Dunántúli Napló, 1959. január (16. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-01 / 1. szám

2 NAPLÓ 1959. JANUAR 1, 1 Ojű Ldűfi áj Baranya megye Tanácselnök Végrehajtó Bizottsága ^ vről-évre elhangzik ez a kedves, szép kívánság­köszöntő. Jó barátok és úgymondva ismeretlen emberek kívánják ezt egymásnak év elején. Évről-évre kívánunk egymásnak boldog, eredményekben gazdag új esztendőt. Mire e sorok napvilágot látnak, ismét magunk mögött hagytunk egy esztendőt. Nem bánkódunk miatta, hanem bizalommal nézünk az új elé. Átléptünk a fordulón és az élet, a fejlődés megállíthatatlanul megy tovább. Az elmúlt esztendőről azonban mégis szólnunk keil. Nemcsak azért, mert ez így van rendjén, így szokás, hanem inkább azért, mert: küzdelmes, de eredményekben Igen gazdag eszten­dőt hagytunk mágunk mögött. Amikor dolgozó népünk ez esztendőben választásával hitet tett a szocializmus mellett, tadta is, hogy jói választ. El volt telve bizalommal, hogy az újonnan megválasztott tanácstagok a dolgozó nép, a haza érdekében eredményes munkát fejtenek majd ki. Megvá­lasztott új tanácsaink, tanácstagjaink pedig munkájukkal készülnek ismét bebizonyítani, hogy nem voltak érdem­telenek a bizalomra. Pártunk politikájának középpontjában a dolgozó em­ber áll. Tanácsainknak pedig ma már minden előfeltételük megvan ahhoz, hogy tevékenységükkel erősítsék, szolgál­ják hazánkat, dolgozó népünket, szilárdítsák kapcsolatukat a dolgozó emberekkel. Faluk és városok dolgozói, munká­sok, parasztok, értelmiségiek egyaránt támogatják a párt és kormány politikáját. Támogatják azért is, mert nap, mint nap érzik e politikából fakadó kedvező hatásokat. Ez a folyamat pedig továbbra is előremutató, haladó, fejlődő lesz, A jövő esztendő feladatait, tennivalóit nem Ilyen ünnepi köszöntő keretében kell megjelölni. Azt viszont senki nem fogja rossz néven venni, ha ezek megvalósításához erőt, egészségeit és sok sikert kívánunk megyénk minden becsü­letes dolgozójának. Ez az esztendő sem lesz kevésbé küz­delmes, mint az előző volt, de eredményeikben legyen még ennél is gazdagabb. Hozzon sok örömet és boldogságot, hozza a remények beteljesülését. Legyen ez az esztendő a béke esztendeje a világ minden népe számára) Pécs város Tanácsénak Végrehajtó Biiottsága Újév napjának különös ünnepélyességet ad, hogy Ilyen­kor az ember számadást végez. Végiggondolja az elmúlt év eseményeit és az új esztendővel kapcsolatos reményeit, várakozásait' A választást kővetően az elmúlt évben alakultak újjá harmadízben tanácsaink. Nagy munka volt ez és elmond­hatjuk, hogy jól végeztük el és a köszönet hangján kell ( megemlékezni azokról az aktivistákról, akik ebben a munkában segítettek; Mindnyájunk előtt világosan áll, hogy a lakosság ré­széről egyre erőteljesebben jelentkezik az a jogos igény, hogy a tanácsok ne adminisztratív módszerekkel igazgas­sanak, hanem — a dolgozók széles rétegeinek érdeklődését felkeltve — tömegbázist építsenek ki maguk köré. A hig­gadt, az emberek meggyőződésére épülő lenini államveze­tés reális alapjainak kialakítására tehát mind nagyobb az igény. Ezt az igényt valósítottuk meg tanácsaink újjáala­kítása során. Olyan emberek kerültek mind a városi, mind pedig kerületi tanácsainkba, akik a nép érdekében való tevékenységet tartják legfontosabb feladatuknak. Az alap tehát megvan. A tanácsok élnek, arra kell tehát törekedni, hogy mindazokat a problémákat, amelyek a város lakosságát legjobban érintik, a lehetőségekhez mér­ten igyekezzünk megvalósítani. Több lakás kell, helyes szervezéssel arra kell törekedni, hogy a lakásépítés emel­kedjék és az igények kielégítése megtörténjen, ha nem is teljes mértékben, de legalább részben. De sorolhatnánk a feladatokat, azonban egy a fontos: szoros összefogás a vá­rosi tanács és a lakosság között és akkor feladatunkat meg tudjuk valósítani. Még egyszer köszönetét mondunk a tanácsok tagjai­nak, a hivatalok, vállalatok és intézmények dolgozóinak az elmúlt évben nyújtott segítségért és kívánunk a város lakosságának sok sikert és eredményekben gazdag új esz­tendőt Szakszervezetek Baranya megy»» Tanácsa A szakszervezeti mozgalom csak akkor érheti el cél­ját, ha a szakszervezeti szervéle a dolgozók éleit­és munkakörülményeivel, termelő tevékenységével össze­függő valamennyi fontos kérdéssel rendszeresen foglalkoz­nak. A szakszervezetek 1958. évi munkájának eredmé­nyességét többek között visszatükrözi a bérből és fizetés­ből élő dolgozóknak a szakszervezetekhez való közeledése, a szervezettség állandó növekedése, a taggyűléseken, ter­melési értekezleteken való megjelenés számszerű emel­kedése. A legnagyobb eredménynek azonban azt nevez­hetjük, hogy a szakszervezeti munkában a múltban meg­mutatkozott egyoldalúságot lassan, de fokozatosan felvált­ja az új munkastílus, a marxista—'leninista osztályhancos szemlélet alapján végzett munka, amely a proletárhatalom politikai és gazdasági alapjainak megerősítésére irányul. 1959-ben szakszervezeteinknek még sokoldalúbb, még nagyobb feladatokat kell megoldandók. Ennek előfeltétele azonban az., hogy még szorosabb, erősebb kapcsolat alakul­jon ki a bérbő! és fizetésből élő dolgozók, valamint a szak- szervezetek között. 1959-ben a szakszervezetek egyik leg­fontosabb feladata: a gazdaságos termelésre való mozgó­sítás úgy, hogy széleskörű felvilágosító munka alapján az. alulról jövő kezdeményezések biztosítsák a szocialista munkaverseny nagyobb arányú kibontakozását. Tovább fejlesztjük a dolgozók szakmai képzettségét. Az ifjúságot a szakma iránti szeretetre kell nevelni és jobban meg kell becsülni a dolgozó nőket, azok munkáját. Nagyobb segít­séget kell adni az újító-mozgalom fellendítéséhez, megyénk újítóinak érdekvédelméhez. Ugyanekkor erősíteni kell a gazdasági vezetők és a dolgozók kapcsolatát,, szélesíteni kell az üzemi demokráciát. E feladatok megoldásához, dolgozóinknak, a szakszer­vezeti szervek valamennyi tagjának sok sikert, jó munkát, eredményekben gazdag és boldog új esztendőt kívánunk. Sok szép tervlink valósul meg az új esztendőben Palkó Sándor elvtárs, a megyei tanács elnökének nyilatkozata tendő még kézzelfoghatóbban bebizonyítja a dolgozó parasz­toknak, hogy csak a közös gaz­daságiban találják meg számí­tásukat, boldogabb életüket. A tanácsok ebben az évbep is nagyon sokat foglalkoztak a községek fejlesztésével. E munkában a párt politikájá­nak abból az alapgondolatá­ból indultunk ki, hogy a falu alapját képezi; rint mintegy 35 millió fo­rintot fordítanak a helyi ta­nácsok a községek fejleszté­sére. A megyei pártbizottság hatá­rozata értelmében a járások 6-i—7 éves községpolitikai ter­vet készítenek, amely felöleli a legfontosabb célkitűzéseket, s a községfejlesztési munka — Az 1958-os év igen ered­ményes volt. A megye dolgo­zói, munkások, parasztok, ér­telmiségiek és kisemberek, egyetértve pártunk és kormá­nyunk politikájával, tettekkel, alkotó munkával támogatták art. A hizalom ragyogó meg­nyilvánulása volt a választás. Az újonnan megválasztott ta­nácsok nevében ezúton is kö­szönetét mondok a támoga­tásért, a bizalomért, s a vá­lasztási munkában résztvevő mintegy 21 ezer kommunista és pártonkívüli fáradságos munkájáért. Szőkébb hazánkban, Bara­nyában is a bányák, az üzemek többsége már teljesítene eves tervét A kiét szénbányászati tröszt munkásai több ezer tonna sze­net termeltek terven felül. A tanácsi vállalatok műkö­désében nagyon jelentős az a változás, hogy az elmúlt évben egyik sem volt vesz­teséges, a Tatarozó Vállalat pedig már bizonyos nyereséggel zárta az évet) A mezőgazdaságban, a ked­vezőtlen időjárás ellenére is, jó termést takarítottunk be, különösen a szocialista szek­torban. A tearmelőszöveflkeaetek gaz­dálkodása kedvezően befo­lyásolta a mezőgazdaság szocialista átszervezését. Az év utolsó napjaiban is ar­ról kapunk értesítéseket, hogy több helyen termelőszövetke­ret alakításán gondolkoznak. Bízunk abban, hogy az új esz­művelődésd, kulturális és egészségügyi színvonalát a vá­ros szintjére kell emelni. Ez természetesen nem néhány esztendő feladata, de már 1958-ban is jelentős eredmé­nyeket értünk el. A községi tanácsok 31 millió forintot fordítottak községfejiesztésre amelyből 14 millió forint a lakosság hozzájárulása. .’Ezen­kívül több mint másfél millió forint társadalmi munkát vé­geztek a falvakban. Megépült 100 kilométer betonjárda, 9 híd, 3 strandfürdő, 4 autóbusz váróterem, 7 tűzoltószertár, közel 4 kilométer vízlevezető árok, másfél kilométer maka­dámút, Harkányfürdő fejlesz­tésére 1 millió forintot fordí­tottunk és a fürdővállalatot átadtuk a községi tanácsnak. A megyei tanács költségve-1 téséből 39 általános iskoial tanterem épült, tizenkettőn pedig elkezdődött. Már átadták rendeltetésének az újmohácsi általános iskolát, amelyik az ország egyik leg­korszerűbb ilyen intézménye. A tervezett négy község he­lyett hat községet villamosí­tottunk, a költségek fedezésé­hez a lakosság 700 ezer forint­tal járult hozzá. Befejeződött a komlói kórház építésének első része, s most 80 ággyal megkezdte a betegek gyógyí­tását. Komló környékén új kutakat fúrtak, s ezeket be­kapcsolták a fejlődő város víz­ellátáséba. Turátaház létesül? Abaligeten, 80 gyermek szá­mára csecsemőotthon Mecsek- jénosiban. Mindezek csupán a leglényegesebb adatok, ezeken kívül még számos új létesít­ménnyel gazdagodott a me­gye. Az új esztendőre soll szép tériünk »an közülük csupán néhányat em­lítek. Az előzetes számítások sze­A tanácsi helyiipar terme­lése 5 százalékkal növek­szik. Az új házasok örömére a faipar nagyrészt modem, szép kivitelű bútorok készí­tésére tér át. 1959-ben 7 község kap vil­lanyt. Befejeződik a napi 6 ezer köbméter vizet adó kom- ló-budafai vízmű építése, 5 község kap törpevízművet, megkezdjük Harkány vízellá­tásának biztosítására szolgáló törpevízmű építését. Felépül egy 8, öt 4 és egy 1 tantermes iskola, valamint egy 100 sze­mélyes óvoda; Baranya a műemléked kincsestára Feltárásában még csak a kez­dtet kezdetén tartunk. A Bara­nyai Intéző Bizottság, amely­nek Kállai Gyula elvtárs a vezetője, egy kézben fogja ezt a szép és nagy munkát. Most már a tanácsok is jobban tud­nak segíteni, mivel a múzeu­mok hatáskörükbe tartoznak) További restaurálást végzünk a szigetvári, a pécsvánadi és a siklósi várban. Az utóbbiban Martyn korúé-. sorozatának megvásárlásá­val megvetettük a megyed képtár alapját, jövőre ugyanitt mezőgazdasági mú­zeumot rendezünk be. A vár egy részét szálloda cél- j ára alakítjuk. át; i Es még — az iparban, mező­gazdaságban, a kultúrában —> sok-sok elképzelést kívánunk az új évben megválóéi tani; Minden okunk megvan arra, hogy bizakodTa tekintsünk az üj esztendő elé Meggyőződésünk, hogy a mun­kások, a dolgozó parasztok, az értelmiségiek és a dolgozd kis. emberek még nagyobb mun­kalendülettel, nemcsak telje, sitik, hanem túl is teljesítik hároméves tervünk második évének féladatait. A megyei tanács nevében kérem a me­gye dolgozóit, hogy a kölcsö­nös bizalom alapján támogas­sák elképzeléseink megvalósu­lását 30 új autóbusz, 340 lakás, 30 tanterein, neonvilágitás Pécs 1959. évi tervében Körösi Lajos elvtárs, a városi tanács elnökének nyilatkozata kát hárít. Többek között meg kell oldani a város vízellátását; amiben 1959-ben jelentős javu- lássál számolhatunk. A jövő évben ugyanis tíz új termelő kút lép be a szolgáltatásba.; ami személyenként napi 50 liter vízfogyasztás-növekedést tesz lehetővé. A vlzszolgAUa- tás javítására 1959-ben hat» millió forintot költ a pécsi vá- rosi tanács. Tovább javul Pécs lakás­ellátási helyzete'- 1959-ben 19.1 millió forint jut új lakások építésére a városi tanács költ- ségvetésiből. összesen 212 új lakás építését kezdjük meg; ebből 1959-ben 190 lakás kerül átadásra. Ezenkívül 128 sző- vetkezeti lakást építünk. Tata­„Elsősorban rajtunk múlik, hogyan fejlődik községünk11 — mondotta Nagy Elek, a harkányi községi tanács elnöke A fejlődésért való felelőssé­geit azóta érezzük, mióita a me­gyed tanács lehetővé tette: magunk határozzuk meg a fej­lődés ütemét. Csak egyetlen eredményt említek: a község fásítását. Mint a magunk gaz­dái, megállapodást kötöttünk az erdőgazdasággal, miszerint ha magunk ültetjük el a fá­kat összefüggő területen, plusz egy forint ötvemet kapunk mindenegyes facsemete mellé. Elhatároztuk, hogy erdősávot vonunk a vasútvonal és a köz­ség között. Azóta közel hét- zer fát ültettünk ki, s hirte­len nem is tudjuk összeszámol­ni, hány facsemete áll már a melegvizes árok partján, a községtől egészan Gordisáig. Jövőre tovább folytatjuk a fásítást. A harkányi legelőt szakaszon legeltetésre osztjuk be és 16 ezer facsemetét elül­tetve, harminc méter széles erdősávot telepítünk köréje. A gépállomás traktorai már ki Is vonultak a talaj előkészítésé­hez. A vikend teleppel is terveink vannak. A telep országút fe­lőli részén, húsz méteres er­dősávot ültetünk. Egyébként most készültek el a vikendte- lep tervei a pécsi tervező iro­dában. A telep telkeit olcsó áron eladjuk arra érdemes dolgozóknak, akiije kevés költ­séggel apró üdülőházstkat épít­hetnek rájuk. A község fej­lesztése érdekében ugyancsak áruba bocsátjuk a vasútállo­más közelében lévő telkeket, amelyeken meghatározott időn belül építésre kötelezzük a tu­lajdonosokat. A község fejlesztése termé­szetszerűleg megkívánja a park és a fürdő környékének szépítését is. 1959-ben tizenhat holddal bővítjük a harkányi parkot a vállalati üdülők és a kórház mögött. Eddig sok panaszt hallottunk a fürdőme­dence megzöldült vizére. A panaszok egycsapásra meg­szűnnek az új évben azzal, hogy a fürdőmedencét lebeto­nozta tjük. A Hakámyi Fürdő Vállalat — amely most már a községi ta~ A jelenleg már 130 000 la- kost számláló, rohamo­san iparosodó Pécs fejlődése g ___ __ vár osi tanácsra nagy feladató- másra 11 millió "forintot költ a Pécsi Ingatlankezelő Válla­lat. A gázszolgáltatás javítá­sára, a gázvezetékhálózat bő­vítésére 5.3 millió forintot for­dít a városi tanács, Jelentős összeg jut Pécs köz- világításának korszerűsítésére; több mint egymillió forint ér­tékben szerelnek fel a belvá­ros fő útvonalain fénycsöveket- A kultúrált városkép kialakí­tását szolgálja, hogy utak javí­tására, építésére nyolcmillió forintot költ a tanács, a kor­szerűtlen villamosjáratokat megszüntetjük és helyettük 30 új autóbuszt kívánunk for­galomba állítani. Ennek érde­kében tárgyalásokat folyta­tunk a felső vezető szervekkel. A szemétgyűjtést és szállítást három Kuka-autó üzembe­állításával javítjuk — ezek már meg is érkeztek — és üzembehelyezünk egy nagytel­jesítményű öntőzőautót is. Pécs óvodai férőhelyeinek száma 225-tel, a tantermek száma harminccal nő 1959-ben. V) orvosi körzetet is létesí­tünk, a szakorvosi rendelés ideje napi tíz órával nő. A vá­rosban 15 új üzlet nyílik, zö­mében a bányászlákta város­részekben, a Pécs-meszesi bi- nyászvárosrészben új piacot létesítünk. A fenti tervek Pécs 1959-es fejlődésének legfontosabb moz­zanataira mutatnak rá. Ezeken kívül még számos kisebb sú­lyú problémát kell megolda­nunk, de az egész munkánk­ban közös, hogy a legmesz- szebbmenően igényeljük a tö­megek széleskörű támogatását, az állandó bizottságok tevé­kenységét — fejezte be nyilat­kozatát Kőröst Lajos elvtárs, a Pécs városi Tanács VB-«*w5fce. nács felügyelete alatt van — 1958-ban 'egy milliót kapott a meglévő létesítmények rendbe­hozatalára. Ha az új évben is kapnánk egy ekkora összeget... hát sok mindenre futná belőle. Például bővíthetnénk a stran­dot és megfelelő öltözőket épít­hetnénk hozzá. S talán meg­kezdhetnénk egy fedett uszoda építését is..; Elkészültek az 1959-es köz­ségfejlesztési tervek. 275 ezer forintos beruházásunkból au­tóbusz-várótermet létesítünk, megkezdjük egy községi vágó­híd építését, betonjárdát adunk a Kossuth Lajos utca másak oldalára is (az egyik felén 1958-ban elkészült), bővítjük a hangoshiradót, elvégeztetjük az új falurészhez vezető út földmunkáit, korszerűsítjük a községi nyilvános, melegvizes mosóhelyet, portalanitjuk a fürdő környékén lévő útjain­kat, új bútorokat veszünk a kultúrházba. s emellett külön „keretünk" van a sport és az úttörő szakkörök munkájának támogatására. A tervek megvalósításában segít bennünket a község la­kossága is. Az autóbusz-váró­terem építésében például tevő­legesen is részt vesznek, és na­gyon sokat segítenek a fásítás­ban is. ök is érzik, akárcsak mi, hogy elsősorban rajtunk múlik, hogyan fejlődik közsé­günk,

Next

/
Oldalképek
Tartalom