Dunántúli Napló, 1958. december (15. évfolyam, 284-307. szám)

1958-12-25 / 304. szám

NAPLÓ 1958. DECEMBER 25. Hatszázharmincmillió forinttal emeli a kormány 1959-ben a nyugellátás összegét Kedden délután 2 órakor ták meg a nyugdíját, ahány Pécsett a Doktor Sándor Mű­velődési Otthon nagytermé­ben gyűltek össze a megye szakszervezeti aktivistái, hogy meghallgassák Vajda József elvtársnak, az Országos Nyug­díjintézet helyettes vezetőjé­nek az új nyugdíjtörvényről tartott tájékoztatóját. — Ismeretes — kezdte tájé­koztatóját Vajda elvtárs, —, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­sága nemrég megvizsgálta a évet igazolni tud 1929-től, any- nyiszor egy százalékkal emel­kedik a már megállapított nyugdíja. Természetesen, ha az nem haladja meg a 800 fo­rintot. Az új törvény szerint 25 szá­zalékkal emelkednek a régi jogszabályok alapján megálla­pított állandó özvegyi nyugdí­jak is, ha nem érik el a 400 forintot. Az emelés után a nyugdíj legalább 250, legfel­jebb azonban 400 forint lesz. munkásosztály élet- és munka- j?z az emelés a még munkavi­körülményeit. Az erről szóló határozat szerint gazdasági helyzetünk gondos felmérése, lehetőségeink figyelembe véte­le alapján az 1959-es esztendő első felében meg kell javítani nyugdíj-rendszerünket. A ha­tározat e pontjának megvaló­sítására most sor kerül, mert az Elnöki Tanács december 22-én jóváhagyta az új nyug­díjtörvény tervezetét. A hatá­rozat e pontjának ily gyors megvalósítására azért kerül-4 hetett sor, mert népgazdaságunk eléggé megerősödött ahhoz, hogy vállalhassa több százezer nyugdíjas anyagi helyzetének több mint hatszáz millió forint évi költségtöbb­lettel járó javítását. A nyugdíj rendezés csökkenti a régi és az új nyugdíjak kö­zötti aránytalanságot és fel­emeli a régi törvények alap­ján megállapított alacsony nyugdíjakat. Rendezi a nyug­díjhoz szükséges szolgálati időt és az 1929—1945. évek kö­zött munkában eltöltött éve­ket beszámítja az. újonnan megállapításra kerülő nyugdí­jaikba. Ily módon az eddiginél nagyobb különbséget tesz a rö- videbb és a hosszabb szolgálati idővel rendelkező dolgozóik kö­zött. Ezután Vajda élvtárs részle­tesen ismertette, mi tette szük­ségessé az új nyugdíjtörvény kibocsátását Megemlítette, hogy az 1954. évi nyugdíj- rendszer már sok tekintetben nem felel meg a követelmé­nyeknek. Nagy volt a különb­ség a régi és az új nyugdíjak között, valamint a felszabadu­lás előtt feltöltött munkavi­szony a nyugdíj szempontjá­ból nem volt elismerve és így hátrányos helyzetbe kerültek a több évtizedes munka viszony- nyál rendelkező dolgozók. Szükségessé vált ezenkívül a várományi idő rendezése is. A nem dolgozó nyugdíjasok nyugdíját abban az esetben, ha annaik összege nem éri el a 800 forintöt, 25 százalékkal fel fogják emelni. A felemelt nyugdíj nem lehet 500 forint­nál kevesebb és 800 forintnál több. Ez a rendelkezés azokra az öregségi és rokkantsági nyugdíjakra vonatkozik, ame­lyeket az 1954. évi törvény előtti jogszabályok alapján ál­lapítottak meg. Ki kell itt hangsúlyozni, hogy ez a 25 szá­zalékos emelés egyben a régi szolgálati idő elismerését is jelenti. A munkabér százszázalékára, legfeljebb azonban 500 forint­ra emelik fel azok nyugdíját, akik 1954. évi nyugdíjtörvény alapján — alacsony keresettik miatt — a munkabérük 75 szá­zalékának megfelelő nyugdíjat kaptak. Az 1954. évi nyugd íj törvény alapján megállapított 500 fo­rintot elérő, de 800 forintot meg nem haladó öregségi és rokkantsági nyugdíjaknál az 1929—1945. évek között mun­kában eltöltött és igazolt szol­gálati idő arányában pótlékot állapítanak meg. Ez azt jelen­ti, hogy ha egy nyugdíjas a felszabadulás után tíz évvel rendelkezett és erre állapítot­Az új törvény rendezi a csökkentett összegű öregségi nyugdíjakat és a rokkantsági nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt. Kimondja, hogy 1959-ben a teljes összegű rokkantsági nyugdíj 11 évi szolgálati idő után jár 35—45 éves dolgozóknak. 45— 55 éves korig 12 évi, 55—60 éves korig 13 évi munkavi­szony alapján állapítanak meg rokkantsági nyugdíjat. A teljes rokkantsági nyug­díjhoz szükséges szolgálati idő — 35 éves koron túl — az 1960. esztendőtől 1970-ig foko­zatosan emelkedik. A 35 éven aluli megrokkant dolgozók ke­vesebb szolgálati idő esetén is teljes összegű rokkantsági nyugdíjat kaphatnak. Tekintet nélkül a szolgálati idő nagy­ságára, teljes összegű rokkant­sági nyugdíj jár annak, aki üzemi baleset, vagy foglalko­zási betegség következtében rokkan meg. Az új törvény az eddigiek­től eltérően állapítja meg a rokkantsági törzsnyugdíjat. Eddig az egyes csoportokba tartozó rokkantak munkabé­rük 50—60—70 százalékát, üze­mi baleset vagy foglalkozási betegség esetén 60—70—80 szá­zalékát kapták. Ezen túl az egyes csoportok között csak 5 százalék eltérés lesz. Vagyis az üzemi baleset vagy foglal­kozási betegség miatt megrok­kantak munkabérük 60—65— 70, az egyéb okokból történt rokkantság esetén pedig mun­kabérük 50—55—60 százalékát kapják: A módosítás azért vált szükségessé, mert ezentúl a rokkantsági nyugdíj kiszámí­tásánál is figyelembe veszik a hosszabb szolgálati időt, vagy­is 1929-től számít a nyugdíj- kiegészítés^ .................. Me gváltozott a nyugdíjak összegének kiszámításához szükséges szolgálati idő. 1959- ben az utolsó két év, 1960- ban három, 1961-ben négy a továbbiakban pedig az utol- . . só öt év munkabérének átla- a szocializmus erősítése gát kell figyelmbe venni a érdekében végezze. nyugdíj kiszámításánál. Az új törvény értelmében a nyugdi­jak alsó határa 500 forint ma­rad a jövőben is, a nyugdíj felső határát pedig 3 500 fo­rintban szabták meg. Igen örvendetes az is, hogy az eddigi havi 18 forintos há­zastársi pótlékot az új törvény 100 forintra emeli, amennyi­ben a pótlékkal együttesen számolt nyugdíj nem haladja meg a 850 forintot. Ez a mó­dosítás jelentősen emeli a már megállapított nyugdíjakat. To­vábbra is változatlanul meg­kapják a 18 forintos házastár­si pótlékot azok, akiknek a nyugdíját az új törvény élet­belépése előtt 850 forint felett állapították meg. Az új nyugdíjtörvénynek a régitől eltérő vonása az Is, hogy az öregségi nyugdíj csak abban az esetben folyósítha­tó, a munkaviszonyban állók részére, ha a havi keresetük nem haladja meg az 500 forin­tot. Amelyik hónapban a kere­set 500 forinton felül van, szü­netel az öregségi nyugdíj fo­lyósítása. A fenti rendelkezés­től eltér a korkedvezményre jogosító munkakörben dolgo­zók és az orvosok öregségi nyugdíjának korlátozása; A munkaviszony tartama alatt az öregségi nyugdíj fele folyó­sítható a korkedvezményre jo­gosító munkakörben tovább dolgozóknak, egyhanmada a közszolgálatban tovább dolgo­zó orvosoknak havi kerese­tüktől függetlenül. Vajda elvtárs beszéde végén hagsúlyozta, hogy az új nyug­díjtörvény bevezetésének igen nagy jelentősége van, jelentősen javít elsősorban az alacsony nyugdíjban részesü­lők helyzetén. Ahhoz pedig, hogy a nyugdíjasoknak azokat az igényeit is kielégítsük, amelyekre most nem volt le­hetőség, az szükséges, hogy tovább erősítsük a népgazda­ságunkat, hogy minden dolgo­zó a maga munkaterületén, beosztásában, munkáját becsü­szonyban álló özvegyekre is vonatkozik. Az új nyugdíjtörvény ki­mondja azt is, hogy a régi jog­szabályok alapján nyugdíjazot­tak — ha továbbra is dolgoz­nak és munkabérük mellett nyugdíjukat is megkapják — munkaviszonyuk megszűnéséig — az eddigiekhez hasonlóan kapják nyugdíjukat. Az új tör­vény rendezte az özvegyek és árvák nyugellátását, valamint a volt mezőgazdasági dolgozók járadékát havi 80 forinttal, a mezőgazdasági özvegyek ellá­tását havi 75 forinttal emelte fel. Az új törvény szerint a mezőgazdasági járadékos 50 forint házastársi pótlékot is fog kapni havonta. Vajda elvtárs hangsúlyozta, hogy a nyugdíjak felemelését nem kell külön igényelni, a felemelt nyugdíjakat az Orszá­gos Nyugdíj Intézet automati­kusan folyósítja; Az új nyugdíjtörvényben- ezenkívül kifejezésre jut a munkában eltöltött hosszabb idő megbecsülése is. A nyugdíjtörvény módosí­tása megszünteti a helytelen egyenlősdit és egészséges kü­lönbséget tesz a több évtizedes szolgálati idővel rendelkezők és azok között, akik csak rövi- debb ideje állanak munkavi­szonyban. Ezentúl 1929. január 1-től minden igazolt szolgálati év után a törzsnyugdíj egy százalékát kell a nyugdíjhoz hozzászámítani. Ezenkívül az új törvény alapján olyan ese­tekben, amikor a dolgozó a nyugdíjhoz szükséges szolgála­ti idővel rendelkezik, viszonynak ismerhető el a megfelelően igazolt munkás- mozgalmi múlt, a folyamatos, felszabadulás előtti szakszer­vezeti tagság is. Az így beszá­mított évek után is jogosult a nyugdíjas igénylő az egy szá­zalékos kiegészítésre. 1959-től megváltozik a nyug­díjhoz szükséges szolgálati idő. Az 1954-betn megjelent nyug­díjtörvény értelmében a nők 55,. a férfiak 60 éves korukban tíz évi szolgálati idő után jo­gosulttá váltak fizetésük 50 százalékét kitevő' törzsmyug- “ díjra és az évenkénti egy szá­zalékos nyugdíjkiegészítésre. E 'feltételek nyugdíj-rendeletün- ket viilágviszanylatban szinte egyedülállóvá tették. A felsza­badulás óta azonban már több mint 13 esztendő múlt el. így nem áll fenn a veszélye, hogy nem kaphat nyugdíjat az, aki a felszabadulás után. kezdett rendszeresen dolgozni és már elérte a nyugdíj korhatárt. Ezért az új törvény — annak biztosításával, hogy .tíz évi munkaviszony esetén ezután is lehet résznyugdíjaf kapni — fokozatosan felemelik a tel­jes nyugdíjra jogosító szolgá­lati időt. A szolgálati idő ren­dezésével ezután magasabb nyugdíjat kapnak, akik hosz- szabb munkaviszonnyal ren­delkeznek. Az új törvény ér­telmében — az eddigi korha­tár érvényben tartása mellett — az 1959-es esztendőben 14 éves szolgálati idő alapján jo­gosultak a dolgozok a munka­bérük 50 százalékában megha­tározott törzsnyugdíjra. JCülßldxM JELENTIK BERLIN Az ódéra—frankfurti kerü­leti bíróság négy évi és négy hónapi börtönbüntetésre ítélte Robert Frater jezsuita pátert, mert kém- és diverziós tevé­kenységet fejtett ki a Német Demokratikus Köztársaság­ban. TOKIO Felavatták Tokióban az Eiffel-torony mintájára épült új televíziós adótornyot. A to­rony 26 méterrel magasabb, mint az Eiffel-torony. Építése hárommillió dollárba került. KAIRO Az angol francia agressziós csapatok kivonulásának máso­dik évfordulója alkalmából kedden Port Szaidban nagy­szabású ünnepségeket rendez­tek, amelyeken Nasszer elnök is részt vett. Kedden délután a portszaidi harcok színterén épített városi stadionban tömeggyűlcst tar­tottak. A gyűlés megkezdése előtt a békét szimbolizáló fe­hér galambokat bocsátottak fel a stadionból. A gyűlésen Nasszer elnök mondott beszé­det. BOMBÁT Nkrumah ghanai miniszter­elnök — aki jelenleg Indiában tartózkodik — kedden kijelen­tette, hogy Ghana megalakulá­sa „előkészítette a talajt az afrikai földrész teljes felsza­badulásához.“ „A függetlenségi harc távla­tában Ghana a támaszpontunk — mondotta. A harc Afriká­ban a gyarmatosítás és az im­perializmus végső megsemmi­sítéséért folyik.’* HAVANNA A kubai felkelők rádiója fel­szólította a lakosságot, hogy ne vásároljon angol árucikkeket, ha Anglia hadirepülőgépeket és más fegyvereket ad el a kubai kormánynak. DJAKARTA A tíznapos hivatalos látoga­tásra Indonéziába érkezett Ti­to elnök tiszteletére Sukarno indonéziai elnök kedd este va­csorát adott. A vacsorán Tito beszédet mondott. Követelte az atom- és hidrogénfegyver­kísérletek mielőbbi megszün­tetését és megállapodás meg­kötését a fokozatos és általá­nos leszerelésről« Időj árás j elentés Várható Időjárás csütörtökön es­tig: erősen felhős, párás idő, sok helyen eső, egy-két helyen eset­leg zivatar, mérsékelt, később kis- aé élénkebb keleti, északkeleti •Bél. az enyhe idő egyelőre még Várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet: 4—7 fok. Legmaga­sabb nappali hőmérséklet csütör­tökön: 8—11 fok közötti Távolabbi kilátások: a sékfet esőkként hőmér­Külpolitikai krónika helyett Milyen jó is lenne egy két évtizeddel feljebb hágni a vég­telen idő létráján, onnan a magasból milyen pompásan ki­rajzolódnának a búcsúzó 1958- as esztendő legjellegzetesebb vonásai. De hát az a könnyeb- ség — hogy az idő szűrőjén váljék el a lényeges a lényeg­telentől — csupán a történé­szeknek adatik meg. A világ­politikai események króniká­sának meg kell kísérelnie, hogy ’ a történések sodrában érzékelje a fő áramlatokat. A rohanó, egymást kergető események közepette nehéz lenne megmondaná, hogy a majdani történelemkönyv az 1958-as év rubrikájában me­lyik eseménynek biztosítja a legelőkelőbb helyet. Talán az iraki forradalom győzelmének és az amerikai flotta zsarolás kudarcának? Esetleg a Fekete- Afrik a megmozdulása visá el az 58-as események pálmáját? Vagy' De Gaulle sikere és a nyugatnémet atamfelfegyver- zés megindulása szánt mélyebb nyomot a történelem lapjaira? Lehet, hogy a tajvani kérdést, vagy a berlini helyzet napi­rendre tűzését illeti majd a fő hely? Remélhetjük-e, hogy a genfi tárgyalásokon megfogan és alakot ölt az atomleszerelés és a nemzetközi biztonság át­fogó terve? Vagy tán a gigá­szi „utolérni és elhagyni f", szovjet program meghárrietá» és Kína hatalmas ugrása nyomja majd rá bélyegét a most távozó esztendőre? De meglehet az is, hogy az utánunk jövő nemzedék nap­tárában az 1958-as év az Uni­versum első esztendejeként fog szerepelni, hiszen a Szput- nyikok villámló útja új kor­szak hatánmesgyéjét szabta meg. Egy esztendő torlódó esemé­nyei között kell válogatná, régebben, lassúbb folyású korokban egy egész nemze­déknek elegendő lett volna! S talán éppen ez a legjellegzete­sebb vonása ennek az eszten­dőnek: a világpolitikai törté­nések páratlan felgyorsulása, ami a múltban is az új kor­szakok előhírnöke volt. Manapság valamiképpen benne van a levegőben, az ide­ges, nyugtalan világhangulat­ban, hogy az emberiség a vá­laszúihoz közeledik. Ha a felszabadított gigantikus ter­mészeti erőket kezessé sze­lídíthetjük, ha nem engedjük, hogy az atomerőt a népek ellen fordítsák — felvinradhat a rég megálmodott aranykor, a jólét, a határtalan virágzás kora. De ha ma vagy holnap elvétjük'a helyes útat — és az imperializmus erői újra és újra megkísérlik, hogy tévútra sodorják a világot — ez a tév­út az atomkatasztntfla felé ve­Aranykor vagy atomkatasztrófa Aranykor, vagy atomka­tasztrófa, a két társadalmi rendszer békés versengése vagy a háború peremén tán­colás dullesd akrobatikája — ez napjaink nagy sonskérdése, erről kell a népeknek tevőle­gesen dönteniök, s ez volt a szocialista illetve az imperia­lista világ diplomáciai mérkő­zésének nagy tótje az 1958-as esztendőben is, A béke hívednek minden okuk megvan a bizakodásra, mert a dolgok menetét többé már nem az idejétmúlttá ame­rikai „erőpolitika“ szabja meg. Az év eseményei tapinthatóan érzékeltették azt az új törté­nelmi helyzetet, amelyben a világrendszerré vált szocializ­mus döntően befolyásolja a világ sorsának alakulását. Az Arab-Kelet izmosodó egy­sége, a Bagdad nélkül maradt bagdadi paktum messzemu- tató jelképe, a felszabadulás­ért küzdő Fekete-Afrika hang­jának erőteljes felcsattanása, az indonéziai lázadás kudar­ca, Algéria és Ciprus népének meg nem alkuvó harca — mindmegarmyl bizonyítéka annak, hogy az új történelmi helyzetben új távlatok nyíltak a gyarmati rendszer viszony­lag gyons felszámolására: A most záruló év tanúja volt annak, hogy a gyarmati uralom fenntartásának ha­gyományos módszerei sorra rendre kudarcot vallottak. A „Szputnyák-iestvérek“ fémje­lezte tudományos technikai és katonai előretolódás kö­vetkeztében egyre kevésbé alkalmazható a flotta zsarolás politikája; „Az amerikai el­sőbbség szakasza, amint ezt most már megállapíthatjuk, KAIRÓ Kairóban közzétették a Dél- Arab Liga képviseletének nyi­latkozatát, amely hangoztatja, hogy az arab félsziget déli ré­szének lakossága elutasítja az úgynevezett szövetségi unió létrehozásának angol tervét. SZÓFIA A BTI a következő közle­ményt adta ki: A Cumhuriyet című török lap december 18-i kommen­tárjában azt állította, hogy bolgár területen szovjet fegy- res erők állomásoznak és Bul­gáriában támaszpontokat épí­tenek irányítható lövedékek számára. A lap szerint ugyan mindezt „nehéz ellenőrizni“, mégis határozott eélzatoság- gal arra utal, hogy ezek a csa­patok a Balkánról kiinduló „hadműveletekre készülnek“. A Bolgár Távirati Irodát felhatalmazták, hogy cáfolja meg ezt az elejétől végig ki­agyalt rágalmat. Az ilyen ál­lítások — amelyeket a török nép számára idegen érdekek sugalmaznak — nyilván arra Irányulnak, hogy igazolják az utóbbi időkben Törökország­ban folytatott fokozott kato­nai készülődést: CAPE CANAVERAL Az amerikai légierő kedden újabb Atlas rakétát lőtt ki, ha­sonlót ahhoz, amely a múlt hét csütörtökén a „karácsonyi műholdat“ vitte a világűrbe. Nem közölték, vajon az újabb műhold kilövési kísérlet volt-e vagy csak az Atlas Interkon­tinentális ballisztikus rakéta* lövedék működésének, kipró­bálása. MOSZKVA A Kremlben folytatja mun­káját a Szovjetunió Legfel^ Tanácsénak második ülés­szaka. Szerdán délelőtt meg­kezdődött a vita a második napirendi pontról — az iskola és az élet kapcsolatának erő­sítéséről és a szovjet közokta­tási rendszer fejlesztéséről. Mint ismeretes, kedden Ivan Kairov, Genrih Zelenko és Vjacseszlav Jaljutyim tartott beszámolót a második napi­rendi pontról. A beszámolók megvitatása a két házban kü­lön történik. átmeneti időszak volt“ — Wal­ter Lippman a New York He­rald Tribune augusztus 16-i számában „az elsőbbség áb­rándjához való ragaszkodás minden bizonnyal hozzájárul külpolitikai baklövéseink­hez.;! Ez a politika erős az ígéretekben, de gyenge a vég­rehajtásban .:.“ — Eképpen vonta le a tanulságot Lipp­man az amerikai fegyveres erők libanoni beavatkozásának kudarcából: A valóságérzéket vesztett hivatalos Amerika azonban kevéssé okult a libanoni ku­darcból. Alig csitult valame­lyest a középkeleti válság, máris új válsággóc keletke­zett a Távol-Keleten: Washington ismét nehéz helyzetbe került, mert azzal kellett számolnia, hogy Tajvan és a partmenti szigetek kér­désében a kínai nép oldalán van nemcsak a világközvéle­mény arokonszenve, hanem az egész szocialista tábor ereje is. Hruscsov emlékezetes fi­gyelmeztetése — hogy „táma­dás Kína ellen, támadás a Szovjetunió ellen is“ — meg­tette hatását. A tajvani vál­ság közepette Kína ENSZ-tag- ságáról lezajlott közgyűlési vita egyszersmind azt is meg­mutatta, mennyire elszigetelő­dött az Egyesült Államok 'r- reális kínai politikája. Kérdé­sessé vált, hogy a következő ülésszakon sikerül-e ismét el­gáncsolnia Kína ENSZ-jogai- nak helyreállítását: A bölcsesség mindenesetre azt diktálná, hogy anyj ku­darc után Washington végre vegye tudomásul a való világ tényeit és ezek közül is a leg­nyilvánvalóbbat: a nagy nem­zetközi kérdéseket — különö­sen a távolkeletieket — nem lehet rendezni a Kínai Nép- köztársaság nélkül, s móg- kesédbé ellenéne»

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom