Dunántúli Napló, 1958. november (15. évfolyam, 258-283. szám)

1958-11-06 / 262. szám

1958. NOVEMBER 8. NAPLÓ 3 Az amerikai választások eredményei Washington (MTI) Az Egyesült Államokban kedden tartották a kongresszusi és állami kormányzói választásokat. Az eddig ismeretessé vált eredmények azt jelzik, hogy a Demokrata Párt döntő többséget szerez a kongresszus szenátusában és a képviselőház­ban. Most választották újjá az amerikai szenátus tagjainak egyharmadát. A 34 új man­dátumból a Demokrata Párt 26-ot, míg a köztársaságiak 8-at szereztek. így az amerikai szenátusban most 62 demokrata párti szenátorral szemben csak 34 köztársaságpárti sze­nátor van. A képviselőházba a Demokrata Pártnak eddig 266, a Köztársasági Pártinak pedig 123 jelöltje jutott be, még ismeretlen 47 képviselőválasztás eredménye. Huszonkét államban a Demokrata Párt kormányzóié lölt je győzött. Köztársasági párti jelölt csak hét államban került a kormányzói székbe, négy államban még nem feje­ződött be a szavazatok számlálása. SANFRANCISCO Kaliforniában, ahol éles harc folyt a két párt kor­mányzójelöltje között, Edmund G. Browmt, a Demokrata Párt jelöltjét választották kormány zóvá. A Köztársasági Párt je­löltje az amerikai hideghábo­rús politika egyik legfőbb szó­szólója, Knowland szenátor a választáson vereséget szenve­dett; NEW YORK A New York-állem kormány zói tisztségéért folyó válasz­tási küzdelemből Nelson A; Rockefeller, a Köztársasági Párt jelöltje került ki győzte­sen „milliomos-társa" Avaréi] Harriman korábbi és újraje­lölt kormányzójával szemben. CHICAGO Adlai Stevenson, az ameri­kai Demokrata Párt volt eí- nökjelöltje kedden este tele­víziós nyilatkozatában kijelen­tette, a Demokrata Párt hang­ja a jövőben súlyosabban esiik ■majd a latba az Egyesült Ál­lamok külipolli tíkéj ába n. Leégett Brüsszel új, ultramodern repülőállomása Brüsszel, (AFP—Reuter) — Brüsszel új repülőterének, amely a legkorszerűbb volt Európában, kedden a késő esti órákban tűz következtében teljesen leégtek az épületei; A repülőállam ás mintegy 10—12 kilométerre a belga fő­várostól észak-keletre épült. Az ultramodern épület ez év tavaszán készült el és a brüsz- szeli világkiállítás alkalmával adták át rendeltetésének. A tűz helyi idő szerint kedd este 22.00 óra után kezdődött. A legfrissebb adatok szerint emiberáldozat nincs. Mintegy 10—12 ember a legfelső eme­letekre menekült, ezeket a tűz­oltók mentették ki, a legfelső terrasara tömörülteket pedig egy helikopter szállította ed. Éjjeli egy órakor a tűz még teljes erővel dühöngött, s több kilométeres körzetben látható volt; Az ultramodern repülőállo­más építési költsége 740 millió belga frankiba (több mint öt­Az első feltevések szemmt font sterlingbe) került, gandatuansag okozta a tüzet. A tűz pillanatok alatt az épü­...........................................*......... le t egész magasságában szét­terjedt és huszonhárom óra­kor már a nagy központi épü­let teljesen lángokban állít. A szélben a tűz átterjedt az irá­nyító toronyra, majd a nagy épület közelében lévő hatal­mas hangárra is. A tűz eloltásához Brüsszel egész tűzoltósága kivonult. A mentési munkálatot, nehezítet­te, hogy a rendelkezésre álló víztárolók vize kevés volt a hatalmas tűzhöz viszonyítva. NEW YORK Az AFP jelentése szerint az Egyesült Államok választód kedden szokatlanul nagy ér­deklődésüknek adták tanúje­lét — többen járultak az ur­nákhoz, mint a korábbi váEasz- tásokon bármikor. Hírügynökségi jelentések szerint 104 év után ismét de- mokratapártd képviselőt vá­lasztott Vermont állam, ahol a Köztársasági Párt tartotta kezében a mandátumot 1854. óta. Vereséget szenvedett az MTK A labdarúgó bajnokcsapatok Eunópia Kupéjáért folyó küz­delmek során szerdán délután a budapesti Népstadionban került sor az MTK és a svájci Young Boys (Bem) első talál­kozójára. A mérkőzésen a vé­gig nagyon rosszul játszó ma­gyar csapat vereséget szenve­dett. Young Boys (Bem)—MTK 2:1 (0:0). Népstadion, vezette: Grill (osztrák) Góllövők: Weehsellberger és Zahnd, illetve Molnár. Lezuhant egy atombombával terhelt lökhajtásos repülőgép Abilene (Texas—Reuter) A texasi Abilene közelében le­zuhant az amerikai stratégiai légiparatnesnokság egy B—47- es lökhajtásos bombázója; A gép pilótája meghalt, a sze­mélyzet másak három tagja ejtőernyővel kiugrott a gép­ből. A légierő később közölte, hogy a gép atombombával volt terhelve. Robbanás nem tör­tént, de felszólított mindenkit, hogy a sugárveszély elkerü­lése végett ne közelítse meg a szerencsétlenség színhelyét. A% nem áll meg Onszágútszalag fut a kocsi első termelőszövetkezetét, alá, libasorban húznak el mel- 1956-ban 32 tsz volt már a lettünk a sárga, piros, az ősz járásban 1563 taggal és 10 453 összes színeiben pompázó fák. A táblán ez áll: „Vajszló!” Még máig is vitatott kérdés: Sellye vagy Vajszló az Ormán­ság központja. A sellyeiek Sellyére, a vajszlóiak Vajszló- ra szavaznak. Hagyjuk. Ezt a kérdést még Móricz Zsigmond hold földdel. Ekkor derült ki igazán, az ellenforradalom ide­jén, ami jó a parasztnak, az nem jó ellenségeinknek. Két termelőszövetkezet maradt, majdnem mindent újból kellett kezdeni. Azóta nyolc új tsz alakult. 247 tsz-tag 7 413 hol­Uj házsor Váradujpusztán sem tudta eldönteni, pedig ő dón azon szorgoskodik, hogy nagy ismerője volt ennek a vi- szebbé, gondtalanabbá tegye az déknek. Ormánság! Sellyéi já- életét Hol varrnak már azok az idők, amikor magányosan, mindentől elszakítva élte a maga életét a sellyei járási, az ormánsági paraszt! összefog­nak, kezdenek összefogni: tsz- be, szakcsoportba mennek dol­gozni; Gulya cammog a legelőn, egy-két nagy­tehenet látni. rás! Hej, ha most feltámadna Móricz Zsigmond és körülnéz­ne ezen a vidéken: bizony ne­hezen tudná eldönteni, ott állt-e meg, ahol valamikor, az-e ez a vidék, ami volt, vagy talán egy egész más vidékre vetődött? Zökken a kocsi, csapkod a gondolat. Számok, mondatok, köztük még gondolattöredékek, képek ke- szarvú, szilaj verednek. Valamikor ebben, a járásban a terület nagyobb ré­sze a földbirtokosok kezén volt: a 105 790 holdból mind-* össze 43 900 hold jutott a 7500 gazdálkodó parasztcsaládnak. 1500 nincstelen parasztcsalád élt ebben a járásban a nagy- birtokosok, a kulákok kényé­nek, kedvének kiszolgáltatva. Hol vannak már a grófok?! Földjeiket a felszabadulás­sor a földosztó bizottságok szétosztottál?. 3900 dolgozó pa­raszt kapott belőle. 25 300 hold Eöldesúri földbe verték le a cöveket: ez Tóth Jánosé és ez Kiss Béláé és azé is marad. Nagyot fordult a világ! De még nagyobbat. 1949-ben! Erre az elmaradott vidékre is el­átogatott az új gondolat: a íözös gondolata. 1949-ben Vá- radújpusztán 10 család 110 holdon megalakította a járás 45 érettségizett ember volt ebben a járásban valamikor, ma 265-en vannak. Tizenki­lencen végeztek egyetemet, most meg negyvennégyen van­nak. Ugyan mikor mert volna arra gondolni a sellyei föld­műves, Papp Lajos, vagy a gyöngyfái Horváth László pá­lyamunkás, hogy gyerekéből valamikor orvos, vagy tanár lesz?! Most az lett. Hat elemit végzett itt a fel- szabadulás előtt a paraszt gyereke, ha egyáltalán elvé­gezte. ötvenkét pedagógus, ötvenkét tanterem volt akkor ebben a járásban, ma 145 ne­velő és száz tanterem van és nem hat osztály, hanem olyan, amilyenre csak vágyódhatott a szegény ember, a polgárival egyenlő nyolc osztály. Ilyen is­kolákban tanulnak Felsőszent- mártonban, Sellyén, Magyar- mecskén ;;; mindenütt. Isko­lák! Csak 1950 óta 3 millió forintot fordítottak ebben a já­rásban az iskolák rendbeho-J zására, felszerelésekre és negy­vennyolc új tantermet építet­tek, majdnem annyit e rövid idő alatt, mint a múlt egész fennállása alatt. Még a pusz­ták is iskolát kaptak. Robog az autó, gázt ad a sow fór, egymást váltják a villany-J oszlopok. Valamikor nem vál­tották. Négy községben volt itt valamikor villany. Nézem a számot és hinni sem aka­rom, ma harminchét község­ben ég a villany és a járási tanácson azon panaszkodnak} „Lerágják a fülünket a vissza- lévő 12 községben, hogy mikor szereljük már be oda is.” Munkában a csányoszrói tsz kertészetében 16. A ragyogó kirakatokat már kissé fárasztónak találták. Nem is ácsorogtak annyit, mint sétájuk elején. Az egyik kirakat előtt Gabi hirtelen megállt. Magyar szöveget, is­merős hazai tájaikról készült fényképeket pillantott meg. Az IBUSZ-kirendeltség irodá­jára bukkantak az osztrák fő­város forgatagában. A három hontalan magyar az egymásra- találás boldog örömével néz­te a kirakatot. A képeket, me­lyeket otthon talán, figyelem­re sem méltatták volna, most valóságos mohósággal vízsgál- gatták. Nem változott meg a szeretett föld, amióta hűtlenül eljöttek onnan? Hej, az öreg Margitsziget! — sóhajtott fel Gabi s Zoli szíi’ébe megint belemarkolt az érzés: hogyan tudta mindezt otthagyni?! — Menjünk már, mert még honvágyat kapunk! — próbált tréfálkozni, de mindhárman kissé' szomorúan indultak to­vább. Zoli óvatosan, hogy a töb­biek ne nevessék ki, mégegy- szer jól megnézte az utcarész­letet, hogy máslkor is vissza találjon ide, majd Simiék után futott. A két fiú egy trafik előtt vitatkozott. Sírni cigaret­tát akart venni, Gabinak meg az üver/ijtóra ragasztott ké- j--«-I-.-->'<• az eszébe, hogy \a~a még nem .is Írtak. Nem is a vásárlókedvben volt a hiba. csak a hozzávaló bátor­ság hiányzott. Gabi Simít no­szogatta, hogy ő a közismerten bátor fiú, különben is neki van pénze, tehát ő menjen be vásárolni. Sírni esküdözött, hogy rajta nem fog nevetni egy osztrák trafikos sem, amiért mutogat, mint valami kuka. Menjen be Gabi, ő ta­nult otthon németül, eddig mindig azt emlegette. Zoli is szeretett volna képeslapot kül­deni haza, támogatta tehát a bevásárlási szándékot. Végre negyedórás veszekedés után megállapodtak abban, hogy majd egy kevésbé forgalmas trafikba bemennek mind a hárman. Még nem értek ki egészen Floridsdorfig, amikor már le­szálltak, meft a tervezett vá­sárlást mielőbb szerették vol­na nyélbe ütni. Sikerült is fel­fedezni egy kis trafikot, ahová már bátran be mertek nyitni, mert csak egy öreg bácsika üldögélt a pult mellett. — Bitte ... kezdte bőbe szé­riáén. a társalgást Gabi, a né­met szakember, majd magya­rul folytatta a vásárlást, rá­mutatva a kiteregetett képes­lapokra, — ezekből kérünk! A trafikos biztosan látott már ilyen csodát, mert min­den ámulat nélkül nyújtott fe­léjük egy Iköteg lapot. Zoli fe­jezte csak ki a tolmács iránti elismerését: — Ez igen! Egész tökéletes a kiejtése! — Te még ennyit se tudsz, — fordult vissza Gabi önérze­tesen, de kissé szégyenkezve. Azért így mutogatva is jól megértették egymást. A fiúk magyarul kérdeztek, az öreg németül válaszolt, mégsem r<oU semmi félreértés közöt­tük. Úgy látszik, a kis boltban sok magyar megfordult már, mert a trafikos még azt is tudta, hogy milyen bélyeget adjon nekik. A fizetés már könnyebben ment, men a szá­mok neveit már tudta Gabi. Elégedetten harsogtak el kó­rusban egy „auf Wiederse­hen“-t, miután hallották, hogy az öreg is így köszönt el tőlük. — Látjátok, nem is olyan nagy dolog az egész — büsz­kélkedett Gabi, a vásárlás fő­hőse, amikor a sötét utcán tovább indultak. — Tudjuk már, mi az a Briefmarke, Karte, Zigarette — sorolta el' újonman szerzet t német szókincsét Zoli. — Csak pont azt nem tud­juk, hogy mi az a gyufa! — fakadt ki mérgesen Simi. — Hát nem elfelejtettünk gyu­fát venni! — Ne kiabálj azért! Látod, hogy milyen könnyen lehet boldogulni ezekkel az osztrák fickókkal! Majd odaállítasz valaki elé a cigarettával és máris lesz tüzed! — tanácsol­ták Gablék. Sírni feltépte a dobozt, egy cigarettát a kezébe fogott. Ép­pen jött iielük szemben egy férfi, Simi határozottan eléje lépett és feléje nyújtotta a ci­garettát: — Bitte... — kezdte kissé hiányos német nyelvtudásának eiryetlen — Gabitól tanult — igéjével. A férfi meglepődve nézett fel. Ahogyan a három megter­mett fiú elállta előtte a kes­keny, sötét járdát, — bizony nem sok jót várhatott. Úgy látszik, nem értette meg Simi szándékát, de gyorsan akart szabadulni. Kivette a fiú ke­zéből a cigarettát, köszönően megbillentette a kalapját s gyorsan odébb lépett. — Danke vielmals — búcsú­zott a megkövült Simitől. Ahogyan az elképedt fiúk utána néztek, még láthatták, amint a cigarettát messze el­hajította. Úgy látszik, lehettek már kellemetlen tapasztalatai a menekült magyarokkal va­ló esti találkozásokról, tán még örült is, hogy ilyen olcsón megúszta. Gábiék nem is próbálták meg, hogy komoly képpel vi­seljék el barátjuk nem várt sikerét. Szegény fiúnak egész este kellett hallgatnia, hogy 6 milyen udvarias, milyen ne­meslelkű, mennyire szivén vi­seli az osztrák-magyar barát­ságot. Hangulatukat még az sem tudta elrontani, hogy a szállá­suk egyáltalán nem mutatott csendes esti képet. Egy asszony kiáltozott, hogy oltsák le a villanyt, mert nem tud aludni. Durva hangon kia­bálták vissza, hogy a lámpa­oltásra még várhat egy da­rabig. Az ágyak alá dobált cipők, ánorodott illata, mely a sűrű cigarettafüsttel elkeveredve csaknem töményen összeállít, arról győzte meg a jobbérzésü lakókat, hogy a lágerek tiszta­ságáért még bőven akad tenni való. — Fiúk, ezt nem lehet ébren kibírni! — áttanította meg Zoli, félig tréfából, félig ko­molyan. és sóhajtva tárná szia fel magát az emeleti ágyára. (Folytatjuk) A többség, a túlnyomó több- 5 ség már magyar-tarka! Kissé S banális összehasonlítás, de így S van. Lassan eltűnnek a szilaj S tehenek, helyükbe magyar- S tarkák, jobb fajták jönnek, a ■ kondákban is mind kevesebb ■ mangalicát látni — úgy tűnik S el ebből a járásból is a múlt S öröksége, úgy tör be mindin- 5 kább az új, a jobb. ■ Traktor bufog el mellettünk ■ és messziről látni, amint a ■ csányoszrói tsz kertészetében ■ dolgoznak az emberek. Trak­■ tor! ökör, ló járta erre is va­Slaha, most meg két gépállo- 5 másról futnak a traktorok a ■ járás minden szögletébe. ■ Uj házak, új iskolák, új ■ autótulajdonosok és Sellyén az ■ egyik ház tetején ott tollász­■ kodik a televízós antenna. A ■ petróleumlámpától indultunk é ■ ma már a televíziónál vagyunk ■és mindig tovább, tovább me­ggyünk. Autóbusszal találkozunk: Autóbusz! Mindennapos dolog ma, de nem így volt azelőtt, Felsőszentm árion—Sellye—Ma- gyarmecske—Pécs, Sellye— Vajszló és Pécs között volt a múltban magánautóbusz-for- galom. Most 29 községet kap­csoltak be az autóbuszforga­lomba. Adatok, képek, gondolatok. Néha szeretne felkiáltani örö­mében az ember valahogy így: „ötszázezer forintot kaptak sportcélokra! Ipari, mezőgaz­dasági, kulturális, szociális és egészségügyi célokra pedig kö­zel kétszázmilliót...!” Nagy dolog ez? De még mek­kora! Ha Móricz Zsigmond fel­kelne a sírjából, talán első ''állásra el sem hinné! Rohan a/ autó. Ezt me e- het állítani, de az időt nzt nem.., 8nM János, Oszlályfoglalkozás a felsöszentmártoni iskolában

Next

/
Oldalképek
Tartalom