Dunántúli Napló, 1959. január (16. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-07 / 5. szám

tm. janttaä t NAPLÓ 5 A szovjet világűrrakéta útja A szovjet mesterséges boly­gó útját ábrázolja a rajz. A ralcéta a földet és a holdat el­hagyva rátért ellipszis alakú pályájára. A mesterséges boly­gó pályájának nagy tengelye 343.6 millió kilométer hosszú, a naphoz legközelebb eső úgy­nevezett perihélium pontja 146.4 millió kilométer, a leg­távolabbi pontja az afélium pedig 197.2 millió kilométerre van a naptól. Az űrrakéta ke­ringési ideje kb. 15 hónap. Napközeiben januárban, nap­távolban pedig szeptemberben van és minden keringése során átmetszi a Merkur és a Vénus pályáját, időnként a Mars út­vonalát is érinti, Ismertető füzet jelent meg a szövetkezeti tanácsokról 1957 decemberében, a Szö­vetkezetek Országos Szövet­ségének IV. kongresszusán fel­hívás hangzott el a falusi dol­gozókhoz, hogy teremtsenek szorosabb együttműködést a különféle szövetkezetek kö­zött. A felhívás elsőként Ba­ranya megyében talált vissz­I map lái-amaiM Men sióin a holtra éti jeleit A Magyar Honvédelmi ] Sportszövetség központi rádiói klubjában a holdrakétá fellő-j vése óta állandó megfigyelő] szolgálatot szerveztek. Ahold: rakéta jeleit három alkalom-] mai sikerült felfogniok és egy-j szer mintegy egy órán át tar-] tó jelzéseket magtnetofonsza-] lagra is rögzítettéit. A megfigyelésekbe bekap-] esolódtak a vidéki rádióklu-j bök is. hangra. A múlt év februárjá­ban Dunaszekcsőn, ahol föld­műves-, takarék-, kisipari és két mezőgazdasági termelőszö­vetkezet működik, megalakult az ország első szövetkezeti ta­nácsa abból a célból, hogy összehangolja a község szövet­kezeteinek politikai, gazdasági és kulturális munkáját. Azóta újabb négy helyen alakultak szövetkezeti tanácsok, többek között Mohács városban is. Az elmúlt tíz hónap tapasz­talatai azt mutatják, hogy ér­demes volt létrehozni a szövet­kezeti tanácsokat A baranyai MÉSZÖV most ismertető füze­tet adott ki, amelynek az a célja, hogy a szövetkezeti ta­gok megértsék az új szervek szerepét, jelentőségét és lássák: milyen nagy lehetőségek állnak előttük. Az ismertető füzet ezer pél­dányban nemrég került kd a Pécsi Sziikra Nyomdából. A MÉSZÖV minden földműves­szövetkezetnek és más szövet­kezeti szervnek is küld belőle néhány példányt MILKOS KRNO: Ölelkezik a föld a holddal Földünkre néz a hold, a néma, szerelmespárok mécsese és csodás álmot álmodik ma , a föld korunkra-nyílt szeme: Ölelkezik a föld a holddal. Hol van ma már a sápadt fényű, távoli tájak vándora, megfoghatatlan titkokat őrző, hűvös mezők bús pásztora? HÓI van a gyermekálmainkon keringő szentjánosbogár, boszorkány-, tündér-, szellemarcot idéző sápadt holdsugár? Hol a sok szűz leányszemeiknek holdfényes szép hasonlata, hol van a szivek holdsugáros éjeiken elszállt sóhaja? fis hol van már a lehetetlen, — az egek vad, szigorú arca. S hol van a kis hangyaember kudarcra hulló sok kudarca? Az ősi, cári trón ledőlt, a kommunista szív előtt S az ember új virágot bontva, mint büszke tölgy az égbe nőtt. A nyáj között üvölts, te farkas. Zokogj, Tamás, te kishitű. Rakétát küld a csillagokhoz az új ember, a tüzszívű. Földünkre néz a hold, a néma, szerelmespárok mécsese és csodás álmot álmodik ma a föld korunkra-nyílt szeme: ölelkezik a föld a holddal. Nagy Lajos fordítása A. tanácsköztársaság évíorduléjári» készül a városi művelőd isi ház Pécs város | elkészült Művelődési Házában | az elmúlt —————— év „mér­lege” s már az ez évi terveken is csak a végső „simítások” hiányoznak. Egy-két olyan adat, ame'y bizonyítja: bőven volt az el­múlt évben művelődési; szóra­kozási lehetőségük a művelő­dési ház látogatóinak. Az el­múlt esztendőben nem keve­sebb. mint 112 ezer érdeklődőt vonzptt a program. A 37 isme­retterjesztő előadásnak 750C hallgatója volt. Jól működtek a szakkörök, művészeti csopor­tok is. A Mecsek Együttes mintegy 38 alkalommal lépett a nyilvánosság elé S nemcsak Pécsett, hanem a gyulai orszá­gos fesztiválon, sőt Jugoszlá­viában is öregbítették jó hírne­vűiket. Még egy érdekes adat: a balettiskolának 258 növen­déke volt. Különösen figye­lemre méltó, hogy a növendé­kek 42 százaléka munkáscsa­lád gyermeke. A tartalmi munka elsődle­gessége mellett azonban ter­mészetes, hogy a gazdaságos­ság követelményeit sem szabad figyelmen kívül hagyni. A mű­velődési ház jó munkáját pél­dázza az is. hogy a bevételi terv is teljesítettnek mond­ható. Az új év első félév munká­jának gerincét a tanácsköztár­saság évfordulójának és a ma­gyar—szovjet barátság hónap­jának megünneplésére való ké­szülődés alkotja. Nem érdekte­len, — különösen a tapaszta­latcsere szempontjából hasznos — a készülődésről néhány mondatot szólni. A szakkörök és művészeti csoportok mind­egyike külön tervet készített a két esemény méltó meg­ünneplésére. A bábjátszócsó- port például két szovjet szerző művét mutatja be, s műsoru­kat nemcsak Pécsett, hanem a bányavidékeken, Pécsszabol- cson, Pécsbányatelepen, Vasa­son is előadják. A Mecsek Táncegyüttes a Pécsett tartóz­kodó szovjet katonai egységek művészegyüttesével közös mű­sort ad s műsorukat a bánya­vidékeken is bemutatják. Az irodalmi szakkör a modem szovjet irodalom témájából rendez előadást, a fotbkJub a Szovjetunióban jártak közül hív meg egy elvtársat, aki a maga készítette fényképeket bemutatva tart élménybeszá­molót. Tervezik, hogy a tanács- I köztársaság évfordulójának j közeledtével előadásokat tarta­nnak a tanácsköztársaság ered- fményeiről. Az egyik előadás címe például: a Magyar Ta­A párt a művelődéspolitika* J Irányelveinek megvalósítását nemcsak a fel­adatok meghatározásával, ha­nem több anyagi támogatással is elősegíti. A művelődési ház ebben az évben mintegy 50 százalékkal nagyobb összeget kap az államtól, mint az el­múlt évben. A művelődéspolitikai irány­elvek megvalósításához már hozzákezdtek. Az idén foko­zottabban tevékenykednek az ismeretterjesztő előadások megszervezésében. ,,Az isme­retterjesztésben fő feladatunk a szocialista tartalom biztosí­tása és ezen túl a dolgozók szakmai és általános művelt­ségének fejlesztése” — mondja többek között a megyei párt- bizottság kulturális irányelve. Ennek megvalósítására csak egy példa: a szabás-varrás tanfolyam mintegy 100 részt­vevőjét megkérdezték milyen előadásokat hallgatnának szí­vesen. Érdekesek a válaszok, amelyek bizonyítják, hogy a dolgozók igénylik az előadáso­kat. A válaszokban többek kö­zött a Szovjetunió és a béke­harc című előadást kérik, ér­deklődnek a gyereknevelési problémák iránt is. Számosán szívesen hallanának testápo­lásról szóló előadásokat. A művelődési ház és a TIT most azon dolgozik, hogy a dolgo­zók érdeklődését kielégítő elő­adásokat szervezzen. Az elmúlt évben nagy sike­re volt a szervezett gyárláto­gatásoknak. Ebben az évben a Bőrgyárba, a Sopiana Gép­gyárba, a Kesztyűgyárba szer­veznek látogatást, hogy a pécsi dolgozók megismerkedhesse­nek egymás munkájával. A művelődési háznak ezek a ter­vei tapasztalatul szolgálhatnak a megye többi művelődési ott­hona számára is. Számos művelődési otthon igazgatója egymaga készíti a terveket, nem von be a mun­kába hozzáértő aktívákat. Cso­da-e akikor, ha a tervek valóra- váltása az év folyamán nem mindig sikerül. A városi mű­velődési ház munkája ilyen szempontból is példamutató. A napokban összeül a tanács pártszervezetének küldöttéből, a tömegszervezetek képviselői­ből álló 21 tagú választmány-, amely hivatva van a tervet jóváhagyni, javasolni s a meg­valósításában aktívan részt venni. A városi művelődési ház : ♦ nácsköztársaság szociális {kulturális intézkedései. 'jr/M/f/M/s. 0/0, ■ vmm » m 0/0/0/ ( ez évi ter­vei azt pél­------------------------dázzák, hogy a művelődni, szórakozni vá­gyóknak ebben az évben még a múlt esztendőnél Is gazda­gabb program áll rendelkezé­sükre. G. F. IWKffft 9*0/0,0. 0.0/0 '0 y. Arról ugye mindenki tud, hogy Japánban micsoda divat lett a földvásárlás a holdban. Hiába, kicsi szigetek, sok em­ber ... jó üzlet a telekspeku­láció. Ez volt az alapja két apró, de ravasz japán fickó bombaüzletének, azt hiszem az egyiket Ken Tek-nek hív­ták, a másikat Na Ki-nek, bár lehet, hogy nem így, de mind- egy. Ken Tek vetette fél az öt­letet: — öregem — mondta ihle­tett ábrázattal Na Ki-nek — van egy príma, egy szuper- klassz ötletem. — Na mi? — kérdezte egy­kedvűen Na Ki, mert unta, hogy mindig csak a barátjá­nak támadnak szuper klassz ötletei. — Pofonegyszerű — vála­szolt Ken Tek. — A földön már minden talpalatnyi föld foglalt. Az amik viszont új területeket foglalnak a holdon meg a Marson ... — Ez biztos? — kérdezte gyanakodva Na Ki, mert ba­rátja már sokszor beugratta. — Mint a halál — mondta Ken Tek — ilyen kapcsola­taim vannak (megmutatta a könyökével) készen vannak már a holirakéták, még csak egy kis türelem és azé a hold, aki megfizeti. — En oda nem megyek — borzongott meg Na Ki. — Mafla — szólt Ken Tek — én se. Arról van szó, hogy az amik-tól potom pénzen fel­vásároljuk a telkeket a hold­ban. Aztán, persze, ugyancsak potom pénzért felparcellázzuk. Érted? — Értem — mondta Na Ki — de hol ebben a pláne? — Hol? Egyszerű! Potomabb áron vesszük, mint ahogy ad­juk. — Ahá — kapcsolt Na Ki — benne vagyok ... IffV kezdődött a nagy mani­puláció. A többit azután már nagyon könnyű elképzelni Csakhamar híre ment, hogy a Ken Tek & Na Ki ingatlan­irodában hallatlanul olcsón le­het telkeket kapni. Néhány yenért akár megyényi óriás- birtokokat is. Jöttek is a kun­csaftok, hogy a Ken Tek & Na Ki cég ajtaján hamarosan ki kellett cserélni az elvásott zsanérokat. Egy öreg parasztasszony pél­dául kopott selyemkendőt hú­zott elő kimon-ja ujjúból, a kendőből kis zacskót bogozott ki, abból papírszalvétát (ami­lyent a japánok zsebkendő he­lyett használnak) s a szalvé­tából kiguberált kerek 20 yent és 65 sent. — Milyen telket óhajt? — kérdezte Na Ki. — Hát, nem is tudom, — motyogta zavartan az öreg­asszony — szántót, jó nagyot ezért mindén. Odatolta a 20 yent. A 65 sent a markában szorongatta. — Jól van nénike — mond­ta Na Ki jólelkűen, — ezért már akkorát kap, hogy körül se tudja járni, amíg a nap háromszor kel és háromszor lenyugszik. — Oh — mondta az öreg­asszony és felindultságában aprókat pihegett. Na Ki azon­ban kíváncsi volti — Mondja csak — kérdezte — aztán mit csinál majd egy ilyen nagy birtokkal, nehéz lesz ám azt mind megművelni. — Hát — felelt az öregasz- szony — majd fogadunk mun­kásokat. Meg aztán, magának megmondom őszintén, mert olyan jóságos szeme van, én bizony eladom azt, ha föl­megy az ára. — Helyes nénike — mondta Na Ki, besöpörte a pénzt és kiállította a birtoklevelet a hold északi féltekéjének 175 és 178 hosszúsági, 27. és 31 szélességi köre közötti terü­letre. Amíg ügyesen rajzolta az írásjeleket tussos ecsetjével, az öregasszony zavartan to­pogott, végre megszólalt: — Ezért is tessék már adni! Es nyújtotta a 65 sent. Hát ilyen nagy volt a birtok­láz, amikor kilőtték az első amerikai holdrakétát. A rakéta visszapottyant, de a telkek ára felszökött. Az öregasszony 20 yenje és 65 senje egyszerre megduplázódott. Es így a töb­bieké, így a Ken Tek & Na Ki cég egész tőkéje is. A nénike ugyan bekopogott félénken és megkérdezte: — Nem lesz ebből baj? El lehet egyáltalán jutni oda? Ezúttal a másik beltag, Ken Tek volt az irodában. — Sose búsuljon öreganyám — rikkantotta. — Hol látott olyant, hogy valami mindjárt elsőre sikerüljön? Ha az első nem ment, megy a másik! A nénike megnyugodott. Az­tán jött a másik amerikai holdrakéta. Az is lepottyant, de oda se neki, a tőke meghá­romszorozódott. Jött a harmadik és jött a negyedik, amelyik már majd- nem-majdnem elérte az út fe­lét. A Ken Tek & Na Ki cég vadonatújra cseréltette egész bútorzatát és homlokzatára ragyogó neonrekjámot szerel­tetett a következő felirattal: „Miénk az űr!“ örömmámor­ban fogadták a kuncsaftokat, akiktől most már az első íz­ben számított árak hatszoro­sát szedték be. Mire a Fuzsijama talpig hó­fehér palástot öltött, a Ken Tek & Na Ki cég milliomos­nak mondhatta magát. A két beltag kéjesen nyújtózott iro­dája kényelmes karosszéké­ben és miután megunták már egymást dicsérni a kitűnő üz­letmenetért, fogukat szivogat- va ábrándoztak a jövőről, amelyben az egész naprend­szer minden bolygójának a Ken Tek & Na Ki cég lesz a teljhatalmú tulajdonosa. Mi­kor ezt is megunták, Na Ki lustán felállt és felkattintotta a rádiót. A huszonnégy lámpás luxuskészülék csendesen do­rombolt és nyitogatta zöldes macskaszemét, majd megszó­lalt: „Biip... biip... Kedves hallgatóink, az űrrakéta hang­ját közvetítettük, amely most hagyta maga mögött a föld és hold közötti út kétharmad­részét és a második kozmikus sebességgel halad kitűzött pá­lyáján ...“ Na Ki egy pillanatig elké­pedve meredt a rádióra, aztán hanyatvetette magát a szőnye­gen és a talpával tansoH. ■m---’* gyerekkorában, ha nagy öröm érte. Ken Tek már ugrott, hogy utánozza, de a rádió tovább beszélt. — A szovjet űrrakéta előre­láthatólag ...i — Miii? — horkait fel Ken Tek — szovjet? Kábán, pofoncsapottan me­redtek egymásra. Éppen legszükségesebb hol­mijukat pakolták bőröndök­be, amikor a 20 yennel és 65 sennel társult nénike öröm­től ragyogó ábrázattal beállí­tott hozzájuk. — Hallották? — lihegte. — Most már igazán el lehet majd jutni a birtokomra! — A maga birtokára... — legyintett Ken Tek — tudja mi lesz a maga birtokából? Köztulajdon, kolhoz, szovhoz. kommuna vagy amit akar... Lőttek annak öreganyám, örüljön, hogy csak húsz yen a vesztesége. Azzal félretuszkolta a meg­rökönyödött öregasszonyt és Na Ki-vel a sarkában vad vágtába fogott. A két nagy­érdemű szervező csak egy vo­nat sötét fülkéjében fújta kt magát, amelyen ismeretlen tá­jékra igyekezett, s akkor Ken Tek elkeseredetten sóhajtotta: — Hiába, barátom, a kom­munizmus elől már a holdba sem lehet menni. * _}

Next

/
Oldalképek
Tartalom