Dunántúli Napló, 1958. október (15. évfolyam, 231-257. szám)

1958-10-15 / 243. szám

NAPLÓ 1958. OKTOBER 15. «» Dobos Józsefet jelölték a komlói III-as aknán pótképviselőnek A Komlói Szénbányászati Tröszt bányaüzemei közül már több, mint égy esztendeje III-as akna viseli a legjobb bányaüzem címet A komlói III-as akna bányászai büszkék is erre. S méltán, mert jó munkával érdemelték ezt ki: A termelési tervüket például hónapról hónapra rendszere­sen túlteljesítették, igyekeznek • takarékosan, gazdaságosan ? bánni az anyagokkal, hogy ? csökkenteni tudják a termelési ? költségeket, vigyáznak arra, t hogy az általuk termelt szén { minden tekintetben megfelel-? jen az előírt követelmények-j nek. Sikereik titkáról *—,1 amely végeredményben nem Is | titok — már többször írtak az* újságok is, A lényeg minden* esetben az volt, hogy a jó? munkához jó vezetés, szorga-i lom, szaktudás kell, mert énéi- j kül nem születnek kiemelkedői eredmények: í A bányászok lelkesedése, | szorgalma III-as aknán való-j ban a jó vezetéssel párosul; Aj bányaüzem vezetői nemcsak, | mint műszaki vezetők értik a* dolgukat, hanem, mint min-j den jó vezető, a bányászok j ügyes-bajos dolgaival is igen ♦ sokat törődnek, ha kell, segí-| tenek, ha kell, büntetnek, del minden esetben úgy, hogy az-l zal a munkások s az üzem ér-j dekét egyaránt szolgálják; Ta-j Ián ezért volt* hogy amikor j kedden délután a műszakvál-l táskor a jelölő gyűlés színhe-j lyére, a fürdő épületébe igye-j keztek s azt latolgatták, hogy? kit kellene pótképviselőnek 1 jelölni, a legtöbb esetben az* üzem vezetőjének, Dobos Jó­zsef elvtársnak a neve került szóba. Nagy megelégedésükre Győri Miklós elvtárs, az üzemi szakszervezeti bizottság elnö­ke, a Hazafias Népfront városi bizottságának nevében — mi­után a közelgő választások je­lentőségéről, a III-as aknai bá­nyászoknak a választásokkal kapcsolatos felelősségéről, az ellenforradalom óta elért ered­ményeinkről beszélt — pót­képviselőnek ugyancsak Dobos József elvtársat javasolta. A javaslatot nagy tetszés, taps fogadta. Győri elvtárs elmondotta, hogy a Hazafias Népfront je­löltje bányász szülők gyerme­ke s nemrég még maga is, mint fizikai munkás dolgozott a bányában. Azt, hogy ma a III-as akna vezetője, jó, példa­mutató munkával, tanulásával érdemelte ki, mert Dobos Jó­zsef az elmúlt évek alatt egy­szerű munkásból műszaki szakemberré vált; A jelölt személyét illetően a III-as aknai bányászoknak, választópolgároknak nem so­kat kellett modani, hisz vala­mennyien nagyon jól ismerik, szeretik, tisztelik, naponta ta­lálkoznak, beszélnek vele. Sze­retik és tisztelik, mert első­sorban a munkája, a tettei után ítélik meg s Dobos Jó­zsef magatartásával, munkájá­val érdemessé vált erre a meg­becsülésre. Ezt különben a fel­szólalók — köztük Csató György és Lippert András vá­járok — is elmondották, majd a jelölő gyűlés egyhangúlag Dobos József elvtársat, a kom­lói III-as akna vezetőjét je­lölte pótképviselőnek. A jelölő gyűlés végén a bá­nyászok elégedetten indultak el a munkahelyeik felé, mert tudták: azt jelölték a pótkép­viselői feladatok ellátáséra, akit erre a legalkalmasabb­nak tartanak. A jelölő gyűlé­sen megmutatkozó egység min­den bizonnyal a választásokon is megmutatkozik majd: Megjelent a Belpolitikai Szemle legújabb száma Megjelent a Belpolitikái Szemle — a választásokra va­ló tekintettel — kettős szám­ban. A szám teljes egészében a választási agitátoroknak, gyű lések előadóinak-kíván segítsé­gére lenni, „A választások előtt“ című ciükk —* Szirmai István elvtárs, a központi bizottság ágit. prop. osztályának vezetője tollából ■— útmutatást ad a felvilágo­sító munkához. Apró Antal elv társ, cikkében áttekintést ad a politikai és gazdasági hely­zetről, 1953. óta, továbbá a 1leg utóbbi országgyűlési választá­sok óta eltelt időből. „Mind- szenthy és pártjai az ellenforra dalom idején“ címmel Sántha Ilona tanulmányát is közli a lap. A Belpolitikát Szemlében megtaláljuk Fock Jenő elv- társnak — a politikai bizott­ság tagjának — rádióban el­hangzott nyilatkozatát a KGST ről. A •Hazánk tája című rovat ban Baktai Ferenc a Népszava főimmkatársa ,Besenyői millió mosokM riportot irt a Fejér megyei Bessnyő község termelő szövetkezetének életéről» Érdekessége a lapnak, hogy Karikás Frigyes „A járatos ember" című novelláját közli folytatólagosan ^rajzókban. A „Régi, jo idők* című rovat eredek dokumentumokat (já­rásbírók levelei, esendőmyo- mozók jelentése, parlamenti jegyzőkönyvek. stb.) közöl a Horthy rendszerben uralko­dó politikai, gazdasági és kul­turális viszonyokról. Szoüilia'oa nyíüfs meg a pécsi Őszi Vásár A Pécsi Őszi Vásár szomba­ton reggel nyílik meg a Balo- kány ligetben. A két napos vásárt Gócz Béla elvtárs, a vá rosi tanács vb. elnökhelyette­se nyitja meg. A megyei és a városi tanács kereskedelmi osztálya bő áruválasztékkal lát ta el az elárusító pavilonokat. Jogi tájékoztató fJelöltt gyűlések 1 időpontja I Október 15-én, 18 érakor: I Szabolcsfalui pártház (Cso- ? konai u., Hunyadi u., Jósze- ? rencse u., Wesselényi u., Sza- | badságharc u. 49. hsz-tól vé- | gig mindkét oldal.) I Zsolnay-gyári kultúrotthon I (Felső-Vámház u. mindkét ol- fdal 1—32-ig, Farkas István u.) | Vámház utcai iskola (Felső- | Balokány u.) ? Ágoston téri iskola (Felső- ♦ havi boldogasszony u. és Kis- boldogasszony utca.) Egyetem utcai iskola (Nagy Lajos u. mindkét oldal 1—15. hsz-ig, Rákóczi út páros ol­dal, 76. hsz-tól végig, páratlan oldal 69. hsz-tól végig.) Belvárosi fiúiskola (Hunya­di út páratlan oldal 1—27. hsz- ig, páros oldal 2—32. hsz-ig, Juhász Gyula u., Mecsek u.) Széchenyi Gimnázium (Kos­suth Lajos u. páros oldal 26- tól 48. hsz-ig, páratlan oldal 27—51 hsz-ig, Lyceum u.) Belvárosi pártszervezet (Rá­kóczi út páratlan oldal 41—67. hsz-ig, páros oldal 52—66. hsz-ig.) Petőfi utcai iskola (Petőfi u. páratlan oldal 29. hsz-tól vé­gig, páros oldal 40. hsz-tól vé­gig) III. kerületi tanácsház (At­léta u., Athinay u., Csend u., Istvánfi u., Móré Fülöp u., Al­kony u., Tulipán u., Huszár u.) Alkotmány u. iskola (Kis- gyűd u., Radnics u.) Szigeti úti Iskola (Közép- Makár dűlő, Gyümölcs u., Ho­mok u., Tiborc u.) Építők ebédlője (Repülőtér: K. 3., 4., 5., 6., 14., 15., 16., 17., 30/a., 30/b. számú házak.) Az október 1-i jogi tanács­adásunkon többen érdeklőd­tek, hogy mezőgazdasági kisa­játításokkal kapcsolatos intéz­kedéseknek mi a helyes és sza­bályszerű menete. Az érdeklődő dolgozó paraszt elmondta, hogy a pellérdi hal­gazdaság a tanács útján kí­vánja kisajátítani több dolgo­zó paraszt földjét, amely a hal gazdaság tervezett területi munkálatai alá esik. Ezzel kap csolatban szeretne felvilágosí­tást kapna. Miután a kérelem és a kisajátítás kérdése többe­ket is érint, ezért az alábbiak­ban közöljük, hogy milyen jogszabályok alapján, milyen módon történik, illetőleg tör­ténhet az meg. A 'kisajátításokat az 1955. évi 23. sz. törvényerejű rende­let, az 56/1955. M. T. sz. ren­delet és a 25/1957. PM. számú rendeletek szabályozzák. Ezen rendeletekben le van fektetve, hogy mely esetekben történhet kisajátítás és azoknál az ille­tékes szerv milyen eljárást kö­teles folytatni. A 25/1957. PM. számai rendelet 2. §. 1. bekez­dése kimondja, hogy a kisajá­tított ioigatlanok helyett csere­ingatlanokat kell adni. Ugyan­ezen szakasz 2. §-ban a rende­let kimondja, hogy mezőgazda- sági ingatlanok esetében a cse reimgatlant az állami tartalék- földekből kell eszközölni. A csereingatlanoknál a kisajátí­tás alá eső és a helyette adott új földterület aranykorona ér­ték alapján nyer rendezést. A fentebb hivatkozott 25/1957. PM. sz. rendelet 7. §. (1) bek. értelmében jár el a kisajátítást végző illetékes tanácsi szerv akkor, amikor aranykorona alapulvételével bonyolítja le a cserét. Abban az esetben, ha nem tud földterületet biztosítani, il­letőleg csereingatlan nem áll rendelkezésére, akkor a katasz téri tisztajövedelem 150-től 300 szoros szorzatát'kell forint ősz szegben figyelembe venni. A kérdésben szereplő halgazda­sági kisajátítást a Pécs megyei jogú Városi Tanács Vb. igazga­tási osztálya végzi a halgazda­ság felkérése alapján. Ugyan­csak az említett tanács rendel­te el a jelen esetben a kisajá­títást. . _ A kisajátítás során 38 katasztrá lis hold területet vesznek igénybe a halgazdaság javára és ezen terület helyett Pécs vá ros III. kerület területén az állami tartalékföldből 38 kát. hold területen biztosítanak a dolgozó parasztoknak cserein­gatlant: Amennyiben a csereingatla­nok között aranykorona érték­ben eltérés mutatkozik és na­gyobb földterület nem áll ren­delkezésére, tartalékföld hiá­nyában a különbözéül értéket a fentebb már vázolt módon fogják kártalanítani. A kisajátítás elrendelése el­len abban az esetben, ha mi­nisztérium rendeli el, jogorvos latnak helye nincs. Ha alsóbb szerv, — mint jelen esetben — akkor az elrendelés ellen a Mi nisztertanécs Elnökéhez cím­zett fellebbezést lehet benyúj­tani akkor, ha a kisajátított területet nem a tw-ben meg­határozott célra vette igénybe a kisajátító szerv: A kártalanítás során a csere a csere, illetőleg a pénz ténye ellen fellebbezéssel nem lehet élni. Itt jogorvoslatnak helye nincs; összegszerűség ellen azonban keresetet indíthatnak az érdekeltek a diferencia ere­jéig az illetékes megyei bíró­ságon: * Ma délután 5—6 óráig jogi és SZTK tanácsadást tartunk szakemberrel; szerkesztősé­günkben, Pécs, József Attila a. 10. I. emelet 2. A tanácsadás díjtalan. ♦♦«ingatlannal kapcsolatosan Vigyázzunk jobban gyermekeinkre! Pár napja csak, hogy Toiíbuchin úton egy kisfiú a gépko­csi alá futott. Kari­kás Imre kékesdi ötéves kisfiú 9-én majdnem ugyanerre a sorsra jutott, ami kor Pécsváradon a délutáni sebesvonat kerekei alá akart futni: A szülők pénzt adtak a kisfiúnak, 4hogy cukrot vegyen az állomáson, majd átszaladt a sínek között a túloldalra. Közben vonat érke­zett Pécsről és vár­ták a oátaszéki se­best is. A kisfiú vissza akart menni az állomásra, ami­kor feltűnt a sebes- vonat. A kerekek alá futó gyereket a szolgálattevő és a vonatot fogadó ál-: lomásfőnök ijedt: kiáltása állította'; meg az utolsó pilla­natban. Mindenki­ben meghűlt a vér i és az apa, — aki j könnyelműen elen- j gedte fiát felügyele- i te alól egy fomgal- 3 más állomáson - csak a főnöki szobá- j ban tért magához. Schubert György! Választás is MyJtfymselet Amióta a polgárt forradalmi átalakulás zászlajára tűzte azokat a politikai jelszavakat, amelyek általános jellegüknél fogva alkalmasak voltak arra, hogy széles tömegeket állítsa­nak szembe a feudális társa­dalmi és állami berendezke­déssel és ezáltal előmozdítsák a feltörekvő burzsoázia hatalom­ra jutását, a választási, a nép- képviselet és a parlamentariz­mus tartalma a tőkés társada­lom fejlődésének különböző szakaszaiban igen jelentős változásokon ment keresztül; Az országonként váltakozó sajátosságok mellett is megál­lapítható, hogy e változások­ban két társadalmi törekvés harca nyilvánul meg. Az erő­södő munkásmozgalmak állan­dóan küzdenek a demokrata kus szabadságjogok, politikai jogok kiszélesítéséért és meg­valósításáért. A választójog kiterjesztése révén a képvise­leti szervek fórumai is növe­lik a haladó célkitűzések el­érésére szolgáló eszközöket. „A demokratikus köztársaság és az általános választójog...» lehetővé tette a proletáriátus- nak, hogy elérje az egyesülés­nek és tömörülésnek mai fo­kát, hogy. rendezett és fegyel­mezett sorokat alkossanak, amelyek rendszeres harcot folytatnak a tőkével..." — állapítja meg Lenin. Ugyan­ekkor figyelmeztet Lenin a, burzsoá parlament osztályjel­legére és az ebből eredő kor­látáira is. A II. világháború utáni tör­téneten* tapasztalatok elemzé­se alapján az SZKP XX. kong­resszusa ráirányította a fi­gyelmet arra, hogy bizonyos körülmények között a parla­menti út ^felhasználható a szocializmusba váló átmenet­hez. Már ma is létezik olyan polgári állam, az indiai Kera­la, ahol a választópolgárok többségének bizalmát élvező kommunista kormány áll az ország élén; A fjDurasoázia ideológusai másként ítélik meg a parla­mentet. A parlamentarizmus válságáról beszélnek, amely mint ahogy az egyik magyar burzsoá szerző írja, akkor kez­dődik, „mikor az addig ural­kodó néposztályok által alko­tott parlamentekbe a nem uralkodó osztályok kiküldöttei is — nem mint az összesség­nek, — hanem mint saját osz­tályaiknak öntudatos képvise­lői beju.tmak.“ A hatalmát féltő burzsoázia a demokratikus szabadságjo­gok és politikai Jogok, köztük a választójog csorbításával, különböző választási machi­nációkkal és nem utolsósor­ban a parlament háttérbe szo­rításával, a végrehajtó hata­lom elsőbbségének kialakítá­sával áll a haladó törekvé­sekkel szemben. Beszédes bi­zonyítéka ennek napjainkban az államfői diktatúra érvénye­sülését elősegítő francia al­kotmánymódosítás, amelynek ideológiai háttere nagyon kö­zel áll ahhoz a fasiszta felfo­gáshoz, amelyet Mussolini így fogalmazott meg: az egész világ érzi, hogy a parla­menti kormányzás rendszere a modem mükségletet kielégí­teni és a szenvedélyek ostro­mával lépést tartani képte­len.“ A felszabadulás előtti Ma­gyarország politikai életében nem valósulhattak meg a leg­fontosabb polgári demokrati­kus követelmények sem. A vá­lasztásokat ténylegesen 1919-ig meghatározó 1874. évi válasz­tójogi törvény alapján a vá­rosokban csak annak volt vá­lasztójoga, akinek legalább három lakrészt magában fog­laló háza volt. Megvonta e törvény a szavazás jogát az adóhátralékosoktól. E rendel­kezések következtében mind­össze 581 000 polgárnak volt választójoga. Az 1908. évi Andrássy-féle törvényjavaslat, amely ugyan nem emelkedett törvényerőre, az fin. plurális választójogot kívánta bevezet­ni, amely az uralkodó osztály megbízható tagjainak kettős, sőt hármas szavazati jogot nyújtott volna. Az 1913. évi és az 1918. évi választójogi tör­vények után is, — amelyek alapján választásra sohasem került sor — az akkori Ma­gyarország kb. 20 000 000 lako­sa közül 1.5 milliónak volt csupán szavazati joga. A felszabadulás előtt csak a Magyar Tanácsköztársaság idején érvényesült valóban de­mokratikus választási rend­szer, amelyben mindenki vá­lasztójogot nyert, alki a társa­dalomra hasznos munkát vég­zett. A dolgozó nép élt is ez­zel a jogával, amikor 1919. áp­rilis 7-én 4 100 000 választó adta le szavazatát. A tanácsköztársaság bukása után a Horthy-fasizmius vá­lasztási jogszabályai egyre in­kább megnyirbálták a válasz­tójogot. Nem csodálható, hogy »f&jzigazgatási apparátus, a re©dorség ég csendőnség igény- bevétele mellett megtartott választások után az 1939—44. évi országgyűlés képviselőhá­zában a 296 képviselő között 82 földbirtokos, 18 tőkés, 16 touláfc, 35 ügyvéd és 45 főtiszt­viselő foglalt helyet. Nem is szólunk a felsőházról, amjely szinte kizárólagosan a nagy­birtok, a nagytőke, és az egy­házak képviseleti szervéként működött. A felszabadulást követő ál­lamépítő munkánk legalapve­tőbb vívmányai közé tarto­zik a szocialista népképviselet szervezeti kereteinek megte­remtése. A magyar népi de­mokratikus rendszer létrejöt­tének és fejlődésének sajátos körülméti^yei között 1950-re értek meg a feltételei annak, hogy az alkotmány rendelke­zéseinek megfelelően létrejöj­jön a dolgozó nép. hatalmát helyileg és országosan meg­testesítő népképviseleti szer­vek rendszere. Állami szerve­ink felépítésében ma már következetesen érvényre jut az államhatalom egységének és a szocialista demokratiz­musnak az elve. Az elmúlt nyolc év alatt tovább tökéle­tesítettük az államhatalmi szervek, a tanácsok és az or­szággyűlés szervezeti és mű­ködési rendjét. Különösen az utóbbi években növekedett a tanácsok hatásköre, a bővült és lett tartalmasabb az ország­gyűlés é(s az országgyűlési bizottságok tevékenysége. ■ Hazánkban nem állanak egymással szemben a képvise­leti és a végrehajtó szervek. A valóban általános, egyenlő és közvetlen választójog alap­ján titkos szavazással megvá­lasztott tanácsok az államha­talmi szervek egységes rend­szerét alkotják, amelynek egyes láncszemei semmilyen más állami szervnek nincse­nek alárendelve, hanem csak­is a felsőbb fokozatú tanácsok és végső sorban az ország- gyűlés irányítása és felügye­lete alatt végzik munkájukat. Az országgyűlés nem ülésezé­sekor az országgyűlés saját tagjai sorából választott he­lyettesítő szerve az Elnöki Ta­nács gyakorolja a tanácsok legfelsőbb irányítását és fel­ügyeletét. Valamennyi egyéb állami szerv az államhatalmi szervek irányítása mellett vég­zi alkotmányos feladatát. Mél­tán mondhatjuk, hogy a taná­csok egységes rendszere, mely­nek élén az országgyűlés áll, a népi demokratikus állami élet politikai alapját alkotja, amelynek útján a munkás- osztály vezetésével megvaló­sul az egész dolgozó nép poli­tikai hatalma. Nem véletlen, hogy az ellen- forradalom erői 1956. őszén elsődleges feladatunknak te­kintették a tanácsrendszer szétzúzását, az onszággyűlés és az Elnöki Tanács félretételét. Az ellenforradalom idején ala­kult Keresztény Front nevű párt célkitűzései között a fel­sőház visszaállítása mellett például a következőket olvas­hatjuk: „Megfontolandó, hogy legyen-e •differenciált szavazó jog (vagyis, hogy valakinek két vagy legfeljebb három ér­tékű szavazata legyen) és ha igen, érvényesüljön-e mind ez a politikai, mind pedig a tár­sadalmi testületek választásá­nál. Böcls szabályokat kell fel­állítani arra nézve, hogy mi­nek alapján rendelkezhet va­laki ilyen két vagy háromszo­ros szavazati joggal. Az itt- vá­zolt elgondolás szerint mód van arra, hogy a népből kivál­tódjék és kiemelkedjék egy elit csoport, egy államvezető hivatásrend, a politikai élet arisztokráciája, amely a leg­alkalmasabb és legméltóbb rá, hogy a hatalmat gyakorolja.” Pártunk és dolgozó népünk összefogásának, a Szovjetunió és a népi demokratikus orszá­gok támogatásának köszönhet­jük, hogy sohasem kerülhet sor e célkitűzések megvalósítására. A népképviseleti szervek életerejét hathatósan növeli a választók és a küldöttek kö­zötti közvetlen kapcsolat. A szocialista népképviseletnek alkotó része a küldöttek be­számolási kötelessége és visz- szahívhatósága. A küldötti munka milyenségét és ezáltal a hatalmi szervek működését elsősorban mégis az szabja meg, hogy e megtisztelő, de kellő körültekintést és odaadó ügy buzgalmat kívánó feladat­ra alkalmas személyek kap­nak-e megbízatást. Ezért töl­tenek be igen fontos szerepet a most meginduló választási eljárásban á szavazást meg­előző jelölő gyűlések, ame­lyekben az állampolgárok sa­ját maguk jelölhetik ki azokat a politikailag fejlett, a közös­ség érdekeit szívükön viselő dolgozókat, akik közül a leg­alkalmasabbak kerülnek fel a szavazó lapokra. Megválasz­tandó hatalmi szerveinknek az eddigi tapasztalatok felhaszná­lásával, megújult erővel és lendülettel kell majd elkezde­niük nagyrahivatott működé­süket. Dr. Adám Antal egyetemi adjunktus.

Next

/
Oldalképek
Tartalom