Dunántúli Napló, 1958. október (15. évfolyam, 231-257. szám)

1958-10-18 / 246. szám

1*58. OKTOBER 18. NAPLÓ 8 Megyénk dolgozói szavazatukkal hitet tesznek a néphatalom és póriunk politikája mellett A komlói és a zwickaui bányászok, valamint a Dunántúli Napló és a Freie Presse szerkesztősége évek óta szoros baráti kapcsolatban állnak egymással. Nemrég a Dunán­túli Napló szerkesztősége ven dögéként Erhärt Müller és W erner Schmidt, a Freie Presse munkatársai két hetet töltöttek megyénkben. Ez alkalommal felkeresték Laki István elytársat, a megyei pártbizott ság első titkárát és Török Károly elvtársat, a megyei párt- bizottság másodtitkárát és be szélgetést folytattak velük. Az erről készített interjú néhány nappal ezelőtt jelent meg a Freie Presse hasábjain. Az első kérdésük a baráti kap­csolatok és tapasztalatcserék ered­ményeire vonatkozott: — E kapcsolat fenntartá­sát, illetve ápolását két ok­ból is nagy jelentőségűnek és fontosnak tartjuk. Köztu­domású, hogy a dolgozók a Német Demokratikus Köztár­saságban is és a Magyar Népköztársaságban is a szo­cializmus felépítésén fáradoz­, nak. A harcot mindkét or­szágban a munkásosztály kommunista pártja vezeti, irányítja. Nyilvánvaló, hogy csak hasznos lehet számunk­ra és az Önök számára is, ha kölcsönösen is megismer­jük egymás munkáját, átad­juk egymásnak tapasztala­tainkat.: — Tudomásunk van arról, hogy zwickaui bányászok is aggodalommal figyelték az 1956. októberi ellenforradalmi eseményeket Több bányász­pártszervezet, mint például a Kari Marx Művek kommu­nistái kérték felettes szervü­ket, hogy konkrét formában is segíthessenek a magyar- országi ellenforradalom leve­i résében; — Szerencsére erre nem került sor, mert a Szovjet­unió internacionalista köte­lezettségéhez híven segítsé­günkre sietett _ Az ellenforradalom fegyveres leverése és az utá­na bekövetkezett viszonylag gyors ' politikai-gazdasági konszolidáció a napnál is fé­nyesebben igazolta, milyen hallatlan nagy jelentősége van az internacionalista esz­mék ápolásának nemcsak or­szágos, hanem megyei szin­ten is. A Német Demokrati­kus Köztársaság dolgozói az elsők között siettek népünk gazdasági megsegítésére. A ■, zwickaui bányászok a komlói bányászokat, az újságírók pe­dig a mi szerkesztőségünket segítették, mind politikai, mind gazdasági téren. — A tapasztalatcserék po­litikai vonatkozásain túl bá­nyászati szakszempontból is hasznosnak tartjuk az effajta kölcsönös látogatásokat. Ba­ranya bányász jellegű me­gye, az Önök városa, Zwickau is igen fejlett szénbányászat­tal rendelkezik. A bányászok tapasztalatcseréje eddig is sok hasznosat adott és még többet adhatna, ha a véle­mények, a tapasztalatok cse­réjét, nemcsak a személyes látogatásokon keresztül, ha­nem más módon is rendsze­resítenénk. Gondolunk itt a bányászok — mindenekelőtt műszakiak — rendszeres le­velezésére. De helyesnek tar­tanánk azt is, ha az itteni újságírók cikkeket küldené- nek az Önök újságja számá­ra, Önök pedig a Dunántúli Naplónak, és így is rendsze­resítenénk a tapasztalatok át­adását népeink javára. Ezután a mezügazdaság szocialis­ta átszervezéséről esett szó. Ezzel kapcsolatban hang­súlyozták: az ellenforrada­lom alatt és után Baranyá­ban is súlyos megrázkódta­táson ment át a tsz-moz- galom. Mindenekelőtt fel kellett számolni a tsz-ek el­leni támadást, ami a pártszer vezetek újjászervezésének F időszakára esett. Helyre kel­lett állítani a párt politikája iránti bizalmat, a tsz-ekkel szembeni bizalmat, hogy új­ra hozzákezdjünk a szocia­lista átszervezés munkájá­hoz. — Hosszú hónapok harca után, — a baranyai helyzet konkrét elemzésével — sike­rült a járási párt- és állami ' szerveknek bebizonyítani, hogy újra létrejöttek a tsz- mozgalom fejlesztésének fel­tételei. Számos vitát rendez­tünk a problematikus kérdé­sek tisztázására. Megyéi és járási szinten megvitattuk a párt agrártéziseit és a mező- gazdaságra hozott határoza­tait. — A mohácsi járásban — ahol először indult meg újra a tsz-szervezés — tapaszta­latcserét rendeztünk párt és állami funkcionáriusok ré­szére s utána lassan megin­dult a fejlesztési munka más járásokban is. — Felléptünk minden régi rossz módszer ellen. Őrköd­tünk az önkéntesség szigorú betartása felett, másrészről széleskörű propagandát fej­tettünk ki az alacsonyobb tí­pusú társulások és szövetke­zetek mellett. Nagy gondot fordítottunk a meglévő, vagy újjáalakult tsz-ek gazdasági és politikai megerősítésére, mind az állami hitelek elosz­tásánál és felhasználásánál, mind a káderek beállításánál. — A Megyei Párt VB-a a Megyei Tanács VB-ával kö­zös tervet dolgoz ki a 3004- es kormányhatározat alapján és ennek végrehajtását kö­vetkezetesen ellenőrizzük. A felsorolt tevékenység ered­ményeként az ellenforrada­lom óta mintegy 90 tsz, to­vábbá 140—150 szakcsoport és termelő társulás alakult. Csupán, ebben az évben 47 termelőszövetkezet alakult több mint 12.000 kh-on, ami azt jelzi, hogy újra fellendü­lőben van Baranyában is a tsz-mozgalom; A harmadik kérdés a választá­sok előkészületeiről szólt. Hangsúlyozták: az intézke­dések a legszélesebb dolgozó rétegek javát szolgálják. A választási előkészületek leg­fontosabb feladatainak tart­juk, hogy növeljük a mun- kásoszStJáiy felelősségérzetét, a tömegek alkotó szerepét és kedvét. Ugyancsak a válasz­tási előkészületekhez tarto­zik és ez nemcsak a válasz­tási kampányban érvényesül, hogy a tanácsok, mint a leg­szélesebb tömegszerv és ál­lamhatalmi szerv, a lakossá­got érintő szociális, kulturá­lis, stb. kérdésekkel foglal­kozzanak. — A tanácsok mindennapi tevékenységének az a célja, hogy .előrehaladásunkat segít sék a szocializmus építésé- • ben, a tömegek szociális, kul turális igényeinek a kielégí­tésében. Ebben a munkában különösen az ellenforradalom óta komolyan előrehalad­tunk; * — Ezt mutatja néhány me­gyei gazdasági, politikai és kulturális eredmény. A me­gyében 1957-ben állami be­ruházásból 3 100 lakást épí­tettünk. Amíg a Horthy-rend szerben az egész országban összesen 200 falusi könyvtár volt, addig ma csupán Bara­nyában 321 ilyen könyvtár van. 1938-ban 10—12 mozi volt a megyében, ma 377 mo­zi működik, csaknem hat­millió nézője volt a® előadó soknak. A megyében a fel­szabadulás előtt kilenc mű­velődési otthon volt, 1957-ben már 158 szolgálta a dolgo­zók általános szakmai és po­litikai műveltségének a fej­lesztését. — A választási előkészület idején az a feladatunk, hogy politikai beszélgetéseket foly­tassunk a tömegekkel a párt és kormány eddigi tevékeny­ségéről, a tömegek jelenleg problémáiról és megmutassuk a szocializmus perspektíváját is. Ennek érdekében felkészí­tettük a pártszervezeteket, a kommunistákat a tömegek között végzendő politikai munkára. A tömegszerveze­tek is megszervezték az ilyen irányú tevékenységeket. — Az ellenforradalom óta jelentősen megerősödött a párt és a tömegek kapcsola­ta. A választási munkában ezt a kapcsolatot kell szilár­dítani. Feltárjuk és emlékez­tetünk a dolgozók érdekeit szolgáló eredményeinkre. Ugyanakkor őszintén és reá­lisan beszélgetünk a nehéz­ségeinkről is. — A választások céljául azt tűztük ki, hogy az eddig jól, dolgozó tanácstagok is­mét részt vegyenek a taná­csok muakáj ában. Pozitívum az, hogy a tanácstagok több­sége helytállt az elmúlt idők­ben és igyekezett választói érdekében a legtöbbet nyúj­tani; — Egyetértünk azzal, hogy a dolgozók olyan új tanács­tagokkal akarják erősítem a helyi és felsőbb szintű állam- hatalmi szerveket, akik a dolgozók bizalmát bírják, szi­lárdan kiállnak a néphata­lom mellett, becsületes, ősz-, tályhű munkások, dolgozó' parasztok, tsz-tagok és értel­miségiek. Ilyen szellemben beszélgetnek ma már a soron következő választásokról; <— A választási munkát nem egyszerű adminisztratív és technikai, vagy kampány­feladatnak tekintjük, hanem az elkövetkezendő időszakot fel akarjuk használni arra, hogy a párt politikájáról, cél­kitűzéseiről, feladatainkról is­mét elbeszélgessünk — gyűlé­seken, csoportos és egyéni beszélgetéseken — megyénk dolgozóival, hogy megismer­jük problémáikat és az elkö­vetkezendő időkben mun­kánk végzésében figyelembe vehessük véleményeiket, ja­vaslataikat, bírálataikat — Munkánkat nagyban se­gíti az, hogy a Hazafias Nép­frontban tömörülő munkások parasztok, értelmiségiek tá­mogatják célkitűzéseinket Ezzel elérjük azt, hogy a vá­lasztás napján megyénk dol­gozói szavazatukkal nem­csak a Hazafias Népfront je­löltjeire adják le szavazatai­kat, hanem egyúttal hitet is tesznek a néphatalom és pár­tunk politikája mellett — fe­jeződik be a Freie Presse nek adott nyilatkozat. Szakszervezeti akció-hét a Pécsi Szénbányászati Trösztnél Az európai országok szakszervezeteinek és dolgozóinak képviselői a berlini konferencián felhívással fordultak a világ dolgozóihoz, hogy 1958. október 15. és 22. között szervezzék meg a békéért és a leszerelésért folyó küzdelem és a szolidaritás hetét. A Pécsi Szénbányászati Tröszt dolgozói ma röpgyűlésen elfogadták a felhívást és egyhan­gú határozattal csatlakoztak a szakszervezeti akcióhét megrendezéséhez és a következő szö­vegű táviratot küldték a Szakszervezetek Or­szágos Tanácsának: „Mi, a Pécsi Szénbányászati Tröszt igazga­tóságának dolgozói a legnagyobb felháboro­dással tiltakozunk az ellen, hogy az imperia­lista államok, élükön az Amerikai Egyesült Államokkal, az atomot háborús céljaikra hasz­nálják fel és az ellen is tiltakozunk, hogy kísérleteikkel veszélyeztetik a most élő és jö­vendő nemzedékek életét és egészségét. Tilta­kozunk a nyugatnémet hadsereg atomfegyver­rel való felfegyverzése ellen. Követeljük, hogy hozzák létre az európai atommentes övezetet. Követeljük a csúcsértekezlet összehívását. Követeljük az ENSZ határozatát a nukleáris kísérletek azonnali megszűntetésére“. PÉCSI SZÉNBÁNYÁSZATI TRÖSZT IGAZGATÓSÁG DOLGOZÓI (230 aláírás) Az akció hét keretében már a mai napon a munkaidő befejezése után a trösztigazgatóság kultúrtermében „Az amerikai hírszerzők tevé­kenysége a magyar nép ellen“ című dokumen­tum-filmet tekintették meg a dolgozók. Leg­közelebbi program: „Az atomenergia békés felhasználása“ című előadás. Száz szülő kéri a MÁV-ot Hét éven keresztül jártak a tanulók Palkonyáról és Villánykövesdről a Villányi Központi Állami Általános Iskolába a Palkonya és Vil­lány között tanítás után köz­lekedő különvonattal. A kör­zeti általános iskola vala­mennyi szülőjének gondját oldotta meg ezzel a segítő­készségével a Magyar Állam­vasutak Pécsi Igazgatósága. 1958 nyarán (amikor a nyá­ri menetrend lépett életbe) leállították ezt a szülőket se­gítő, a vasútnak nem nagy gondot okozó különvonatot. Az idei iskolai évben na­ponta ötvennél több tanuló jár be Villányba kerékpár­ral, de a legtöbben gyalogo­san. Annak ellenére, hogy Ga- ramvári Béla főintéző és Pápa Jenő felügyelő, osztály­vezetőhelyettes nem elfogad­ható indokokkal elutasította az iskola igazgatóságának ké­relmét, szülők és nevelők egységesen kérjük a Magyar Államvasutak Pécsi Igazga­tóságát, vizsgálja ki még- egyszer az ügyet. Ha mégis úgy döntene a Magyar Államvasutak Pécsi Igazgatósága, hogy nem áll módjában ezt a néha órákat tétlenül álló, csak Villány és Magyarbóly között közleke­dő mozdonyt egy kocsival beállítani az említett sza­kaszra, közölje az újság ha­sábjain a tiltakozó szülőkkel határozata indokait. A Villányi AU. Alt. Isik. igazgatósága. Jelöltjeink Takács Jánosné Terelt Antal a' Szigetvári Cipőgyár segéd­művezetője. Szigetváron szü­letett 1918-ban. A cipőgyárban 28 éve dolgozik. Munkatársai lelkiismeretes, szorgalmas tár­suknak ismerik. Munka után is gyakran tar> lálkoznak a gyár dolgozói Ta- kácsnéval. Ö a gyári kultúr­otthon igazgatója. Ezt a fel­adatot is hozzáértéssel, kedv­vel végzi. Szigetváron már 1950-ben megválasztották a megyei ta­Nagymányokon született 1896- ban. Még fiatal bányász korá­ban bekapcsolódott a munkás­mozgalomba. Emiatt sokszor élt a munkanélküliek sovány kenyerén. 1936-bam. elbocsátották és ki­tiltották az összes magyaror­szági bányákból. Ekkor Bel­giumba ment, ahol a belga tő­kések éppúgy üldözték, mint magyarországi társaik. 1942-ben hazajött, azóta a komlói bányában dolgozott. nács tagjának, 1954-ben pedig Olyan jó viszonyban él a régi a községi tanácsba küldték. Most ismét jelölték. Bíznak abban, hogy a jövőben is jól látja el a reá bízott feladato­kat. és az új komlóiakkal, hogy közvetlenül csak Tóni bácsi­nak szólítják. Tisztelik, sze­retik, ezért jelölték ismét a megyei tanácsba. Bizalmat kapott a Karami-kormány Beirut (Reuter). A libanoni nyáriak politikai nyilatkozatát parlament pénteken vita nél- és bizalmat szavazott a kor- toül elfogadta Karami kormá- mánynak. ,Azok a régi szép idők.. " "Dizeii kilenc éne 1940. májusa. Amolyan félig békés, félig háborús esztendő májusát éli az ország. Az új­ságok első oldala tele van ha­di, jelenté sekkel. A hitleri Né­metország kirobbantotta már az eddig ismert legborzalma­sabb háborút. „A németek be­vonultak Hágába", „A német csapatok bevonultak Brüsszel­be", ordítják a vastagbelük cí­mek. A magyarországi jelen­tésekből kicsendül a háború­ra való készülődés hangja. Egyre másra tartják az ezred- ünnepélyeket, ahol bőven van Malom a szomszédos népek elleni uszításra., egyre másra alakulnak, a különféle „haza­fias“ egyesületek, egyre több­ször imák a lapok dél-kelet Európa igazságos átrendezé­séről, és esténként fényszórók pásztázzák az eget. Az embe­rek már várják a behívókht. Még „béke" van, de már min­denki tudja, hogy nem sokáig. Az emberek azonban nem­csak a háborús híreket talál­hatják meg az újságokban. Másról is beszélnek az ak­kori újságlapok. „Tavaly óta lényegesen emelkedett a piaci cikkek ára". „Nem tudok kijönni a kony­hapénzből — sóhajtja így so­fa óia lényegesen emelkedett j * cikkek ára *&*>*?* i *#** *<}>£*« H*#? <>***<* tv »*<•••;.iv'* > :'<íi< ­- V&lv:X .y.bi'b.iÚK itt. : á'Vviáijáw'; „Olyan méregdrága minden, hogy sürgősen be kell vezet­ni Pécsett az egytál-étel rend­szert ..." Egytál-étel. Hosszú évek so­rán ez állandó téma volt. Per­sze, nem az úgynevezett „fel­sőbb" körökben, mert hiszen ott soha nem volt „sokadika", hanem az úgynevezett „al­sóbb" néposztályokban. Mert szik az egytál-étel, ugorjának a Dunába, ügy mint Becslics Petemé utaspusztai cselédasz- ezony, aki tizenhét éves fejjel szaladt a Dunának. Miért? Ar­ról nem ír a lap, azt csak úgy gondolja a mai olvasó, hogy nem a jómód okozta kóros unalom miatt. Dehát végeredményben nem is volt olyan nagy szükség 1949-ben arra sen), hogy a szegény ember a Dunának menjen. Hiszen megtette a magáét a gumókor is. A tiszti­í™ ÄS™.« *»*» ÄÄÄi , .s. .\ $ ^*6 • c; , ■ ÍSs , S W ? ?. /<> . U : s }>; > ' *'vv. t ** <•'. ■*< is••"**&; a íyfSSí áví*, •V S I . »V *«(■&' » ■> > Uifii * • *> *> *«* & M**r**<*\*, i« . ....... '&&&&#>’>'* ; •••••>>■>' •• 'V.V Á a már nyakig a háborúban lé­vő tőke a szegényembe re k asz­taláról. Az pedig mér szinte termé­szetes, hogy az egytál-étel mellé vezércikként azt írja a „Pécsi Napló": „Ne politizál­város területén és a halálokol<• között is a legnagyobb számú oltok között szerepel. Az ilyes­mit persze osak úgy szinte vé­letlenül írta meg a Pécsi Nap­ló, mert ennél, sokkal izgal­masabb ólmával 'keltett az em­berek figyelmét lekötni. Pél­dául azzal, hegy mi lett a sor­sa a sara-jer iá halá Utalónak... junk." Ne ám, mert — bár a nemcsak a piaci árak emel- cikk elsősorban az ifjúságnak Mert ugyebár, amíg ilyesmit kedtek, hanem a sertéshúsé is, íródott, dehát más is tanulhat olvastak az emberek, addig és új felárakat állapították, belőle — nem jó, ha az embe- nem gondolták a jeleméit meg a nyári cipőkre és fel- rek beleártják magukat olyas- árakra és egyéb dolgokra, emelték a dohányárakat. így mibe, amihez nem értenek. Így éltünk tizenkilenc éve. tehát szükség volt az egytál- Persze, megint csak nem arról Az akkori lapok csak sorokat van szó, hogy Imrédy Béla ne politizáljon, hanem arról, hogy a hozzá nem értők ne politizáljanak: a munkások, parasztok, kisemberek, ök mit csináljanak? Hát ha nem let­étel rendszerre való áttérésre. Kénytelen volt a munkás és a többi rosszul fizetett réteg kadilcán a háziasszony“ fr- lemondani arról, hogy megen- ja a Pécsi Napló JM& mátme gedje magának a luxust: le- 31-én. vett is egyék, meg főzeléket írtak az életről. Az oldalakat á háborúnak szentelték. De há: még emlékszünk rá. Emlék­szünk még az egytál-étel kog- szakára. Es el sem felejtjük de soha vissza nem engedjük.

Next

/
Oldalképek
Tartalom