Dunántúli Napló, 1958. november (15. évfolyam, 258-283. szám)

1958-11-28 / 281. szám

NAPLÓ 1958. NOVEMBER 2*. 2 N, Sz. Hruscsov elvtárs sajtókonferenciája a berlini kérdésről ! (Folytatás az 1. oldalról) ml azt már sokszor javasoltuk. A megszállási rendszer íelszá- Berlin ipari kapacitásának molása Berlinben és a szabad teljes kihasználását. Ünnepé- város megteremtése elősegíte- lyes kötelezettségekben vállal- né a megszálló csapatok kivo- juk, hogy gondoskodunk Nyu- nását Németországból és elő- gat-Berlin élelmiszerellátásá- mozdítaná a leszerelést, ról, normális kereskedelmi alapokon. Nyugat-Berlin mun­kásai, mérnökei, vállalkozói számára ez a helyzet előnyök­kel jár. Nemcsak, hogy nem vezetne a fennálló életszínvo­nal hanyatlására, hanem még emelkedne is a teljes foglal­koztatottság révén. Nincs te­hát ok ilyesféle aggodalomra. Hogyan értékeljük a Német Szö­vetségi Köztársaság azon vezetői­nek álláspontját, akik fenn akar­ják tartani Nyugat-Berlin jelen­legi státusát? — kérdezte az Iz­vesztyija tudósítója. A fennálló helyzetet csupán az akarja fenntartaná, aki a világon uralkodó feszültséget is ferm akarja tartani — mon­dotta Hruscsov — mert ennek a feszültségnek egyik forrása éppen a berlini helyzet; A‘ technika és a fegyverzet mai színvonalán ez a feszültség nem kívánatos következmé­nyekkel járhat. Az emberek nyugodtan akarnak aludni, s nem akarnak a nukleáris töl­tetű rakétafegyverek robban­tására ébredni; Felmerül a kérdés; vajon normálisak-e azok. akik fenn akarják tartani ezt a nem normális helyzetet? A Reuter tuAóaftója s követke­zőket kérdezte: Milyen garanciát nyüjt a Szovjetunió Nyugat-Ber- Hn szabadvárosnakT Visszalép-e a jelenlegi álláspontjától a Szov­jetunió, ha az NSZK lemond a fegyverkezésről? Nyilatkozatunk magában fog­lal ia a szükséges garanciákat is — válaszolta Hruscsov. — Mindent megtennénk avégett, hogy támogassuk a szabad vá­rost és biztosítanánk a bel« ügyeibe való be nem avatko­zást, ha ezt a többi nagyhata­lom is ünnepélyesen megígér­né, vagy egyezményt írna alá erre vonatkozólag, esetleg az ENSZ keretein belül is. Az ilyen megállapodásba mi is beleegyezünk, A szovjet politika nem vál­tozik meg akkor sem, ha Nyu- gat-Németország lemond a fegyverkezésről —■ folytatta Hruscsov. A potsdami egyez­mény értelmében Nyugat-Nc- metországnak egyáltalán nincs is joga a fegyverkezésre. Nem kívánhatják* hogy engedményt tegyünk engedmény ellenében akkor, amikor a hát tényező nem egyenértékű. Ha Nyugat Németország nem is folytatná a fegyverkezést, Berlin négy­hatalmi státusa akkor is meg­maradna és ez mit sem változ­tatna a konfliktus ágyán Milyen Intézkedéseket kíván ten­ni a Szovjetunió kormánya, hogy a szabad város megteremtése ese­tén az áttérés sima, akadályok­tól mentes legyen — kérdezte az AON tudósítója (Német Demo­kratikus Köztársaság). A legjobb természetesen az lenne, ha az érdekelt kormá­nyok üdvözölnék javaslatain­kat és kijelentenék, hogy haj­landók velünk tárgyaim. En­nek a világon mindenütt örül­gat-Berlin szabad város státusa, nem javasolják-e majd a jövő­ben, hogy Nyugat-Berlin teljes egészében legyen az NDK-é? Mi ezt a státust nem tekint­jük átmenetinek — mondotta Hruscsov. — Igaz, semmi sem örök, minden változik, de ameddig Nyugat-Berlin lakói fenn akarják tartani ezt a stá­tust, mi dzt elismerjük. A Welt című nyugatnémet lap tudósítója megkérdezte: Ha Nyugat-Berlin szabad város lesz, lesz-e majd szabad folyosó Nyu- gat-Németország felöl és ez olyan lesz-e, mint annak idején a dan- zigi korridor volt? Erre még korai lenne vála­szolni — állapította meg a szovjet miniszterelnök. — A nénefc — hangzott Hruscsov szabad városnak mindenesetre meg kell adni a lehetőséget, hogy szabadon tartsa fenn kapcsolatait mind a Nyugattal, mind a Kelettel, válasza. — Mi azonban rea­listák vagyunk, nem várunk üdvözleteket, de bízunk ab­ban, hogy a válaszok a józan ész jegyében fogannak majd. Hat hónapig várunk és ez ele­gendő ahhoz, hogy jól átgon­dolják a választ, A Magyár Távirati Iroda, a Nép- szabadság és a Magyar Rádió tu­dósítója megkérdezte: mit szán­dékozik tenni a szovjet kormány abban az esetben, ha a nyugati hatalmak elutasítják a szovjet javaslatot? Nagyon nem kívánatos len­ne, ha az érdekelt kormányok nem egyeznének bele javasla­tunkba — mondotta Hruscsov. — Ha azonban ez bekövetkez­nék, minket ez sem akadályoz­na meg abban, hogy bizonyos idő múlva keresztülvigyük azt, amit javaslatunkban legszögez­tünk. Hogy miért tettük így, azt részletesen megvilágítottuk nyilatkozatunkban, A DP A nyugatnémet hírügy­nökség tudósítója megkérdezte: Ml lesz a szovjet álláspont, ha az Egyesült Államok nem fo­gadja el a szovjet javaslatot, nem vonja ki csapatait Nyugat-Ber- linböl és nem kívánnak tárgyalni az NDK-val? Mélyein sajnálni fogjuk ezt, de ez nem akadályozhatja meg terveink valóra váltását — ál­lapította meg a szovjet mi­niszterelnök. — Számunkra nincs más megoldás, öle' nem számoltak velünk, amikor meg­szegték a potsdami egyez­ményt. Ebben az esetben mi saját belátásunk szerint csele­kednénk; csov a tudósítót, aki nem-me válaszolt, sokan azt mondják hogy az egyezmény még léte zik, de azért mondják, hogy fenntarthassák Nyugat-Berlin megszállását — állapította meg a szovjet miniszterelnök A választások befejeztéve Hruscsov a következőket mon dotta még: — Úgy vélem, sikerült ki elégítenem önöket, remélem megértik, hogy mi a normáli gazdasági versenyhez akarunk kedvező feltételeket teremte­ni. Felhívom Önöket, hogy tá mogassanak bennünket ebben a nemes törekvésben; Ma olvastam Nixon úr Ion doni beszédét. Majdnem egye értek Nixannal. Ez ritka eset A beszéde végén az amerika aleinök ugyanis azt mondja hogy ideje áttérni a gazdaság versenyre. £n üdvözlöm ezt kijelentést, ha Nixon úr és a többi nyugati vezető továbbra is ezen az állásponton lenne vagyis olyan állásponton amelynek nincs atomrobban tás-szaga, mi a magunk részé ről vállaljuk ezt a versenyt Lássuk, ki ad több házat, k biztosít magasabb élet színvonalat, a kulturális szűk ségletek magasabb fokú ki elégítését, ki nyújt több sza badságot, ki teremt jobb fel TT _ .... , , , tételeket a zsarnokság felszá Ha az Egyesült Államok tel- moiásához, Igaz, a zsannoksá got mi másként értelmezzük A New York Times tudósítója felvetette: A szovjet jegyzék megállapítja, hogy ha az Egye­sült Államok a jegyzékben ki­fejtett javaslatot nem fogadja el nem marad tárgyalási alap a Szovjetunió és az Egyesült Álla­mok között a berlini kérdésről. Úgy kell ezt értelmeznünk, hogy ebben az esetben a Szovjetunió nem lesz hajlandó a Nyugát-Ber- linre vonatkozó egyéb javaslato­kat megvitatni? — tette fel a kérdést a tudósító, jesen elveti javaslatunkat, ak­kor valóban nincs miről tár­gyalnunk a berlini kérdésben — állapította meg Hruscsov. — Ha azonban csak egyes részleteket nem fogad el, a ki­egészítésekről, a változá­sokról készek vagyunk tár­gyalni. Mi a kérdést nem ulti­mátum formájában vetjük fel, és a következő hat hónap fo­lyamán szívesen tárgyalunk. A Süddeutsche Zeitung című nyugatnémet lap tudósitója meg­kérdezte: a Szovjetunió Nyugat- Berlin szabad városra vonatkozó javaslata addig marad-e érvény­ben ameddig fennáll a két német állam? A kérdés magától megoldó­dik, ha a két német állam tár­gyalások útján megállapodik Németország egyesítésében —j mondotta Hruscsov. — Ebben' az esetben Berlin az egységes; Németország fővárosa lesz és! nem lesz tovább szükség arra,: hogy szabad város legyen. Sokan azt tekintik zsarnok ságnak, amikor megtiltják kizsákmányolást, mi pedig ép pen a kizsákmányolás meg szüntetését tekintjük a zsar nokság felszámolásának. De függetlenül a nézetek külön bözőségétől, a kifejezésben egyetértünk. A kihívást elfo­gadjuk! — jelentette ki a saj­tókonferencia végén a Szov jetuaió Minisztertanácsának elnöke. A szovjet kormány jegyzékei a berlini kérdésről (Folytatás az 1. oldalról) Német Demokratikus Köz­ársaság, Lengyelország, Cseh- zlovákia határának bármi- yen megsértése, a varsói szer- ödés bármely tagállama eilen elkövetett bármilyen agress­zív cselekmény az összes tag­államok elleni támadásnak mi­nősül és azonnal megfelelő választintézkedéseket van. ma­ga után; Természetesen lehetnek a Szovjetuniónak rosszakarói, akik a szovjet kormánynak Berlin megszállási rendszere [érdesében elfoglalt álláspomt- át úgy próbálják feltüntetni, mint valamiféle annexiós tö­rekvést. A Szovjetunió ■— íamgsúlyozza az amerikai kormányhoz intézett jegyzék — miként a többi szocialista Ham, nem törekszik semmi­éle hódításra, hanem csupán véget akar vetni a rendellenes. és veszélyes helyzetnek, amely Berlinben annak következmé* nyp, hogy e város nyugati öve* zeteit még mindig megszállva tartja az Egyesült Államok) Nagy-Britannia és Franciaor* szág. Úgy kell eljárni, hogy Nyugat-Berlin ne lehessen többé ugródeszka a szociális* ta országok, a Német Demo* kratikus Köztársaság és a Szovjetunió elleni fokozott kémtevékenységhez, kártevés* hez és egyéb aknamunkához, A szovjet kormány elhatá­rozta — mondja a jegyzék —• hogy a maga részéről megte­szi a berlini megszállási rend­szer megszüntetésére irányuló intézkedéseket; mégpedig at­tól a törekvéstől vezérelve, hogy kiesziközölje a berlini helyzet normalizálását az európai béke, Németország bé­kés ég független fejlődése ja­vára* lecemberben sorsolják a második, a harmadik és a negyedik békekiHcsSnt A második, a harmadik és negyedik békekölcsön 1958. második félévi húzását de- ember 28-án és 29-én Buda- esten rendezi az Országos Takarékpénztár. A kötvények kibocsátásk­or megállapított Időpontnak megfelelően ezúttal kezdik meg a harmadik és a negye« dik békekölcsön — névérték­ben történő rí törlesztése« sorsolását, A kétnapos húzáson intett­három békekölcsönből össze­sen több mint 90 millió forin­tot sorsolnak U, A Holdanként tiilili mint öt normálholdnyi gépi munka a termelőszövetkezetekben A baranyai termelőszövetke- etek a 3004-es rendeletnek cülönösen azt a pontját hasz- álták ltd, amely szerint jelen­Svédországban élő magyar származású tudós kitüntetése T.ehet-e úgy tekinteni a szovjet jegyzéket, mint a potsdami egyezmény felmondását? — kér­dezte a New York Herald Tri­bune tudósítója. ön szerint létezik ez az j egyezmény? — kérdezte Hrus-: New York (DPA). A DPA a Massachusetts állambeli Cam- bridgeből jelenti, hogy az 1958. évi „Atommal a békéért“ ame­rikai díjat a Nobel-díjas He- vesy György, Stockholmban élő magyar származású biokémi­kusnak ítélték oda. Hevesy ta­nárt 19 ország 111 jelöltje kö­zül választották a díjra érde­mesnél. A díj: aranyérem és 75.000 dollár, Nagy derültséggel fogadták a sajtókonferencia résztvevői a Daily Worker tudósítójának kér­dését, amely így hangzott: Meg­gondolva, hogy Nyugat-Berllnben különböző kémközpontok és rá­dióállomások működnek, hogyan foglalkoztatnák ezeknek az in­tézményeknek az alkalmazottaitsMeooaoHaooeoaooaoooiMaooaoaaaasaaaaoua a szabad város megteremtése ese- ■ téa, Hevesy György 1885-ben szü­letett Budapesten. 1926-tól 1934-ig a szerves kémia tanára volt a freiburgi egyetemen, 1943-ban kapta meg a radio­aktív izotópokkal végzett ered­ményes kutatásaiért a kémiai Nobel-díjat. Jelenleg a stock­holmi egyetem kémiai kutató- intézetének tanára. tős kedvezményékhez juthat­nak, ha egy-egy holdon legs alább három normálholdnyi munkát végeztetnek a gép­állomás okkal. A szövetkezeti november 'utolsó he­téig 155 500 normálholdnyi gé­pi munkát végeztek a trakto­rosok, azaz katasztrális hol­danként már több mint öt normálholdnyi szántást, ve­tést, betakarítást és egyéb munkáikat. Számos közös gaz­daságban — így például a ba­barc! Béke, a lippói Béke őre és a mágocsi Béke Tsz-ben —■ már hat normálholdnyi gépi munka jut egy-egy holdra. A megye termelőszövetkeze­tei — a 3004-es rendelet értel­mében — 7630 000 forint ked­vezményt kaptak eddig az ál­lamtól. < 2 Ezeknek *z embereknek pá-S lyát kell változtatniak és nem" meleg- a népek kárára, hanem hasz-X __ B B nára kell működniök — mon-j Et től függetlenül jé lenne, dotta mosolyogva Hruscsov. —; ha Nvugat-Néme tor szág nem fegyverkezne, s ha azok a ha­talmak, amelyeknek fegyveres erői vannak Nyugat-Német- országban, illetve a Német De- mokratiikus Köztársaságban, kivonnák csapataikat, ahogy Ha valaki közülük munka nél- ■ kül maradna, nem sajnálkoz-j nék. • • A Monde tudósítója megkérdezte: ■ Mivel Nyugat-Berlin a Német De- J mokratikus Köztársaságé, állan- ■ dó, vagy ideiglenes lesz-e Nyu- i Az a november is ■ összehívták a Szovjetunió Legfelső: Tanácsának ülésszakát Moiikv* (TASZSZ). A Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének törvényerejű rendelet« alapján december 22-re összehívták Moszkvába a Szovjetunió Legfelső Taná­csának ülésszakát. ■ Megkezdik a Mohácsi Farostlemez- \ gyár gépeinek iiresjáratását A Mohácsi Fa­rost lemezgyár 103 millió forintos költ­séggel épülő „első lépcsőjén“ s befeje­ző munkákon dol­goznak. A gyár egyes gépeinek uresjárstésát a na­pokban megkezdik, métbabsn az ese Hé­jak. Ez egészen tása évi tízezer ton- ; 1959. január j-ig na farostlemez lesz,; tart, amikor anyag- de ebből az első év. gal megindul a gyár próbajáratása, az ehhez szükséges nyárfarönkök már a gyár udvaréin tor­nyosulnak. A Mohácsi Fa­rostlemezgyár első lépcsőjének kapna­ben csak hatezer; tonnát gyárt. Köz-; ben folyamatosan; épül a gyár második S lépcsője, amely to- S vábbi húszezer ton- ; na farostlemezzel S ■ novai; a termelést. 2 csak olyan lett volna, mint a töb­bi. Ködös, fogva- cogtató, agyra, kedélyre, mellre tele­pedő, amolyan belépő féle a tél küszö­bén. 1944 novembere azonban más bélye­geket is magán viselt. Szerte az ország- báni itt Baranyában és Pécsett is utol­só kétségbeesett kapkodásban keresett menedéket, kiutat, a már erősen nyi­korgó, széthullásra ítélt fasiszta hadigé­pezet. Úgyszólván seuki sem volt tőlük biztonságban. Senki sem tudhatta, mi­kor és milyen formában kiáltják ki bűnbaknak, miért és milyen körülmé­nyek között kerül a rettegett Gestapo elé. Nyilasok, csendőrök, forgattak fel lakást, pincét, katonaszökevények után szimatolva. Az országutakon végtelen szekérsorok kígyóztak, sebtében felpa­kolt ágyneművel, bútordarabokkal Nyu­gat felé. És hogy nézett ki Pécs városa? Bi­zonytalanság, pattanásig feszült hangu­lat mindenütt. Mit hoz a következő perc, a következő óra? Künn az utcán SS alakulatok cirkál­nak, a városházán szóbakerül a város kiürítésének gondolata. November ?S-at írnak. Ekkor már meg volt a remény arra, hogy a szeretett város elkerüli a végveszélyt, bár a város felett, a Me­cseké» több helyen Is sziklába vájt védőállások lapulnak. Semmi kétség afelől, hogy mi is történne, ha a néme­tek injen alcamák „védelmezni" a vá­rost. De szerencsére nemcsak dél felől nyo- 1 múl előre a szovjet hadsereg, hanem a Mecsek mögött, Szekszárdon át is be­nyomultok a hegyháti járásba, bekerí­téssel fenyegetve a fasiszta egysége­ket. Esteledik. Délről és dél-keletről szov­jet ütegek torkolattüzei villognak és az agyúdörgés hullámai már megrezegte- tik, megkocogtatják a pécsi házak ab­lakait: „Közeledünk, fut már a fasiszta, hamarosan szabadok lesztetc, pécsiek!" S amikorra megjön a hajnal, mintha csak maga előtt görgetné a sötétséget, eszelős kapkodással, vad kavarodásban menekül a megtépázott fasiszta hátvéd utolsó maradványa is. Es helyükön itt is, o(t is feltűnnek a vattakabátos, bun- dasai>ká$ szovjet előőrsök, a szabadság első hírnökei, hogy átadják az első meg­nyugtató szót. az első kinyilatkoztatást: „Ma hajnalban kisurrant, messze futott a háború Pécs városából". E történelmi jelentőségű percekre, órákra így emlékezik vissza egy szem­tanú, ár. Vörös Márton, aki a Svéd Vöröskereszt megbízólevelével zsebé­ben és egy damaszt-teritőből készült fehér zászlóval vállalkozott arra, hogy néhányad magával a város parlamen­tereként, felveszi a kapcsolatot g fel­szabadító szovjet csapatokkal. zászlóval a elindultunk, volt. Kelet észrevehetően lehetett követ­Hajnalod ott. Fehér kézben Csend felől, s keztetni a többi tájakon is beálló csend­ből, hogy a „pécsi csata“ befejeződött. A Perczel utcában a Papp vendéglő ajtajában két pécsi álldogált és mintha csak tudták volna, hová megyünk, sok szerencsét kívántak. Az utca egyébként néptelen volt. Amikor a Kisfaludy ut­cánál befordultunk, váratlan látvány tárult a szemünk elé. Amiként a me­ző a zöld fűtől, az egész Kisfaludy utca zöld volt a vatelin-kabátos alvó szovjet katonáktól. Szótlanul, mozdulat­lanul feküdtek, mintha egy nagy tör­ténelmi élőképet játszottak volna. ,4 fő- harcok irányához, belövési árnyékban feküdtek és ez így alkalmas is volt a: éjszakai harcokban elfáradt katonák pihenésére. Óvatosan, átlépkedve raj­tuk haladtunk előre. Úgy látszik néhá­nyon mégis ébren voltak, mert egyik- másik tréfálkozni kezdett velünk a fe­hér zászló miatt. Kísérő társam meqsn- ványodott, borotválatlan arca az egyik katonában részvétet (s kelteti, mer: ur,) helyzetből felszólalt: — Ne félj bátyuska., mAr Hm ttiII vagytok rajta.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom