Dunántúli Napló, 1958. október (15. évfolyam, 231-257. szám)
1958-10-18 / 246. szám
1*58. OKTOBER 18. NAPLÓ 8 Megyénk dolgozói szavazatukkal hitet tesznek a néphatalom és póriunk politikája mellett A komlói és a zwickaui bányászok, valamint a Dunántúli Napló és a Freie Presse szerkesztősége évek óta szoros baráti kapcsolatban állnak egymással. Nemrég a Dunántúli Napló szerkesztősége ven dögéként Erhärt Müller és W erner Schmidt, a Freie Presse munkatársai két hetet töltöttek megyénkben. Ez alkalommal felkeresték Laki István elytársat, a megyei pártbizott ság első titkárát és Török Károly elvtársat, a megyei párt- bizottság másodtitkárát és be szélgetést folytattak velük. Az erről készített interjú néhány nappal ezelőtt jelent meg a Freie Presse hasábjain. Az első kérdésük a baráti kapcsolatok és tapasztalatcserék eredményeire vonatkozott: — E kapcsolat fenntartását, illetve ápolását két okból is nagy jelentőségűnek és fontosnak tartjuk. Köztudomású, hogy a dolgozók a Német Demokratikus Köztársaságban is és a Magyar Népköztársaságban is a szocializmus felépítésén fáradoz, nak. A harcot mindkét országban a munkásosztály kommunista pártja vezeti, irányítja. Nyilvánvaló, hogy csak hasznos lehet számunkra és az Önök számára is, ha kölcsönösen is megismerjük egymás munkáját, átadjuk egymásnak tapasztalatainkat.: — Tudomásunk van arról, hogy zwickaui bányászok is aggodalommal figyelték az 1956. októberi ellenforradalmi eseményeket Több bányászpártszervezet, mint például a Kari Marx Művek kommunistái kérték felettes szervüket, hogy konkrét formában is segíthessenek a magyar- országi ellenforradalom levei résében; — Szerencsére erre nem került sor, mert a Szovjetunió internacionalista kötelezettségéhez híven segítségünkre sietett _ Az ellenforradalom fegyveres leverése és az utána bekövetkezett viszonylag gyors ' politikai-gazdasági konszolidáció a napnál is fényesebben igazolta, milyen hallatlan nagy jelentősége van az internacionalista eszmék ápolásának nemcsak országos, hanem megyei szinten is. A Német Demokratikus Köztársaság dolgozói az elsők között siettek népünk gazdasági megsegítésére. A ■, zwickaui bányászok a komlói bányászokat, az újságírók pedig a mi szerkesztőségünket segítették, mind politikai, mind gazdasági téren. — A tapasztalatcserék politikai vonatkozásain túl bányászati szakszempontból is hasznosnak tartjuk az effajta kölcsönös látogatásokat. Baranya bányász jellegű megye, az Önök városa, Zwickau is igen fejlett szénbányászattal rendelkezik. A bányászok tapasztalatcseréje eddig is sok hasznosat adott és még többet adhatna, ha a vélemények, a tapasztalatok cseréjét, nemcsak a személyes látogatásokon keresztül, hanem más módon is rendszeresítenénk. Gondolunk itt a bányászok — mindenekelőtt műszakiak — rendszeres levelezésére. De helyesnek tartanánk azt is, ha az itteni újságírók cikkeket küldené- nek az Önök újságja számára, Önök pedig a Dunántúli Naplónak, és így is rendszeresítenénk a tapasztalatok átadását népeink javára. Ezután a mezügazdaság szocialista átszervezéséről esett szó. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozták: az ellenforradalom alatt és után Baranyában is súlyos megrázkódtatáson ment át a tsz-moz- galom. Mindenekelőtt fel kellett számolni a tsz-ek elleni támadást, ami a pártszer vezetek újjászervezésének F időszakára esett. Helyre kellett állítani a párt politikája iránti bizalmat, a tsz-ekkel szembeni bizalmat, hogy újra hozzákezdjünk a szocialista átszervezés munkájához. — Hosszú hónapok harca után, — a baranyai helyzet konkrét elemzésével — sikerült a járási párt- és állami ' szerveknek bebizonyítani, hogy újra létrejöttek a tsz- mozgalom fejlesztésének feltételei. Számos vitát rendeztünk a problematikus kérdések tisztázására. Megyéi és járási szinten megvitattuk a párt agrártéziseit és a mező- gazdaságra hozott határozatait. — A mohácsi járásban — ahol először indult meg újra a tsz-szervezés — tapasztalatcserét rendeztünk párt és állami funkcionáriusok részére s utána lassan megindult a fejlesztési munka más járásokban is. — Felléptünk minden régi rossz módszer ellen. Őrködtünk az önkéntesség szigorú betartása felett, másrészről széleskörű propagandát fejtettünk ki az alacsonyobb típusú társulások és szövetkezetek mellett. Nagy gondot fordítottunk a meglévő, vagy újjáalakult tsz-ek gazdasági és politikai megerősítésére, mind az állami hitelek elosztásánál és felhasználásánál, mind a káderek beállításánál. — A Megyei Párt VB-a a Megyei Tanács VB-ával közös tervet dolgoz ki a 3004- es kormányhatározat alapján és ennek végrehajtását következetesen ellenőrizzük. A felsorolt tevékenység eredményeként az ellenforradalom óta mintegy 90 tsz, továbbá 140—150 szakcsoport és termelő társulás alakult. Csupán, ebben az évben 47 termelőszövetkezet alakult több mint 12.000 kh-on, ami azt jelzi, hogy újra fellendülőben van Baranyában is a tsz-mozgalom; A harmadik kérdés a választások előkészületeiről szólt. Hangsúlyozták: az intézkedések a legszélesebb dolgozó rétegek javát szolgálják. A választási előkészületek legfontosabb feladatainak tartjuk, hogy növeljük a mun- kásoszStJáiy felelősségérzetét, a tömegek alkotó szerepét és kedvét. Ugyancsak a választási előkészületekhez tartozik és ez nemcsak a választási kampányban érvényesül, hogy a tanácsok, mint a legszélesebb tömegszerv és államhatalmi szerv, a lakosságot érintő szociális, kulturális, stb. kérdésekkel foglalkozzanak. — A tanácsok mindennapi tevékenységének az a célja, hogy .előrehaladásunkat segít sék a szocializmus építésé- • ben, a tömegek szociális, kul turális igényeinek a kielégítésében. Ebben a munkában különösen az ellenforradalom óta komolyan előrehaladtunk; * — Ezt mutatja néhány megyei gazdasági, politikai és kulturális eredmény. A megyében 1957-ben állami beruházásból 3 100 lakást építettünk. Amíg a Horthy-rend szerben az egész országban összesen 200 falusi könyvtár volt, addig ma csupán Baranyában 321 ilyen könyvtár van. 1938-ban 10—12 mozi volt a megyében, ma 377 mozi működik, csaknem hatmillió nézője volt a® előadó soknak. A megyében a felszabadulás előtt kilenc művelődési otthon volt, 1957-ben már 158 szolgálta a dolgozók általános szakmai és politikai műveltségének a fejlesztését. — A választási előkészület idején az a feladatunk, hogy politikai beszélgetéseket folytassunk a tömegekkel a párt és kormány eddigi tevékenységéről, a tömegek jelenleg problémáiról és megmutassuk a szocializmus perspektíváját is. Ennek érdekében felkészítettük a pártszervezeteket, a kommunistákat a tömegek között végzendő politikai munkára. A tömegszervezetek is megszervezték az ilyen irányú tevékenységeket. — Az ellenforradalom óta jelentősen megerősödött a párt és a tömegek kapcsolata. A választási munkában ezt a kapcsolatot kell szilárdítani. Feltárjuk és emlékeztetünk a dolgozók érdekeit szolgáló eredményeinkre. Ugyanakkor őszintén és reálisan beszélgetünk a nehézségeinkről is. — A választások céljául azt tűztük ki, hogy az eddig jól, dolgozó tanácstagok ismét részt vegyenek a tanácsok muakáj ában. Pozitívum az, hogy a tanácstagok többsége helytállt az elmúlt időkben és igyekezett választói érdekében a legtöbbet nyújtani; — Egyetértünk azzal, hogy a dolgozók olyan új tanácstagokkal akarják erősítem a helyi és felsőbb szintű állam- hatalmi szerveket, akik a dolgozók bizalmát bírják, szilárdan kiállnak a néphatalom mellett, becsületes, ősz-, tályhű munkások, dolgozó' parasztok, tsz-tagok és értelmiségiek. Ilyen szellemben beszélgetnek ma már a soron következő választásokról; <— A választási munkát nem egyszerű adminisztratív és technikai, vagy kampányfeladatnak tekintjük, hanem az elkövetkezendő időszakot fel akarjuk használni arra, hogy a párt politikájáról, célkitűzéseiről, feladatainkról ismét elbeszélgessünk — gyűléseken, csoportos és egyéni beszélgetéseken — megyénk dolgozóival, hogy megismerjük problémáikat és az elkövetkezendő időkben munkánk végzésében figyelembe vehessük véleményeiket, javaslataikat, bírálataikat — Munkánkat nagyban segíti az, hogy a Hazafias Népfrontban tömörülő munkások parasztok, értelmiségiek támogatják célkitűzéseinket Ezzel elérjük azt, hogy a választás napján megyénk dolgozói szavazatukkal nemcsak a Hazafias Népfront jelöltjeire adják le szavazataikat, hanem egyúttal hitet is tesznek a néphatalom és pártunk politikája mellett — fejeződik be a Freie Presse nek adott nyilatkozat. Szakszervezeti akció-hét a Pécsi Szénbányászati Trösztnél Az európai országok szakszervezeteinek és dolgozóinak képviselői a berlini konferencián felhívással fordultak a világ dolgozóihoz, hogy 1958. október 15. és 22. között szervezzék meg a békéért és a leszerelésért folyó küzdelem és a szolidaritás hetét. A Pécsi Szénbányászati Tröszt dolgozói ma röpgyűlésen elfogadták a felhívást és egyhangú határozattal csatlakoztak a szakszervezeti akcióhét megrendezéséhez és a következő szövegű táviratot küldték a Szakszervezetek Országos Tanácsának: „Mi, a Pécsi Szénbányászati Tröszt igazgatóságának dolgozói a legnagyobb felháborodással tiltakozunk az ellen, hogy az imperialista államok, élükön az Amerikai Egyesült Államokkal, az atomot háborús céljaikra használják fel és az ellen is tiltakozunk, hogy kísérleteikkel veszélyeztetik a most élő és jövendő nemzedékek életét és egészségét. Tiltakozunk a nyugatnémet hadsereg atomfegyverrel való felfegyverzése ellen. Követeljük, hogy hozzák létre az európai atommentes övezetet. Követeljük a csúcsértekezlet összehívását. Követeljük az ENSZ határozatát a nukleáris kísérletek azonnali megszűntetésére“. PÉCSI SZÉNBÁNYÁSZATI TRÖSZT IGAZGATÓSÁG DOLGOZÓI (230 aláírás) Az akció hét keretében már a mai napon a munkaidő befejezése után a trösztigazgatóság kultúrtermében „Az amerikai hírszerzők tevékenysége a magyar nép ellen“ című dokumentum-filmet tekintették meg a dolgozók. Legközelebbi program: „Az atomenergia békés felhasználása“ című előadás. Száz szülő kéri a MÁV-ot Hét éven keresztül jártak a tanulók Palkonyáról és Villánykövesdről a Villányi Központi Állami Általános Iskolába a Palkonya és Villány között tanítás után közlekedő különvonattal. A körzeti általános iskola valamennyi szülőjének gondját oldotta meg ezzel a segítőkészségével a Magyar Államvasutak Pécsi Igazgatósága. 1958 nyarán (amikor a nyári menetrend lépett életbe) leállították ezt a szülőket segítő, a vasútnak nem nagy gondot okozó különvonatot. Az idei iskolai évben naponta ötvennél több tanuló jár be Villányba kerékpárral, de a legtöbben gyalogosan. Annak ellenére, hogy Ga- ramvári Béla főintéző és Pápa Jenő felügyelő, osztályvezetőhelyettes nem elfogadható indokokkal elutasította az iskola igazgatóságának kérelmét, szülők és nevelők egységesen kérjük a Magyar Államvasutak Pécsi Igazgatóságát, vizsgálja ki még- egyszer az ügyet. Ha mégis úgy döntene a Magyar Államvasutak Pécsi Igazgatósága, hogy nem áll módjában ezt a néha órákat tétlenül álló, csak Villány és Magyarbóly között közlekedő mozdonyt egy kocsival beállítani az említett szakaszra, közölje az újság hasábjain a tiltakozó szülőkkel határozata indokait. A Villányi AU. Alt. Isik. igazgatósága. Jelöltjeink Takács Jánosné Terelt Antal a' Szigetvári Cipőgyár segédművezetője. Szigetváron született 1918-ban. A cipőgyárban 28 éve dolgozik. Munkatársai lelkiismeretes, szorgalmas társuknak ismerik. Munka után is gyakran tar> lálkoznak a gyár dolgozói Ta- kácsnéval. Ö a gyári kultúrotthon igazgatója. Ezt a feladatot is hozzáértéssel, kedvvel végzi. Szigetváron már 1950-ben megválasztották a megyei taNagymányokon született 1896- ban. Még fiatal bányász korában bekapcsolódott a munkásmozgalomba. Emiatt sokszor élt a munkanélküliek sovány kenyerén. 1936-bam. elbocsátották és kitiltották az összes magyarországi bányákból. Ekkor Belgiumba ment, ahol a belga tőkések éppúgy üldözték, mint magyarországi társaik. 1942-ben hazajött, azóta a komlói bányában dolgozott. nács tagjának, 1954-ben pedig Olyan jó viszonyban él a régi a községi tanácsba küldték. Most ismét jelölték. Bíznak abban, hogy a jövőben is jól látja el a reá bízott feladatokat. és az új komlóiakkal, hogy közvetlenül csak Tóni bácsinak szólítják. Tisztelik, szeretik, ezért jelölték ismét a megyei tanácsba. Bizalmat kapott a Karami-kormány Beirut (Reuter). A libanoni nyáriak politikai nyilatkozatát parlament pénteken vita nél- és bizalmat szavazott a kor- toül elfogadta Karami kormá- mánynak. ,Azok a régi szép idők.. " "Dizeii kilenc éne 1940. májusa. Amolyan félig békés, félig háborús esztendő májusát éli az ország. Az újságok első oldala tele van hadi, jelenté sekkel. A hitleri Németország kirobbantotta már az eddig ismert legborzalmasabb háborút. „A németek bevonultak Hágába", „A német csapatok bevonultak Brüsszelbe", ordítják a vastagbelük címek. A magyarországi jelentésekből kicsendül a háborúra való készülődés hangja. Egyre másra tartják az ezred- ünnepélyeket, ahol bőven van Malom a szomszédos népek elleni uszításra., egyre másra alakulnak, a különféle „hazafias“ egyesületek, egyre többször imák a lapok dél-kelet Európa igazságos átrendezéséről, és esténként fényszórók pásztázzák az eget. Az emberek már várják a behívókht. Még „béke" van, de már mindenki tudja, hogy nem sokáig. Az emberek azonban nemcsak a háborús híreket találhatják meg az újságokban. Másról is beszélnek az akkori újságlapok. „Tavaly óta lényegesen emelkedett a piaci cikkek ára". „Nem tudok kijönni a konyhapénzből — sóhajtja így sofa óia lényegesen emelkedett j * cikkek ára *&*>*?* i *#** *<}>£*« H*#? <>***<* tv »*<•••;.iv'* > :'<íi< - V&lv:X .y.bi'b.iÚK itt. : á'Vviáijáw'; „Olyan méregdrága minden, hogy sürgősen be kell vezetni Pécsett az egytál-étel rendszert ..." Egytál-étel. Hosszú évek során ez állandó téma volt. Persze, nem az úgynevezett „felsőbb" körökben, mert hiszen ott soha nem volt „sokadika", hanem az úgynevezett „alsóbb" néposztályokban. Mert szik az egytál-étel, ugorjának a Dunába, ügy mint Becslics Petemé utaspusztai cselédasz- ezony, aki tizenhét éves fejjel szaladt a Dunának. Miért? Arról nem ír a lap, azt csak úgy gondolja a mai olvasó, hogy nem a jómód okozta kóros unalom miatt. Dehát végeredményben nem is volt olyan nagy szükség 1949-ben arra sen), hogy a szegény ember a Dunának menjen. Hiszen megtette a magáét a gumókor is. A tisztií™ ÄS™.« *»*» ÄÄÄi , .s. .\ $ ^*6 • c; , ■ ÍSs , S W ? ?. /<> . U : s }>; > ' *'vv. t ** <•'. ■*< is••"**&; a íyfSSí áví*, •V S I . »V *«(■&' » ■> > Uifii * • *> *> *«* & M**r**<*\*, i« . ....... '&&&&#>’>'* ; •••••>>■>' •• 'V.V Á a már nyakig a háborúban lévő tőke a szegényembe re k asztaláról. Az pedig mér szinte természetes, hogy az egytál-étel mellé vezércikként azt írja a „Pécsi Napló": „Ne politizálváros területén és a halálokol<• között is a legnagyobb számú oltok között szerepel. Az ilyesmit persze osak úgy szinte véletlenül írta meg a Pécsi Napló, mert ennél, sokkal izgalmasabb ólmával 'keltett az emberek figyelmét lekötni. Például azzal, hegy mi lett a sorsa a sara-jer iá halá Utalónak... junk." Ne ám, mert — bár a nemcsak a piaci árak emel- cikk elsősorban az ifjúságnak Mert ugyebár, amíg ilyesmit kedtek, hanem a sertéshúsé is, íródott, dehát más is tanulhat olvastak az emberek, addig és új felárakat állapították, belőle — nem jó, ha az embe- nem gondolták a jeleméit meg a nyári cipőkre és fel- rek beleártják magukat olyas- árakra és egyéb dolgokra, emelték a dohányárakat. így mibe, amihez nem értenek. Így éltünk tizenkilenc éve. tehát szükség volt az egytál- Persze, megint csak nem arról Az akkori lapok csak sorokat van szó, hogy Imrédy Béla ne politizáljon, hanem arról, hogy a hozzá nem értők ne politizáljanak: a munkások, parasztok, kisemberek, ök mit csináljanak? Hát ha nem letétel rendszerre való áttérésre. Kénytelen volt a munkás és a többi rosszul fizetett réteg kadilcán a háziasszony“ fr- lemondani arról, hogy megen- ja a Pécsi Napló JM& mátme gedje magának a luxust: le- 31-én. vett is egyék, meg főzeléket írtak az életről. Az oldalakat á háborúnak szentelték. De há: még emlékszünk rá. Emlékszünk még az egytál-étel kog- szakára. Es el sem felejtjük de soha vissza nem engedjük.