Dunántúli Napló, 1959. január (16. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-10 / 8. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! DUNÁNTÚLI NAPLÓ A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÄCS LAPJA XVI. ÉVFOLYAM, 8. SZÁM ARA: 50 FILLÉR SZOMBAT, 1959. JANUÁR 10. Egymilliárd forinttal lelkedett 1958-ban az országos betétállomány 226,6 millió forintot nyertek a lottósók Az Idén 620 millió forint hitelt ad lakásépítkezésekre az OTP |A mezőgazdaság 1959. évi beruházásai 1950 traktort kap a mezőgazdaság, 786 új silókombájn áll munkába Uj raktárak, présházak, öntözötelepek épülnek Mint az MTI munkatársát naik több mint a felét már kombájn áll munkában az őr­si Földművelésügyi Miniszté­riumban tájékoztatták, a me­zőgazdaság 1959. évi beruhá­zásai, többségükben a járulé­kos létesítményeknek a meg­valósítását célozzák. A magtár-térhiány enyhítése érdekében 1959-ben mintegy 505 vagon termény tárolására alkalmas magtártér építését ebben az évben átveszik a gazdaságok. A szőlő- és gyümölcster­mesztés területén ugyancsak a tárolás és feldolgozás okozta a legtöbb problémát. Az idén korszerűen felszerelt új prés­házak, borpincék, gyümölcs­tárolók és gyümölcsfeldolgozó üzemek épülnek. A baromfitenyésztés fellen­kezdik meg. Az új magtárak­J ..........................................................dítésére Békéscsabán még eb­* ■ ben az évben megkezdik egy ! húsz gépes keltetőállomás [építését. Gödöllőn, másfél mil- ílió forintos beruházással kor­szerű „tojásgyár“ épül. Tovább szélesedik 1959-ben hibridkukorica vetőmagelő­Mikojan elvtárs Chicagóba átázott Detroit (AFP). Mlkojan, ; a Szovjetunió miniszterelnöké- i nek első helyettese pénteken i reggel Detroitból Chicagóba, ; amerikai körútja következő i állomására utazott. : készítő üzemék hálózata. Gépészeti vonatkozásban legfontosabb a kukoricatenme- lés munkafolyamatainak gé- Az idén 785 új síló­Az Országos Takarékpénz­tár pénteki sajtótájékoztatóján László Andor vezérigazgató részletesen beszámolt a taka­rékpénztár 1958. évi tevékeny­ségéről, eredményeiről és az idei tervekről. Először a takarékbetétállo­mány alakulását ismertette. 1958-ban az országos betét- állomány csaknem egymil- liárd forinttal emelkedett. Ilyen magas betétállomány a hazai bankok eddigi törté­netében egyedülálló. Ezen belül a vidéki betétállo­mány csaknem kétszeresére növekedett. A takarékpénztár hitelnyúj­tó tevékenységéről szólva el­mondotta, hogy a múlt évben több mint 250 000-en összesen 3 mil­liárd forintot kaptak kölcsön az OTP-tőL Legjelentősebb tétéi a lakás- építkezésekre adott hatszáz­millió forint. Előzetes adatok szerint ebből a pénzből mintegy, 20 500 lakás készült el. Az öröklakás-akcióban több mint ezer lakást értékesített az OTP. Az elmúlt évben 2100 bányászházat is eladott á ta­karékpénztár. Telek- és ház­helyértékesítés szintén az OTP feladatköréhez tartozik. Vidéken 6120 házhelyet ad­tak el 51 millió forint érték­ben. A múlt év szeptemberében bevezetett részletvásárlási hi­telt csaknem százezren vették igénybe, s az ilymódon vásá­rolt áruk értéke megközelíti a kétszázmillió forintot Beszélt a totó és a lottó eredményeiről is. A múlt év­ben 55 millió tippszelvényt küldtek be a fogadók és a sze­rencsésebbek nyereményben és vigaszdíj formájában csaknem százmillió forintot kaptak. A lottózók 151 100 000 szel­vényt töltöttek ki és 226.6 millió forintot nyertek. Kormányrendelet a hadirendozsttak járadékának emeléséről iw ^ - A tornúny az egészségügyi miniszter előterjesztésére ren-\ Elsőrendű feladatként emlí- rium rövidesen nyilvánosságra \ életet hozott a hadigondozottak — hadirokkantak, hadiözve­..... . ... # , . .. .... ...... ♦ SM 10 h' hsi n ris/» le 'jne/iWoL'/t-n/il* ni o onaer\l A kisorsolt nyereménytárgyak értéke több mint negyven- millió forint volt Végül az OTP idei feladatait, terveit sorolta fel a vezérigaz­gató. nak majd kedvező lehetősége­ket Az áruhitel-akció volumené­ben többszöröse lesz a múlt évinek. A Belkereskedelmi Miniszté­tette: a közönség jobb ellátásá­ra fejleszteni kell a hálózatot. Az idén jelentősen növelik az OTP-fiókok számát Építési kölcsönökre 620 mil­lió forinttal rendelkezik az OTP. A kölcsönöket igénybevevők­nek a pénzen kívül igyekez­nek műszaki segítséget is nyújtani. Ennek érdekében mintegy negyven típustervből álló gyűjteményt kapnak az OTP-fiókok. Az öröklakás- akcióbam vidéken kétszáz la­kást adnak át ebben az évben. Ugyanakkor vidéken kétszáz újabb öröklakás építését kez­dik meg. Megvalósítják a la­kásépítés szövetkezeti forrná* ját Is. A telek- és házbelyértékesí- tésnél a munkásoknak nyújta­hozza milyen újabb cikkekkel bővíti az áruhitel listáját. Községfejlesztési hitelekre az idén a múlt évinek mintegy háromszorosa, százötven mil­lió forint áll az OTP rendel­kezésére. gyek, hadiárvák járadékának emeléséről. | A hadirokkant-járadékok kifizetésére szolgáló összegeti } csaknem megkétszerezte a kormány. Ezzel az összeggel első-3 ♦ sorban a 60. éven felüli hadigondozottak és a magasabb száza-j j lékban rokkantak helyzetén könnyítetlek. A hadigondozottakj ♦ járadéka általában a réginek kétszeresére, egyes kategóriák-I ♦ ban pedig több mint háromszorosára emelkedett. szagban. Az új gépekből első­sorban az univerzális trako- rokból, az elmúlt évinél na­gyobb arányban részesülnek a gépállomások. Az egész me­zőgazdaság 1950 különböző tí­pusú traktorral gyarapodik. Ebben az évben tizenöt gép­állomáson építenek gépszínt, tizenhárom gépállomáson pe­dig a közművesítést oldják meg. Az ország termelőszövetke­zetei ebben az évben, fogyasz­tói áron számolva 880 millió forint értékű beruházással kí­vánják erősíteni a közös gaz­daságokat. A hatalmas összeg nagyobb részét 620 millió fo­rintot — építkezésre költik, 80 millió forint értékben pe­dig különböző gépeket szándé­koznak vásárolni. Országosan összesítve 29.000 férőhellyel bővülnek a közös szarvas- »marhaistállók. Több mint 200 ezer férőhellyel bővülnék a termelőszövetkezetek baromfióljai, juhhodályaik férőhelyét ötvenezerrel, a ser- tésfiaztatökét pedig ötezeröt­százzal növelik 1959-ben. Hét­ezer hold új öntözőtelepei épí­tenek és csaknem ötszáz hold halastavat létesítenek. Ebben az évben szintén? Amint a körülmények megengedik, újabb intézkedéseket] négyszer rendeznek államköl- l teszrlek a hadigondozottak helyzetének további javítására. csön-sorsolást, s minden alka-1 t»«ttt«nu»»trttt»t<t ■»»««» ........um............................................... lo mmal 3—3 kölcsönt sorsol- | nak. Márciusban és szeptem-1 herben az első, az ötödik és a, hatodik, júniusban és decent-, berben pedig a második, a har- j madik és a negyedik békeköl­csön nyereményeit húzzák. Az idén megkezdik a har­madik lottóház építését. Ezé- j ken kívül családi házakat is! sorsolnak, s bővebbé, változa­tosabbá teszik a nyeremény- j tárgy listáját., A lottó nyerőszámai A lottó 2. játékhetének hú­zását Komáromban rendezték. A nyerőszámok a következők: 21, 32, 73, 77, 83. Huszonöt—hatvan százalékkal emelik a balesetbiztosítási szolgáltatásokat Jelentős intézkedések a munkásosztály önellátásának megjavítására Pénteken az Állami Bizto­sító Igazgatóságán, sajtótájé­koztatón Köves András vezér- igazgató ismertette a baleset- biztosítás szolgáltatásainak rendszerét és előnyeit. Köves András beszámolójá­ban elmondotta, hogy az Ál­lami Biztosító 1950-ben vezet­te be a balesetbiztosítást. A múltban a kapitalista biztosí­tóknál az ilyen rendszerű biz­tosítás ismeretlen volt. Jelen­leg a biztosítottak létszáma az országban háromszázezer.' Az üzemi balesetbiztosítást kö­tött minden fizikai munkavál­laló hozzátartozója a biztosí­tott balesetből eredő halála esetén 12 500 forintot kap. — Balesetből eredő állandó és teljes rokkantság esetén a jut­tatás összege: 25 000 forint. Az Állami Biztosító évente mint­egy hatmillió forintot fizet balesetbiztosításra. Az ipari dolgozókon kívül a mezőgaz­dasági dolgozók is nagy szám­mal kötnek balesetbiztosítást; az elmúlt évben csépléskor százezer brigádtag biztosította magát. A biztosítási lehetősé­get kiterjesztették a tanuló- ifjúságra is. A jövőben a bal­esetbiztosítást nemcsak az is­kolában és iskolai foglalkozá­sok alatt történt balesetekre, hanem otthon, játék közben, vagy házi munkák, közleke­A Belkereskedelmi Minisz­térium kollégiuma a párt és a kormány által kidolgozott irányelvek alapján több fon­tos határozatot hozott az ipari telepek és a munkáslakta ke­rületek áruellátásának meg­javítására. A minisztérium idei tervei­ben fontos szerepet tölt be az ipar- és bányavidékek, továbbá munkáslakta telepek kereske­delmi hálózatának fejleszté­se, bővítése. A fejlesztési terv kitér az úgynevezett kertvá­ros-települések lakosságának áruellátására is. Részletes in­tézkedési tervet dolgoztak ki [ az új üzletek berendezésére és a meglévők fejlesztésére, t Hasonló tervet dolgoztak ki a?---------------------------—-----------------------------------------------------Ä ve ndéglátóipar fejlesztésére. Minden remény megvan ar-j ra, hogy végérvényesen ren-j deződik a kereskedelmi és? vendéglátóipari üzemek nyit-: vatartásának időpontja is. A munkásosztály áruellátá-j sának megjavítására kidolgo-1 zott programban jelentős he-! lyet foglal el az ipar- és bá-j nyavidékek zöldség-, gyü-j mölcs-ellátásának kérdése is. Aláírták a magyar—román kulturális egyezmény 1959. évi munkatervét A Magyar Népköztársaság és a Román Népköztársaság közötti kulturális egyezmény végrehajtásáról Budapesten tárgyaltak. A szívélyes és ba­ráti tárgyalások eredménye­ként pénteken, aláírták a két állam 1959. évi munkatervét. A munkaterv nagyobb jelen­tőségű • kulturális cserékkel, kimagasló rendezvényekkel gondoskodik arról, hogy a két állam baráti kapcsolatai to­vább erősödjenek^ kezett balesetekre is kiterjesz­tik. Szélesítették a sportbaleset­biztosítást is. A jövőben a versenyekre való utazás köz­ben bekövetkezett balesetekért is fizetnek kártérítést. A je­lenlegi biztosítási rendszer azt jelenti, hogy mintegy 25—60 százalékkal emelkedik a bal­esetbiztosítások szolgáltatása. Kisebb károkat okozott az első téli nap Ma még kevesen tudják Pénteken hajnalban ha­zánkba is megérkezett az iga­zi tél, mégpedig mindjárt nagy erővel: a Dunántúl több részén a havazást orkán kí­sérte. A tél első napja különö­sen a posta dolgozóira rótt nagy feladatot. Az orkánsze­rű "szél ugyanis Budapest kör­nyékén, továbbá a pécsi és a lyozta a vasúti forgalmat a vi­har. A helyreállítás minden/ esetben azonnal elkezdődött. A/ MA VAUT a dunántúli jára­tok közül néhányat nem tu-(, dott közlekedtetni. A repülőjáratok egy részénél') is akadtak zavarok. A belföl-s di gépek reggel nem tudtak ( indulni, több külföldi gép Bu­szegedi potsaigazgatpság terű- dapesten rekedt, illetve Buda létén igen sok távíró és táv­beszélő oszlopot döntött ki és ezek a vasúti forgalmat is aka­dályozzák. Természetesen min­den lehetőt elkövetnek a pos­ta szerelői, hogy az orkán okozta károkat a leggyorsab­ban helyreállítsák. Dunántúl egyes részein, a Bakony környékén, Somogy­bán és Pécs környékén hó­akadályok keletkeztek. 'A MÁV több igazgatóságán elrendelték az ügyeleti szol­gálatot. A Dunántúlon egy-két átmenetileg akadá­pesten nem szállt le. A repülő-1 forgalomban előreláthatólag továbbra is lesznek nehézsé­gek. A Meteorológiai Intézet köz­ponti előrejelző osztályán el­mondották, hogy a közeli na-1 pókban nagy hidegre, erős fa­gyokra nem kell számítani. Az élénk északnyugati szél ugyan még megmarad néhány napig, v s az éjjeli fagyok erősödnek, de a nappali hőmérséklet nul­la fok körül marad. Kisebb havazások, esőzések várhatók1 a közeli napokban; a városban, hogy a Szé­chenyi Gim­názium egyik földszinti termében hét- röl-hétre mintegy 24 diák jön össze és rajzolni tanul. ök 24-en az első pécsi képzőművé­szeti osztály tagjai. Sokat beszéltek az emberek képzőművészeti gimnázium alakításáról. Egyesek szakkörről tudtak, mások meg határozottan tagadták a hírt. Ennek a kérdésnek a tisztázásáért kerestem fel Lantos Ferenc rajztanárt, aki Bizse Jánosnéval együtt képzőmű­vészetet tanít a 24 gimnazistának. — A pécsi képzőművészek régi vá­gya, társadalmi igény, hogy Pécsett le­hetővé váljon a képzőművészet iránt érdeklődök továbbképzése — mondotta Lantos tanár úr. — Így alakult meg Pécsett a Zenei Gimnázium képzőművészeti osztálya, melynek tanulói resides gimnáziumi ta­nulók, általános gimnáziumi érettségit is tesznek, de éppen úgy mint a zené­szek, zenével kötelező rendkívüli tárgy­ként heti 12 órában képző- és iparmű­vészettel foglalkoznak. A rendkívüli órák osztályzatai termé­szetesen belekerülnek a bizonyítvány­ba. A tanulók a második osztálytól kezdve, a zenészek művészettörténetet, a képzőművészek zenetörténetet it ta­nulnák, igy nem szigetelődnek el, más művészeti ágba is betekintést nyernek. — Az oktatás idén csak egy első osz­tállyal indult, de jövőre már bővül. Az oktatás célja, a tanulók általános mű­veltségének emelése, művészi ízlésük, szemléletük és kritikai érzékük fejlesz­tése. Ki kell hangsúlyozni ennek az ok­tatásnak a politechnikai jelentőségét, mert mi az életre, a gyakorlati munkára nevelünk — mondta Lantos Ferenc. Mialatt beszélgettünk, a rajzlapokon már kialakult a terem köze­pén lévő modell képe. A diákok szinte nesztelenül dolgoztak. A műhelyszerű tanteremben, egész óra alatt alig esett egy-két szó. — Ez igen — bólintottam a szélső barna hajú kislány rajzát látva. Tiszta, határozott vonalú, fegyelemről tanús­kodó rajz volt. — A legjobb növendékem — súgta a tanár, — vidéki kislány, s nagyon te­hetséges. Igaz, a többiek is megállták a helyüket a nehéz felvételi vizsgán. Va­lamennyi tanulónk bizonyos fokig elő- képzett, mert tanult már rajzolni vagy iskolai rajzkörben, vagy a Pécsi Úttörő- ház rajzszakkörében. Itt aztán megta­nulnak majd szobrot mintázni, festeni és tervezni a sokszorosító grafikával. Mi nem műszaki rajzolókat képezünk, bár elméletben felkészítjük erre is ókét. Nem is képezünk képzőművészeket, bár művészeti oktatás folyik. — A termelő munka mety ágában hasznosíthatják a tanúitokat? — Ki kell használniuk a pécsi adott­ságokat, a porcelánfestést, kerámia­ipart, de nagyszerű dekoratőrök, kira­katrendezők is válnak majd belőlük. A tehetségesebbek közül biztosan sokan képezik tovább magukat, ök — az új képzőművész-generáció az éleiben he­lyes irányban hatnak az emberek Íz­lésére, más szemszögből tanítják meg értékelni a szépet. — Kaptak-e már és várnak-e vala­honnan támogatást? — Erkölcsi támogatást kaptunk a vá­rosi művelődési osztálytól, és a Porce­lángyár párt- és ifjúsági vezetőségétől. Tőlük anyagi segítséget is kaptunk, pél­dául ők adtak nekünk edényeket, mo­delleket. Az óra befejeződött, a gimnazisták csomagoltak. Ma még csak gúlákat, hasábokat örökítenek meg. pár év múlva ízlésesen rendezett helyisé­gekkel és kirakatokkal, nagyszerű pla­kátokkal, új ötletes kerámiákkal, szé­pen festett porcelánokkal teszik kelle­mesebbé, szebbé városunkat s az em­berek Hetét,

Next

/
Oldalképek
Tartalom