Dunántúli Napló, 1958. október (15. évfolyam, 231-257. szám)
1958-10-15 / 243. szám
fTLÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! DUNÁNTÚLI NAPLÓ A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÄCS LAPJA XV. ÉVFOLYAM, 243. 8ZÄM ARA 50 FILLÉR SZERDA, 1958. OKTOBER 15. Az atomháborús veszély- ellen, a békéért! ' „Mi, különböző országok szakszervezeteinek és dolgozóinak top-viselői, politikai meggyőződésünkre és szakszervezeti hovatartozásunkra való tekintet nélkül június 20—22- ém Berlinben összeültünk, hogy megkeressük a legjobb eszközöket a békéért, a jobb életfeltételekért, és a társadalmi haladásért való akciókra.“ — Így jelentették be a berlini tanácskozás részvevői a világ dolgozóihoz fordulva, hogy a béke veszélyben forog, hogy amíg a nyugati háborús uszítok egy újabb világháború kirobbantására törekednek, amíg az em berek többségének erejét a munka mellett a békéért fozásbetegségbem szenvedő szem tanúk, velünk együtt vádlói az imperialistáknak. És ha már • itt tartunk, jusson eszünkbe, mit jelent a revansraivágyó nyu gat-német imperialisták kezébe atomfegyvert adni. És vajon a nyugati haditámaszpantok, rakétakilövő állomások létrehozása vajon a békés építőmunka jelképed lennének? Nem hisszük. Nem ezt igazolják a Szovjetunió és a népi demokráciák ellen indított rága- lamhadjáratok, s nem ezt, a hazánk ellen intézett, 1956. októberi orvtámadiás. A berlini konferencia részvevői mélyen elemezték a nemzetközi helyzet alakulását, az imperialisták törekvéseit és ennek alapján hozták meg határozatukat a dolgozók és a szakszervezetek feladataira vonatkozóan. így, az európai műn lyó harc köti le, csak keveset kásosztály akaratának megfe- beszéllhetünk a jobb feltételek megteremtéséről és társadalmi haladásról. Nemzetközi összefogásra van szükség, a dolgozó milliók nemzetközi összefogására. 1 A magyar szakszervezetek XIX. kongresszusa, felhívásában megállapította, hogy „eddigi eredményeink megtartálelően rendezzük most meg a szolidaritási hetet, az atomháborús veszély ellen, a béke védelmében; Mit tehetünk mi, szakszervezeti ingok, a megye dolgozói, elősegíthetjük-e a béke fenntartását? Erre határozottan igennel felelhetünk! A szer vezett dolgozók ismerik azt a hatalmas erőt, amely a munká sok, a nemzetközi munkásosz, . , tály szolidaritásában rejlik, sának és tovább! országepítő honosén akkor, ha ai összefó céljaink elérésének nélkülöz- gásra jaját érdekében van szűk hetetlen feltétele, a béke meg- ség. Ezért üdvözöljük örömmel óvása.’* Ennek érdekében ha- a nemzetközi kezdeményezést, tározták el a magyar szakszerezért teszünk meg mindent annak érdekében, hogy az akcié- vezetek, hogy október 15 20. ^ megyénkben is sikeres le- között akció-hetet tartanak és gyen. ennek keretében kifejtik néze- Mi az, amit az akció-hét site Lket minden, őket érintő deréért tehetünk? Ismertessük ■“■<«*« <■ ÄSiiÄSträ* figyelmeztetnek minden^ becsű ^ el€mczziik a „e^zetközi helyzetet. Beszéljünk dolgozó társainkról a mi erőnkről, amely képes valamennyi imperialista háborús törekvést megakadályozná. Nem árt felidézni mindenki emilékezetéletesen gondolkozó, haladószel lemű embert, hogy a technika és tudomány legutóbbi évek során elért óriási eredményeit egyesek nem az emberiség jövőjének, nyugalmának biztosítására, hanem háborús, pusztító célokra akarják felhasznai ben, hogy a Szovjetunió politi ni- , . ___ __ kája a béke politikája, s ennek A mi oldalunkon van az igaz ság és ebben hatalmas erő rej- »“szonheto, hogy fekentartva ük. Még nem hamályosultak az imperialistákat, eddig elke- el .emlékezetünkben az első és rültük a háborút. Meggyőződé- második világháború borzai- ha a szaksxrvezeii bi. zottságok komolyain veszik az akció-hetet, ha segítenek nekünk a hazafias népfrontbizott ságok, a nötanácsok és békemai. Még emlékezünk a koncentrációs táborokra, emlékezünk a Don-kanyarra, ahová, mint vágóhídra hajtották a magyar munkásokat, pargszto. közäs ci **. kében mindent elkövetnek, akkor biztos lesz a siker. Célunkat kifejezik az akció-hét jelszavai : „{Véget kell vetni a nukleáris kísérleteknek!" ,,Har colná kell a rakétakilövő-pá- lyák építése és az atombombás repülő-őrjáratok ellen!“ '„Harcolni kell a nyugatnémet hadsereg atomfelfegyverzése ellen!“ „Létre kell hozni az mákhoz semmi közük sem volt azoknak az egyszerű embereknek. akik áldozatai lettek. De azt is tudjuk, hogy ma sem ezek az emberek szövik a háborús terveket, mert érdekük: rombolás helyett épiteni, és szebbé tenni az emberi jövőt. A technika és tudomány fejlődése nagy távlatokat nyithat az emberiség történetében — ha békés építés céljára használjuk fel. A Szovjetunióban vízrebocsátották a világ első atom atommentes övezetet!” meghajtású jégtörő hajóját és . . ... „ _. , . , ugyancsak szovjet földről küld „Harcolni kell a csúcsé rtekez- ték bolygónk köré megfigyelő let összehívásáért, a leszerelé- útra az első Szputnyikot. A sért és a nemzetközi együtt- Szovjetunióbam működik a vi- működésért!” lág első atomerőműve, s ki . , ___, tud ja hány meg hány terv van ^ 8ka6-bet soráíl> ^ az~ már megvalósulás útján, amely után is, gyűlések és beszélgeté- azt bizonyítja, hogy a tudó- sek a munka, pihenés és szó- mány kincse az emberiségnek. mk’ozás óráiban, ne feledkez- Sajnos van arra is példa, hogy . , jelentheti százezrek, milliók zürik 11108 arro1, hogy s0rsunk’ pusztulását, városok romba- a mi kezekbe van letéve és döntését, mint Hirosima és hogy mindig éberen kell vi- Nagaszaki, az első atombomba fö,áanuI1k békénkre, áltál elpusztított japán várósok esetében ts történt. A Ja- pMmr még tnk 1b 4M, m*sárGmgor BiaAer SZMT elnök h. Bolgár pedsgógus- küldottség ráesett Bolgár pedagógusküldöttség járt tegnap városunkban. A bolgár pedagógusok megtekintették középiskoláinkat és óvodáinkat, megnézték politechnikai oktatásunkat és elbeszélgettek tapasztalataikról. A küldöttség a harkányi bolgár hősi halottak síremlékét is megkoszorúzta. Öl szigetelik öiáttásánl a Olyan szigetelők gyártási kísérleteit kezdték meg nemrég a Porcelángyárban, amilyeneket eddig még sohasem gyártottak az országban. Az új szigetelőket a MÁV vonalainak villamosításánál használnák fel; Hosszú rúd-szigetelőket sem készítettek még a pécsi gyárban. Ha a kisérletók beválnak, a 110 kilowoltos távvezetékek építésénél ezeket használhatják majd fel, tányérszigetelők lelyett; Lengyel vendégek látogatása Pécsett A Nemzetközi Bőripari Konferencia vendégeként hazánkba érkezett lengyel bőripari delegációval Pécsre érkezett Edgár Bischov, a lengyel bőripari kutató intézet igazgatója és Edvárd Raabe, a kutató intézet osztályvezetője, az ellenállási mozgalom hadnagya. A lengyel vendégek dr. Fehér és dr. Vermes elvtársnő kíséretében megtekintették a pécsi bőrgyárat és ott műszaki tapasztalatcserét folytattak a vezetőkkel, elbeszélgettek a dolgozókkal. A lengyel vendégek a város megtekintése után visszautaztak Budapestre. Régi szaktársuRat jelölték A pécsi építők képviselőjelöltje Laki István elvtárs A régi építőmunkások jól ismerik Laki István elvtársat. Itt tanulta a szakmát Pécsett, 1918. óta résztvesz a munkás- mozgalomban. A Magyar Tanácsköztársaság bukása után Jugoszláviába emigrált és a magyar emigráns-csoport vezetőjeként tévé kenykedett. 1945. után ismét idehaza folytatta töretlen harcát a munkáshatalomért. Később bár személyi sérelmek éltek, soha egy pillanatra sem ingott meg benne a munkásosztály iránti odaadás. Mint egyik közvetlen munkatársa mondhatom, hogy minden vezető tanulhat tőle abban a tekintetben, hogy milyen türelemmel és emberséggel kell a dolgozó emberek ügyes-bajos dolgait elintézni. Laki elvtárs olyan ember, akit a munkás- osztály nevelt és mindig hű maradt hozzá, ezért bátorkodom a Hazafias Népfront vá- _____________ ro sa és megyei elnöksége, min vacs elvtárs, én és még sokan — A munkások java átszökött a demarkációs vonalon és zöttük, aki elfelejtette, hogy honnan és milyen táborból ment. Laki elvtárs nem tartozott ezek közé. Mindig velünk érzett, s amikor- visszajött, úgy forgatta a kőműveskanalat, hogy dicséretére válik. — De nemcsak ezért vonzódunk mi Laki elvtársihoz. Vala mennyi építőmumkásnak tudnia kell, hogy mi volt a m3 sorsunk, amikor Baumann volt a képviselőnk. Törődtek velünk? Csak a szavazatunk volt nekik fontos, be sem engedtek hozzájuk! — Ma egyetlen kőműves sem ismeri azt a szorongó érzést , ami nekünk 1919. után minden évben kijutott. Az építőmunkás ősszel előszedte a duny hát és a nagykaibátot és tisztára pucolta. Nem azért ám, hogy ne fázzon a hidegben, hanem azért, mert, Weisz Arbeállt a Vörös Hadseregbe. Sze min és Herczfeld Gyula zálogos gedi elvtárs, Laki elvtárs, Ko- egy kicsit többet adott érte így. denekelőtt a pécsi szervezett dolgozók nevében országgyűlési képviselőnek ajánlani! a légi gárdáiból nagyon fiatalok voltunk még, nem követhettük őket, de segítettünk bér hallgatta Ambrus Jenő elvtárs fenti szavait a Baranya megyei Építőipari Vállalat Tüzér utcai nagy kultúrtermében. Fiatalok és idősebbek, fér fiák és nők, javarészt munkások, akik egy órával ezelőtt még kalapácsot és kőműveskanalat tartottak szélcserzette kezükben — a megyei építőipari vállalat és a 3-as számú Mélyépítő Vállalat dolgozói; Országgyűlési képviselőjelö- lő-gyűlésre jöttek mindnyájain. ősz ember emelkedik ki a sűrű tömegből, Keresztes Mihály tamulóoktató, a munkás- mozgalom veteránja. — 1919. óta, tehát fiatal kora óta ismerem Laki elvtánsat — mondotta; — Mint tudják a mert a mi képviselőink nem kérdeztek meg. hogy mit eszik a kőműves gyereke! — Az akkori építőmunkás november végétől március elejéig fát vágott az erdőn, vagy havat lapátolt. Ma november 10-én még új munkásokat kérünk. — Hót ez az a másik ok, ami harcokban, úgy ismertem meg miatt mi Laki elvtársihoz vonót, mint a munkásmozgalom zódiunk. Laki elvtárs annak a Több^mint ezernégyszáz em- úgy, ahogy csak erőnktől tellett ~ Sztrájkba léptünk a rabló szerb burzsoázia ellen, aki még a szembemlévő volt tiszti iskola bútorait is kihurcolták. Laki elvtárs jól megállta- a helyét a egyik rendíthetetlen közkatonáját. — Nem akarom hosszúra pártnak a megyei titkára, amelynek vezetésével idáig értünk. Nem keli neki bemutatnyújtani a szót, mindent meg- koznia, bemutatkozott és a szí mondok azzal, hogy régi és jó ismerősünk nekünk Laki elv- társ. Én bízom benne és mindnyájunk nevében képviselőnek ajánlom! Keresztes bácsi után a mozgatom másik veteránja, Domvünkbe zártuk őt már hosszú évekkel ezelőtt. Csak egy a kívánságom: egészséges legyen és miértünk dolgozzon! A kirobbanó tapsvihar bizonyította, hogy a két veterán szavai belopták magúkat az sics János főépítésvezető stelt építőmunkás-szivekbe. Amikor az emberekhez. Megmozdult valami bennünk ezen az esten. Nemcsak szaktársak, Pécs és Baranya régi elvtársunkat, hanem szak- egy része a szerb megszállók társunkat, a mi emberünket igáját nyögte abban az időben, jelöljük képviselőnek! — kezd- cseih és román-csapatok szórón te felszólalását, gatták a mi tanácsköztársasá- — Sok ember járt külföldön gumikat. és ruemegy olyant láttunk köAmbrus elvtárs feltette a kérdést, hegy Laki István elvtársat, a Hazafias Népfront jelöltjét felveszik-e a jelölőlistára, kézerdő emeOkedett a magasba, ismét felzúgott a taps. Régi szaktémára, a magafajtájára szavazott több mint 1400 építőmmmkás ezen az estén. iteiüsi óit!, orvosi rendelő, iskola, járda lesz a lakosság községfejlesztési hozzájí 11 mi 40 ezer forrni értéket mentettek meg étáig a Komiéi SziÉáiiytati Tröszt Mai Baranyában ebben az évben ben, sem az idén nem garasos- csaknem 15 millió forintot tesz kodtak a községfejlesztési hoz- ki az az összeg, amit az adó- zájárulásra szánt összeg megfizető polgárok községük fej- szavazásakor. így sikerül rö- lesztésére, szépítésére hozzájá- videsen tető alá hozniok egy | Tröszt szállítóüzemének KISZ rulásként vállaltak. Ez az ősz- községi középületet, amelynek j szervezete a legjobbak közé szeg az 1955. évinél csaknem földszintjén a tanács, orvosi1 tízszer nagyobb, az 1957. esz- rendelő, és várószoba, az eme- tendeinél pedig tízmillióval létén pedig művelődési otthon több. Harmincnyolc olyan kap helyet/ Az építéshez közközsége van a megyének, ségfejlesztési - alapból 163 000 amely a legmagasabb, 20 szá- forintot biztosítottak. A továb- zalékos községfejlesztési hoz- bi, közel százezer forintot pe- zájárulást vállalta, s csak kis dig társadalmi munkából és helyben fellelhető anyagok hasznosításából teremtették elő. Sok más községben ugyancsak művelődési Ótthon, iskola, járda lesz az adófizetők hozzájárulásából; része az, amely a legalacsonyabb mellett szavazott. A nagyobb áldozatvállalásnak egyik szép példája s főleg eredménye mutatkozik meg a közel nyolcszáz lelkes Pécs- udvardon. Itt sem a múlt évA Komlói Szénbányászati tartozik a bányász KlSZ-szer- veaetek között. Eddig négyszer vettek részt anyagmentesben, ami több mint 40.000 forint értékű, újra felhasználható anya got eredményeaett; ,A KISZ-fia- talok célja azonban az, hogy üzemük területén lehetőleg minél ritkábban legyen, szükség anyagmentesre, ezért mun Rájuk közben állandó agitációt fejtenek ki az anyag takarékos felhasználására; Bólyi számadás A nap lanyha sugarait visszatükrözi az üveg, amely alatt muskátlik, ciklámenek lapulnak, mint héjától félő csirkék. Szabó Mátyás kezét végigsimítja a területen és arról beszél: két és háromnegyed hold ez a kertészet és 115 000 forint évi jövedelmet terveztek erről a ■ területről bevenni. — És meglesz? — Több is. Körülbelül olyan tizenötezerrel több— felel és indul előre, mert pontos számokat csak a tsz-irodá- ban tud mondani. Az irodában papírokat vesz elő. A jövedelemről, a közelgő zárszámadás eredményéről faggatom. — Sok volt az elemi kár! — mondja. — Negyvenhárom forintot terveztünk. Ennyi nem jut egy munkaegységre, de negyven az biztos. — És miből jön ez a sok pénz7 Ismét papírt vesz elő, mert mint mondja: „Én nem szeretek hasból beszélni.“ — Látja! — mutat egy füzetre —. Itt pontosan megvan minden — és kiírom a számokat. 466 000 forint a jövedelmük a növénytermesztésből. 400 000 pedig az állattenyésztésből. Érdekes szám ez, sok minden kiderül belőle. A bólyi Kos- suth-nak 730 hold földje, 136 szarvas- marhája — ebből ötven fejős — és 218 sertése van. Szabó elvtárs azt mondja: szeptember 30-ig 135 000 liter tejet fejtek. A tej nagy részét feldolgozták és a mellékterméket a sertésekkel etették fel. Nem csoda tehát, ha ebben az évben 140 sonkasüldőt neveltek, illetve nevelnek. Emellett lesz 25 — -mint ő mondja — nehéz sertésük is és 70 darabot — fehér hússertésük wo« — tovább tenyésztésre adnak el. De nemcsak ennyiből áll az állattenyésztésük. Az idén 25 hízott marhát, hat bikaborjút adtak már el. — És hamarosan tizenöt vemhes üszőt is áruba bocsátunk! — teszi hozzá Szabó elvtárs. Persze ezzel még nem apadt ki a jövedelemforrás. Itt van a kertészet, meg a többi melléküzemág, amely, ha jól gondolkodnak, ontja a pénzt — Hogy mennyit fizettünk tavaly? — kérdez vissza — Negyvenkét forintot. Az idén kevesebb lesz, de azt mindenki megérti: rosszabb »olt az időjárás, sok volt az elemi kár ;., Egy szó, mint száz: az idén mm marad szégyenben a bólyi Kossuth. Két mázsával jobb volt a kalászos átlagtermésük, a kukorica is valamivel jobb lesz, mint az egyénieké, a cukorrépa- termesztésben pedig messze maguk mögött hagyják a parcellagazdaságokat. Hogy milyen jövedelmet vág zsebre egy-egy tag? Arra is van példa. Csertti Péter és felesége a zárszámadás után — a háztájin kívül -te 36 000 forint értékű terményt és készpénzt visz haza. Viel Frigyes növénytermesztő — a növénytermesztőkre általában mintegy 200 munkanapot lehet számolni — és mégis 16 000 forint lesz az ez évi jövedelme, természetesen a háztáji nélkül. Kétszáz nap alatt 16 000 forint! Szép összeg. És mit kap az elnök, aki egy közösség gondját-baját a nyakába vette? Szabó elvtárs húzódozik: azt mondja nem illik a saját jövedelméről beszélni az embernek, de végül csak ‘megmondja. — 28 000 forintot kapok ebben az évben, természetesen a háztájin kívül... Szó, ami szó, az idén is megérte tsz• tagnak, tsz-elnöknek lenni Bolyban ét ahogy a többiek eredményét ismerem! másutt is. SZ. 1T.
