Dunántúli Napló, 1959. január (16. évfolyam, 1-26. szám)
1959-01-22 / 18. szám
2 NAPLÓ 1959. JANUAR 22. ’ r Érdemes több baromfit nevelni Baromfitenyésztési ankét Pécsett f Melyik kerületé lesz a verseny zászló? A Baranya megyei Tanács Mezőgazdasági Osztálya, a Baromfitenyésztés c. szaklap szerkesztősége és a Magyar Agrár- tudományi Egyesület Pécsi Csoportja január 20-án délelőtt 10 órai kezdettel Pécsett a járási tanács kultúrtermében baromfitenyésztési ankétot tartott, állományúik; számának állandó növelésére is gondoljanak, A tenyésztojásért a tsz-ek 40 százalékos felárat kapnak januártól—augusztuság, ezen Uj a;apo\'on bontakozik ki a munkaverseny a Pacsi Széntröszt üzemeiben Az ankéton Szalonnái László megyei baromfitenyésztési időn túl pedig a szabadpiaci! Jelentős jutalmakat kapnak a verseny «yOZtéSPI nnrln szakelőadást tartott mennénk baromfitenyésztésének ér is elés maüas Tehát -r;» * jőelőadó szakelőadást tartott megyénk helyzetéről. ' A baromfitenyésztés sem akartak nyésztésről. jelentősége évről-évre fokozódik — kezdte beszédét Szalonnái elvtárs. — Ezt má sem bizonyítja, jobban, mint kormányzatunknak'az a hathatós segítsége, ami-t a baromfitenyésztés fejlesztése érdekében nyújt. Az elmúlt évben a megyében közéi 20 000 előnevelt csirkét, 1 000 tényész-jércét osztottunk ki kedvezményes áron a tsz-ekriek. Ez a rríennyiség 1959-ben a háromszorosára emelkedik. Kormányzatunk közel 150 millió forintot irányzott elő a nagyüzemi baromfitenyésztés meg teremtéséhez, ’ baromfite1958-ban ez az állapot lényegesen megváltozott. A kedár is elég magas. Tehát az árutojástermelés is kifizetődő. A termelőszövetkezetek egyszerre legalább 800—1000 tojót állítsanak be, mert az állatok gondozásának költsége vező értékesítési lehetőségek jgy gokkal alacsonyabb. To- mellett jó minőségű baromfi- vábbá érjék el, hogy a tojó- táp etetésével a baromfi te- állomány legalább 70 százaié- nyesztes az állami gazdaságok ^ egyéves legyen, mert a két- és termelőszövetkezetek tele- éves tojók már 20 százalékkal pein egyaránt jövedelmezővé kevesebbet tojnak, és vált. Hazánkban az egy főre eső baromfihúsíogyasztás 9—10 kilogramm,, ebben valameny- nyi európai országot megelőzzük.' Bár baromfiállományunk száma meghaladja az 1938 évit, exportunk a felszabadulás előtti időkhöz képest mégis csökkent. Az export csökkenésének oka a belső fogyasztás megnövekedése. Ahhoz, hogy export- és belső szükségleteinket biztosíthassuk, mennyiségben és minőségben tovább kell növelni baromfiállományunkat. Ennek megoldásához "elsősorban nagyobb mennyiségű és Jobb minőségű árut kell előállítanunk, biztosítanunk kell egész év folyamán az egyenletes termelést, különösképpen növelnünk kell a téli tojástermelést, kiemelt exportcikkeknek, mint például a libamáj, gyöngyös előállítását lehetőségekhez képest fokozni kell, és végül csökkenteni kell az önW.tejéíSÜ, ...... . ... . 1948ig megyénkben nagyüzemi - baromfitenyésztésről niég beszélni sem lehetett. Az ezután létesített baromfitelepeken sem ment mindig jól a munka. Főleg a termelőszövetkezetek baromfitenyésztésében fordult elő igen sok hiba. A megfelelő szakértelem, férőhely, takarmány hiánya végett igen nagy arányú volt a csirkelhullás, ennek következményeképpen a tsz-ek 1957- be.n kevés kivétellel hadart E megnyugtató változás ellenére még ma is több tízezer állat felnevelésére alkalmas baromfiól áll üresen. Példa erre a volt gyü- mölcsényi és ligetpusztai gazdaságok, 10—10 darab ötszázas baromfiólja, melyekben öt év óta állat nem volt. Az épületeket nem tartarozzák és így lassan tönkremennek. Töpb termelőszövetkezetben is, így a magyarteleki Uj Élet, babarci Béke, liptődi Alkotmány, helesfai Uj Élet Tsz-ékben már több éve üresen állnak a korszerűen megépített baromfiólak. A Jelenlegi várunk. Végeredményben az j állami gazdaságok feladata a j mennyiségnél közel százezer termelőszövetkezetek és a ez a csökkenés évről évre nő. Lehetőleg a korai kelésű csirkéket hagyják meg tenyész- anyagnafk, ezektől a téli időszakban 40—50 tojást kaphatnak, melynek értéke 100 darab tavaszi tojás árának felel meg. Kerüljék a kukorica- és árpaetetést és térjenek át az értékesebb baromfitáp etetésére, mert ez nagyobb termelést eredményez. Végül elmondta Szalonnal elvtára, hogy az állami gazdaságoktól nemcsak naposcsibét, hanem előnevelt csirkét, jó minőségű tenyészjércét, na- BMB pospulykát és napos gyöngyöst { versenyzászlóért való verseny A Pécsi Szénbányászati ” Tröszt üzemeiben ebben az évben új alapokon szervezik meg a munkaversenymoz- galmat. Amíg az elmúlt években a munikaverseny egy-egy jelentősebb esemény, vagy nagyobb ünnepre való készülődés kapcsán bontakozott ká (felszabadulásunk ünnepe, bányásznap, november 7. stb.), a most induló versenymozgalommal azt szeretnék elérni, hogy a munikaverseny folyamatosan, megszakítás nélkül folyjék és ösztönözzön jobb és jobb eredményekre. A tröszt a szocialista mun- kaversenyben elért eredmények erkölcsi megbecsülésén túlmenően jelentős anyagi alapot is biztosított a versenyben kimagasló eredményt elérő üzemek, körletek, csapatok és a műszaki dolgozók jutalmazására. A verseny alapja „A Pécsi Szénbányászati Tröszt legjobb bányakerülete“ címért és a lesz. A zászlót a havonkénti értékelés után az a kerület kapja meg egy hónapi őrzésre, amely a legjobb eredményt érte el az előző hónap során. A vándorzászlóval egyidejűleg a versenyben győztes bá- nyakerület 15 ezer forintos pénzjutalomban is részesül, amely összegből 5 500 forintot fordíthat a műszakiak, 7000 forintot pedig a fizikai dolgozók jutalmazására. A fennmaradó összegből pedig a zász'ó- átadási kis ünnepség költségeit fedezik a győztesek, ahol feltehetőleg az üzem legjobb dolgozóit szerény keretek között megvendégelik. A kerületek közötti verseny értékelésénél mint főbb mutatók, a termelési terv teljesítése, a teljesítmények alakulása, a minőségi mutatók és a baleseti mutatók jönnek elsősorban számításba. Hasonló szempontok alapján bírálják majd el, melyik a tröszt legjobb nagyteljesítményű frontfejtési csapata. A tröszt legjobb frontfejtési csapata ötezer forintos jutalomban részesül majd. A legjobb eredményt elérő elővájási csapat és a legjobb feltáró csapat ezer forintos csirkével nevelhetnénk fel többet és 20 ezer törzsbaromfival növelhetnénk nagyüzemeink állományát az említett lehetőségek kihasználásával. Ezek után méltatta az előadó a téli csibenevelés előnyeit, melyet eddig csak igen kevés nagyüzemünkben használtak ki, holott mélyalommal, kevés teremfűtéssel és sárgarépaetetéssel ugyanolyan biztonsággal nevelhetők az állatok, mint tavasszal. Téli csibémévé léssel biztosítható a húscsibeelőállítás és a tojástermelés egész évS folyamatossága. Ajánlatos, hogy a termelőszövetkezeti baromfigondozók minél nagyobb számmal vegyenek részt tanfolyamokon, melyeket ebben az évben a gödöllői kisállattenyésztő kutató intézetben rendeznek meg. A húsesibenevelés mellett nem szabad elhanyagolni a törzsbaromfitenyésztést sem. Feltétlenül szükséges, hogy a termelőszövetkezetek a törzs- selője válaszolt meg. köztenyésztés tenyészbaromfi-; ................ ................,,,,,.......inmtmnimnuuinn va l való ellátása. A legrövi-t debb időn belül ki kell cse-♦ „ ■_ r r r wir» félni a köztenyésztésben, te-j SzaVUlO €H VtlClileSi VerSßny hát Jdstenyésztők tulajdoné-! ban lévő mintegy 20 milliós A megyei tanár* művelődésügyi osztálya szavaló és egyéni ének- baromfiállományt. Ezek a fel- 5 lési versenyt hirdet a tanársköz- , . , . í társasán 40. évfordulója tiszteleadatok igen nagy felelősséget ♦ téré. rónak az összes három fi to- ♦ A szavaló és éneklési versenynek rónáin az összes oaromine-. k5zségjt járásl forduI6ja és menyésztléssel foglalkozó szer-! gyei döntóje lesz. A versenyen részt vehetnek általános iskolások, ifjak és felnőttek A községi versenyeket 1959 február 15-1 g a járásit március 1-ig kell megrendezni. A megyei döntő 1959. március 10-én lesz Pécsett, a megyei tanács művelődési termében (Széchenyi tér 9.) Benevezési határidő: 1959. Január 31. A községi versenyeket a népma- emberek, állami gazdaságok és t veiési ügyvezető, illetve a mave‘ lódésl otthon ierazeatója; a lárá.Mt l a járási népművelési felügyelő vekre. Az ankétnak is az a; célja, hogy ezeket a problé- j máikat megvitassuk és a helyes j megoldást megtaláljuk. Az előadást vitaj hövetfe, mely gprán szak- ■ tsz-ek képviselői, a keltető ♦ vállalat, baromfifeldolgozó és a j rendezi * ° ; Komló és Mohács város az iskokisállattenyésztő kutató inté-* iái, üzemi versenyeket tekintse • - -......................... — legjobbve rsenyt, amely a járásinak felel meg. A v ir »si vorsonv legtöbb Írre Kovács Imre, a Földművé- • tyezettjeit küldi a megyei döntőa r, ♦ községi fordulónak; ezek legj Zet dolgozói mondtak el vele- ♦ jajbói rendezze meg a városi ményüket. A feltett kérdések- (-----* ....................*-*-•—+■ 't i Kőtelező versek: lésügyi Minisztérium Kisállat- j be, tenyésztési Osztályának képvi- ! »> Komiát Aladár: Proletár Mai gyarország marsai. Részlet. fi— } s—9, lásd melléklet). b) József Attila: Munkások. Szabadon választott: A magyar és nemzetközi mun kásmozgalmakat, a szocializmus építését, vagy a békeharcot bemu tató 2 (kettő) költemény, Kőtelező dalok: a) Fel, vörösök, proletárok. b) Egy a jelszónk: a béke ODIVSZ-induló). Szabadon választott: A magyar és nemzetközi mun kásmozgalnm. a forradalom és bé keharc dalaiból kettő. A versenyző cím szerint írja össze az általa Ismert dalokat ezekből a bizottság jelöli ki amelyeket el kell énekelni. A b< rálát egyik szempontja, hogy versenyző hány dalt tud. A bírálat szempontjai a verseknél: 1. A vers lényegének megértése és átélt tolmácsolása. 2. Hibátlan szövegmondás. 3. Tiszta kiejtés. 4. Tempó és hangámyalás. A daloknál: 1 A dal megértése és átélt előadása. t. Hibátlan, érthető, tiszta szőve gki ejtés. 3. A dalok mennyiségi Ismerete 4. Hangvétel, bangkezelés. pénzjutalmat kap. Ezeknek a csapatoknak az eredményeit elsősorban a versenyidőszak alatt elért összfolyóméter, a műszakonként! előrehaladás, az előírt biztonsági feltételek teljesítése és a baleseti mutatók alapján értékelik. K ülön jutalmazzák a verseny során a tröszt területén legjobb eredményt elérő körlet műszaki dolgozóit is. A jutalom összege kétezer forint lesz. A tröszt legjobb csapata, stb címért folyó versennyel párhuzamosan versenyt szerveznek az egyes üzemeken belül is, az üzem legjobb csapata, brigádja és körlete elmért. Az üzemeken belül szervezett versenyben, az üzem legjobb nagyfejtési csapata háromezer (Petőfi-aknán a második helyezett csapat kétezer) forint jutalmat kap. A legjobb kisejftési csapat jutalma kétezer forint (Petőfi-aknán a második helyezetté ezer forint). Az üzemek legjobb elővájási csapatai kUencszáz forint jutalmat kapnák. (A Béke-aknaiak hatszáz forintot.) A legjobb feltáró csapatok ugyanolyan jutalmazásban részesülnek, mint az elő- vájásiak. A legjobb fenntartási csapatok valamennyi üzemben kétszáz forint jutalmat kapnak, a legjobb szállító brigádok pedig nyolcszáz forintot, a Petőfi-almai győztes brigád pedig 1000 forintot. A verseny értékelését a párt- és szakszervezeti megbízottakból, az üzemeik vezetőiből, főmérnökeiből és a tröszt megbizottaiból álló bizottsá g végzi majd. Az üzemekben folyó verseny értékelését pedig az üzemi párt- és szakszervezeti bizottság az üzemvezetőséggel karöltve végzi el. A verseny nyilvánosságát biztosítja majd a valamennyi üzemben felállításra kerülő versenytábla, ahol valameny- nyi fejtési csapat eredményét naponta közük. A feltárási, elővájási, fenntartási és szállítási csapatok eredményeit tíz naponként értékelik és röpgyüléseken ismertetik a dolgozókkal. Ugyancsak tíz naponként tájékoztatják a dolgozókat a versenytársak — ff A föl RENDŐRÜNK... ff ••■■■■■■■■■•■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■•■•■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■•■■■■■■■I,■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■«■■■■■■■■■■■■■■■■■■•* a többi kerület — eredményei" ről is. A bányaüzemekben folyó versennyel egyidőben a pécs- ‘ újhegyi üzemek dolgozói számára is megszervezik a munkaversenyt. Az újhegyi üzemek abban az esetben, ha a mosóból kikerülő kocka- és diószenek hamútartalma nem haladja meg a 29 százalékot, és a műhelyprogramot 90 százalékban teljesítik, 2 800 forintot fordíthatnak a műszakiak, és 6000 forintot a munkások jutalmazására. Zömök, izmos ember Tótfalusi András. A déli nap kissé meggyengítette a járdára keményedéit jég- és hóréteget, s most a szakaszvezető öles léptekkel kerülgette a hirtelen jött sarat. Ősszel felhúzta a gumicsizmát, tavaszig ez az egyetlen lábbeli, amelyben megteheti — hetente , nem if egyszer. — l}U$zonöt- hárminc kilométeres útját. szem: bízva a segítségben, támogatásban. . , v Segít is. Kötelessége? Mindegy, miiufk nevezzük. Itt a falu határában az Almás-patak fölé hidat építenek. A munkálatolcat a Hídépítő Vállalat végzi, mintegy húszhuszonöt dolgozóval. A vállalat egyik központja Pécsvára- don székel, s ez kilométerben véve nem éppen nagy távolság, de a valóságban annál messzebb esik a hídépítőktől... Hogy miért, annak csak Tótfalusi András a megmondhatója: — Gyakran az építkezés felé vezet az utam. Az ősszel panaszkodnak a dolgozók, hogy nem kapják meg a rendes bérüket, soha nem tudják, hogy a legközelebbi fizetéskor mennyi pénz lesz a borítékban ... Tótfalusi szakaszvezető először egyedül, majd később már Ennyi a körzet, ehhez tartozik a járási kapitányság segítségé- Dencsháza, Szenteg&t, Gálám- pel folytatott vizsgálatot. Most bcs-puszta, <• [ Péterfa-puszta, Elek-puszta és Hamuháza. Ezt a nágy területet' bejárni nem éppen gyerekjátéjt.. Mart nyáron még csak ott a motor, hanem ősztől tavaszig a „Csepellel“-.nem sókra megy a be ázott sző dülőutákon. De a próblé-úM nem is itt vaü. Hanem az „ügyek?’ intézésében, mart néni Jrtnném, hogy a körzet területén lakő néhány ezer embernek éleiében előfordult volna olyan baj, vagy sírás, amellyel nem állhatták Volna a Tótfalusi rend- órszakaszxiezető elé. ttozzátevalakl persze kérdezhetné, hogy hát Tótfalusinak mi köze ehhez, hiszen ez nem bűnügy, csupán „belső ügy“, amit -majd a vállaltit rendez. Has hát, éppen erről van ez az a bizonyos „névvel tartott szoros kapcsolat“, amely Tótfalusit arra indítja, hogy ahol tud, ott segítsen. Mert azért még sem mindegy, hogy — például Ben ke Vince brigádja — az előrotts számírintot vittek haza hónatp végén. A brigádvezető hiába emelt panaszt, senki meg nem hallgatta, azaz, hogy valaki igen: Tótfalusi rendőrszakosz- vezető. Bsnke Vince elpana- szoKa, hogy a családipótlékot sem folyósítják neki hónapok óta. Az’án itt van az öreg Tatai József, éjjeliőr. Másfél hónapja nem kap fizetést s azon kívül nyolc napi bérével is tartozik a vállalat, de hiába, Pécsvárad nagyon messze esik az Almás-pataktól. Az öreg most is kölcsönpénzből vásárolt magának egy bakancsot, hogy ebben a hidegben kiállhasson éjjeli szolgálatra. Tótfalusi megmozgatta az ügyet, de a vállalat még mindig némán hallgat és nem tesz semmit. Manapság ayakrnn halljuk, hogy X. Y. a „dől gozók ügyes-bajos dolgát intézi" ... S ebben az ügyes- bajos" — jelzőben benne van — ha íratlanul is, — a kicsinyítő jelző, ami ezeket a „kis“ ügyeltet illett. Pedig ezek r.em is olyan ,Jkis" ügyek. Frank Matyi bácsi, az álla-' mi gazdaság éjjeliőre egyik nap mondja Tótfalusinak: — Na András, a keserves mindenségit, valaki betört a lakásomba és elvitte a bakancsomat. Most mi lesz?! Az öregnek se vagyona, semfalusi megvigasztalta Matyi bácsit. — Meglesz a bakancs, ne féljen! Meg is lett. Három -napig kutatott, — még az önkéntes rendőreit is bevonta a keresésbe, s végül meglett a bakancs. Kovács Lajos volt a tolvaj, aki időszaki munkásként dolgozott a gazdaságban. A gyerek ült már egyszer valamiért, vagy nyolc hónapot, úgy látszik nem használt. Betört Frank bácsi lakásába, elvitte a bakancsot, de amikor Tótfalusi faggatta, kitűnt, hogy egy másik dolgozótól egy télikabátot is ellopott, meg zoknit, miegymást. Ezek után érthető, hogy ha valakinek van becsülete Frank Matyi bácsi előtt, akkor az elsősorban Tótfalusi András rendőrszakaszvezetö. De nemcsak ő vélekedik így a körzeti megbízottról. El itt a faluban T. Mártonná, öreg, hatvanéves asszony. Egy időben együtt lakott a fiával, meg a menyével. Nem sok köszönet volt ebben sem. KiK. Istvánt sem lehet megelőzni a köszönésben, amióta Tótfalusi „leszoktatta" az ivás- ról. Izgága, nyughatatlan ember volt István. kocsmázott. ,,más utakon járt?', a családot meg magára hagyta. A szakasz vezető figyelmeztette, beszélt neki, — nem használt. Egyszer aztán K. István arra ébredt, hogy 300 forintos büntetést kellett fizetnie szabálysértés címén. Lett eredménye? — Ezt a kocsmárosok tudnák _ megmondani — meséli Tótfa- ■ Csészén biztos, hogy ez a c nagy jelentőségű munka- versenyprogram párosul majd a bányászok lelkes, szorgalmas, becsületes munkájával, és már a közeli hónapokban lusi András. — Két fröccsöt J nagyszerű termelési eredmé- megiszik, esetleg hármat s ■ nyékről számolhatunk be. a megy haza. Otthon szent a bé- ■ szocialista murik a verseny eredje«. Nekem azt mondta egy- J ményeként. szer, hogy már előbb is rásóz- S (Kurucz) ha-ttam volna ezt a háromszáz g _____________ v' _______i__ fo rintot... ; Néhány órát «jtfőt-] tünk együtt Tótfalusi András ^ re,"r'"te“”'5"L S: Fitomiveszeli Ftisko ára Felvétel a Szín- és volt ahhoz, hogy valamicske ; képet kapjunk munkájáról, g szolgálatáról. Mert minden újg A SzínFilmművénav hoz valamit számára: W-S“*1 **£n_ sebb apróbb lopások, aztán 5^ T családi békítoetések ellenőrző ! operettszmész és filmoperatőri tették a kamrába, olt éldegélt S ^ .Filmopemtőmek szegény szüle, az ellátásáról is arfj,s a helyes közlekedésről, * ^teégivel lebet ................. legközelebb a tanácsülésen g ^^zeknél kivételes menlnt előadás a társadalmiig8^ ™elóh°? f? _.„/„„I5?itő! eltekintenek. Korhatár a tu lajdon védelméről... szóval „i™. tások szerinti 1 800 forint havi mije, senkije. Ruhája, lábbeli- kereset helyett, csak 1 500 fo- je annyi van. ami éppen szük- rirvtot számolhatott el, sőt a séges, „felesleges“ holmija 1e- következő hónapban a brigád hát nincs, főleg arra nincs, tagjai már csak 900—1 $00 fo- hogy más ettsdajdonttsa. Tótelég mostohán gondoskodott a fiatalasszony. Tótfalusi megtudta, hogsran él a mama, s Bara Tivadarral, a községi tanács elnökével egy este betoppanjak T-é-khoz. Abban a fejmosásban sem volt eztán köszönet, amit a fiatalok kaptak a rendőrtől, meg az elnöktől. De haszna annál több. Most megbékéltek az öregasszonnyal, azóta nincs panasz. min itt munka elég. Tótfalusi András afféle „kis-kapítány” itt, ebben a harminc kilométeres körzetben. Es tiszteli, becsüli a lakosság. Elvégre is. őket szolgálja. A népet. színészeknél 17—22 év, filmoperatőröknél 25. év. A tanulmányi idő mindhárom tanszakon 4 év. A felveie’i kérvényeket, röviden a szülők és saját életrajzi adatait tartalmazó életrajzzal együtt, 1959 április 1-ig kell beküldeni a • főiskola igazgatóságához.. (Bu— c — üdapest, VIII. Vas utca Vei
