Dunántúli Napló, 1959. január (16. évfolyam, 1-26. szám)
1959-01-15 / 12. szám
2 NAPLÓ 1959. JANUAR 15, MA BEMUTATÓ: ANNA FRANK NAPLÓJA Főpróba. A nézőtéren csak a rendező, a világítómester s még néhányon ülnek. A függöny felmegy, a színpad lassan Világosodik. Egy padlásszobát látunk, szobát, ahol kabátjukon sárga csillagot viselő emberek laknak, akiket a nácizmus üldöz s akik itt találnak ideig- óráig búvóhelyet. Mi történik ezekkel az emberekkel, hogyan alakul sorsuk? Ezt mondja el Anna Frank naplója, ez elevenedik meg a nézők szeme előtt. Turián Györgyöt, a darab rendezőjét kérdeztük meg, mi a véleménye a műről, milyen rendezői elképzelést kívánt megvalósítani? — Anna Frank naplója — világsiker! — mondta. — Különösen érdekes feladat rendező számára az, hogy a konfliktust lényegében nem a szereplők egymáshoz való viszonya váltja ki, hanem az ösz- szeütközés a szereplők és a külvilág között van. Az egyes jelenetek között hónapok telnek el, változik a szereplők életmódja, gondolkodásmódja. Rendezői elképzelésem, hogy bemutassuk ezt a változást s ezenkívül különböző típusokat is alkossunk. Igyekeztünk típusokat bemutatni s törekedMargittay Ági és Ffllöp Mihály s darab egyik jelenetében. tünkt arra, hogy a darab lerántsa a leplet a nácizmus embertelenségéről. Pereg a cselekmény, s amikor a függöny lemegy, a néző fülében még visszhangoznak Anna Frank szavai, amelyek a nagy tragédia végéhez fűződnek — »,En hiszek az ember jóságában”, Januárban indul az 1959. évre szóló sörárpa' napraforgómag, illetve baromfi SZSrZöJOSBk kÖtéSC Tíz év alatt harmincmillió forintot költöttek a komlói bányászok egészségvédelmére A komlói feketeszénbányászat fejlesztése tíz évvel ezelőtt kezdődött meg. Az eltelt egy évtized alatt a Komlói Szénbányászati Tröszt dolgozóinak munka- és egészségvédelmére harmincmillió forintot költötték, az erre a célra fordított összegek minden évben felülmúlták az előző évit. Többek között Komlón felépült az ország legkorszerűbb bányamentőállamása, amely, jelenleg hét üzemi mentőállomással, két bányamentőautóval, kilencven korszerű mentő- készülékkel, kétszáz mentőszekrénnyel, száz hordággyal és négyszáz jólképzett bányamentővel óvja a földalatti dolgozók egészségét. Ezenkívül h bányaüzemekben földalatti segélyhelyek, a Kossuth-bányán és Béta-aknán korszerű üzemorvosi rendelők állnak a dolgozók rendelkezésére. Az idén elkészült az Anna-aknad és a szászvári üzemorvosi rendelő is. A munkaártalmi megbetegedések — a szilikózis leküzdésére — negyven munkahelyen vizesfúrást, több fejtésben szénfalátnedvesí- tést, rakodásnál permetezést, vákuumos porelszívást, porszűrő álarcokat használnak. Az idén további 16 szénfalátnedvesítő készüléket helyeznek üzembe. Uj bányászfürdőkkel gazdagodott ,a Kossuth-, a III-as és a Béta-akna, valamint a mázai bányaüzem az elmúl* egy évtized alatt, az idén Anna-aknán készül el hatszáz személyes új fürdő. Ezenkívül több munkásfürdőt felújítanak, a Kossuth-bányai orvosi rendelőt szilikózis röntgenfényképezőgéppel és más fontos műszerekkel látják el. Ebben az évben összesen 2.5 millió forintot költenek munka- és egészségvédelmi célokra Komlón. Amit minden nyugdíjasnak tudnia kell az új nyugdíjtörvény végrehajtásáról 1958. tavaszán elsőázben kötöttek terményértékesítési szer ződéseket sörárpa- és napraforgómagra; továbbá hízlalási (nevelési) szerződéseket egyes baromfiféleségekre. Ezeket a szerződéseket a termelőszövetkezetek és az egyénileg dolgozó parasztok kedvezően fogadták és jelentős mennyiséget kötöttek le. Tekintettel az eddigi kedvező eredményekre az országos felvásárlási operatív bizottság határozata alap lehet kötni mind a kélteitő- állomásokitól vásárolt naposcsibékre, mind a saját kelte- tésű csibékre. A szerződést kötő termelők a naposcsibe- akció során is előnyben részesülnek. A baromfihízlalási akcióban libára, kacsára és pulykára lehet szerződni. A szerződést kötő termelőszövetkezetek az előírt feltételek mellett külön úgynevezett nagyüzemi felárban is részesülnek. Tszcsoportok, szakszövetkezetek és termelői társulások ugyancsak részesülnek a nagyüzemi felárban, amennyiben a szerződéssel lekötött áru közös termelőtevékenységből származik és azt, közösen értékesítik. A szerződéskötések részletes feltételeiről a felvásárló vállalatok telepei, valamint a földművesszövetkezeti bizományosok adnak a termelők számára felvilágosítást. Az új nyugdíjrendelet megjelenése óta igen sokan fordulnak felvilágosításért az SZTK Alközponthoz és szerkesztőségünkhöz. Ezért az alábbiakban közöljük a legfontosabb teendőket, amelyeket minden nyugdíjasnak és minden nyugdíjigénylőnek tudnia keQ. Ismertetjük a szabályokat, amelyek azokra vonatkoznak, akik már kapnak nyugdíjat, özvegyi, rokkantsági nyugdíjat, árvaellátást, illetőleg öregségi, özvegyi járadékot, bányányugbért stb-t. És külön ismertetjük a jelenleg folyamatban lévő ügyekkel, illetve határozattal el nem bírált nyugdíjigényekkel kapcsolatos teendőket. esony ellátások emelését. A nyugdíjfelemelések elsősorban az alacsony nyugdíjakra vonatkoznak. A felemeléseket teljes egészében az Országos Nyugdíjintézet saját hatáskörében hajtja végre. így a régi nyugdíjaik (járadékok) felemelését nem a területileg illetékes SZTK-alközpontok, hanem az Országos Nyugdíjintézet intézi. A felemelések 1959 január 1-től történnek, azonban a nyugdíjasok nagy létszáma 2. Az 1954. évi 28. sz. törvényerejű rendelet (1954 szeptember 30. utáni törvény) alapján megállapított és 400 forintot el nem érő nyugdíjakat 10 százalékkal emelik fel. Az így felemelt nyugdíj 250 forintnál kevesebb és 400 forintnál több nem lehet. Az SZTK ezúton is felhívja azokat, akik 1958 december 31-ig benyújtották nyugdíjazási kérelmüket, hogy választhatnak a régi és az új törvény nek elintézése több időt vesz igénybe. Ezért az Országos Nyugdíjintézet a felemeléseket csak folyamatosan tudja elintézni. Tehát nem mindenkinek a nyugdíjügye rendeződik ja- , nuárbam. A nyugdíjasok nagy Atílk mnr ellátásban számára való tekintettel előmiatt, az ellátások felemelésé- alapján járó nyugdíj között. A választást különösen azoknak a figyelmébe ajánlják, akiknek 1958 december 31-ig 14 évi szolgálati idejük meg van és emellett 1929-től a 14 éven felül még több évi munkaviszonyuk van. Ugyanis a részesülnek A már nyugdíjat (járadékot) élvezőknél a 67/1958. sz. kormányrendelet rendezi az ala- , , , ... ■■■■■■■■■■■■ tmilliBIIIIIICRlII ján ezek a szerződéses akciók - változatlanul kedvező feltételek mellett ez évben már január hó második felében megindulnak. A szerződéssel lekötött sörárpa-, napraforgómag, illetve baromfi után egyrészről az állami szabadfelvásárlási árat meghaladó magasabb árat fizetnek, másrészről a szerződéses termelők kamatmentes előleget igényelhetnek. Ezenkívül a sörárpára szerződő termelőket előnyben kell részesíteni a minőségi ve- tőmagjuttatásrál, míg a napraforgómagra szerződő termelőket az állam látja el nagyobb termésljozamot biztosító és magasabb olajtartalmú vetőmaggal.. Egyes vetőmagvakból származó termésért külön felárat is térítenek. Baromfinevelési szerződért HÍREK UJ művelődési otthon épül Szalámin, Olaszon, K o zármi s lény - hen, A tán. Pécsváradon és Kis- trttfalun. A ktstótfalul épltkezé-.t előregyártóit elemekkel oldják meg. s ha a kísérlet «Ikerül, a módszert a többi falvakban is alkalmazzák. * Szorgalmasan tanulnak a kultú- rosok szerte^ megyében. A szín- JátEZócsoportok közül az egeráglak Bartha Bajos: Zsuzsi, a cserdiek Gárdonyi: Fehér Anna. a görcsönyiek Móricz: Nem élhetek muzsika szó nélkül, a bak- salak pedig Sásdl Sándor: Fecskefészek című darabjával készülnek a munkás színjátszó csere- műsorra, * Fonóka néven érdekes fonótanfolyam Indult Gyódon a nőtanács rendezésében. Az idősebbek a fiatalokat tanítják meg a fonásra. * A pécsváradl Járási népművelési tanács l«-án tartandó értekezletén megtárgyalják, az Isméret- terjesztő munka Jelentőségét a világnézeti nevelés szolgálatában, valamint a művészeti csoportok eddigi tevékenységéről beszélnek. * országos értekezletet tart Csepelen a Munkásszállóban a Népművelési Intézet, ahol a munkás- osztály kulturális helyzetét értékelik. A nagy jelentőségű értekezleten Baló István, a városi művelődési otthon Igazgatója, és a megyei népművelési csoport küldötte képviseli Pécs^ városát. Az Állami Népi Együttes üj műsorával Pécsre, Mohácsra. Siklósra, Villányba és Szigetvárra Jön vsadé gszerepel ni. Szidják az agronómusokat Ahány falu, annyi gazdasági felügyelő. Helyenként ugyan több falu is jut egyre, de alapjában véve mégiscsak sok van belőlük. Sokan vannak ós sokat szidják őket. Semmit nem ér a munkájuk. „AgTonómusok szégyenei“. Már ctyat is hallottam, hogy „Nem volt szerencsés gondolat egyáltalán létrehozni ezt az intézményt.“ Agromőmus-pártl vagyok és bevallom végül is, túlzottnak tartottam a sok szidalmazást. Elhatároztam, hogy felkeresek egyet-kettőt, s elbeszélgetek velük. Mindenekelőtt bekopogtattam Svabi Zoltánhoz, a siklósi járási tanács mező- gazdasági osztályvezetőjéhez. „Hát hogy is vagyunk azokkal a körzeti felügyelőkkel?“ — álltam elő a kérdéssel. És vártam a hatást. De a kitörés ezúttal elmaradt. Svabrl Zoltán egyáltalán nem általánosított. Elmondta, hogy náluk is vannak hanyag körzeti agronó- musok, de ugyanakkor legalább annyi jót is felsorolt. Egyik ember ilyen, a másik olyan, s mindegyiket másképp kell elbírálni. Példaképpen meg említette Sándor Kálmán nagy harsány! felügyelő esetét. Ennek az embernek éppen a napokban vizsgálták ki az ügyét. Körzetéhez tartozott a nagy harsány! termelőszövetkezet is. De Sándor Kálmán csak álékor foglalkozott a tszszel, ha abból haszna volt. Megtette például azt, hogy jogtalanul 60 munka egységet Íratott magának á’lítóiagos külön munka fejében. Holott külön munkáról szó sem volt. Természetesen a búzát, cukrot és egyéb jogtalanul felvett javakat vissza kellett adnia a tsz-nek és rá adásul fegyelmit is kapott. Gazdatiszt volt. akadémiát végzett, nagy gyakorlattal rendelkező szakember. Egy hiba volt nä’a, elfelejtette, hogy a termelőszövetkezet nem uradalom. Az osztályvezető elvtárs még hozott fel egy-két ilyen konkrét példát. A fiatalok között is akad néhány fegyelmezetlen. De ez egyáltalán nem vonatkozik a többségre. Van egynéhány jó felügyelőjük, akiket igazán csak dicséret illet. Felsorolta a neveket, jókat, rosz- szakat vegyest és kérte, hogy válaszszák belőlük. Még aznap kimentem I pacsi ára. Helé- nyi Ervin felügyelő éppen a házakat járta, a falu teheneit írta össze törzskönyvezésre. Megvártam a delet, míg bejön a tanácsházára. Ott aztán valla tóra fogtam. Mi a munkája ilyenkor télen, hány községe van? stb stb. Elmondta, hogy munka mindig van, nem is kevés. Éppen a közelmúltban fejezte be a kovácshi- dai tsz termelési tervkészítését. Most pedig éppen a körzetébe tartozó gazdák legjobb teheneit írja össze, mert jövőre szeretnék törzskönyveztetni az állatokat. Aztán itt az a sok földügy, fakivágási ügy, a tartalékföldek bérletbeadása, vetőmag- és műtrágyaigénylések és szétosztások. Meg kell to- .vábbá szervezni a répa- és- burgonya- földek egybevetését, ami nem lesz köny- nyű dolog. A hibridkukorica-vetést is propagálni kell, hisz. ennek termesztése jóformán ismeretlen a gazdák előtt. És ilyenkor télen* van főleg idő az állattenyésztéssel foglalkozni. Helényi Ervin bevallotta, hogy nagyon szívén viseli az állattenyésztést és szeretné, hogy az e téren náluk is uralkodó állapotok mielőbb megszűnnének. Az ő körzetében is nagyon mostoha körülmények között tartják (tehát nem tenyésztik) az állatokat. Szeretne jobban megismerkedni a gazdákkal, szaktanácsokat adni nekik, de sajnos erre nincs módja. Hogy miért? Nem futja az időből. Nagy a körzet, hét községe van és ilyenkor télen csak gyalog tud közlekedni. A munkaidejének 30 százaléka csak az ide-oda sétálással telik el. Azonkívül rengeteg időt vesz igénybe az adminisztráció, papírmunka. Ilyen körülmények közt nem is tud sok konkrét eredményt felmutatni. Igaz, most sikerült egy sertéstenyésztő szakcsoportot létrehozni Harkányban, de ez kevés. Elmondta, hogy ha kevesebb községe lenne, akkor nagyobb eredményeket tudna felmutatni főleg a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztésében. Elbeszélgetne a gazdákkal, gyűléseket tarthatna. De így? Van olyan községe, ahol csak fél napot tartózkodhat, ha nem akar vasárnap is dolgozni. Helényi Ervin, a siklósi járás egyik ' legjobb mezőgazdasági felügyelője. Községeiben szeretik és szaktudásáért becsüli mindenki. Mégis vannak problémái, nem dolgozhat úgy, ahogy szeretné. A körzet-kérdésben teljesen igaza van, hét községnek egy agro- nómus — kevés. Valószínűnek tartom, hogy több agronó- musnak is van ilyen problémája. Természetesen vannak, akik visszaélnek ezzel a helyzettel és hol ebben a községben lógnak, hol abban, mert hisz van rá alkalmuk. De ha már ezt másképp nem lehet megoldani, akkor egyénenként bíráljuk el őket. Azzal, hogy valamennyit szidjuk, még nem javítottunk a helyzeten. Rónaszékiné, fordulhat az is, hogy a felemelést az Országos Nyugdíj- intézet csak márciusban hajtja láégre. Ez azonban nem jelenti art, hogy a felemelt összegű ellátást a nyugdíjas csak ettől • az időtől kapja. Tekintet nél• k.ül arra, hogy az Országos Nyugdíjintézet a felemelést mikor hajtotta végre, a felemelt összegű ellátás a nyugdíjast 1959 január 1-től megilleti és ezt részére folyósítani is fogják. Mit kell tudni a nyugdijak felemeléséről ? Azokat a nyugdíjaikat, amelyeket 1954 október 1. előtt állapítottak meg, 25 százalékkal felemelik legalább 500 forintra, legfeljebb azonban 800 forintig, azokban az esetekben, amikor a nyugdíjas (a dolgozó) nem áll munkaviszonyban. Ha a nyugdíjas (a dolgozó) munkaviszonyban áll, a munka- viszony fennállása ideje alatt nyugdíját nem emelik fel. Az emelés akkor következik be, amikor a dolgozó (nyugdíjas) munkaviszonyát megszünteti. Az 1954 szeptember 30-a után nyugd íjazottak esetében az Országos Nyugdíjintézet kérdőíveket küld ki. Ezeket a nyugdíjasok saját maguk töltik ki büntetőjogi nyilatkozattal ellátva. A kérdőíven fel kell sorolni 1929 január 1-től a munkaviszonyok időtartamát. A már kitöltött kérdőíveket törzsszámúkra hivatkozva vissza kel! küldeni az Országos Nyugdíjintézetnek. A kitöltött és beérkezett kérdőívek alapján azután a nyugdíjemelést az ONYI fogja végrehajtani. Az 1954 szeptember 30-a után nyugdíjazottak nyugdí-. ját az Országos Nyugdíjintézet ahban az esetben emeli fel az’1929 január 1-től eltöltött szolgálati idők alapján nyugdíjkiegészítéssel, ameny- nyiben a nyugdíj összege a 850 forintot nem éri el. Az emelés tehát 850 forintig terjedhet, beleértve az házastársi pótlékot is. özvegyi nyugdijak 1. Az M54 október 1. előtti jogszabályok alapján járó ellátásokat, járadékokat 25 százalékkal emelik legalább 250 forintra, legfeljebb 400 forintig. nyugdíjkiegészítést, az új törvény alapján, az 1929-től munkaviszonyban töltött évek után lehet megállapítani. A választási lehetőség (régi igény visz- szavonása) a határozat kiadásáig lehetséges. Hangsúlyozni kívánjuk, hogy a visszavonást csak a határozat kiadásáig lehet előterjeszteni, mert az azután előterjesztett visszavonásokat a fennálló rendelkezések értelmében már nem lehet figyelembe venni, A házastársi pótlék Azok a nyugdíjasok (járadékosok), akiknek ellátása a fenti emelésekkel együtt 850 forintot nem éri el és olyan 55. életévüket betöltött feleség (élettársuk) van, akivel együtt élnek és havi 360 forintot meghaladó keresetűik, jövedelmük vagy nyugdíjuk nincs, házastársi pótlékra jogosultak. A házastársi pótlék összege az egyéb feltételek fennállása esetén a felemelt összegű nyugdíj és a 850 forint közti különbözet összege, azonban legfeljebb havi 100 forint. Azoknak a nyugdíjasoknak, akiknek nyugellátása a havi 850 forintot meghaladja, házastársi pótlék nem állapítható meg. A házastársi pótlék igényléséhez csatolni kell a következő okmányokat: házassági anyakönyvi kivonat, helyi tanácsi igazolás az együttélésről és eltartásról. Külön felhívjuk a nyugdíjasok figyelmét arra, hogy az 55. életévet betöltött feleség után a házastársi pótlókra az egyéb feltételek fennállása esetén azok a nyugdíjasok is jogosultak, akik a régi jogszabályok szerint részesültek ellátásban és házastársi pótlékot azért nem kaptak eddig, mert feleségük (élettársuk) a 60. életévét nem töltötte be. A későbbiek folyamán olvasóinkat többször is tájékoztatjuk majd az új nyugdíjtörvényről és az azzal kapcsolatos teendőkről. Színjátszó akadémia első félévi vizsgaelőadása január 22-én délelőtt 10 órakor lesz a városi művelődési otthonban. Az üzemi stúdió Sophokles: Antigone című tragédiáját, a középiskolai stúdió pedig Aristophanes: Madarak című víglátékát mutatja be. A vizsgaelőadáson a 2 éves rendező akadémia hallgatói is résztvesz- nek. Ugyanaznap délután Szigetváron. a járási művelődési házban ismétlik meg az előadást az általános- és középiskolás tanulóknak. valamint a KISZ Ifjúsági Akadémia hallgatóinak.
