Dunántúli Napló, 1958. november (15. évfolyam, 258-283. szám)
1958-11-04 / 260. szám
NAPLÓ 1958. NOVEMBER «. •» Virágsó levendula, virágsó gazdaság A2 idén I már harmadszor .. I virágzik a levendula a Bólyi Állami Gazdaság bácsfai üzemegységében. Kétszer kaszálták meg a nyáron a 20 holdas táblát, ez a harmad virágzás már nem is jelent tetemesebb hozamot, mégis le kell szediná a jövő évi termés miatt. A levendula mellett kisebb táblákban kerti izsóp, menták, kömények, zsályák és a heverő szárú fehér szirmú római kamilla látható-. Tavaszi színek, tavaszi illatok, ki gondolná, hogy ősz végén járunk. A gondozott telep valóban szemet gyönyörködtető. Legyünk azonban kissé prózaiak és tegyük fel a kérdést, mi. adja meg valódi értéküket ezeknek az illóolaj tartalmú kerti virágnak is beillő növényeknek? Pónya Béla üzemegységvezető és Linzer Aladár agíronő- mus nem titkolják,, hogy kedvenceikről faggatjuk őket; 1956-ban 22 illóolajos növényfajtával kezdték meg a kísérletezést Céljuk volt e közül a 22 növény közül kiválasztani azt a néhány legjobbat, mellyel a későbbiekben, foglalkozni érdemes. Három kaprot nem is számítva a gazdaságnak 1,5 hold földből 27 000 forint bevétele származott Legértékesebb olajú növényük a római kamilla. Olajának óra kilogrammonként 7 800 forint 460 négyszögöles parcellán 27 deka olajat nyertek belőle. Az 55 katasztrális hold állókultúra zömét a 20 hold levendula és a 25 kh. kapor képezi. A levendula ebben a harmadik évében holdanként 20 mázsa virágot termett, és hozama a tizedik évig fokozatosan emelkedik. A levendulavirágot mázsánként 330 Ft-ért veszik át A 25 hold kapor 444 káló- gramm olajáért pedig 130.000 forintot kaptak; Ha figyelembe vesszük az idei aszályos időjárást, és az évelő állományok „induló“ vol tát, akkor ezeket az eredményeket igen szépeknek mondhatjuk. A bácsfai.üzemegységben tényekkel bizonyították be az illóolajos növények létjogosultságát mezőgazdaságunkban. Ha ezek bármelyikét összehasonlítjuk legfontosabb kenyérgabonánkkal, a búzával, a nagyobb nyereség mérlege mindenképpen az illóolajos növények javára billen. Ez persze nem jelenti azt, hogy legjobb búzaföldjeinkre levendulát, vagy orvosi zsályát telepítsünk. Megyénk dombosabb vidékein azonban, ahol a búza közepesnél is kevesebbet terem, ezek a növények még igen jól megélhetnek és katasztrális holdanként a gabonaféléknél jóval nagyobb értéket adhatnak. A Bólyi Állami Gazdaság | himesi üzemegységében jövőre további 44 hold illóolajos növény termesztését kezdik meg. Ebben az üzemegységben mostohábbak a talajviszonyok, mint a bácsfai ban, éppen ezért illóolajos növénnyel jobban kihasználhatók. Itt akar-; ják kibővíteni és továbbiak-; ban működtetni ezt a jövedelmező üzemágat. A bácsfai: beállott telep természetesen; megmarad. A babarci „Béke“ tsz., mint: tőszomszéd, úgy látszik követésre érdemesnek tartja a példát, mert jövőre jelentős területen állít be illóolajos növényt a gazdaságába. Rónaszékiné Terjed a november I Keletére indított munkaverseny A Kossuth-bányai dolgozók felhívása után Béta- aknán is elhatározták, hogy november 1—7. között forradalmi, azt követően november 16-ig választási műszakot tartanak. Ehhez az elhatározáshoz, szombat délután tartott gyűlésükön a III-as üzem dolgozói is csatlakoztak. Ezzel kezdetét vette ezekben az üzemekben a forradalmi műszak. * A BELSPED-nél javában folyik a munkaverseny, amely november 7. tiszteletére indult a vállalat kirendeltségi dolgozóinak javaslatára. Céljuk a súlymozgatási terv túlteljesítése, az üresjáratok minimálisra csökkentése, az önköltség csökkentése. valamint a béralaptúllépés megszüntetése. / * A MOHÁCSI GÉPGYÁR csatlakozott a Sopiana felhívásához. Csatlakozásukban bejelentették, hogy határidő előtt fejezik be évi tervüket, javítják a minőséget, csökkentik a selejtet és az önköltséget. /■ f fontos szempont szerint végezték a kísérleteket: L Melyik az a növény, amely legjobban megfelel a helyi éghajlati és talajadottságoknak? 2. Adott körülmények között melyik növény adja a legnagyobb olajhozamot? 3. végül melyik növény agrotechnikája igényli a legkevesebb kézi munkaerőt? Az elmúlt I három év igen---------------! eredményesnek mo ndható, annál is inkább, mert zömmel évelő növényekről van szó, a levendula például 30 évig is termőképes, és a legnagyobb termést csak kb. a* 10. évében adja. Ennek ellenére a gazdaság szakemberei ki tudták választani azokat a növényfajtákat, amelyek mind három szempontból a légkiválóbbak. A levendula mellett elsőként említhetjük a muskotály zsályát, mely minden tekintetben beigazolta alkalmasságát. Munkaerőszükséglete nem több a kukoricáénál. Két } éves növény, kaporral, mint ♦ köztes növénnyel vetették. I Másfél katasztrális holdon 1 több mint 10 liter olajat szol- * gáltatott. Olajának ára kiló-1 grammonként 2.655 forint. A | Mezőgazdasági gyakorlati bemutató a villányi iskolában 1/ Október 31-én, pénteken reggel a Villányi Általános Iskolában Baranya megye hét községéből 16 általános iskolai mezőgazdasági gyakorlatot vezető nevelő és igazgató találkozott, hogy a villányi iskola gyakorlatot vezető tanárának, Herr Miklósnak gyakorlókerti bemutató foglalkozását megtekintsék; *— Az általános iskola tananyagába beosztott mezőgazda- sági gyakorlatok célja — nyilatkozott Dobó Géza, a megyei munkaközösség vezető szakfelügyelője — megszerettetni az ifjúsággal a mező- gazdasági munkákat és alapos elméleti, valamint gyakorlati szakismereteket nyújtani; A kilenctől tizenegy óráig tartó foglalkozáson az V. a. osztály Herr Miklós tanár vezetésével megállta a helyét, minden nevelő elismerését váltotta ki a kis ötödikesek ügyessége, ahogyan a fiatal gyümölcsfák törzset szakszerűen bekötötték náddal, hogy télen ne okozzanak kárt a nyu- lak; A bemutató tanítás után alaposan megbeszélték a tapasztaltakat a Zrínyi Ilona napköziotthonban. Az ízletes ebéd után az állami gazdaságba mentek a nevelők üzemlátogatásra. Megtekintették a szőlő nagyüzemi feldolgozását, amely teljes gépesítéssel folyt. Különösen a vörös bor készítésének módszere érdekelte a szakmai továbbképzésen részt vevő nevelőket. Weber Imre pincemester többek közptt arra is felhívta a látogatók figyelmét, hogy a kocsány rontja a bor minőségét, ezért az állami gazdaság bogyózó géppel külön választja a szőlőszemet a káros részektől; A pincében azután Wéber Imre beszélt a borok szakszerű kezeléséről és válaszolt a feltett szakmai kérdésekre. Meg magyarázta, hogy az általánosan elterjedt hibás villányi szokással szemben helytelen erjedés után rajta hagyni a bort a seprőn, mert nagy mértékben rontja a bor minőségét. A gazdaság forrás után azonnal lefejti a bort. Végül pedig Heiner László főkertész ismertette a gazdaság célkitűzéseit és elért eredményeit. Dékán János nevelő és többen mások megjegyezték: — „Tanulságos volt ez a tapasztalatcsere...“ Mások pedig Dobó Géza szakfelügyelő elvtárs és a villányi igazgatóság alapos szervezési munkáját dicsérték, mellyel valóban • emlékezetessé tették minden nevelő számára ezt a napot! Schmidt Károly SAVÓ! lAiZUb <■ ee6í\re (W — Maguk mivel foglalkoznak? — fordult a tolmács most a két másik fiúhoz. — Tanulók vagyunk. — Most érettségisünk, » tette hozzá. Gabi. — Először is bizonyára politikai menedékjogot kémek. A továbbiakra nézve milyen terveik vannak? — Szeretnénk tovább tanulni. — Ausztriából más országba kívánnak áttelepülni? A fiúk egymásra néztek: — Ha lehet, akkor Amerikába szeretnénk menni! — Azt hiszem, oda túl sokan akarnak menni! Hát majd meglátjuk! A kivándorlási bizottságoknál kell majd jelentkezni, de nem ke,ll zavarni a követségeket, mert felkeresik majd a lágereket is. A láger szó kicsit kellemetlenül hangzott a magyar füleknek. J^ealázó jelentést éreztek ki belőle; Gabi mindjárt elhatározta, hogy haza csak menekült-táborról fog írni. Elszontyolodva figyeltek a további rendelkezésekre, amíg a szomszéd asztalnál menekült igazolványt állítottak ki részükre. Az adataikat feliró férfi közömbösen megjegyezte: — Ha le akarják adni a magyarországi igazolványaikat, öt schillinget kapnak darabjáért. — Ezt egyébként csak magánemberként ajánlom m tette hozzá*. — Igenis, — mondta Zoli, de egyikük sem mozdult. Mielőtt az irodából elbocsá* tották volna őket, a szemüveges férfi szólalt meg újra: — A láger életére vonatkozó rendszabályokat a termekben kifüggesztettük. Ezeknek betartása mindenkire kötelező! Semmiféle rendbontást nem tűrök, itt nincs forradalom! Akinél fegyver van, az azonnal köteles leadni! A Vöröskereszt és az ICEM ruhasegélyét a magazinban vehetik át; pénzsegélyt pedig hetenként osztunk ki itt az irodán. A fiúk leforrázva léptek ki. A gimnáziumban bizony kicsit másféle hangnem volt használatos. — Hetenként vesszük fel a zsebpénzt? Hát meddig akarnak még itt tartani minket? — jött meg elsőnek Gabi hangja. — Tudjátok mit? Először is nézzük meg azokat a tábori rendszabályaiét, aztán érdeklődjünk valamilyen régebbi lakostól, hogy mit lehet itt csinálni — javasolta ZoH, amit vita nélkül el is fogadtak. Fél óra múlva nem túl lelkes hangulatban kezdtek a tapasztalatok összegezéséhez. Az az elképzelésük, hogy a táborban csak néhány napot kell tölteni, teljesen reménytelennek bizonyult. Simi még olyan lágerlakóval is találkozott, aki még október végén került Bécsbe, de azóta sem tudott tovább jutni. A koszt elég jó, a raktárban viszont csak erősen használt ruhák vannak, — jelentette észrevételeit Gabi. — Azért megnézzük azokat is, mert az én kabátomnál biztosan jobbak, — mutatta Simi elszakadt felöltőjét. — Miért ■nem szereztél a Corv'm-közben jobbat! — csip- kelődött Zoli. — Csak hallgass, te élhetetlen! Tudhatnátok, hogy muszáj valami érdemet kitalálni, ha az ember akarja itt vinni valamire! — állt feljebb Simi. — Még az a jó, hogy a városba akármikor kimehetünk. — Na még szép! Hiszen nem vagyunk foglyok! — hördült fel Gabi. — Menjünk el ebéd után városnézésre — ajánlotta Zoli. Az ebédlőben Simi elkezdte a maga külön útjait, mert eltűnt kis időre. A fiúk egyre türelmetlenebbek lettek, mert mielőbb szerettek volna indulni már. Amikor végre előkerült, már messziről bankjegyeket lobogtatott. — Erről meg elfejtkeztetek volna, ha nincs a jó öreg Simít — Honnan szerezted? — ro-JJ hanták meg a barátai. — Találtam egy pénzes mn-J kit, aki beváltott negyven J schillingre egy százast. Majd 5 adok nektek is belőle, amígZ tudtok szerezni. Jókedvűen léptek ki a tá-S bor kapuján. Floridsdorfból, a tábor he-a lyéről villamossal mentek a" belvárosig. A tapasztaltabb S disszidensek már kioktatták • arra őket, hogy nem kell me-a net jegyet váltaniok, elég aj menekültigazolványt felmutat- ■ ni. Ki is próbálták a tanácsot. ■ A kalauz lemondóan legyintett■ a kartonlapok láttára, az uta- g sok meg gúnyosan mosolyog- ■ tak. Ennek okát csak pár nap; múlva értették meg a fiúk, J amikor megtudták, hogy itt a; pestinél négy-ötszörte drágáb- g bak a jegyek. Volt is bőven g ülőhely a piros kocsikon, nem g úgy, mint a hatoson. Amikor a Duna-csatornán 5 áthaladtak, még nem volt ked- S vük leszállni. — Hosszú ez az emelkedő, g ráérünk még túrázni — fájtai le Gabi a gyaloglási ajánlató- g kát. Amikor aztán a villamos el- g kanyarodott a forgalmas útvo- j nalról, a fiúk leugráltak róla. g Gyalogosan sétáltak tovább a g hatalmas ívben kanyaródó, g széles bécsi körúton, a Rin- g gén. ", — Erre jöttünk a busszal! — ■ ismerte meg Gabi az egyik ■ hatalmas palotát. (Folytatjuk) " / a kulturális forradalom eredméavei, további feladataink a) A Magyar Szocialista ” Munkáspárt művelődési politikájának irányelvei rögzítik többek között azt, hogy kulturális intézményeinket annak a harcnak szolgálatába kell állítani, amelyet a munkásosztály a szocializmus ügyéért folytat. A Baranya megyei pártbizottság is megvizsgálta megyénk kulturális helyzetét. Hasznos, ha sorra vesszük- ennek alapján a kulturális forradalom megyénkben elért eredményeit s szólunk a további feladatainkról. A felszabadulás óta megyénkben is oly nagy fejlődést ért el iskolarendszerünk, iskolhálózatunk, mint a történelem során eddig még soha. Kiépítettük a 8 osztályos általános iskolát. A fejlődést példázza, hogy míg 1958-ban Baranyában és Pécsett 3948 tanuló végezte el az általános iskola 8 osztályát, addig 1938-ban az akkori iskolák megfelelő osztályait csak 1217 tanuló. A pedagógusok számának növekedésére jellemző, hogy 1938-ban mindössze 869 nevelő tanított a mai általános iskoláknak megfelelő iskolatípusokban, ma az általános iskolai nevelők száma 2264. Uj iskolákat hoztunk létre. Uj létesítményünk többek között a komlói, a szigetvári, a siklósi általános, a pécsi zenegimnázium, a szentlőrinci mezőgazdasági technikum. A szak-középiskolákat átszerveztük, a régi középiskolákat bővítettük, fejlesztettük; Amíg 1938-ban 1438 volt a középiskolai tanulók száma, addig 1958-ban 4813. 1938-ban kb. 12 százalék volt a középiskolás munkás és paraszt származású tanulók aránya, ma ez meghaladja az 50 százalékot. A nemzetiségi oktatással való törődést jelzik az olyan új intézmények, mint a pécsi diákotthonnal ellátott délszláv általános iskola, továbbá a nemzetiségi és nemzetiségi nyelvet tanító általános iskoláink,'" a német tanítási nyelvű tanítóképző, illetve gimnázium és a Pedagógiai Főiskola 1956 szeptemberében létrehozott , német tanszéke. Jelentősek a felsőoktatásban elért eredményeink is; A népművelési munka területén nagy haladást értünk el. Könyvtárhálózatunk kiszélesedett különösen az üzemekben és falun. Amíg 1938-ban országosan 200 falusi könyvtár működött, addig ma csak megyénkben 321 könyvtár áll az olvasni- vágyók rendelkezésére. Fejlődött mozihálózatunk is. 1938-ban kb. 10—12 mozi volt ^ megyében, ma a mozik száma 377 és a mozilátogatók száma 1957-ben csaknem 6 millió volt. Jellemzők színházunkkal kapcsolatos adatok is. Amíg a fel- szabadulás előtt Pécsett és a megye területén a hivatásos színészek által tartott előadások száma kb. évi 300 lehetett, addig 1957-ben 614 előadást tartottak. Uj kamaraszínház és szabadtéri színpad is létesült Pécsett, az előadások művészi és tartalmi színvonlát pedig összehasonlítani is alig lehet. A felszabadulás előtt alig 10 művelődési otthon működött a megyében, ezzel szemben 1957-ben a művelődési otthonok száma 158 volt. Fejlődtek, gazdagodtak múzeumaink is. Minisztériumi és tanácsi forrásból — különösen az utóbbi években — jelentős anyagi erőt fordítottunk a város és a megye területén lévő műemlékek helyreállítására és megóvására. Pécsett tójrádiót hoztunk létre, amely a magyar mellett délszláv és német nyelvű műsort is sugrároz; A tudományos munka fejlődését dokumentálja a Dunántúli Tudományos Intézet felszabadulás után kibontakozott munkája. Egyetemeinken is javultak a tudományos kutatómunka feltételei. A megyében folyó tudományos munka eredményeit és megbecsülését jelzi, hogy pl. a pécsi orvoskaron 6 professzor kapott tudományos munkásságáért Kossuth-díjat. A számszerű emelkedés mellett igen számottevő a művelődés tartalmában, minőségében és hatásában elért fejlődés. Kultúránk tartalma egyre inkább szocialistává válik. Iskolai nevelőmunkánkban és a művelődési élet szinte minden ágazatában tért hódított a marxista—leninista világnézet és ennek következtében az iskolai oktatás és az egész művelődési élet tudományos színvonala nagy mértékben emelkedett. A fejlődés azonban nem " volt töretlen. Fékezték a polgári világnézet le nem küzdött maradványai és számos elkövetett hiba, Az ellenforradalom súlyosan érintette különösen a kulturális területet, jelentős károkat okozott; Ma a kulturális életben lassú, de megalapozott és egészséges tendenciájú fejlődés van. Erre mutat, hogy oktatási intézményeinkben — az ott dolgozó kommunistákra és a hozzájuk közelálló pártonkívüliekre támaszkodva — egyre eredményesebben folyik a harc a szocialista nevelési célkitűzések megvalósításáért. Megerősödött és szép fejlődésnek indult az ifjúsági és gyermek-mozgalom. Különösen az úttörő-mozgalom eredményei számottevők. Sokat javult az öntevékeny művészeti együttesek, a színház, a mozi műsorpolitikája, fejlődött az ismeretterjesztés politikai, világnézeti tartalma. De var* még tennivalónk a művelődési munka határozott szocialista irányát és tartalmát illetően. A nacionalizmus, a harmadik utas ideológia, a párt, a munkásosztály és a Szovjetunió vezető szerepével kapcsolatos néhány káros nézet, valamint a vallásos ideológia továbbra is nehezíti a céltudatos kyltúrtevékenység, a szocialista tudat kialakítását. MegnSvekedett az értelmiségiek, különösen a pedagógusok társadalmi tevékenysége. A pedagógusok több mint egyharmada ismét a társadalmi munka sünijében tevékenykedik. Az elvi viták, konzultációk, előadások, a vezetők és az értelmiségiek találkozásai, a párt és az állami vezetés határozottsága s mindenekelőtt a párt általános politikájának sikere és eredményei következtében mind több értelmiségi csoportosul a kommunisták körül, segítve a munkát. I emaradás mutatkozik az “ eszmei-politikai nevelésben az értelmiség más rétegeinél (orvosok, ügyvédek, művészek). Bár egyre növekszik a kommunista vagy a kommunistákhoz közelálló „aktív lojálisak” száma, mégis az értelmiség jelentős része ma is passzív, az eszmei zavart nem sikerült körükben teljesen felszámolni. Különösen a kispolgári élet- szemlélet, a nacionalizmus, ólhumanizmus és vallásosság zavarja gondolkodásukat. Ez a helyzet általában fékezi kultúránk szocialista jellegének kialakítását és terjesztését, illetve dolgozóink és ifjúságunk szocialista nevelését.
