Dunántúli Napló, 1959. január (16. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-08 / 6. szám

1958. JANUAR 8. M \ P L Ó 3 Több mint hetvenmiliió forinttal nőtt a termelőszövetkezetek közös vagyona Elkészült az 1958. évi zárszámadási mérleg1 A szocialista ellenállás Baranya megyében és Pécseit a szerb megszállás idején 1958. őszén 114 termelőszö­vetkezet ikiészített zárszám­adást Baranyában. A tsz-tagok száma 4 453, összes földterület 39 227 ka- tasztrális hold, melyből 31218 hold a szántóterület. A zárszámadási mérlegből kiderült, hogy azok a termelő- szövetkezetek, amelyek túl­súllyal az állattenyésztésre alapozták éves tervüket, ko­rántsem érezték meg úgy az aszálykárt, mert a növényter­melésből kiesett jövedelmet az állattenyésztésiből részben pótolná tudták. Ebből tehát hasznos következtetést vonha­tunk le, mégpedig azt, hogy a közös állattenyésztés megte­remtése és kellő fejlesztése nélkül termelőszövetkezeteink gazdálkodása igen bizonyta­lanná válik; A kedvezőtlen gazdasági év ellenére is termelőszövetkeze­teink közös vagyona lényegé­ben, gyarapodott. Igaz, hogy nem olyan mértékben, mint ahogy azt a közepes időjárás esetén elért termelési ered­mények lehetővé tették vol­na. Az 1957. évi 114 223 000 fo­rint összegű közös vagyon 1958. év végére 189 227 000 forintra emelkedett, ezen belül a fel nem osztható szövetkezeti alap pedig 27 280 000 forintról 34 767 000 forintra nőtt. Ugyanilyen mértékben nőtt az álló eszközök értéke, a ter­melésre tartalékolt eszközeik értéke, a termelési alap saját forrása is. Meg kell azonban említeni, hogy az egy holdra eső szövetkezeti vagyon több tételnél alacsonyabb, mint az 1957-es gazdasági évben volt. Ennek oka az aszálykáron kí­vül az a tény, hogy az elmúlt évben alakult 29 új termelő- szövetkezet adatai is szerepel­nek a mérlegben. Ezek az új termelőszövetkezetek a közös vagyont nem növelték olyan arányban .mint amilyen mér­tékben a földterület növeke­dett. A fenti két ténynek meg­felelően a tagok jövedelmének alakulása sem mutat emelke­dést az elmúlt évhez képest; Az egy munkaegység értéke 10,09 forinttal alacsonyabb, mint az 1957. évben volt; Az egy tagira jutó jövedelem 1957-ben 9 978 forint, 1958-ban pedig 8 123 forint; A fentiek ellenére igen sok termelőszövetkezet ért el ki­váló eredményt, többek közt a drávafoM Uj esztendő 73,40 forintos munkaegység IHRE K Véménden 80-as létszámmal indult meg a falusi népfőis­kolái oktatás. A hallgatók fő­leg az irodalmi, történelmi és művészeti előadásokat fogad­ták érdeklődéssel. Cigányegyüttes alakult Mo­hácson. Az új együttes Seress Sándor vezetésével a farsangi cigány bálon mutatkozik be új műsorával; Hazaérkezett országos kör­útjáról a himesházi német színjátszó csoport. Nagy siker­rel szerepeltek német nyelvű műsorukkal Fejér, Tolna, Bács-Kiskun megyékben. * 1919-es veteránok tiszteleté­re a komlói Erkel Zeneiskola A Pécsváraő és Vidéke Kör­zeti Földművesszövetkezet ke­belén belül géphasználati tár­sulás alakítását határozták el a szövetkezet tagjai. A szerve­zés alatt lévő társulás tagsága tűzifafűrészelő gépet vásárol c, saját anyagi erejéből és szö­vetkezeti hitelből. A környé­ken eddig nem volt fűrészgép. * Az elmúlt napok során épí­tették át a zengővárkonyi föld­művesszövetkezet régi épüle­tét. Hatvanezer forintos beru­házással korszerűsítették és megnagyobbították. Még. tánc­termet is létesítettek benne a fiatalok kívánságára. Az át­építéshez a község lakói tár­sadalmi munkával járultak hozzá.­értékkel zárta az évet, s a zárszámadási közgyűlésen 16 tag kérte felvételét a ki­tünően működő szövetkezet­be. Jó eredményeket értek el to­vábbá a siklósnagyfalusi Jó­barát 72 forint, a siklósi Tán­csics 46 forint, a babarci Béke 50, a kátolyi Uj Élet 46,50 és csikóstöttösi Tartós Béke Tsz 50 forintos munkaegység ér­tékkel. A fent felsorolt terme­lőszövetkezetek főiképp az ál­lattenyésztésre alapozták be­vételeik zömét és így tudtak elérni a gyengébb gazdasági évben is igen szép eredménye­ket. A zárszámadási közgyűlések december 20-ára minden ter­melőszövetkezetben befeje­ződtek. Az ünnepélyes külsőségek kö­zött megtartott közgyűlések­re sok egyénileg dolgozó pa­rasztot hívták meg a tsz-ek. A meghívott parasztok legtöbb helyen jó véleménnyel nyilat­kozták a termelőszövetkezetek eredményeiről; (A tanácsköztársaság évfor­dulójának méltó megünneplésére iskoláinkban is készülnek. A Leöwey Klára Leánygimnázium­ban a diákok munkásmozgalmi történetek, dokumentumok gyűj­tésén dolgoznak. Az alábbiakban kivonatot közlünk Babies Anná­nak, a gimnázium IV. osztályos tanulójának a Párttörténeti In­tézethez benyújtott pályamüvé- böl.) 1918 november 20-án megalakult a Kommunisták Magyarországi Pártja. Ezt az alakulást azonban Pécs és Ba­ranya megye legnagyobb része sajátos helyzetben érte meg. A megalakulás csak közvetett módon tudott hatni a terület lakosságára. Ugyanis 1918. no­vember 14-én Pécsre és a sásdi járás, valamint a pécsváradi járás északi része kivételével a megye területére szerb ki­rályi csapatok vonultak be megszállóként. A forradalmi nemzeti taná­csok, Pécs város vezetősége és a lakosság is általában úgy vélte, hogy a szerb királyi csapatok mindenben alkalmaz­kodnak majd a nemzetközi Emléklapokat bocsátott ki a% MSZBT A Magyar—Szovjet Baráti Társaság baráti körei 2, 5 és 10 forintos címlettel, a Szovjet­unió tudományos és technikai eredményeit ízléses képpel áb­rázoló emléklapokat hoznak forgalomba. A kétforintos em­léklapon a 111. Szputnyik, az ötforintoson a TU 104-es lök- hajtásos repülőgép képe látha­tó, a tízforintoson pedig a szovjet Dél-sarki expedíció távlati képe. Az emléklapok megvásárlói — akár tagjai valamelyik ma­gyar—szovjet baráti körnek, akár nem — a magyar—szov­jet barátság elmélyítését segí­tik forintjaikkal. Az emlékla­pok árusításából eredő pénz húsz százaléka ugyanis a ba­ráti körnél marad a Szovjet­uniót ismertető rendezvények szervezésére, a kör fenntartá­sára, többi részét pedig a me­gyei, illetve országos központ ugyancsak a kommunizmus országát ismertető kiadványok­ra, a barátság további szilár­dítását célzó utazásokra és ta­lálkozókra fordítja. Az emlék­lapok megvásárlása tehát nem puszta anyagi hozzájárulást jelent, még kevésbé tagdíjat, hanem a baráti társaság poli­tikai hatókörének szélesítését, a magyar—szovjet barátság melletti állásfoglalást is. növendékei hangversenyt ad­nak február közepém. * Az értelem diadaláért A mohácsi Bartók Művelő­dési Otthon Somlay Arthur színjátszócsoportja a járás te­rületén vendégszerepeit Or- mánpusztán, Bezedeken, Szaj­kón, Pócsán, Borjúdon, 10-én Kölkeden tartják a nagy mo­hácsi bemutató főpróbáját. * A pécsiekhez hasonlóan elő­adással egybekötött hangver­senyeket tart a pécsi zenemű­vészeti szakiskola a pécsvára­di, hidasi, véméndi és me- cseknádasdi általános iskolá­sok részére. * Új bolt nyílik Püspöklakon — Azok a szülők, akiknek ép, egészsé­ges gyermekeik van­nak, nem tudják, s nem is tudhatják ér­tékelni, hogy milyen kincset vaMhatmak magukénak. övék az emberi értelem. — Ezekkel a szavakkal fogadott Berényi Ü. Sándor, a Pécsi Gyógypedagógiai Is­kola igazgatója, ami­kor felkerestem. — Mj neveljük, ta­nítjuk az értelmi fo­gyatékos gyerekeket hat évtől 16 éves korig. Különleges pe­dagógiai és lélektani eszközökkel próbál­juk formálni a nehe­zen gyúrható anya­gokat. A súlyosab­bak, akik bentlakók, összesen 12(úan van­nak, de van mintegy száz bejáró tanulónk is. Sajnos, nagyon kevés a hely. a ta­nácsok segítségét kell kémünk a hely biztosítása érdieké­ben, hogy a 150 bent­lakást igénylő beteg gyermeket elhelyez­hessük. Az ő érde­kük kívánja, hogy különlegesen (kikép­zett pedagógusok, ideggyógyászok és szakemberek fel­ügyelete allatt fej­lődjenek amennyire lehetséges. Azokat a gyerekeket, aikik ma még egyrészt dsme­Több mint kettőszázezer fo­rintos beruházással új vegyes­áru boltot létesít Püspöklakon a földművesszövetkezet. A kö­vetelményeknek minden tekin­tetben megfelelő, az egészség­ügyi előírások szerint épülő bolthoz több raktárt, külön élelmiszertároló helyet, sőt öl­tözőt és mosdót is terveztek. Az épület kedvező helyét már kijelölte a tanács, s ha az időjárás engedi, még a közeli hetek során megkezdik az épít­kezést. A község lakói mintegy húsz­ezer forint értékű társadalmi munkát ajánlottak fel a kor­szerű vegyesár ubolt létesíté­sére. A püspöklakiak főként az építési anyagok szállítását vég­eik majd társadalmi munká­retlen okból, egy­részt betegségből, vagy a szülő iszá- kosságábóü kifolyó­lag értelmi fogyaté­kosnak születtek, sok esetben mi tanít­juk meg beszélni, en­ni és tisztálkodni, a társadalmi együttélés legelemibb szabályai­ra. Az igazgató ez­után a tantermekhez vezetett. Nagy bar­na ajtó s rajta fel­írás. „Előkészítő“, első—második osz­tály. Benyitottunk az előkészítőbe. Itt oktatják, készítik elő azokat a gyerekeket, akik még csak jövő­re mehetnek első osz­tályba. Zavaros te- kántetűek, nehéz be­széd űek. — Nézd, cukrot kaptam! — Én is — kiált a másik is és nyújtot­ták felém a piros cukrot, amit a taní­tó néni adott nekik. Egy tejfeles hajú kislány tolakodott a többiek között és hozzám szaladt: — „Anyu, anyuka!“ — kiáltotta és kis ke­zével átszorította a térdem. A meglepe­téstől össaeszorult a torkom. A kislány nevetve nézett fel rám, s erősen bele­kapaszkodott a kabá­tomba; — Gyere Itóasika, t — szxärt a tanító né­ni, — gyeire ide kis­lányom; — Mindig ilyen — mondta ma­gyarázva a fiatal ta­nítónő. — Állami gondozott szegény kicsi, az anyja men- helybe dobta. És a kislány nagyon sze­retné, ha lenne anyu­kája. Minden nő lá­togatót lefoglal ma­gának. Minden nő anyukája, mert iga­zából egy sem Jutott neki. Mennyi türelem­mel és szeretettel kellett, hogy tanít­sák ezeket a tétova mozdulatú aprósá­gokat, hogy eljussa­nak a második, a harmadik osztályba, hogy olyan szépen olvassanak, írjanak, mint a kis Vera, vagy a többiek. A második osztály­ban egy hatéves for­ma fiú súgott vala­mit felém, miközben ujjúval a tanítónője felé boködött. Végre megértettem, a halk, rekedtes hangot. Le­velet írtam..: leve­let írtam neki — mondta és kissé szé­gyenkezve kezébe temette arcát. Mint kiderült, a kisfiú a szünidőben szép ka­rácsonyi lappal lepte meg tanítónőjét. A gyerekek melegszí- vűek, nagyon hálá­sak a tanítónőknek, a nevelőknek, mert érzik, hogy az életük felét köszönhetik ne­kik. Ki ismerne rá a nehezen beszélő, emberi beszédet is nehezen értő kisfiúk­ra, kislányokra, akik ma már nyolcadiko­sok és Arany János­ról olvasnak, akik szép kézimunkákat készítenek és nem egy közülük — a jobb tanulók, — ipa­ri tanulónak készül. A (legszomorúbb minden eset között mégiscsak az, hogy nem egy gyetek a szülő felelőtlensége, iszákossága és nem­törődömsége' miatt került ide. Mert ke­rültek ide olyanok is, akik végső fokon nem is voltak korlá­tolt képességűek, de annyira nem törőd­tek velük, eldobták őiket, hogy a legele­mibb ismereteket sem szerezték meg. A szülőik nagy részt azonban mindent ál­doz értük, ami em­berileg lehetséges. Az ő nagy szeretetük és gondoskodásuk a legjobb orvosság. A pedagógusok, or­vosok, nevelők sok­évi nehéz, áldozatos munkája biztosítja, hogy ezeknek a gye­rekeknek van még helyük az életben. mwH Márta szabályokhoz és csak rend- fenntartó szerepet igyekeznek betölteni, s a helyi közigazga­tás ügyeibe nem avatkoznak. Rövidesen azonban világossá vált mindenki számára, hogy a királyi szerb kormány kü­lönleges célok szolgálatába ál­lította a megszálló csapatokat. A szándék az volt, hogy a bé­ketárgyalások előtt kész hely­zetet teremtsenek ezen a vi­déken is, Dél-Dunámtúl jelen­tős területének elszakítására. A szerb megszállás területén a lakosság többsége szembe állt a királyi Szerbia imperialista, területszerző tö­rekvéseivel, tekintet nélkül arra, hogy a polgári réteghez tartozott, vagy a nagyipari proletáriátus sorába. A szo­cialista munkásság világnéze­tileg is összeütközésbe került a szerb megszálló parancsnok­sággal. A királyi hatalom pé­csi és baranyai képviselői el­lene voltak a szocialista moz­galomnak. A szocialista mun­kásság viszont minden tekin­tetben a szerb megszállás el­len dolgozott, részben mert ha­záját szerette, részben mert a szocializmus magyarországi ki­látásai vonzották; A proletáriátus e harca köz­ben küzdött a burzsoázia el­len is. A polgárság ugyancsak nem szüntette meg a harcot a pécsi és a baranyai szocia­listák és ezek szervezetei el­len; Ilyképpen a meg­szánt terület magyar munkás­sága két tűz közé került. A szerb részről a vele szemben tanúsított ellenszenv semmi­vel sem volt gyengébb, mint a reakció támadása. A megszál­ló parancsnokság ugyanis azt remélte, hogy a szocialisták az általa rosszul értelmezett in­ternacionalizmus szemszögéből nézik majd az imperialista törekvéseket. Azt várta, hogy a szocialista munkásság leg­alábbis a semlegesség alapján nézi a terület felett való vias- kodást. Hogy mennyire hely­telenül gondolkodtak Belgrád- ban, semmi sem mutatja job­ban, minthogy e délvidéki te­rület magyarságáért az impe­rialista törekvések ellen folyó harc legerősebb támaszai ép­pen a munkások, a Pécs vidéki bányamunkások voltak; A pécsi Nemzeti Tanács már a szerb megszállás első heted­ben összehívta a pártokat, a társadalmi testületeket, hogy „néphatározatban” juttassák kifejezésre megmásíthatatlan kívánságukat: „A népek és nemzetek szabadságának elve nem tűrhet oly égbekiáltó igazságtalanságot — írták —, hogy színmagyar városunk, Pécs nemzetiségi, gazdasági, földrajzi helyzetének ezredéves hagyományainak teljes figyelU men kívül hagyásával Ma­gyarország egységes nemzeti kötelékéből erőszakkal kite* pessék. Magyarok voltunk, magyarok vagyunk és a Ma­gyar Népköztársaság polgárai akarunk maradni”. A szerb megszálló parancs­nokság erre a kiállásra azzal felelt, hogy több szocialista ve­zetőt (köztük Doktor Sándort és Hajdú Gyulát) letartózta­tott. Retorzióképpen még a szakmai értekezletek összehí­vását is megtiltották; Az állandó torzsalkodás köz­ben nőtt a munkanélküliség és kiürültek az élelmiszer-raktá­rak. A forgalom korlátozása, az .iparcikkek behozatalának akadályozása, a mecseki kő­szén java részének Szerbiába való elszállítása súlyos gazda­sági nehézségek elé állította a megyét és a várost. Miután a szerb parancsnokság azt is megtiltotta, hogy a magyar kormány a megszállt területe­ken dolgozó magyar állami al­kalmazottak számára fizetésü­ket átutalhassa, a gazdasági zűrzavar méginkább fokozó­dott; A pécsi pártszervezet, ösz- szefogva a temesvárival és a szabadkaival, elhatározta, elő­készíti az általános sztrájkot; Február 12-én küldöttség ment a szerb parancsnokhoz, memorandumba foglalva a sé­relmeket és az ezek orvoslá­sára kért és várt intézkedé­seket. Kívánságuk lényege az volt, hogy a parancsnokság fordítsa jobbra a súlyos gaz­dasági helyzetet, hívja vissza a városházára küldött szerb tisztviselőket, állítsa helyre a magyar közigazgatást. A me­morandumot tolmácsoló Haj­dú Gyula egyben sejttette a pa­rancsnokkal, hogy ez nem is annyira kérés, mint inkább követelés, mivel a fegyverszü­neti megállapodás értelmében a parancsnokság intézkedései­nek jogalapja nincs. A parancsnok a küldöttsé­get nyomban letartóztatta és kijelentette, hogy a küldöttség tagjai felelnek azért, ha va­lami rendellenesség, zendülés történik a városban; A küldöttség elfogd• tasa hatalmas felháboro­dást keltett a lakosság sarai­ban és a felelettel nem is ma­radtak adósak. Egy órán be­lül megkezdődött a sztrájk, mely rövid idő alatt általános­sá lett. A bányák, a vasútvo­nalak elnéptelenedtek, a vil­lamosok megálltak, az üzletek bezártak, a köztisztviselők nem mentek munkahelyeikre; A sztrájkolok száma mintegy 15 000-ne volt tehető. A sztrá jk nemcsak Pécsre, hanelft a megszállt déli területre i6 ki­terjedt, (Folytatjuk) Felszereléssel, szakemberekkel segítik az üzemek az iskolások politechnikai képzését Baranyában és Pécsett 25 általános és középiskolában több mint másfélezer diák ré­szesül az idei tanévben mező- gazdasági vagy műszaki jelle­gű gyakorlati képzésben. A po­litechnikai képzés feltételei­nek megteremtésére az év fo­lyamán csaknem 400 000 forint támogatást, ezenfelül értékes felszerelést juttat az állam. Emellett azonban igen jelentős az a társadalmi segítség is, amelyet az iskolákat patronáló üzemek nyújtanak. Mohácson például a tanács a vállalatok haszonrészesedéséből 50 000 fo­rintot ajánlott fel a gimná­zium részére egy új műhely építéséhez. Szigetváron a kon­zervgyár vállalta el a szak­körök segítését. A gyermekek egyrészt megismerkednek a konzervgyártás technológiájá­val, másrészt az üzem munká­jához tartozó ládakészítés, cso­magolás, szerelés módszereivel. A gyár műszaki emberei tár­sadalmi munkában oktatják a tanulókat; Komlón minden állami seg- gítség nélkül, a szülői munka­közösség és az Aknamélyítő Vállalat támogatásával indult meg a politechnikai képzés az egyik iskolában. Az üzem mű­helyeiben két mérnök, vala­mint három KISZ-fiatal foglal­kozik a diákokkal. Pécsett a legpéldamutatóbban a bánya- vidéki általános iskolákban a szénbányászati tröszt üzemei segítik a tanulók műszaki gya­korlati képzését. Szerszámok­kal, munkapadokkal, megmun­kálható anyaggal látják el őket. A bányatelepi iskolában a tanácsköztársaság 40. évfor­dulóján kiállításon mutatják majd be a fiatalok szorgalmuk és ügyességük eredményeit, a munkájukhoz az államtól és társadalmi úton kapott támo­gatást. A pécsi Széchenyi Gim­náziumban — amelyet több pécsi üzem is patronál — kü­lönféle, így például méhész, motorszerelő, foto, asztalos kő­műves szakkörökön ismerked­nek a tanulók az étet gyakori lati oldalával.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom