Dunántúli Napló, 1958. december (15. évfolyam, 284-307. szám)

1958-12-25 / 304. szám

1958. DECEMBER 25. NAPLÓ 1958-ban nagy lépéssel haladtunk előre a megye mezőgazdaságának szocialista átszervezésében Kedden a megyei pártbizottságon a megye vezetői sajtótájékoztatót tartottak a sajtó és a rádió képviselői szá­mára. Török Károly elvtárs, a megyei pártbizottság másod­titkára megnyitója után Földes Andrásné elvtársnő, Právicz Lajos, Papp János, Novics János elvtársak, a megyei pártbi­zottság osztályvezetői válaszoltak a feltett kérdésekre. A választás elmélyítette a párt és tömegek közötti kapcsolatot A választások során a tö­megpolitikai munka legjobban bevált formája a csoportos be­szélgetés és a kisgyűlés volt. Ezeken a taggyűléseken, cso­portos beszélgetéseken, ame­lyeket bérházaklbain, iskolák­ban és egyszerű emberek la­kásán szerveztek — általában 10—25 ember vett részt, de volt olyan, utcai „kisgyűlés“ is, abol 120-an is megjelentek: Agitációnknak ezen formái azért váltak jól be, mert a beszélgetésiek középpontjában a hallgatóságot leginkább ér­deklő kérdések szerepeltek: Mindenki kötetlenül véle­ményt mondhatott bármilyen kérdésben: Agitációnk a választások előkészülete idején olyan tár­sadalmi rétegekhez is eljutott, ahová eddig kevésbé. Nagy­szerűen beváltaik a pártbizott­ságok, pártszervezetek és tör megszervezetek által szerve­zett réteg-kisgyvilések. A me­gyében külön gyűléseket tar­tottak a nőknek, ifjúságnak, pedagógusoknak, orvosoknak, 6tlb., ahol számos elvi kérdés tisztázására is sor került. A jövőben föltétlenül tovább kell folytatnunk ezt a munkát; A politikai munka sokolda­lúsága, Hatásossága főként an­nak köszönhető, hogy pártbi­zottságaink és alapszerveze- teimk vezetőségei nagy gon­dot fordítottak az agitátorok kiképzésére, Külön dicséretet érdeméinek azok a falusi alap- szervezetek, amelyek nem elé­gedtek meg a központi és a megyei agitáció® kiadványok­kal, hanem maguk is felmér­ték községük 13 éves fejlődé­sét és azt is az agitátorok ren­delkezésére bocsátották. Nlagy eredménynek köny­velhető el, hogy a választási harcban, sikerült mozgósítani pártszervezeteink tagságának túlnyomó többségét és ez lel­kesítőén hatott a tömegszer- vezetefcben dolgozó elvtársak­ra, sőt a pártonkívüliekire is. Ennek eredményeként párt­szervezeteink körül kiszélese­dett a közösségért áldozatkész szimpatizáns gyűrű, amiről olyan sokat beszéltünk az utób bí években. Fontos feladatunk, hogy ezeket a társadalmi aktí­vákat ezután is ellássuk a megfelelő feladatokkal. Agitációs tevékenységüket nagymértékben segítette az országos és helyi vezetők üze­mekben, falvakban, iskolák- ban, stb. végzett látogatásai. Jóleső érzés volt látni azokat a szeretetteljes megnyilvánu­lásokat, ahogyan mindenütt fogadták a vezető eüvtánsakat. Beszédjeik lelkesítőleg hatot­tak, agitátoraink érveket, ta­nulságokat merítettek belőlük. Arra törekszünk, hogy a jövő­ben miinél több olyan rendez­vényt szervezzünk, ahol he­lyi, illetve központi vezetők is résztvesznék. Agitációnk híbelát, eredmé­nyességét növelte az őszinte­ség, frázismentesség, amely egész politikai munkánkat jel­lemezte. Az emberekkel való sokoldalú beszélgetés során mély politikai-bairáti kapcso­lat alakult ki a kommunisták és pártankívüliek között: Tanulságként levonhatjuk, hogy a párt és a tömegek kapcsolatának állandó erősíté­se érdekében, valamint azért, hogy a párt állandóan tájé­kozódhasson a dolgozó töme­gek hangulatáról, véleményé­ről, a jövőben is alkalmaznunk kaU a fenti módszereket. nak további fokozása, a szo­cialista építés gyorsabb üte­mét segítené elő. E tervekből néhány dolgot említünk: A szakszervezetek megyei tanácsa megvizsgálja a munkásszállások politikai és kulturális életét, kidolgozza a szükséges javaslatokat, hogy az 1959-es évben megfelelő eredményeket tudjunk elérni az ott lakó munkások politikai és kulturális nevelésében, va­lamint szociális körülményeik javításában: A szakszervezeték havonta ellenőrizni fogják az üzemi fürdők, legényszállások, étkez­dék, áruellátás, üdültetés (az 1959-es évben a beutalók több­ségét fizikai munkások kap­ják), stb. helyzetét. A szük­séges intézkedéseket az ille­tékes szervek segítségével azonnal tegyék meg. A szocialista munkaverseny nagyobb arányú kibontakozása érdekében az általános irány­elvek mellett az üzemek ha­tározzák meg a konkrét cél­kitűzéseket a munkaverseny- mozgalam területére. Az SZMT-nek javasoljuk, hogy az újító-mozgalom fellendíté­se érdekében hívjon össze egy megyei újító tanácskozást. Hogyan értékeli a megyei pártbizottság az ipari üzemek ez évi munkáját? Az 1958. évi termelési ter­véket az elejétől kezdve az üzemek többsége rendszeresen teljesítette. Ismeretes, hogy a két széntrösat és több ipari üzem jóval a határidő előtt befejezte éves tervét s ma már jelentősen túl is szár­nyalta. Ez nagyon jelentős eredmény. Természetesen a megye egész iparának végleges ered­ményedről csak a jövő év ele­jén tájékoztathatjuk a közvé­leményt. Mindenesetre az ed­digi erőfeszítéseket és sikere­ket figyelembe véve már most is megállapítható, hogy a munka jól halad és minden feltétel adva van ahhoz, hogy az egész ipar az év végére teljesítse a termelé­si terveket, elsősorban meny­nyi ségi vonatkozásban. Ez örömmel tölt el mindenkit és arra enged következtetni, hogy a jövő esztendőiben is sikerrel oldjuk meg a na­gyobb feladatokat. Uj széntelepek, a bolthálózat fejlesztése, a raktárak észszerű elhelyezése Milyen feladatok várnak az ipari pártszervezetekre a jövő évben ? Az üzemi pártszervezetek­nek nagyobb gondot keli for­dítandók a termelés pártellenr őrzésére, a munka- és techno­lógiai fegyelemre, a baleset- elhárításra, valamint az egész­ségügyi intézkedések betartá­sára. Sakkot határozottabban lépjenek fel a liberalizmussal szemben a munkások, az üzem érdekében. A jövő évben nagyobb ered­ményeket keli elérni a szo­cialista -munkaversenyben, hogy növekedjék az egy főre eső termelés, a szocialista ver­sengés gyorsítsa meg az ipari tervek teljesítését. Az általá­nos irányelvek mellett az üze­mek határozzák meg konkrét célkitűzéseiket. Feltétlenül he­lyes, ha az üzemek újítási he­teket rendeznek. A technika nagyarányú és gyors fejlődése feltételezi a bányászok és más üzemiben dolgozók szakmai továbbkép­zését, Az eddigi tapasztalatok szerint a szakképzés eléggé egyhelyben topog. Természete­sen mindez szükségessé teszi a továbbképzés tematikájának és szervezeti formájának meg­változtatását. A szakmai elő­adások mellett szükséges az általános műveltséget szolgá­ló előadások szervezése is. Ebben az évben a megyében több munkásklub alakult. A kommunisták és pártankívü­liek örömmel fogadták, és ahol már működik, második otthamukmlak tekintik. A jö­vő évben a körülményeknek megfelelő klubéletet igyek­szünk kialakítani, természete­sen a helyi pártszervezetek közreműködésével és vezeté­sével. A megye munkásainak gaz­dasági, kulturális és szociális helyzetének további javítása érdekében a megyei pártbi­zottság kötelezi a tamácsszer- véket, a nópboltot, a földmű- vesszövetkezetet, a MÉK-et az üzemélelmezésd- és építőipari vállalatok pártszervezeteit, kommunista vezetőit, hogy munkájukban megkülönbözte­tett gonddal kezeljék az üzemi és bányásztaikba területek el­látását. Az itt tapasztalt prob­lémákat az üzemi pártszerve­zetek ismertessék a felsőbb pártszervékkel, illetve az il­letékes állami szervekkel. Ez­zel kapcsolatos az a terv is, bogy a zöldség- és gyümölcs­ellátás érdekében perspekti­vikus tervet dolgoznak ki a zöldövezetre vonatkozóan; Az üzemi pártszervezetek kísérjék figyelemmel a nődol­gozók munkájának megkömy- nyítését háztartási gépek vá­sárlásával, . árubeszerzéssel, stb. A komlói Zobäk-akma 1961- ben lép be a termelésbe. Ez­zel a szűkebben vett komlói szénmedence fejlesztése be is fejeződik. További fejlődés az északi bányavidéken várható. (Máza—Szászvár.) Tervek szerint 1975-ig Szászváron egy, Mázán pedig két új akna te­lepítésére kerül sor, így pl. a mázai kerület napi 6000 ton­na szenet fog adni. A pécsi területhez tartozó hosszúheté- nyi-akna beruházásának a jel­lege kapaciitástartó, vagyis az időközben kieső aknák terme­lését hivatott pótolni. Jelen­leg kutatások folynak déli és északi irányban. A kutatások eredményétől függ a további fejlesztés üteme, a pécsi szén- tröszt területén. 1959-ben továbbfejlődik a kereskedelmi hálózat. Hosszú- hetényben húsbalt és élelmi­szerbolt, nádason húsbolt és élelmiszerbolt, Szászváron ólel miszenbolt, Komlón (Samág- tető) élelmiszerbolt, az 54041- es épületben tejbolt, az 509-es épületben húsbolt, az 509-es épületben rövidárubolt, az 509- es épületben háztartási bolt, az 509-es épületben zöldség - gyümölcsbolt nyílik meg. Pécsett előreláthatólag 15 új bolt nyílik, ebből a repülő­téren: egy húsbolt, egy tejbolt, egy élelmiszerbolt, egy zöld- ség-gyümölcsbolt, egy háztar­tási bolt, egy vendéglátó kom­binát. A Megyeri úti laktóelepen: egy húsbolt, egy tejbolt, egy élelmiszerbolt, egy zöldség- gyümölcsbolt, egy cukrászda és egy háztartási bolt létesül. Vasas Gubértetőn: egy élel­miszerbolt és egy húsbolt lé­tesül. Pécsbányán és Vasas U.-őn: a vegyesboltok szakosítását vették tervbe. A belváros területén a Jó­kai téren egy tejvendéglő lé­tesül; A belvárosban lévő nagyke­reskedelmi raktárak kiköltöz­tetésével kapcsolatban az ille­tékes irányító szervekkel a megfelelő tárgyalások folya­matban vannak. A megbeszé­lések jelenlegi helyzetéből ítél­ve minden remény megvan ama, hogy a jövő év során ez a kérdés is megoldódik. torokban: mintegy 18—20 szá­zalékra a, vetésterületet, ter­méshozamát pedig legalább 15 százalékkal. A terméshoza­mok növelése és az önköltség csökkentése érdekében a ve­tés. erület 50 százalékán hib­rid vetőmagot vetünk (mely az idei vetésterületnek ötszö­rösét teszi ki), valamint a szo­cialista szektorokban szorgal­mazná kell az új szovjet négy­zetes vetési módszert; Az állattenyésztés fejlesztése és minőségi javítása érdeké­ben a pillangósok és a silóku­korica vetésterületét növeljük a takarmányrépa és tavaszi takarmánykeverék rovására. Termelőszövetkezeteinknél el akarjuk érni, hogy a szán­tóterület 17 százalékán tiszta vetési pillangós szálas takar­mányt vessenek. Az ipari növények vetés- területének kismértékű nö­velése (mellett fő feladat a termésátlagok fokozása, az istállótrágya és műtrágya fo­kozott használásával és a nö­vény számára alkalmas terü­letek kiválasztásával, a helyes művelési módszerek alkalma­zásával. A zöldségtermelésre vonat­kozó tervek már elkészültek, s a terv szerint 4,262 kát. hol­don termelnek zöldséget, mely közepes termés esetén is a szükséges mennyiséget biz­tosítja. Növelni fogjuk az ön­tözéses területeiket és a korai hajtatást. A minőségű borvidé­keken fokozzuk a szőlő telepí­tését és ezen belül jelentősen emelkedik a szocialista szek­torok területe. Tavaszra mint­egy 1000 kát. holdon lesz tele­pítés. A szőlőtermelés meny- nyiségi és minőségi javítása érdekében a pécsi szőlészeti kutatóintézetben az év folya­mán mintegy 12 tapasztalat- cserét tartunk szakemberek és termelők részére. A nagyüzemi gyümöílestele- pítést is növeljük, a tavasz folyamán körülbelül 150 kát. hold új telepítést végeztetünk. Jövőre már a korábbá telepíté­sék termése jelentkezni fog, mely javítja a lakosság gyü­mölcs-el! áfását A terméshozamok érdekében az istállótrágyázás mennyiségi és minőségi javítása mellett fokozottabb szerep jut a mű­trágya használatának. Az év folyamán mintegy 1500 kát; hold talajjavítást végzünk me- szezéssel. Az ehhez szükséges talajvizsgálatokat már elvé­geztük. Az eddigieknél foko­zottabb jelentőséget tulajdoní­tunk a növényvédelemnek is: Állattenyésztésünk fejleszté­sére is biztató kilátások van­nak. A helyes táplálkozás igényeit figyelemibevéve arra törekszünk, hogy kevésbé zsí­ros, jóminőségű bust biztosít­sunk a lakosság részére. Ezért tovább kell fokozni a szarvas- marhatenyésztést és hizlalást, törekedve anra, hogy minél fiatalabb korban és nagy súly­ban kerüljenek levágásra. A helyes táplálkozáshoz a tej­termékek nagyobbarányú fo­gyasztása is szükséges. Ezért fokozni kívánjuk a tejterme­lést. Sertéstenyésztésünk kis­mértékű növelése mellett a fe­hér hússertés tenyésztését kell szélesíteni a zsírsertés rová­sára, mivel a fogyasztók igé­nye ezt követeli. Az eddiginél nagyobb gondot fordítunk a csftrketenyésztesre, mivel fe­hérjedús, könnyen emészthető, ízletes táplálékot nyújt, s ezen túl export szempontjából is nagy jelentősége van. A húsellátás biztosítása mel­lett a szarvasmarha létszámot mintegy 8—10 százalékkal nö­veljük, ezen bélül a tehén- arányt, mely jelenleg 45,8 százalékos, legalább 47 szá­zalékra. A létszámnövelés mellett az is célunk, hogy az egy tehénre eső tejtermelés­ben a következő évben mint­egy 15 százalékos emelkedést érjünk él. A törzskönyvi el­lenőrzés alatt álló állatok számát növeljük, elsősorban a termelőszövetkezeteknél. Ahhoz, hogy a tervet ma­radéktalanul megvalósítsuk, szükséges, hogy a mezőgazda­ságban dolgozó szakemberek, mezőgazdasági dolgozók mind a szocialista szektorokban, mind az egyéni gazdaságok­ban, erejükhöz mérten segít­sék a célkitűzések teljesíté­Elkészült a megyei pártbizottság kulturális terve A megye mezőgazdaságának helyzete \iilyen támogatást kíván nyújtani a megyei pártbizottság a szakszervezeti munka fellendítésében ? Jövőne a szakszervezeti pártvezetést tovább javítjuk. Az itt dolgozó elvtársak po­litikád kérdésekről való tájé­koztatásé« rendszeresebbé tesz tízük. Néhány olyan feladat megoldására, terület megotzs- lválásom kéri fel a megyei pártbizottság a szakszerveze­tek megyei tanácsát, a terüle­ti bizottságokat, amelyek egy részt a munkások érdekvédel­mével való fokozott törődést jelentené, másrészt a termelés hathatósabb segítését szolgál­ná a dolgozók életszinuemalá­Az 1958-as gazdasági évben a mezőgazdasági termelés a rossz időjárás ellenére sem mondható rossznak, különösen a szocialista szektorokban, bár az adottságokat nem használ­tuk kj megfelelően. Termelő- szövetkezeteink búzából 26 százalékkal, őszi árpából 16 százalékkal, kukoricából 9,2 százalékkal, cukorrépából 16.3 százalékkal termeltek többet, mint az egyéni gazdaságok. Megyénk mezőgazdasága or­szágos viszonylatban is több alkalommal megtisztelő helyet foglalt el, — különösen szo­cialista szektoraink, a tejter­melési versenyben a nagy ál­lami gazdaságok versenyében a Bólyd Állami Gazdaság az el­ső, a Pécsi Állami Gazdaság a harmadik lett. A kis terme­lőszövetkezetek versenyében a babarci Béke Tsz országo­san első helyezést ért el. A tejtermelő versenyben me­gyénk országosan az első he­lyet foglalja el: A Mecseki Ál­lami Erdőgazdaság élüzem lett és a felvásárlással foglalkozó vállalataink is jó helyezést ér­tek ék Az év folyamán a termelő­szövetkezeti mozgalomban is szép fejlődést értünk el. Ter- melsőzövetkezeteink területe mintegy 16 000 kát. holddal, több mint 1000 csalóddal és mintegy 1700 taggal emelke­dett. Ugyanakikor az év folya­mán 216 szakcsoport és társu­lás alakult, ezen bedül 22 if­júsági tsz. Ez év december 1-i állapot szerint a megye össz­területének 50 százaléka, a szántóterületnek több mint 30 százaléka szocialista szektor. Eredményeink fokozásához 1959-ben az eddigieknél ma­gasabb beruházásokat eszköz- lünk. Mezőgazdasági termelő­szövetkezeteink mintegy 22 millió forintot, állami gazda­ságaink 30 millió forintot, gép­állomásaink 5 millió forintot fordítanak a termelést szol­gáló beruházásokra. A föld- mű vessző vetkezetek több mint 9 millió forintot költenek be­ruházásokra: Növénytermelésünket — az országos irányelveket is fi- gyelembevéve — a következő­képpen kívánjuk növelni lö­vőre: kenyérgabonából az idei terméseredményekhez viszo­nyítva 20—26 százalékos ter­méstöbbletet kell elérnünk a jelenlegi terület fenntartása mellett. A kalászos vetésterü­let vetőmagszükségletét mint­egy 25 százalékkal nemesített vetőmagból biztosítjuk az 1959-es őszi vetéseknél. A ta­karmánygabona idei területé­nek fenntartása me Weft nö­velni kell a tavaszi árpa és zab terhére a kukorica terüle­tet, főteg a szocialista ezék­A megyei pártbizottság kul­turális terve három évre, ese­tenként hosszabb időre szól, s a Központi Bizottság műve­lődési politikájának irányelveit és a megyei helyzetet figye­lembe véve szabja meg a párt és a különböző szervek kultu­rális tennivalóit. Ezt a terve­zetet a pártszervezetek, az ál­lami szervek, a kulturális in­tézmények és a tömegszerve­zetek rendelkezésére bocsát­juk, hogy első lépésként a Központi Bizottság irányelvei mellett gyűléseken, előadáso­kon, vitákon és beszélgetése­ken a kommunistákkal és a dolgozókkal megismertessék. Ugyanakkor mielőbb készítsék el saját tervüket is és kezd­jék meg annak gyakorlati végrehajtását. Mozgósítsák tömegeiket ar­ra, hogy aktívabban vegyenek részt a kulturális életben: az előadásokon, a tanfolyamokon, a rendezvényeken, a kultur- házak munkájában, a szak­körökben és az öntevékeny csoportokban. Növeljék a kul­turális munka eszmei — po­litikai nevelőerejét, hogy gyor­sabban valósíthassuk meg az ellenséges és hibás nézetek leküzdését. Leginkább az is­meretterjesztés érinti a dol­gozók .széles rétegeit. Ezért fontos az ilyen rendezvények kiterjesztése az üzemekre és a falura úgy, hogy ezzel egy- időben javuljon a szakmai is- (Tnereteket és az általános mű­veltséget terjesztő rendezvé­nyek eszmei — politikai vo­nala. A hivatásos és öntevé­keny művészeti csoportok munkájának és műsanpoliti­kájának mielőbbi javítására is szükség van; Oktatási intéz­ményeink is mindenekelőtt az ifjúság szocialista nevelését állítsák előtérbe. Kulturális előrehaladásunk megkívánja, hogy gyorsabban javuljon a munkáslakta vidé­kék: a városperem, az új lakótelepek és a munkásszál­lások kulturális ellátottsága. Most a tél folyamán szélesed­jék és színvonalában is emel­kedjék a falusi kulturális tevékenység: • A tájékoztató természetesen vem. terjedhetett ki a megye politikai, gazdasági és kultu­rális életének akárcsak a leg­főbb kérdéseire sem. Az ipari üzemekben például még fo­lyik a munka az éves tervek túlteljesítéséért, és annak min­den oldalú értékelése még hosszas időt vesz igénybe. Megállapíthatjuk azonban ösz- szefoglalóan, hogy Baranya megye dolgozói ebben az év­ben is becsülettel, szorgalma­sam, eredményesen dolgoztaik. Tettekkel, alkotó munkává! bizonyították be a párt és a szocializmus ügye iránti hűsé­güket. Biztosak vagyunk ab­ban, hogy ez a hűség és szere­tet az elkövetkezendő 1959-es évben tovább fokozódik és a ránk váró nagy feladatokat, az ideihez hasonlóan, sőt az eddigieknél nagyobb eredmé­nyességgel és sikerrel valósít­juk meg. Ehhez kérjük a me­gye dolgozóinak további támo­gatását. AZ MSZMP BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA

Next

/
Oldalképek
Tartalom