Dunántúli Napló, 1958. november (15. évfolyam, 258-283. szám)

1958-11-04 / 260. szám

W5S. NOVEMBER 4. NAPLÓ 3 Megvalósítjuk a hároméves terv idei előirányzatait 7,8 százalékkal magasabb az egy főre eső termelés, mint 1955-ben — 504 lakásba költöztek be, 262 családi ház készült el a 111. negyedévben Az 1958. évi terv a szocialis­ta ipar elé azt a feladatot tűz­te, hogy szilárdítsa meg az el­lenforradalom okozta károk felszámolása során elért ered­ményeket és biztosítsa a ter­melés növelését a munka jobb megszervezésével, a termelé­kenység fokozásával és — amennyire az ország gazdasági ereje engedd — újabb beruhá­zásokkal. A tervek szerint Baranya és Pécs szocialista iparának 6.4 százalékkal kell 1958-ban nö­velnie termelését; Éves tervét 76,9 százalékra teljesítette á megye szocialista ipara az év első kätene hónapjában, így várható, hogy az éves előirány zatot is maradéktalanul telje­síti: Augusztusban és szeptem­berben az ipar napi átlagos termelése 3J7 százalékkal volt magasabb a múlt év harma­dik negyedévének termelésé­nél. Különösen * feketeszén- bányáknál szembetűnő ez az emelkedés. Ez év első kilenc hónapjában a múSU év azonos időszakához képest 20 száza­lékkal nőtt a napi átlagos széntermelés és 3.1 százalék­kal haladta meg a feketeszén- bányák termelése az előirány­zatot. Az egy főre jutó termelés az elmúlt év hasonló időszaká­hoz képest fél százalékkal csők kent, de az 1955. évi színinél 4.2 százailékkal magasabb volt. A fél százalékos csökkenés el­sősorban a szövetkezeti ipar­nál mutatkozó visszaesésből adódott. A minisztériumi ipar­ban és az állami helyi ipar­ban az egy munkása jutó ter­melés fejlődött a múlt év har­madik negyedévéhez viszo­nyítva, a szövetkezeti iparban azonban ez év harmadik ne­tt szám 22 százalékkal maga­sabb, a múlt év harmadik ne­gyedében átadott lakások szá­mánál. De nemcsak az állami lakás építkezés mérete haladta meg a múlt évit, jelentősein emel­kedett a magánépítkezések száma is. Az elmúlt év har­madik negyedében 138-an, es év harmadik negyedében 262­vásárlásra fordítják. így pél­dául olyan iparcikkeket vásá­rolnak, amelyek évekig „hi- ánycikk”-ként szerepeltek. Gondoljunk csak a mosógép­vásárlásokra, a rádió és mo­torkerékpárvásárlásokra. A bányásznapi kereskedelmi forgalom is magasan felül­múlta az elmúlt évekét és a bányásznapi vásárokban is el­gyedévében 16.7 százalékkal kevesebb termelés jutott egy gazdasági és gépáUomási dől- munkásra, mint a múlt év ha- gazát találhatunk. en építettek a megyében saját sősorban az iparcikkek felé erőiből, illetve OTP támogatás- fordult a vásárlók érdeklődése, sál saját házat. Az új háztu- Komlón 76, Pécsett pedig 52 lajdonosak között 54 ipari mun százalékkal volt magasabb a Teást, 68 bányászt, és 14 állami bányásznapi vásár forgalma a somló negyedében; A harmadik negyedév beru­házásainál elsősorban a lakás* és iskola* építkezéseknél mutatkoznak kiemelkedő ered­mények. Felavatták a 3.8 mil­lió forintos beruházással létesí tett komlói kórházat és a hozzá vezető útat. Elkészült Komlón a megye legnagyobb — tizen­hat tantermes — általános is­kolája; Megkezdhették a taní­tást az új hidasi, olaszi, újmo­hácsi és szentlásKzlói mégytan- termes, a kaposszelkcsői és a sósvertikei egytantermes, vala mint a pécs-meszesi új nyolc­tantermes általános iskolában. A lakásépítkezések Pécsett ebben az évben is első helyen állnak a városfejlesztési terv végrehajtásában. A harmadik negyedévben 504 lakásba köl­tözhettek be az új lakók. Ez múlt évinél. A számok arról tanúskod­nak, hogy nagy lépést tettünk előre az elmúlt két évben. Szeptember hónapban me­gyénk szocialista iparában A lakásjavításokra Pécsett 2 millió 135 ezer forintot köl­töttek, ezzel januártól kezdve folyamatosan 16 lakóház tel­jes felújítását végezték el egy , , , sor lakóépület részleges tata- az CfiV munkásra jutó rozása mellett. termeié« Tovább javult Pécsett a gáz icrmcics szolgáltatás is, a negyedév fo- ^ százaléMíal ágasabb lyaman a fogyasztok szama ^ az 1955 ^ havi átlagá. csaknem háromszázzal nőtt. Érdekes képet mutat a me­gye kiskereskedelmi forgalmá­nak aXaSkulása. Az év első há­rom negyedében a megye la­kossága. 1 549 miUió forint ér­tékű árut vásárait a kiskeres­nál, az év első kilenc hónap­jának átlaga pedig csak há­rom tized százalékkal marad az 1955. év havi átlaga alatt. A számok, a termelési ered­mények mögött feltétlenül ész­re kell venni azt a lebirhatat­Készül a megye iparának távlati fejlesztési terve kedelem boltjaiban, 3.5 sza- jgjj erőt jSj amely ezeket az eredményeket szülte. Két év alatt a párt helyes vezetésével igen nagy feladatokat oldott meg népünk. A Szovjetunió és a népi demokráciák segítségé­vel «került rendbehozni az el­lenforradalom által szétzilált gazdaságunkat. Sőt az ellen- forradalom okozta károk le­küzdésén túl az ipar és a me­zőgazdaság egyes területein jelentősen túlhaladtuk az el­lenforradalom előtti évek ter­melését és még — ha szerény méretekben is — új létesítmé­zalékkal többet, mint az el- múlt év első kilenc hónapjá­ban. A harmadik negyedév­ben azonban visszaesett a kis­kereskedelmi forgalom, kü­lönösen a szövetkezeti keres­kedelem forgalmai; Keresettek az iparcikkek A megye lakossága a har- í madik negyedév folyamán ke­Serény munka fo szakosztályok mun- lyik a megyei faa- kalárisait is. nács ipari osatá- A tervben vázol- lyán. Az osztály dől ják az állami, szö- gozói a szokásos vetkezeti, valamint munka mellett ké­szítik a megye ipa­rának távlati fej­lesztési tervét. Eb­be a nagy munkába bevonták a KISZ- ÖV-öt, a KIO- SZ-t és az érdekeli ! vesebb bolti élelmiszert és ru- építésére is futotta az iházati cikket vásárolt, viszont ___________hogy az ne k a térképeknek ♦ többet költött 6.5 százalékkal erőnkből, amellett, a segítségével álla-1 a vegyes iparcikkek vásárié- életszínvonal javításáért is so- pították meg, hagyj sára. Ebből a tényből koránt- kát tettünk, hol kell elsősorban | sem lehet azt a következtetést j^7 ellenforradalom leverése fejleszteni az ipart | levonni, hogy „nincs pénz” az munkáin ön­magánk isipar jelen- és hoi van a sző-J embereknél, azért nem tudtak -1 légi helyzetét, ég a vetkezeti, valamint 2 több ruhát és élelmiszert vá- rátnak és ellenségnek egy- fejlesztés feladatait, a kisiparnak heüye. t sárolni. Inkább az tűnik ki a aránt megmutatta, milyen ha- A tervkészítés meg A megye iparé-1 kereskedelmi forgalom számai- er6t jelent a szocialista könnyítésére a já- inak távlati fejlesz- J bői, hogy az emberek már fel- coMtséPe fH^hadnlt rásá tanácsok fel- tési terve novem-j ruházkodtak, élelmiszerekből taDOr , segltsege’ le SMDaau . térképezték saját bér közepére készüli pedig nem képeznek készlete- munkásosztályunk és dolgozó területüket. Ezek- el; | két, pénzüket inkább más célú népünk alkotó tehetsége. Felettünk a kötélpályán szénnel megrakott és üres csillék szaladgálnak. Amott arrébb a víz beletúr a vagonba és ömlik a sok répa. Gépek zakatolnak, alig érteni egymás szavát. Az igazgató elvtárs végigvezet a gyá­rén. 25 holdon terül el, ahol mint tré­fásan megjegyzi valaki, „minden édes“. Valóban. Az úsztatóban utaznak a répák, nagy acélkarok fürdetik őket, szeletelő gép tépi ízekre, fortyog, gőzölög ... formá­ba öntik, ömlik a mokka, a kockacukor és cukorheggyé tornyosul a sok apró kristály. — Sok kézen, edényen megy fceresz- tü’ a répa. amíg abból cukor lesz — ismerteti a gyártási murikát Tabák La­jos, a Kaposvári Cukorgyár igazgatója, majd arról panaszkodik: 1600 vagon cukor tárolására van férőhelyük, pie- dig 2 000 vagonnál is több len az idén. Kétezer vagon cukor. Mennyi cukorrépa kell' ehhez! Ezt köny- nyan ki Miét szá­mítani. Naponta 200—220 vagon cukorrépát dol­goznak fel és eb­ből 26—28 vagon cukrot nyernek. Négy megyéből, köztük Baranyá­ból ömlik ide a répa. Az igazga­tó azt mondja- idén az aszály miatt gyengébb volt a termés, de azért holdanként meglesz ígv is a száz mázsa. Baranyáról ér­deklődöm. — Baranya! — csillan fel az igazgató szeme. — Nagyon meg vagyunk eléged­ve Baranyával. Nemcsak tavaly, az idén is Baranya vezet a cukorrépater­melésbeiri. — Mennyi répát szállítanak Baranyá­ból? — ötezerhatszáz holdon termeltek idén Baranyában cukorrépát, ötvenhat­ezer mázsa cukorrépát várunk megyé­jükből. Rengeteg répa ez! És mit kapnak mindezért a baranyai állami gazdasá­gok, tsz~ek, egyénileg dolgozó parasz­tok? Erre is választ ad Tabák elvtárs. Kapnak répaszeletet 150 vagonnal, 170—180 vágón cukrot... és ha min­dent pénzbe átszámítunk, akkor hozzá­vetőlegesen 26—28 millió forintot. a csillékből a kazánok­igazgató. — Komlóról az idén 800, Pécs­ről pedig 150 vagon szenet szállítottunk, illetve szállítunk. Pécsről kapjuk a kok­szot is — évente mintegy 100 vagonnal — a mészégetéshez. — Az ott a mészkemencénk — mutat egy távolabbi épületre. — Ahhoz kell a koksz, na meg a mészkő, amit szintén Baranya szállít. A mészkövet Nagyhar- sányból kapjuk 800—1000 vagont. Megállunk a kazánoknál. Megnézzük a nagy, 650 négyzetméter fűtőterületű új kazánt, amit úgyszólván saját erő­ből építettek. — Sokat segít ez rajtunk — magya­rázza Tabák elvtárs, — mert nemcsak gőzt, de áramot is termelünk. ;. Járjuk a gyárat: megállunk itt is. ott is. Egyszeresek szóba jön a szállítás Mert a gyár folyamatos termelése a szállítástól is függ, de még mennyire. — Erre sincs E>anaszuuk! — vála­szolja az igazgató. — A Pécsi MÁV Igazgatóság ii«azán mindent megtesz. Nem lehet rájuk panaszkodni. Pedig mi aztán adunk nekik munkát. Évente mintegy 25 000 vagon szállítmány érke­zik a gyárba.;. CiF>őnk, ruhánk cukros. Nem csodá­lom, ha háziasszonyok látogatják meg a gyárat, akkor azt mondják: — Akár ingyen is eljönnénk ide ta­karítani. Mozgalmas élet a KISZ és szakszervezetek művelődési házában, ahol a szakkörök és foglalkozások valóságos kombinátja van. A bélyeggyűjtőktől kezdve (akik egyébként bronz­érmet nyertek az idei bmoi bélyeg világkiállításon) az irodalmi körön, a szabás-varrás tanfolyamon, az eszperantó szakkörön, énekkarokon, tánciskolákon stb. keresztül az egyéni zeneoktatásig szakköri foglalkozások majd minden fajtája megtalálható. Mindez azt bizonyítja, hogy a műve­lődési ház vezetői minden igyekezetükkel azon vannak, hogy a látogatók, a város fiatalságának szórakozását és ta- nülnivágyását gazdag programmal kielégítsék. ■> Á * ,, n •-n iVi' * ; ' ’ ^ if,'. mW ?, M. , , ! >V.;'■ '•ik&t' • ■; • . :• ;• • . •: ' "v 1 v1 ^i Ritmusgyakorlás a gyermekfoglalkozáson Csendéletet rajzolnak a jövő képzőművészei Folyóiratokat, képeslapokat olvasnak, beszélgetnek a klubban szórakozó fiatalok Úsztatják a cukorrépát, ömlik a szén! ba.------------------! — A szén egy részét is Baranyáiból kapjuk! mondja az köztük a • baranyaia­kat is. Egyenletesen zummognak a kazánok. Baranyai szén ég bennük. Jönnek a vagonok. A Pécsi MÁV Igazgatóság irányítja ide a vonatokat. És sokan azt mondják: mi közünk nekünk a Ka­posvári Cukorgyárhoz?! Van közünk! Mert, hogy lesz-e elég cukor, az nemcsak a kaposváriakon: rajtunk is múiik. Szalai János Az épület legcsendesebb zuga a sakkterem, ahol csak a kibicek szisszenése hallható néha Import női harisnya A Német Demokratikus Köz­társaságból ezer pár női flór harisnya érkezett a Rövid- és Kötöttáru Nagykereskedelmi Vállalathoz. A női flórharis­nyák fogyasztói árát eddig még nem állapították meg, de előreláthatólag párja 40—42 forintba kerül majd. A haris-* nyákat minden valószínűség szerint november 11-e tája* hozzák forgalomba.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom