Dunántúli Napló, 1958. október (15. évfolyam, 231-257. szám)

1958-10-15 / 243. szám

fTLÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! DUNÁNTÚLI NAPLÓ A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÄCS LAPJA XV. ÉVFOLYAM, 243. 8ZÄM ARA 50 FILLÉR SZERDA, 1958. OKTOBER 15. Az atomháborús veszély- ellen, a békéért! ' „Mi, különböző országok szakszervezeteinek és dolgo­zóinak top-viselői, politikai meggyőződésünkre és szakszer­vezeti hovatartozásunkra való tekintet nélkül június 20—22- ém Berlinben összeültünk, hogy megkeressük a legjobb eszkö­zöket a békéért, a jobb életfel­tételekért, és a társadalmi ha­ladásért való akciókra.“ — Így jelentették be a berlini tanács­kozás részvevői a világ dolgo­zóihoz fordulva, hogy a béke veszélyben forog, hogy amíg a nyugati háborús uszítok egy újabb világháború kirobban­tására törekednek, amíg az em berek többségének erejét a munka mellett a békéért fo­zásbetegségbem szenvedő szem tanúk, velünk együtt vádlói az imperialistáknak. És ha már • itt tartunk, jusson eszünkbe, mit jelent a revansraivágyó nyu gat-német imperialisták kezébe atomfegyvert adni. És vajon a nyugati haditámaszpantok, rakétakilövő állomások létre­hozása vajon a békés építő­munka jelképed lennének? Nem hisszük. Nem ezt igazol­ják a Szovjetunió és a népi de­mokráciák ellen indított rága- lamhadjáratok, s nem ezt, a hazánk ellen intézett, 1956. ok­tóberi orvtámadiás. A berlini konferencia részve­vői mélyen elemezték a nem­zetközi helyzet alakulását, az imperialisták törekvéseit és ennek alapján hozták meg ha­tározatukat a dolgozók és a szakszervezetek feladataira vo­natkozóan. így, az európai műn lyó harc köti le, csak keveset kásosztály akaratának megfe- beszéllhetünk a jobb feltételek megteremtéséről és társadalmi haladásról. Nemzetközi össze­fogásra van szükség, a dolgozó milliók nemzetközi összefogá­sára. 1 A magyar szakszervezetek XIX. kongresszusa, felhívásá­ban megállapította, hogy „ed­digi eredményeink megtartá­lelően rendezzük most meg a szolidaritási hetet, az atomhá­borús veszély ellen, a béke vé­delmében; Mit tehetünk mi, szakszer­vezeti ingok, a megye dolgo­zói, elősegíthetjük-e a béke fenntartását? Erre határozot­tan igennel felelhetünk! A szer vezett dolgozók ismerik azt a hatalmas erőt, amely a munká sok, a nemzetközi munkásosz­, . , tály szolidaritásában rejlik, sának és tovább! országepítő honosén akkor, ha ai összefó céljaink elérésének nélkülöz- gásra jaját érdekében van szűk hetetlen feltétele, a béke meg- ség. Ezért üdvözöljük örömmel óvása.’* Ennek érdekében ha- a nemzetközi kezdeményezést, tározták el a magyar szakszer­ezért teszünk meg mindent an­nak érdekében, hogy az akcié- vezetek, hogy október 15 20. ^ megyénkben is sikeres le- között akció-hetet tartanak és gyen. ennek keretében kifejtik néze- Mi az, amit az akció-hét si­te Lket minden, őket érintő deréért tehetünk? Ismertessük ■“■<«*« <■ ÄSiiÄSträ* figyelmeztetnek minden^ becsű ^ el€mczziik a „e^zetközi helyzetet. Beszéljünk dolgozó társainkról a mi erőnkről, amely képes valamennyi im­perialista háborús törekvést megakadályozná. Nem árt fel­idézni mindenki emilékezeté­letesen gondolkozó, haladószel lemű embert, hogy a technika és tudomány legutóbbi évek során elért óriási eredményeit egyesek nem az emberiség jö­vőjének, nyugalmának bizto­sítására, hanem háborús, pusz­tító célokra akarják felhasznai ben, hogy a Szovjetunió politi ni- , . ___ __ kája a béke politikája, s ennek A mi oldalunkon van az igaz ság és ebben hatalmas erő rej- »“szonheto, hogy fekentartva ük. Még nem hamályosultak az imperialistákat, eddig elke- el .emlékezetünkben az első és rültük a háborút. Meggyőződé- második világháború borzai- ha a szaksxrvezeii bi. zottságok komolyain veszik az akció-hetet, ha segítenek ne­künk a hazafias népfrontbizott ságok, a nötanácsok és béke­mai. Még emlékezünk a kon­centrációs táborokra, emléke­zünk a Don-kanyarra, ahová, mint vágóhídra hajtották a magyar munkásokat, pargszto­. közäs ci **. kében mindent elkövetnek, ak­kor biztos lesz a siker. Célun­kat kifejezik az akció-hét jel­szavai : „{Véget kell vetni a nukleáris kísérleteknek!" ,,Har colná kell a rakétakilövő-pá- lyák építése és az atombombás repülő-őrjáratok ellen!“ '„Har­colni kell a nyugatnémet had­sereg atomfelfegyverzése el­len!“ „Létre kell hozni az mákhoz semmi közük sem volt azoknak az egyszerű emberek­nek. akik áldozatai lettek. De azt is tudjuk, hogy ma sem ezek az emberek szövik a há­borús terveket, mert érdekük: rombolás helyett épiteni, és szebbé tenni az emberi jövőt. A technika és tudomány fej­lődése nagy távlatokat nyithat az emberiség történetében — ha békés építés céljára használ­juk fel. A Szovjetunióban víz­rebocsátották a világ első atom atommentes övezetet!” meghajtású jégtörő hajóját és . . ... „ _. , . , ugyancsak szovjet földről küld „Harcolni kell a csúcsé rtekez- ték bolygónk köré megfigyelő let összehívásáért, a leszerelé- útra az első Szputnyikot. A sért és a nemzetközi együtt- Szovjetunióbam működik a vi- működésért!” lág első atomerőműve, s ki . , ___, tud ja hány meg hány terv van ^ 8ka6-bet soráíl> ^ az~ már megvalósulás útján, amely után is, gyűlések és beszélgeté- azt bizonyítja, hogy a tudó- sek a munka, pihenés és szó- mány kincse az emberiségnek. mk’ozás óráiban, ne feledkez- Sajnos van arra is példa, hogy . , jelentheti százezrek, milliók zürik 11108 arro1, hogy s0rsunk’ pusztulását, városok romba- a mi kezekbe van letéve és döntését, mint Hirosima és hogy mindig éberen kell vi- Nagaszaki, az első atombomba fö,áanuI1k békénkre, áltál elpusztított japán váró­sok esetében ts történt. A Ja- pMmr még tnk 1b 4M, m*sár­Gmgor BiaAer SZMT elnök h. Bolgár pedsgógus- küldottség ráesett Bolgár pedagógusküldöttség járt tegnap városunkban. A bolgár pedagógusok megtekin­tették középiskoláinkat és óvo­dáinkat, megnézték politechni­kai oktatásunkat és elbeszél­gettek tapasztalataikról. A küldöttség a harkányi bolgár hősi halottak síremlé­két is megkoszorúzta. Öl szigetelik öiáttásánl a Olyan szigetelők gyártási kísérleteit kezdték meg nem­rég a Porcelángyárban, ami­lyeneket eddig még sohasem gyártottak az országban. Az új szigetelőket a MÁV vona­lainak villamosításánál hasz­nálnák fel; Hosszú rúd-szigetelőket sem készítettek még a pécsi gyár­ban. Ha a kisérletók beválnak, a 110 kilowoltos távvezetékek építésénél ezeket használhat­ják majd fel, tányérszigetelők lelyett; Lengyel vendégek látogatása Pécsett A Nemzetközi Bőripari Kon­ferencia vendégeként hazánk­ba érkezett lengyel bőripari delegációval Pécsre érkezett Edgár Bischov, a lengyel bőr­ipari kutató intézet igazgatója és Edvárd Raabe, a kutató in­tézet osztályvezetője, az ellen­állási mozgalom hadnagya. A lengyel vendégek dr. Fehér és dr. Vermes elvtársnő kíséreté­ben megtekintették a pécsi bőrgyárat és ott műszaki ta­pasztalatcserét folytattak a ve­zetőkkel, elbeszélgettek a dol­gozókkal. A lengyel vendégek a város megtekintése után visszautaztak Budapestre. Régi szaktársuRat jelölték A pécsi építők képviselőjelöltje Laki István elvtárs A régi építőmunkások jól ismerik Laki István elvtársat. Itt tanulta a szakmát Pécsett, 1918. óta résztvesz a munkás- mozgalomban. A Magyar Ta­nácsköztársaság bukása után Jugoszláviába emig­rált és a magyar emig­ráns-csoport vezetőjeként tévé kenykedett. 1945. után ismét idehaza folytatta töretlen har­cát a munkáshatalomért. Később bár személyi sérel­mek éltek, soha egy pillanatra sem ingott meg benne a mun­kásosztály iránti odaadás. Mint egyik közvetlen munkatársa mondhatom, hogy minden ve­zető tanulhat tőle abban a te­kintetben, hogy milyen türe­lemmel és emberséggel kell a dolgozó emberek ügyes-bajos dolgait elintézni. Laki elvtárs olyan ember, akit a munkás- osztály nevelt és mindig hű maradt hozzá, ezért bátorko­dom a Hazafias Népfront vá- _____________ ro sa és megyei elnöksége, min vacs elvtárs, én és még sokan — A munkások java átszö­kött a demarkációs vonalon és zöttük, aki elfelejtette, hogy honnan és milyen táborból ment. Laki elvtárs nem tarto­zott ezek közé. Mindig velünk érzett, s amikor- visszajött, úgy forgatta a kőműveskanalat, hogy dicséretére válik. — De nemcsak ezért vonzó­dunk mi Laki elvtársihoz. Vala mennyi építőmumkásnak tud­nia kell, hogy mi volt a m3 sorsunk, amikor Baumann volt a képviselőnk. Törődtek ve­lünk? Csak a szavazatunk volt nekik fontos, be sem engedtek hozzájuk! — Ma egyetlen kőműves sem ismeri azt a szorongó érzést , ami nekünk 1919. után min­den évben kijutott. Az építő­munkás ősszel előszedte a duny hát és a nagykaibátot és tisz­tára pucolta. Nem azért ám, hogy ne fázzon a hidegben, hanem azért, mert, Weisz Ar­beállt a Vörös Hadseregbe. Sze min és Herczfeld Gyula zálogos gedi elvtárs, Laki elvtárs, Ko- egy kicsit többet adott érte így. denekelőtt a pécsi szervezett dolgozók nevében országgyű­lési képviselőnek ajánlani! a légi gárdáiból nagyon fiata­lok voltunk még, nem követ­hettük őket, de segítettünk bér hallgatta Ambrus Jenő elvtárs fenti szavait a Baranya megyei Építőipari Vállalat Tü­zér utcai nagy kultúrtermé­ben. Fiatalok és idősebbek, fér fiák és nők, javarészt munká­sok, akik egy órával ezelőtt még kalapácsot és kőműveska­nalat tartottak szélcserzette kezükben — a megyei építő­ipari vállalat és a 3-as számú Mélyépítő Vállalat dolgozói; Országgyűlési képviselőjelö- lő-gyűlésre jöttek mindnyá­jain. ősz ember emelkedik ki a sűrű tömegből, Keresztes Mi­hály tamulóoktató, a munkás- mozgalom veteránja. — 1919. óta, tehát fiatal ko­ra óta ismerem Laki elvtánsat — mondotta; — Mint tudják a mert a mi képviselőink nem kérdeztek meg. hogy mit eszik a kőműves gyereke! — Az akkori építőmunkás november végétől március ele­jéig fát vágott az erdőn, vagy havat lapátolt. Ma november 10-én még új munkásokat ké­rünk. — Hót ez az a másik ok, ami harcokban, úgy ismertem meg miatt mi Laki elvtársihoz von­ót, mint a munkásmozgalom zódiunk. Laki elvtárs annak a Több^mint ezernégyszáz em- úgy, ahogy csak erőnktől tellett ~ Sztrájkba léptünk a rabló szerb burzsoázia ellen, aki még a szembemlévő volt tiszti isko­la bútorait is kihurcolták. Laki elvtárs jól megállta- a helyét a egyik rendíthetetlen közkato­náját. — Nem akarom hosszúra pártnak a megyei titkára, amelynek vezetésével idáig ér­tünk. Nem keli neki bemutat­nyújtani a szót, mindent meg- koznia, bemutatkozott és a szí mondok azzal, hogy régi és jó ismerősünk nekünk Laki elv- társ. Én bízom benne és mind­nyájunk nevében képviselőnek ajánlom! Keresztes bácsi után a moz­gatom másik veteránja, Dom­vünkbe zártuk őt már hosszú évekkel ezelőtt. Csak egy a kí­vánságom: egészséges legyen és miértünk dolgozzon! A kirobbanó tapsvihar bizo­nyította, hogy a két veterán szavai belopták magúkat az sics János főépítésvezető stelt építőmunkás-szivekbe. Amikor az emberekhez. Megmozdult valami ben­nünk ezen az esten. Nemcsak szaktársak, Pécs és Baranya régi elvtársunkat, hanem szak- egy része a szerb megszállók társunkat, a mi emberünket igáját nyögte abban az időben, jelöljük képviselőnek! — kezd- cseih és román-csapatok szórón te felszólalását, gatták a mi tanácsköztársasá- — Sok ember járt külföldön gumikat. és ruemegy olyant láttunk kö­Ambrus elvtárs feltette a kér­dést, hegy Laki István elvtár­sat, a Hazafias Népfront jelölt­jét felveszik-e a jelölőlistára, kézerdő emeOkedett a magas­ba, ismét felzúgott a taps. Régi szaktémára, a maga­fajtájára szavazott több mint 1400 építőmmmkás ezen az estén. iteiüsi óit!, orvosi rendelő, iskola, járda lesz a lakosság községfejlesztési hozzájí 11 mi 40 ezer forrni értéket mentettek meg étáig a Komiéi SziÉáiiytati Tröszt Mai Baranyában ebben az évben ben, sem az idén nem garasos- csaknem 15 millió forintot tesz kodtak a községfejlesztési hoz- ki az az összeg, amit az adó- zájárulásra szánt összeg meg­fizető polgárok községük fej- szavazásakor. így sikerül rö- lesztésére, szépítésére hozzájá- videsen tető alá hozniok egy | Tröszt szállítóüzemének KISZ rulásként vállaltak. Ez az ősz- községi középületet, amelynek j szervezete a legjobbak közé szeg az 1955. évinél csaknem földszintjén a tanács, orvosi1 tízszer nagyobb, az 1957. esz- rendelő, és várószoba, az eme- tendeinél pedig tízmillióval létén pedig művelődési otthon több. Harmincnyolc olyan kap helyet/ Az építéshez köz­községe van a megyének, ségfejlesztési - alapból 163 000 amely a legmagasabb, 20 szá- forintot biztosítottak. A továb- zalékos községfejlesztési hoz- bi, közel százezer forintot pe- zájárulást vállalta, s csak kis dig társadalmi munkából és helyben fellelhető anyagok hasznosításából teremtették elő. Sok más községben ugyan­csak művelődési Ótthon, iskola, járda lesz az adófizetők hoz­zájárulásából; része az, amely a legalacso­nyabb mellett szavazott. A nagyobb áldozatvállalás­nak egyik szép példája s főleg eredménye mutatkozik meg a közel nyolcszáz lelkes Pécs- udvardon. Itt sem a múlt év­A Komlói Szénbányászati tartozik a bányász KlSZ-szer- veaetek között. Eddig négyszer vettek részt anyagmentesben, ami több mint 40.000 forint ér­tékű, újra felhasználható anya got eredményeaett; ,A KISZ-fia- talok célja azonban az, hogy üzemük területén lehetőleg minél ritkábban legyen, szük­ség anyagmentesre, ezért mun Rájuk közben állandó agitációt fejtenek ki az anyag takaré­kos felhasználására; Bólyi számadás A nap lanyha sugarait visszatükrö­zi az üveg, amely alatt muskátlik, cik­lámenek lapulnak, mint héjától félő csirkék. Szabó Mátyás kezét végigsimít­ja a területen és arról beszél: két és há­romnegyed hold ez a kertészet és 115 000 forint évi jövedelmet terveztek erről a ■ területről bevenni. — És meglesz? — Több is. Körülbelül olyan tizenöt­ezerrel több— felel és indul előre, mert pontos számokat csak a tsz-irodá- ban tud mondani. Az irodában papírokat vesz elő. A jövedelemről, a közelgő zárszámadás eredményéről faggatom. — Sok volt az elemi kár! — mondja. — Negyvenhárom forintot terveztünk. Ennyi nem jut egy munkaegységre, de negyven az biztos. — És miből jön ez a sok pénz7 Ismét papírt vesz elő, mert mint mondja: „Én nem szeretek hasból be­szélni.“ — Látja! — mutat egy füzetre —. Itt pontosan megvan minden — és ki­írom a számokat. 466 000 forint a jövedelmük a nö­vénytermesztésből. 400 000 pedig az ál­lattenyésztésből. Érdekes szám ez, sok minden kiderül belőle. A bólyi Kos- suth-nak 730 hold földje, 136 szarvas- marhája — ebből ötven fejős — és 218 sertése van. Szabó elvtárs azt mondja: szeptember 30-ig 135 000 liter tejet fej­tek. A tej nagy részét feldolgozták és a mellékterméket a sertésekkel etették fel. Nem csoda tehát, ha ebben az év­ben 140 sonkasüldőt neveltek, illetve nevelnek. Emellett lesz 25 — -mint ő mondja — nehéz sertésük is és 70 da­rabot — fehér hússertésük wo« — to­vább tenyésztésre adnak el. De nemcsak ennyiből áll az állatte­nyésztésük. Az idén 25 hízott marhát, hat bikaborjút adtak már el. — És hamarosan tizenöt vemhes üszőt is áruba bocsátunk! — teszi hoz­zá Szabó elvtárs. Persze ezzel még nem apadt ki a jö­vedelemforrás. Itt van a kertészet, meg a többi melléküzemág, amely, ha jól gondolkodnak, ontja a pénzt — Hogy mennyit fizettünk tavaly? — kérdez vissza — Negyvenkét forintot. Az idén kevesebb lesz, de azt mindenki megérti: rosszabb »olt az időjárás, sok volt az elemi kár ;., Egy szó, mint száz: az idén mm ma­rad szégyenben a bólyi Kossuth. Két mázsával jobb volt a kalászos átlagter­mésük, a kukorica is valamivel jobb lesz, mint az egyénieké, a cukorrépa- termesztésben pedig messze maguk mögött hagyják a parcellagazdaságokat. Hogy milyen jövedelmet vág zsebre egy-egy tag? Arra is van példa. Csertti Péter és felesége a zárszámadás után — a háztájin kívül -te 36 000 forint ér­tékű terményt és készpénzt visz haza. Viel Frigyes növénytermesztő — a nö­vénytermesztőkre általában mintegy 200 munkanapot lehet számolni — és mégis 16 000 forint lesz az ez évi jövedelme, természetesen a háztáji nélkül. Kétszáz nap alatt 16 000 forint! Szép összeg. És mit kap az elnök, aki egy közös­ség gondját-baját a nyakába vette? Szabó elvtárs húzódozik: azt mondja nem illik a saját jövedelméről beszélni az embernek, de végül csak ‘megmond­ja. — 28 000 forintot kapok ebben az év­ben, természetesen a háztájin kívül... Szó, ami szó, az idén is megérte tsz• tagnak, tsz-elnöknek lenni Bolyban ét ahogy a többiek eredményét ismerem! másutt is. SZ. 1T.

Next

/
Oldalképek
Tartalom