Dunántúli Napló, 1958. november (15. évfolyam, 258-283. szám)

1958-11-28 / 281. szám

; W58. NOVEMBER 28. NAPLÓ 3 IREK r "A Pécsi Kesztyűgyár no* «emberben a Szovjetunióba 2200, Svédországba több mint 10 000, Belgiumba 6000, Af* tikiba (Johennesburgba) 1200, Sidneybe 3000, Kelet-Német- országba pedig 6000 pár kesz­tyűt szállított. Most van le­gyártás alatt további 8600 pár kesztyű, amit a hónap végén Lengyelországba szállítanak majd, * A KIOSZ december 5-én és 6-án országos küldöttgyűlést tart Budapesten; A küldött- gyűlésen Baranyából tizenöt kisiparos vesz résztj A Pécsi Ruha- és Cipőipari Vállalat november 25-én nyi­totta meg első mérték utáni cipő és cipőjavító részlegét a nyugati városrészben, az A 2-es épülettömbben. A város­rész lakói itt kiváló minősé­gű borjúhoz bőrből készített férfi és női cipőket készíttet­hetnek különböző színekben, A vállalat tervbe vette, hogy a nyugati városrész D 1-es számú épületében december 15-én megnyitja mérték utáni férfi és női szabóságát is* 1 * A Pécsi 500. számú Zrínyi Miklós Iparitanuló Iskola de­cember 7-én délután 1 órakor fodrászversenyt rendez a II; és III. éves fodrásztanulók ré­szére a KISZÖV Megye utca 20. szám alatt lévő helyiségé­ben, amelyen mintegy hatva- nan vesznek résztj * A bólyi gépállomás 26-án este befejezte éves tervét. November 26-ig összesen 49 500 normalholdnyi munkát végzett a körzetéhez tartozó termelőszövetkezetek, szak­szövetkezetek, szakcsoportok és egyénileg dolgozó parasz­tok földjein, A népfront feladatai semmivel sem kisebbek, min! a választások előtt voltak A Hazafias Népfront járási és városi elnökei, illetve tit­kárai értekezletet tartottak zerdán a megyei népfront- jizottság Janus Pannonius ut­cai helyiségében. Mint Szter- gár János elvtárs, a megyei népfrontbizottság titkára mon­dotta, az értekezlet kettős célt űzött maga elé. Értékelték a népfrontbizottságok választási munkáját és meghatározták a lyi pártszervezetek segítségé- munkájukat és jövőbeni ten­nivalóikat — javasolta Szter- gár János elvtáns. Hasznos lenne megfogadni a jó tanácsot. Rendszeres ülé­sezés nélkül ugyanis a nép­frontbizottságok megszűnné­nek kollektív testületté lenni (megint csak a titkárra és az elnökre maradna a munka), a munkaprogram hiánya pedig passzivitásra kárhoztatná a vei. Helyesen tették. p Sok népfront-aktíva bekap­csolódott a pártszervezetek agitációs munkájába és részük van abban, hogy az agitác.ö hatalmas tömegeket fogott át. Voltak persze gyengéink is: a hazafiság fogalmát nem kötöt­tűk eléggé össze az attól elvé- . "SSSSf1 heték> hónapok laszthatatlan proletár-nemzet- népfrontbizottság tagjait hi- enmvaioit: r szén csak akkor dolgozhatnak, ennivalóit! Megnőtt a népfront szerepe és tekintélye Bízvást állíthatjuk: 1949 óta gyetlen választásban sem volt népfrontnak olyan haté­kony szerepe, mint most. El- űnt a régebbi bátortalanság bizonytalankodás; őszig sok íelyen csak a népfront elnök, letve népfront titkár dolgo- ott, a választások pedig moz­gásba lendítették a bizottságo­kat is. A fazekasbodai 44 ta- népfrontbizottság 37 tagja léidéül akflvan részt vett a köziséggel és a Szovjetunió vi­lágraszóló eredményeinek is­mertetésével, keveset beszél­tünk a lélekmérgező naciona­lizmusról és sovinizmusról Is. Okuljunk a hibáinkból, szün­tessük meg őket! Munkaprogramot, rendszeres üléseket! A hozzászólók inkább a jö­vő tennivalóiról beszéltek. Neubauer elvtáns, a megyei pártbizottság párt- és tömeg­épfront-munkában. (A többi szervezeti osztályának munká­éra pihent, csak más irányú ársadalmi elfoglaltsága kö­tötte le az idejét.) Ezt komoly eredménynek kell elkönyvelni. A, Hazafias Népfront Orszá­gos Elnöksége, személyesen Kállai Gyula elvtáns köszöne­tét tolmácsolta Sztergár elv­társ a jó munkáért; Régebben sokat panaszkod­tunk a kellő öntevékenység hiányra. Most ebben is fordu­latot értünk el. Csak egy pél­dát! a novemberi választások hírére 12 falusi népfrontbl- zottságunk összeült és a leg­jobb társadalmi aktívák bevá­lasztása útján megerősítette magát. A megye vagy a járás Meszesen is árusítanak Mirelit-árut Újra itt a tél, itt már a meszesi lakó- bot, krafiolt, gyalult . «.«vvm Az telep élelmiszerbolt- uborkát, zöldborsót, a mirelit szezon. Az ^ ánJBÍtanalk parajt> tö­Elélmlszerkiskeres- kedelmi Vállalat boltjaiban ismét megkezdik a mirelit cikkek árusítását. A belterületen a Bem utcai konzervbolt- ban lehet mirelit cikkeket vásárolni, de ebben az évben [külön megbízása nélkül, a he- leghamarabb meg akarnak mntmimmttmnttitrtttft—r—-Ttr-termi — bizony sok időt és fá­radtságot fog megkövetelni; Közel 28 000 ember vett részt a megyében a különböző vá­lasztási bizottságok munkájá­ban. Jó részük friss, párton- kívüli erS, jól tennék a nép­frontbizottságok, ha a legjob- bakkal ismét megerősítenék a soraikat; Népfrontbizottságaínk fog­janak össze a tömegszerveze­tekkel, kérjék és igényeljék a pártszervezet, a kommunisták segítségét. Készítsenek 3 hó­napos munkaprogramot, leg­alább negyedévenként üljenek össze és tárgyalják meg a leg- I utóbbi időszakokban végzett mirelitet. így a bá­nyászok is könnyeb­ben hozzájuthatnak a mélyhűtéssel kon­zervált friss zöldség és gyümölcsfélék­hez. A mirelit-készít­mények listáján je­lenleg hüvelyes ba­köt, kékszilvát, sza­mócát, epret, megy- gyet és őszibarackot találhatunk. Ezeken kívül árusítanak húskészítményeket, 6zalontüdőt, pacal­pörköltét és marha- pörköltet is. ■imHimmiiNU ha az elnökség állandóan meg bízza őket feladatokkal. Ehhez pedig munkaterv kell. Ezernyi munkalehetőség Valószínű egyetlen népfront­elnöknek sem fáj amiatt a fe­je, hogy mit tegyenek a mun­katervbe. Nincs hiány a ten­nivalókban! A jó munka terv a község­fejlesztési tervre épül. Nagyon elkel ebben a népfront segít­sége, mert a községfejlesztés — amely ebben az évben pél­dátlan méreteket öltött — jö­vőre még nagyobb odaadást igényel. Megyénk szinte min­den második községében kul- túrház épül! Népfrontbizottságaink szer­vezik megyénk 58 ezüstkalá­szos tanfolyamát is. December 1-én 4 hónapos népfront-tan­folyam indul a községekben. A tervezett 8 előadás kereté­ben a népfront-aktívák meg­ismerkednek a Hazaiías Nép­front történetével, az igaz ha­zafiság és proletárnemzetközi­ség, a nacionalizmus és sovi­nizmus fogalmával és még sok mással. A nagyobb községek nép­frontbizottságai (a helyi társa­dalmi és kulturális szervek se­gítségét kérve) jutalommúsort szervezhetnének a választási munkákban legjobban kitűnt aktívák, köztük népfront-aktí­vák számára; A jól sikerült értekezlet vé­gén Sztergár János elvtárs át­nyújtotta a legjobb járási és városi népfrontvezetöknek a Hazafias Népfront Országos Tanácsának díszokleveleit és tárgyajándékait. Bocskor Ist­ván elvtárs, a szigetvári, Czeigler László elvtárs, a sik­lósi járási népfrontbizottság titkára kéthetes csehszlovákiai turnéban vesz részt jó mun­kája jutalmául, iimifliMmnuiuiiiiiimiHiiHiHiHiiHi társa felhívta a résztvevős fi­gyelmét, hogy ne pihenjenek meg a babérokon, a népfront­ra éppúgy szükség van a vá­lasztások után, mint novem­ber 16-át megelőző hetekben. „A népfront feladatai sem­mivel sem kisebbek, mint a választások előtt voltak” — mondotta Sztergár elvtárs. Ez kissé meglepően hangzik, de a valóságot tükrözi. Igaz, hogy nem lesz annyi rendezvény, viszont annál több hétköznapi aprómunka vár ránk. Ismét egy példa: a komlói városi népfrontbizottság a jelölő gyű­lések, klsgyűlések és csoportos beszélgetések során össze­gyűjtötte a dolgozók különbö­ző panaszait. Együttvéve több sűrűn gépelt oldalt tesznek ki. Orvoslásuk — amit a lehető A Kisfaludy utcából áttértünk a Ber­csényi utcába, ahonnan elénk tárult hirtelen a Rákóczi út új forgalma. Itt egy szovjet katona, akinek a rangját nem ismertem, feltartotta a karját s leállított bennünket, A tolmácsok kö­zölték, hogy a Svéd Vöröskereszt meg­bízottja keresi a parancsnokságot. — Piszmo! — hangzott a kívánság. Amikor visszaadta az igazolványt, in­tett, hogy kövessük. Kiértünk a Rákóczi útra. Hatan, egy kis fehér zászló tövé­ben, mint parányi sziget egy óriási se­reg áradásában, amely a Zsólnay utca felől még tömörebbnek, áthatolhatat- lanabbnak látszott. Egy harc utáni elő­nyomulás hatalmas ereje rohant az úton saját dinamizmusának lendületé­ben. Különböző fegyvernemek egymás mellett. Az előreözönlés iramában tij- jongás harsonázott, a győzelem ujjon­gó sa. aki életében először volt Pécsett, bámu­latos tájékozódási Szovjet kísérőin. képességgel vezetett bennünket, pécsié két, cikk-cakkban a Széchenyi tér félé. Es amikor a Nádor Szálló előtt megáll­tunk, körülbelül húsz perc múlva a Ki­rály utcából egy katonai autócsoport közeledett felénk. A kiszálló törzstisztéit gyorsan meg­igazították köpenyüket, sapkájukat, s kettős sorban vigyázba álltak. Az első kocsiból egy kékszemü, mosolygó ka-* tona szánt Iá, akit lelkesen éljeneztek. Zavjálov, a Szovjetunió Hőse, a Pécs körüli harcok parancsnoka volt. Sor­ban kezet fogott mindenkivel, s néhány szavából, melyet törzstisztjeivel váltott, arra lehetett következtetni, hogy köszö­netét mond társainak Pécs felszabadi- 1ért. Amikor hozzánk ért, bemutat- i Valamit mondott nekem, amire ud- tm axt falállam neki oroszul, hoau „igen" (da). Elmosolyodott « válaszo­mon, ami nyilván nem volt jó, mert „nem“-et kellett volna mondanom. Mel­lettem Vörös Mihály már óvatosabb volt. ö sem igent, sem nemet nem mondott, csak a nevét. Öt, mint a város képviselőjét mutatták be. A törzstisztek oroszul beszéltek hozzánk, átöleltek bennünket, s mi csak bólogattunk, hogy értjük. A lelkes ünnepi hangulatban így illett tenni. Aztán karonfogtak ben­nünket, s vittek be a szálloda nagyter­mébe, ahol vagy 20 személyre reggeli­re terítettek. Zavjalov mosolyogva felénk fordult, s a tolmácsok útján a következőket mondotta: *•* A harcok alig egy fél kilométerre folynak és a katonaember csak evés­kor jut szóhoz. Tartsanak velünk s én rendelkezésükre állok. A reggeli alatt a törzstisztek figyel­mességük számtalan jelével elhalmoz­tak bennünket. Az asztal távolabbi he­lyéről is jöttek velünk koccintani. Reg­geli után Zavjaloo megkérdezte, bogy mi a kívánságunk? Egészen rövid kato­nás mondatban ösz- szegeztem a vissza­maradt kórházak, a polgári betegápolás és lakásvédelem kér­dését, esetleges to* • vábbi harcok kilátó* sairot Zavjalov azonnal továbbította az in­tézkedéseket, majd pohárköszöntö követ­kezett, melynek a vé­gén a következőket mondotta: — Azt üzenem e szép város összes la­kójának, hogy jegyezzék meg: a családi otthon tulajdona és a család szent előt­tünk. Felemeltük a poharakat a magasba és ünnepeltük a baranyai harcok vi­tézlő parancsnokát, aki pontos értesü­lések szerint a november 28-i pécsi har­coknál utasította a tüzérségét, hogy a katonai meggondolások ellenére is, kí­méljék azt a gyönyörű várost, amely a déli magaslatokról eléjük tárul és ne lő fjek, . .. )4S órára új­Es Zavjalov üzenete utáni ra megin­dult az élet a pécsi gyárakban, üzemekben. S mind­ez ott született meg, abban az órában a Nádor étteremben, ahonnan az élet új lüktetetését kellett elindítani. Ahol az újjáépítés legelső perce kibontako­zott, akkor, amikor — Zavjalov szavá­val élve — alig fél kilométerre még folytak a harcok.“ P. CY, a • •Ltí-z LÄ öj. Engels Frigyes S zázharmincnyolc évvel ezelőtt, 1820-ban szü­letett a németországi Bar- men-bam. Neve Marx Káro- lyéval együtt a szocialista forradalommal azonosult a munkásmozgalomban. Nem­csak Marx nagy harcostár­sát tiszteljük benne, hanem a szocializmus ideológiájának egyik megteremtőjét, aki számtalan eredeti gondolattal gazdagította a dialektikus materializmus elméletét, s a gyakorlati politikai harcban is Marx méltó társának, majd halála után örökösének bizo­nyult. Alig huszonhat esztendős korában, 1846-ban a proudho- nistákkal vitatkozva rendkí­vül tömören és határozottan körvonalazta a szocialista forradalomról alkotott állás­pontját. Vitatkozó ellenfelei felvetették a kérdést: mi is az a kommunizmus? Engels megadta a választ és ezt így rögzítette levelében: „::i a legegyszerűbb meghatározást adtam, hogy ne bújhassanak ki a dolog lényege alól. A kö­vetkezőképpen határoztam meg a kommunistáik szándé­kait: 1. érvényre juttatni a proletárdk érdekeit a bur- zsoák érdekeivei szemben; 2. ezt elérni « magántulajdon megszüntetése és vagyonkö­zösséggel való felváltása út­ján; 3. a célok megvatáská­sára nem ismerni el más esz­közt az erőszakos demokrati­kus forradalmon kívül." Ezzel valóban a proletáriá- tus harcának lényegét ragad­ta meg, s e célokért küzdött élete végéig. Az akkor tudo­mányos ismeretek hatalmas fegyvertárát mozgatta a munkásosztály igazának, a szocialista forradalom elke­rülhetetlenségének bizonyítá­sára. Eugen Dühringgel és Ludwig Feuerbachhal folyta­tott vitáiban a matematika, fizika, kémia, jugtvdomány, csillagászat, biológia, történe­lemtudomány köréből meríti érveit, amelyek többsége ma, egy évszázad múltán is fris­sen, eredetien hat és megtá- madhatatlanul bizonyítja a dialektikus materialista vi­lágnézet egyedüli helyessé­gét. Ellenfeleivel folytatott vitáiban mindig következe­tesen vallotta elveit, egész életét a kommunizmus szol­gálatának szentelte. Ez adott Engelsnek mély és szilárd erkölcsi alapot ahhoz, hogy ellenfeleivel szemben a gúoy és a jellembeli fogyatékossá­gok leleplezése eszközével is éljen. Bakunyint, a marxiz­mus anarchista ellenfelét pél­dául így jellemzi: „Bakunyin egyik elve úgy szól, hogy az adott szó betartása s az ehhez hasonló dolgok nem egye­bek, mint polgári előítéletek, amelyeken az igaz forradal­már az ügy érdekében min­dig túl kell tegye magát.“ En­gels, akárcsak Marx Károly, nem ilyen „forradalmár“ volt. A proletárforradalom- ért vívott közel négyévtize- des küzdelem után, 1879-ben joggá] írhatta „A három zü­richi1’ (Höchberg, Bernstein és Schramm) „kiáltványát" bírálva: „Csaknem negyven év óta hangsúlyozzuk az osz­tályharcot, mint a történelem legközvetlenebb hajtóerejét és különösen a burzsoázia és a proletariátus közötti osz- tályharcot, mint a modem társadalmi átalakulás nagy mozgatóját; semmiképpen sem állthatunk tehát össze olyan emberekkel, akik ezt az osztályharcot törölni akar­ják a mozgalomból. Az 1 n- ternacinálé alapításakor ha­tározottan kiadtuk a harci jelszót: a munkásosztály fel­szabadítása magának a mun­kásosztálynak műve kell, hogy legyen. Nem állhatunk tehát össze olyan emberekkel, akik nyíltan kimondják, hogy a munkások túlságosan műveletlenek önmaguk fel­szabadítására és felülről kell őket felszabadítani emberba­ráti nagy* és kispolgárok­nak,« A marxizmus ellenségei szeretnek más érvek hijján arra hivatkozni, *' hogy Marx és Engels is a * burzsoáziához tartozott. Való- t ban tény. hogy Engels apja t gyáros volt. Az ezzel járó 5 anyagi jólét tette lehetővé. § hogy Engels hozzájuthasson a műveltség forrásaihoz, ta­nuljon és önálló alkotó mun­kát végezzen. De érdemes huszonnégy éves korában Marxhoz írt' szavait idézn: arról, hogyan vélekedett ősz- ; tályhelyzetéről: „A kereske­delem gyalázatos dolog — írta — gyalázatos város ez Barmen, gyalázatos dolog az i itteni időtöltésem és különö-1 sen gyalázatos dolog nem­csak megmaradni bunzsoá- nak, de ráadásul gyánosna'. is, azaz olyan burzaoánp’t aki aktívan áll szemben í proletár iátussal.“ A burzsoá oeztályfaelyzet-! nek ez a gyökeres megtaga-] dása és önmagának a prole- J tárlátussal való azonosítása : nemhogy csökkentené, ha- j nem éppen megnöveli Engels i életművének felmérhetetlen | értékét. Marx és Engel* nem pró-j fétaként léptek fel, nem meg-1 sejtések és homályos éczel-j mek alapján jósolgatok. j mint számos' „szocialista“ sőt] „kommunista" kortársuk. A ] legalaposabb tudományos fel- j készültséggel láttak u társa­dalom törvényszerűségeinek j tanulmányozásához és azok < megismerése alapján dolgoz-] ták ki zseniálisan előremu-: tató elméletüket; Engels ■ bár tizenkét éwea élte túl j Marxot — már nem érhette! meg, hogy lássa, hogyan vi-j szí diadalra a munkásosz- j tály a proletárforradalmat Ma azonban a győzelmes j szocializmus négy évtizede : bizonyítja, bogy a Marx és j Engels mutatta út a társada­lom egyetlen járható útja Csak a munkásosztály tudja í önmaga és minden dolgozó] osztály felszabadításával meg- ] teremteni a magántulajdo-! non alapuló társadalmak kor-1 látait szétfeszítő új termelő-; erőknek megfelelő társadalmi: rendet: a szocializmust. Amit i Marx és Engels tudományos ] előrelátása világított meg a • munkásosztály előtt, azt Le- ) nin útmutatásával és közvet- ] len vezetésévél valósította] meg a proletariátus Oroszor-i szagban, s azóta már a világ: egyharmadán izmosadé szo-j cialista rendszer bizonyítja, j hogy Marx—Engels—Lenin j lunkásosztály tö- I ági erővé válva I valóban alkalmasak az egész* világ forradalmi átformáló- * sárai I IXisértet járja be Euró-| pát — a kommun iz-t mus kisértete." így kezdődik* a Kommunista Párt Kiéltvá-t nya. Száztíz esztendővel ez- * előtt, a kiáltvány kiadásakor * valóban még csak kísértet £ volt a kommunizmus. Talán * az egész világon csak két em- | bér volt, aki pontosan tudta, g hogy mi ennek a „kísértet-* nek“ a lényege: Marx és | Engels, a kiáltvány megfogal | mazói. Azóta nagyot fordult | a világ, A kommunizmus ! szinte kézzelfogható közel- * ségbe került, eleven, reálist valóságként jelenik meg a» Szovjetunió hétéves tervei- * nek téziseiben. És nemcsak í Európában, hanem a hata!- f más Ázsiában is, láthatjuk ] már a lélekzetállitó gyorsa-! sággal kibontakozó új társa­dalmi rend térhódítását. Az] egész világon a munkásosz- J tály harcai nyomán megváló-; sulnak a Kommunista Párt: Kiáltványnak szavai: „A régi j osztályokra is osztályellen- g tetekre tagolt polgári társa- j dalom helyébe olyan társu-1 lás lép, amelyben mindent egyes ember szabad fejlődé- j se az összesség szabad fejlő-i ácsénak feltétele." Mészára« Ferenc»

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom