Dunántúli Napló, 1958. december (15. évfolyam, 284-307. szám)

1958-12-09 / 290. szám

NAPLÓ 1958. DECEMBER 9. 2 A pártoktatás hírei A Pécs! Bőrgyár pártszer­vezetének vezetősége hétfőn értékelte a pártoktatás első tapasztalatait. A tervezett tanfolyamokon megkezdődött a tanulás, mindenütt nagy létszámban jelennek meg a hallgatók. A pártvezetőség úgy határozott, hogy a poli­tikai gazdaságtan tanfolya­mon december 16-án tartják az első előadást. * A pécsváradi járási pártbi­zottság kedden propagandis­ta konferenciát rendez. Ezen a szemináriumok vezetői kol’ektívam megbeszélik az eddig szerzett tanulságokat és a következő téma főbb kérdéseit, A Sopiana Gépgyárban de­cember másodikán kezdődött meg a szervezett, pártoktatás. A marxizmus—leninizmus alapjai tanfolyamon 20 hall­gató vesz részt, közöttük 4 pártonkívüli. Az Időszerű kérdések-tan- foiyamon tizenhatan tanul­nak, fele pártonkívüli mun­kás és műszaki vezető. SzáztizenBlezer mázsa kenyeret, harminc millió sü'eményt ás tizenegyezer mázsa száraztésztát gyárt jövőre Vállalat a Pécsi A Pécsi Sütőipari Vállalat dolgozói termelési és tervis­mertető értekezletet tartottak a KISZ és a Szakszervezetek Doktor Sándor Művelődési Házában. Az értekezleten Tré- ber Lajos, a vállalat igazgató­ja ismertette az eddig elért eredményeket. Közölte, hogy a kenyértermelés a II. negyed­évhez viszonyítva 5,1 száza­lékkal emelkedett, örvendete­sen javult a Ili- negyedév vé­gére — különösen a választá­sok időszakában — a termé­kek minősége. Ez annak a munkaversenvnek köszönhető, amelyet a III-as és XII-es üzem dolgozói kezdeményez­tek és amelyhez a I-es, a li­es, és a VIII-as üzem dolgo­zói is csatlakoztak, A III. negyedévei « takaré­kos gazdálkodás jellemzi. En­nek eredményeként 195 000 forint megtakarítást értek el. A termelés gazdaságos elosz­tásával, a létszámgazdálkodás­sal, a kapun belüli munka- nélküliség megszüntetésével 61 000 forintot takarítottak meg. Az egy munkásra eső teljes termelési értéket 57 902 forintra teljesítették az 50 775 forintos tervvel szemben. A vállalat III. negyedévi jő ered­ményei abból adódnak, hogy a 11. negyedévhez viszonyít­va, a III. negyedévben ugyan­azzal a létszámmal és költ­séggel 858 000 forinttal többet termeltek a dolgozók. A III. negyedévben a sütő­ipari üzemek dolgozói munka­versenyben voltak egymással. A versenyből a VIII. számú üzem dolgozói kerültek ki győztesen, mert a zsemlegyár­tásnál 42,68 százalékos anyag­hányadot, a nagyzsemlénél 202, a búzacipénál pedig 68.1 százalékot értek el. Élesztőnél 14, sónál pedig 7 százalékos megtakarításuk volt. Ezért az Megjelent a Bány Lapok legújabb száma Hírt adtunk már arról, hogy a Bányászati Lapok (Az Or­szágos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület, a Mű­szaki és Természettudományi Egyesület Szövetsége tagjá­nak lapja) 8—9. egyesített számát a pécsi bányászati szakemberek fogják írni és szerkeszteni — tartalma a pé­csi szénbányászat jelenlegi helyzetének, viszonyainak is­mertetése lesz. A bányászati Szakemberek körében oly nagy érdeklődés­sel várt „pécsi szám“ novem­ber végén került ki a nyom­dából és nemrég jutott él Pécsre. A pécsi szám szerkesztői *— Mahner Sándor, Maaszi Dé­nes, Szirtes Lajos, Tárná sy István — a rendelkezésükre álló 144 oldalon — mint az Ta- mássy István előszavából ki­derül —, nem átfogó képet akartak adni a pécsi szénbá­nyászatról, hanem az újat je­lentő kérdéseket igyekeztek összeválogatni Ennek megfelelően TamAssy István: A pécsi szénbányászat fejlesztése, Fejér Leontin: A pécsi szénbányászat fejleszté­sével kapcsolatos földtani ku­tatások eddigi eredményei, Szirtes Lajos: A pécsi bányá­szat gáz- és gázkitörés-veszé­lye, Koncsag Károly — dr. Székely Gábor — Ebinger Jó­zsef: A magyar szénbányászat legnagyobb gázkitörése, Szir­tes Lajos: Gázkitörések meg­szüntetése harántoló munkák­nál, Radó Aladár: A vasas! üzemszerű gázlecsapolás, dr. Ember Kálmán: Gyakorlati él- járások az öngyulladásos tüzek megelőzésére és leküzdésére a pécsi szénmedencében,' Szir­tes Béla: Bányamentő szolgá­lat a Pécs vidéki szénbányá­szatban, Baka Zoltán: A pécsi szénbányászat gépesítési lehe­tőségei, Madas József: A pécsi kokszszéntermelés néhány kérdése, Herrfurth Ernő: A pécsújhagyi korszerűsített és bővített szénelőkészítő üzem­behelyezésével kapcsolatos ta­pasztalatok és a jövő fejlesz­tési lehetőséged, dr. Somkúti Nándor: Szénelöregedési kí­sérlet, Szobányi Ignác: A sze­nek kokszolhatóságának gyors meghatározása D. II-vel, dr. Bank J.—dr. Pál T.—dr. Seres V.—Szirtes L.: Szilikózis-kér­dés a pécsi szénbányászatban, Mahner Sándor: Porleküzdés a fejtési homok átnedvesíiésé­vel, Czihat Ferenc—Bárdos György: Szénporrobbanás el­leni kőporzárak anyagának megválasztásé, Massz. Dénes: Kísérletek meddővágat-hajtás meggyorsítására, rövidkéslel­tetésű (mikroretardos) rob­bantással, Babies András: A pécsi kőszénbányászat fejlő­déstörténetének főbb ■ vonásai címmel írt cikket vagy tanul­mányt a lapba. üzem 6 dolgozóját jutalombar. részesítették. Ezenkívül 10 dol­gozó kapott „Kiváló dolgozó“-: oklevelet és egyheti törzsfize­tésnek megfelelő pénzjutal­mat. Megjutalmazták még 261 olyan dolgozót, akinek jó munkája hozzájárult a válla­lati eredményekhez. December 1-től 31-ig újabt munka verseny indult meg s sütőipari üzemek dolgozói kö­zött. A verseny célja az anyag, járulékos anyag és tüzelőfel­használás túllépésének meg­szüntetése, liszt-, só- és élesz­tőmegtakarítás, anélkül, hogy az a sütőipari termékek minő­ségének rovására menne. A munkaverseny feltételei­nek ismertetése után Tréber Lajos Igazgató részletesen kö­zölte az 1959-es évi tervszámo­kat. Rámutatott arra, hogy az 1959-es évi terv 700 000 fo­rinttal lesz magasabb, mintáz, idei. Különösen a sütemény- í termelésben lesz lényeges emel, kedés. Kétmillió darabbal több süteményt termelnek majd,' mint ebben az évben. A jövő évi kenyértermelési terv 115, ezer mázsa, a süteményterv' 30 millió darab, a száraztész- ía-terv pedig 11 000 mázsa, lesz. Az egy főre jutó termelés az idei 207 552 forinttal szem-, ben 1959-ben 209 404 forint. Ez csak a technológia jobb ki­használásával és anyagtakaré­kossággal érhető el. Felhívta a sütőipari dolgozók figyelmét, hogy az anyagfelhasználásnál ne essenek abba a hibába, mint ez évben, amikoris sóból 89,18 mázsával többet hasz­náltak fel, mint amennyit a norma előír. Ennek értéke 15160 forint volt, de ugyan­akkor ez a különbözet a liszt- megtakairításban nem jelent­kezett. A termelési és tervismerte­tő értekezleten a sütőipari dolgozók számos értékes ja­vaslatot tettek a vállalatveze­tőségnek. Ezek megvalósítá­sára a közeljövőben sor kerül. P. J. így él ma a falu KEDVES BARÁTOM! Leveledet megkaptam. Megfogadtam a tanácsodat. A napokban Boldogasszonyfán jártam és visszafelé elmentem Szentlászlóra, hogy megnézzem: nyomorognak-e az embe­rek, elzárták-e a parasztot a kultúrától? Emlékszel, ezt ír­tad a leveledben: „Nézd meg a községeket és akkor meg­látod, hogy igazam van! A paraszttal most nem törődnek, mindent a városnak adnak.” Szentlászló a szigetvári járásban van. Nem nagy köz­ség, mindössze 1200 lakosa van. Van egy kocsmája, egy kul- túrháza, egy vegyesboltja és ha látnád, elcsodálkoznál: egy városi színvonalú általános iskolája. Négytantermes ez az iskola, tanári szobával, igazgatói lakással, fizikai előadóval, szertárral, vízvezetékkei... Egyszóval olyan, amilyenről mi álmodni sem mertünk. Mibe került? Másfélmillióba. Másfélmillió forint! Gondold csak el, milyen nagy ösz- szeg ez, amikor a község évente mindössze 530 000 forint adót fizet! Elmentem a földművesszövetkezeti irodába is, mert a földmüve sszövetkezeti bolt forgalma jól mutatja: hogyan élnek az emberek. Az ügyvezető mindjárt ki is számíttatta a bolti forgalmat. Amíg ez elkészült, addig is beszélget­tünk egy s más dologról. Elmesélte•' nemrég alakult náluk egy méhész és egy ricinustermelő szakcsoport. A méhész szakcsoportba 14, a ricinus szakcsoportba meg 53 tag lé­pett. A földmüvesszövetkezet taglétszáma is gyarapodott. Ezt csak azért írom le, mert leveledben arról is szóltál, hogy a parasztoknak elment a kedvük a szövetkezéstől. 170 tagja volt a szentlászlói földmüvesszövetkezetnek, most meg egy év alatt 380-ra emelkedett, ötven tagja van már az alakuló takarékszövetkezetnek is. Hamarosan meglesz a 100 és akkqr megalakul itt is a falusi bank. Közben összesítették az ez évi forgalmat. Mit gon­dolsz, mennyi volt ennek a községnek a forgalma novem­ber végéig? Csak ebben az egy vegyesboltban 2 948 438 forint ér­tékű árut adtak el. Ez pedig durván számítva azt jelenti hogy mintegy 2500 forint értékű árut vásárolt minden szentlászlói. Még a pályás gyerekre is 2500 forint értékű áru esik. Es mindez kis dolgokból: lábasokból, üstökből, pulóverekből tevődik össze, hisz te is tudod, hogy a na­gyobb dolgokat: a bútort, sőt gyakran a rádiót, motor­kerékpárt és más egyebet Szigetváron vásárolják. Ezzel zárom soraimat. Kívánságodnak eleget tettem. Megnéztem egy községet, ahol így „nyomorognak” a pa­rasztok, Baráti üdvözlettel: SZAVAI JÁNOS Az Ifj^kommutiista munka szép | tilalma Nemrég a KISZ Központi Bizottsá­ga országos bá­nyászifjúsági ta­nácskozáson első ízben értékelte a bányász KlSZ-szer- vezetek politikai és gazdasági munká­ját. Ezen Baranya megyét nyolc tagú ifjúsági küldöttség képviselte. A tanácskozás után a KISZ Központi Bizottsága megju­talmazta a legjob­ban dolgozó ifjúsá­gi szervezeteket, — mintegy 120 000 fo­rint értékű jutái« mat osztott ki. A Petőfi-aknai és a szászvári bánya­üzem KlSZ-szerve- zete egy-egy tizen­két csatornás, gyö­nyörű televíziós készüléket hozott haza. Látodolás Szészorsssádbon j^uck auf lent Minie siegt let őozwlisms __fípumart­/? ‘QhW Pio&h Oiri* ©"^ _ Qaitwtvtb. HaMU Wttrv iPG t a ccm#«« ív* $ ♦ A*« § l/mht rheknan** $ kammer u ■» Htvtt LftHn reftK-cc* Neue Zeit trergtrs Jf >/ front Zutatnf* n Ht*tr róna U Tnunar H W*1 IS KoH More u frhhfZe CoAmqnűt frur ~ "ríj •© ^rkarhnenntgrűn 8 *. Lantéi ■.hem Mrí/jl it Krems SntoM'trh Uír'rttchofhit nächte A plaueni kerület délnyugati járásának termelőszövetkezeti térképe. (A térkép címfelirata: Falun te győz a szocializmus!) V, Ahogy nálunk a termelőszö­vetkezetet rövidítjük „tsz”- nek, úgy használják a néme­tek ezt a három betűt: „LPG”, a magyar nyelvnek szinte ki­mondhatatlan Landwirtschaft­liche Produktions Genossen­schaft rövidítésére. — Ml később kezdtük az LPG-6zervezést, mégis jobban állunk, mint ti a tsz-ekkel —* dicsekedtek el német barátaink, s hozzátették: — Persze, nálunk nem volt ellenforradalom. Mint a nyugati övezet egy járásának termelőszövetkezeti térképe mutatja, valóban iga­zuk van. Szinte valamennyi községben van már termelő- szövetkezet. Pedig az NDK- nak ez a délnyugati területe az ország többi részéhez viszo­nyítva még el is maradt kissé LPG = TSZ a termelőszövetkezeti mozga­lomban; Idei előirányzatuk a szocialista szektor arányának 35 százalékra emelése volt, jö­vőre pedig az 50 ‘százalékot akarják elérni. A dolgozó pa­rasztokkal és falusi munkára küldött munkásokkal folytatott beszélgetéseink azt bizonyítot­ták, hogy ez a terv reális. A plaueni kerületben Gross Zöbem község Zetkin Klára nevét viselő termelőszövetkeze­tét látogattuk meg. Itt már a falu lakosságának 64 százaléka LPG-tag, 83 család gazdálko­dik 560 hektáron. Jövőre — mint mondották — az egész falu szocialista falu lesz és az LPG 1500 hektár földre ter­jeszti ki gazdálkodását. Ottjártunkkor éppen istállót építettek, méghozzá kettőt, s mindegyik másfajta. Az egyik, jólevegőjű fenyvesek között, lé­nyegében csak egy nagy nyi­tott karám, ahol a szarvas­marhákat a legújabb, tudomá­nyosan kidolgozott módszerek alapján egész évben szabad ég alatt tartják. A másik viszont ealakbeton-elemekből épülő „tejgyár”, ahova a jól tejelő teheneket kötik be. A kisebb állatok számára is emelnek épületeket: 400 birkának ki­lencvenezer márka költséggel juhhodályt, az 500-as létszámú tenyésztörzzsel induló tyúká- szatnak 15 000 márka beruhá­zással tyúkólakat, 4000 márka költséggel kacsatelenet. ame’v egy év múltán évi 1000 kacsát ad a piacnak. Igen alaposan megszervez­ték a sertéstenyésztést és hiz­lalást. Bacon-sertéseiket XtO kg-os súlyig hizlalják. Egyet­len ember látja el 320 sertés gondját, de természetesen ala­pos gépesítés segít neki. Há­rom kazánban gőzzel füllesz- tik a burgonyát (kukoricából csak mutatóba van ezen a mienknél hidegebb éghajlatú vidéken), gép állítja elő a ta­karmánykeveréket, transzpor­tőr továbbítja a motoros ta­karmánykocsikba, amelyek egyenesen a sertésállásokhoz szállítják, s ott csak le kell la­pátolni az adagokat. Itt és más LPG-kben is lát­hattuk, hogy nincsenek siló­gödrök, hanem a silózás új módszere: a falközötti silózás terjed. Ebben az LPG-ben , is építettek éppen egy ilyent, amely mintegy 360 köbméter befogadására alkalmas. Építé­se egyszerű. Mintha egy rövid útszakaszt készítenének, bizo­nyos sávot lebetonoznak és mellé két oldalról egy-egy kis­sé ferde, kifelé hajló betonfa­lat húznak, amelyet betonge­rendák támasztanak meg. Ez­zel kész is. A silózásra szánt takarmányanyagot vagy köz­vetlenül szórják bele, vagy vontatóval szállítják oda a mezőn silózott zöldanyagot s a vontató a már berakott anyag­ra egyszerűen ráhajt, így egy­úttal tömöríti is azt. Aligha­nem ezért nevezik „átjáró” silónak. Készíthetik ugyanezt földbesüllyesztve is, ez esetben több a földmunka, viszont be­tont takarítanak meg. Érdekes, hogy amikor a me­zőgazdaság szocialista átszer­vezéséről beszélgettünk, a szo­cialista községeket mindig így jelölték meg: olyan falu, ahol három-négy család kivételével mindenki LPG-tag. Megkér­deztük, kiket hagynak ki, mi­re elmondták, hogy az osztály­idegeneknek és fasisztáknak nincs helyük a dolgozó parasz­tok között. A kulákokat általá­ban az osztályidegenekhez so­rolják, de mindig egyénileg bírálják el őket, s ha őszintén együtt kívánnak működni, kü­lönösen, ha antifasiszta érzel­müket is bizonyították, felve­hetik tagnak. Igaz, hogy egy másik LPG-ben szomorú ta­pasztalatról számoltak be. Egy kulákot felvettek tagnak, min­den vagyonával, miután szülei Nyugat-Németországba szök­tek. Ez egy ideig rendkívül jól dolgozott, egy szép napon azonban magához vette a tsz pénztárát, felgyújtotta a mag­tárat és követte szüleit. Még fenyegető búcsúlevelet is ha­gyott hátra, amelyben „ígérte”, hogy amerikai csapatokkal fog visszatérni. Sok ilyen eset for­dult elő, ez azonban nem vál­toztat a párt türelmes politi­káján, a helyi vezetőket vi­szont feltétlenül éberségre fi­gyelmezteti. Az is említésre méltó, hogy teheneik nem valami nagyho- zamúak. A „Zetkin” LPG te­henésze mint büszkeségeit mu­tatta meg a tízliteres hoza­múakat, s kissé el is szontyolo- dott, amikor közöltem vele, hogy a mi hasonló méretű te­henészeteinkben ezek a tehe­nek csak a közepesnél gyen­gébbek közé tartoznának, a Szovjetunióban pedig láttam feleakkora testű tehénkéket, amelyek kétszer ennyit adnak rendszeresen. De aztán azzal vigasztalódott, hogy néhány év múlva ők is kicserélik a teljes állományt és rövidesen elérik az évi 3000 literes istállóátla­got. A szövetkezeti tagok jöve­delme a „Zetkin” LPG-ben kö­rülbelül egyszinten állt idén az egyéni parasztok Jövedel­mével. Mindent egybevetve kö­rülbelül 5000 márkát (mintegy 20 000 Ft) kap egy évben egy átlagosan dolgozó LPG-tag. Az egyéni paraszt család (3 dol­gozó) körülbelül 15 000 márka jövedelemre tud szert tenni. De ez korántsem végleges. A szövetkezeti beruházásokat az egyéni parasztok nem utánoz­hatják, és semmi kétség sem fér ahhoz, hogy az idei egy munkaegységre jutó 7 márkát jövőre legalább 10 márkára tudják emelni, további céljuk azonban a munkaegységen­kénti 15 márka (kb. 60 Ft) el­érése. Következetesen, jól megala­pozottan folyik a mezőgazda­ság szocialista átszervezése. A munkásosztály segítsége szinte lökésszerűen viazi előre a moz­galmat, a gépesítés pedig meg­sokszorozza a nagyüzemi gaz­dálkodás előnyeit. Nincs okunk kételkedni abban, hogy a Né­met Demokratikus Köztársaság mezőgazdasága nemsokára szó* cialista mezőgazdaság lesz. (Folytatjuk.) Mészáros Ferenc

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom