Dunántúli Napló, 1959. január (16. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-16 / 13. szám

1959. JANUAR 16. NAPLÓ 3 Legfontosabb: a szocialista mankaverseny fellendítése Termelési tanácskozást tartottak a komlói lll-as aknán 269 liniert leli kitm'ni Szerdán tartották meg a szo­kásos negyedévi termelési ta­nácskozásukat a komlói III-as akna bányászai. A tanácsko­zást Győri Miklós elvtárs, az üzemi bizottság és az üzemi tanács elnöke nyitotta meg. Hangsúlyozta: ahhoz, hogy fejlődésünk jelenlegi ütemét meggyorsíthassuk, minden fel­adat végrehajtásához úgy kell hozzáfogni, hogy azokat minél előbb megoldhassuk. Ezután Dobos József elvtárs, a bányaüzem vezetője részle­tesen elemezte a bányaüzem 1958. évi munkáját, ismertette az 1959. évi feladatokat. A bányaüzem az 1958. évi tervét 108 százalékra teljesí­tette, egyesek azt híreszteldik a bá­nyában, hogy az idén nem lesz nyereségrészesedés. Állí­tom, hogy nyereségrészesedés lesz. Az, aki becsületesen dol­gozott, nem mulasztott igazo­latlanul műszakot, számíthat erre. Hogy mennyi nyereség­részesedésit fizetünk, még nem tudjuk megmondani, de az előzetes számítások alapján, egy ionná szenei nrereségrtaeÉ! tárnnl 1931,3 ragon szenei (emeli lenen fii ■— Ezért — mondotta az üzemvezető — minden csillést, vájárt, műszaki vezetőt, kül­színi és adminisztratív dolgo­zót köszönet illet, A bányaüzem az elmúlt év legszebb eredményeit kétség­telenül a bányaüzemek kor­szerűsítése terén érte el. A bányaüzem 19 887 méter hosz- szú nyitott vágatainak a 83.1 százaléka már korszerűen van biztosítva. Ehhez hasonló ered­ménnyel egyetlen baranyai bánya sem dicsekedhet. A korszerűsítés, a munkakö­rülmények javulása, a fegye­lem szilárdulása, a munka­versenyben résztvevők számár nak megnövekedése kedve­zően hatott a teljesítmények alakulására is. Amíg például 1957- ben az összüzemi teljesít­mény még 0,869 to/mü volt, 1958- ban már az 1 főre, 1 mű­szakra eső összüzemi teljesít­mény 1,024 tonnára emelke­dett. — Hogy ez így történt — hangsúlyozta Dobos elvtárs — annak is.köszönhető, hogy bá­nyászaink megértették a telje­sítmények fokozásának jelen­tőségét, megértették, hogy az életszínvonal emelésének a tel­jesítmények növelése a leg­fontosabb feltétele. S hozzájá­rult a teljesítmények növelé­séhez az üzemvezetőségnek az improduktív műszakok számá­nak csökkenését eredményező több intézkedése is. Kedvezően aiaWi a termelési is A munkaversenyről szólva az üzemvezető elmondotta, hogy mindazok, alkik az elmúlt évben részt vettek a szocialista munkaversenyben, a legna­gyobb elismerést érdemlik. A gyorsvágathajtó brigádok tag­jait, a fiatalokat pedig külön elismerés illeti. Rájuk a jövő­ben is számít az üzemvezető­ség, s számít arra. hogy to­vább fejlődik a Syorsvágat- hajtási mozgalom, hogy az 1958. évinél még szebb sike­rek születnek. De nemcsak a fiatalokra, hanem az idősebb, tapasztaltabb vájárokra is szá­mítanak. Ahhoz, hogy III-as aiknán az idei — a múlt évi­nél sokkal nagyobb — célo­kat megvalósíthassák, nélkü­lözhetetlen a szocialista mun­kaverseny, a bányászok alkotó kezdeményezéseinek kibonta­kozása, *— Mindannyiunk vágya, kí­vánsága az, hogy napról nap­ra jobban, gondtalanabbá él­hessünk — mondotta Dobos elvtárs. — A versenyzők lel­kesedése, a jobb munkára való törekvés, a közös összefogás, egymás segítése pedig az a forma, amely a vágyak meg­valósulását meggyorsítja. A legfontosabb feladatunk tehát a szocialista munkaverseny fellendítése. Szükség van erre azért is, mert az 1959-es évben a III-as aknai bányászoknak naponta 95 vagon szenet kell termel­niük, s tovább kell javítani valamennyi gazdasági mutató­jukat. Az első fél hónap ered­ményei — esedékes havi ter­vüket 196.2 százalékra telje­sítették — biztatóak. Ahhoz azonban, hogy az évi tervüket — mint mondták — legalább 102—103 százalékra teljesítsék, minden III-as aknai bányász közös erőfeszítésére lesz szük­ség. Ebben az évben a III-as ak­nai bányászoknak — Ezt teljesíteni tudjuk — mondotta az üzemvezető. — Szükséges azonban, hogy a bá­nyában és á külszínen is, a különböző anyagok és szerszá­mok pazarlását haladéktalanul megszüntessük. Nagy gondot kell ezenkívül fordítani bá­nyánk f endbentartására, a tisz­taságra. Ne tűrje meg senki a rendetlenséget, a szemetelést, mert a bánya tisztántartására ebben az évben nem akarunk és nem is fogunk improduktív műszakokat fordítani. A bányaüzem 1959. évi ter­ve előírja a korszerűsítés to­vábbfolytatását, a meddő tö­medékelés kiterjesztését, a szénfal-átnedvesítés bevezeté­sét is. Éppen ezért a bánya­üzem vezetője arra kérte a bá­nyászokat, hogy mindenki igyekezzék minél jobban elsa­játítani a korszerű biztosítási elemek, elsősorban a TH-gyű- rűfc alkalmazásának módját, hogy segítsék elő a meddő bá­nyában! elhelyezését, mert en­nek igen nagy önköltségcsök­kentő hatása van, s hogy min­den külön figyelmeztetés, uta­sítás nélkül is használják a porvédelmi eszközöket, beren­dezéseket. A megnövekedett feladatok ugyanakkor szilárdabb mun­ka- és munkahelyi fegyelmet követelnek. A jövőben az üzemvezetőség még szigorúb­ban fog eljárni az igazolatla­nul műszakot mulasztókkal szemben. — Mi bízunk abban —• fe­jezte be beszámolóját Dobos József elvtárs —, hogy III-as akna ebben az esztendőben is a múlt évihez hasonló ered­ményeket ér el a terv teljesí­tése, gazdasági feladataink megvalósítása terén. A beszámoló után hangzott el. A felszólalók több üzemi probléma megoldására tettek javaslatot és szorgalmas munkát ígértek. A termelési tanácskozás végezetül 34 III-as aknai bányásznak, műszaki vezetőnek ítélte oda a szak­ma kiváló doglozója kitünte­tést, köztük Földes György, Bóra Sándör vájároknak és Illés Sándor csillésnek már harmadik esetben. Mestcrfalvi Gyula Tegyünk többet a város tiszta A városi Népi Ellenőrző Bizottsághoz szá- mos bejelentés érkezett a dolgozóktól arról, hogy Pécsett elhanyagolják a köztiszta­ságot, ezért nevezik városunkat a legpiszko­sabb vidéki városnak, s ezért maradt a napok­ban lehullott hatalmas hótömeg is eltakarí- tatlanul az utcákon. E bejelentések nyomán a Népi Ellenőrző Bizottság egy e feladatra alakított munkabizottsággal megvizsgálta a pécsi köztisztaság helyzetét és a következő­ket állapította meg: A Pécsi Köztisztasági Vállalatot igen sok nehézség gátolja munkájában. Feladata lett volna például a síkossá vált, eljegesedett utak salakkal való beszórása. Ez sürgős volt, hiszen a csúszós utakon több közlekedési baleset tör­tént, amelyek jelentős kárt clkoztak. Ezt a feladatot mégsem tudta megoldatni. Egyrészt azért, mert nem jutott salaikhoz. A Pécsi Bőr­gyár például azzal az indokkal tagadta meg a gyára salakátadását, hogy azt a nagyárpádiak számára tárolja tavaszra, amikoris járdát akarnak építeni, más üzemek pedig azt álU- tottáík, hogy salalkjukat már elvitték mások. Másrészt azonban szállítóeszköze sem volt a Köztisztasági Vállalatnak a salak szállításá­hoz. A vállalatnak mindössze két tehergép­kocsija van, s ezek vezetők csak napi nyolc órában foglalkoztathatja. Ezért csütörtökön reggel a síkos úttesteik felszórását csak 7 és 8 óm között végezhették. A vállalatnak mindössze 98 úttisztító és karbantartó munkása van, ezek létszámát ke­rethiány miatt még ideiglenesen sem növel­heti, ennyi ember pedig képtelen arra, hogy a rövid idő aiaitt lehullott hótömeget eltávo­lítsa. A Népi Ellenőrző Bizottság munkabizottsága ezek megállapítása után a városi tanács pénz­ügyi és közlekedésügyi osztályához fordult, amely a bizottság kérésére azonnal intézlce- dett. Elrendelte, hogy az élet- és vagyonbiz­tonság figyelembevételével valamennyi üzem köteles a Köztisztasági Vállalatnak átadni az utak felhintésére alkalmas salakot. A pénz­ügyi osztály gondoskodott hitelkeretről alkal­mi hómunkások beállítására és rendkívüli fu­varok végeztetésére. A legközelebbi hóhuliás- kor tehát már nagyobb apparátussal láthat­nak hozzá a hó és szenny eltakarításához. A gyorsabb munka érdekében megállapították azt is, hogy hol használhatják fel a csatorna­hálózatot a frissen hullott hó eltávolítására, ugyanis ez különösen a szűkebb utcákban célravezetőbb, mint az elszállítás. Megállapította a bizottság, hogy a tisztaság biztosításához a tanács igazgatási osztályának és a rendőrségnek a segítsége is szükséges. Igen sok háztulajdonos, gondnok, házfelügyelő nem törődik a síkos, havas járdák megtisztí­tásával. Fontos tehát, hogy a mulasztókat a rendőrök is bejelentsék, mert az igazgatási osztálynak csak két társadalmi ellenőre van, s bár a napokban egyes mulasztókat felelős­ségre vonták, ez még kevés volt a probléma megoldásához. Már most gondoskodni kell arról, hogy a havas idő után is megszüntessük a pécsi ut­cák piszkosságát. Ezt célozza az új hal köb­méteres, nagynyomású öntözőautó és három „Kuka“ szemétgyűjtő kocsi. A szemétgyűjtő „Kukák“ kapacitásának kihasználására azon­ban több speciális szemétgyűjtő edényt kell beszerezni, s e tekintetben segíthetnének a bányatrösztök is, amelyék a gyártó vállalat­tól közvetlenül kérhetnének érdekelt lakóte­lepeik számára (a repülőtéri és meszesí lakó­telepeknek elsősorban) az edények szállítását. A Népi Ellenőrző Bizottság kéri a lalkossá- got, segítsen a tisztaság megteremtésében, el­sősorban azzal, hogy a mulasztókat két tanú aláírásával jelentse a Népi Ellenőrző Bizott­ságnak, vagy a városi tanács igazgatási osz­tályának. A tanácsot pedig arra kéri a bizott­ság, hogy a továbbiakban is nyújtson hathatós segítséget ennek a problémának a megoldásá­hoz. ff KÖZÖS ERŐVEL Panaszokat hallunk a serdü­lőkorú gyermekekre szülőktől és családom kívülállóktól egy­aránt. Nem is alaptalanul. Több szülő szinte sírva pa­naszolta el, hogy gyermeke, aki egyébként értelmes, jó ta­nuló, az élet dolgait bizonyos mértékben helyesen megítélő, de engedetlen, sőt szembehe­lyezkedő magatartásával igen sok szomorúságot okoz a csa­ládban: A szelíd szülői szóra még a leánygyermek is tud sokszor tiszteletlenül, sőt szembehe- lyezkedően válaszolni. Az apa és anya részéről elhangzott parancs, kívánság teljesítése sem zavartalan. Késve teszi, vagy nem is teljesíti. Hol va­gyunk akkor még a felnőttek Hányszor találkozunk utcán, villamoson és egyéb helyeken is olyan magatartással, amely­nek láttán szinte mi szégyen- kezünk! Ezekről a hibákról sokat be­szélünk, írunk, de ezzel még gyermekeink magatartása, vi­selkedése nem változik meg. Többet kell tennünk: meg kell keresnünk a bajok gyöke­rét. Erre a feladatra még a szülői háznak és az iskolának az összefogása is kevés. Széles­körű társadalmi üggyé kell válnia ifjúságunk nevelésének. Vannak, akik azt állítják, hogy a mai társadalmi élet indokolatlanul sok szabadságot biztosít ifjúságunknak, s ez károsan hat kialakuló egyéni­réseit, kívánságait. Gomdolunk- e arra, hogy a szülők egymás­hoz való helytelen viszonya / milyen mély és sokszor jóvá- (• tehetetlen nyomokat hogy gyér mekünk lelkében. Hihet-e a gyermek szüleinek akkor, ha a2 apa vagy az édes­anya szavaiban ismételten el­lentmondásokkal találkozik? Gyermekbírósági tárgyalások a bizonyságai annak, hogy ki­egyensúlyozatlan házastársi életek hány tragédiát okoztak. Milyen sok szülő hárítja cl magától a nevelés kötelezett­ségét azzal, hogy neveljen az iskola és az ifjúsági mozgalom. Az iskola és az ifjúsági moz­galom (úttörő, KISZ) a szülői ház és az egész társadalom hathatós segítsége nélkül a szocialista ifjúság nevelését ^ JP~as aknai bányászok maradéktalanul teljesítették önköltségi tervüket, sőt némi megtakarítást is elértek és így ismét remény van arra, hogy harmadszor is elnyerik az él­üzem címet. Az eredmények melleit ter­mészetesen voltak hibák is Nem sikerült teljesen felszá­molni az igazolatlan műszak­mulasztásokat, igen nagymér­vű volt a munkásvándorlás Az 1958-as évben felvett 429 új munkásra például 359 le­számoló jut. Ez elképesztően rossz arány. Pedig a HI-aS sknai bányászoknak igazán nincs okuk a vándorlásra. A munkakörülményeik sok te­kintetben jobbak, mint a más bányaüzemekben dolgozóké, s a bérezésre sem lehet pana­szuk. Amíg például 1957-ben »z 1 műszakra 1 munkásra ju­tó — vagyis az éjjeliőrtől az üzemvezetőig mindenkit bele­értve — összes keresetük 100 forint 85 fillér volt, 1958-ban az egy műszakra eső kereset; 102 forint 34 fillérre emelke­dett. — Gondolom, hogy a mun Mi újság Siklóson? Evek éta vajúdó J gondja volt a járási pártbi- : rottságnak a helyiséghiány. A \ legrosszabbul állt ebben a já- Ls szervei közül Az irodák és folyóiratok állnak a rendel­kezésükre, könyvtára is lesz a klubnak. Előreláthatóan a jövő hó­napban nyílik meg. . ________________„ Pl------------ ségtik fejlődésére. Ez a meg- _________n u;uoae ! és mások iránti tisztelettől? állapítás teljes félreértése épü- egyedül megoldani nem tudja. lő szocialista társadalmunk és Hiába próbál nevelni az iskola az ifjúság közötti viszonynak, és a szülői ház helyes maga- Szabadsiág és az öntevékenység tartásra, ha az utcán és egyéb megadása nélkül lehetetlen ön helyeken a felnőttek szó nél- tudatos, egyenes jellemű ma- kül eltűrik az ifjúság nevelet- terialista világnézetű Ifjúságot len magatartását, sőt nem egy nevelni. Természetesen a sza- esetben éppen a felnőttek ré- badság nem szabadságot je­lent, nem jelenti az. erkölcsi normák semmibe vevését. száma is kevésnek bizonyult, : pedig nem sok függetlenített munkatárs dolgozik a járási pártbizottságon, előadótermük pedig nem is volt. A járási művelődési otthon, vagy já­rási tanács épületét kellett el­kérniük, ha járási értekezletet akartak tartani. A több éves gond hamaro­san megoldódik. Kibővítik az épületet, 220 személyt befoga­dó előadótermet is építenek hozzá. A tavaszra elkészülő épületben helyet kap a járási fflSZ-bizottság és a munkás­őrség is. Pezsgő élet folyik a járás nőtanácsaiban mi gazdaság és több mint 5 szőlősgazda vett benne részt A taAMlyi sikereken felbuz­dulva, az idén is megrendezik a borversenyt. A tavasszal ke­rül sor rá, valószínű a Tán­csics Termelőszövetkezet is benevez. Munkásklub készül A községi tanács épületében, a községi pártbizottság irodá­ja mellett rendezik be a me­ka társak ezzel meg voltak elé-i gyei pártbizottság ajándékát, a peave — jelentette ki az üzem- ♦ siklósi munkásklubat. A vezető — ismét meggyőződ­hettek arról, hogy aki jól dol­gozik, az jól tg keres. Voltak akik az elmúlt év elején attól féltéle, hogy 32 1957. évi ke­fe r­met mar kifestették, a függö­nyöket szőnyegeket. asztalo­kat, székeket és csillárokat is beszereztek Csak az asztalte­rítők, a vilagvevő rádió és a A siklósi járás nőtanácsai 16 szakkört alakítottak a ta­valyi 8—10 szakkörrel szem­ben. A szakkörök különfélék. Óidon szabó-varró szakkör működik saját varrógéppel. A siklósi nőtanács mintegy 60 babát készített legkülönbözőbb méretekben, közöttük alvóba­bákat is. A babák javarésze máris elkelt. A siklósi nőtanács újabban teadélutánnal egybekötött kézi munkakiállítást tervez. Álta­lában: pezsgő élet folyik a járás nőtanácsaiban. Egymást követik a pedagógiai, egész­ségügyi és ismeretterjesztő elő adások, a legjobbak már már­cius 8-ra, a nemzetközi nő­napra készülnek. A nagyhar- sányi nőtanács például ma­gyar—szovjet baráti találkozót al<nr rendezni, amelyre me­gyénkben élő szovjet nőket' hívnak meg. Úszómedence és teherautó résetekét, életszínvonalat nemi televízió Irányoznak még, de tudjuk majd tartani. Akikor Is | már az utóbbiak ára is ki van Borverseny lesz tavasszal azt mondtuk és most sem tu­dunk mást mondani: ha a tel­jes ítményeket fokozzuk, a kere­setek is emelkedni fognak. Az üzemvezetőség érte­síti; ^H’ŐI — folytatta —, hogy fizetve, A klub a munkások, a mű­velődni és pihenni vágyó pa­rasztok és értelmiségiek má­sodik otthona lesz. a rádión A siklósi bor híre sohasem volt rossz. Ezt a jó hírt akarta a községi tanács a múlt év­ben öregbíteni a borverseny meghirdetésével. Úgy mond­és televízión kívül sakk, lapok ják, igen jól sikerült, az álla A siklósi községi tanács 18 százalékos községfejlesztési hozzájárulást szavazott meg Az idei terv egyik kiemelkedő eseménye lesz az úszómedence építése. Százezer forintos költ­séggel és társadalmi munká­val épül fel. Három tanácstag már a tanácsülésen felaján­lotta segítségét a maga és munkatársai nevében. A 25 fokos tapolcai forrásvíz táplál­ja, mérete az úszóversenyek megrendezését is lehetővé te­szi. A medencét még ez évben el akarják készíteni, a későb­bi években sor kerül á fürdő­kabinok felépítésére is. Az úszómedencén kívül 2SÖ0 négyzetméter járdát építenek — ugyancsak 100 000 forintos költséggel. Ezenkívül 3 és fé tonnás teherautót akarnak vásárolni. Az univerzális te­herautónak (így nevezik a ta­nácson) két fő feladata lenne, az utcák locsolása és a sze­méthordás. A gépkocsira ki­adott pénz hamarosan megté­rülve, mert a tanács jelenleg 3 pár lovából csak 1 párra len­ne szüktág. gyermekeink Ifjúságunk számára meg­adott lehetőségek: üdültetések, táborozások, úttörőházak, gyér mekvárosok nem nevelési for­mai kísérletezéseket jelente­nek, hanem átgondolt és sokol­dalúan kikísérletezett elgondo­lások gyakorlati megvalósítá­sai. Az ifjúság magatartásá­ban mutatkozó hiányosságok megállapításakor gondolunk-e egyéni felelősségünkre? Hány szülő rontja el azzal gyerme­két, hogy sanyarú gyermekko­rára hivatkozva, ellentmondás nélkül teljesíti gyermeke ké­széről látnak rossz példát. Hiúságunk szocialista szel­lemű nevelésében a nőszövet­ségre is komoly feladatok vár­nak. S mind csak úgy tudjuk megoldani, ha a szülők, peda­gógusok, a nőtanács tagjai és mindazok, akik felelősséget éreznek ifjúságunk nevelé­séért, hozzászólásaikkal, ta­pasztalataikat, gondolataikat, javaslataikat közkinccsé te­szik. Egész társadalmunk össze­fogása nyomán nagy fejlődést érhetünk el ifjúságunk neve­lésében. Nagy .Tenőné nevelő. Érdemes volt beiratkozni a Nők iskolájába Soli asszonytársunk előtt is­meretes, hogy a városi nőta- nács ég a TIT rendezésében ősszel megkezdődött a 10 elő­adásból álló Nők Iskolája. Az előadásokat a Doktor Sándor Művelődési Ház nagytermében tartják. Mi is beiratkoztunk és nem csalódtunk a számításunkban. Érdekes egészségügyi, pedagó­giai. történelmi és kozmetikai diavetítése* előadásokat hal­lunk. sokat tanulunk az ott el töltött órák alatt. Neves orvo­sok és /tanárok adják át a tu­dásukat, mint dr. Linika Zoltán gyermekgyógyász, dr. Takács József, a TIT megyei titkára, dr. Tóth József, a Marxizmus- Leninizmus Esti Egyetem igaz­gatója és mások. Az előadások során kérdése­ket is feltehetnek az asszo­nyok. Ezért ajánljuk, hogy iratkozzanak be ők is. Nem fogják sajnálni az idejüket. Répás! Lászlón« Id. Bckcfi Józstfné és a kertvárosi nótá­nál.« több tagja,

Next

/
Oldalképek
Tartalom