Dunántúli Napló, 1959. január (16. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-01 / 1. szám

DUNÁNTÚLI , NAPLÓ A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÄCS LAPJA VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XVI. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM ÁRA: 6» FILLER CSÜTÖRTÖK, 1959. JANUÁR 1. iM»mMnn>Minnntnmmnm»Mimmii»iiiniiii>Miiinniim»«»«»Nt«mnM4> : I Boldog úi ével kedvei olvasórUn-aU Az 6 év búcsúztatása, az új esztendő kö­szöntése idején mindenki telve van vágyak­kal, terveikkel. Boldog, bókességes életet kí­ván magáinak, másoknak, hogy folytathassa eddigi munkáját, hogy családjának, szerettei­nek orom teli napokat szerezhessem: Ennek jegyében vet számot a távozó év eseményei­vel és tervezi meg a jövő tetteit; Az elmúlt év gazdag volt nagy jelentőségű eseményekben. A rohanó, szinte egymást ker­gető események közepette nehéz lenne eldön­teni, hogy melyik a legjelentősebb? Talán az iraki forradalom győzelme és az amerikai flotta zsarolási kudarca? Vagy a Fekete-Af­rika erőteljes megmozdulása? Lehet, hogy a tajvani kérdést, vagy a berlini helyzet napi­rendre tűzését illeti az első hely? Talán a gigászi „utolérni és elhagyná“ szovjet prog­ram meghirdetése, Kína hatalmas nekirugasz­kodása nyomja rá bélyegét a most távozott esztendőre? Bármelyik eseményt is emlegeti majd az utókor az 1958-as esztendővel együtt, egy tény: ez az év ismét a szocialista tábor megerősödésének' imperialist tálbor gyeti- gulésének űz esztendeje volt, A most zárult év tanúja volt annak, hogy « gyarmati uralom fenntortásiának hagyomá­nyos módszerei rendre kudarcot vallottak. Az Arab-Kelet izmosodó egysége, a Bagdad nélküli bagdadi paktum, az indonéziai láza­dás kudarca, Algéria és Ciprus népének nem alkuvó harca bizonyítja. hogy új táviatok nyíltak a gyarmati rendszer viszonylag gyors felszámolására; Ezék az eredmények nem tehettek voáne elérhetők a Szovjetunió vezette béketábor nélkül. A magyar dolgozó nép munkája sem gyümölcsözhetett volna a nagy testvér, az ön­zetlen barát, a szovjet nép szerető gondolko­dása, segítsége nélkül. A magyar dolgozó nép nyugodtan végzi munkáját, mert tudj*, hogy nincs erő, amely a most járt helyes útról le- tériflhetné­Ezt a magabiztosságot, eat a határozott ál­lásfoglalást — amelyet az elmúlt évek ered­ményei még csak tovább mélyítettek — tük­rözte az elmúlt esztendő kiemelkedő esemé­nye, a választás is. Ismételten bebizonyoso­dott, hogy a magyar munkások, parasztok és értelmiségiek egyetértenek a párt politikájá­val, amelynek helyességéről nap mint nap a gyakorlatiban győződnek meg. Pártunknak soha nem volt ilyen egészséges és mély tömegkapcsolata mint napjainkban e érmék a tömegkapcsolatmak erősödését az 1958-as év jelentősen elősegítette. Ennek kőnkre^ Tjizonyítéka. volt a párt és a kormány vezetői, _ de különösen Kádár elvtárs — ir ánt megnyilvánuló szeretet és megbecsülés, amellyel megyénk dolgozói látogatásukkor körülvettek őket. A Párt és a kormány politikája iránti bi­zalom kifejezésre jutott az 1958-as év gazda­sági eredén veiben is. Ezek az eredmények ismét tanúbizonyságát adták gazdaságpoliti­kánk helyességének. Pártunk és kormányunk helyesen cselekedett, amikor gazriastágpofliti- • ■ Icánkat reális lehetőeégeinfcre. a bányászok, ax munkások, a műsaaki- gazdasági értelmiség égi'1'0 növekvő kezdeményezésére, lankadatlan szorgalmára építette. Számolt azzal, hogy a do1 sozók megértik: gazdasági eredményeink fokozás® a érdekük, mert csak jobb munkává] teremthetnek jobb életfeltételeket. A- etmüu esztendő a magyar nép szántára eredményékben gazdag esztendő volt. Gazda­sági és Politikai vonatkozásban egyaránt je­lentései léptünk előre ® 1113 az új év első nap­ján elmondhatjuk: isimet megtanultunk a ma­gunk lábán állni. Ha gazdasági eredményünket, tesszük a mérlegre, kitűnik, hogy elsősorban a termelés növelese. a teljesítmények emelkedése, a ter­melést Költségek csökkentése terén értünk el jelentés javulást A termelés, a tervek telje­sítése e!éS8é egyenletes volt Ebben az évben már a mennyiségi túlteljesítése mel­lett 8 Sazdaságosságra, a mmoseg javítására irányá'o törekvések sem hiányozták. Az l9o8-as esztendő legnagyobb gazdasági sikeré**1* ^Végtelenül a káIkereskedelmi és a fizetési ™éru,günk kedvező alakulását kell elkönyVelnun*- Köztudomású, hogy az ellen­forradal®11 milyeai súlyos anyagi karokat oko­zott és h°£y ennék következtében ^kénytele­nek volúm* a bacáti országok, elsősorban a Szovjeté11!0 segítségét kérni razdasagi életünk nehézségetek: elhárításába2- Onve^detes, hogy munkás**2**1™'*. műsrzakú gazdasatf értel­miségünk’ ° Kozó parasztságunk 1958. évi szorgalté8? ™]£*ája lehetővé Jette, hogy _ ha kis mértékben js — már ebben az eszten­dőben meg^e^Jük a baráti támogatás viszem- ZÁíS&t Az' lítfMs.értendőben iparunkban „ ^ rttbbi évékwl -sokkal jobban érvényesült a gazdaságosság szemlélete. Kormányunk taka­rékossági felhívása széleskörű visszhangra ta­lált. A pécsi és a komlói bányaüzemekben a KISZ takarékossági és anyagmentő brigádjai például jelentősen hozzájárultak ahhoz, hogy mindkét szénbányászati trösztünk a tervezett­nél alacsonyabb önköltségei ért el. A takaré­kosság, a gazdaságosság szemléletének érvé­nyesülése — bár e téren van még tennivaló — tette lehetővé azt is, hogy évközben meg- emelíhettük a beruházásokat, hogy lehetővé vált olyan fontos létesítmények továbbépítése, mint a zofoáká, vagy a hosszúhetényi ikerak­nák. Külön kell beszélni arról az előrehaladásról, amelyet a bányák, az üzemek, gyárak műszaki színvonalának emelése terén elértünk. Itt nem is annyira az a tény örvendetes, hogy például a Pécsi Szénbányászati Trösztnek már több mint 13 kilométer hosszú vágata van TH-gyű- rűkkel biztosítva, a komlói trösztnek pedig még ennél is több, hogy megkezdődtek a fém- támfoizit06Ítási kísérletek, hogy az utóbbi idő­ben fellendülőben van az újítók és feltalálók mozgalma, sitb., hanem az, hogy hozzákezd­jünk sok év mulasztásának pótlásához, hogy általában mindenütt előtérbe került a műszaki fejlesztés kérdése. S ez a biztató a jövőre nézve. Gazdaságpolitikánk helyességének, gazda­sági sikereinknek köszönhető, hogy a vártnál gyorsabban hozzákezdhettünk pártunknak a munkásosztály helyzetével kapcsolatos határo­zatának megvalósításához. így például mái’ az 1959-es évben 630 millió forintot fordítunk a nyugdíjak rendezésére, 220 millió forintot a pedagógusok fizetésrendezésére, 45 millió fo­rintot az alacsony fizetésű munkások fizeté­sének javítására és ugyancsak ebben az évben sor kerülhet a családi pótlék, az egészségügyi dolgozók bérének rendezésére is. Ennek kö- zönhetö, hogy az elmúlt asztendőben je’en- tőeem javult munkásosztályunk szociális és kulturális ellátottsága, hogy a bányákban az üzemekben egyre nagyobb gondot fordíta­nak a dolgozókat közvetlenül érintő problé­mák megoldására, a munkások, különösem a dolgozó nők. családanyák helyzetének, életkö­rülményeinek állandó javítására. A mai árle­szállítás minden egyes család életére közvet­lenül kihat és jelentősen emeli a lakosság életszínvonal át. Nagy lépést tettünk élőre az elmúlt évben falun is. Gondoljunk csak arra: termelőszö- vetkezetevnk területe 1958-ban egy év alatt 16 000 holddal gyarapodott. Ezer család ezer- hétszáz tagja határozta efl magát arra, hogy munkáját a közösben folytatja. Ma már a «ne­gye összterületének 50 százaléka, a szántóte­rületének pedig 30 százaléka szocialista szek­tor. A szövetkezetek, állami gazdaságok, az aszály ellenére is jól gazdálkodnak: 321 fo­rinttal több értékű gabonát, kapást, takar­mányt termeltek egy-egy holdon megyei át­lagban, mint az egyéniek. Nem ritka az olyan tsz-osalád, mely a zárszámadáskor közel 100 ezer faránt értékű terményt, készpénzt vitt haza az egész évi jó munkája jutalmául. Az 1958-as év ismét bebizonyította, hogy a nagyüzemi, gazdálkodás többre képes, mint a nadrágsziypar cella. hogy a nagyüzemi gazdál­kodásé a jövő. Jelentős eredményeket hozott az elmúlt esz- íemdő megyénk do'gozói kulturális szinvoma- .árnak emelés-eben a szociális gondoskodás 'avulásában, igényeinek fokozottabb kielégíté­sében. Melyik szülő nem örül annak, ha gyer­mekét szép napköziben, bölcsődében helyez­heti éi, ha gyermeke új iskolában tanul. Az 1958-as évben több mint U millió forintot fordítottunk új iskolák építésére, a meglévők berendezéseinek gyarapítására. Ekkora össze­get ilyen célok megvalósítására ez a megye még soha nem ruházott be. Osztatlan örömöt keltett megyénk dolgozói között a televíziós adóállomás építésének elkezdése, a művelő­dést, szórakozást kereső színházkedvelőik szá­mára új kamaraszínházat nyitottunk, a mű­vészetek pártolását 'és segítését dokumentálja az új folyóiratnak, a Jelenkornak megjele­nése. Szinte nincsen, a kulturális munkának olyan területe, amely ne mutatott volna je­lentős előrehaladást az elmúlt esztendőben. A művelődési, szórakozási lehetőségek kiter­jesztését célozzák a művelődéspolitikai irány­elvek. E dokumentum alapján a megyei párt- bizottság is elkészítette a kulturális terveze­tét, mely erjesztő hatással lesz a művelő­dési színvonal emelésére, a falu és a város közelebbhozására. Általános tetszést aratott a részletvásárlási kedvezmények bevezetése, amelyek a dolgozók kuKuráltaibb életmódjá­nak segítését szolgálják. Az 1958-as év eredményei alapján megálla­píthatjuk: megteremtettük az alapjait a to­vábbi, az eddiginél gyorsabb előrehaladásnak. Az 1959. évi népgazdasági terv — a 3 éves terv irányelveinek alapján — már ennek meg felelően készült. Célkitűzéseink persze még mindig igen szerények. Ahhoz, hogy nagyobb ütemben — a baráti országok, a «Szovjetunió. Kína példájához hasonlóan —léphessünk elő­re, nekünk «Hőbb erőt kell gyújtana,' ki kell javítanunk a még meglévő fogyatékosságain kát. méghozzá minél gyorsabban. Az idei év — különösen nálunk Baranyában — erre mó­dot is ad és a baranyai bányászoknak, ipari munkásoknak, a műszaki és gazJ tsági szak­embereknek az elmúlt két évben végzett szor­galmas, áldozatkész, eredmén -es munkáit', kezdeményező készségét figyelembe véve szá­míthatunk és számítunk is a-ra. hogy a ter­vezettnél gyorsabban haladunk majd előre. Ezért ebben az évben már nemcsak a tervek — értve alatta a különböző gazdasági mutató­kat is — teljesítése, hanem azok túlteljesítése is várható. A baranyai dolgozók is tudják: minél gyorsabban erősödünk, annál gyorsab­ban haladunk előre, vagyis ha jobban aka­runk élni, jobban is kgjl dolgozni. Különösen sakart várufak ebben az évben a baranyai bányászoktól. A fekete szénre, a jó­Dobi István elvtárs kitüntetése Az MSZMP Központi Bizottsága és a for radalmi munkás-paraszt kormány javaslatát a Népköztársaság Elnöki Tanácsa Dobi István elvtársnak, az Elnöki Tanács elnökének 60. születésnapja alkalmából az állami és társa­dalmi élet vezető posztjain szerzett kiemel­kedő érdemei elismeréséül a Magyar Nép- köztársaság Érdemrendje 'kitüntetést adomá­nyozta. A kitüntetést Kiss Károly, az Elnöki Ta­nács elnökhelyettese, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja szerdán délben 12 óraikor az Országhoz Munkácsy termében nyújtot­■i át. A kitüntetés átadásánál jelen voltak:: Ká­dár János, az MSZMP Központi Bizottságá­nak első titkára, államminiszter, dr. Münnich Ferenc, a forradalmi munkás-pa.raszt kor­mány elnölce, Apró Antal, a kormány első elnökhelyettese. Kállai Gyula és Marosán György állammvniszterek, Biszku Béla bel­ügyminiszter. Fock Jenő, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának titkára, Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke, Somogyi Miklós, a SZOT °l-nöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai. Komócsin Zoltán, az MSZMP Politi- '~ai Bizottságának póttagja, Nagy Dániel, az Elnöki Tanács elnökhelyettese, Krisitőf István, az Elnöki Tanács titkára, az Elnöki Tanács több tagja, a forradalmi munkás-paraszt kor­mány tagjai. Vass Istvánná és Dinnyés Lajos, íz országgyűlés elnökei és más párt- és állami '-zetök. Dobi István elvtárs tiszteletére 60. születés­apja alkalmából, a Magyar Szocialista Mun­káspárt Politikai Bizottsága szükkörű baráti "bedet adott. Az ebéden Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára köszöntötte Dobi Istvánt, majd Dobi István elvtért válaszolt a pohár köszöntőkre. minőségű kokszolható szénre nagyon nagy szükség van. Számítunk arra, hogy a bányá­szok, fizikai és műszaki dolgozók egyaránt lelkes és odaadó munkát végeznék, hogy a ter­vezettnél több. jobb minőségű és olcsóbb sze­net termelnek; Nagy feladattok előtt áll építőiparunk is> Megyénkben 1959-ben nagy beruházásokat végezünk. A pécsi hőerőmű, a bányaüzemi lé­tesítmények továbbépítése, a lakásépítkezések továbbfolytatása, körültekintő, alapos irányí­tást, áldozatkész munkát, az építőanyagokkal való rendszeres takarékosságot igényel. Az építő és az építőanyagiparban dolgozók már sokszor tanúbizonyságát adták annak, hogy tudnak jól, eredményesen dolgozni, képesek megbirkózni a nehézségekkel. Rájuk is szá­mítunk s számítanak rájuk mindazok, akik­nek az új munkahelyét, új lakását építik. A pécsi üzemekben és a megye más terü­letein dolgozó munkásoktól is azt várjuk, hogy ebben az évben nagy gondot fordítanak a tervek teljesítésére, hogy maradéktalanul, lehetőleg határidő előtt teljesítsék az export­feladataikat, hogy takarékosan bánjanak az anyagokkal és termékeik minőségének továb­bi javítására tovább öregbítsék a baranyai gyártmányok, fogyasztási cikkek jó hímevét; A gazdasági feladatok megvalósításának ugyanakkor együtt kell járnia a munkás- osztály helyzetéről szóló párthatározat meg­valósításával. Ez a határozat, a munkásosz­tály legalapvetőbb problémáinak a megoldá­sára, a munkásosztály helyzetének állandó ja­vítására irányul és ennek megvalósítása egy­aránt megtisztelő kötelessége a gazdasági ve­zetőknek, a párt- és tömegszervezeteknek, az állami és kereskedelmi szerveknek; Nagy és szép feladatok várnak a mezőgaz­daság dolgozóira is. Termelőszövetikezeteink mintegy 22 millió, állami gazdaságaink 30. gépállomásaink pedig o millió for:ttot fordí­tanak ebben az évben beruházásokra. A meg­szokott régi gazdálkodási formát a jövőben egyre inkább felváltja az új, a megszokott kultúrák helyébe új kultúrák lépnek. Bízunk abban, hogy 1959 a termelőszövetkezeti moz­galom további erősödésének esztendeje lesz. A célért, amelyet az 1959-es év a mezőgazda­ság dolgozód elé állít, érdemes küzdeni, mert valamennyiünk, a megye, az ország javát szol­gáljuk a megvalósításukkal. Jelentős feladatok állnak előttünk a kultu­rális színvonal emelésében is. Tevékenysé­günk arra irányul, hogy elsősorban a munkás - lakta vidékek, a városperem, az új lakótele­pek és munkásszállások kulturális ellátottsá­gát emeljük. Azt akarjuk, hogy minden dol­gozónak még az eddiginél is fokozottabb mér­tékben lehetőséget nyújtsunk a művelődésre. Azt akarjuk, hogy tudása, tapasztalain gyara­pításával — amelyekre a különböző előadá­sok, rendezvényeik, szakkörök látogatása ad' módot — műveltebb, még kulturáltabb em­berré váljon. Ebben a munkában lényeges szerep jut az értelmiségre, a pedagógusokra. Annak, hogy az elmúlt esztendőről mint eredményekben gazdag évről adhatunk szá­mot, részesei voltak pártunk tagjai, KISZ fiataljai, a munkásőrség tagjai. A kommu­nisták tavaly is elsősorban a munkáltán, kö­telességteljesítésben mutattak példát: Párt- szervezeteinlk sokkal jobban, sokkal szélesebb körben, foglalkoztak a termelés kérdéseivel, mint a korábbi években, igen jelentős erőfe­szítéseket tettek- a gazdaságosabb termelés, a termelési költségek csökkentése érdekében. Az elmúlt évben tovább erősödött a pártszer­vezetek és a pártohkívüli dolgozók kapcsolata. Ez az év ismét gazdag programot tartalmaz a kommunisták, a pártszervezetek és a KIS'/. fiatalok számára is. Az elkövetkezendő hó­napok munkáját a párt megalakulásának, a tanácsköztársaság kikiáltásának 40. évfordu­lójára való készülődés jegyében végezzük, s utána a párt kongresszusára való készülődés következik. Biztosak vagyunk abban, hogy a kommunistáit az 1959-es esztendőben is ön­zetlenül, a legnagyobb feladatokat magukra vállalva végzik munkájukat, az egész dolgozó nép érdekében. Ezt várjuk a társadalmi és tö­megszervezetek tagjaitól is. Példájuk, jó mun­kájuk minden bizonnyal eredményes munká­ra lelkesíti a megye többi becsületes dolgo­zóját. Ez az együttes munka, összefogás jelenti nagyszerű terveink valóra váltásának, életkö­rülményeink további javulásának legfőbb biz­tosítékát. Célunk az, hogy a megye dolgozói ebben az évben is békében, biztonságban él­vezhessék jó munkájuk eredményeit. Ehhez erőt, egészséget és boldog új esztendőt kíván a megye valamennyi dolgozójának az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és az MSZMP Pécs véres! Bizottság* » ÚJ ÉV KEZDETÉN

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom