Dunántúli Napló, 1959. január (16. évfolyam, 1-26. szám)
1959-01-08 / 6. szám
2 NAPLÓ 1959. JANUAR 8. Az Lfj Komlóban olvastuk III-as akna negyedik szintjén a jövő évben Jcéttonnás raksúlyú csillékkel oldják meg a szállítást. Az új csilléket főleg a mozdony-szállításnál használják majd. A kéttonnás csillékbe közel háromszor annyi szén fér, mint a jelelegibe, vagyis az új csillék alkalmazásával lényegesen meggyorsul a szállítás. * A Kossuth-bányai altáró térségében kedvezően folynak az első magyar gyártmányú sujtólégbiztos Diesel-mozdony alkalmazásának kísérletei. Az eddigi kísérletek folyamán kipróbálták a mozdony fékjeinek, sebességváltójának és egyéb műszaki berendezéseinek működését. A kísérletek a várt eredményt hozták. A kísérletek befejeztéig még hátra van a sujtólég- biztosság megállapítása, amelyet egy külön bizottság végez. Még a teherbírása sincs Kommentár nélkül*.. Amerikai életmód Apró gondok? A városok nyomortanyái komoly gondot okoznak a hatóságoknak és városi közösségeknek már régóta. Ezekből a nyomortanyákból származnak a járványok, a bűnözés és a társadalmi lealacso- nyodás. Bemard Shaw, híres angol író azt állította, hogy nem a nyamortanyákat kell megszüntetni, hanem magát a nyomort. Rámutatott, hogy az angol arisztokrácia és az egyházfejedelmek jóléte a nyomort^ nyákon fizetett magas házbérekből származik. Ha ■gy emberszerető vállalkozó 'erombolná ezeket és helyükbe tiszta lakásokat építene, ezzel nsak a középosztály lakóhe- 'yeinek a számát emelné, akik ezekbe a házakba költöznének, mert a nyomortanyák 'akói új helyet keresnének maguknak. A huszas években Bécsben megpróbálták a nyomortanyákat eltüntetni és gyönyörű hákipróbálva. Remélhető, hogy a mozdony ezen követeimé- i*** a **** senyéknek is megfelel. * Próbaüzembe helyezték az erőmű új széntárolóját. Az új széntárolóban az erőmű kazánjainak üzemeltetéséhez mintegy 5—6 napig elegendő szenet lehet tárolni. Komló város tanácsa az elmúlt esztendőben 233 000 forintot fordított utak és járdák építésére. A piactér rendbehozása, fedett árusító helyek létesítése több mint 40 000, játszóterek építésére, fásításra, közfürdőre 43 000 vízvezetékhálózat kiépítésére több mint 40 000, a szociális létesítményekre több mint 08 000, a zeneiskola felszerelésére 21 766, a többi iskolák felszerelésére 16 000 forintot fordítottak NIMM von|ik bt a M lintt rssu.ai! A Komlód Szénbányászati Tröszt 110 000 méter hosszú nyitott vágataiból 60 000 métert korszerűen — javarészt vas- és acéltámokkal, gyűrűkkel — biztosított. Ezeket most korrózió elleni fehér védőfestéssel, olcsó mésztej- jel vonják be. Ezzel kettős célt érnek: a fémek élettar- manának növelését és a vágatok jobb megvilágítását. A föld alatt beépített fémek védőfestéséhez valamennyi kondi ói bányaüzemben hoa- zákezdtek eiológusSl. Dollfus kancellár azután — Hitler kedvéért — összelövette ezeket a házakat Az amerikai szövetségi kormány szintén ilyen építkezéseket kezdett, de a republikánusok uralma hamarosan megszüntette ezen törekvéseket, nehogy a szegény néger, mexikói, portorikói kevesebb lakbér-uzsorát fizessen. A nyomortanyák tulajdonosainak érdekében áll a régi, mroga házak lerombolásának megeátlásB. A januárban ösz- ^zeíilő kongresszus állítólag ‘ervbe fogja venni a nyomortanyáik megszüntetését, lega- 'ább is a szövetségi kormány már hirdeti a „pazarló" kongresszus .•nettemetes“ terveit. De nézzük meg, hogy milyen hasznot hoznak ezek a nyomortanyák? New Yorkban fa nyolcvanas ‘utcák táján) egyszobás lakás i (portarfkólalkmak ad Iák ki leginkább) heti 28 dollárt hoz a háztulajdonosnak. Nőm is olyan ritkán öt-hat ember lakik egy szobában. Clevelandbam tűz ütött ki egy nyomor-lakásban, ami egy csecsemő életébe került. A városi vizsgáló bizottság megállapította, hogy a düledező házat 1885-ben építették és 1954- ben az egycsaládos lakást öt- csa^dossá alakították át. így a lakbér havonta 270.83 dollárra emelkedett. Ehhez hasonló körülményeket a világ leggazdagabb országának minden városában megtalálhatunk. Mi tartja az embereket a nyomortanyákon? Ennek természetesen sok oka van. Például a néger— mexikói fajgyűlölet haszonélvezői megfosztják az ilyen amerikai polgárokat a szabad költözködés jogától. Az áldozatok között a legkönnyebb a déli államokból felköltözött űj néger lakót felismerni, aki sorstársait megkeresve, ilyen lakásokba költözik. Csikágó néger lakossága évente 35 ezer új lakossal szaporodik és 1970- ben egymillió néger lakosa lesz. Cleveland néger lakossága az összlakosság negyed részét alkotja, s 1970-ben minden tíz clevelandi lakos között négy lesz a néger. Ugyanakkor a fehér lakosok kivonulnak egyes városrészekből, a régi házak nagy lakásait kis lakásokra átalakítva négereknek adják ki, akik nem tudnak másutt lakáshoz jutni. A hivatalos statisztika szerint hazánkban ma 17 000 000 amerikai lakik olyan lakásokban, vagy házakban, amelyeket már szinte lehetetlen megjavítani. Ezek a lakások egészségtelenek, patkányok szaladgálnak a mezitlábas gyermekek körül és sem a világítás, sem a fűtés, vagy vízellátás nincs megfelelő állapotban. Ne gondoljuk azonban, hogy a nyomortanyák csak a négerek, portorikóiak, vagy a mexikóiak előjoga. Sok déli fehér család költözik északra, mert a mezőgazdaság gépesítése megfosztja őket hagyományos foglalkozásuktól. Ezek a részbérlők és törpebirtokosok nem részesültek a szabad világ áldásaiból és nyomorogtak, de az igazi nyomorral csak akkor találkoznak igazán, amikor északra költöznek. A városi nyomor, ami a földnélküliséget jelenti számúkra, testileg és lelkileg is tönkreteszi ezeket az embereket. Eörsi Béla Vnnőfe meg a* olvasó, hogy e ellik után még egy levelet J' Is mellékeljünk, amel: et egy hazatérni vágyé, magát „üjamerikás”-nak nevezd disszidenstől közölt az „Amerikai Magyar Sző”, • „Miért nem? Az 1056 október—novemberi események alkalmával több, mint 200 ezer magyar elhagyta szülőhazáját, családját, feleségét, gyermekeit, az úgynevezett „jobb jövő" reményében. Természetesen lehet az itt lévő magyarok^ között találni mindenféle embert, de sajnos, rosszat többet, 'mint jót. Ez a „jobb jövő" azonban nem nagyon sikerült több, mint a felének. Mit tegyenek? Gondolkoznak, hogy bizony nem ilyennek képzelték az ígéret földjét! Sokan nem dolgoznak, éheznek is és akik dolgoznak, azok is csak éppen hogy élnek, kínlódnak. Sokan, mint jómagam is, azt gondolták, hogy visszatérnek elhagyott szeretett szülőhazájukba, hiszen ott megértik a nyelvet, ott dolgozhatnak is és nem kell azon törni a fejüket, Nem éppen. Azért nem, mert az utóbbi években egészen másképpen alakult a csa'ádok, háziasszonyok, dolgozó asz- szonyok élete. Az a bizonyos „második műszak“, amely a napi nyolc órai munka után otthon várja az asszonyokat, családanyákat s manapság ... a férjeket is, nehéz terhével kimeríti őket, amennyiben azt akarják, hogy azért az otthon is csinos és rendes legyen. Takarítás, főzés, gyermeknevelés, kis- és nagymosás és egyéb házi munkák, valóban „apró“ gondjai-e az embernek? Nem. Mert nemcsak arról van szó, hogy a „második műszak végén fáradság lesz úrrá rajtunk, hanem jut-e egyáltalán idő szórakozásra, jut-e idő arra, hogy kulturális igényeinket valamiképpen kielégítsük? No igen, jó dolog a mosógép, parkettkefélő- és porszívógép, de attól még elég mesz- sze vagyunk, hogy ezek a gépek megtalálhatók legyenek minden háztartásban. (Legfeljebb kölcsönzés útján.) Van-e mód arra, hogy e gondoktól valamiképpen megszabadítsuk asszonyainkat? Van. S még hozzá egy második probléma megoldásában rejlik az első is. A munkanélküli nőkről van szó. Számuk éppenséggel nem sok, — de mégis vannak, s számukra megélhetést kell biztosítani. Az igaz, hogy az elhelyezkedési lehetőség megvan, de ez időt vesz igénybe, már pedig ez lehet napok, de lehet hónapok kérdése is. Élni viszont keli valamiből. E. A.- né például — azt írja levelében, hogy férje unszolására annakidején disszidáltak, Belgiumban ikreket szült, akkor a férje otthagyta, hova fordult volna máshova, mint a magyar követséghez. Nemrég haza is érkezett, de most nincs munkája, ellenben ott van két gyereke. N. Mária fiatal lányka, még csak tizenöt éves, de dolgozni szeretne, keresni akar, hogy anyagilag is segíthesse özvegy anyját. Csak hogy tizenöt éves lányt egyetlen vállalat nem vehet fel munkára, legfeljebb napi négyórás foglalkoztatásra. Ilyen vállalat, vagy intézmény azonban kevés akad a városban, amely ezt megteheti. Mi legyen hát velük? Foglalkoztatni kell őket. Budapesti, moszkvai, párizsi mintára. Egy vállalatra gondolunk, amely akár telefonhívásra, akár előzetes bejelentés révén esetleg „dadát“ küld néhány órára ahhoz a családhoz, ahol gyerekek vannak, viszont a mama és a papa színházba, moziba, szórakozóhelyre kíván menni. Vagy: egy telefonba kerülne csupán s a megbeszélt időpontra a vállalat kiküld egy takarító asszonyt a megadott címre. Levennénk a gondot az asszonyok válláról és keresethez juttatnánk azokat a nőket is, akik e munkát szívesen vállalnák. Hogy ez az intézmény létrejöjjön, a tanácsnak és a nőtanácsnak kellene a kezdeményező szerepet vállalnia; Érdemes lenne! • Meglelem * New Tork-I „Amerikai Magyar Szó” 1S5S. dec. 11-1 számában. „B1LUSTYAK MIHÁLY, hazatérni vágyó új-amerikás”. 17 örsi Béla cikkéhez és ehhez a levélhez valóban szükség- télén a kommentár. Egyperces interjú Lány csókon hogy vajon mit esznek majd holnap. Viszont egy baj van a hazatéréssel és pedig az, hogy az . amerikai bevándorlási hatóságok nem akarják engedni az em-f bért. Miért nem? Hiszen annakidején azt ígérték, hogy ha valaki nem találja itt jól magát, mindenlcor díjtalanul visszaszállítják! Vagy már elfelejtették az illetékesek, hogy mit ígértek? Az ígéret szép szó, ha megtartják, úgy jó! Vagy talán félnek attól, hogy ezek a visszatértek megmondják odahaza a valóságot? Ha ők olyan jók, mint ahogy világgá kürtölik, akkor ne féljenek az ilyesmitől, hanem igen is vigyék haza azokat az embereket, akik haza akarnak térni és ne beszéljenek mellé a dolgoknak. Legyenek egyenesek és gerincesek ők is, olyanok legalább, mint akik azt mondják, hogy Igenis, én csalódtam Amerikában és vissza akarok térni. Hiszen ha jól belegondolunk, akkor Amerikának csak haszna lehet belőle, mert így kevesebb lesz a munkanélküli, s azt a pénzt elkölthetik az „Explorer”-ekre, meg a holdba való utazásukra. En a figyelmébe ajánlom a tisztelt illetékes hatóságoknak, hogy hagyják visszatérni azokat, akik menni akarnak! Remélem, hogy meggondolják és engednek menni bennünket szülőhazánkba! Igen jól működő tejszakcsoport van Lánycsókon. A gazdák megtalálják benne szá- mításulcat. így most már harminchármán tagjai a csoportnak. Uj tervek foglalkoztatják jelenleg őket. Ezek iránt érdeklődtünk Németh Henriktől, a Lánycsók és Vidéke Körzeti Földműves szövetkezet ügyvezetőjétől — A szakcsoport a begyűjtött tej után a gazdáknak visz- szatérítést ad. És visszakapják a fölözött tejet és savót is. A közelmúltban elhatározták a tagok, hogy a mellék•■••»■■■■■■■■■■■■■■■■•■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■(■■■■aaaaaaaaaaaaasaaaaaaaaea* .aaaaaaBaaaaaaaBaaaaaaa kos világítótornya mellett befut józtak a mólók mögé. — Megérkeztünk, kész —* intézte el röviden. foncsapott sapkájú alpesi vadászokkal, sokan viselték az idegenlégióik és a szárazföldi alakulatoknak kihajtott Fokozatosan tért csak magá- fazonu egyenruháját is. (59) hoz és értette meg, hogy életének egy újabb jelentős állomásihoz érkezett el. Most már összehasonlíthatatlanul közetőrtént. Mintha megállt volna az idő gramofonszerkezete, és Zoli hálálkodva mondott kő- ugyanaz a hímez forgott volna ^eT7ÍÉ Magyarországhoz, szönetet. Ilyen váratlan öröm- tizenhárom t?V'í7. annyira egy- Budapest. Eddigi utazásai---- — tunt, hogy oda re sem mert volna néhány hangúan napja számítani! Ezért még az pok. újabb rakodást is el lehet viselni! Megkérdezte, hogy a hajón maradhat-e már? A tengerész válaszul becsengetett egy altisztet: — A fiú a hajón marad, velünk jön. A legénységi teremben kap majd szállást. Zoli sírni tudott volna boldogságában. Olyan hálásan bomorz\Aódtak a na~ A második héten már nem fs tudta elképzelni Zoli, hogy vamellett úgy akár gyalog is elindulhat már, itt van tőle egy macskaugrásra. Az igaz, hogy ehhez az uglaha másképp is élt. Amikor ráshoz legalább olyan felsőbbeste kimerültén zuhant ágyára, néha ugyan visszatért gondtalan diákkorának néhány képe. Ezek azonban annyira távol álltak már tőle, mintha nem is vele történtek volna meg. Iskola? Vasas tornaterult Paul nyakába, hogy a szá- rém? Margitsziget? Csupa rélas néger is egészen elérzéke- nyedett. 0 is őszintén örült, hogy segíthetett öccse barátjának. Paul még egy meglepetést tartogatott ’számára. Pihenés helyett visszament a kikötőbe Zoli táskájával, hogy ennek hiányát se érezze a fiú. Még sikerült elérnie a hajót, bár az éppen indult. A kis csomagot nagy ívben dobta a fedélzetre, meleghangú búcsúkiáltása még sokáig Zoli fülében csengett. ges-régi vízió, mintha egy férendő macska kellett volna, mint amilyennek a szimata tudta volna Gabit kinyomozni. Azon a címen ugyanis, amelyen írt neki, már nem találta, sőt azt sem tudták megmondani, hogy hova költözött el. A Pharo-parkban, ebben a Zoli tanácstalanul rótta a hihetetlenül keskeny utcákat. Kérdezősködni nem mert, mert franciául úgyszólván semmit sem tudott, másrészt meg nem akart igazolványok nélkül ismeretséget kötni egyetlen francia rendőrrel sem. A pénzét még a hajóraszál- láskor leszámolta Morgenstern kapitánynak, s most mtndösz- sze egy emlékbe elhozott tíz- centes árváskodott csak zsebében. Szerencséjére egy kevés élelmet összecsomagolt csendéletként. Némelyik bizony már szemléletesen bizonyította, hogy a földi múlandóság mindent utolér; ennek ellenére reménykedve várt sok ócskaság megvásárlójára Ez adta az ötletet Zolinak is. Kivárta az alkalmas pillanatot, amikor a kis üzlet teljesen üres volt, aztán elszántan belépett. Sok hónapos vándorélete során egyre jobban leszokott gyerekes szégyenkezéséről, s most is nagy hidegvérrel tette felöltőjét az elősiető töpörödött szemüveges kereskedő elé. Angol—magyar keveréknyelvén próbálta megértetni az öreggel, hogy ruhadarabját egyáltalán nem mimagának, s az eredménytelen nőségi anyagvizsgálatra nyúit- keresgélésbe belefáradva ült ja foe, hanem csupán egyszerű le falatozni egy podra. ^eladási szándékai vannak. lig elfelejtett álomkép homá- hatalmas gyermekparadicsomlyos filmkockái futottak volna el előtte. Néha már úgy tűnt, hogy egész életében csak Morgenstern kapitány és Bloyd fedélzetmester rekedt vezényszavait hallotta, no meg a tenger hullámait, amint tompán harsogva a hajó oldalához csapódnak. A hitetlenség és az elfásnlt- ság tette azt is talán, hogy ban is kereste, ahol Gabi dolgozott levele írásakor. Itt is mindössze annyit tudtak mondani, hogy a magyar munkát valamilyen építkezéshez ment el. Ez nem sok útbaigazítás volt, mert ebben az újabb embertengerben Zoli még kevésbé ismerte ki magát, mint New Yorkban. Itt talán még tarkább volt a város lakossága, főleg a kikötőben. Néterek, arabok, sár- gabőrűek hullámzottak az ezer— Cseberből-ve derbe! — szögezte le, amikor éjszakai nyugodalmat megint csak a parkok kínáltak számára. Annyival csinált csak jobb cserét, hogy itt sokkal enyhébbek voltak az éjjelek, még a hajnal sem volt hűvös. Már éppen arra gondolt, Az ócskásüzlet vezetőjén látszott, hogy megérti a nem túl bonyolult tervet. Arcára kiült az a lenéző hadd-lássuk- csak tekintet, melyről felismerhető minden zálogházi becsüs és zsibárus Madagaszkártól az Északi-sarkig. Ahogyan a felöltő anyagát az ujjal kö- hoqy abbahagyja az eredmény- zött morzsolgatta, már az mait nem is tudta felfogni, nem tu Azt sem gondolta volna Zoli, dott szívből ujjongani, amikor féle nyelvet beszélő tömeg hogy két hét olyan lassan is a partközeli szigetekhez értek, ben. Imbolygó járású tenge- teáMt, mint az a Kristiania-n majd a Marseille-i kikötő vas- részek keveredtek össze a potelen nyomozást és visszamegy a kikötőbe. Az ottani nagy sokadalomban talán előbb kínálkozik az ő számára is szerencse. Mielőtt azonban még tervét valóra válthatta volna, ütött-kOpott boltra lett figyelmes; a kirakatban régi könyvek, bútordarabok, használt ruhák, cipők virítottak tarka pában felért egti súlyos becsi! letsértéssel a jobb sorsa érdemes kabát iránt. Bélését kiforgatta; gyakorlott ujjaival mindjárt rátalált a foszladozó helyekre. Pergő nyelven szólt Zolihoz, de a fiú tanácstalanul tárta szét karjait. (Folytatjuk) termékeket sertéshizlalásra használják fel. — Közösen? — Igen. Közösen hizlalnak. Igényeltek a tanácstól három hold földet. Már meg is kapták. Ezen a területen termelik meg majd a szükséges takarmányt. *— Hány sertést hizlalnak? — E hónap végén egyelőre húsz darabot állítanak be hizlalásra... Később, ha beválik, — többet. — Egyéb tervek? — Van más is. Fölözőgépet vásárol a szakcsoport. Az any- gi fedezet már rendelkezésre lálL De van még egy elgondo- S lás. Eddig Lánycsókon nem volt egyetlen törzskönyvezett tehén sem. Most a szakcsoport tagsága elhatározta, hogy az elkövetkező időben csak to- vábbtenyésztésre alkalmas, fajtiszta állatokkal foglalkozik. — A környéken mit szólnak a lánycsóki tejszakcsoporthoz? — Tetszik a szomszéd községek lakóinak is. És mivel hogy sehol sem akarják kidobni a pénzt az ablakon, másutt is tervezik már a tejszakcsoportok megalakítását. (szó) Idő járásjelentés Várható időjárás csütörtökön estig: felhőátvonulások, sok helyen eső, később havaseső, a hegyeken hó, mérsékelt délnyugati, később élénk nyugati, északnyugati szél, az éjszaka enyhe lesz, a nappali hőmérséklet holnap kissé alacsonyabb lesz, mint ma. Várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet: 0—plusz 3 fok. Legmagasabb nappali hőmérséklet csütörtökön: 2—5 fok között. Távolabbi kilátások: hide* dő, havazásokkal.
