Dunántúli Napló, 1959. január (16. évfolyam, 1-26. szám)
1959-01-18 / 15. szám
2 NAPLÓ 1059. JANUAR 1*. ' SRnna 9rank naplója A Pécsi Nemzeti Színház előadása A humanista polgárt, Ottó Frankot Somló Ferenc keltette életre. Játéka — telitalálat. Ottó Frank nem hős, hanem /mberszerető és az adott helyzetet felmérni tudó, reálisan gondolkodó ember. Minden szavának, minden cselekedetének mély értelme van. Teljes szerepazonosu lás — talán ezzel jellemezhetnénk legjobban Somló Ferenc játékát. ö az, aki a legtragikusabb körülmények között sem veszti el lélekjelenlétét, ő a kollektíva irányítója. Hűen állította elénk azoknak az embereknek a típusát, akik felül tudnak emelkedni az élet örA Pécsi Orvostudományi Egyetem Tanácsa mély megille- lelődő, de félszeg Pétert, Van ■tődéssel és fájdalommal tudatja, hogy dr. Entz Béla nyugal- Daannék fiát, Fülöp Mihály * mázott egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia le- nagyszerű mértéktartással áb-'velező tagja, a Kórbonctani Intézet volt igazgatója, a Pécsi rázólta. Fülöp Mihályt sok sze- J Tudományegyetem 1931—32. és 1945—16. tanévekben volt rek- repben láttuk már s mint ki- g tora. az Orvostudományi Karnak több éven át dékánja és protűnő színészt ismertük meg. * dékánja, számos bei- és külföldi tudományos társaság tagja, Most áem csalódtunk. g folyó évi január 14-én, életének 82. évében Pécsváradon elBázsa Éva Van Daanné sze- J hunyt. • repében az elkényeztetett nőt. 5 Eredményekben gazdag tanítómestere volt az if,jóságnak, a nehéz körülmények közé ke-í fáradhatatlan harcosa a tudománynak. Nagyrabecsült tanár- rült, sajnálatraméltó embert E. társat és szeretett barátot vesztettünk el benne, ábrázolta. Ez a feladata, sem! Felejthetetlen tanártársunkat január 19-en hétfőn délután több, sem kevesebb. Ezt \n-t3 órakor a pécsi köztemetőben helyezzük örök nyugalomra. Emlékét kegyelettel megőrizzük. A PÉCSI ORVOSTUDOMÁNYI EGYETEM TANÄCSA------ sem sz ont jól oldotta meg. El isme-5 rés illeti Ottó Frank felesé-" gének, Editnek szerepében Arany Katót, Dussel szerepében Szirmay Jenőt, Margót szerepében Rab Antóniát. ■ Margütay Ági, Biz,» Éva, Náday Pit a azinmü egyik jelenetében. vényein s k&zék. embertársai- Miep - Papp Éva & Kráter; Orvostudományi Egyetem Tanácsa Pécs Auschwitz Bergenbelsen ... megborzongsz e nevek hallatára, mert krematóriumok sötét füstje, százezrek jajkiáltása, milliók halála jut eszedbe. A táborok helyén ma buján nö a fű . . Emberi vérrel átitatott, milliók könnyével és verejtékével öntözött földből való. ; | Amsterdam, 1942. A függöny felmegy, a nézőRirkona., agyában, a halál réme egyre- ’ szorongóbb érzéseket kelt. Ezt az alaphangot időnkint megszakítja egy-egy derűsebb iniciálé. De pillanatokig tart csak, aztán ismét a bizonytalanság, a holnaptól való félelem uralkodik, A rendezőnek nem kicsi a feladata: különböző típusú embereket mutatni be, olyanokat, akik azonos életkörülmények között kénytelenek élni, de egy-egy eseményre, hírre mégis tér, a színpad — sötét. Zene másképp reagálnak. Ez a kihallatszik. Mély, komor gyász, zokogó fájdalom, sötét hangulat. Mintha gyászmenet vonulna előtted., s A reflektorok először haloványan, aztán mind erősebben világítják be a színpadot. Padlásszobát látsz. Padlásszobát, ahol nyolc ember élt két évig rettegésben, míg — beteljesedett sorsuk. Anna Frank naplója. Piros- kötésű füzet. Papírlapok, amelyekből eléd tárul a történet, sebblk feladat. A nagyobb: olyan atmoszférát teremteni a színpadon, ahol a konfliktus nem a szereplők között, hanem a szereplők és a kinti élet között van. A fiatal T urián György kitűnőre vizsgázott. Drámai, de mégsem letargikus hangulat érződött. S az ellenség állandó közelléte. Nem>JB egyetlen pillanatra sem jelennek meg a színen a „zöld rendőrök”, de mégis mintha kan segíteni Az üreslelkű, a jóformáin semmivel, csak a maga érdekével törődő üzletembert. Van Daant Náday Pál személyesítette meg. Olyan típusú embert állított elénk, aki még a sóik megpróbáltatás közepette sem túlságosain szeretetre méltó, aki ellopja sorstársai, de még saját fia elől is a kenyeret, Van Daant mégsem lehet gyűlölni, mert bűne csak annyi, hogy nem képes parancsolni saját magának. Se szeretetre, se gyűlöletre, hanem sajnálatra méltó. A nagy skálában azt a hangot eltalálni, amely ezt fejezi ki — nagyon nehéz. Náday Pál megtalálta s mindvégig kiválóan állította elénk. A 16—17 éves, a kamaszkort lassan elhagyó s felnőtté érMarkó Sándor részesei nagysikerű előadásarak. __ Mély részvétünket fejezzük ki dr. Entz Béla nyugalmazott „ “egyetemi tanár, akadémiai levelező tag elhunyta alkalmából. Amikor O fllggOfiy ‘ Halálával a tudományos munkában és az ifjúság nevelésében * nagy érdemeket szerzett és köztiszteletben álló embert veszi- . vastaps csattan a 1 tett el társadalmunk Emlékét Pécs és Baranya megye dolnézotéren. Több ez a taps, fgozói szeretettel megőrzik, mint elismerés. Azt is mutat-; ja, hogy értik az emberek a J darab mondanivalóját, értik £ miért íródott. Vádirat ez a-' fasizmus ellen, vádirat azok S ellen, akik lábbal tiporták az" emberi méltóságot s ártatla-; nők millióit hurcolták mé-; szárszékre. Vádiirat és egyben j= emlékeztető. Emlékeztető s el-j gondolkodtató. Vannak, akiit; ismét fel akarják támasztani... " Az Anna Frank naplója az £ évad eddigi részének legki-1 emelkedőbb előadása, a hang- " szórót azonban meg kellene {, javítaná. £ Garay Ferenc 5 A zene, a panasznak ez a hang- ott állnának az ajtóban ugrásja mind szívbemarkolóbban hangzik,: > Mi is történik? Igaz történet. Ottó Frank és családja a náci fasizmus faji üldözése elől Németországból Hollandiába menekül. Amsterdamban, egy ház rejtett padlásszobájában él a család: Ottó Frank feleségével, két lányával, Annával és Margottal. Van Daanné férjével és fiával ugyancsak itt talál búvóhelyre. ra készen. A cselekménynek J ezt a feszültségét is szinte ma-‘ radéktalanul megvalósította. Előadás az orosz operáról A Munkácsy Mihály Szabadegyetem zenetörténeti taCsak a legnagyobb■ 2ozatának hatodik előadása elismerés !tárgyánál fogva külöróa n~ , .. , J gyeimet érdemel. Vági Istvánhangjan beszélhetünk Margit- S >, , . . . . tay Ágiról, Anna Frank élet- §f&tímJai tanárnő fogja *rekeltőjéről. Nem egysíkú sze-" mertetnl a romantikus szopránáriákkal, Veress End- E re basszusáriákkal és a Köz-" lekedési Vállalat Bartók fér-1 fikara dr. Sólyom József né J vezényletével. AZ MSZMP BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA. Entz Béla 1877. március 10. — 1959. január 14. mányos élet minden képviselője. Ezért lett egyetemi tanár, a Tudományos Akadémia levelezőtagja, ezért választotta ót az Orvosszövetség elnökévé, ezért volt az egyetem dékánja és rektora, majd a felszabadulás után újból rektora, ezért választotta őt az egyetem tanácsa diákkollégiu- mának tanárelnökévé, diákjóléti és diákvezető irodájának vezetőjévé és ezért részesült a Munka Vörös Zászló Rendjének kitüntetésében. Születésekor atyja a kolozsvári egyetem állattani tanszékét töltötte be, szűkebb hazája Erdély volt, annak’ haladó, általános művelődésre törekvő szellemét követte egész életében. A szaktudományának irodalmában felmerült adatokat a romaouiKus orosz rep. A 13 éves kislány „csíny-! dalműirodalmat, megvilágítva __________ i .... , tevéseitől az életet megértő,■ ^ oiperaszerzök közeli Pique-Dame, Glinka. ___ ____ ug yancsak itt talál búvóhelyre, a tragédiában is ember ma-! , ... , , _ , . ’ öj í? VT ' 10 Bizottság emoite tovaoora Később még maguk közé fo- radó típust érzelemgazdag Vl-!kapcsolatát az orosz néplelek- Szuszanyin, Ruszlan «ég Lúd--békés mosollyal készült a is «-«ros kapcsolatban állott gadják Dusselt is, egy aggle- lágával állította .elénk. Az! kel. Ez az előadás mintegy elő- mila, Muszorgszkij: A két “ percek múlva bekövetkezett és féltő gonddal őrködött anSzerdán este azzal tért nyu- személyes vizsgálódással ellen Műsoron: részletek Borogyin: ■ govóra, hogy kéziratban befe- őrizte és erre törekedett a mű- Igor herceg Csajkovszkij-£ íezett művének képanyagát velődésmek számos területén. Anyégin Az’orleans-i szűz. *m ^apíogja rendezni. Már Az egyetemmel, mint a ’ . , ! e.szuhditott, amikor arra esz- Szakorvosképesítő Vizsgáztalvan . melt, hogy szívverése kihagy: ■ tó Bizottság elnöke továbbra gény fogorvost. Ennek a nyolc embernek rettegésteli élete elevenedik meg előttünk; A 13 éves kis Anna Frank nyiladozó értelme még nem látja a közeledő Bertalan éj vészét, csak azt, hogy szobájukat — ezt a siralomházat — sohasem hagyhatják el, friss levegőre nem szabad menniük, hangos szót nem ejthetnek s a nap nagyobbik részében cipőt sem húzhatnak, mert a kopogás árulójukká válhat:-.: S ez a kislány a szemed előtt fejlődik, válik érett nővé s naplója nyomán kibontakozik a tragédia* egyik pillanatban játszi köny-! készíti a következő tanévben nyedséggel szemléli az életet,! t el5adást> amely a xx. a másikban megfontoltan cse-« , ,. lekszik s két év alatt mélyen! század orosz operáját wmer- érző és gondolkodó emberrég tett. válik. Jellemének fejlődése; Az előadás 20-án, kedden előttünk bontakozlk ki s való- 5 ^ toGan „ óraJtor kez_ ban ilyennek képzeljük el An-g _ ., na Frankot, ilyennek, aki na- - dődik a TIT Bartók Klubjá- gyon szerette az életet, sze--ban: Janus Pannonius u. 11., rette az embereket s útjagj. emelet. Hanglemezek és ki- Bergenbelsenbe torkol- g vé]ó M ^dók fo€ják U. lőtt.:; Kitűnő színésznő és aj , „ . .... , „ kitűnő szerep találkozásának ■ '-usztráim: ANUigeti Zita verslehettünk tanúi. 8 mondással, Kovács Gyuláné ■ Hovánszkij, Borisz Godunov, ■ 3rök áIomraa * A patológiának, szervi kóros Rxmszkv, Korszakon: Az g e!változáspk tudományának aranykakas, Szádko, Rubin- ■ volt kiválóan eredményes ku- stein: A démon, stb. dalmű-g tatója, de legfőképpen nagyvekből ! szerű tanítómestere. A patoA szabadegyetem S ,ó&ia miIlderl betegségtannak titkánsága minden érdeklődőt szere- ■ működés igazságtevő elbírálótettel hív és vár az előadás 8 ja. Jó patológus csak lelkiismeghaügatására. Egységes be- i mrretes, kötelességtudó, igaz _ ________ __________, ló pődíj 3 forint, a tanulóifjú-B^Entí^la!'^ mdíezt munkatáraai, barátai kegyelet- ságnak kedvezményesen 2 fu-Jróla mindenki: tanárai, pálya- rint. 8 társai, tanítványai és a tudónak a harmonikus szellemnek fenntartásán, amelynek kialakulására néki, mint az egyetem egyik alapító tanárának nagy befolyása volt. Halálával nagy veszteség érte a magyar orvostársadalmat, a tudományos életet. Emlékét sok évtizedes munkássága eredményei, tanítványai, tel és az alkotó géniusznak járó tisztelettel megőrzik. Goodrich és Hacket! 5 amerikai drámaírók legna-g gyobb érdeme, hogy a napló- g hoz nem tettek hozzá, nem vet-! tek el belőle. Annak szemével! láttatják a padlásszoba min-i dennapjait. Dokumentumot tár® tak a nyilvánosság elé, amely megdöbbent és vádol! Vádolja a fasizmus embertelenségét, amelynek soha többé nem szabad visszatérnie oda, ahol emberek élnek. A színműnek, a megelevenedett naplónak azon ban az is érdeme, hogy úgy tárja elénk a padlásszoba lakóinak életét amilyen az volt: telítve emberi magasztossággal, de telítve emberi gyengeséggel is. S még egy: Nem teremt mesterkélt hősöket! Sehol, egy mondattal sem próbálkozik annak bizonyítására, hogy mind hős az, akit a fasizmus üldözött. A Van Daan házaspár például egy bundán veszekszik akkor, amikor a városban ezrével hurcolják el az embereket. Dussel az idős fogorvos pedig ahelyett, hogy a reményt, a bizakodást igyekezne a társai szívébe plántálni — mint ahogy Ottó Frank teszi — a kétségbeesést fokozza csak, a szabadulás, az élet helyett a lebukás állandó lehetőségeit latolgatja. A színmű alaphangja komor. Ott vibrál a félelem, az elhurcolás és követi: e~m ínyeinek gondolata az emberek „Ezért neveltelek?!“ Tibi ma megnősült. Reggel hétkor fölkelt, azt mondja anyjának, készítse ki a ruháját, fehér inget, zsebken dőt, nyakkendőt, mert megyen esküdni. Ügy vélte, húsz esztendős „fönnállása” alkalmából végre ilyen komoly elhatározásra is rászánhatja magát. Két hét óta már amúgy is „fasírban” van az Öregekkel. Felköti a nyakkendőt, megcsomózza háromszögre. :.. Szóval ő tovább nem gürcöl itthon. Ezekért. Már mint hogy e népes családért. Mert annyi itt a gyerek, mint a fűszál. A nővérke, a Mária, 24 éves, de nem dolgozik, otthon tesz-vesz, nehéz munkát nem vállalhat, mert évek óta gyötri, kínozza az epilepszia. Hát jó. Tényleg, igaz, nem szabad dolgoznia. De hát az isten szerelmére ő tartsa el a családot? velükl Ne félj, Mi az, amit a papa keres? A nek, majd nyugdíj Ezeröi-ezerhatszáz forint, de arra itt vannak a gyerekek: a IS éves Ilona, a 13 éves Kati, a 6 esztendős Jancsi gyerek és végül a csöpp Aranka. — Mama! Hol a nyaksálam?! — kiált ki a szobából bosszúsan. Még egyszer megnézi magát a tükörben, jó simára kiborotválkozott, könnyű volt a pihéket lekaparni..i Magára kapja a nagykabá- tot és átmegy a szomszédba, a „lányékhoz”, Margithoz. Talán már elkészült. Mikor az apja fölkelt, Tibi már valahol az autóbuszon ült „menyasszonyával”, befele jövet Meszesről a tanácsra. Az öreg magára kapkodta ruháját, kiszaladt az udvarra, s bezörgetett a szomszédba. — Hát milyen dolog ez hal- lod-e?! — Micsoda? — kérdezte a lány apja. — Nem is szóltok? Titokban csináltátok? — Hát én is csak most tudtam meg! — méltatlankodott a másik „örömapa”. Ép sem tudtam hova mennek. Most már mi az öregistent csináljak ha haza jönesztendőt, most kapja a nyugdíjat. Gondolta, rendben van, a legidősebb fiú felnő, megyen dolgozni, valami pénzt hoz majd a házhoz. S amikor a többi utána nő, akkor nősüljön, majd a kisebbek keresnek. És most tessék! Itt hagyott bennünket. — Gyere reggelizni! — szólt be az asszony. — Majd megyek. Karácsonykor ezek a gyerekek semmit nem kaptak a fenyőfán kívül, csak éppen a Tibi. A nyugdíjat meg a Tibi keresetét összedobták (jól keres a gyerek, három-három- ezerötszázat!) abból vettek neki télikabátot ezernyolcért, aztán sálat, kesztyűt, nadrágot, de évközben kétezerötszázért rádiót is vett neki, meg sífelszerelést, meg az isten tudja még mit nem?! Itt a telepen senki nem járt olyan elegánsan, mint az 6 fia. Mindent megadott neki. Aztán most két hete, bejelenti, hogy nősül. Margitot, a zácsapja a nyugdíjhoz, valahogy eléldegél abból hatodmagával. De a gyerek hajthatatlan maradt. — Nem várok tovább! — jelentette ki kereken, —^ Nem vársz?! Hát a keserves mindenedet, most már pénzed van, mindened van, akkor elmész?! Ezért neveltelek?! A gyerek nagyon komiszul Akkor bíróság elé állították, de a büntetését felfüggesztették. Negyvenben megint kinyitotta a száját. Olyan kenyeret kaptak egyszer a konzum- ban, hogy amikor egy szeletet levágott belőle, úgy úszott utána a sok vékony nyálkás szál, mint a pókháló. Gyulladt, romlott kenyér volt. Az aknán megmutatja a kenyeret, másnap már híják az irodába: — Mit jártatja maga mindig Az öreg legyintett, aztán visszament a lakásba. Leroskadt a székre és csak nézett, merengett maga elé. Hát érdemes ennyit küszködni, nyavalyogni egy életen át eny- szomszéd lányát akarja asz- nyl gyerekkel, hogy aztán a vé- szonynak. Vedd el, de ne most! gén becsapják?! őt, az apju- Várjál a tavaszig, ha jó idő kát? ö már öreg, kiszolgálta lesz, .akkor valami munka a bányát, lehúzott huszonhat után néz, azt a ki* pénzt hozválaszolt: __ — H ogy-hoon nevelt? Én tar a S2áját? tóm el a csatádat már három' ‘ felfüggea2tett éve! Mit akarnak meg?! Med- dig szedik el tőlem a pénzt?! No hiszen, ha az asszony le nem fogja, úgy pofon hajítja a gyereket, hogy a szeme bele- káprázik! Ez nagyon szívenütötte. Na- gyon-nagyon fájl Harminchétben sztrájkoltak lent a bányában. Amikor egy hét múlva becitálták a csendőrőrsre, a Vad nevű tiszthelyettes akkorát ütött az arcára a derékszíj csatos végével, hogy fölrepedt a szája. Most is érzi a szájába csordult vérének édeskésen sós ízét. Biz- isten most is érzi, ahogy itt ül a széken. Sós ízt érez a szája szegletében ... csak ez nem vér. büntetési ismét kiszabták. Három évre internálták valahol a szerb határ mentén. Élete mindig csak küzdelem és munka volt, hogu a gyerekeinek nagyobb kenyér jusson és szépen fölnevelhesse őket, hogy mindegyik kezébe munkát, szakmát adjon. És most ez a ... ez a ... kölyök, itthagyta őket, — megint sós a szájaszéle — elment, nősül, fiatal gyerekfejjel, az apjának meg a képébe vágja: „Én tartottalak el benneteket ...” Föláll, nem szól az asszonynak, megy ki az ajtó elé, kiáll az udvarra, ki a friss, csípős levegőre. RAB FERENC#