta magát. Annak, hogy a jobb kéz nem tudta, vagy nem törődött azzal, hogy mit csinál a balkéz, valamennyien kárát látjuk. A Pécsi Kokszművek például — mivel az I. negyedévből fokozatosan jelentkező többletgázt a város nem tudja fogadni — kénytelen lesz vagy csökkentett kapacitással termelni, vagy a többletgázt saját energiaforrásként felhasználni. Mindkét esetben rosszul járunk, a korábbi gazdaságos- sági számítások nem válnak valóra. Ha ugyanis a Kokszhogy a gázcsőhálózat felújítá- művek saját energiaforrásként sának s különösen a gázveze- használja fel a többletként jetékhálózait kiterjesztésének a hiánya lehetetlenné teszi a főként külterületeken lakók gázigényének kielégítését, valalentkező 3876 kaióriás világítógázt, akkor az 1500 kaióriás generátorgáz 101209 forint/ 1000 köbméterenkénti önköltmint azt, hogy a bekapcsolt séggel szemben 379174 forint/

fogyasztók jelenlegi napi gázigénye nem haladja meg az önköltség. 50 ezer köbmétert. Pécsett .ugyanis az 1 főre eső gázfogyasztás meglepően alacsony.

Így állt elő tehát3.7. a furcsa helyzet, hogy amíg a MÉLYÉPTERV által készített tanulmány Pécs 1959. évi gázigényét napi 68 700 köbméterben szabta meg, amíg a Kokszmű termelése napi 60 000 köbméter gáz, a fogyasztók még napi 50 ezer köbméter gázt sem igényelnek. Milliókat költöttünk el azért, hogy legyen elegendő gáz, s most, amikor van, nem tudunk vele mit csinálni, miközben a városban mindössze 6200 fogyasztó, körülbelül 21 ezer fő használja a gázt és a déli városrészben,

Meszesen, sőt. még a belvárosban is ezrek várják, hogy a drága szén és fa helyett egyszer már olcsóbb, és sok tekintetben előnyösebb gázzal

1000 köbméterre emelkedik az

Mi hát a tennivaló?

Több megoldás kínálkozik.

Legcélszerűbb Pécs ipari és háztartási gázvezetékhálózatának a lehető leggyorsabb ütemű felújítása, új házitartási és ipari fogyasztók bekötése a gázvezeték-hálózatba. Ez főként a városi tanácstól, a rendelkezésükre álló anyagi eszközöktől függ. De megoldást jelentene az is, ha a Pécsi Porcelángyárban a még fa- és széntüzelésű körkemencéket gázkemencékre alakítanák át és így a porcelángyár a jelenlegi napi 37 ezer köbméterről napi 50 ezer köbméterre növelné a gázfogyasztást. Persze, ehhez is több százezer forint kellene — de kifizetődő lenne, mert a szén és különösen a fa nagyon drága,. nehezen beszerezhető tüzelőanyag. A leghelyesebb megoldást min,%^^%^xienesetre sürgősen meg kell

A tmßiisiw&fc p,Us fe-tf'ádUfáe**

termelékenység, az önkö’tség dór Kultúrotthoniban létrehoz- J o tüe? a mmosee. Ém-v*, - tűk a gyermeknevelési szak- J - ‘ ‘ . a

kört. *A vezetőség tagjai peda 5 emberiig kényelmé- gogusok akak nundMi írásbar i nek fejlődésó't fcí.

es szémelyesen előadott ps-< vánja szolgálni, nem naszra, kerdesre válaszolnák i hagyhatja figyé]men Azt hasszuk, hogy ha az asszo i Wvül a távfűtésben nyok megtemeo-'k mu-nkajuko i,-ejjő gazdasági & szívesem fordulnak hozzájuk < Welmi lehotősétai1acsert- Jgek kiaknázását.

* , Rendkívül higiéni- kus, kényelmes meg- a Vasa« szákszervezet területi , oldás az, ha a fűtés bizottságának elnöke: góljára szolgáló gőzt

. rogy meleg vizet. —

es a minőség. Éppen ezért a tavaly elfelejtett selej’csók- kemési brigádot újjászervezünk. Munkáia: kutatni a hibák okát, a formázok, öntők véleményét s ezt megbeszélni az érintettekkel. A Sopiana évi tervének hatvan százalékát a húsipari gépek gyártása teszi lei. Igényes, pontos munkát kíván ez. A szerelő-brigajdokban viszont sok a betanított lakatos. Megkérdezésük után elhatároztuk, hogy január közeoén — a jövő héten — beindítjuk a rajzolvasási tanfolyamét. Eddig harmincán jelentkeztek. A tanfolyam elvégzése magasabb fizetést is jelenít. Jelenés mintegy harminc munkás általános iskolai tanulásáról is gondoskodnunk ke1!, ha lehel, az üzemben szeretnénk tanítani őket.

Évente ezer holdon végeznek talajjavítást

A megye termelőszövetkezetei néhány esztendő óta különös gondot fordítanak a savanyú talajok megjavítására és ezért évente kb. ezer holdon terítenek el mésziszapot. Tavaly 1036 hold földön és az idén ugyancsak több mint ezer hold szánMiháty János

i ry meleg vizet, "avagy a háztartásokhoz, fürdéshez szü-k'.?es me1 eg vizet

Terveink sök-aságábó kettőt mondok el. Gondolom

sokan egyetértenek azzal, hogy * gáz, víz vagy vil- a szakmunkások képzettség ((lamosáramhoz haelég alacsony és az öreg sza-, i -onloan —- házhoz kik utódai sem mindig ütikjj^^ a meg a mértékét. Uj üzemek is \ anyagoknak a laká- létesülnek, ahova szakmunka- (i sokba való szállítása, sok kellenek. Ezért a szakszer- Megszűnik a tűzravezet többféle tanfolyamét UV SgyS’tésészervez. A komlód erőműben nek, valamint elszál- fűtő és turbinakezelői tanfo-11 látásának komoly

munkát és kellemet lyam kezdődik, itt képezik k'' az új pécsi erőmű szakmunka-1 sait is. A DÉDÁSZ-mál ^lektrc * technikai ismerettel vértezik' fel a munkásokat. Baján tel ' jesen űj gépek gyártású'"

_____________ térnek át, gondoskodni ke"

tó

földön, réten és legelőn vé- szakmai ismeretek megszerzi géznek majd talajjavítást a sérol is.

közös gazdaságok. Az ötszáza* iparitamulo iinlenséget okozó problémája. A távfűtésnek e kényelmi

szempontok mellett, közegészségügyi és gazdaságossági előnyei is rendkívül: fontosságúak.

Közegészségügyi jelentősége a városok

levegőjének a koromtól, füsttől való szennyeződésének le- csöklkenésében nyilvánul meg. Ugyanis a kazántelep a városon kívül eső részen kerül elhelyezésire és így a város területén belül megszűnik a füstölgő kémények erdeje. Gazdaságos- sági előnyei pedig a nagyüzemi és csekélyebb értékű tüzelőanyagok gazdaságos, jó hatásfokú eltüzelésében rejlik.

Amikor Pécs városában a nyugati városrészben, Meszesen, a Jókai és Kolozsvár utcában új városrészek vannak építés, vagy tervezés alatt, nem volna helyes, ha figyelmen kívül hagynánk a ;távfűtésben rejlő előnyöket, főleg akkor neiR, amikor Pécsett egy megszűnő és egy épülőfélben lévő komoly méretű hőerőmű van. Természetesen figyelembe kell venni az adott gazdasági lehetőségeket is.

A város egyes részeinek távfűtésére mind a régi, megszűnő villamoserőmű

kazánegységei, mind az új erőmű gőzturbinájából kikerülő fáradt gőz, vagy mindkettő, kitűnően felhasználható. A régi villamos hőerőmű kazánegységei, mivel

azokat az új erőmű megépítése után villamosenergia fejlesztésére nem használják majd, egy kész távfűtési központként rendelkezésünkre állhatnak. Az új hőerőmű gépeinek üzeménél pedig tudvalévő, hogy a termelt meleg 60—70 százaléka további kihasználás nélkül veszendőbe megy. Előrelátó tervezésnél e veszendőbe menő me- legmennyiséget meg kell fogni és fűtésre, még pedig távfűtésre kell használná. Az ilyen gondolattal tervezett erőmű meglépi tése és az általa termelt villamosenergia is olcsóbb, mintha a kihasználatlan energiát veszendőbe hagyjuk menni.

Kivitelezés szempontjából elsősorban a gőz, vagy szivaty- tyúval kapcsolt melegvízfűtés kerülhet számításba a következő módon: meghatározott útvonalon földalatti csatornákban kerülne elhelyezésire, szigetelve, a gőzvezeték, a melegvíz vezeték, vagy mindkettő a hőokozta tágulási szempontok figyelembevételével. A cső-csator- 'ában a főgázvezetéken kívül a nyári évszakban szükséges kisebb hőmennyiségek szállítására esetJ lalálni.

1, A fentiekből pedig le kell 11 vonni a tanulságot mind a 1 (Kokszműveknek, mind a vá- 1, rosi tanácsnak és mindazok - leg egy kisebb mé-Jnak, akik megengedték, hogy retű gőzvezeték is i olyan fontos kérdésben, mint kerülne beszerelésre. \, Pécs gázproblémájának meg- A távvezetéken (oldása, egyoldalú, a város, sőt szállított gőz az egyesei az üzem érdekeit is szem elől épületek alagsorában, i tévesztő intézkedések szülesse- kiképzett, úgyneve-, i nefc. Tanulni kell az elkövezett hőközpontokba tett hibákból azért is, mert a kerül. Itt a gőz meg-# város gázigénye előreláthatóan felelő méretű nyo- rohamosan növekedni fog és másra lecsökkentve, 111962-ben eléri a napi 98 ezer. vagy kisnyomású gőz d 1972-ben pedig a napi 136 fűtésként közvetle-f ezer köbmétert. Éppen ezért a

nül, vagy a gőz hője l1 Kokszművek üzembővítésének egy ellenáramú ké- (* második ütemét' a P-28-as szülék közbeiktatásé-11 kamra csoport kiselejtezését és val, gravitációs vagy l' 35 db korszerű P-7-es kamra szivattyús melegvíz 1 építését — 37 191 000 forintos fűtésként közvetve1 [ beruházással, már ebben az kerül a lakásokban1 évben megkezdik. Eredménye lévő fűtőtestekben1 1962-ben, már napi 80 ezer felhasználásra. A' köbméter gáz lesz. Ehhez pe- iürdésre, mosásra stb(| dig gázvezeték, fogyasztó kell, céljára szolgáló me-vagyis a Gázszolgál tátó Válla- legvíz ugyancsak adatnak ezután a Kokszművek- lakóépületek alagso- 1, kel megfelelő arányban kell rában elhelyezett hő-1, rejlődnie, hogy a gáz valóban központban terme- *, el is jusson a fogyasztókhoz, lődne gőzíűtéses boy-J ,

ler alkalmazásával és , **■ oeTnnazasi tíank csővezetékkel vezet- jia Gázszolgáltató Vállalatnál nék a lakásokba a, (mutatkozó lemaradás meg- vízveteh helyig. , | szüntetése céljából, amely egy- ,iben a további egyenletes fej- yelemenyűnk sze-,i'ődés legfőbb feltétele is, ép- rint a hivata-, i oen ezért javasolta, hogy a los körök feladata Gázszolgáltató Vállalat terv- kell, hogy legyem e,ifeladatában rögzített befeje- nagyhorderejű kér-, i zési határidőket hozzák előre dés megoldása. És j»és a kivitelezéshez szükséges amikor e szavakat, i hitelfedezetet és kivitelezési leírjuk, elsősorban < l kapacitást az ÉM mint főfel- az új hőerőművek p ügyeleti szerv mielőbb bizto- fáradt gőzének fűtés (l atsa.

céljára való felhasz- i Más kérdés az. hogy az em- nálására gondolunk, lített na ni 80 ezer köbméter Ez olyan probléma é gáz 1962-ben már valószínűleg amelyet gazdaság’ ü nem lesz elég az igények ki- erötökhöz mérten mi-Melegítésére. Ezt sem ártana minél hamarabb keile- M előbb megvizsgálni, ne megvalósítani t Mettcrfaiv? Oynln