Dunántúli Napló, 1959. január (16. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-23 / 19. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! DUNÁNTÚLI , I NAPLÓ A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÄCS LAPJA XVI. ÉVFOLYAM, 19. SZÁM ARA: 50 FILLÉR PÉNTEK, 1959. JANUAR 23. J 372 000 pár cipőt ; készít a Szigetvári j Cipőgyár Pusztító vihar Amerikában és j ISy ugat-Európában \ • j Vidámak lesznek j a mohácsi esték \ Hruscsov eívlórs la o kozott Kekkonennel Leningrad (TASZSZ) N. Sz. | Hruscsov, a Szovjetunió Mi- ♦ nisztertanácsának elnöke csü- I törtökön találkozott Urho t Kekkonenmel, a Finn Köztár- j saság elnökével, aki nem hi- | vatalos látogatást tesz Lenin- 1 grádban. j Hruscsov és ■ Kekkonen vé- j 124 millió forinttal emelik az egészségügyi dolgozók tizetéséi A Minisztertanács ülése A kormány tájékoztatási hi­vatala közli: A magyar forradalmi mun­leménycserét folytatott a szovjet—finn kapcsolatokról és a nemzetközi helyzet né­hány kérdéséről. | kas-paraszt kormány a Föld- ; müvelesiigyi Minisztérium elő­Í terjesztésére határozatot ho­zott a termelőszövetkezeteik .gazdasági megerősítéséről és a | termelőszövetkezeti mozgalom | fejlesztésért. Koppenhága (DPA). A. I,] A Minisztertanács ezután Mikojan, a Szovjetunió Mi- | meghallgatta és jóváhagyta a nisztertanácsának első elnök- ♦ Munkaügyi Minisztérium és a SntHan^t0^qSnÄ- ISzakszervezetek Országos Ta- ségügyi Minisztérium jelenté-' tere1.nőkkel. jnácsa közös jelentését a műn- sét a társadalomi tulajdon vé­Ülőim éóis Mfoioll a dán éiisMiiöéI kásvedelem helyzetéről. A Munkaügyi Minisztérium elő­terjesztésére a kormány jóvá­hagyta egyes egészségügyi dol­gozók 1959. évi bérügyi intéz-1 kedéseinek irányelveit, s ke-j retszámait. A bérrendezést 1 1959. február 1-től kell végre-♦ hajtani, az év 11 hónapjában! összesen körülbelül 124 millió J forintos költségkiadással. A Minisztertanács meghall­gatta és jóváhagyta az F.gész­tle! menők helyzetéről. az | egészségügy területén, majd * folyó ügyeket tárgyalt. Pécsett marad a versenysássló 1958. második télévében is a Pécsi Szénlröszt lett az első a Komlói Széntröszttel folyó páros verseny ben •♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ Gyümölcsözőek a magyar—szovjet kulturális és tudományos kapcsolatok 1957-ben egész éven ált a : komlói bányászok őriztéik a ■ két szénbányászati tröszt, kö- : zötti verseny győzelmi jelvé­nyét, a vörös versenyzászlót. Az elmúlt év pedig a pécsiek- : nek kedvezett. A pécsi bányá- : szók az elmúlt évben jó mun- : káit végeztek. Rendszeresen : teljesítették termelési tervü- : két, csökkentették a baleseteik ; számát és a második félévben is megelőzték versenytársukat. Az 1958. év második félévé­ben a pécsi tröszt 104.6 szá­zalékra, a komlói tröszt pedig 102.3 százalékra teljesítette termelési tervét. A pécsi tröszt 99.3, a komlói tröszt pedig 97.9 százalékos önköltségi szintet ért el a második félévben. A balesetek gyakoriságának mu­tatója a pécsi trösztnél az 1957. évi 90.1-ről 68.5-re csökkent a múlt év félévében. Ugyanez a mutató a komlói trösztnél 1957. évi 91.3-ról 83.2-re csök­kent. A végleges, pontszerű ver­senyértékelés a következő Jee­pet mutatja: 1. Pécs 101 pomittal, 2. Komló 61.8 ponttal. A versenyzászló ünnepélyes átadására előreláthatóan két hét múlva kerül sor Pécsett; Moszkva fTVfTI/ Csütörtökön Moszkvában közleményt ad­tak ki a magyar—szovjet kul­turális munkaterv aláírása al­kalmából. A közlemény teljes szövege a következő: Január 16-tól 22-ig Moszk­vában tárgyalások folytak a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió kulturális és tu­dományos együttműködésének kérdéseiről. A tárgyalások a kölcsönös, megértés és szívé­lyes barátság légkörében men­tek végbe. A két fél nagy megelégedéssel állapította meg, hogy 1958-foan a két or­szág kulturális és tudományos kapcsolatai mélyek és gyü­mölcsözőek voltak, ami két­ségtelenül hozzájárult a ma­gyar és a szovjet nép testvéri, baráti viszonyának további erősödéséhez. Számos kulturá­lis, tudományos és sportkül­döttség cserelátogatására, szín­darabok, hangversenyek, kép­zőművészeti alkotások, filmek, sajtókiadványok, rádió és te­levízió műsorok cseréjére ke­rült sor. Az 1958. évi kulturális cse­re egyik legnagyobb eseménye a budapesti Állami Operaház együttesének nagysikerű moszkvai vendégszereplése volt. Ugyancsak sikeres volt a magyar operett- és esztrád­müvészek, valamint a magyar cirkusz vendégszereplése is. A kulturális munkaterv ke­retében Magyarországon járt a leningrádi operaház balett­együttese, a Nyírfácska tánc- együttes, a Központi Bábszín­ház együttese Szergej Obraz- cov vezetésével, valamint több kiváló előadóművész. A szov­jet vendégművészek magyar- országi szereplése nagy sikert siratott. 1958-ban jelentősen fokozó­dott a tudósok és a tudomá­nyos dolgozók küldöttségei­nek cserelátogatása. A múlt év során 226 magyar tanár és tudományos dolgozó járt a Szovjetunióban. A szovjet fő­iskolákon több mint négyszáz magyar diák tanult. Magyar- országra 170 szovjet tudós látogatott el. Sok tudós vett részt különböző értekezlete­ken, kongresszusokon, szak­gyűléseken. 1958-ban a kulturális mun­katerv egves pontjainak meg­felelően 800 magyar tudomá­nyos dolgozó, művészeti és kulturális szakember érkezett a Szovjetunióba, Magyaror­szágon pedig 600 hasonló szov­jet küldött járt. Mindezek a számadatok a Magyar Nép- köztársaság és a Szovjetunió nagyméretű kulturális és tu­dományos együttműködésének örvendetes alakulását mutat­ják. Az 1958. év tapasztalatai alapján a felek kidolgozták és aláírták az 1959. évi munka- tervet. A terv kidolgozásakor a felek arra törekedtek, hogy tovább mélyítsék a gyakorlati, baráti ’ kapcsolatokat a tudo­mány, a művészet, a közokta­tás, az egészségügy és a sport területén. Az idén több kiváló magyar magánénekes megy például a Szovjetunióba ven­dégszereplésre. A budapesti József Attila Színház együt­tese Lvovban, Munkácson és Ungváron bemutatja a „Bekö­tött szemmel“ c. új magyar színdarabot. Magyarországi vendégszereplésre utazik a szovjet rádió szimfonikus ze­nekara, valamint a VII. bécsi VIT-en résztvevő egyik együt­tes, továbbá szovjet zenemű­vészek részt vesznek a nem­zetközi Haydn, ünnepségeken. Elkészült a msgye községfejlesztési terve A helyi tanácsok tervei .több jut a alapján elkészült a megye idei mkd tavaly, községfejlesztési terve, ame­lyet a csütörtöki végrehajtó bizottsági ülés hagyott jóvá. A tervek szerint idén a leg­nagyobb gondot a községek kommunális ellátására és a közlekedés javítására fordít­ják, ennek megfelelően a leg­jelentősebb összegeket utak és egyéb közérdekű építmények építésére fordítják. Ezután következik sorrendben a köz­ségek kulturális fejlettségé­nek fokozása és a helyi üze­mek, gazdaságok felesatése. Az egész költségvetésnek 83 szá­zalékát fordítják ez évben ezekre a célokra- Ezen belül pedig a kommunális fejlesz­tésre idén kétmillió forinttal költségvetésből. Kitűnik a költségvetésből, hogy a megye területén köz­ségfejlesztésre fordítandó ösz- szeg nagyobbik fele, összesen majdnem húszmillió forint a lakosság áltál felajánlott hoz­zájárulásból, valamint társa­dalmi munkából és helyi anya­gok igénybevételéből ered. A költsegvetesi kiadások másik résziét a helyi vállalatok és szőve (kezetek hozzájárulása, tanácsi vállalatok eredmény - részesedése és egyéb helyi be­vét élik fedezik, s mindössze hárommállaó forintot tesz ki a tervezett bankhitel; A megye foözségfejlesikési tervének jellemzéséül érdemes megemlíteni, hogy ebben az évben többek között 30 híd, szú vízievezető árok tisztítása és két új mozi létrehozása is. A községi könyvtárak ez év­ben 2 516 kötet könyvvel gya­rapodunk, a kultürotthoriok számára 5 község vásárol te­levíziós készüléket, 43 falusi sportkört pedig felszereléssel látnak el. A községi tanácsok jó munkáját bizonyítja. hogy igen kevés község tervét kel­lett magasabb szinten módo­sítani; Ezekre a módosítások­ra is leginkább azért került sor. mert néhány községben a közKégfejlesztésre 6zánt ösz- szeget a lakosságot nem köz­vetlenül szolgáló létesítmé­nyek építésére akarták fordí­tani, néhány helyen pedig túl­zottan magas állami táAoga« tást állítottak a tervbe. A község fejlesztési terveket hazaérkezel kőzetkeleti útjáról Kossá István elvtárs Nehvs a választás Kossá István közlekedési és postaügyi miniszter egy hónap­pal ezelőtt indult el közel-ke­leti útjára az Egyesült Arab Köztársaság és Irak kormá­nyának meghívására és csütör­tökön délután érkezett vissza a ferihegyi repülőtérre. A miniszter az üdvözlések után rövid nyilatkozatot adott a magyar sajtó képviselőinek, j Elmondotta, hogy Irakban lát- ! háttá azt a hatalma» érőié­in nagy szeretettel fogadták, Nasszer elnök úrral folytatott beszélgetés során felajánlot­ta az asszuani gáthoz a ma­gyar szakemberek segítségét is, amit Nasszer elnök igen nagy örömmel fogadott. • 160 kilométer hosszúságú, szí- mindenütt a lakosság meghall­gatása után dolgozták ki, fi­gyelembe véve mind a szükség leteket, mind pedig a számí- tásbavehető helyi erőket, ezért elmondhatjuk, hogy az idei községfejlesztési terv reális, jól megalapozott, a végrehaj­tás során pedig megyénk va­lamennyi községe ismét lép egyet a fejlődés útján;-----------------­----------------------------1-----­lá rd burkolatú járda, mintegy 7 kilométernyi bekötőút, 12 autóbusz-váróépület, 7 egész­ségház, 10 általános iskolai osztályterem, 30 kultúrház és 9 tűzoltószertár épül. Idén hét újabb község villamosítását tervezik, 18 közfcútat és 6 kis vízmüvet létesítenek. Szerepel a tervben 18 kilométer hosz­Látogatás a színjátszóképző akadémián | szítást, amelyet az ottani dol- f gőzök kifejtenék. * A továbbiakban arról szólt, | hogy Egyiptomban Rövid idő alatt másodszor láthatja a pécsi színműkédvelő közönség az Antigonét az Iro- igen | dalmi Színpad után a szinját­Már most szerződést lehet kötni a tavaszi gépi munkákra Mint a SZÖVOSZ [nál közöljék, az or- ; szag földművesszö- i vetkezetei 1959-ben í még fokozottabb : mértékben állnak ; az egyéni gazdák $ rendelkezésére a ré- I szűkre végzendő ! gépi munkák szerve- | zése és biztosítása ♦ érdekében. Ebben } az évben már csak i az egyéni termelök- Az elmúlt evek alatt a dencshdzl községi könyvtár 5S0 kötetre $ kötnek gépi' mar apódon. A tanács végrehajtó bizottsága minden esztendőben | munkára szerződést megszavazott bizonyos összeget a könyvtár fejlesztésére. Ez évben {__ a korábban ha­*5 (M forint értekben vásároltak új könyveket. A könyvtárnak mintegy X táskörükbe tartozó •W—too állandó olvasófa ven. nara Tivadar tanácselnök az új ..szál- • közületeknek és ál­Utmány” köteteiből adtogat. gépi munka igényeik kel közvetlenül a gépállomáshoz kell fordulniok. A gazdák már most, a téli idő­szakban, megköthe­tik a tavaszi gépi munka szerződése­ket. Mint a SZÖ- VOSZ-nál közölték, a munkadíjat nem kell előzetesen befi­zetni. Az igénybeje­lentés egyrészről lehetővé teszi, hogy a földművesszövet­kezetek megfelelő időben és megfelelő számú gépet bizto­tlami gazdaságoknak sítsanak. másrész­ről bizonyos sorren­diséget jelent a gaz­dák részére. Előze- zetes igénybejelen­tés különösen So­mogy, Zala, Győr és Fejér megyékben szükséges. Ezeken a területeken ugyanis az őszi mélyszántás elmaradása miatt a tavasszal munkator lódásra lehet szá­mítani. 1959-ben változatlanul ked­vezményben része­sülnek a gépi mun­kákra alkalmilag, vagy állandó jelleg­gel társuló gazdák. szöképző akadémia bemutatá­sában,. — Az akadémiát a városi tanács tartja fenn abból a cél­ból, hogy továbbiképezze a munkás színjátszókat — nyi- ílatkozott Dohai Vilmos, a Pé- ' esi Nemzeti Színház rendező­je. a stúdió gyakorla-H oktatá­sának. vezetője. — A stúdió négy féléve alatt a drámairo­dalom egy-egy korszakával lé­pünk előre, ezért kezdtük az Antigone-val. A szereplők mindegyike nagy kedvvel és lelkiismeretesen vesz részt az összejöveteleken, próbákon, értékelve azt a nagy anyagi áldozatot, amit a városi tanács hoz értük. Fellépéseinknek el­sősorban nem az előadás a célja, hanem a csoport félévi munkájának mérlegelése. Az Antigone tehát vizsgaelőadás. Megkezdődik a próba. Ven­dé Ildikó és Török Györgyi Antigoné és lsmene párbeszé­dét gyakorolják ki tudja már hányadszor. Mindketten mély itérzéssel a tragédiának meg­felelő felfogásba! keltik életre hőértw­Sophokles drámájának jót. Hogyan iát ja e szerepét Vende Ildikó, az Antigoné megszemé lyesvtöje ? — A szerepemről talán csak annyit, hogy hivatásos művé­szeknek is egyik nagy vágya az Antigoné eljátszása, nekem pedig legszebb álmaim betel­jesülését jelenti. Nehéz fel­adat, de tőlem telhetőén igyek­szem jól megoldani. A szereplők ajkáról hol lá­gyan, hol szenvedelyesen hang zanak el a sophoklesi szavak. A már kialakult előadáson itt- ott még csiszol-javít Dobat Vilmos rendező. Ideje is, hi­szen a vasárnapi bemutató előtt ez már az utolsó próba. Időközben megérkezik Léka László, a színház maszkmes­tere, hogy a mas&kírozással kapcsolatos technikai kérdése- Icet megbeszéljék. Nem is zavarom őket to­vább. Viszontlátásra vasárnap délelőtt 10 órakor Pécs város Művelődési Házában a bemu­tatón. V. J,

Next

/
Oldalképek
Tartalom