Dunántúli Napló, 1958. november (15. évfolyam, 258-283. szám)

1958-11-02 / 259. szám

1958. NOVEMBER 2.

NAPLÓ

3

Gyorsítsuk meg a betakarítást!

A megyei tanács mezőgazdasági osztálya felhívja a megye termelőszövetkezeteit és egyéni gazdáit, hogy az idő előrehaladtával, — amikor számolni lehet a novemberi őszi esőzésekre — gyorsítsák meg a betakarítási munkákat.

Felhívjuk a helyi tanácsok figyelmét a 2/1958. évi Baranya megyei tanácsi rendeletre, amelynek értelmében november 15-ig minden kukoricaszárat a megyében le kell vágni és be kell takarítani.

Különös figyelemmel felhívjuk a termelőszövetkezeteket és egyéni termelőket, hogy gyorsítsák meg és lehetőleg e hét folyamán fejezzék be az őszibúza-vetései- ket.. Az ország kenyérellátásának biztosítása érdekében feltétlenül szükséges, hogy minden termelő az elmúlt évivel azonos, sőt nagyobb területen vessen kenyérgabonát. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy novemberben már a szokásos búzavetőmag- mennyiségnek legalább 15— 20 százalékkal több vetőmagot kell kai. holdanként felhasználni.

Megyei tanáes ▼. bt mezőgazdasági osztálya

Pécs 1959-ben

JelöStjeinh

Bék Mihály Dévai István

Mennyit költ Pécs város tanácsa 1959-ben beruházásokra? Az eredeti terv szerint 33 millió 312 000 forintot. Eny- nyi az előirányzat. De az igényekhez, a szükségletek kielégítéséhez még ez is kevésnek bizonyul. Ezért a városi tanács vezetősége tárgyalásokat folytat a beruházási összeg fel- melése érdekében. A tanácsinak az a kérése: a legége- ;őbb kérdések megoldására, beruházási célokra, a kormány még további 15 millió forintot ■ngedélyezzen.

A 33,312.000 forintból

a városi tanács 16 milliót

irányzott elő lakások építésére.

Ebből az összegből 1959-ben százhetven lakás építését teljesen befejezik, további két- száztizemkét lakás építését pedig megkezdik részben a Kolozsvár utcában és annak környékéin, részben pedig a Lánc utcában. A városi tanács vezetősége a lakáshitel'keret további növelése érdekében még tárgyalásokat folytat;

Az elmúlt években a lakóházépítésekkel párhuzamosan nem gondoskodtak a kereskedelmi hálózat kiépítéséről; A városi tanács vezetősége ebből levonta a tanulságot. 1959- ben. ott, ahol lakásokat építeHármcss csere a Kossuth utcákon

Végre becsukta kapuit a 7. számú italbolt is, amely a Kossuth- utca egyik szépséghibája volt. A volt Italbolt helyiségét már állványozzák, illetve rendbehozzák s nemsokára megnyílik a képzőművészeti bolt. Ez a bolt ugyanis az Ibárruri utca és a Kossuth-utca sarkáról költözik ide, régi helyét

pedig átadja a Vendéglátóipari. Vállalatnak. A vállalat IdeteWpiti j a Pálma cukrászdát, annak a he- < lyén pedig vajas és kelttészta áru- < st'íó bolt nyílik. ]

Ezt a hármas cserét november j hónapban végérvényesen lebo- i nyolitják. j

nek, megfelelő üzleteket is létesítenek. így a Petőfi és a Kolozsvár utcában a jövő évben egy húsboltot, tejboltot, cukrászdát, továbbá háztartási boltot, valamint fűszer- és csemegeboltot is létesítenek.

Nagyobb kapacitással folytatják majd a lakóházak felújítását, tatarozását is. És nagyobb összegeket is költenek erre a célra. Amíg ez évben csak 9 millió 100 000 forintot fordítottak lakóházak felújítására, addig 1959-ben

11 millió forintot költenek

majd a házak rendbehozatalára,

A városi tanács vezetősége igen nagy erőfeszítéseket tesz a város lakosságának ivóvíz- ellátása érdekében is. Még ez évben sikerült a kormánytól 800 000 forint új hitelkeretet szereznie. Ebből az összegből idén még két újabb kutat fúrnak. A bekötés alatt álló három kúttal, továbbá a felújított kutakkal együtt,

1959-ben a Pécsi Vízművek az ivóvizmemiyiséget további ötezer köbméterrel növeli. * 1

Jövőre tovább folytatják aj

.......... ........ ♦

Pécsi Gázszolgáltató Vál- ♦

*" " ■ ........ ■ ■ i. ... ♦

la

lat nagyarányú fejlesztő- ♦

........-'■■■■■ ' i —-ii— i ■ ♦

sét.

E

rre a célra összesen 5 millió 700 000 forintot költenek majd. Ebből az összegből többek között a nyugati városrészben egy 10 000 köbméteres gáztartályt és nagyméretű gerincvezetéket létesítene Ezzel a bővítéssel lehetővé vá lik több Vnint ezer új fogyasz tónak a gázhálózatba való be kapcsolása;

A művelődéspolitikai tervek ben szerepel — az Uránvárosban épülő iskolákon kívül tizenkét tantermes iskola léte sítése Mecsekalján. A város keleti részén pedig, Fehérhegyen 4 tantermet, Istvám-ak nán pedig 2 tantermet és tan tói lakást építenek. Ezemki vül a Dugonics utcáiban meg építik a hatvan férőhelyes bölcsődét;

Művelődési célokra a ta

nács 3 millió 700 000 form

Óéval István a szászvári bányaüzemben dolgozik, mint vájár. Munkatársai s a község lakói Is szeretik közvetlen modoráért, segítőkészségéért, tisztelik benne a munkáját szerető embert, a közösségért mindig tenni kész kommunistát. Dévai István fiatal ember, még csak 10 éve dolgozik a bányában, de ezalatt az idő alatt bebizonyította, hogy érdemes a munkatársai, a szászvári dolgozók bizalmára. Ezért most a tanácsválasztások előtt ismét megyei tanácstagnak jelölték.

E beruházások végrehajtásával lehetővé válik, hogy a napi vízhozamot 20 000 köbméter ,fölé emeljék;

! A vízhozam növelése, vail amint az elosztóhálózat bőví- i tése a Jövő évben további 11600 új fogyasztó bekapcsolását teszi lehetővé. Vízügyi beruházásokra a tanács 1959- ben több mint 3 millió forintot költ;

A Pécsi Közlekedési Vállalat 1 millió forintot ruház be. Ebből az összegből négy hatvan személyes autóbuszt vásárol. E mellett még további

1 millió forintot fordít a villamosközlekedéshez szükséges, magasabb feszültségű hálózat kiépítésére. A terv szerint a Pécsi Közlekedési Vállalat 1959-ben 29 és félmillió személy szállítására készül fel.

A köztisztaság további javításét szolgálja majd egy új, nagyteljesítményű, négy és fél tonnás locsoló-autó és egyéb gépi berendezések beszerzése.

IHMIIIIIHHIIIIIIWHIHHIIMINIIIII

Hidasi bányász és mint a többieké, az 6 életútja is ugyanolyan. 1907-ben Kaposfőn született, munkás szülők gyermekeként. Hat elemi után szakmát tanult, két évig köművestanonc volt, aztán egészen 1940-ig kőműves. Azóta a bányában dolgozik, először Nagymányo- kon, majd Hidason.

Ml az érdekes mégis ebben az életben, amely nehéz gyermekkorból, sok munkából, küzködésből, majd lassú fejlődésből és most nyugodt, rendes munkából, nyugodt családi életből án?

Az, hogy Bék Mihály, aki 1953- ban lett a párt tagja, hamarosan öthónapos pártiskolára került és nemsokára a bidasi bányaüzem párttitkára lett.

S hogy az emberek elismerik, szeretik, megbíznak benne, annak bizonyítéka, hogy öt tisztelték

ifjú választók gyűlése a Pedagógiai Főiskolán

tot kíván fordítani.

A lakosság jobb áruellátás

érdekében tovább fejlesztik a ,--------------------------------------ke

reskedelmi hálózatot. A Me-me8yei gyeri úton 200 000 forintos be- í ruházási költséggel új fűszer- í és vegyesboltot létesítenek és 5 ezzel az ottani lakosság régi} kívánságát teljesítik.

Ami az utak karbantartását I illeti, erre a célra a tanács]

4 millió 200 000 forintot irány- ] zott elő. De remény van arra, 5 hogy az útépítésekre a kor-' many még ennél is nagyobb] keretet biztosít majd,

A helyiipari vállalatok fejlesztésére jövőre 1 millió j forintot fordítanak.

A legjelentősebb a nyomda- j ipar fejlesztése lese, amelyre :

840 000 forintot kívánnak kol- < tend. Ebből az összegből a Pé- j esi Szikra Nyomda új, nagy i teljesítményű nyomdagépeketj kap majd. Ugyanakkor a s tőipar 160 000 forint értékben : gépi felszereléseit pótolja.

Pusztai Józsii j

A pártoktatás sikere Komlón

Az idei pártoktatási év első két foglalkozását úgy emlege- í tik a komlói Kossuth-bányán, hogy egyik évben sem indult ♦ ilyen sikeresen. A hallgatók 98 százaléka mindkét foglalkozó- $ sori részt vett, s ez valóban évek óta nem tapasztalt ritka szép ♦ eredménynek számít. i

Az igazolatlanul távolmaradókat maga a Kossuth-bányai ; párttagság vonta felelősségre október 29-én tartott taggyűlésein. '

MunikúsincMók hangja tölti be a nagytermet. Fiatalok, a leendő tanárok adják itt egymásnak a kilincset, s hamarosan beszélgető csoportok alakulnak mindenütt, vidáman töltik el a várakozás perceit. Mire mindenki elfoglalja helyét, már mintegy háromszázan ülnek a székeken.

A megnyitó után Nagy Tibor elvtárs, a KISZ Központi Bizottsága ágit. prop. osztályvezetője beszél a választásról.

— Nekünk, fiatasldkmak is érdemes elgondolkozni a meg tett útról — mondja többek között — A mi országunkban óriási változások történtek a fiatalok életében is A ma fiataljai összehasonlíthatatlanul jobban élnek, kedvezőbb kö- ' rülmények között indulnak az életnek, mint apáink, anyáink ifjú, korukban.

Beszél ezután arról, hogy e tekintetben nagy a felelőssége az ifjúsági szövetségnek. Közéi félmillió ifjú választó járul az urnákhoz. Velük kell beszélgetni, hogy világos legyen etoőtbük a választások jelentősége,' a szocializmus építésének minden kérdése. Kitér választási rendszerünk demokratizmusára. Magyar- országon mintegy 107 ezer gyűlésen vitatták meg a választók, hogy kiket küldjenek a parlamentbe és a helyi tanácsokba. Nálunk nincsenek megkötöttségék, a becsületes dolgozókat a választásból kizáró intézkedések. Ez természetes is. Nálunk népi hatalom van. S ez a népi hatalom nemcsak a szavazás napján nyilvánul meg, hanem mindennap, tehát a választás előkészítésében is.

Befejezésül azt hangoztatja, hogy a fiatalok szerte az országban sok-sók választási gyűlésen beszélik meg maguk és az ország dolgait. Nagy felelősséggel szólnak hozzá, javasolnak, kezdeményeznek. Nem kétséges, hogy ez az aktivitás a választások napján is kifejezésre jut majd, amikor az ifjú választók szabad életükre és további boldogulásukra, a szocializmusra szavaznak.

Egy valóban időszerű elméleti kérdésről

Manapság sokat írunlk és beszélünk a nacionalizmusról

— bár ha veszélyességét nézzük, mégsem eleget. Veszélyessége főként abban rejlik, hogy mély, évtizedes., sót évszázados gyökerei és olyan fegyvertársai varrnak, mint a demagógia, a megtévesztés, a nemzeti szűkkeblüség, stb.

A magyar reakcióra ez már a Horthy-rezsim alatt is jellemző volt. A nacionalizmus

— vagyis a nemzetiségi kérdés abszolutizálása, mindenek fölé helyezése — náluk is sovinizmussal és kozanopolitiz- mussal párosult. Már a „szegedi-gondolat“ meghirdetésekor együtt jelentkezett ez a három — látszatra ellentmondó — irányzat;

A feudálkapitalizmus okozta nehéz helyzet, az ország nyomorának, elesettségének okát az ország „csonkaságá- ban“ látták, és mint csodaszert emlegették a trianoni béke revízióját. Ezzel együtt fennen hirdették a magyar faj magasabbrendűségét és vezetésre hivatotteágát a Kárpátmedencében, sőt délre és keletre a balkáni államok felé is. Nem átallották Kossuthra hivatkozni és a dunai konföderációt előráncigálni, látszólag „hagyományos elvi alapon“ pat inázni reakciós, nagyhatalmi törekvéseiket.

Mert ugye Kossuth tervezete a dunai népek egyenjogúságának elvi alapján — éppen a közös elnyomó, a monarchia elleni harc jegyében kívánta szoros érdekközösségibe vonni a Duna menti népeiket. A horthysta sovinizmus a monarchia helyett egy legalább olyan erőszakos és kegyetlen hatalmat akart a szomszéd népekre erőszakolni: a magyar finánctőke velejéig reakciós fasiszta rémuralmát. Az újvidéki, a kárpátukrajnai mészárlások megmutatták, mi rejlik a ,.magyar elhivatottság“. stb. hangzatos jelszavai mögött.

A nacionalista sovinizmus hirdetői persze világosan látták azt is, hogy nagyralátó terveik realitása igen-igen gyenge lábon áll.

Nagyhatalmi törekvéseiket tehát csak úgy látták biztosítottnak, hogy az ország szekerét hozzákötötték egyik vagy másik agresszív, imperialista hatalomhoz, vagy tömbhöz.

1919-ben

az antant segítségével kerültek uralomra

Nyugati injekciók mentették át őket az első évtized nehézségein. majd amikor a közvetlen szomszédságban, hatalmas szörnnyé dagadt a pöffeszke- dő fasiszta Németország, gondolkodás nélkül hajtottak fejet a német imperializmus előtt;

Valahogy úgy voltak, mint a sakál, amely’a tigrissel ímeint el vadászni. A tigris hozzá is segítette a zsákmányhoz, azt is megvárta, amíg jólakik, hogy aztán a teltpocakú, lusta sakált annál könnyebben felfalhassa.

A bécsi döntés porhintése

mögött minden reálisan gondolkodó ember meglátta a lényeget: a fasiszta német birodalom azért adott kedvezményt, hogy még többet kicsikarhasson az országiból. A „mindent visszá“-t üvöltöző, megszedi tett fiatalok előtt mér ott sötétlett a Nyugatra hurcol ás kálváriája; Már ké- szietn voltak a „Südostraum“ tervei, arrtelyekmek alapján a német élettér kibővítése céljából, ők valóban kihurcolták volna a magyar népet a kiirtott orosz, ukrán népek helyére. Tudom, hogy sokan még ma sem hiszik el, hogy a német fasisztáknak ilyen terveik voltak velünk — hadd utaljak éppen ezért arra a sok tízezer deportáltra, aki még a halál- tábor kapujában sem hitte el, hogy vallóban az életére törnek ;::

Horthyék kaidcsörtető nacionalizmusa egyszersmind szolgai hajbókiolást, fbehódo- lást is jelentett a német agresszív imperializmus előtt: 'érvedében tehát kozmopolitizrmu&t, a nemzeti érdek feláldozását és elárulását.

A német fasizmus zsold'ját élvezve természetesen szolgai módon

hehódoltak a nácik ideológiájának

leül- és belpolitikai koncepcióinak. Ez mindenek előtt az acsarkodó szovjetéi! enességben nyilvánult meg és végül is a gyászos következményekkel járó hadüzenetben kulminált. (Természetes, hogy a horthysta uralkodó osztály ettől függetlenül, jellegénél, osztályérdekeinél fogva is szovjet ellenes volt, így tehát gátlás •nélkül és nagyon is lelkesen vállalta a Szovjetunió elleni ideológiai, politikai hadjárat közvetítő állomásának szerepét.)

így vélt ez 1956. októberében is. Nem is lehetett másképp. Lényegében a régi garnitúra, a nagyhirtelenében aktivizálódó horthysta politikusok, tisztek, főpapok, Nyugatra szökött diplomaták keverték a kártyát, akik egyszer már eladták az országot a német imperializmusnak. A különbség csupán annyi, hogy — ha lehet — most még agresz- szívebb csoport, az amerikai imperializmus zsoldjába szegődve bocsátották áruba hazánkat.

Ennek megfelelően most a front is kiszélesedett. A nyugati emigráció összes irányzata — azok is, akik a Horthvreasim idején még semleges, vagy éppen látszat-ellenzéki • szerepet játszottak — most „szent“ harcra egyesültek a népi hatalom ellen, az úri Magyarország visszaállítása érdekében, így természetesen a Szovjetunió és a többi népi demokráciák ellen. is. Újra fel harsant a „mindent vissza“; Nyomdafestéket kaptak a nagyhatalmi soviniszta lázálmok. Elővették a nacionalista uszítás kelléktárából a demagógiát, s a hangzatos hordó- jelszavakat. Közben megindult az ország kiárusítása. A dolgozó nép kezéből egyre mohóbb gyorsasággal ragadták kj a hatalmat és ezt arra használták fel, hogy az ország sorsát a nyugati imperializmus szekeréhez kössék. (Ennék gyászos következményeit akkor láttuk volna igazán, ha a Szovjetunió áldozatos segítsége késik, vagy elmarad, és esetleg kitör a világháború.)

A Szovjetunió azonban nem a kapitalista országok módjára értelmezi a kölcsönös barátság és segélynyújtás elvét, hanem szocialista módra. Nem elégedett meg tehát a magyar események puszta szemléletével. Nem tűrte, hogy a nyugatiak által támogatott magyar ellenforradalom elpusztítsa tizenkétéves munkánk szocialista vívmányait, a kommunisták, a pártonfcívüii hazafiak leviobbjait. Vállalta a

kockázatot és az áldozatokat. Ezzel

megmentette országunk szabadságát és függetlenségét

A Szovjetunió támogatásával újra megszilárdult, erőssé, ütőképessé vált a munkáik hatalom hazánkban. A mérleget tehát csak így lehet feláll ítaati:

A Szovjetunióval való szövetség, a baráti szocialista országok tömbjéhez való tartozás, a kibontakozás, a konszolidál tság, a fejlődés — tehát a jövő útja;

A politikáinkban nincs légüres tér. A szocializmus ellenségei szükségképpen hozzákötnék az ország sorsét valamelyik agresszív imperialista hatalomhoz. Ar blokkor* i- vüliség, a semlegesség és a többi, októberből jól ismert jelszó — reakciós, áruló jelszó — mert megvalósításuk az ország függetlenségének feladását. nyomorba döntését eredményezné.

A nemzeti kérdés — a leni- nizmus egyik alapkérdése — sokkal bonyolultabb, mintsem hogy beleférjen e cikk kereteibe. E néhány gondolat azért íródott, hogy az októberi gyászos napok évfordulóján felhívja a figyelmet a nemzeti kérdés néhány időszerű és ma is beszéd tárgyát képező vonatkozására.

Vasvárt Ferenc