Dunántúli Napló, 1959. január (16. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-18 / 15. szám

2 NAPLÓ 1059. JANUAR 1*. ' SRnna 9rank naplója A Pécsi Nemzeti Színház előadása A humanista polgárt, Ottó Frankot Somló Ferenc keltet­te életre. Játéka — telitalálat. Ottó Frank nem hős, hanem /mberszerető és az adott hely­zetet felmérni tudó, reálisan gondolkodó ember. Minden szavának, minden cselekede­tének mély értelme van. Teljes szerepazonosu lás — talán ezzel jellemezhetnénk legjobban Somló Ferenc játé­kát. ö az, aki a legtragiku­sabb körülmények között sem veszti el lélekjelenlétét, ő a kollektíva irányítója. Hűen ál­lította elénk azoknak az em­bereknek a típusát, akik felül tudnak emelkedni az élet ör­A Pécsi Orvostudományi Egyetem Tanácsa mély megille- lelődő, de félszeg Pétert, Van ■tődéssel és fájdalommal tudatja, hogy dr. Entz Béla nyugal- Daannék fiát, Fülöp Mihály * mázott egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia le- nagyszerű mértéktartással áb-'velező tagja, a Kórbonctani Intézet volt igazgatója, a Pécsi rázólta. Fülöp Mihályt sok sze- J Tudományegyetem 1931—32. és 1945—16. tanévekben volt rek- repben láttuk már s mint ki- g tora. az Orvostudományi Karnak több éven át dékánja és pro­tűnő színészt ismertük meg. * dékánja, számos bei- és külföldi tudományos társaság tagja, Most áem csalódtunk. g folyó évi január 14-én, életének 82. évében Pécsváradon el­Bázsa Éva Van Daanné sze- J hunyt. • repében az elkényeztetett nőt. 5 Eredményekben gazdag tanítómestere volt az if,jóságnak, a nehéz körülmények közé ke-í fáradhatatlan harcosa a tudománynak. Nagyrabecsült tanár- rült, sajnálatraméltó embert E. társat és szeretett barátot vesztettünk el benne, ábrázolta. Ez a feladata, sem! Felejthetetlen tanártársunkat január 19-en hétfőn délután több, sem kevesebb. Ezt \n-t3 órakor a pécsi köztemetőben helyezzük örök nyugalomra. Emlékét kegyelettel megőrizzük. A PÉCSI ORVOSTUDOMÁNYI EGYETEM TANÄCSA------ sem sz ont jól oldotta meg. El isme-5 rés illeti Ottó Frank felesé-" gének, Editnek szerepében Arany Katót, Dussel szerepé­ben Szirmay Jenőt, Margót szerepében Rab Antóniát. ■ Margütay Ági, Biz,» Éva, Náday Pit a azinmü egyik jelenetében. vényein s k&zék. embertársai- Miep - Papp Éva & Kráter; Orvostudományi Egyetem Tanácsa Pécs Auschwitz Bergenbelsen ... megborzongsz e nevek hallatára, mert kre­matóriumok sötét füstje, száz­ezrek jajkiáltása, milliók ha­lála jut eszedbe. A táborok helyén ma bu­ján nö a fű . . Emberi vérrel átitatott, milliók könnyével és verejtékével öntözött földből való. ; | Amsterdam, 1942. A függöny felmegy, a néző­Rirkona., agyában, a halál réme egyre- ’ szorongóbb érzéseket kelt. Ezt az alaphangot időnkint meg­szakítja egy-egy derűsebb ini­ciálé. De pillanatokig tart csak, aztán ismét a bizonytalanság, a holnaptól való félelem uralko­dik, A rendezőnek nem kicsi a feladata: különböző típusú em­bereket mutatni be, olyanokat, akik azonos életkörülmények között kénytelenek élni, de egy-egy eseményre, hírre mégis tér, a színpad — sötét. Zene másképp reagálnak. Ez a ki­hallatszik. Mély, komor gyász, zokogó fájdalom, sötét hangu­lat. Mintha gyászmenet vonul­na előtted., s A reflektorok először haloványan, aztán mind erősebben világítják be a szín­padot. Padlásszobát látsz. Pad­lásszobát, ahol nyolc ember élt két évig rettegésben, míg — beteljesedett sorsuk. Anna Frank naplója. Piros- kötésű füzet. Papírlapok, ame­lyekből eléd tárul a történet, sebblk feladat. A nagyobb: olyan atmoszférát teremteni a színpadon, ahol a konfliktus nem a szereplők között, hanem a szereplők és a kinti élet kö­zött van. A fiatal T urián György kitűnőre vizsgázott. Drámai, de mégsem letargikus hangulat érződött. S az ellen­ség állandó közelléte. Nem>JB egyetlen pillanatra sem jelen­nek meg a színen a „zöld rendőrök”, de mégis mintha kan segíteni Az üreslelkű, a jóformáin semmivel, csak a maga érde­kével törődő üzletembert. Van Daant Náday Pál szemé­lyesítette meg. Olyan típusú embert állított elénk, aki még a sóik megpróbáltatás közepet­te sem túlságosain szeretetre méltó, aki ellopja sorstársai, de még saját fia elől is a ke­nyeret, Van Daant mégsem le­het gyűlölni, mert bűne csak annyi, hogy nem képes paran­csolni saját magának. Se sze­retetre, se gyűlöletre, hanem sajnálatra méltó. A nagy ská­lában azt a hangot eltalálni, amely ezt fejezi ki — nagyon nehéz. Náday Pál megtalálta s mindvégig kiválóan állítot­ta elénk. A 16—17 éves, a kamaszkort lassan elhagyó s felnőtté ér­Markó Sándor részesei nagysikerű előadásarak. __ Mély részvétünket fejezzük ki dr. Entz Béla nyugalmazott „ “egyetemi tanár, akadémiai levelező tag elhunyta alkalmából. Amikor O fllggOfiy ‘ Halálával a tudományos munkában és az ifjúság nevelésében * nagy érdemeket szerzett és köztiszteletben álló embert veszi- . vastaps csattan a 1 tett el társadalmunk Emlékét Pécs és Baranya megye dol­nézotéren. Több ez a taps, fgozói szeretettel megőrzik, mint elismerés. Azt is mutat-; ja, hogy értik az emberek a J darab mondanivalóját, értik £ miért íródott. Vádirat ez a-' fasizmus ellen, vádirat azok S ellen, akik lábbal tiporták az" emberi méltóságot s ártatla-; nők millióit hurcolták mé-; szárszékre. Vádiirat és egyben j= emlékeztető. Emlékeztető s el-j gondolkodtató. Vannak, akiit; ismét fel akarják támasztani... " Az Anna Frank naplója az £ évad eddigi részének legki-1 emelkedőbb előadása, a hang- " szórót azonban meg kellene {, javítaná. £ Garay Ferenc 5 A zene, a panasznak ez a hang- ott állnának az ajtóban ugrás­ja mind szívbemarkolóbban hangzik,: > Mi is történik? Igaz történet. Ottó Frank és családja a náci fasizmus faji üldözése elől Németországból Hollandiába menekül. Amster­damban, egy ház rejtett pad­lásszobájában él a család: Ottó Frank feleségével, két lányá­val, Annával és Margottal. Van Daanné férjével és fiával ugyancsak itt talál búvóhelyre. ra készen. A cselekménynek J ezt a feszültségét is szinte ma-‘ radéktalanul megvalósította. Előadás az orosz operáról A Munkácsy Mihály Sza­badegyetem zenetörténeti ta­Csak a legnagyobb■ 2ozatának hatodik előadása elismerés !tárgyánál fogva külöróa n~ , .. , J gyeimet érdemel. Vági István­hangjan beszélhetünk Margit- S >, , . . . . tay Ágiról, Anna Frank élet- §f&tímJai tanárnő fogja *­rekeltőjéről. Nem egysíkú sze-" mertetnl a romantikus szopránáriákkal, Veress End- E re basszusáriákkal és a Köz-" lekedési Vállalat Bartók fér-1 fikara dr. Sólyom József né J vezényletével. AZ MSZMP BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA. Entz Béla 1877. március 10. — 1959. január 14. mányos élet minden képvise­lője. Ezért lett egyetemi ta­nár, a Tudományos Akadémia levelezőtagja, ezért választot­ta ót az Orvosszövetség elnö­kévé, ezért volt az egyetem dékánja és rektora, majd a felszabadulás után újból rek­tora, ezért választotta őt az egyetem tanácsa diákkollégiu- mának tanárelnökévé, diákjó­léti és diákvezető irodájának vezetőjévé és ezért részesült a Munka Vörös Zászló Rend­jének kitüntetésében. Születésekor atyja a kolozs­vári egyetem állattani tanszé­két töltötte be, szűkebb hazá­ja Erdély volt, annak’ haladó, általános művelődésre törekvő szellemét követte egész életé­ben. A szaktudományának iro­dalmában felmerült adatokat a romaouiKus orosz rep. A 13 éves kislány „csíny-! dalműirodalmat, megvilágítva __________ i .... , tevéseitől az életet megértő,■ ^ oiperaszerzök közeli Pique-Dame, Glinka. ___ ____ ug yancsak itt talál búvóhelyre, a tragédiában is ember ma-! , ... , , _ , . ’ öj í? VT ' 10 Bizottság emoite tovaoora Később még maguk közé fo- radó típust érzelemgazdag Vl-!kapcsolatát az orosz néplelek- Szuszanyin, Ruszlan «ég Lúd--békés mosollyal készült a is «-«ros kapcsolatban állott gadják Dusselt is, egy aggle- lágával állította .elénk. Az! kel. Ez az előadás mintegy elő- mila, Muszorgszkij: A két “ percek múlva bekövetkezett és féltő gonddal őrködött an­Szerdán este azzal tért nyu- személyes vizsgálódással ellen Műsoron: részletek Borogyin: ■ govóra, hogy kéziratban befe- őrizte és erre törekedett a mű- Igor herceg Csajkovszkij-£ íezett művének képanyagát velődésmek számos területén. Anyégin Az’orleans-i szűz. *m ^apíogja rendezni. Már Az egyetemmel, mint a ’ . , ! e.szuhditott, amikor arra esz- Szakorvosképesítő Vizsgázta­lvan . melt, hogy szívverése kihagy: ■ tó Bizottság elnöke továbbra gény fogorvost. Ennek a nyolc embernek rettegésteli élete elevenedik meg előttünk; A 13 éves kis Anna Frank nyila­dozó értelme még nem látja a közeledő Bertalan éj vészét, csak azt, hogy szobájukat — ezt a siralomházat — sohasem hagyhatják el, friss levegőre nem szabad menniük, hangos szót nem ejthetnek s a nap nagyobbik részében cipőt sem húzhatnak, mert a kopogás árulójukká válhat:-.: S ez a kislány a szemed előtt fejlő­dik, válik érett nővé s napló­ja nyomán kibontakozik a tragédia* egyik pillanatban játszi köny-! készíti a következő tanévben nyedséggel szemléli az életet,! t el5adást> amely a xx. a másikban megfontoltan cse-« , ,. lekszik s két év alatt mélyen! század orosz operáját wmer- érző és gondolkodó emberrég tett. válik. Jellemének fejlődése; Az előadás 20-án, kedden előttünk bontakozlk ki s való- 5 ^ toGan „ óraJtor kez_ ban ilyennek képzeljük el An-g _ ., na Frankot, ilyennek, aki na- - dődik a TIT Bartók Klubjá- gyon szerette az életet, sze--ban: Janus Pannonius u. 11., rette az embereket s útjagj. emelet. Hanglemezek és ki- Bergenbelsenbe torkol- g vé]ó M ^dók fo€ják U. lőtt.:; Kitűnő színésznő és aj , „ . .... , „ kitűnő szerep találkozásának ■ '-usztráim: ANUigeti Zita vers­lehettünk tanúi. 8 mondással, Kovács Gyuláné ■ Hovánszkij, Borisz Godunov, ■ 3rök áIomra­a * A patológiának, szervi kóros Rxmszkv, Korszakon: Az g e!változáspk tudományának aranykakas, Szádko, Rubin- ■ volt kiválóan eredményes ku- stein: A démon, stb. dalmű-g tatója, de legfőképpen nagy­vekből ! szerű tanítómestere. A pato­A szabadegyetem S ,ó&ia miIlderl betegségtannak titkánsá­ga minden érdeklődőt szere- ■ működés igazságtevő elbíráló­tettel hív és vár az előadás 8 ja. Jó patológus csak lelkiis­meghaügatására. Egységes be- i mrretes, kötelességtudó, igaz _ ________ __________, ló pődíj 3 forint, a tanulóifjú-B^Entí^la!'^ mdíezt munkatáraai, barátai kegyelet- ságnak kedvezményesen 2 fu-Jróla mindenki: tanárai, pálya- rint. 8 társai, tanítványai és a tudó­nak a harmonikus szellemnek fenntartásán, amelynek kiala­kulására néki, mint az egye­tem egyik alapító tanárának nagy befolyása volt. Halálával nagy veszteség érte a magyar orvostársadal­mat, a tudományos életet. Em­lékét sok évtizedes munkássá­ga eredményei, tanítványai, tel és az alkotó géniusznak járó tisztelettel megőrzik. Goodrich és Hacket! 5 amerikai drámaírók legna-g gyobb érdeme, hogy a napló- g hoz nem tettek hozzá, nem vet-! tek el belőle. Annak szemével! láttatják a padlásszoba min-i dennapjait. Dokumentumot tár® tak a nyilvánosság elé, amely megdöbbent és vádol! Vádolja a fasizmus embertelenségét, amelynek soha többé nem sza­bad visszatérnie oda, ahol em­berek élnek. A színműnek, a megelevenedett naplónak azon ban az is érdeme, hogy úgy tárja elénk a padlásszoba la­kóinak életét amilyen az volt: telítve emberi magasztosság­gal, de telítve emberi gyenge­séggel is. S még egy: Nem teremt mesterkélt hősöket! Se­hol, egy mondattal sem pró­bálkozik annak bizonyítására, hogy mind hős az, akit a fa­sizmus üldözött. A Van Daan házaspár például egy bundán veszekszik akkor, amikor a városban ezrével hurcolják el az embereket. Dussel az idős fogorvos pedig ahelyett, hogy a reményt, a bizakodást igye­kezne a társai szívébe plán­tálni — mint ahogy Ottó Frank teszi — a kétségbeesést fokoz­za csak, a szabadulás, az élet helyett a lebukás állandó le­hetőségeit latolgatja. A színmű alaphangja ko­mor. Ott vibrál a félelem, az elhurcolás és követi: e~m ínyei­nek gondolata az emberek „Ezért neveltelek?!“ Tibi ma megnősült. Reggel hétkor fölkelt, azt mondja anyjának, készítse ki a ruháját, fehér inget, zsebken dőt, nyakkendőt, mert megyen esküdni. Ügy vélte, húsz esz­tendős „fönnállása” alkalmából végre ilyen komoly elhatáro­zásra is rászánhatja magát. Két hét óta már amúgy is „fa­sírban” van az Öregekkel. Felköti a nyakkendőt, meg­csomózza háromszögre. :.. Szóval ő tovább nem gür­cöl itthon. Ezekért. Már mint hogy e népes családért. Mert annyi itt a gyerek, mint a fű­szál. A nővérke, a Mária, 24 éves, de nem dolgozik, otthon tesz-vesz, nehéz munkát nem vállalhat, mert évek óta gyötri, kínozza az epilepszia. Hát jó. Tényleg, igaz, nem szabad dol­goznia. De hát az isten szerel­mére ő tartsa el a családot? velükl Ne félj, Mi az, amit a papa keres? A nek, majd nyugdíj Ezeröi-ezerhatszáz fo­rint, de arra itt vannak a gye­rekek: a IS éves Ilona, a 13 éves Kati, a 6 esztendős Jancsi gyerek és végül a csöpp Aranka. — Mama! Hol a nyaksálam?! — kiált ki a szobából bosszú­san. Még egyszer megnézi ma­gát a tükörben, jó simára ki­borotválkozott, könnyű volt a pihéket lekaparni..i Magára kapja a nagykabá- tot és átmegy a szomszédba, a „lányékhoz”, Margithoz. Talán már elkészült. Mikor az apja fölkelt, Tibi már valahol az autóbuszon ült „menyasszonyával”, befele jö­vet Meszesről a tanácsra. Az öreg magára kapkodta ruhá­ját, kiszaladt az udvarra, s be­zörgetett a szomszédba. — Hát milyen dolog ez hal- lod-e?! — Micsoda? — kérdezte a lány apja. — Nem is szóltok? Titokban csináltátok? — Hát én is csak most tud­tam meg! — méltatlankodott a másik „örömapa”. Ép sem tudtam hova mennek. Most már mi az öregistent csináljak ha haza jön­esztendőt, most kapja a nyug­díjat. Gondolta, rendben van, a legidősebb fiú felnő, megyen dolgozni, valami pénzt hoz majd a házhoz. S amikor a többi utána nő, akkor nősül­jön, majd a kisebbek keres­nek. És most tessék! Itt hagyott bennünket. — Gyere reggelizni! — szólt be az asszony. — Majd megyek. Karácsonykor ezek a gyere­kek semmit nem kaptak a fe­nyőfán kívül, csak éppen a Tibi. A nyugdíjat meg a Tibi keresetét összedobták (jól ke­res a gyerek, három-három- ezerötszázat!) abból vettek neki télikabátot ezernyolcért, aztán sálat, kesztyűt, nadrágot, de évközben kétezerötszázért rá­diót is vett neki, meg sífelsze­relést, meg az isten tudja még mit nem?! Itt a telepen senki nem járt olyan elegánsan, mint az 6 fia. Mindent megadott neki. Aztán most két hete, beje­lenti, hogy nősül. Margitot, a zácsapja a nyugdíjhoz, vala­hogy eléldegél abból hatodma­gával. De a gyerek hajthatat­lan maradt. — Nem várok tovább! — je­lentette ki kereken, —^ Nem vársz?! Hát a keser­ves mindenedet, most már pén­zed van, mindened van, akkor elmész?! Ezért neveltelek?! A gyerek nagyon komiszul Akkor bíróság elé állították, de a büntetését felfüggesztet­ték. Negyvenben megint ki­nyitotta a száját. Olyan kenye­ret kaptak egyszer a konzum- ban, hogy amikor egy szeletet levágott belőle, úgy úszott utána a sok vékony nyálkás szál, mint a pókháló. Gyulladt, romlott kenyér volt. Az ak­nán megmutatja a kenyeret, másnap már híják az irodába: — Mit jártatja maga mindig Az öreg legyintett, aztán visszament a lakásba. Leroskadt a székre és csak nézett, merengett maga elé. Hát érdemes ennyit küszködni, nyavalyogni egy életen át eny- szomszéd lányát akarja asz- nyl gyerekkel, hogy aztán a vé- szonynak. Vedd el, de ne most! gén becsapják?! őt, az apju- Várjál a tavaszig, ha jó idő kát? ö már öreg, kiszolgálta lesz, .akkor valami munka a bányát, lehúzott huszonhat után néz, azt a ki* pénzt hoz­válaszolt: __ — H ogy-hoon nevelt? Én tar a S2áját? tóm el a csatádat már három' ‘ felfüggea2tett éve! Mit akarnak meg?! Med- dig szedik el tőlem a pénzt?! No hiszen, ha az asszony le nem fogja, úgy pofon hajítja a gyereket, hogy a szeme bele- káprázik! Ez nagyon szívenütötte. Na- gyon-nagyon fájl Harminchétben sztrájkoltak lent a bányában. Amikor egy hét múlva becitálták a csend­őrőrsre, a Vad nevű tiszthe­lyettes akkorát ütött az arcá­ra a derékszíj csatos végével, hogy fölrepedt a szája. Most is érzi a szájába csordult vé­rének édeskésen sós ízét. Biz- isten most is érzi, ahogy itt ül a széken. Sós ízt érez a szája szegletében ... csak ez nem vér. büntetési ismét kiszabták. Három évre internálták valahol a szerb ha­tár mentén. Élete mindig csak küzdelem és munka volt, hogu a gyerekeinek nagyobb kenyér jusson és szépen fölnevelhesse őket, hogy mindegyik kezébe munkát, szakmát adjon. És most ez a ... ez a ... kölyök, itthagyta őket, — me­gint sós a szájaszéle — elment, nősül, fiatal gyerekfejjel, az apjának meg a képébe vágja: „Én tartottalak el bennete­ket ...” Föláll, nem szól az asszony­nak, megy ki az ajtó elé, kiáll az udvarra, ki a friss, csípős levegőre. RAB FERENC#

Next

/
Oldalképek
Tartalom