Dunántúli Napló, 1958. október (15. évfolyam, 231-257. szám)

1958-10-09 / 238. szám

195*. OKTOBER 9. NAPLÓ 5 Qf/AJMC/VA II nyári úttörő-táborozásról j T/ égé a nyárnak. Az ősz immár hivatalosan is beköszön-1 ' tött. Az iskolák ismét megteltek a tanulnivágyó gyér- ♦ mekhaddal. A nyári vakáció sok pajtás számára nyújtott fe-1 lejthetetlen élményt, romantikus foglalkozást. Ezt elsősorban azok a pajtások mondhatják el, akik táborban voltak. Milyenek is voltak táboraink? Elérték-e céljaikat? Az úttörőélet legizgalmasabb, legélménydúsabb szakasza a nyár. Úttörőcsapataink az elmúlt évben is már lelkesen ké- szültek táborozni, ebben az esztendőben azonban a táborozó S úttörőcsapatok száma szinte megkétszereződött. Pécs városból pl. a 36 úttörőcsapatból 28 volt önálló úttörőtáborban, ország­járáson, portyán, A megyéből összesen 84 csapat volt úttörő­táborban. A táborozások eredményét természetesen nem a fenti szá­mokban kell látni. Az eredmények elsősorban az úttörőtábor: tartalmi munkáján mérhetők le. Úttörőcsapataink többsége már arra törekedett, hogy valóban úttörő-jellegű legyen a tá-\ bor, programja pedig valóban romantikus, élménydús. Ez el­sősorban megmutatkozott abban, hogy a legtöbb csapat sátor­tábort szervezett. Volt csapatzászlójuk, volt zászlófelvonás- levonás, voltak őrsi zászlók, sok helyen dob, kürt, stb. Meg-: jelentek táborainkban az úttörőegyenruhás, vörösnyakkendős pajtások. Táboraink élete, programja nem csupán a pajtások üdültetését, szórakoztatását szolgálta. A cél már nem a paj­tások „hizlalása" volt, hanem komoly nevelés: az emberré való nevelés. Ellenőrzéseink során megállapítottuk, hogy táborainkban': valóban volt nevelés. A sorakozik, jelentkezés, sátorszemle, sátordíszítés, a reggeli torna, az éjjeli őrség, a kirándulások, akadályversenyek, vidám tábortüzek, érdekes beszélgetések, tsz-ek, üzemek, gyárak látogatása, mind-mind hozzájárultak, hogy pajtásaink fegyelmezettek, ügyesek, bátrak, vidámak le- : gyének, hogy hozzászokjanak a tisztasághoz, a munkához, at közösségi munkához. Megismerték pajtásaink hazánk legszebb * tájait, városait. A tábori élet sok alkalmat adott arra, hogy pajtásaink: megismerjék egymást, szorosabb barátság alakuljon ki közöt­tük. Nagyszerű volt a pécsi úttörőház nemzetközi tábora, ahol a pajtások a lipcsei úttörőkkel kötöttek szoros barátságot. A sok romantikus élmény, a kirándulások, portyák, túrák, tá­bortüzek mind-mind szoros, megbonthatatlan egységekké ko­vácsolta úttörőinket. Ilyen egybekovácsolt úttörőközösség ter­mészetesen előrelendíti az iskolai munkát is. A tábori élmé­nyek ma már, mint emlékek élnek pajtásainkban. Azonban ezek az élmények elkísérik úttörőinket egy életen át. RÓZSAHEGYI ISTVÁN, a megyei úttörőelnökség tagja. msei Országjáró kirándulás Igen kedves vendége volt az elmúlt napokban a pécsi úttörőháznak: Harry Bern­stein eivtárs, a lipcsei út­törőház egyik vezetője, aki a Halléban tartott harmadik úttörőkongresszus határoza­tairól számolt be a városi úttörőelnökségnek. * Vasárnap délután tartot­ták meg a Szabó István úttörőház évnyitó ünnepé­lyét. Az ünnepélyein több mint 300 úttörő vett részt. A pajtások megtekintették a szakköri helyiségeket, és megbeszélték a beindulás körülményeit. * Kedden, október 7-én az úttörőházban három me­gye úttörő-funkcionáriusai részvételével értekezletet tartottak. Az értekezlet elő­adója: Lóránt Ferenc elv­társ, az „Uttörővezető“ fő- szerkesztője volt, aki a ju­bileumi év feladatairól be­szélgetett az úttörővezetők­kel. * Üdvözlő táviratot küldött a pécsi úttörőház a lipcsei úttörőházmak, az NDK fenn­állásának kilencedik évfor­dulója alkalmából^ * Pionírvezetők érkeznek a közeljövőben a Szovjetunió­ból. * Vasárnap, október 12-én az úttörőházban összejöve­telt tartanak az Ifjúvezetők részére. Az úttörőcsapatok­ban dolgozó 14 éven felüli fiatalokat elvárják. Vasasi úttörők a siófoki táborban Pécs Petőfije Pajtások, akik a gyakorlóiskolába jártok, és naponta rójátok a régi Kis­király utcát, vájjon eszetekbe jutott-e : megkérdezni, tudjá­tok-e, hogy miért kapta ez a kis utca ; Kóczián Sándor ne- ; vét. ; Kóczián Sándor ' élete olyan rövid ; volt, mint ez a kis ; utca, amely a ne- ; vét viseli. 1850-től : 1870-ig élt. Honvéd- ’ árva volt Élete , ollyan nehéz, olyan küzdelmes, minit ké sőbb József Attiláé. Az ő édesanyja is „mosásnak görbítet­te hátát", hogy ne­velni utdja fiát. A kis Sándorból nagyon éleseszű, szorgalmas ifjú lett, aki még szinte gye­rek volt, amikor ko moly verseket írt a szabadságról. A sza­badságharc leveré­se utáni szomorú időben élt. Nem sírt az ettveszett szabad­ságért, hanem har­colni akart érte. Lángoló hazaszere­tettől fűtött versei­nek nagy részét, szét hordták halála után. Ami megma­radt, ereklyeként őrzik a pécsi Levél­tárban. A 20 éves korá­ban elhunyt fiatal költő sírjára ezt ír­ták a pécsiek: „Itt __ nyugszik Pécs Pető-1 fije“, l W. M. í Kis iié Kinizsi szava Kinizsi Pál, Mátyás király hadvezére nemcsak nagy ere­jéről, hanem szavahihetőségé­ről is híres volt. Ezt Mátyás is tudta jól. Egy várostrom al­kalmából Mátyás királynak az a gyanúja támadt, hogy had­vezérei nem tartják titokban haditerveit, s ezért valameny- nyit megeskette. Kivételt csu­pán Kinizsi Pállal tett. Elég volt, ha szavát adta. Hunyadi halála TOÍOU-E ? — hogy 1819-ben kelt át eJ- I ső ízben gőzhajó az Atlanti- : óceánon, — hogy 1885-ben Daimler : és Benz találták fel a gépko­t CSÍt, — hogy 1954-ben a Szovjet- : unióban kezdett dolgozni az első atomerővel meghajtott villanytelep, — hogy hazánkban a bur­gonya ■ csak a tizennyolcadik szazadban terjedt el, de akkor is nehezen. Az emberek nem a gumójáért, hanem a virágjá­ért tartották. rr .-—-pp S&ickversenyt rendez a Magyar Úttörők Országos Tanácsa a Ma­gyar Sakkszövetség segítségével. Az úttörőcsapatok házibajnoksá­gai 1058. november 1-től 1959. ja­nuár Sl-ig bonyolódnak le. Me­gyei és városi bajnokságok 1959. február 15. és 22-én, valamint már­cius 1-én, 8-án és 18-án lesznek, Csónakázó« a nyári kiránduláson Mi, a Vasa« I. Általános Is­kola tanulói nagy Ikarusz busszal Indultunk július ele­jén, hogy megismerkedjünk hazánk legszebb tájaival. Vol­tunk a szekszárdi múzeumban, Szegeden a Textilművekben, Debrecenben Rákóczi harang­ját néztük meg, hallani azon­ban már nem hallottuk, mert régóta szép érces hangja he­lyett csak tompa búgást hal­lat. Megnéztük az ország egyet­len krematóriumát és gyönyör­ködtünk Munkácsy képeiben a Déry múzeumban. Voltunk Miskolcon és Lillafüreden, Aggteleken a jósvafői cseppkő­csodákat néztük meg és ámul­tunk a lenyűgözően szép diós­győri nagykohó munkáján. Láttuk, amint az izzó vas aranyfolyamként ömlött és itt tanultuk meg becsülni a kor­mos, feketekezű kohósok, ne­héz, de nagyszerű munkáját Egerben tisztelettel álltunk meg az ősi várromok és Gár­donyi Géza sírja előtt. Utunk fénypontja főváro­sunk, a parlament és Csille­bérc volt Felejthetetlen él­ményt nyújtott a margitszige­ti szabadtéri színpadon a Ba- jázzék és a Parasztbecsület című operaelőadás és nem utolsó sorban a vidámpark. Annyi mindent láttunk, hogy vázlatosain is nehéz egyszerre elmondani. Hazatérve, nagyon örültünk, hogy ilyen gazdag, ilyen szép a mi hazáink. Szabó Júlia, a 330. sz. Perneoker István éttöröcsapat tagi»« ismerd meg az átjelzéseket! Kanyarjelző háromszög A Német úttörők koszorúzása a Gellérthegyen a Szabadság- szobornál. Amikor elterjedt a szörnyű hír, hogy Hunyadi János, a nándorfehérvári hős meghalt, nemcsak Magyarország, ha­nem egész Európa megsir/.tta. Amikor Mohamed szultán ér­tesült a magyar nemzet nagy gyászáról, sokáig nézett maga elé, s végül könnyek között így szólt. — Mióta a világ világ, nem volt mása ennek az embernek. Gyötör a bú, hogy már nem állhatok bosszút rajta azért a teméntelen kárért, amit ne­kem okozott. * Pajtások, aki tud érdekes történeteket nagy emberekről küldje el, hogy a többi paj­tás is megismerhesse. Megjelent az úttörők egyenruházati szabályzata! A főbb szabályokat követ­kező számunkban ismertet­jük. úttörők írják így dolgozik a mi énekkarunk sorompó. »íj. **ífc*ó * 1954 óta naplót vezet ének­karunk minden tevékenységé­ről. Az iskolai ünnepségeken kívül minden mágocsi rendez­vényen részt vettünk és vi­dékre is jártunk szerepelni. 1954 szeptemberében a hely­beli tsz kocsijai vittek ben­nünket Sikon.dára kirándulni, ahol az üdülő bányászoknak adtunk műsort. Az 1955 má­jus 8-án Komlón tartott ifjú­sági dalosünnepélyen is részt vettünk és ekkor a komlói új­ság is azt írta rólunk, hogy „különösen nagy sikert aratott a mágocsiak orosz, német és lengyel népdalcsokra“. Több­ször vettünk részt sikerrel a sásdi járási kultúrversenyen és Nagyhajmáson is rendez­tünk műsoros délutánt. Szere­peltünk Mágocson a Hazafias Népfront gyűlésein, a könyv­napokon, tanácsválasztó gyű­lésen és vidámvásáron. A nemzetközi nőnapon, békegyű­léseken, traktorosnapon és még nagyon sok alkalommal csendült fel a dal a mágocsi úttörők ajkán. Énekkarunk igen sok kirán­dulást rendezett, így többször jártunk Fonyódon, Pécsett, Harkányban, Siklóson és Szi­getváron, s+ar:. A kirándulásokhoz a mágo­csi Béke Tsz, a földművesszö­vetkezet, a KTSZ és a gépállo­más adott anyagi támogatást. Segítségüket azzal háláljuk meg, hogy még lelkiismerete­sebben dolgozunk, még több nép- és munkásmozgalmi dalt tanulunk. Cxulmka Mária Köszönöm Köszönöm a pártnak, egész dolgozó népünknek a felejt­hetetlen három hetet Csille­bércen. Nem lehet elfelejteni azt a szeretetet, ahogy vártak ben­nünket, ahogy összeforrt 14 nemzet úttörőifjúsága. Én al­bán pajtásokkal voltam egy táborban és nagyon meleg ba­rátságot kötöttem Spötimmel Emminével. Szép volt a tá­borozás, a hajóút, a rajkózene­kar, $ a munkásőrök műsora. Azt üzenem pajtások, dol­gozzatok jól, mert csekély az a munka, amit mi adunk tábo­rainkért, szép életünkért. KOVÁCS ZSUZSANNA mágocsi őrsvezető. 1 regős munkáról A már szinte feledésbe me­rült regős mimikáról szeretnék írná. A regősraj, aminek főleg a pécsi belvárosi fiúk, és kis­nyék a tagjai, az új tanévben ismét megkezdi működését. Népdalokkal, népi játékokkal, táncokkal, mesejátékokkal és balladajátékokkal foglalko­zunk. Az eömúlt esztendőben Vastagih Zoltán vezetésével sok kedves táncot tanultunk, sőt bemutatót is tartottunk. A regősök raja különböző korú lányokból és fiúkból ala­kult, de a cél azonos. Megis­merni, megtanulni, fölkutatni a népi hagyományokat. A mi úttörőink örömmel táncolják a csárdást, és a ritmusos ma­gyar táncokat Mivel a gyűj­tési munkához pénz is kell, elhatároztuk, hogy kirándulá­sok alkalmával makkot gyűj­tünk, és így próbálunk majd pénzt szerezni. Első komolyabb munkánk a „Szegény ember aranyai“ című színjáték lesz, amit december 6-ra tanulunk. A kicsiknek sok táncos és da­los gyermekdélutánt rende­zünk, hogy szórakozva, játék közben ismerjék meg népi ha­gyományainkat. U ttörőüdvözlettel: Száras Eresébe*

Next

/
Oldalképek
Tartalom