Dunántúli Napló, 1958. október (15. évfolyam, 231-257. szám)

1958-10-23 / 250. szám

f§58. OKTOBER 23. NAPLÓ 5 Semlegesség, vagy függetlenség ? j Szavas (2) Csehszlovákia f sem óhajtott — .. ___* háborúba ke­ve redni a fasiszta Németor­szággal 1939-ben. Eredmény: Hitler lerohanta Csehszlová­kiát, az ország elvesztette füg­getlenségét. Mennyivel töb­bet ért volna Csehszlovákia számára is az a kb. 40 korsze­rűen felszerelt hadosztály, me­lyet akkor Csehszlovákia ki tudott volna állítani, a még nem ereje teljében lévő fa­siszta Németországgal szem­ben! Történelmi tény tehát, hogy az imperialista hatalmak cél­jaik megvalósításánál nincse­nek tekintettel az államok semlegességére. Egyébként ás a kis országok függetlensége mindig is veszélyeztetve volt az imperialisták által. 'Ebben is élen járt az amerikai és né­met imperializmus. Mennyivel inkább áll ez a jelen nemzet­közi helyzetre, melynek fő vo­nása a hidegháború. Az impe­rialista hatalmak, elsősorban az USA, igyekszik minden kis államot maga alá rendelni, belügyeibe beavatkozni, sorsát saját érdekeinek megfelelően, ha kell, erőszakkal is befolyá­solni. A legutóbbi évek is tömegé­vel szolgáltatják ehhez a kéz­zelfogható bizonyítékokat. Nem beszélve a Kína ellen évek óta tartó agresszióról, brutális fegyveres fellépést tapasztal- t"nk Guatemala ellen 1954- ben, Libanon ellen napjaink­ban. Társai az imperialista po­litikában természetesen igye­keznek nem elmaradni mögöt­te. Az imperialista hatalmak Ön­szántukból nem hajlandók és sohasem voltak hajlandók egy­kedvűen tudomásul venni, ha egy országban a dolgozó nép saját kezébe vette sorsának irányítását. Ez harácsolási le­hetőségeiknek végét jelentette, de ráadásul még igen veszé­lyes példát is teremtett a töb­bi ország dolgozói számára. Ezért az imperialista hatal­mak, élükön az USA-val, min­dent elkövetnek, hogy meg­semmisítsék a szocialista or- szágokat, megváltoztassák tár­sadalmi berendezkedésüket, tehát szuverénitásukra, füg­getlenségükre törnek. Ehhez [minden eszközt fel- _______! használnak a propa­ganda gépezettől kezdve, meg­felelő gazdasági tevékenységen keresztül a fegyveres fenyege­tésig. 1951-ben törvényt foga­dott el az amerikai szenátus, amely a költségvetésből évi 100 millió dollárt biztosít « háborús bűnösök támogatásá­ra, a szocialista országokból m eg szökött fasiszta elemek fenntartására, belőlük fegyve­res csapatok szervezésére és felszerelésére, kémek, diver- zánsok kiképzésére és pénze­lésére és a szocialista orszá­gokba való eljuttatására. Lét­rehozták az Európai Gazdasági Együttműködés Szervezetét, melynek célja: gazdasági há­borút folytatni a szocialista tábor ellen. E szervezeten be­lül az egyes országok kölcsö­nöket, segélyeket kapnak az USA-tól, azzal a nyíltan sza­bályzatba foglalt feltétellel, hogy alárendelik magukat az USA politikájának. E szerve­zet célja a gazdasági agresz- szió, a kereskedelmi kapcsola­tok akadályozása és nagymér­tékű csökkentése a szocialista országokkal. 1951-ben az USA egy jegyzéket állított össze, amely 313 árucikket sorol fel, melyeket tilos a szocialista or­szágoknak szállítani. Amelyik ország vonakodik ezt betarta­ni, az ellen sürgős szankciót helyeztek kilátásba: Mindezeken túlmenően, az USA nyílt katonai csoportosu­lások szervezésével is igyek­szik agressziós céljait megva­lósítani, felrúgva nemzetközi szerződéseket és elfogadott szabályokat, figyelmen kívül hagyva, vagy álszenteskedve saját szája íze szerint magya­rázva azokat. A legkülönbö­zőbb földrajzi fekvésű orszá­gokat egyesítette az úgyneve­zett NATO katonai csoporto­sulásba, amelynek keretében ezen országok hadseregeit egy­séges parancsnokság alá he­lyezte. Ennek alapján bizonyosak lehetünk afelől, hogy az „ilyen szomszéd mellett nem sokáig maradhatnánk semlegesek”. Nem tudomást venni Ininder _■ -rnl ói ről és semlegességet hirdetni, Kém jelenthet mást, mint saját sor­sunk iránti közömbösséget. Eredménye nem lehet más, -minthogy kiszolgáltatjuk ma­gunkat, vagyis függetlensé­günket, szuverénitásunlcat az imperialistáknak, azaz, nem­zeti öngyilkosság. íme, mi maradt számunkra a semlegességből, mint a nyu­galom és függetlenség eszkö­zéből: az illúzió. Illúzió, amely hasonlatos a strucc eljárásá­hoz. Veszélyt érezve homokba dugja a fejét, ekképpen igye­kezvén elhárítani a bajt. Azt hiszi, ha ő nem vesz tudomást a körülötte lévő események­ről, akkor ezek nem léteznek és nem érhetik őt A józan ember nem álmodo­zik, hanem cselekszik. Tény, hogy a reakciós hatal­mak mindig a néphatalom megsemmisítésére törnek, Ezért verte le Poroszország a Párizsi Kommünt, ezért ver­ték le az imperialisták külső erővel 1919-ben a Magyar Ta­nácsköztársaságot. Ezért indí­tott az amerikai imperializmus szövetségben az összes reak­ciós erőkkel támadást a ma­gyar népi demokrácia ellen is az 1956-os ellenforradalom idején. Minden lehetőséget megragadva, veszett dühvei rontanak azokra az államok­ra, amelyek a kizsákmányolók „hagyományos jogaival” szem­ben egy új világot merészel­nek létrehozni. És a történelmi tapasztalat szerint ezek az or­szágok a nemzetközi reakció központosított támadásaival szemben csak erőik megsok­szorozásával tudnak ellentáll- ni. Erőik megsokszorozása pe­dig erőik egyesítésében rejlik. Ezért a reakció úgy fél a ha­ladó erők egységétől, mint az ördög a tömjénfüsttől; Tehát azoknak laz országok­---------------------—-* nak a léte és f üggetlensége, ahol a hata­lom a dolgozók kezében van, csak erőik összefogásában és egyesítésében van biztosítva. A történelmi tanulság nyer ki­fejezést a Varsói Szerződés­ben. A Varsói Szerződés senki ellen nem irányul, kizárólagos célja a szocialista országok nyugalmának és függetlensé­gének biztosítása, amely az imperialista hatalmak részéről — mint a tények bizonyítják — állandóan veszélyeztve van és amelyet siránkozással és a tények nem tudomásul vételével, struccpolitika mód­jára, biztosítani nem lehet. A Varsói Szerződésnek nem lehetnek támadó céljai már csak azért sem, mert a szo­cialista rendszer lényegéből fakad a béke, a békés fejlő­dés. A szocializmus és háború — tűz és víz. Egyetlen osztály vagy társadalmi réteg nem létezik, amelynek a háború nyerészkedést, üzletet jelente­ne, nincsenek kizsákmányolók, csak dolgozók. A dolgozóknak pedig a háború csak nélkülö­zést és szenvedést hozhat. A Varsói Szerződés védelmi jellegét bizonyítja az is, hogy csak azután jött létre, miután az imperialisták, többszörös figyelmeztetés ellenére sem voltak hajlandók lemondani az ellenünk irányuló katonai tömbök szervezéséről. A NATO megalakulására volt válasz a Varsói Szerződés létrehozása. De a Varsói Szerződés megköT tése óta is a szocialista orszá­gok szakadatlan harcot folytat­tak a katonai tömbök felszá­molásáért, a nemzetközi fe­szültség enyhítéséért. Ismétel­ten kijelentették és javasolták, hogy amennyiben megszüntetik a NATO-t, azonnal megszün­tetik a Varsói Szerződést is. Az imperialisták azonban hó­dító céljaikról úgy látszik ön­szántukból nem mondanak le, tovább szövögetik terveiket. De az elmúlt évek azt mutat­ják, hogy céljaik minden lep- lezetlensége ellenére is, nem mertek támadni, mert tudják, hogy a szocialista országok összefogása olyan dió, melybe beletörik a foguk. Az imperialista hatalmak­nak a kis népek függetlenségé­re és elsősorban a szocialista» országokra törő politikája, | mindenekelőtt a szocialista or- } szagok egységébe ütközik. Ezt az az erő, amely védi ezeket | az országokat és biztosítja őket | a kiszolgáltatottság ellen. X Mégis az imperialisták f ezt at-------------------------------L ke-1 mé ny diót valahogy szeretnék: feltörni, elhárítani útjukból ezt! a gátat, megbontani a szocia- * lista tábor egységét. És itt ön- j kéntelenül felvetődik az em-j berben a kérdés: a semleges-! ség jelszava sok esetben talán j nem is illúziót és naívságot fejez kj, hanem egyéb célokat takar. Es, valóban, ha jobban $ megkaparjuk ezt a követelést, 1 mögötte felfedezzük az impe-j rialistáknak azt a vágyát, hogy | agresszív terveik megvalósító-] sakor szétforgácsolt országok-1 kai álljanak szemben. Hogy: mennyire fején találjuk a szó** get, mikor így gondolkodunk** azt bizonyítja számos ameri­kai politikus és közéleti em­ber olyan nyilatkozata, amely­ben elárulják ezeket a szándé­kaikat. Többek között Walter Lipmann, az egyik legismer­tebb amerikai publicista is ezt mondta ki nyiltan a „New York Herald Tribune” hasáb­jain: „Kelet-Európát nem le­het háború Útján felszabad!-f Megyénk híres gyümölcs- és bor tani És nem lehet Kelet- X terma vidék. A várost körülöleld ram. ns nem íenet rveiet * szöiödombok g0ndozottsága mutat­Europát egy vad ellenforrada- * ja: a szőlősgazdáit mesterei a ter- lommal felszabadítani. A kelet-1 melésnek. Azonban senkinek sem európai kommunista országok | ^ftjhaa F**&£*£2£* $£ csak a semlegesek közösségébe. újabb termelési eljárásokkal, ame- történő belépés útján szaba- « lyekkel fokozhatja a termést, ez- dífbfltót fel” ! zel hasznot hajtva magának és az ounaiOK lei . | államnak. E kollégium tématerve Erre csak azt mondhatjuk:}alapos és részletes tájékoztatást ad éhes disznó makkal álmodik. í * *z^„né® JIdékünk ie“e*zct*‘. < De miután mi békénket és: exportgyümölese - az ösz.barack , függetlenségünket mindennél többre értékeljük, nem hagy­juk magunkat félre vezetni, sem illúziók, sem hazug jel­Jövőre újra szép lesz a park. (Ha addig le nem tapossák!) A Jókai téren erősáramú vezetéket fektetnek le. A SZABADEGYETEM kertésze!, szőlészet yégnának tématerve 10. Korszerű növényvédelem a gyümölcsösben. ll. A csemege- és borszőlők met­szése. 1*. A gyümölcsös fontosabb kár­tevői és az ellenük való védekezés. 13. A szőlő zöldmunkái. 14. UJ növényvédőszerck a gyü­mölcsösben. 15. A szőlő trágyázása és talaj­munkái. : termesztésének mikéntjéről. 1. Évi teendők a pincében, í. Szőlőtalajok és boraink mlnő- | sége. S. UJ gyümölcsös telepítése és : szavak által. A jelen kor és a:kezelé5e termőre fordulásig. mai nemzetközi helyzet a oltványkésaltés különböző számunkra úgy teszi fel a kér­dést: semlegesség, vagy füg­getlenség? Mi az utóbbira sza­vazunk. Halász Antal egyetemi adjunktus. 5. Szőlőtalajaink vízgazdálkodása és védelme az erózió ellen. S. Teendők a gyümölcsösben a fák nyugalmi állapotában. 7. Uj szőlő telepítése. 8. Az őszibarack metszése. 9. Értékesebb csemege-szőlőfaj­ták. Szölő’ermeiő szakcsoport alakult Maison A múlt hét során alakult meg 23 taggal 10 hold földön Baranya Í legújabb szőlőtermelő szakcsoport­ja. A tíz hold szőlő telepítését egy tagban végzik, Így a nagyüzemi, 1 gépi művelésre Is alkalmas lesz a | terület. A föld forgatását a gépál­lomás erőgépei végzik. K ákics, 195)l. október hó. Már jól belemelegedtünk a beszélgetés be, amikor a tanácselnök, Nagy Sándor elmtárs egy levelet tesz elém. — Tisztelettel bejelentem, “ olvasom *=» hogy a tulajdonomban lévő földbirtokból csaüc öt katasztrális hold szántót és egy katasztrális hold rétet bírok megművelni. A fennmaradó négy katasztrális holdat leadom, kérem, hogy a tanács vegye kezelésbe. Tisztelettel Homoki Bertalan. Ez a levél, ez a néhány sor megfogható bi­zonysága az egykének. Homoki bácsi beteges feleségével éldegél. Egyetlen gyermekük meg­halt, nincs senkijük. Móricz Zsigmond 1936- ban ittjártában 28 ilyen családot ismert meg s ebből vonta le a következtetést: ez a falu ki­pusztul. Ma is még tizennégyet számolunk össze, ahol ha meghalnak az öregek, beszege­zik az ajtót, ablakot. Visszaadom a levelet. — Ez még a múlt — teszi hozzá az elnök. — Ez a világ azonban már múlóban van... A változás jelét keresem. A fiatal titkár, Lukács János elvtárs, egy mondattal imigyen foglalja össze: — Ebben a községben „belső forradalom" zajlik le.i-. „Belső forradalom"? Lássuk csak! Mielőtt azonban a bizonyításhoz fognánk, mondjuk csak meg, hogy szó sincsen valamilyen kasza­kapa harcról. Nem. Ez a „forradalom“ az agyakban folyik, szavakkal és tettekkel a sö- , tétség, a pusztulás ellen. Ez a „forradalom" megállítja a romlást, kíseprűzi a faluból az áporodott levegőt. Felemeli Kákicsot. ] C3ü-tól 1937-ig évente 2, 3, 3, 4, 5, 4, 2 "*• gyermek született. Kínosan vigyáztak a szülők, hogy kettő véletlenül se legyen. És ime a mostani statisztika. 1954: 15, 1955: 10, 1956: 10, 1957: 7, Z958: 8. öt év alatt — 50 gyermek született, ötször annyi, mint a múlt- ennyi idő alatt! OkiraMjai utazás „Kákics, 1939. április hó. i i. Mert Zengővárkonytől Ká­kicsig nincs senki, aki a romlás megállítását lehetőnek tartaná azonnali, gyökeres társadalmi és gazdasági Intézkedések nélkül. S nemcsak a papok, tanítók, orvosok látják ezt így, hanem maga a nép Is. Sokan hajlandók azt hinni, hogy a paraszt nem látja sorsát, hanem csak úgy ösztönösen „bele él” a nagyvilágba s nem törődik a jövendővel. Hogy vak, s nem IV. látja a szeme előtt harminc-negy­ven év óta konok következetesség­gel a lezajló jelenségeket. Nem Így van! Tessék megkérdezni őket magukat, s a feleletekből kibon­takozik a tudatosság, a világos helyzet felismerése — de a „min­den mindegy” lemondása Is. Ok tudják és akarják mindazt, ami történik velük, reménytelenségük, kétségbeesett egykedvűségük azon ban oly nagy, hogy már semmi erejük nincs a dolgok megváltoz­tatására. Megvizsgáljuk a falu népesedési viszonyait. Az egyik házban két öreg él, gyermek nincs. A másik házban magányos vénasszony. A harmadikban család, egy lány van. A negyedikben a nemzetség utolsó öregembere lézeng, utód nincs. Az ötödikben magányos fiú. S Így tovább. Szürkén kopognak a sivár adatok, mint a koporsót szögező kalapácsütések. Tiz, tizen­öt év s a hajdan viruló falu el­néptelenedik a . ." Hallom az aggályoskodók kérdését: a régiek­nél ,avagy az újaknál? A felszabadulás óta sok család telepedett le Kákicson. Egy részük Szatmárból jött ide, földet, lovat vásárolt az öregektől, másrészük pedig a Draskovits-ura- dalom földjéből jussolt. ök nem ormánságiak — bevándoroltak. A gyermék náluk mindig áldás volt. Most is övék a pálma. De a régi, tősgyökeres k&kicsi egy kés családoknál is meg változott a helyzet. Az 1954-ben születettek közül négy régi családé, közülük háromnál pedig már ez a második gyerek. 1955-ben még tovább javult az arány, 6:4 az újak javá­ra, 1956-ban viszont megförült: 6:4 lett a tős­gyökeresek javára. Kocsis József egyke volt, ma két apróság játszik az udvarban. A mos­tani fiatalok famíliája nem hal ki! Az iskolában 29 gyermek tanul az alsó ta­gozaton, s 14 a felsőn. Szilas-pusztára most kapták egy kisegítőt, eddig Forró tanító járt oda is. Ez ott «M Joíe « „&#M feemMommakb A második talán még ennél is tartabna- s*- sabb. Az ifjú nemzedék új iránti fo­gékonysága közismert. Az idősebbeket azon­ban gyakran fogja, tartja a régi. Ok kétszer is meggondolják, mielőtt egyszer is tesznek. Nehezen szabadulnák ki a mégszokottság bék­lyóiból. — Szorgalmas nép lakja ezt a falut — mond ja Forró tanító. — Csak egy kicsit maradi. Dolgozik látástól vakulásig, de nem mindig a legcélszerűbben. I Néhány évvel ezelőtt működött egy termelő szövetkezet. Rosszul dolgozott, s az ellenfor­radalom alatt szét is ugrott. Most egyénileg gazdálkodnak. Kevés az állat, a tehén, a ser­tés, inkább a búzával, kukoricával bajlódnak, amiből vajmi kevés pénzt lehet csinálni. Forró elvtárs szeretne összehozni egy sertéstenyésztő szakcsoportot, de a gazdák még vonakodnak. Pedig terve mellett a maga példája agitál: sertéssel foglalkozik, — és nemrég egy P—70- est vásárolhatott. Géppel a világért um tzAn­tana senki, az ipari növényektől is óvakod­nak. Kákicson a változás erjesztő ereje: a beván­doroltak. Persze, a tősgyökeres családokra sem lehet rámondani, hogy foggal-körömmel ragaszkodnak a megszokotthoz. De össze hason líthatatlanul nehezebben mozdulnak meg tár­sadalmi és közösségi ügyekben. Példa rá a községfejlesztés. A tanács több mindent ter­vezett: járdát, kultúrházat, amihez a lakos­ság hozzájárulása is szükséges. Érdekes mó­don épp a tősgyökeres családok egy része vél­te szükségtelennek az elképzelések nyélbeüté­séi. Még szerencse, hogy a másik fél szívósan támogatta, végül is nagy vita után megszavaz­ták a 15 százalékos községfejlesztési hozzá­járulást. Pedig a tanács jó helyre teszi a pénzüket. S ez egyúttal mutatja a község fejlődését is. Két esztendeje kaptak villanyt, azóta minden második házban rádió szól. Az állomáson mo­dern váróterem épült. Most bővítik, szépítik a kultúrotthont. Hetenként kétszer van film­vetítés és mint mondják mindig zsúfolt néző­tér előtt. Hamarosan az egész községben betonlappal rakják le a járdát, a betonlapok árát már ki is fizették. Mégis tartózkodóak. Hallgatnak rádiót, olvas nak újságot, igyekeznek megérteni a világ ügyeit, — csak éppen nem aszerint cseleleed- nek. Talán önmaguk ellenségei? Nem. A múlt évtizedekben az egykés vidéken nagyon csen­deseik voltak a falvak. Az emberek otthon ül­tek, a vitákat, beszélgetéseket kerülték. A. gyerelcek sem éltek társas életet. Ez még ma sem veszett ki ezekből a falvakból. De Káki­cson megtört a jég. a szocialista rend új szel­lemet terjeszt. A volt egykés falu lassan eltá­volodik a sír széléről, virágzásnak, fejlődés­nek indul. A nép, amelyet a kapitalizmus, a földbirtok halálra ítélt, a szocialista társada­lomban megleli helyét és életkedvét. BOCZ JÓZSIIT

Next

/
Oldalképek
Tartalom