Dunántúli Napló, 1958. október (15. évfolyam, 231-257. szám)

1958-10-01 / 231. szám

VILÄlG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! DUNÁNTÚLI NAPLÓ A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XV. ÉVFOLYAM, 231. SZÁM ARA 50 FILLÉR SZERDA, 1958. OKTOBER 1. Egy emelettel „megcsonkítva“ Ugyanis, amíg az építkezés­ről készített felvétel a pesti kliségyárban járt, a Komlói Építőipari Vállalat dolgozói folytatták a munkát a József Attila utcai társasházon. így az épület — mely képünkön látható — már nem egy, ha­nem két emeletes. A KÍNAI NÉP NAGY ÜNNEPE A kínai nép, a szocialista államok testvéri közössége és az egész haladó emberiség október 1-én ünnepli a Kí­nai Népköztársaság megalakulásának évfordulóját. A kí­nai nép e dicső nemzeti ünnepén hazafias büszkeséggel tekint vissza a népi hatalom évei során megtett történelmi jelentőségű útra. Ugyanakokr még inkább összpontosítja erejét az új feladatok megoldására. Kína Kommunista Pártja VIII. kongresszusának 2. ülésszaka ez év májusában kidolgozta a szocializmus épí­tésének fő irányvonalát. Ezt így foglalhatjuk össze: „Min­den erőnket megfeszítve haladjunk előre és a -.többet, gyorsabban, jobban és gazdaságosabban” elv alapján épít­sük a szocializmust. A kínai nép előtt az a feladat áll, hogy országát a legrövidebb idő alatt szocialista nagy­hatalommá változtassa, amely korszerű iparral, mezőgaz­dasággal, kultúrával és tudománnyal rendelkezik. A technikai forradalom alapvető feladata abban rej­lik, hogy a korszerű, ipari-műszaki bázist az egész nép­gazdaság, s ezen belül a mezőgazdaság és a kézműipar szolgálatába állítsa. A kulturális forradalom pedig arra hivatott, hogy a technikai forradalom sikeres végrehajtá­sát biztosítsa. A kínai nép minden erejét olyan ipar megteremtésére összpontosítja, amely fedezni tudja a népgazdaság szük­ségleteit, vagyis önállóan bármilyen gépet és berendezést elkészít. Mindez azonban csak akkor képzelhető el, ha az ország korszerű kohó-, gép-, energetikai- és vegyiiparral, valamint a nehézipar több más igával rendelkezik. Az első ötéves tervben (1953—1957) Kínában lefektet­ték a szocialista iparosítás alapjait. Ebben az időszakban az országban 825 nagyipari objektumot építettek, amelyek közül 450-et teljesen, vagy részlegesen már üzembe is he­lyeztek. Az iparosítás sikeres megvalósítása eredménye­ként az első ötéves terv utolsó évében az ipar 5 240 000 tonna acélt, 5 900 000 tonna öntöttvasat, 128 000 000 tonna szenet és 19 milliárd kilowattóra elektromos energiát adott a népgazdaságnak. Az első ötéves terv teljesítése kellő alapot adott Orra, hogy a kommunista párt újabb feladatokat tűzzön a nép elé. Ez pedig a következő: az elkövetkezendő 15 év során a legfontosabb iparcikkek termelésében utol kell érni Angliát. A szocialista iparosításban elért kínai eredményeket nem lehet kellőképpen értékelni. Hiszen ma már a Kínai Népköztársaságban repülőgépeket, gépkocsikat, traktoro­kat, mérőműszereket, csapágyakat, kohászati-, bányászati-, energetikai-, rádiótechnikai- és más ipari berendezéseket, valamint sok olyan iparcikket gyártanak, amelyeket az­előtt sohasem készítettek Kínában« A kínai nép nagyszerű sikerekre tekinthet vissza a mezőgazdaságban is. Az első ötéves terv során Kína nép­gazdasága nehéz időket élt át, mert a mezőgazdasági ter­melés nem állt összhangban az ipar termelésével és a la­kosság számának növekedésével. Az országban egyre inkább diadalmaskodó technikai forradalom egyik legfontosabb célja, hogy korszerű gépek­kel lássa el a mezőgazdaságot. A követelmény az, hogy az öntöző-berendezéseket építő, a földet művelő, a száraz­sággal és az áradással harcoló parasztok munkáját gépek könnyítsék és segítsék. Az ipar azonban ma még mem ké­pes elegendő korszerű mezőgazdasági gépet szállítani fa­lura. Éppen ezért a parasztok közölt mozgalom indult a meglévő mezőgazdasági eszközök tökéletesítése érdekében. E mozgalom elterjedését szemléltetően bizonyítja a kö­vetkező szám: az országban több mint 90 000 különféle mezőgazdasági eszközt tökéletesítettek. Mindez azonban együtt jár a mezőgazdaság általános gépesítésével. Hiszen a kínai ipar idén 20 000 gépkocsit és 40 000 traktort ad a mezőgazdaságnak. A terméshozam növelése csak akkor képzelhető el, ha a parasztok több műtrágyát kapnak. A forradalom előtti Kínában egyáltalán nem gyártottak műtrágyát. Ma már számos gyár szállítja ezt a fontos anyagot falura. Kínában egyre több falusi vízierőmü épül, amelyek szintén segítik az öntözés kiterjesztését. A kommunista párt harca a mezőgazdasági termelés fellendítéséért már komoly eredményeket hozott. Előzetes számítások szerint idén nyáron gabonafélékből 50.5 mil­lió tonnát termesztettek, vagyis 69 százalékkal többet, mint tavaly. Ezek az eredmények Kína■ eddigi történelmé­ben egyedülállóak. Idén 2 millió tonnával szárnyalják túl az Egyesült Államok bűztermclését. Ebben az évben mint­egy 40 millió tonna korai rizst termesztenek majd, vagyis kétszer annyit, mint a múlt évben. A szocialista országok dolgozói nagy örömmel veszik tudomásul a kínai nép megújuló sikereit. E népek meg­bonthatatlan barátsága hatalmas erőt jelent a békéért és a nemzetközi feszültség enyhítéséért vívott harcban. Ezt a barátságot fejezte ki a nemrégiben kiadott tör­ténelmi jelentőségű közös nyilatkozat, amely Hruscsov és Mao Ce-tung találkozóján készült. Ez a dokumentum új­ból bizonyítja a világnak, hogy a Szovjetunió és a Kínai Népköztársaság minden lehetőt megtesz a nemzetközi fe­szültség enyhítése és az új háború megakadályozása érde­kében. Ha azonban a háború után vágyódó imperialisták háborúba merészkednek a népek ellen, akkor valamennyi béke- és szabadságszerető állam egyesíti erejét, végérvé­nyesen leszámol az imperialista agresszorokkal és meg­teremti a világbékét. A kihívás politikája teljes vereséget szeoved Dr. Sik Endre elvtárs külügyminiszter beszéde az ENSZ közgyűlésének plenáris ülésén Az ENSZ közgyűlése szeptember 29-én, hétfőn folytat ta a nemzetközi kérdések meg­vitatását. A közgyűlés ülésén többek között felszólalt dr. Sik Endre, a Magyar Népköztár­saság külügyminisztere, a magyar ENSZ-küldöttség vezetője« Elnök Ur! A nemzetközi helyzet mindazon kérdései, amelyek közgyűlésünket fog­lalkoztatják, szoros kapcsolat­ban vannak az Amerikai Egye sült Államok külpolitikájával. A helyzet és egyes égető kér­dések reális megértésének e'c- feltétele tehát az amerikai kü! politika jó és helyes megérté­se, Azt hiszem, mindenki szá­mára világos, hogy az ameri­kai külpolitikát legjobban azok értik, akik csinálják. Vi­lágos tehát, hogy magyarázni is ők tudják a legmeggyőzőb­ben. Ha engedjük, hogy a Sta­te Department (amerikai kül­ügyminisztérium. Szerfc.) saját magát magyarázza, akkor mi is jobban megértjük a State Department külpolitikáját és a kritikus helyzetekét, ame­lyek háborús veszélyei árnyé­kolok be a világot, az ENSZ-t pedig zsákutcába jutatták« Beszéljen tehát a State De­partment! A hivatalos ameri­kai dokumentumokból idé­zek, a State Departmentnck az amerikai külpolitika hi­vatalos okmányaként ki­adott bulletinjéből, ' Az, ez év július 2-án meg­jelent bulletin két beszámoló szövegét ismerteti; Mindkét beszámoló a szenátus külügyi bizottságában hangzott el; Az egyiket Mr. William M. Rount­ree, a State Department kö­zép-keleti, dél-ázsiai és afri­kai ügyekkel foglalkozó helyet tes államtitkára tartotta az Egyesült Államok közép-keleti, afrikai és dél-ázsiai politiká­járól — a dátum is fontos — ez év május 8-án; A másikat viszont ugyancsak a szenátus külügyi bizottságában május. (Folytatás a 2. oldalon) Bányószasszonyok találkozója Pécsszabolcson Kedden este hat órakor meg- már a régi sztrájkok, bérhar- Anglia bányászasszonyainak A Komszomol -köldöttség Vasason A Komszomol öttagú bá­nyászküldöttsége, mely hét­főn megyénkben tartózko­dott , az esti órákban megte­kintette a vasas! Petőfi-bá- nya. mctángáalc csapoló be­rendezését. Amint a küldöt­tek elmondották, ők is kí­sérleteznek hasonló berende­zéssel. A szovjet bányászfiatalok elismeréssel nyilatkoztak a látottakról. , telt a jjécsszabolcsd Puskin Kultúrotthon bányászasszo­nyokkal és pirosny akkend ős úttörőkkel. A találkozón, amelynek kedves vendége Erdei Lászióné, az Országos Nőtanács titkára volt, megje­lent Laki István elvtáns, a megyei pártbizottság első tit­kára, Ambrus elvtárs, a vá­rosi pártbizottság első titkára, Farkas Elemérné elvtánsnő, a megyei nőtanács titkáx*a és Kiss Istvánná, a városi nőta­nács titkára. A megnyitót Szabó Istvánná, a pécsszabol- csi nőtanács titkára mondta, majd katonás rendben felsora­koztak az úttörők és verssel, virágok átadásával teremtették meg az est végéig tartó meleg hangulatot. cok, felkelések idején. helyzetét. — Ma a bányászasszonyokat Majd számtalan adatot so- is — mondotta — mint általá- rolt fel, s ezek az adatok ón­ban az asszonyainkat, főleg magukban is ékesen bizony í- két kérdés foglalkoztatja: a tották a hallgatóság előtt az béke és az élet szebbé-jöbbá ismert, de néha-néha elfele- tétele. A kettő különben össze- Jett tényt: mennyit változott függ, egyik sem lehet meg a a munkások élete a felszaba- masik nélkül. Ha a háború ve- jutás óta eltelt 13 év alatt. szélye fenyeget, az asszonyok _ Mögöttünk . a múlt — nem az életüket féltik legelő- mondotta befejezésül az elő­ször, hanem a gyermek, a férj a(jó — ift a jelen, mindkettőt életét, a kis otthont, a kertet, mindazt a békés boldogságot, amelyet megteremteni nem könnyű és ezért védeni kell harccal, bátorsággal. Erdei Lászlóné ezután rövid képet adott a jelenlegi nem­jói ismerjük és előttünk ott a jövő, egy nagyon szép, na­gyon biztató jövő. Az edd Un eredményekben mindenütt ott van az asszonyok munkája is. Legyen hát ott azokban az eredményekben is, amelyek­zetközi erőviszonyokról, az rQ\ talán tíz év múlva még atomveszélyről, az atom békés felhasználásának lehetőségeiről Erdei Lászlóné bevezetőben és arról a harcról, amelyet azokról a tapasztalatairól be­szélt, amelyeket a bányászasz- szonyokkal együtt végzett munkája közben szerzett. Lel­kesedés, bátorság, szilárdság, harcos kiállás jellemezte őket büszkébben emlékezhetünk meg. Azokra az asszonyokra is várnak feladatok, akik nem lépik át házuk, családi körük határait. Jönnek a választá­A négyhetes KlSZ-iskolán \y M int közöltük, 4 hetes KlSZ-is- kola nyílt meg szep­tember 15-én a Dam­janich utcai pártis­kola épületében, het­ven Baranya, Tolna, Somogy és Veszprém megyei kiszes fiú és leány részvételével. Most imponáló csend van a tudás házában. Tanulnak a fiatalok. Ambrus Lajos elv­társnak, az egyik elő­adónak „lyukas órá­ja“ van, az iskolave­zetői iroda asztalá­nál ül és ebnerülten hajol egy nagy papír- halmaz fölé. Kérdőívek. A mi­nap adták ki a fiata­loknak, 12 politikai és általános művelt­ségi tárgyú kérdésre kellett válaszolniok. Szabó Jenő és Háhn Tamás (mind­ketten pécsiek) 9 jó pontot értek el, azaz kilenc kérdésre tud­tak alapjában véve jó választ adni. ök az „idősebbek“, tehát azok közül valók, akik már sok éve dolgoznak az ifjú­kommunista mozga­lomban. A kiszesek fele azonban fiatal, nemcsak életkoruk, (tizenhét évesek is akadnak), hanem marxista tudásuk is alacsony. Alig egy­két éve, sőt csak né­hány hónapja veze­tők az ifjúsági moz­galomban s ez a vá­laszaikon is meglát­szik, Többen nem tudják, hogy mikor alakult meg a KMP, kevesen ismerik pon­tosan a prole tár dik­tatúra három funk­cióját. Bizony, na­gyon clkel ez a négy­hetes fejtágító! A tanulmányi idő egyik részében a ki­szesek megismerked­nek a marxizmus- leninizmus legalapve­tőbb kérdéseivel, elő­adást hallanak a pártról, a proletár- diktatúráról, a haza- fiságról, és proletár nemzetköziségről, a KISZ-röl, a három­éves tervről, a mező­gazdaság szocialista átszervezéséről és másról. A másik fő­cél —t mint Mitzki Ervin iskolavezető elvtárs elmondja — a gyakorlati KISZ- munka alapvető mód­szereinek megismer­tetése. Az élet nap mint nap „megkérde­zi“ a KISZ-vezetőtől, hogy kell felkészülni a KlSZ-taggyűlésrc, a KISZ-szervezet név adó ünnepségére, a munkásmozgalmi év­fordulók megünnep­lésére, a munkaterv elkészítésére és még sok másra. Az iskola- vezetőség minden ilyen kérdésre gya­korlati választ akar adni. Minta KISZ- szervezetet hozott lét­re, névadó ünnepsé­get tartott (s ez min­tául szolgálhat), min­denki elkészíti alap­szervezete háromhó­napos munkatervét, amit a kollektíva az­után megvitat,-.* szerte a világon folytatnak a háború ellenségei a békéért* Saját angliai tapasztalatai és sok: mutassák meg a bányász a bécsi kongresszuson hallott uszonyok itt ^ erejüket, tő- beszámolók alapjan ismertette rellenségüket! A kormány na- a tőkés országok asszonyainak, s0fcaf adott nekünk> mi adjunk neki bizalmat, támoga­tást. Mutassák meg a bányász­asszonyok most is, hogy embe­rek a talpukon, akik nem riadnak vissza a feladatoktól! Ez a szavazat szavazat lesz egyben a szebb, boldogabb életünkre is! A hatalmas sikerű beszédet meleg ünneplés követte. Sza­bó Istvánná a pécsszabolcsi bányászasszonyok nevében is ígéretet tett arra, hogy senki sem fog bennük csalódni. A jól sikerült, értékes kis ünnepséget, kultúrműsor kö­vette, amelyen az úttörőkön és a helyi bányászzenekaron kí­vül fellépett a Mecsek Népi Együttes is. Négy irodalmi, sz. játszó, röplabda já­tékvezetői és honvé­delmi mintaszakkö- riik is van. A tanulás reggel 8 órakor kezdődik és este hétig tart. Ebből le kell számítani a kétórás ebédidőt, sőt az egyes szakköri fog­lalkozásokra eltöltött időt is. A tananyag így is elég nagy, de változatos az étet, színházba és moziba is „elviszik“ a fiata­lokat, sőt, ha vasár­nap jó idő lesz, a honvédelmi szakkör tagjai kimennek a repülőtérre, s ha bír­ják, vitorlázógépre is szállhatnak. Közben vége van *■*- odafönn az órá­nak. A kiszesek za­josan és vidáman ki­tódulnak a teremből, majd nagyokat harap nak a tízóraijukból... Jókedvnek és lendü­letesek, tetszik nekik az iskola és az élet. M. L Balesetelhárítási ankét Balesetelhárítási ankétet rendez Pécsett az Autóközle­kedési Igazgatóság. Az ankét célja a közúti balesetek szá­mának csökkentése. A ma délelőtt tíz órakor kezdődő ankét előadója Ivócs Béla elvtárs, a KPM Autó- közlekedési Főosztályának ve­zetője lesz. Az előadás kere­tében sor kerül vetítettképes bemutatóra is a Szovjetunió­ban szerzett tapasztalatokról. Az ankét színhelye a SZOT székház nagyterme (Színház tér 1. sz.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom