Dunántúli Napló, 1958. december (15. évfolyam, 284-307. szám)

1958-12-02 / 284. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! DUNÁNTÚLI , NAPLÓ A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A VÁROSI TANÁCS LAPJA VjMojmjojsoh. A II. Országos FényképWállitás anyagából. Beller Iván (Budapest) (elvétele. Az élet jellemző pillanatát meg­örökítő kép. Az arckifejezésekből, a mozdulatokból jól érezzük az utas és kalauz között keletkezett nézeteltérés tisztázására irányuló igyekezetei, vitát. KV. ÉVFOLT’ 384. SZÁM ARA: SO FILLER KEDD, 1958. DECEMBER 2. A Központi Bizottság köszöneté A Kommunisták Magyar- országi Pártja megalakulásá­nak 40. évfordulója alkalmá­ból belföldi és külföldi szer­vezetektől és elvtársaktól számos üdvözlet érkezett az MSZMP Központi Bizottsá­gához. A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága elismerését és köszönetét küldi mindazoknak, akik üd­vözletükkel és jókívánsá­gaikkal megemlékeztek a KMP megalakulásának 40. évfordulójáról; Ma alakni meg az I. kerületi tanács Ma tartja a választások utáni első, ünnepi ülését az I. kerületi tanács. A tanács­ülés délelőtt 9 órakor kezdő­dik a kerületi tanács Fürst Sándor u. 69. sz. alatti szék­házában. Az ülés napirendjén a korelnök megválasztása, a mandátumvizsgáló bizottság alakítása, a tanácstagok man­dátumának hitelesítése, a vég­rehajtó bizottság tagjainak megválasztása, majd szünet után, az állandó bizottságok megalakítása és elnöki zár­szó szerepel; Felavatták 9 Tis/a leofiosszabb áj áldjál 1944-ben a visszavonuló né­met fasiszták gálád módon hullámsírba döntötték a kis­körei Tisza-hidat is. A kiskörei híd újjáépíté­sét most fejezték be és va­sárnap került sor ünnepélyes felavatására. Az avatóünnep­ségen Kossá István közleke­dés- és postaügyi miniszter tartott beszédet. I Mar MözliMg koMiMl nmiaikozaia a Berlini mi A Magyar Népköztársaság kormánya üdvözli a Szovjet­unió kormányának november 27-én tett javaslatát Berlin megszállásának felszámolásá­ra és a nyugati hatalmak által megszállva tartott Nyu­gat-Bérűn „szabad várossá" nyilvánítására. A magyar kormány, népé­nek békeakaratától vezéreltet­ve, az elmúlt évtizedben min­dig síkraszáHt a német kér­dés békés rendezése, a yaltai és a potsdami egyezmények következetes végrehajtása mellett. A magyar kormány úgy véli, hogy Európa béké­jének és biztonságának meg­teremtése nem» kis mértékben függ attól, hogy ez a rendkí­vül fontos kérdés mielőbb ki­elégítő módon rendeződjék. A Szovjetunió kormányának no­vember 27-i javaslata újabb jelentős lépés a német kérdés rendezésére, a nemzetközi fe­szültség csökkentésére. Ezért a magyar kormány a szovjet kormány javaslatával egyetért és azt a legteljesebb mérték­ben támogatja. Berlin katonai megszállásá­nak kérdése a nemzetközi élet­ben már régóta vajúdó prob­léma. A győztes nagyhatal­mak a háború végén megálla­podást kötöttek Németország demilitarizálására és arra, hogy Németországot békés és demokratjkus állammá kell átalakítani. A megszállt terü­letek közös igazgatásával meg bízott négyhatalmi ellenőrző bizottság székhelyéül Berlint jelölték ki, s ezért kerülhetett sor az úgynevezett „nagyber­ki!“ közigazgatási megállapo­dásra. A nyugati nagyhatal­mak azonban már 1948-ban megkezdték a yaltai és a pots­dami egyezmények sorozatos és súlyos megsértését, amikor például egyoldalú pénzrefor­mot vezettek be, lépéséket tét­ek a nyugatnémet különkor­mány létrehozására, majd egy­re fokozottabban megkezdték Nyugat-Németország felfegy­verzését. A nyugati megszál­lók ezen intézkedéseikkel már akkor megfosztották magukat azon joguktól, hogy Berlin egyes részeiben fenntartsák csapataikat, mert megszüntet­ték Németország egységes igazgatási rendszerét. Azóta a békeszerető német nép meg­alakította a Német Demokra­tikus Köztársaságot, amely fennállásának rövid néhány esztendeje alatt bebizonyítot­ta, hogy a legteljesebb ígértek­ben tiszteletben tartja a Né­metországra vonatkozó nem­zetközi szerződéseket. A nyugati hatalmak általi katonai megszállás erőszakos és jogtalan fenntartása a szu­verén Német Demokratikus Köztársaság szívében fekvő Berlinben akadályozza a né­met kérdés békés megoldását, s az elhúzódó megszállási rendszer felszámolását. A re- vansiszta-militarista szellem újjáélesztése, a fegyverkezés és a háborús támaszpontok építése a Német Szövetségi Köztársaságban egyre na­gyobb méreteket ölt s ez sú­lyosan veszélyezteti Európa és ezzel a Magyar Népköztársa­ság békéjét is. A Szovjetunió kormányának mostani javaslata figyelembe veszi az adott helyzetet és az e kérdésben nemzetközi sikon ható ellentéteket, s olyan meg oldást terjeszt elő, amely jár­ható utat nyit meg valameny- nyi érdekelt fél számára. Ez a szovjet javaslat ismét lehető­séget ad egy olyan probléma rendezésére, amelyet a nyu­gati hatalmak egyoldalú cse­lekedeteikkel, a yaltai, és a postdami szerződések megsze­gésével idéztek elő és évek óta holtponton tartanak. A Szovjetunió kormányá­nak november 27-i javaslata jelentős lépés az európai fe­szültség enyhítésére. A Ma­gyar Népköztársaság kormá nyának álláspontja e kérdés­ben is egyezik a világ béke­szerető népeinek érdekeivel: szilárdan támogatja a Szov­jetunió kormányának javasla­tát a berlini kérdés megoldá­sára és élesen elítél minden olyan fellépést, amely ennek a béke ügyét előrevivő javas­latnak megvalósítását erőszak­kal kívánja megakadályozni. A magyar kormány ezúttal is leszögezi, hogy teljes mér­tékben szolidáris a Német De­mokratikus Köztársasággal és erejéhez képest minden támo­gatást megad a Német Demok­ratikus Köztársaság kormá­nyának szuverénitása megőr­zéséért, és Európa békéjéért vívott harcához és ha a Német Demokratikus Köztársaságot, Csehszlovákiát, Lengyelorszá­got, vagy a varsói szerződés bármely más államát bármi­lyen támadás érné, a Magyar Népköztársaság kormánya tel­jesíteni fogja a varsói szerző­désben vállalt kötelezettségeit. Ugyanakkor a Magyar Nép- köztársaság népe és kormánya örömmel üdvözöl minden olyan lépést, amely a ketté­szakadt Európa országainak egymáshoz való közeledését, a köztük fennálló vitás kérdé­seknek az egymás belügyeibe való be nem avatkozás és a kölcsönös érdekek figyelembe­vétele alapján történő rende­zését, s ezzel valamennyi euró­pai nép békés együttműködé­sét elősegíti. Orsaáffos rekord; Száz szakcsoport működik már a pécsi járásban A pécsi járásban az idén rendkívüli módon megnőtt a dolgozó parasztok érdeklődé­se a különféle szalkszövetke- zetek, szakcsoportok és tár­sulások iránt. Ez év január 1-én még csak harminc szak­csoport, december 1-én pedig már száz működött a járás falvaiban. A századik szak­csoport Pécsett alakult meg, ahol tizenöten — főleg asz- szonyok — ezer fajtiszta ba­romfi tenyésztésére társultak a napokban. A száz szakcso­portnak több mint hatezer tagja van. Zömükben állat­tenyésztéssel, valamint ipari növények és aprdmagoak tér inelesével foglalkoznak. Leg- virágzőbb a társulási mozga­lom Vókányban, ahol jelen­leg tíz különféle szakcsoport és társulás működik. A pécsi járás száz szák.-, csoportjával országos rekor­dot ért el. De a nagy szám mellett még jelentősebb tény az, hogy a szakcsoportok és a társulások úgyszólván min­den mezőgazdasági ágra ki­terjednek, sőt több téren kezdeményező is volt a járás: nemcsak baranyai, hanem országos viszonylatban is. Itt alakult meg — Szabad- szentkirályon —• az ország első és eddig egyetlen bio­gáztermelő szaSkszövetkezete. SzentlŐrincen jött létre « megye első — az országban a második — ifjúsági szövet­kezete, Gerdén az első nö­vényvédő és Aranyosgadányt ban az első gyékényfonó szakcsoport, Szőkéden pedig az első kacsatömö társulás. Egyiptomba és Törökországba szállít a Vasas KTSZ Most mái’ van vagy nyolc esztendeje, hogy megalakult a Vasas KTSZ a Zsolnay utca elején, egy eléggé ütött-kopott épületcsoportban. Tizenöt fő­vel indult a szövetkezet —, de ebbe már beleszámíthatjuk az elnököt is. Vagyonuk igazán kevés volt, tplán pénzértékben 150 000 forint, ami a kezdeti állami támogatáson kívül a be­lépő kisiparosok gépeiből, fel­szereléséből jött össze. Ez a maroknyi szövetkezeti „vasas” vaskerítéseket gyártott, aztán üstházakat, vasajtót, kapu- és ajtózárakat s azonkívül vál­laltak a lakosságtól rendszeres javításokat is. Az elmúlt nyolc esztendő alatt bebizonyosodott, hogy életre való gárdára bízták annak idején a szövetkezet jö­vőjét. Ma körülbelül százhar­minc ember a ktsz tagja, va­gyona pénzértékben már meg­haladta a 4 millió forintot. De a termelvények skálája is ki­bővült. Ezekben a hetekben például a cipész KTSZ részé­re a vasasok készítik az üzem- felszerelést (gépekről s egye­bekről van szó), ugyanis a ci­pészek lassan áttérnek majd a jfcalagrendszerű termelésre. De ^Tártának mást is: gyerek­kocsit, drótfonatot, szeneskan- nákat, üvegteraszok vasvázát, vasajtókat és ablakokat. Négy megyét ellátnak oxigén- palackkal és „dissus’-gázzal, továbbá — ami igazán örven­detes dolog: egyiptomi meg­rendelésre szivattyús kútfel- szerelést, a törököknek pedig sodronyfonatot készítenek. Közben — az utóbbi évek­ben — terjeszkedett is a szö­vetkezet. Uzembehelyezték a vas- és fémöntödét, van már nikkelező és krómozó részle­gük. Ez utóbbinak most új épületet húznak fel, mintegy 200 000 forintos beruházással. 260 000 forintot pedig a szö­vetkezeti telephely villamos hálózatának átépítésére fordít­ják. De a vasas szövetkezet fönn-: állása óta talán a leghasz-i nosabb kezdeményezés most j alig egy hónapja született meg. Létrehozták a Vasas KTSZ autó- és motorjavító részlegét. Hasznos ez a szövet­kezetnek, de a rendelők szá­mára is. A szövetkezet veze­tői a legjobb szerelőket állí­tották be az új részleghez. Pon­tos határidőre, jó minőségű munkát végeztek az elmúlt hó­napban. A dukkozástól kezd- ; ve, kárpitozást, alvázjavítást és elsősorban motor javítást, 5 generálozást vállal a szövetke­zet. Remélhetően olyan jó mun­kát végeznek majd ezután is, amellyel öregbítik a „vasasok” hírnevét Fokozott gonddal ügyel ■ a nők munka- és egészségvédelmére a Szakszervezetek Baranya megyei Tanácsa A Szakszervezetek Baranya megyei Tanácsa fokozott gonddal ügyel a nők mumka- és egészségvédelmére, amiben különösein sok segítséget kap a Baranya megyei és a Pécsi Közegészségügyi és Járvány­ügyi Állomástól. Együttes munkával oldották meg a többségében nőket fog­lalkoztató Pécsi Kenderfonó porkópző gépeinek üvegbú rák alatti üzemeltetését és a por elszivatását. A Baranya me­gyei Baromfitenyésztő Válla­A karácsonyi munkaidőbeosztás rendje A december 25—26-i kará­csonyi munkaszünetiét kap­csolatban mind a munkaidő beosztására, mind a bérfizetés időpontjára vonatkozóan a vállalatok több kérdéssel for­dultak a minisztériumokhoz. Erre vonatkozóan a Munka­ügyi Minisztérium a követke­zőket közli: Tekintette] arra, hogy ka­rácsony két napját a vasárnap­tól egy munkanap választja el, az érvényben, lévő rendel­kezések szerint 1958. decem­ber 24-én, szerdán az egy mű­szakban dolgozó vállalatoknál, illetve a hivataloknál és in­tézményeknél a szombati na­pokra megállapított munka­időbeosztást kell alkalmazni A két és három műszakban dolgozó vállalatoknál az MT. V. 61. paragrafusának megfe­lelően a miniszterek a szak­szervezettel egyetértésben en­gedélyezhetik a munkaidő csökkentését, illetve a harma­dik műszak elhagyását. Csök­kentett munkaidő esetén mun­kabér csak a munkában eltöl­tött időre jár, a havidíjas dol­gozók munkabérét azonban amiatt csökkenteni nem kell. December hó 25. és 26. — csütörtök és péntek — kará­csonyi munkaszüneti napok; december hó 27. — szombat — pihenőnap, december hó 28. — vasárnap •— rendes munkanap. A folyamatosan termelő üzemekben, bányákban éa a kereskedelemben dolgozók munkaidejének beosztását az illetékes miniszterek a szak- szervezet elnökségével egyet­értésben szabályozzák. A bérfizetések rendjéről a Pénzügyminisztérium intézke­dik) latot olyan külön brigád ala­kítására kötelezték, amely gumikesztyűikkel, külön mun­kahelyiségekkel, munkaruhá­val és fertőtlenítőszeres, folyó­vizes tisztálkodási lehetőség­gel végzi az elhullott baromfi összegyűjtését. A Pécsi Állati Fehérjefeldolgozó Vállalatnál nők alkalmazását megtiltot­ták, a foglalkoztatottakat más­hol helyezték e4. A Textilhul­ladék és Fonalfeldolgozó Vál­lalatnál a bálabontó poros munkahelyét * automatikusan csukódó ajtókkal választják el a többi munkahelytől, porel­szívó-berendezéseket szereltet­nek fel. az ülőmunkát végző nők részére a munkafolyamat­hoz igazodó alacsony, kényel­mes szélieket szereztettek be, a nagyszámú fiatalkorú lány csökkentett munakidejének betartását rendszeresen ellen­őrzik. Éjszakai műszakban fia­talkorúak foglalkoztatását a Szakszervezetek Baranya me­gyei Tanácsa egyetlen Bara­nya megyei és pécsi üzemben sem engedélyezte; A Szövetkezeti Értékesítő Központ pécsi telepén tartót í ellenőrzés alkalmával félmá­zsás zsákokat emelgető nőkre figyelt fel a szakszervezel munkavédelmi felelőse. Javas­latára az1 igazgatóság a zsák- emelgetést kiküszöbölő csúsz­dákat készíttet házilag. Bara­nya négy állami gazdaságába, ahol a terményraktárban zsá­koló nőkre találtak, a nők zsá­kolást munkáját tiltó rendel­kezést adtak ki. Az esetenkénti ellenőrzések mellett novemberben a szá­mos nőt foglalkoztató Mohácsi Selyemszövogy árban, a Pécsi Szikra Nyomdában, a Pannó­nia Sörgyárban és a Dráva- szabolcsi Kendergyárban munkavédelmi hónapokat tar­tottak, amelyeken a biztonsá­gos, egészséges munka végzé­sére vonatkozó beszélgetése­ket folytattak, előadásokat tartottak; Zárszámadás a mohácsi járás termelőszövetkezeteiben A mohácsi járás tsz-einek egy része már elkészítette, má­sik része pedig most fejezi be a zárszámadást. Az eddigi ta­pasztalatok azt mutatják: körülbelül 39—40 forint lesz az átla­gos munkaegységérték. A zárszámadások idején megnövekedett az érdeklődés « termelőszövetkezetek iránt. A dunaszekcsői Uj Elet Tsz-be nemrég vettek fel három családot és a zárszámadáskor ismét két család felvétele mellett szavaz a tagság. A dunaszekcsői Petőfi Tsz-be is 10 fiatal kérte a felvételét. A homorudi Petőfi Tsz-ben 6—7 család belépésére számítanak. A lippói Béke Ore Tsz pedig mintegy IS tag fogadására készült fel,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom