Dunántúli Napló, 1958. december (15. évfolyam, 284-307. szám)

1958-12-09 / 290. szám

9958. DECEMBER 9. NAPLÓ 3 A népitánc-mozgalom útja a művelődéspolitikai irányelvek alapján {Megalakult Mohács város Tanácsa Népünk szocialista nevelé­sében, ízlésének fejlesztésé­ben a párt nagy jelentőséget tulajdonít a művészeteknek, köztük a népi táncnak is. A népi tánccal nem csupán azokat neveljük, akiknek a táncot betanítjuk, hanem azo­kat is, akiknek a táncot be­mutatjuk, a közönséget. A szocializmus építésének kor­szaka nemcsak abban fejleszti tovább a táncművészetet, hogy eddig soha nem látott kedve­ző körülményeket biztosít a művészetek fejlődése számá­ra, hanem fejlődésnek indítja a széles néptömegek művészi alkotókészségét is (pl. az ön­tevékeny művészeti mozgalom kifejlődését), továbbá a szín­padi művészet fokára, a tuda­tos műalkotás fokára emeli a népi tánc-hagyományt: hiva­tásos, színpadi népi tánc-mű­vészetet teremt a hagyomá­nyos népi tánc-kultúrából. Ezeket a célokat a városi népi táncmozgalom képviselő­je és irányítója, a Mecsek Művészeti Együttes Tánckara 10 éves működése során sike­resen megvalósította. Táncaik népünk egyes ethnilkai cso­portjainak a különböző vidé­keken élő emberek történelmi­leg kialakult életkörülményei bői fakadó sajátos lelkivilá gát, életszemléletét, erkölcs felfogását, kedvét és tempe­ramentumát tükrözték vissza Lírai táncaikkal (pl. tóparton, székely hármas, somogyi tán cok) az életet az ember lelki állapotának ábrázolása útján mutatták be. Az együttes az országban az első öntevékeny együttes volt, amelyik tánc drámát mutatott be (Csizmás Jankó). Ezt követte Bartók Allegro barbaró és Petőfi Falu végén kurta kocsma .: című témára írt sikeres tánc­drámák. Várjuk a munkásba gyománydk alapján mai éle tünk ábrázolását is. Megalakul a városi Úttörő Együttes A művészi élményeknek döntő szerepük van a gyér mekkorban s a művészetnek a táncnak is gyermekkorban kell megvetni *z alapját. A Uttörőház azzal a céllal ala kítja meg a Városi Uttöri Együttest, hogy kinevelje a táncot óhajtó és tápláló közön­séget, mert csak a táncot óhaj­tók serege fogja tovább, táp­lálná s ihletni a táncművésze­tet. Egy hiányzó láncszem Sok üzemben és vállalatnál kevés a táncolni vágyó fiatal, ezért nem tudnak csoportot alakítaná. Több helyen van csoport, de nincs megfelelő képesített oktató. Az oktatók .társadalmi munkában taníta­nak, azonban közülük számos hozzá nem értésükkel sokat árt a táncművészeinek. Min­den jószándékuk mellett ezek az oktatók nincsenek tudatá­ban annak, hogy u népitánc tanítása nem csupán oktatási feladat (tánclépések betanítá­sa), hanem szerves része az ember nevelésének, a szocia­lista ember nevelésének. Több csoport csak alkalomszerűen működik, pl a családi estre megtanulnak egy táncot. Ter­mészetesen megfelelő anyag, technika és gyakorlás hiányá­ban nem tudják a tánc mon­danivalóját, hangulatát kife­jezni Ilyen táncokkal aztán nem lehet lelkesíteni, szóra­koztatni Ahol nincsenek meg a cso­port létesítéséhez, vagy mű­ködéséhez szükséges féltéte­Tegnap, december 8-án, hét- 5 főn délután 4 órai kezdettel «tartották Mohács városi taná- , | csának alakuló gyűlését. Az lek, onnan a táncolni vágyó ♦ újonnan megválasztott tanács- fiatalokat egy Központi Ifjú-1 tagokat érkezésükkor virág- sápi Együttesbe kellene tömő-1 gaj fogadták az egyenruhás, ríteni, ahol jó táncpedagógus • csillogó szemű kis úttörő iá- vezetésével biztosítanák a fia-; ny0k. talok nevelését. Egy ilyen együttes (jelenleg hiányzó láncszem az Úttörő és Mecsek Együttes között) segítené az üzemek jó műsorellátását is. A KISZ-szervezetek munkáját is segítené, tartalmi munkáját is javítaná a művészi neve­lés. Az ünnepélyes tanácsülésen Palkó Sándor elvtárs, a Bara­nya megyei tanács vb-elnöke, Baris István elvtárs, az MSZ­MP járási bizottságának titká­ra és Bérezés András elvtárs, a városi bizottság titkára is részt vett. . „ , ♦ A díszteremben a városi ta­Okiatokor a nepiianc- inács szimfonikus hangverse- okíatók továbbképzésére :nye köszöntötte az új tanács A városi tanács művelődés-» ^Sí^it, majd a belvárosi leány ügyi osztálya budapesti és he-f®kok* úttörő zenekara es lyi szakelőadókkal havonta* kulvarosi lskola kórusa sz{ egy alkalommal biztosítja a|pelt. népitánc-oktatök ideológiai és* Barta Rudolf korelnök nyi- szakmad továbbképzését. AÍ tóttá meg az ünnepély«; ta- programiban politikai, műve-j nácsülést, melyen egy kivéte- lődéspolitikad előadások, tánc-t lével minden tanácstag meg- törtónet, eredeti népitáncok: jelent. A mandátumvizsgáló tanulása és színpadi feddodgo-j bizottság jelentése után a ta- zása, néprajzi és zenei ismere-| nácstagok megválasztották az ték szerepelnek; | ülés elnökét Varga Elemér A népitánc-mozgalomnak isi személyében; jelentős szerepe van a kultu-í ( ralis forradalomban. Minden $ népitánc-oktató elsőrendű fel-t adata a táncoktatáson loeresz- * tM az észtétikai és hazafias | nevelés, a közösségi és a tu-f datos fegyelemre nevelés fel-t adatainak megvalósítása. * BALÓ ISTVÁN A Hazafias Népfront városi bizottsága nevében Szántó La­jos, a népfrontbizottság elnöke tett javaslatot az új végrehaj­tó bizottság 11 tagjára. A ta­nácsülés a javaslatot elfogad­ta. Ezután néhány percre visz- szavonult az új végrehajtó bi­zottság s megtartotta alakuló ülését, melynek során kebelé­ből megválasztotta Ferenczi Lajost vb-elnökké, Hering Ká­rolyt vb-elnök helyettessé és Budzsáklia Mátyást vb-titkár- rá. Az új végrehajtó bizottságot tap»s fogadta, amikor ülése után bevonult a díszterembe. Ferenczi Lajos elvtárs a vég­rehajtó bizottság nevében és dik a lakosság érdekében, majd felolvasta a Hazafias Népfront táviratát, melyben a népfront javaslatot tesz a tanács állan­dó bizottságainak elnökeire és tagjaira. A javaslatot a tanács­ülés egyhangúlag fogadta el. Ezt követően Palkó Sándor elvtárs, a Baranya megyei ta­nács vb-elnöke emelkedett szólásra. Meleg szavakkal kö­szöntötte az új tanácsot, vég­rehajtó bizottságát, majd is­mertette a tanácsra háruló fel­adatokat és kérte, hogy erejü­ket, fáradságukat nem kímél­ve végezzék feladatukat, telje­sítsék kötelességüket. Bérezés András, a városi pártbizottság titkára a pártbi­______ _________ a netet mondott a bizalomért, «k ülvárosi iskola kórusa szere- melyet irántuk tanúsított a városi tanács. Rövid beszédé­ben elmondotta, hogy a volt tanács tagjainak jelentős részét újra megválasztotta a lakos­ság, és ezzel mintegy elismeré­sét fejezte ki a tanács ered­ményes munkája iránt. Befejezésül ígéretet tett, hogy a végrehajtó bizottság minden erejét megfeszítve munkálko­egyben a maga nevében köszö- zottság nevében sok sikert kí­vánt az ünnepélyes tanács­ülés alkalmából az új tanács­tagoknak az elkövetkezendő négy esztendőre. A hozzászólások után Fe­renczi Lajos elvtárs kiosztotta a tanácstagi igazolványokat, majd a tanácstagok és a ven­dégek közös vacsorán vettek részt a Béke szálló nagyter­mében; Szántó István BÁNYÁSZÓ7 THONBAN — Jegyzetek — Köszönet a kertvárosi pártvezetőségnek Lapunk november 21-i számában cikket írtunk „Nem természetes, nem az égből pottyant” címmel. A cikk arról szólt, hogy a kertvárosi pártszervezet közbenjárása nyomán a városrész lakóinak több régi kívánsága teljesül: meg­javították a Táncsics Mihály utat, postahivatalt* darálót stb-t kaptak^ Cikkünk nem említette meg Petre Illés kertvárosi párttitkár elvtárs nevét, noha ő fáradozott a legtöbbet a fentiekért. Ez abból a levélből is kiderül, amit nem sokkal a cikk megjelenése után kaptunk. „Mi, Kertváros lakói köszönetét mondunk a helyi pártszervezet vezetőségének, élén Petre Illés párttitkár elv­társnak, aki szabad idejét feláldozva, sokat fáradozott azért, hogy a városrésznek postája, darálója stb-je legyen. További sikereket kívánunk a tervbe vett kúltúrház, orvosi rendelő, gyógyszertár létesítéséhez, a közutak meg­javításához. ígérjük, hogy a tervek megvalósításában mi is segíteni és támogatni fogjuk a pártvezetőséget. A kertvárosi lakók nevében' VARGA LAJOSNÉ, ID. BÉKEFl JÓZSEFNBT C1 gy egész háztömböt fog- merték ki magukat a nyilván­Isii t>l sí Icsvmlni ttt- tCLVtÚSbdTL, flOQy ]ci VOM WU2Q itt és ki nincs. Sokan csak egy hónapra jöttek, vagy csak lal el a komlói Zója ut : cai bányász-szállás. Négyszáz- : tizen laknak itt. A szállás már j 1953 óta fennáll és vannak, l akik már azóta itt laknak, • mint például Halle Imre vár > jár. Az élet évröl-évre javul a' : szálláson, ami szembetűnően ■ megmutatkozik a szekrények l tartalmán — nem ritkaság, az [akinek öt—hat, vagy több öl- : töny ruhája lóg a szekrény­• ben, szaporodik a motortulaj­• donosok száma és vannak, í akik már autóra spórolnak, mint Kiss Gyula vájár, aki úgy számít: eladja majd a Ja- : uxl motorját és vesz a helyébe : egy kiskocsit. Az élet javulása azonban : nemcsak abból áll a szálláson, ; hogy nőnek a keresetek és '■ emelkedik a lakók jóléte. A : szállás életéhez hozzátartozik •a szállás szelleme is. Évekkel : ezelőtt még itt is jöttek-men- : tek az emberek. Mondják a gondnokok, sokszor alig is­a nagy kereset csábította ide őket, de a nehéz munkához már nem füllött a foguk, bum- Uztak, él kellett őket szépsze­rivel küldeni, vagy sokan mentek maguktól is, minden bejelentés nélkül. Mg már ezt az állapotot nem lehet a szálláson megtalálni és ez igen sokat jelent. Mond­ják, hogy az idén még nem kellett senkit kitenni bumli- zás miatt, fegyelmi úton. Munka után a Pannónia Sörgyárban — J£s mondd, te Balázs, hát tényleg szereted a Rozikát?’’ — Es mondd, te Balázs, hát tényleg szereted a Rozikát? — Hát .st, hátszere­tem, no! — És nagyon szereted? — Persze, hogy nagyon, na! — Istenem! Hát mégis csak megjött a Balázs hangja?! — Gyerekek, álljatok meg, valami nem stimmel. Te, Pis­ta, neked kicsit mulyábban kell Balázs szerepét előadnod. A nagymama elég természe­tes. És most mutassuk be a sze­replőket és a rendezőt! — A „nagymamát“, Dobos András- mét, akinek öt szép gyermeke van és ő maga túl van már a negyvenen, „Balázst“ Fég er István szál 1 í tómű nikást és Habjamecz Jánosné kultúríele- lőst, aki évek óta dicséretes hozzáértéssel rendezi a kis szánjátszócsopart műsorát. Van valami megkapó, szívet indító abban a nagy igyekezet­ben, összefogásban, ama a sör­gyári kultúrcsoport valameny­nyi tagját jel­lemzi. Gondol­juk csak meg, egész napi mun ka után, ami­kor odahaza is kötelezettsége­ink vannak, gyerek, férj, mosás, stopp>o- lás, s az ezer­nyi gond elle­nére is időt szakítani a kultúrélet ápx>- lásána, a gyár­ban, a nagy közös családon beiül. A kultúrterem egyik sarká­ban a zenekar próbál, de az énekkar tagjai is színpadra készülődnek. És néhány kivé­telével valamennyien családos emberek. A próbák leggyako­ribb látogatója talán Feri bá­csi, — így szólítja itt min­denki Papp Ferenc elvtársat, a sörgyár párttitkárát — aki egyik életrekel tője, leghívebb támogatója a kultúncsopart- nak. Hogy az el­lenforradalom után a sör­gyárban kez­dődött meg leg hamarább a kultúrélet, eb­ben is igen koir. r' r van Papp elv- tánsnak, és Habjanecz Já- nosnénak, a kultúrcsoport vezetőjének. Nehéz volt el­kezdeni, mert a felszerelés úgy­szólván telje­sen elkalló­dott. Családi estek bevéte­leiből, igazga­tói alapból, és sok-sok társa­dalmi munká­val mégis el­jutottak odáig, hogy ma már saját színpa­duk, kellékeik, zenekari fel­szerelésük van és sok kedves, dolgozók szakszervezetének se- hangulatos családi estén bi- gítségéf. A családi esten már egészein jól megy majd zomyították be képességeiket. Jövőre már nemcsak egyfelvo- násos jeleneteikkel, hanem es­tét betöltő operettekkel is ki­rukkolnak, de addig egy zon­gorát mindenképpen szeret­nének szerezni, amihez már most kérik az élelmiszeripari És a könyvtáruk? Mert csak ezzel együtt kapunk hű képet a sörgyári kultúréletről. A 600 kötetes könyvtár egy­magáiban nem sokat mond; mert falusi könyvtárakban sokhelyütt ennél több van, inkább a kölcsönzők számát tartjuk figyelemre méltónak. Kerekes Róbertmé, a sörgyár könyvtárosa szerint 80 állan­dó kölcsönzőjük van, s ez szükségessé tette, hogy egye­lőre a megyed könyvtártól kérjenek cserekönyveket az ál­landóan fokozódó igények ki­elégítésére; Ilyen tehát ma a sörgyári kultúrélet, amelyet nyugodtan állíthatunk követendő példa­ként a város, és a megye töb­bi üzemei elé is; »—gy A szállás épületében van a közélelmezési vállalat étterme is, ahol napi hat fo­rint hatvan fillérért három­szori étkezést kapnak a szál­láson lakók. A szombati ebéd­nél ludaskását, libasültet, vagy pörköltet szolgáltaik fel a leves után — ki hogyan rendelte. Nincs is panasz az étkezésre. Bár az is tény, hogy még háromféle lehetőség sem tudja maradéktalanul kielégí­teni sok száz ember ízlését. Egy-kettő akad mindig, akinek Í : sem a ludaskása nem ízlik, sem a sültliba, sem a pörkölt. Nahát valami ilyesmi miatt r borította az asztalra a tányér t levest valaki szombaton is, ; kritika gyanánt. Az Ulető per- ♦ sze eltűnt a tányérborítás t után, csupán az ebéd , előtt ‘ még tiszta abrosz őrizte meg felháborodásának emlékét. Nem állította senki, hogy a konyhaszemélyzet, vagy a fel­szolgálók nem követhetnek el hibát — bár a szombati ebéd (mindenki szerint ízletes volt I —, de akkor szólni keR, nem ' pedig a levest az abroszra ön­teni. A z egyik szobában, két fia- talemberrel találkoztam. Az egyik még egészen új la­kó. Tegnap jött és csak hol­nap kezdi meg a bányajárást. — Mit álmodott az első éj­szakán? — Semmit, — mondja. — Nem szoktam álmodni, még nem is vagyok babonás. Dobos Istvánnak hívják. Faddról jött ide. Az idén érett­ségizett. Eredetileg gépészmér­nöknek készült, de az egyete­men betelt a létszám* — És most? — Szeretnék itt maradni a bányában. Hallottam, hogy egy év után vájárvizsgát tehetek, aztán tovább tanulok. Majd lesz belőlem bányamérnök. Ahhoz pedig jó is lesz egy kis gyakorlat. Hirtelen eszembejutott egy másik fiatalember, aki a mi­nap Pécsett a munkaerő hi­vatalba állított be: kérem érettségim van, szeretnék egy jó állást. Amikor mondták ne­ki: csak fizikai munka van, csalódottan távozott. Majd még benézek, — mondta — talán később akad valami „jó” hely. Kettőjük köziS bizonyára Dobos Pista találta meg a jobb helyet. A másik fiatalember Kuj- bus Imre. Azt mondja, ő már révbe ért. ö már nem megy innét sehová. Pedig messziről jött. Az ország túlsó végéből, a Nyírségből, NyírlugosröL Egy éve van itt. Azóta már •vett két öltöny ruhát, órát, ci­pőt, ezt, azt. — És elhozta ma­gával az öccsét és az unoka* öccsét is. •— Most még a bátyámat is el akarom ide hozni, — mond­ja. — Csak már nős, és a fele­sége nem akarja engedni. Pe­dig jó lene, ha eljönne, jól meg lennénk itt négyen. <« — És mi lenne otthon a földdel? — Még így fe maradna ott­hon négy fiú. Hét fiú van a családban. — BumM volt-e egy év alatt? — Na még vsaik az kellett volna. Nálunk nem lehet bum- Szní Mondtam az öcsémmel; is, meg az unokaöcsémnek is: itt aztán bumUzás ne legyen, mert mehetnek haza. Mert ugye végeredményben élt vál­laltam értük a felelősséget, nekem1 is kell őket igazgatni, hogy rendesen dolgozzanak». ég egy dolog van itt, LfM- amiről feltétlenül kell szólni. A könyvek. Megélne a szállásból egy könyvesbolt is. Most karácsony előtt kilenc- venen vásároltak új könyve­ket, körülbelül húszezer fo­rintért. Nem ritkaság, hogy egyik másik itt lakó fiatalem­ber 325 forintot ad könyvre, úgy mint Harmati Pál, vagy mint Búzás László. És amint a gondnoki irodában átvételre váró csomagokból kitűnik, Móricz, Karinthy, József At­tila és mai magyar írók köny­vei a legkeresettebbek. Sokan érdeklődnek műszaki könyvek iráni is. Főleg a vil­lamossági, autóműszaki, mo­torszerelési, gépészeti szak­könyvek kelnének itt el nagy számban, ha a könyvterjesztő üzletszerzői ilyen könyveket is ajánlanának. Ennek az egyre nagyobbra növő könyvéhségnek csak örülni tehet* K. P. ZÓ­nyéláru, mezőgazdasági szerszámára (szeráru) szük­ségletét szerezze be a föld­művesszövetkezeti- és álla­mi boltokban és a MEZÖSZÖV vállalatnál Pécs, Rét a. 33. sas. Telefon: 19-12.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom